RINYAMENTI TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS KÖZOKTATÁSI ESÉLYEGYENLİSÉGI INTÉZKEDÉSI TERVE

Átírás

1 RINYAMENTI TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS KÖZOKTATÁSI ESÉLYEGYENLİSÉGI INTÉZKEDÉSI TERVE Készítette: Zsombok Lajos szakértı Sz.i.sz.: június 1

2 1 Tartalom 1 Tartalom Bevezetés A közoktatás esélyegyenlısége "Ne legyen több iskolai kudarc! - Tíz lépés az oktatási esélyegyenlıség felé" Az oktatási rendszer felépítése Gyakorlat Erıforrás-elosztás Helyzetelemzés etelemzés A kistérségrıl általában A kistérség települései, demográfiai mutatói A kistérség településeinek szociális viszonyai A településeken élı óvodás gyerekek és iskolás tanulók száma, eljárók száma Óvodás gyermekek és általános iskolás tanulók száma a településeken, bejárók, utazási feltételek Az ellátott feladatok A szolgáltatás-nyújtás fenntartói / szervezeti háttere A közszolgáltatások elérhetısége Az óvodai nevelés helyzete Intézményi alapadatok Hozzáférés biztosítása a településeken Az óvodai férıhelyek kihasználtsága A gyermekek, csoportok száma, jellege Bejáró óvodások A humánerıforrás helyzete Egyéni bánásmódot igénylı gyermekek a kistérség óvodáiban Épületállomány, infrastrukturális felszereltség Intézményi és szervezeti együttmőködések Óvodai sajátosságok Az óvodai ellátás költségviszonyai Helyzetelemzésbıl fakadó feladatok A fenntartó feladatai Az intézmények feladatai Általános iskolai feladatellátás a kistérségben Feladatellátási helyek és a szolgáltatás típusa A feladatellátási helyek jellemzı mutatói Hátrányos helyzető tanulók A tanulók évfolyamonkénti aránya A bejáró tanulók aránya és a bejárás módja Normál tanterv szerint tanulók A lemorzsolódás aránya az intézményekben Évfolyamismétlık Hiányzások Magántanulók

3 6.6.4 Az évfolyamok közötti továbbhaladás a kistérség iskoláiban Gimnáziumban továbbtanulók Szakközépiskolában továbbtanulók Szakiskolában továbbtanulók Speciális szakiskolában továbbtanulók Nem tanulnak tovább A 8. osztályos tanulók iskolaválasztása A tanórán kívüli programokon való részvétel Napköziotthoni foglalkozásokon való részvétel Szakköri programokban résztvevık Alapfokú mővészetoktatás Kisebbségi programban való részvétel Iskolai nyári táborban való részvétel Erdei iskolában való részvétel Iskolán kívüli segítı programokban való részvétel Útravaló program Arany János program Tanoda és egyéb programok A kompetencia-mérések eredményei A tanulmányi eredményesség mutatói Kompetencia-mérések eredményei: matematika Kompetencia-mérések eredményei: szövegértés Képességkibontakoztató és integrációs felkészítés Humánerıforrás-helyzet Módszertani képzésekbe való bekapcsolódás Az iskolaépületek jellemzıi, eszközellátottság Infrastruktúra és hozzáférés az intézményekben Intézményi és szervezeti együttmőködések A fenntartói hozzájárulás mértéke Alapfokú mővészetoktatás Szakszolgálatok Középfokú oktatás helyzete Gimnáziumi oktatás Szakiskolai ellátás Kollégiumi ellátás Összegzés Általános célkitőzések Fejlesztési célú beavatkozások A helyzetelemzésbıl adódó feladatok, beavatkozást igénylı területek Az óvodai nevelés terén Az iskolai oktatás, nevelés terén Az esélyegyenlıség kérdéseinek megjelenése az Önkormányzati Minıségirányítási Programokban Az intézkedési terv célja Kötelezettségek és felelısség Akcióterv Relevanciavizsgálat: fejlesztési célok, tervezett beavatkozások Összegzés:

