Tartalomjegyzék. Pragmatikai és logikai alapok. Első rész A könyv célja, használata 1.2 Elméleti keretek: pragmatika és logika

Átírás

1 Tartalomjegyzék ELSŐ FEJEZET Bevezetés 1.1. A könyv célja, használata 1.2 Elméleti keretek: pragmatika és logika Első rész Pragmatikai és logikai alapok MÁSODIK FEJEZET A vita 2.1 A vita: megközelítési módok 2.2 A vita típusa A vita jellegének tisztázása 2.3 A vita mint a konfliktusmegoldás eszköze 2.4 Vita és érvelés 2.5 Feladatok HARMADIK FEJEZET A vita mint dialógus 3.1 Beszédaktusok Érvelési beszédaktusok Beszédaktus implicit utalások, következtetések, előfeltevések Visszaélések a performatív kifejezésekkel A beszédaktusok sikerességének ellenőrzése 3.2 A racionális vita általános szabályai Szabályok implicit utalások és következtetések 3.3 A racionális vita speciális szabályai Konfrontációs szabályok Argumentációs szabályok Dramaturgiai szabályok 3.4 A látszatvita Hogyan ismerhető föl, ha a feltételek nem teljesülnek? 3.5 Feladatok NEGYEDIK FEJEZET Érvelések szerkezete és rekonstrukciója 4.1 Érvelés, következtetés 4.2 Mondatok és állítások 4.3 Premisszák és konklúziók 4.4 Mellékes megjegyzések 4.5 Hiányos következtetések 4.6 Összetett érvelések, érvelési térképek 4.7 Ahol nincsenek érvelések 4.8 Rekonstrukció és értelmezés a jóindulat elve

2 4.9 Érvelések logikai rekonstrukciója A konklúzió elhelyezése 4.10 Érvelések elemzésének szempontjai 4.11 Feladatok ÖTÖDIK FEJEZET Logikai alapfogalmak 5.1 Érvelések értékelése, jósága 5.2 Deduktív és induktív érvelések 5.3 Forma tartalom 5.4 Érvényesség 5.5 Igazság, érvényesség, helytállóság 5.6 Induktív erő, plauzibilitás 5.7 Deduktív induktív Deduktív és induktív érvelések azonosítása 5.8 Érvelések értékelésének eszközei Eljárási garanciák, logikai kritériumok Az érvelési tevékenység minősítésének módszere A deduktív érvelések minősítésének módszerei Az induktív érvelések minősítésének módszerei Érvelési hibák Második rész Formális logika HATODIK FEJEZET A kijelentéslogika alapfogalmai 6.1 A kijelentéslogika eszköztára áttekintés 6.2. Formalizáció 6.3. Negáció 6.4. Konjunkció 6.5. Alternáció 6.6. Kondicionális A kondicionális természetes nyelvi változatai 6.7 Bikondicionális 6.8 Elnevezések és jelölések 6.9 Összetett állítások, amelyek nem igazságfüggvények 6.10 Állítások formalizálása 6.11 Összetett állítások igazságértékének kiszámítása 6.12 Állítássémák lehetséges igazságértékeinek meghatározása 6.13 Analitikus táblázatok 6.14 Speciális sémák: logikai igazság és logikai ellentmondás 6.15 Formulák összehasonlítása, logikai ekvivalencia 6.16 Ekvivalens állítássémák Feladatok HETEDIK FEJEZET Következtetések a kijelentéslogikában 7.1 A következtetések ellenőrzése igazságtáblázatok segítségével 7.2 A következtetések ellenőrzése analitikus táblázatok segítségével

3 7.3 Konzisztencia, logikai következmény, ekvivalencia 7.4 Néhány fontos következtetési forma és alkalmazásaik Diszjunktív szillogizmus Hipotetikus szillogizmus Modus ponens, modus tollens és a kapcsolódó hibák Konstruktív és destruktív dilemma 7.5 Alapvető következtetési sémák 7.6 Természetes levezetés Feltételes és indirekt bizonyítás Természetes levezetés és érvelés 7.7 Feladatok NYOLCADIK FEJEZET A predikátumlogika alapjai 8.1 A predikátumlogika eszköztára áttekintés 8.2 Individuumok és jellemzőik Individuumok és megnevezésük Tulajdonságok és predikátumok Individuumváltozók és nyitott mondatok A predikátum terjedelme Összetett szinguláris állítások 8.3 Egzisztenciális és univerzális kvantorok 8.4 Kategorikus állítások Állítások ábrázolása Venn-diagramon Az univerzális állítások egzisztenciális tartalma Univerzális állítás és általánosítás Az univerzális állítás alátámasztása és megbízhatósága Összetett kategorikus állítások 8.5 Relációk Többargumentumú predikátumok Kvantifikáció 8.6 Állítások formalizálása: összefoglalás Szinguláris állítások formalizálása Kvantoros állítások formalizálása Egyéb kérdések 8.7 Feladatok KILENCEDIK FEJEZET Következtetések a predikátumlogikában 9.1 Néhány fontos következtetési séma Kategorikus állítások közvetlen következményei Kategorikus szillogizmusok 9.2 Következtetések ellenőrzése Venn-diagrammal Kategorikus szillogizmusok ellenőrzése Venn-diagramokkal Egyéb következtetések vizsgálata Venn-diagramon 9.3 Természetes levezetés Kvantoros levezetési szabályok Levezetések 9.4 Következtetések érvénytelensége: ellenpéldák 9.5 Feladatok

