Sportpedagógia 2009.06.25. bognar@mail.hupe.hu Sport általi nevelés éve 2004 A Sport általi nevelés európai éve (EYES) az elsı olyan európai uniós kezdeményezés, amely kifejezetten a sport társadalmi szerepét helyezte elıtérbe. A következı témákban kínált pályázati lehetıséget a szervezeteknek: sport, oktatás, nevelés. Nem véletlen, hogy a programév dátuma 2004: az athéni olimpia, a labdarúgó EB, valamint az egyéb nagy nemzetközi sportesemények kiváló kommunikációs eszközként szolgáltak a sport népszerősítéséhez. Rekreáció szemlélete és gyakorlata Témáját tekintve a kiírás széleskörő célokat fogalmazott meg és tágra nyitotta a tevékenységi kört. A célok: a sport általi nevelés jelentıségére, és annak európai dimenziójára; a fiatalok személyiségfejlesztésére a fizikai teljesítményen, a csapatszellemen, szolidaritáson, fair play-en keresztül; az önkéntes (társadalmi) munka jelentıségére a fiatalok fejlıdésében; a diákcserékben rejlı lehetıségek kiaknázására sport és kulturális találkozók segítségével; a hátrányos helyzető csoportok beilleszkedésének elısegítésére; a testkultúra fontosságának elismertetésére az iskolában; a fiatal élsportolók problémáinak vizsgálatára. Szabadidı-eltöltés kultúrája, életminıség tana Társadalmi funkciója: a munkaerı képesség megteremtése, helyreállítása Egyéni motivációja: felüdülés, felfrissülés, szórakozás Célja, eredménye: minısége élet (egyéni és társadalmi szinten is) Felnıttek a folyamatban Lényeges elem a felnıttekkel való hatékony gyakorlati munka stratégiáinak ismerete és alkalmazása A jó segítıi munka a felnıttség, valamint a felnıttkori fejlıdés összefüggéseinek az ismerete és megértése mellett valósulhat meg. Az alapelvek attól függetlenül is alkalmazhatók, hogy a segítés folyamata formális vagy nem formális keretek között zajlik. Milyen hatással vagyok az emberekre és a fejlıdésükre? Felnıttekkel kapcsolatos munka alapelvei 1. Alakítsunk ki egy valós és mőködıképes filozófiát 2. Értsük meg a felnıttek egyedülállóságát (személyiség, tapasztalat, érzelmi állapot) 3. Korlátozzuk a nehézségeket okozó tényezıket (fizikai, szociális és pszichológiai viselkedésmódok, melyek ellenállást váltanak ki) 4. Gondoskodjunk a dolgok elıreláthatóságáról (vezérfonal, elvárások) 5. Legyünk hitelesek és szavahihetıek 6. Gondoskodjunk kihívásokról (problémamegoldás, kritikus gondolkodás) 7. Támogassuk a gyakorlati tevékenységeket 8. Figyeljünk arra, hogy a felnıttek hogyan élik át a tanulást (napló, kritikus incidensek és négyszemközti beszélgetések által) 9. Bátorítsuk az önállóságot (felelısség saját tevékenységükkel szemben) 1
Integrációs problémák Együttnevelés szintjei: Integráció Inklúzió Speciális csoportok a sportban: Hátrányos helyzetőek Fogyatékosok A másság Másság szót a szótárakban nem találjuk meg különbség : eltérést, megkülönböztetést fejez ki a másság fogalma csak a normativitás fogalmával együtt létezik (statisztikailag a norma az átlag, a statisztikai szórás pedig a másság) A másság relatív fogalom Valakire, vagy valamire akkor mondjuk, hogy más, ha nem azonos valakivel vagy valamivel, ha eltérı minıségő, fajtájú, azaz a fogalom valakihez viszonyítva fejez ki eltérést. Viszonyulás ahhoz, aki más A stigmatizáció jellemzıje pozitív diszkrimináció negatív diszkrimináció más néven stigmatizációról Ésszerő indokokat keres a negatív érzelmek és a diszkriminatív viselkedés magyarázatára. A másság-tudat a másságot hordozó személyt taszítóvá teszi, velük szemben elkülönülést, elkülönítı, szegregáló viselkedésformákat vált ki, a másságot hordozó személyekben pedig belsı vívódást indít el megbélyegzett tulajdonságaik elfogadására vagy megtagadására (Illyés, 1999). Stigmatizáció elleni küzdelem jogi szabályzások politikai korrektség A diszkriminancia elleni küzdelem bár dicséretes, azt azonban tudnunk kell, hogy a mássm sság-szemlélet let csak akkor küzdhetk zdhetı le, ha megnyilvánulásait nemcsak a törvény fékezi, hanem az e szemléletet letet képviselı csoport maga fordul szembe vele (Illyés, 1999). Károsodás, fogyatékosság, rokkantság? 2