4 18.1 Célkitőzések, feladatok, idıtávok Akcióterv a helyzetelemzésben feltárt problémák megoldására Esélyegyenlıségi kockázatok súlyossága, akcióterv tervezése Komplex beavatkozások, konkrét intézkedések Megvalósítás Monitoring és nyilvánosság ság Konzultáció és visszacsatolás Szankcionálás Legitimáció

5 2 Bevezetés Az Európai Uniós elvárások alapján a települések, kistérségek, régiók kiemelt feladata a társadalmi egyenlıtlenségek csökkentése. Az esélyegyenlıség biztosítása és elımozdítása nem összemosható, egymással nem helyettesíthetı fogalmak, egymást kiegészítı célokat jelölnek meg. Az esélyegyenlıség biztosítása olyan, általában passzív cselekedet, amely valamit kinyit, lehetıvé tesz az adott védett csoport számára is. Eredménye, hogy a védett csoport tagjai valóban élni tudnak a számukra is nyitott lehetıségekkel. Esélyegyenlıség érvényesülésérıl csak akkor beszélhetünk, ha mindkét cél egyszerre teljesül, az adott védett csoport tényleges résztvevıvé válik. Ennek szellemében a fenntartók fogadókészségét fejleszteni kell, és biztosítani a megkülönböztetés tilalmát, az egyenlı bánásmódot, az emberi méltóság tiszteletben tartását és a társadalmi szolidaritást. Az esélyegyenlıség pozitív befolyásolásához szükséges megerısítı intézkedések készítése, ennek stratégiai programja az esélyegyenlıségi terv. Ennek része egy alapos helyzetelemzés, az alapelvek, célok meghatározása, a továbblépés lehetıségeinek megkeresése, melyhez elengedhetetlenül szükséges a partnerségi megközelítés. Alapja a Köztársasági Esélyegyenlıségi Program, mely kiterjed: a jogi és szociális, szolgáltató és információs rendszer építésére, az érintett köztisztviselık, közalkalmazottak képzésére, a hátrányos helyzető csoportok tagjainak médiajelenlétét biztosító közvélemény-formáló programok szervezésére, a fogyatékkal élı emberek számára a környezet bejárhatóvá tételére, az erıszaktól szenvedıknek komplex jogi, szociális és pszichológiai segítséget nyújtó krízisintervenciós központok kialakítására, területi szinten halmozottan megjelenı hátrányok újszerő társadalompolitikai kezelésére. Az esélyegyenlıség elımozdítása konkrét, a hátrányok kiegyenlítését segítı intézkedések végrehajtásával érhetı el. 5

6 A területet érintı szabályozásnak ennek megfelelıen az a feladata, hogy olyan keretet biztosítson az állami intézkedéseknek, amelyek a közösségi erıforrások leghatékonyabb felhasználását teszik lehetıvé. Fontos a program megvalósításához a garanciák, módszerek meghatározása, az ehhez szükséges Települési Közoktatási Esélyegyenlıségi Intézkedési Terv elkészítése 2.1 A közoktatás esélyegyenlısége Az Egyenlı Bánásmódról és az Esélyegyenlıség Elımozdításáról szóló évi CXXV. törvény 65. -a szerinti települési esélyegyenlıségi program elemzi a településen élı hátrányos helyzető csoportok helyzetének alakulását, és meghatározza az e csoportok esélyegyenlıségét elısegítı célokat. Az esélyegyenlıség érvényesítése érdekében különös figyelmet kell fordítanunk minden infrastrukturális és szakmai fejlesztés támogatása esetén a halmozottan hátrányos helyzető tanulók és a sajátos nevelési igényő tanulók oktatási helyzetére a beruházásokban, fejlesztésekben, a közoktatási intézményeinkben. Kiemelten fontos horizontálisan érvényesítendı szempont az érintett intézmények oktatásszervezési gyakorlatának áttekintésével, illetve az intézmények tanulói összetételének összehasonlításával annak vizsgálata, hogy érvényesül-e a városban a diszkriminációmentesség, a szegregációmentesség, és a halmozottan hátrányos helyzető tanulók oktatási és társadalmi integrációjának támogatása. A halmozottan hátrányos helyzető gyerekek esélyegyenlısége elımozdításának elengedhetetlen feltétele az egyenlı hozzáférés biztosításán túl, olyan támogató lépések, szolgáltatások tervezése és megvalósítása, amelyek csökkentik meglévı hátrányaikat, javítják iskolai sikerességüket. A legfrissebb kutatások szerint a közoktatásban jelen lévı szegregációs és szelekciós mechanizmusok korlátozzák az egyenlı hozzáférést a minıségi oktatáshoz, és továbbmélyítik a társadalmi különbségeket. Ez nem csak a hivatkozott törvény kapcsán vet fel kérdéseket, hanem gyengíti a társadalmi kohéziót és rontja Magyarország versenyképességét. 6

