EGÉSZSÉGMAGATARTÁSTAN Egészségmagatartás Rizikómagatartás Prevenció szintjei Dr. Gritz Arnoldné egeszseg@t-online.hu SEMMELWEIS EGYETEM Testnevelési és Sporttudományi Kar 2009/2010
ÉLETMÓDUNK ÉSSZERŐ ÁTALAKÍTÁSA
ÉLETMÓD A szükségletek kielégítése érdekében végzett tevékenységek rendszere. Az életmód közvetlenül az egyéni magatartásban nyilvánul meg, amelyet értékek, normák, szükségletek, a közvetlen emberi- társadalmi, így a család, a helyi társadalom és makrogazdasági társadalmi feltételek befolyásolnak. (Andorka Rudolf)
Maslow-i szükségletkielégítések Önmegvalósítás Önbecsülés Esztétikai szüks.:rend, szépség Kognitív szüks: tudni, érteni, megismerni A megbecsülés szükséglete: teljesítés, elismerés A szeretet szükséglete: másokhoz (valahová) tartozni Biztonsági szükségletek: védettség, veszélyektıl mentesség Fiziológiai szükségletek: éhség, szomjúság, oxigén, táplálék, folyadék, kiválasztás, hajlék, szexualitás
AZ EGÉSZSÉGTUDOMÁNY ÁLTAL FELTÁRT SZÜKSÉGLETEK Azok a szükségletek, amelyeket csak az egyén (akár egészséges, akár beteg, akár veszélyeztetett), képes kielégíteni. E szükségletek kielégítéséhez nélkülözhetetlen mőveltség az: egészségkultúráltság
Egészségmegırz rzı magatartás Olyan viselkedés, amelyet az egyén azzal a céllal végez, hogy védje, fenntartsa vagy fejlessze egészségét, függetlenül az általa észlelt egészségi állapottól. Nem csupán orvosi tanácsra végzett cselekvési forma.
ALAKÍTÓ TÉNYEZÖI PRESZTIZS KERESET HATALOM ISKOLÁZOTTSÁG MOTÍVUMOK (NYITOTTSÁG) SZÜKSÉGLETEK SZOKÁSOK (KÁROS SZENVEDÉLYEK) ÉRTÉKORIENTÁCIÓK KÉSZSÉGEK (GONDOKKAL VALÓ MEGBÍRKÓZÁS)
EGÉSZSÉG-MAGATARTÁS Azon mutatók összessége, amelyek az egészségi kérdések ismeretének szintjét, az egészségi magatartást, az egészségvédelem területén kifejtett aktivitás fokát jellemzik. Az általános kultúra alkotó része. Az egyén nagyfokú tudatossága az egészség megırzése érdekében.
EGÉSZSÉG-MAGATARTÁSTAN Viselkedéses rizikófaktorok viselkedéses patogének vizsgálata, melyek megnövekedett veszélyt jelentenek az egészségre akár általánosságban, akár bizonyos betegségek vonatkozásában. Rizikóviselkedés módosítására, korrigálására szolgáló intervenciós lehetıségek
Az egészség olyan potenciális lehetıség, melynek megvalósítása révén az egyén megfelelıen alkalmazkodni tud a környezet kihívásaihoz, ill. képes arra, hogy a környezetével harmóniában éljen (WHO) Olyan relatív egyensúlyi állapot, melyet az egyén képes kialakítani a fizikai-biológiai és pszichoszociális környezetével.
Az egészség-betegség modern koncepciójában az adaptáció vált kulcskérdéssé. Az adaptáció sikeres megoldásainak képességét jelenti.
Az egészségi állapot mérése Populációszinten: halálozással, megbetegedéssel kapcsolatos statisztikai mutatókkal (pl. a születéskor várható élettartam) Életminıség, egészségi állapot mérése Biológiai (élettani) struktúra (funkcionális paraméterek: mozgás, önellátás, betegségtünetek stb.) Mentális/pszichikai mőködések (stressz érzékelése, szorongás, depresszió, érzelmi labilitás, magatartáskontroll stb.) Szociális/társas funkcionálás (társas integráció foka, társas támogatás mértéke, kapcsolatok minısége, kontaktusok száma, társadalmi szerepeknek való megfelelés stb.)
Egyéb egészségiállapot-indikátorokindikátorok Egészségi állapot önértékelése, önminısítése (olyan szubjektív szempont, ami nem mérhetı objektív paraméterekkel, de kifejezi a saját egészséghez való viszonyt) Pszichoszomatikus tünetek elıfordulása (kimerültség érzés, szapora szívdobogás, a feszültségbıl eredı fejfájás, alvászavarok, hát- és derékfájás, a feszültségbıl eredı hasmenés, gyomor- és hasfájás stb.) Egészségkockázati magatartás (káros szenvedélyek, helytelen táplálkozás, mozgáshiány) Tehát: az egészségi állapot és az egészséggel kapcsolatos életminıség komplex, objektív és szubjektív komponensekbıl álló jelenség.