A fogyatékosság pedagógiai értelmezése Pedagógiai szempontból az értelem, a látás, a hallás, a mozgás vagy a beszédszervek hibás mőködése, illetve az érzelmi élet súlyos zavara a legfontosabb, mert az ilyen személyek fejlıdésmenete és személyiségük szerkezete megváltozik. AZ INTEGRÁCI CIÓ ÉS INKLÚZI ZIÓ HÁTTERE Törvényi szabályzások 1. Törvényi szabályzások 2. Az ENSZ közgyőlése 1993-ban meghozta a fogyatékos személyek esélyegyenlıségére vonatkozó szabályzatot, miszerint az államok integrált formában biztosítsák az egyenlı alap-, közép-, és felsıfokú oktatási lehetıségeket a fogyatékos gyermekek, fiatalok és felnıttek részére.. A 1993. évi LXXIX. törvény kimondja, hogy a fogyatékos gyermeknek joga, hogy különleges gondozás keretében állapotának megfelelı pedagógiai ellátásban részesüljön attól kezdıdıen, hogy a fogyatékosságát megállapították. Törvényi szabályzások 3. A sajátos nevelési igény nyő gyermekek oktatása napjainkban Napjainkban minden fejlıdésében akadályozott gyermek joga (a fejlett gyógypedagógiai intézményhálózattal rendelkezı országokban), hogy megkülönböztetés és elkülönítés nélkül vehessen részt az intézményes nevelésben (Kıpatakiné, 2004). Szegregáltan Integráltan 3
Az integráci ció jelentése Az integráció általánosan azt jelenti, hogy a fogyatékos, akadályozott, azaz sajátos nevelési igényő gyermekek beilleszkednek ép társaik közé (Illyés, 2000). Az integráci ció formái Lokális integráció: az ép és sérült tanulók egy intézményen belül (közös épületben) tanulnak, de a gyermekek között nincs kontaktus. Szociális integráció: a tanórákon bontottan vesznek részt a diákok, az ezen kívüli idıben azonban együtt vannak. Funkcionális integráció: az együttnevelés minden tanórára és foglalkozásra kiterjed. Inklúzió (befogadás): az integrált nevelés legfejlettebb változata. Az adaptált testnevelés és s sport jellemzıi INTEGRÁCIÓS LEHETİSÉGEK A TESTNEVELÉSBEN ÉS SPORTBAN Az adaptált testnevelés és sport célja: Megegyezik a testnevelés tanításának általános céljaival, de tekintetbe kell venni azokat a specifikumokat, amelyek a fogyatékosság tényébıl erednek. Az adaptált testnevelés és sport feladata: A megváltozott és sérült személyiségfejlıdés tükrében a fogyatékosság típusától és az egyéni állapottól függı formában integrálódnak a nevelési-oktatási folyamatba. Az adaptált testnevelés és sport testnevelési mozgásanyaga: Célorientált és differenciált (egyéni megítélés alapján). Az adaptált testnevelés és sport szükségletei, tartalma: Új mozgások tanítása a cselekvéses mozgástanulás érdekében, Motoros képességek célirányos fejlesztése, a sikeres mozgás lehetıségének elısegítése, Az egyéni állapotnak megfelelı mozgásszükséglet kialakítása, A fizikai erınlét fokozása, a szabadidı aktív eltöltésére nevelés, diáksportkör- szervezés, Egyéni sportág kiválasztása, tehetséggondozás. 4