7 A települési közoktatás-fejlesztési intézkedési tervek esélyegyenlıségi szempontokból való felülvizsgálatának határideje december 31-e, azonban a települési közoktatási esélyegyenlıségi intézkedési terv a hazai és uniós pályázati források elnyerésének feltétele is, így már az Új Magyarország Fejlesztési Terv különbözı operatív programjainak pályázati kiírásaiban is feltételként szerepel a pályázathoz csatolandó, a képviselıtestület által elfogadott esélyegyenlıségi helyzetelemzés és intézkedési terv. Alapvetı feltétel a közoktatás-fejlesztési projektek támogatásához illetve a kiegészítı támogatások odaítéléséhez a diszkriminációmentesség, szegregációmentesség és az esélyegyenlıtlenség csökkentése érdekében folytatott esélyteremtı tevékenység tervszerő dokumentálása települési közoktatási esélyegyenlıségi programok, intézkedési tervek kidolgozásával és megvalósításával. Amennyiben a vizsgált esélyegyenlıségi területen az érintett településen, vagy intézményben hiányosságok vannak (melyek az esetek többségében az egyenlı bánásmód törvényt sértı gyakorlat folytatását, illetve törvénysértı állapotok fenntartásában való közremőködést jelentenek), az intézmény, illetve fenntartója megfelelı korrekciós eljárásokat, beavatkozásokat tervez és azok megvalósítását a projekt ideje alatt vállalja. Az egyenlı bánásmód követelményének és a szegregációmentességnek, mint esélyegyenlıségi alapfeltételnek mind a településen mőködı, azonos típusú intézmények, mind azok tagiskolái, feladat-ellátási helyei között, mind az intézményeken belül, az azonos évfolyamok tanulócsoportjai között érvényesülnie kell: a halmozottan hátrányos helyzető tanulók aránya közötti különbség legfeljebb 25% lehet. A közoktatási intézményeknek a települési, társulási intézkedési tervben rájuk vonatkozóan tervezett feladatok megvalósítását Közoktatási Intézményi Esélyegyenlıségi Intézkedési Tervben kell kidolgozniuk. A helyzetelemzést segítı adattáblák a vizsgálandó adatok összegyőjtéséhez és elemzéséhez szükségesek. 7

8 2.2 "Ne legyen több iskolai kudarc! - Tíz lépés az oktatási esélyegyenlıség felé" Az OECD ban tematikus vizsgálatot folytatott az oktatási esélyegyenlıség témakörében. A program számára készített magyar háttérjelentést és a Magyarországra vonatkozó OECD szakértıi jelentést az OKM 2007-ben "Méltányosság az oktatásban" címmel jelentette meg. A jelentés három blokkban tíz ajánlást fogalmaz meg, amelyek csökkentenék az iskolai kudarcot és a kimaradást, a társadalmat igazságosabbá tennék, és elkerülhetıvé válnának azok a nagy társadalmi költségek, amelyeket a kevés alapkészséggel rendelkezı, peremhelyzetbe kerülı felnıttek jelentenek Az oktatási rendszer felépítése 1. Korlátozni kell a tanulók korai besorolását elágazó tanulási utakra, és késıbb kerüljön sor a tudás szerinti kiválasztásra. 2. Az iskolák közötti választási lehetıséget úgy kell szabályozni, hogy az kevésbé jelentsen kockázatot az esélyegyenlıség megvalósulására. 3. A középfokú oktatásban legyenek vonzó választási lehetıségek, szőnjenek meg a zsákutcák, és megelızéssel legyen elkerülhetı a lemorzsolódás. 4. Legyen második esély a tanulmányok folytatására, az oktatás hasznából való részesülésre Gyakorlat 5. Kidolgozott, rendszeres segítséget kapjanak az iskolában lemaradók, és csökkenjen az évismétlés. 6. Erısödjön a kapcsolat az iskola és az otthon között, kapjanak támogatást a hátrányos helyzető szülık gyermekeik tanulásának segítésében. 7. Megfelelı válaszok szülessenek a különbözıségbıl adódó kihívásokra, és biztosítva legyen a migránsok és a kisebbségek sikeres befogadása a normál oktatásba. 8