4 Harmadik rész Informális logika TIZEDIK FEJEZET Nyelv 10.1 Kognitív és emotív jelentés Véleménykülönbség és viszonyulásbeli különbség Átminősítés és a beállítás megváltoztatása A vita nyelve és a vita eredményessége 10.2 Kétértelműség és homályosság A kétértelműség-hiba A szavakon való vitatkozás A homályos kifejezés hiba Demagógia Csúszdaérvelés 10.3 Definíciók A definíciók fajtái A lényegmeghatározás A túl sokat állító definíció 10.4 A nyelvhasználat az érvelésekben 10.5 Feladatok TIZENEGYEDIK FEJEZET Adatok, induktív általánosítás, statisztikák 11.1 Az adatok előállítása 11.2 Induktív általánosítás 11.3 A minta reprezentativitása és az induktív általánosítás hibái A minta elfogultsága Anekdotikus adatokra épülő általánosítások 11.4 A statisztikai adatok egyéb hibái Az értelmetlen adatok hibája A hozzáférhetetlen adatok hibája 11.5 Statisztikus következtetések és hibáik Hibás statisztikai következtetések: Az adatok szórása és az átlag Hibás statisztikai következtetések: mértékek és arányok, százalék 11.6 Az adatok interpretációja 11.7 A statisztikák ábrázolása 11.8 Feladatok TIZENKETTEDIK FEJEZET Okság 12.1 Az ok fogalma 12.2 Oksági törvények 12.3 Korreláció és okság 12.4 Mill-féle indukciós következtetési szabályok A direkt egyezés módszere Az inverz egyezés módszere Az egyezés kombinált módszere

5 A különbség módszere Az együttváltozás módszere A maradék módszere 12.5 Az ok-okozati összefüggések típusai és az oksági összefüggésre való következtetések hibái 12.6 Okból okozatra és okozatról okra való következtetések Kontrafaktuális hipotézis Dominóhatás-érvelés 12.7 Feladatok TIZENHARMADIK FEJEZET Analógiák 13.1 Az analógia szerkezete Az analógiák használata érvelésekben Osztályozás Helyes eljárás megválasztása Ismertről az ismeretlenre való következtetés Előrejelzések 13.3 Az analógiák erősségének vizsgálata, kritizálási stratégiák 13.4 Az analógiák szerepe a magyarázatban, a megértésben és az értelmezésben 13.5 Hibás analogikus érvelések Félrevezető hasonlóság Az analógiák retorikai használata 13.6 Analógia és indukció, az analógiák általános értékelése 13.7 Feladatok TIZENNEGYEDIK FEJEZET Kérdések és válaszok 14.1 A kérdések szerepe 14.2 A túl általános kérdés 14.3 Az agresszív kérdés 14.4 Komplex kérdés 14.5 Túl sokat állító kérdés Válaszolási stratégiák 14.6 Mellébeszélés A mellébeszélés aranyszabályai 14.7 Feladatok TIZENÖTÖDIK FEJEZET További gyakori érvelési típusok és érvelési hibák 15.1 Az érzelmekre apellálás esetei Szénalomra apellálás A fenyegetésre apellálás A többiekre hivatkozó érvelések Közvélekedésre apellálás Más is ezt csinálja A csoportnyomásra hivatkozás 15.2 A hitelességre hivatkozó érvelések A hitelesség

6 Személyeskedés A személy lejáratása A személy elfogultságára hivatkozás A személy következetlenségére hivatkozás A személy inkompetenciájára hivatkozás A személyeskedés pragmatikai és pszichológiai hatásai Válasz a személyeskedésre Személyeskedés Rossz hivatkozás Egyoldalúhivatkozás A szakértő félreértelmezése Elfogult szakértő Azonosíthatatlan hivatkozás A tekintélyre hivatkozó érvelések kritikája Néhány további gyakori relevancia-hiba Témaváltás A tárgy figyelmen kívül hagyása Árnyékbokszolás Mások még rosszabbak Felosztás-hiba kompozíciós hiba A következményekre hivatkozás Körbenforgás Néhány további hibás érvelés, amelyekben általában nem elegendőek a premisszák Nem tudásra apellálás Összehasonlítások Leplezett összehasonlítás Elfogult összehasonlítás Az összehasonlítások logikai szerkezete Feladatok Negyedik rész Függelék TIZENHATODIK FEJEZET Feladatmegoldások TIZENHETEDIK FEJEZET Irodalom TIZENNYOLCADIK FEJEZET Név- és tárgymutató TIZENKILENCEDIK FEJEZET Szimbólumok jegyzéke