Sajátos elvek, elvárások az adaptált testnevelés és sporttal kapcsolatosan: feleljen meg a tanulók egészségi és mozgásállapotának, valamint a fogyatékosságból fakadó prevenciónak, korrekciónak és kompenzációnak, fejlessze a tanulók mozgáskultúráját. tegye lehetıvé a tanulók egészségének fejlıdését, fejlessze motoros képességeiket, alapozza meg a sajátos higiéniai szokásokat, adjon sikeres mozgásélményt, motiváljon újabb fizikai aktivitásra, alakítsa ki a mozgásigényt, elégítse ki a mozgásszükségletet, alapozza meg az egészséges életmódot, a szabadidı helyes eltöltését, a felnıtt sportolás igényét, a fizikai aktivitás magatartásformáit, személyiségjegyeit. A fogyatékos tanulók k testnevelés- tanításában az alábbi adaptáci ciós elveknek kell érvényesülniük A fogyatékosság-specifikusság elve A rehabilitációs irányultság elve A differenciált foglalkoztatás és egyéni módosítás elve A választhatóság elve A továbbfejlıdés és a sportági lehetıség elve Az integráció sikeres megvalósítását gátló tényezık Vannak olyan sajátos nevelési igényő tanulók, akiknek nem a befogadó iskolák tudják a legnagyobb segítséget adni. Nagyon nehéz az egyéni szükségletek sokféleségét úgy kielégíteni, hogy a nevelés-oktatás-fejlesztés mindenki számára a legoptimálisabban valósuljon meg. Magas osztálylétszám mellett a sajátos nevelési igényő tanulók magas aránya (Kıpatakiné, 2004). Hazai sportszakember-képzés Testkulturális szakemberek jellegzetes pályaprofiljai: Tanári Sportszakember (döntıen önkéntes szervezıdést irányít, társadalmi együttélés, megrendelést elégít ki, aránylag nagy szabadság a program összeállításában és levezénylésében, erıs teljesítményorientáció, szők sportági specifikum) Edzıi-szakedzı szak képesítési célok Az idısek egészséges, aktív életmódja Napjainkban lezajló, az egész lakosságra kiterjedı demográfiai öregedés egyedülálló az emberiség történetében. Mivel a világ legtöbb részén egyre hosszabb ideig élnek az emberek, alapvetı fontosságú, hogy az egyének meg tudják ırizni függetlenségüket és minél tovább aktív és minıségi életet tudjanak élni. Számos ezen a területen végzett kutatás bizonyítja, hogy a sport és testedzés kitőnı eszköz a mentális és fizikai öregedés folyamatának lassítására és az élet minıségének javítására (Baley, 2000). Kutatások eredménye igazolja, hogy az aktív életmód nagymértékben csökkenti a betegségek, mint a szívinfarktus, magas vérnyomás, cukorbetegség, csontritkulás, depresszió, de még az elesésekbıl származó sérülések kialakulásának és elıfordulásának esélyét is. Egyre inkább bizonyított, hogy az alapul szolgáló genetikai hajlam speciális életstílus beavatkozásokkal változtatható (Chodzko-Zajko, 1996). Az idısek életmódjáról és sportolási szokásairól alig található tudományos igényő írás a hazánkban. Szerencsés kivételnek számít Földesiné (1998) tanulmánya az idıs nık testedzésérıl, mely szerint a magyar idıs nık sportja a sajátos társadalmi, gazdasági, politikai és kulturális okok miatt sokáig teljesen mellızött volt. 5
Statisztikai adatok a nagyvilágból várható elırejelzés szerint az idısek (60 éven felüliek) száma 605 millióról 2025-re 1.2 billióra fog emelkedni a legfrissebb statisztikák azt mutatják, hogy a legtöbb fejlett országban több 60 éven felüli ember él, mint amennyi 15 éven aluli gyermek. A fejlıdı országokban is hasonló a tendencia. Franciaországnak pl. 114 évbe tellett, hogy megduplázza az idısek arányát, 7%-ról 14%-ra. Hasonló megduplázódás Kínában kevesebb, mint 30 év alatt fog végbemenni. és Magyarországról: Magyarországon mára minden ötödik ember betöltötte 60. életévét, arányuk elérte a 20%-ot, számszerően ez 2 millió lakost jelent. A 100 gyermekkorúra esı idıskorúak száma, melyet az "öregedési index" fejez ki, Pest megyében a legmagasabb, mintegy 145, és megyénként, régiónként 90-tıl 145-ig fejezıdik ki. Összességében a magyar népesség öregedési indexe 108-110 között van. Az EU tagországainak többségében ennél kedvezıtlenebb a helyzet, ily módon nem tartozunk a legöregebb kormegoszlású európai országok közé. Ugyanakkor hangsúlyozható, hogy a magyar népesség egyszerre öregszik, de fogyatkozik is. 6