9 2.2.3 Erıforrás-elosztás 8. Az oktatási rendszer mindenki számára biztosítson jó oktatást, kapjon elsıbbséget a kisgyermekkori ellátás és az alapfokú iskolázás. 9. Célzott erıforrások irányuljanak a leginkább rászoruló tanulókra, hogy a szegényebb közösségek legalább olyan szintő ellátást kapjanak, mint a jómódúak, a nehéz helyzető iskolák pedig, támogatásban részesüljenek. 10. Az országok tőzzenek ki konkrét célokat az esélyegyenlıség javítása érdekében, különösen az alacsony iskolai végzettség és a lemorzsolódás orvoslása céljával. 9

10 3 Helyzetelemzés A tanulói létszámok, a kormányzati- és uniós pénzügyi politika és a hozzá kapcsolódó pályázati rendszer olyan helyzetet teremtett, hogy nem halogatható tovább a kistelepülések közoktatásának fokozottabb integrációja, integrációs központok kialakítása. A korábban kialakított együttmőködések igazolják, hogy lehet a közoktatási alap feladatokat hálózatba szervezve, több települést át fogva mőködtetni. A legeredményesebb akkor lehet egy-egy mikro-térség, ha fokozza a települések közti együttmőködést a közoktatás fejlesztésében. A szakmai együttmőködés nem csak a források elérésének az eszköze, katalizálja a közoktatás szakmai modernizációját is. Megteremti azt a fenntartói és intézményi struktúrát, melyben a közoktatási intézmények szakmai fejlıdése és fenntarthatósága hosszú távon biztosított. Olyan intézményt alakít ki, ahol a decentralizált feladat-ellátási helyek ellenére is egységes szervezeti kultúrával rendelkezve (de saját szakmai értékeket megtartva), a szakmai innovációt alapértéknek tekintve folyik a gyermekek képességeinek és készségeinek a komplex fejlesztése. A helyi önkormányzatokról szóló évi LXV. törvény 41.. (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, a helyi önkormányzatok társulásairól és együttmőködésérıl szóló évi CXXXV. törvény 9..-a alapján a települési önkormányzatok képviselı-testületei feladat-ellátási kötelezettségük alapján az Ötv. 8.. (1) és (4) bekezdésében elıirt kötelezı helyi közszolgáltatási alapfeladatukról, közoktatási közfeladataikról, az óvodai nevelésrıl, az általános iskolai oktatásról és nevelésrıl intézményi társulás útján gondoskodnak. A mikrotársulásokat alkotó társult települési önkormányzatok képviselı-testületeinek az a törekvése, hogy a helyi önkormányzatokról szóló évi LXV. törvény 8.. (1) és (4) bekezdésében elıirt kötelezı közoktatási közszolgáltatási alapfeladataikat, ill. a közoktatásról szóló évi LXXIX. törvény ában meghatározott alapfokú nevelési és oktatási feladatot közösen, mikro-térségi keretek között, a közoktatási intézményrendszer integrálása útján magasabb színvonalon lássák el. 10

