1. blokk. 30 perc. 2. blokk. 30 perc. 3. blokk. 90 perc. 4. blokk. 90 perc. Beiktatott szünetek. ( open space ): 60 perc

Átírás

1 A Revita Alapítvány szakmai mőhelysorozatának tematikája A program címe: DISKURZUS A tartósan munka nélkül lévı emberek foglalkoztathatóságának fejlesztését célzó komplex szolgáltatástervezés és -fejlesztés a mikro- és kistérségekben A program engedélyszáma: M /2008 A továbbképzés egységeinek / ainak/ megnevezése, az egyes elemek résztémáinak rövid tartalmi ismertetése Az egyes tartalmi részek óraszáma / Módszerek/munkaformák egységenként Az elıadó/tréner neve, képzettsége, szakterülete 1. mőhely: A szolgáltatásfejlesztés integratív megközelítése (Egy központi projekt tanulságai: hét helyszín, egy eset?) Az elsı mőhely során áttekintjük a szociális szolgáltatások fejlesztésére, valamint a szociális és a munkaerı-piaci szolgáltatások integrációjára vonatkozó elméletet, illetve ennek hazai gyakorlatát. Végigkövetjük a tartósan munka nélkül lévı ügyfél útját (és esélyeit) az integrált ellátórendszerben. Az elsı mőhely célja, hogy a résztvevık: megértsék az integrált szolgáltatás (foglalkozási és szociális terület) céljait, megismerjék az integrált szolgáltatás lényegét, átlássák az integrált szolgáltatás folyamatát, pontosan lássák lehetıségeiket, feladataikat és szerepüket az integrált szolgáltatások megszervezésében. Az elsı mőhely fontosabb tartalmi elemei: Mi az integratív szolgáltatási megközelítés? Miért olyan trendi fogalom a szolgáltatási integráció? Egy ablak vagy több ablak? Esetleg szociális portál? Milyen lehetıségek rejlenek az integrált szolgáltatási gyakorlatban? Milyen szerepet kell vállalnia a helyi szociális szakembereknek az integratív szolgáltatások kialakítása, fejlesztése, valamint mőködtetése során? Milyen akadályokra és korlátokra számíthatunk a szolgáltatások kialakítása során? 1. blokk 2. blokk 3. blokk 4. blokk Erdıs Judit tanár, szociálpolitikus, szupervízor szociális szolgáltatások tervezése, fejlesztése, szervezése 1

2 2. mőhely: Komplex a foglalkoztathatóság fejlesztését célzó innovatív szolgáltatások (Az ügyfél útja kilenc lépésben, avagy mitıl komplex a rehabilitáció) A második mőhely során áttekintjük a foglalkozási rehabilitáció komplex szolgáltatási folyamatát, és ezen elemek tartalmát hasonlítjuk össze a nonprofit szervezetek által mőködtetett komplex az egyén foglalkoztathatóságának fejlesztését célzó szolgáltatásokban, illetve programokban (4M program, Integrált Foglalkoztatást Segítı Szolgálat, Komplex Emberközpontú Foglalkozás- Rehabilitációs és Információs Szolgáltatás, Támogatott Foglalkoztatás, Tranzitfoglalkoztatási program). A szolgáltatási folyamat sztenderd elemeinek (kilenc lépés: 1. Kapcsolatfelvétel; 2. Tájékoztatás; 3. Felmérés, egyéni rehabilitációs terv elkészítése; 4. Felkészítés a munkavállalásra; 5. Munka kipróbálása; 6. Munkaközvetítés; 7. Munkahely felkészítése; 8. Munkába helyezés, betanítás; 9. Utógondozás) bemutatását követıen áttekintjük azokat a hasonlóságokat és különbségeket, amelyeket a fent említett öt vizsgált modell mutat. A második mőhely célja, hogy a résztvevık: megértsék a komplex a foglalkoztathatóság fejlesztését célzó innovatív szolgáltatások (továbbiakban komplex szolgáltatások) céljait, megismerjék a komplex szolgáltatás lényegét, átlássák a komplex szolgáltatás folyamatát, pontosan lássák lehetıségeiket, feladataikat és szerepüket a komplex a foglalkoztathatóság fejlesztését célzó innovatív szolgáltatások megszervezésében. A második mőhely fontosabb tartalmi elemei: Miért van szükség komplex szolgáltatásokra? Mit értünk a komplex rehabilitáció alatt? Milyen sztenderd lépései vannak a komplex szolgáltatási folyamatnak? Milyen fontosabb elemei vannak egy-egy szolgáltatási lépésnek? Milyen hasonlóságok és különbözıségek vannak a hazai komplex szolgáltatások között? Milyen szerepet kell vállalnia a helyi szociális szakembereknek a komplex a foglalkoztathatóság fejlesztését célzó innovatív szolgáltatások kialakítása, fejlesztése, valamint mőködtetése során? 1. blokk 2. blokk 3. blokk 4. blokk Varjú Tamás szociológus kutatói tevékenység szociális és foglalkoztatási területeken, foglalkoztatás-fejlesztés, foglalkoztathatóság fejlesztése, foglalkozási rehabilitáció 2

