AZ INFORMATIKA LOGIKAI ALAPJAI

Hasonló dokumentumok
Logika kiskáté. Mihálydeák Tamás és Aszalós László

Logika kiskáté. Mihálydeák Tamás és Aszalós László

1. Logikailag ekvivalens

A logikai következmény

Logika. Mihálydeák Tamás szeptember 27. Tartalomjegyzék. 1.

Az informatika logikai alapjai

ÍTÉLETKALKULUS (NULLADRENDŰ LOGIKA)

Magyarok: Bereczki Ilona, Kalmár László, Neumann, Péter Rózsa, Pásztorné Varga Katalin, Urbán János, Lovász László

1. Definíciók. 2. Formulák. Informatikai logikai alapjai Mérnök informatikus 3. gyakorlat

LOGIKA. Magyarok: Bereczki Ilona, Kalmár László, Neumann, Péter Rózsa, Pásztorné Varga Katalin, Urbán János, Lovász László.

3. Magyarország legmagasabb hegycsúcsa az Istállós-kő.

Logikai ágensek. Mesterséges intelligencia március 21.

Matematikai logika és halmazelmélet

Matematikai logika NULLADRENDŰ LOGIKA

Logika es sz am ıt aselm elet I. r esz Logika M asodik el oad as 1/26

Kijelentéslogika, ítéletkalkulus

LOGIKA ÉS ÉRVELÉSTECHNIKA

Levezetések klasszikus nulladrendű logikai kalkulusban

2. Logika gyakorlat Függvények és a teljes indukció

Kijelentéslogika, ítéletkalkulus

1. A matematikai logika alapfogalmai. 2. A matematikai logika műveletei

Ítéletkalkulus. 1. Bevezet. 2. Ítéletkalkulus

1. tétel Halmazok és halmazok számossága. Halmazműveletek és logikai műveletek kapcsolata.

Az informatika logikai alapjai

Az informatika logikai alapjai

A matematika nyelvér l bevezetés

Diszkrét matematika MATEMATIKAI LOGIKA

Logika es sz am ıt aselm elet I. r esz Logika Negyedik el oad as 1/26

MATEMATIK A 9. évfolyam. 2. modul: LOGIKA KÉSZÍTETTE: VIDRA GÁBOR

Logika és számításelmélet. 10. előadás

Negáció igazságtáblája. Propozicionális logika -- levezetések. Diszjunkció igazságtáblája. Konjunkció igazságtáblája. Kondicionális igazságtáblája

A matematika nyelvéről bevezetés

Ítéletkalkulus. 1. Bevezet. 2. Ítéletkalkulus

Matematikai logika. 3. fejezet. Logikai m veletek, kvantorok 3-1

Knoch László: Információelmélet LOGIKA

2019/02/11 10:01 1/10 Logika

Elsőrendű logika. Mesterséges intelligencia március 28.

Elsőrendű logika szintaktikája és szemantikája. Logika (3. gyakorlat) 0-adrendű szemantika 2009/10 II. félév 1 / 1

4. fejezet Analitikus táblázatok a kijelentéslogikában Bevezetés A következtetések helyességének ellenőrzésére több eljárás is kínálkozik.

Logika es sz am ıt aselm elet I. r esz Logika Hatodik el oad as 1/33

HALMAZOK. A racionális számok halmazát olyan számok alkotják, amelyek felírhatók b. jele:. A racionális számok halmazának végtelen sok eleme van.

2. Ítéletkalkulus szintaxisa

Logika és informatikai alkalmazásai

Diszkrét matematika 2. estis képzés

LOGIKA ÉS ÉRVELÉSTECHNIKA

2. Alapfogalmak, műveletek

Logika és számításelmélet. 11. előadás

Logika és informatikai alkalmazásai

Halmaz: alapfogalom, bizonyos elemek (matematikai objektumok) Egy halmaz akkor adott, ha minden objektumról eldönthető, hogy

Predikátumkalkulus. 1. Bevezet. 2. Predikátumkalkulus, formalizálás. Predikátumkalkulus alapfogalmai, formalizálás, tagadás, logikailag igaz formulák.

Halmazok; a matematikai logika elemei 1.1. A halmaz fogalma; jelölések

KOVÁCS BÉLA, MATEMATIKA I.