11 A késıbb megnevezett társult települési önkormányzatok képviselı-testületei a helyi önkormányzatokról szóló 1990.évi LXV. törvény 8.. (1) és (4) bekezdés, a közoktatásról szóló évi LXXIX. törvény 3.. (3) bekezdés, 86.-ban meghatározott kötelezı közoktatási közfeladatukat, a ban szabályozott alapfokú nevelési és oktatási feladatokat, az óvodai nevelést, az 1-8. évfolyamon történı általános iskolai nevelést, oktatást közösen látják el, a közös feladatellátásra nevelési-oktatási intézményeket közösen tartanak fenn. Az így létrehozott intézmény zmények alkalmasak ak a közoktatás feladatainak mikro-térségi szervezésére, irányítására, végrehajtására. A helyzetelemzés célja, hogy jól beazonosíthatóvá tegye azokat a kritikus pontokat, amelyek alapján az intézkedési és az akciótervek készülnek. A helyzetelemzést segítı adattáblák a vizsgálandó adatok összegyőjtéséhez és elemzéséhez szükségesek és a terv mellékletét képezik. A helyzetelemzésnek nagy szerepe van az évenkénti értékelés folyamatában, mivel az indikátorok jelentik a kiindulási mutatókat, segítik a változások számszerő kimutathatóságát. A helyzetelemzés során alapdokumentumnak tekintjük a TKT Közoktatási Intézkedési Tervét, az intézmények (jelenlegi) Alapító Okiratát, Pedagógiai Programját, Szervezeti és Mőködési Szabályzatát, Intézményi Minıségirányítási Programját. 3.1 A kistérségrıl rıl általában A kistérséget 18 település alkotja. A régióközpont Nagyatád. A város valamennyi infrastrukturális mutatója az országos átlag felett van. Az alsóbbrendő úthálózat minıségi állapota a kistérségben igen rossz, közlekedésbiztonsági szempontból sok a pótolni való A kistérség települései, demográfiai mutatói 1. Bakháza 2. Beleg 3. Bolhás 4. Görgeteg 5. Háromfa 6. Kaszó 7. Kisbajom 8. Kutas 9. Lábod 10. Nagyatád 11. Nagykorpád 12. Ötvöskónyi 13. Rinyabesenyı 14. Rinyaszentkirály 15. Segesd 16. Somogyszob 17. Szabás 18. Tarany 11

12 A kistérségben csupán két település Segesd és Lábod lakossága haladja meg a 2000 fıt. Somogyszob és Kutas lakossága több 1500-nál, de Tarany és Görgeteg népessége is több 1000-nél. Az említett települések közül Segesd és Lábod és Kutas mikro-térségi központokként funkcionálnak. Ötvöskónyi, Háromfa, Beleg, Szabás és Nagykorpád lakossága meghaladja az 500 fıt, de kevesebb 1000-nél. Bolhás, Kisbajom, Rinyaszentkirály, Bakháza, Rinyabesenyı és Kaszó lélekszáma 500 fı alatti. Utóbbi három 300 lélekszám alatti törpefalu. A lakónépesség elmúlt nyolc évre vetített alakulását a következı táblázat mutatja: Település neve Változás között fı % Bakháza ,43 Beleg ,32 Bolhás ,45 Görgeteg ,33 Háromfa ,98 Kaszó ,6 Kisbajom ,60 Kutas ,60 Lábod ,42 Nagyatád ,14 Nagykorpád ,52 Ötvöskónyi ,31 Rinyabesenyı ,54 Rinyaszentkirály ,98 Segesd ,27 Somogyszob ,73 Szabás ,97 Tarany ,44 Összesen ,04 Árnyaltabbá válik a kép, ha a lakosság korcsoportonkénti változását is megnézzük az utóbbi öt évben. ( ) 0 6 év 7 14 év év év év 60 év feletti változás fı % - 11,9-14, ,94 + 2,08 + 7,12 + 5,52 12

13 Demográfia Bakháza Beleg Bolhás Görgeteg Háromfa Kaszó Kisbajom Kutas Lábod Nagykorpád Ötvöskónyi Rinyabesenyı Rinyaszentkirály Segesd Somogyszob Szabás Tarany Lakónépesség száma Állandó népesség száma Állandó népességbıl a évesek száma Állandó népességbıl a évesek száma Állandó népességbıl a évesek száma Állandó népességbıl a évesek száma Állandó népességszám változása (- ( / +)