Az egészséget támogató (protektiv) jellemzık Az emberek tisztelete A különbözıség, mint erıforrás Autonómia és részvétel A változások megfelelı menedzselése Megfelelı terhelés Társas támogatottság Folyamatos tanulás és krízis kezelés, Az egészség, mint érték Egyensúly a különbözı életfeladatok között (pl. gyermekes anyák) Család (prediktiv is) Nık iskolázottsága, anyagiakkal való elégedettsége- férfiak számára (Kopp,Skrabski)
Ártó (prediktív) faktorok (EU deklaráció) túl és alulterheltség, idıhiány a munka elvégzéséhez, nem egyértelmő feladat, elsimerés hiánya, büntetés, aránytalansága, a, nincs lehetıség a panaszra sok felelısség, kevés döntési lehetıség, együttmőködés hiánya, kevés kontroll élmény bizonytalanság, károsító környezet, képességek kihasználatlansága
Pozitív cirkuláris okság a protektív faktorokban Optimizmus meggátolja az egészségfenyegetettség helyzetében megjelenı depresszív típusú élményfeldolgozást növeli a koherencia érzést elkerülhetıvé teszi a társas támogató forrásokat apasztó kapcsolati zavarok kibontakozását növekszik az optimizmus mértéke
Koherencia érzés Az összefüggések megértésére való képesség (változások elıre jelezhetık, ahogy ésszerően elvárható) 3 komponense: felfogóképesség szituáció kezelésének képessége értelmesség (az életre vonatkoztatva) Biológiai háttere: a két félteke közötti harmonikus együttmőködés Független kortól, nemtıl, Magas koherencia érzéssel jellemezhetı a férfiak 28%-a, nık 32 %-a, náluk 5-ször jobb életminıség
Pozitív gondolkodás Egy adott elvárással kapcsolatos pozitív hangulat, attitőd, Pozitív érzelmeket gerjeszt, Befolyásolja a tervek megvalósíthatóságába vetett hitet, Segíti a jövı orientáltságot, Erısíti az önszabályozást, Javítja az immunfunkciókat, Olyan hozzáállás mely számol egy magatartás vagy esemény jövıbeli következményeivel, a pillanatnyi elınyök mellett elıtérbe helyezi a jövıterveket, célokat, Fokozottabb egészségtudatosság Fokozott coopingtechnika Reális kockázatészlelés Pozitív érzelmek kifejezése
MEGELİZÉS KÖRNYEZETI, MAGATARTÁSI VESZÉLYEZTETÉS KIIKTATÁSA, ÁRTÓ TÉNYEZİK (RIZIKÓFAKTOROK) TÁVOLTARTÁSA BETEGSÉGMEGELİZÉS
- A prevenció szintjei - magatartástudományi megközelítésben A megelızésnek mint általános egészségtudományi alapelvnek az orvoslás valamennyi szintjén, és ebbıl következıen a betegség valamennyi stádiumában meg kell jelennie. Valamennyi prevenciós szint közvetve vagy közvetlenül összefüggésben áll magatartási tényezıkkel (Pitts, 1996; Winett, 1995).
PRIMORDIÁLIS PREVENCIÓ Olyan általános megelızési formákat foglal magában, amelyek nem közvetlenül a betegségmegelızést szolgálják ugyan, mégis indirekt úton hozzájárulhatnak ahhoz. Primer prevenció Szekunder prevenció Tercier prevenció
PRIMER - PREVENCIÓ Az elsıdleges, azaz primer prevenció a specifikus rizikótényezık k kontrollját, kiemelten az egészséggel összefüggı káros életmódbeli tényezık csökkentését és az egészségtudatos viselkedés elısegítését jelenti. A primer prevenció másik csoportja kifejezetten orvosi tevékenységre alapozott (védıoltás).
SZEKUNDER - PREVENCIÓ A másodlagos megelızés elsısorban a betegségek korai stádiumban való felismerését és azonnali gyógykezelését jelenti. A preventív egészségmagatartás sajátos megnyilvánulása a megelızı orvoslás lehetıségeinek igénybevétele. Célja a betegségek korai, rejtett, még panaszt nem okozó szakban való felismerése. Ezáltal a beteg jó eséllyel, kisebb károsodással gyógyítható. de a laikusok által végzett önellenırzés is ide tartozik. A szőrés kiemelkedı fontosságú Pl.: onkológiai, nıgyógyászati citológia, kolposzkópia, székletvizsgálat, mammográfia, tüdıszőrés, vérnyomásmérés, diabetes szőrése, obesitas, hyperlipidaemia, hypertonia.
TERCIER PREVENCIÓ Célja a betegségekbıl fakadó károsodások, a tartós egészségdeficitet okozó (az életminıséget rontó, funkciózavart, tartós fájdalmat, tartós ellátást okozó) állapotok megelızése. Eszköztárába tartozik a hatékony, korszerő, szövıdménymentes gyógyítás és a korai rehabilitáció amivel elkerülhetı a definitív károsodások kialakulása Megelızni a betegség késıi komplikációit, vagy visszatérését. Ennek legfıbb eszköze a gondozás Például: diabetesesek, coronaria betegek, hypertoniások, onkológiai betegek, vesebetegek gondozása.
EGÉSZSÉGFEJLESZTÉS Az összes nem terápiás egészségjavító módszer győjtıfogalma. Magába foglalja a korszerő egészségnevelés, az elsıdleges prevenció, a mentálhigiéné, az önsegítés feladatait, módszereit. WHO: Az egészségfejlesztés az a folyamat, amely képessé teszi az embereket arra, hogy saját egészségüket felügyeljék és javítsák. Az egészségfejlesztés átfogó társadalmi és politikai folyamat amely nemcsak az egyének képességeinek és jártasságának erısítésére irányuló cselekvéseket foglal magába, hanem olyan tevékenységeket is, amelyek a társadalmi, környezeti és gazdasági feltételek megváltoztatására is irányulnak azért, hogy azoknak a köz és az egyén egészségére gyakorolt hatása kedvezı legyen.
KÖSZÖNÖM A FIGYELMET!