3 3. mőhely: A helyzetelemzések, szükségletek és igények felmérése (Kinek? Miért? Mit? Mikor? Hol? Hogyan?) A szociális szakemberek mindennapi munkájához szorosan kapcsolódó területeken a kapacitás-tervezés (hiányok és feleslegek egyaránt), az új (integrált és komplex) szolgáltatások tervezése, valamint a meglévı szolgáltatások fejlesztése során a helyzetelemzések, a lokális szükségletek és igények felméréséhez kapcsolódó alapvetı ismeretek elengedhetetlenül fontosak. A harmadik mőhely ideje alatt ezeket tekintjük át a annak érdekében, hogy a késıbbiekben a saját és külsı szakértık által elkészített szükségletfelméréseket hatékony, illetve az eddigieknél hatékonyabb eszközként tudják majd használni. A harmadik mőhely célja, hogy a résztvevık: megértsék a szükségletfelmérés szerepét a szociális szolgáltatások nyújtásában, illetve fejlesztésben, valamint megismerjék a szükségletfelmérés céljait, alapvetı tartalmi elemeit, módszereit, lépéseit annak érdekében, hogy képessé váljanak a szükségletfelmérés tervezésében és megvalósításában aktívan közremőködni, pontosan lássák lehetıségeiket, feladataikat és szerepüket a helyzetelemzések, szükségletek és igények felmérése kapcsán A harmadik mőhely fontosabb tartalmi elemei: Miért van szükség szükségletfelmérésekre? Milyen célterületei, szempontjai és módszerei lehetnek egy szükségletfelmérésnek? Hogyan zajlik egy szükségletfelmérés? Kik a résztvevıi egy szükségletfelmérésnek? Hogyan használhatóak fel a szükségletfelmérés eredményei? Milyen szerepet kell vállalnia a helyi szociális szakembereknek a helyzetelemzések, szükségletek és igények felmérése során? 1. blokk 2. blokk Juhász Attila szociológus kutatásmódszertan, hálózatfejlesztés 3