14 Mennyire jellemzık az alábbi típusú bevándorlások a településeke ken? Bakháza Beleg Bolhás Görgeteg Háromfa Kaszó Kisbajom Kutas Lábod Nagykorpád Ötvöskónyi Rinyabesenyı Rinyaszentkirály Segesd Somogyszob Szabás Tarany Közeli tele- pülésekrıl na Közeli városból na Távolabbi te- lepülésekrıl na na Távolabbi városokból na na Megye- székhelyrıl na na Budapestrıl na na Külföldrıl na na Mennyire jellemzık az alábbi típusú elvándorlások a települések ekrıl? Bakháza Beleg Bolhás Görgeteg Háromfa Kaszó Kisbajom Kutas Lábod Nagykorpád Ötvöskónyi Rinyabesenyı Rinyaszentkirály Segesd Somogyszob Szabás Tarany Közeli tele- pülésekre Közeli városba Távolabbi te- lepülésekre na na Távolabbi városokba na na Megye- székhelyre na na Budapestre na na Külföldre na na

15 A kistérség népességfogyása 8 év alatt 4,04 %-os volt. Amennyiben ez a tendencia folytatódik, nyolc év múlva egy lábodnyi népességgel lesz kevesebb a Rinyamente lakossága. Kiugróan magas a népességfogyás Bakházán és Rinyabesnyın, de Nagykorpád, Kisbajom, Kutas, Nagyatád és Somogyszob esetében is magasabb a kistérségi átlagnál. A népességfogyás a legnagyobb mértékő a 0 14 éves korosztály körében. (13,31 %) Az általános iskolás korosztályt tekintveve ez az jelenti, hogy öt év alatt egy iskolányi gyerekkel van kevesebb a kistérségben. A külterületen élık száma nem számottevı a településeken, figyelemre méltó azonban a Görgeteg és Segesd közigazgatási területéhez tatozó lakott helyeken élı gyermekek óvodáztatásának és iskolába járásának biztosítása. Annál is inkább figyelmet érdemel, mert nagyobb részük hátrányos helyzető, illetve halmozottan hátrányos helyzető. települések ek Külterületen élık összesen száma: éves gyermekek száma ebbıl óvodába ebbıl jár általános iskolás tanulók száma település Külterületen élık száma: 3-5 éves gyermekek száma ebbıl óvodába jár általános iskolás tanulók száma ebbıl összesen na. Beleg HH / HHH 2 Kutas HH / HHH 4 Lábod HH / HHH Görgeteg HH / HHH na. Kaszó HH / HHH na. Segesd HH / HHH 1 1/1 2 2/2 7 5/5 1 1/1 2 2/2 5 3/2 7 7/7 6 3/ /7 15

16 Etnikailag szegregált településrésze Lábodnak és Ötvöskónyinak van. Ezeken a helyeken egy falunyi népesség él, közöttük 36 az óvodás és 138 az iskolás gyerek. Különös odafigyelést igényel a mindennapos intézményi jelenlétük biztosítása. ebbıl Lábod település Etnikailag szegregált (telepszerő) összesen lakókörnyezetben élık száma: 480 Ötvöskónyi HH / összesen HHH 230 HH / HHH 3-5 éves gyermekek száma 37 30/28 3 3/3 ebbıl óvodába jár 34 28/28 2 2/2 általános iskolás tanulók száma 96 92/ / A kistérség településeinek szociális viszonyai A Rinyamenti kistérségben a munkanélküliek 82,92 %-a, közel 1617 fı tartós munkanélküli (Nagyatád adatai nélkül!). Több településen rendkívül magas szinten állandósult a munkanélküliség és a szociális segélyekben részesültek száma is magasabb, mint a megyei átlag. A legrosszabb helyzetben Kisbajom, Rinyabesenyı, Rinyaszentkirály, Szabás, Beleg, Nagykorpád és Görgeteg vannak, ahol a munkanélküliségi ráta meghaladja a 20%-os mértéket. Ez a tény is magyarázza a felsorolt teleülések nagyobb arányú népességfogyását. Körzetközponti szerepe miatt kedvezıbb a munkanélküliségi helyzet Nagyatádon, ahol 9% közelében van a ráta. Rendszeres szociális segélybıl 1191 család él. Nagyon magas a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülı gyermekek száma: 2163 fı. Nagyon magas azon szülıknek az aránya, akik nem nyilatkoztak a halmozottan hátrányos helyzetükrıl. Ez beavatkozást igényel! Feladatot határoz meg jegyzıknek, polgármestereknek, gyermekjóléti és családsegítı intézményeknek, illetve óvoda- és iskolavezetıknek egyaránt. A helyzetrıl a következı, minden településre kiterjedı táblázat mutat szomorú képet. 16