Diszkrét matematika I.

Logika es sz am ıt aselm elet I. r esz Logika 1/36

BOOLE ALGEBRA Logika: A konjunkció és diszjunkció tulajdonságai

LOGIKA ÉS ÉRVELÉSTECHNIKA

Halmazelmélet és logika

1. Formalizálás. Informatikai logikai alapjai Mérnök informatikus 6. gyakorlat. 1. Jelöljék a következő nemlogikai konstansok a következőket:

Mindent olyan egyszerűvé kell tenni, amennyire csak lehet, de nem egyszerűbbé.

Bizonyítási módszerek ÉV ELEJI FELADATOK

Halmazelmélet. 1. előadás. Farkas István. DE ATC Gazdaságelemzési és Statisztikai Tanszék. Halmazelmélet p. 1/1

A matematikai logika alapjai

Logikai alapok a programozáshoz. Nagy Károly 2014

Diszkrét matematika I.

Relációk Függvények. A diákon megjelenő szövegek és képek csak a szerző (Kocsis Imre, DE MFK) engedélyével használhatók fel!

Logika és informatikai alkalmazásai kiskérdések február Mikor mondjuk, hogy az F formula a G-nek részformulája?

Logikai alapok a programozáshoz

25. tétel: Bizonyítási módszerek és bemutatásuk tételek bizonyításában, tétel és megfordítása, szükséges és elégséges feltétel

Brósch Zoltán (Debreceni Egyetem Kossuth Lajos Gyakorló Gimnáziuma) Logika

Bevezetés a számításelméletbe (MS1 BS)

Mindent olyan egyszerűvé kell tenni, amennyire csak lehet, de nem egyszerűbbé. (Albert Einstein) Halmazok 1

Dr. Vincze Szilvia;

MATEMATIKA I. JEGYZET 1. RÉSZ

Az informatika logikai alapjai előadások

Brósch Zoltán (Debreceni Egyetem Kossuth Lajos Gyakorló Gimnáziuma) Logika

Itt és a továbbiakban a számhalmazokra az alábbi jelöléseket használjuk:

3. Az ítéletlogika szemantikája

f(x) vagy f(x) a (x x 0 )-t használjuk. lim melyekre Mivel itt ɛ > 0 tetszőlegesen kicsi, így a a = 0, a = a, ami ellentmondás, bizonyítva

Logika és informatikai alkalmazásai

Kijelentéslogika I szeptember 24.

Bevezetés a Formális Logikába Érveléstechnika-logika 7.

A logika, és a matematikai logika alapjait is neves görög tudós filozófus Arisztotelész rakta le "Analitika" című művében, Kr.e. IV. században.

Logika és informatikai alkalmazásai

Matematikai logika. Nagy Károly 2009

KOVÁCS BÉLA, MATEMATIKA I.

1. előadás: Halmazelmélet, számfogalom, teljes

I. Igazolás és/vagy meggyőzés. Érvelés és elemzés A deduktív logika elemei. Ismétlés 2: Érvelési forma. Ismétlés 1: Deduktív érvelés

Nagy Gábor compalg.inf.elte.hu/ nagy ősz

Logika és informatikai alkalmazásai

ALGORITMUSOK ÉS BONYOLULTSÁGELMÉLET Matematika MSc hallgatók számára

Új műveletek egy háromértékű logikában

BEVEZETÉS A MAGASABBSZINTŰ MATEMATIKÁBA ÉS ALKALMAZÁSAIBA KÉZI CSABA GÁBOR

Algoritmusok Tervezése. Fuzzy rendszerek Dr. Bécsi Tamás

Logikai következmény, tautológia, inkonzisztens, logikai ekvivalencia, normálformák

Predikátumkalkulus. Predikátumkalkulus alapfogalmai, formalizálás, tagadás, logikailag igaz formulák. Vizsgáljuk meg a következ két kijelentést.

Logikai ágens, lehetőségek és problémák 2

Intelligens Rendszerek I. Tudásábrázolás formális logikával

Analízis I. Vizsgatételsor

ADATBÁZIS-KEZELÉS. Relációalgebra, 5NF

Tartalomjegyzék. Pragmatikai és logikai alapok. Első rész A könyv célja, használata 1.2 Elméleti keretek: pragmatika és logika

Átírás:

AZ INFORMATIKA LOGIKAI ALAPJAI Előadó: Dr. Mihálydeák Tamás Sándor Gyakorlatvezető: Kovács Zita 2017/2018. I. félév 4. gyakorlat

Interpretáció A ϱ függvényt az L (0) = LC, Con, Form nulladrendű nyelv egy interpretációjának nevezzük, ha Dom(ϱ) = Con Ha p Con, akkor ϱ(p) {0,1}.

Megjegyzések az interpretáció feladata az, hogy szemantikai értéket rendeljen a nemlogikai konstansokhoz. A nulladrendű logikában a nemlogikai konstansok állítások helyettesítésére szolgálnak. (Az állítások lehetséges szemantikai értékei az igazságértékek, így egy interpretáció minden nemlogikai konstanshoz egy igazságértéket rendel.) Ha a nulladrendű nyelvben n darab nemlogikai konstans van, akkor a különböző interpretációk száma 2 n.

Szemantikai szabályok A ϱ jelöli az A formula ϱ interpretáció szerinti értékét. Ha p Con, akkor p ϱ =ϱ(p) Ha A Form, akkor A ϱ =1- A ϱ. Ha A,B Form, akkor (A B) ϱ = 0, ha A ϱ =1 és B ϱ =0 1, egyébként. (A B) ϱ = 1, ha A ϱ =1 és B ϱ =1 0, egyébként.

Szemantikai szabályok (A B) ϱ = 0, ha A ϱ =0 és B ϱ =0 1, egyébként. (A B) ϱ = 1, ha A ϱ = B ϱ 0, egyébként.

Példa Tfh. p ϱ = 0 és q ϱ = 0 Ekkor ( p (p q)) ϱ =? ( p (p q)) ϱ = 1 - ( p (p q)) ϱ = * p ϱ = 1 (p q)) ϱ = 0 ezért: ( p (p q)) ϱ = 0 * = 1-0 = 1

Igazságfunktorok Azokat a logikai konstansokat (logikai műveleteket), amelyek szemantikai szabálya egy f:{0,1} (n) {0,1} függvénnyel megadható, n argumentumú igazságfunktoroknak nevezzük. A logikai konstansok igazságfunktorok: negáció (n=1) implikáció (n=2) konjunkció (n=2) diszjunkció (n=2) ekvivalencia (n=2)

A negáció p p 0 1 igazságtáblázata Tipikus természetes nyelvi alakja: 'Nem igaz, hogy...' Legyen A Form. A kiolvasása: Nem igaz, hogy A. Non A. Negáció A. Kettős negáció törvénye: A A 1 0

Az implikáció 0 1 0 1 1 igazságtáblázata Tipikus természetes nyelvi alakja: Ha..., akkor... Legyen A,B Form. (A B) kiolvasása: Ha A, akkor B. Amennyiben A, úgy B. A implikáció B. A implikálja B-t. 1 0 1

Az implikáció tulajdonságai (A A) Modus ponens (leválasztási szabály): {(A B),A} B Modus tollens (indirekt cáfolás sémája):{(a B), B} A Láncszabály: {(A B),(B C)} (A C) Redukció ad abszurdum: {(A B),(A B)} A A (A B) B (A B)

Az implikáció tulajdonságai Áthelyezési törvény: ((A B) C) (A (B C)) Kontrapozíció: (A B) ( B A) (A A) A ( A A) A (A (B C)) ((A B) (A C)) (A ( A B)) ((A B) C) ((A C) (B C))

A konjunkció 0 1 0 0 0 igazságtáblázata Tipikus természetes nyelvi alakja:... és... Legyen A,B Form. (A B) kiolvasása: A és B. A konjunkció B. 1 0 1

A konjunkció tulajdonságai Felcserélhető (kommutatív): (A B) (B A) Csoportosítható (asszociatív): (A (B C)) ((A B) C) Idempotens: (A A) A (A B) A, (A B) B Az ellentmondás törvénye: (A A)

A diszjunkció 0 1 0 0 1 igazságtáblázata Tipikus természetes nyelvi alakja:... vagy... (megengedő értelemben) Legyen A,B Form. (A B) kiolvasása: A vagy B. A diszjunkció B. 1 1 1