17 Szociális helyzet a településeke ken Bakháza Beleg Bolhás Görgeteg Háromfa Kaszó Kisbajom Kutas Lábod Nagykorpád Ötvöskónyi Rinyabesenyı Rinyaszentkirály Segesd Somogyszob Szabás Tarany Munkanélküliek száma a településen Ebbıl tartósan munkanélküli Hány háztartás kap rendszeres szociális segélyt? Hányan kapnak rendszeres szociális segélyt? Hány gyermek után igényelnek rendszeres gyermekvédelmi kedvezményt? ebbıl Azon gyermekek száma, akiknek a szülei nyilatkoztak halmozottan hátrányos helyzetükrıl Azon gyermekek száma, akinek szülei nem nyilatkoztak na

18 3.1.3 A településeken élı óvodás gyerekek és iskolás tanulók száma, eljárók száma ebbıl ebbıl Bakháza Beleg Bolhás Görgeteg Háromfa Kaszó A településen élı HH / HH / Összes Összes HHH HHH HH / HHH HH / HH / HH / óvodás gyermekek, Összes Összes HHH HHH HHH tanulók száma, eljárók száma 32 20/ / / / / /0 Óvodába jár 4 1/ / / / /13 2 2/0 helyben / / / / más településre eljáró 4 1/0 1 1/1 1 0/ /0 Háromfa 1/0 S.szob 1 1/1 R.szent 0/0 0 0 na. na. települések 4 király 1 nevei: Alsó tagozatos 12 9/ / / / /21 3 1/0 helyben / / / más településre eljáró 12 9/3 14 9/6 21 9/5 5 5/5 4 4/4 3 1/0 ebbıl ebbıl ebbıl települések nevei: Háromfa 11 Nagyatád 1 8/2 1/1 Kutas 5 Nagyatád 5 Kaposvár 4 4/4 3/2 2/0 S.szob 12 N.atád 9 na. na. N.atád 5 5/5 N.atád 4 4/4 S.szob N.atád Felsı tagozatos 16 10/ / / / /14 9 2/0 helyben / / más településre 16 10/ / /1 7 7/6 4 2/2 9 2/0 eljáró ebbıl ebbıl települések nevei: Háromfa 14 Nagyatád 2 8/0 2/0 Kutas 24 Nagyatád 15 Kaposvár 17 21/15 11/7 12/6 S.szob 11 N.atád 7 na. na.. Barcs 7 7/6 N.atád 4 2/2 S.szob N.atád na. na. na. na. 18

19 Kisbajom Kutas Lábod Nagykorpád Ötvöskónyi Rinyabesenyı A településen élı óvodás HH / HH / HH / HH / HH / HH / Összes Összes Összes Összes Összes Összes gyermekek, tanulók HHH HHH HHH HHH HHH HHH száma, eljárók száma 79 67/ / / / /30 Óvodába jár 21 20/ / / / / /3 helyben 20 20/ / / / / /3 más településre eljáró 1 0/0 1 0/ /0 0 0 ebbıl ebbıl ebbıl települések nevei: K.vár 1 0/0 N.atád 1 0/0 N.atád 1/0 Alsó tagozatos (1-4.) 27 20/ / / / /15 helyben / / / más településre 27 20/ / /11 7 3/ /15 eljáró ebbıl ebbıl települések nevei: Kutas 25 N.atád 1 K.vár 1 19/11 1/1 0/0 N.atád 10 8/3 N.atád 22 15/11 N.atád 7 3/2 Lábod 17 N.atád 4 Felsı tagozatos (5-8.) 31 27/ / / / /12 helyben / / más településre 31 27/ / / / /12 eljáró ebbıl ebbıl települések nevei: Kutas 27 N.atád 3 K.vár 1 24/15 3/3 0/0 N.atád 22 K.vár 15 N.bajom 1 16/9 9/6 1/1 N.atád 32 Barcs 2 20/11 0/0 N.atád 4 Lábod 27 3/2 26/25 Lábod 14 N.atád 4 14/13 3/2 12/10 3/2 19