A diszjunkció tulajdonságai Felcserélhető (kommutatív): (A B) (B A) Csoportosítható (asszociatív): (A (B C)) ((A B) C) Idempotens: (A A) A A (A B) {(A B), A} B A kizárt harmadik törvénye. (A A)

A (materiális) ekvivalencia 0 1 0 1 0 igazságtáblázata 1 0 1 Tipikus természetes nyelvi alakja:... akkor és csak akkor, ha... Legyen A,B Form. (A B) kiolvasása: A akkor és csak akkor, ha B. A ekvivalens B(-vel). A materiálisan ekvivalens B(-vel). A materiális jelzőt gyakran elhagyjuk. Szerepeltetését pusztán az indokolja, hogy megkülönböztessük a (materiális) ekvivalencia műveletét a logikai ekvivalencia relációjától.

A (materiális) ekvivalencia tulajdonságai (A A) (A A) Kommutatív: (A B) (B A) Asszociatív: (A (B C)) ((A B) C)

A konjunkció és a diszjunkció De Morgan törvények Mit állítunk akkor, amikor egy konjunkciót tagadunk? (A B) ( A B) Mit állítunk akkor, amikor egy diszjunkciót tagadunk? (A B) ( A B)

Az első De Morgan törvény bizonyítása A B A B ( A B) (A B) (A B) 0 0 1 1 1 0 1 0 1 1 0 1 0 1 1 0 0 1 1 0 1 1 1 0 0 0 1 0

A második De Morgan törvény bizonyítása A B A B ( A B) (A B) (A B) 0 0 1 1 1 0 1 0 1 1 0 0 1 0 1 0 0 1 0 1 0 1 1 0 0 0 1 0

Centrális logikai fogalmak modell kielégíthetőség kielégíthetetlen következményreláció érvényesség logikai ekvivalencia

Modell Legyen L (0) = LC,Con,Form egy nulladrendű nyelv és Γ Form egy tetszőleges formulahalmaz. A ϱ interpretáció nulladrendű modellje a Γ formulahalmaznak, ha minden A Γ esetén A ϱ =1. Legyen L (0) = LC,Con,Form egy nulladrendű nyelv és A Form egy tetszőleges formula. Az A formula modelljén az {A} egyelemű formulahalmaz modelljét értjük.

Példák Γ={A, B, (A B)} modellje: A ϱ =1 B ϱ =1 mert így (A B) ϱ =1, tehát Γ minden eleme igaz ϱ szerint Γ={A, (A B), (A B)} modellje: A ϱ =1 B ϱ =1

Példák modell megkeresése igazságtáblával Γ = {p, (q p), (q p)} p (q p) (q p) 0 0 1 1 0 0 0 0 0 1 1 1 0 1 1 0 1 0 1 0 1 0 1 1 1 1 0 0 1 1 1 1 Keressük azt Ehhez az interpretációt, felírjuk táblázatos amely szerint a formulahalmaz formában minden a halmaz eleme igaz. minden formuláját, alá pedig minden lehetséges interpretációt, azaz Alkalmazzuk p harmadik és q összes sor, a szemantikai lehetséges azaz szabályokat interpretáció igazságértékét lesz és kiszámoljuk sorra a modell. vesszük. az egyes Ennek Ebből a műveletek négyfélét sornak és alatti tudunk a p oszlopokat oszlopának elkészíteni: is. a Így metszetében kapunk 31-es főoszlopot. szerepel, p hamis, tehát q hamis a modell (1. sor) 1-et Olyan rendel p hamis, sort p-hez. q kell igaz Hasonló keresni, (2. sor) módon amelyben megállapíthatjuk, p igaz, q mindhárom hamis (3. hogy sor) zöld a q-hoz szám 0-t p rendel igaz, igaz q a (azaz igaz modell. (4. 1). sor) Ha Tehát: találunk, A lényeg, ϱ(p)=1 akkor hogy és megvan minden ϱ(q)=0a p alatt modell. ugyanaz az oszlop és minden q alatt ugyanaz az oszlop lesz.

Kielégíthetőség Legyen L (0) = LC, Con, Form egy nulladrendű nyelv és Γ Form egy tetszőleges formulahalmaz. A Γ formulahalmaz kielégíthető, ha van modellje. Legyen L (0) = LC, Con, Form egy nulladrendű nyelv és A Form egy tetszőleges formula. Az A formula kielégíthető, ha az {A} formulahalmaz kielégíthető.