20 ebbıl ebbıl eljáró települé sek nevei: Alsó tagozatos (1-4.) ebbıl Segesd Össz HH / HH H 157/ 88 47/2 3 47/2 3 Rinya- szentkirály A településen élı HH / óvodás Össz HH gyermekek, H tanulók száma, 64/3 71 eljárók száma 7 Óvodába jár 21 20/1 3 helyben 21 20/1 3 más településre Somogy- szob HH / Össz HH H Szabás Össz / / /4 25 HH / HH H 78/4 6 19/1 4 19/1 4 Tarany Össz / / helyben 14 13/7 110 más településre eljáró települé sek nevei: Felsı tagozatos (5-8.) ebbıl ebbıl ebbıl 59/4 0 56/4 0 N.atád 2 1/ / /1 8 HH / HH H 73/ / / / / /4 10 3/0 7 4/0 33 Görget eg /4 13/1 3 N.atád helyben más településre eljáró ebbıl települé sek nevei: 27 Görget eg 27 23/1 3 23/13 3/0 51/2 5 51/2 5 N.atád 7 4/0 Kutas 14 N.atád / /1 1 11/6 10/5 24/1 4 51/2 8 51/ / / /2 5 0/0 8 2/0 38 N.atád 5 0/0 N.atád 8 2/0 Kutas 26 Natád 12 24/1 4 17/10 7/4 0 0 A kistérségben mindössze két településen nincs óvoda, ezért az óvodás korú népesség helyben juthat a szolgáltatásokhoz. A kötelezı általános lános iskolai oktatás helyben 11 településen, 7 intézmény keretében biztosított. Eljárás nem jellemzı az iskolakörzetekbıl, de a munkahelyek miatt érvényesül a kistérségi központ elszívó ereje. 20

21 3.1.4 Óvodás gyermekek és általános iskolás tanulók száma a településeken, bejárók, utazási feltételek ebbıl ebbıl Bakháza Beleg Bolhás Görgeteg Háromfa A gyermekek, tanulók létszáma HH / HH / HH / HH / HH / Összes Összes Összes Összes Összes a település óvodáiban és HHH HHH HHH HHH HHH általános iskoláiban 26 17/ / / /60 nincs intézmény Óvodába jár 26 17/ / / /19 más településrıl bejáró 1 0/0 4 1/0 tömegközlekedéssel iskolabusszal falugondnoki szolgálattal 4 1/0 egyéni (szülı szgk.- val 1 0/0 Alsó tagozatos (1-4.) 70 56/ /21 más településrıl bejáró 9 8/4 11 1/1 tömegközlekedéssel 9 8/4 11 1/1 iskolabusszal falugondnoki ebbıl ebbıl ebbıl szolgálattal egyéni (szülı szgk.- val Felsı tagozatos (5-8.) / /20 más településrıl bejáró 27 23/ /8 tömegközlekedéssel 27 23/13 8 3/1 iskolabusszal falugondnoki ebbıl szolgálattal egyéni (szülı szgk.- val 15 13/7 21

22 Kaszó Kisbajom Kutas Lábod Nagykorpád A gyermekek, tanulók létszáma a település óvodáiban és általános iskoláiban ebbıl Óvodába jár ebbıl Összes HH / HHH Összes HH / HHH Összes HH / HHH Összes HH / HHH Összes HH / HHH nincs intézmény 21 20/ / / / / / / /4 más településrıl bejáró tömegközlekedéssel iskolabusszal falugondnoki ebbıl szolgálattal egyéni (szülı szgk.- val Alsó tagozatos (1-4.) / / /12 más településrıl bejáró 48 41/ / tömegközlekedéssel /12 iskolabusszal 48 41/24 falugondnoki ebbıl ebbıl szolgálattal egyéni (szülı szgk.- val Felsı tagozatos (5-8.) / /50 más településrıl bejáró 76 56/ /22 tömegközlekedéssel /22 iskolabusszal 76 56/38 falugondnoki szolgálattal ebbıl egyéni (szülı szgk.- val Ötvöskónyi Rinyabesenyı Rinyaszentkirály Segesd Somogyszob 22