Példa Γ={A, B, (A B)} kielégíthető-e? IGEN, van modellje: A ϱ =1 és B ϱ =1 A B (A B) 0 0 0 0 1 1 1 0 1 1 1 1

Kielégíthetetlenség Legyen L (0) = LC, Con, Form egy nulladrendű nyelv és Γ Form egy tetszőleges formulahalmaz. A Γ fomulahalmaz kielégíthetetlen, ha nem kielégíthető, azaz nincs modellje. Legyen L (0) = LC, Con, Form egy nulladrendű nyelv és A Form egy tetszőleges formula. Az A formula kielégíthetetlen, ha az {A} formulahalmaz kielégíthetetlen.

Példa Γ={A, B, (A B), (A B)} kielégíthetetlen-e? IGEN, nincs modellje: A B (A B) (A B) 0 0 1 0 0 1 1 1 1 0 1 1 1 1 0 1

Következményreláció Legyen L (0) = LC, Con, Form egy nulladrendű nyelv, Γ Form egy tetszőleges formulahalmaz és A,B Form két tetszőleges formula. A Γ formulahalmaznak logikai következménye az A formula, ha a Γ { A} formulahalmaz kielégíthetetlen. Jelölés: Γ A. Az A formulának logikai következménye a B formula, ha a {A} B. Jelölés: A B

Példa {A, B, (A B)} (AV B)? - IGEN A B (A B) (A B) 0 0 0 0 0 1 1 1 1 0 1 0 1 1 1 0

Érvényesség Legyen L (0) = LC, Con, Form egy nulladrendű nyelv, és A Form egy tetszőleges formula. Az A formula érvényes, ha A, azaz ha az A formula logikai következménye az üres halmaznak. Jelölés: A

Példa (AV B)? - NEM A B (A B) 0 0 0 0 1 1 1 0 0 1 1 0

Logikai ekvivalencia Legyen L (0) = LC, Con, Form egy nulladrendű nyelv, és A,B Form két formula. Az A és a B formula logikailag ekvivalens, ha A B és B A. Jelölés: A B

Példa ( A B) (AV B)? - Ha I. és II. I. ( A B) (AV B)? - IGEN A B A B ( A B) ( A B) (AV B) (AV B) 0 0 1 1 0 1 1 0 0 1 1 0 1 0 0 1 1 0 0 1 0 1 1 0 1 1 0 0 0 1 1 0

Példa ( A B) (AV B)? II. (AV B) ( A B)? - IGEN A B A B ( A B) ( A B) (AV B) ( A B) 0 0 1 1 0 1 1 0 0 1 1 0 1 0 0 1 1 0 0 1 0 1 1 0 1 1 0 0 0 1 1 0

Centrális logikai fogalmak tulajdonságai Legyen L (0) = LC, Con, Form egy nulladrendű nyelv, Γ Form egy tetszőleges formulahalmaz és A,B Form két tetszőleges formula. 1. Ha Γ kielégíthető formulahalmaz és Δ Γ, akkor Δ kielégíthető formulahalmaz. 2. Ha Γ kielégíthetetlen formulahalmaz, és Γ Δ, akkor Δ kielégíthetetlen formulahalmaz. 3. Γ A akkor és csak akkor, ha a Γ formulahalmaz minden modellje modellje az A formulának (azaz az {A} egyelemű formulahalmaznak) is.

Centrális logikai fogalmak tulajdonságai 4. Ha A érvényes formula ( A), akkor minden Γ Form formulahalmaz esetén Γ A. 5. Ha a Γ formulahalmaz kielégíthetetlen, akkor minden A formula esetén Γ A. 6. Dedukció tétel: Ha Γ {A} B, akkor Γ (A B). 7. Dedukció tétel megfordítása: Ha Γ (A B), akkor Γ {A} B.

Centrális logikai fogalmak tulajdonságai 8. A B akkor és csak akkor, ha (A B) 9. A B akkor és csak akkor, ha (A B) 10. Metszet tétel: Ha Γ {A} B és Δ A, akkor Γ Δ B. Megjegyzés: bizonyítások lásd KISKÁTÉ