4 4. mőhely Hálózatépítés, partnerség építés (Egyedül márpedig nem megy ) A negyedik mőhely során a résztvevık átfogó képet kapnak a szociális szolgáltatások kialakításához is elengedhetetlenül szükséges formális és informális partneri együttmőködések, hálózatok létrehozásának és mőködtetésének, illetve fenntartásának legfontosabb elemeirıl, folyamatáról. A negyedik mőhely célja, hogy a résztvevık: megértsék a hálózatépítés, partnerség építés céljait, megismerjék a hálózatépítés, partnerség építés legfontosabb elemeit, lényegét, átlássák a hálózatépítés, partnerség építés folyamatát, pontosan lássák lehetıségeiket, feladataikat és szerepüket a hálózatépítés, partnerség építés kapcsán A negyedik mőhely fontosabb tartalmi elemei: Mi a hálózatiság lényege? (A hálózat fogalma.) Milyen indokai lehetnek a hálózati együttmőködések kialakításának? Kik lehetnek a hálózati együttmőködés partnerei? Milyen hálózattípusok vannak? Melyik milyen céllal jön létre? Hogyan építsünk és mőködtessünk saját hálózatot? (A hálózat létrehozásának folyamata a megalakítástól a fejlesztésig.) Mi segítheti a hálózati mőködés sikerességét? Mi az, ami a hálózatunk építését gátolja? Milyen szerepet kell vállalnia a helyi szociális szakembereknek a hálózatépítés, partnerség építés során? Juhász Attila szociológus kutatásmódszertan, hálózatfejlesztés 4

5 5. mőhely Felmérés > diagnózis > beavatkozási irányok meghatározása (Az egyéni profiltól a foglalkoztathatóság fejlesztésére irányuló fejlesztési terv elkészítéséig) Az ötödik mőhely során a foglalkozási rehabilitáció komplex szolgáltatási folyamatának kulcselemét, a folyamat harmadik lépését az egyéni profil kialakításától a foglalkoztathatóság fejlesztésére irányuló fejlesztési terv elkészítéséig tekintjük át a. Több hazai gyakorlat (FOKA, OFA és EQUAL projektek) áttekintésével arra irányítjuk rá a szociális szakemberek figyelmét, mennyire meghatározó eleme a megfelelı felmérés, diagnózis, az egyéni fejlesztési (fejlıdési) terv a munkaerı-piaci (re)integráció sikerességének.. Erdıs Judit tanár, szociálpolitikus, szupervízor szociális szolgáltatások tervezése, fejlesztése, szervezése Az ötödik mőhely célja, hogy a résztvevık: megértsék az egyéni felmérés, diagnózis és fejlesztési terv szerepét, helyét és súlyát a komplex szociális szolgáltatások folyamatában, valamint megismerjék az egyéni felmérés, diagnózis és fejlesztési terv céljait, alapvetı tartalmi elemeit, módszereit, annak érdekében, hogy képessé váljanak ennek tervezésében és megvalósításában aktívan közremőködni, pontosan lássák lehetıségeiket, feladataikat és szerepüket a felmérés > diagnózis > beavatkozási irányok meghatározása kapcsán. Az ötödik mőhely fontosabb tartalmi elemei: Miért van szükség egyéni felmérésre, diagnózisra és fejlesztési tervre? Milyen megközelítései (pl. szociálpolitikai, pszichológiai, egészségügyi) szempontjai és módszerei lehetnek az egyéni felmérésnek, diagnózisnak és fejlesztési tervnek? Ki és hogyan mérje fel az ügyfél képességeit? Ki és hogyan diagnosztizáljon? Kit diagnosztizáljunk? (A munkavállalói és munkáltatói profilok, ezek illesztésének fontossága.) Hogyan használható fel az egyéni fejlesztési terv a szociális szolgáltatásokban? 5

6 6. mőhely: A célcsoportról bıvebben (Szolgáltatói standardok és specialitások a célcsoport függvényében) A hatodik mőhely során meghatározzuk azokat a legfontosabb irányelveket, amelyek meghatározzák, hogy melyik célcsoport számára milyen más egyéb kiegészítı elemeket, lépéseket kell tenniük azoknak a szolgáltató szervezeteknek, akik egy-egy speciális célcsoport szakmai segítését, fejlesztését és támogatását vállalták fel a komplex a foglalkoztathatóság fejlesztését célzó innovatív szolgáltatásaik biztosításával. A hatodik mőhely célja, hogy a résztvevık: felismerjék a célcsoport meghatározásának szerepét és súlyát a szolgáltatói tevékenység kialakítása kapcsán megismerjék a komplex a foglalkoztathatóság fejlesztését célzó innovatív szolgáltatás alapvetı személyi és tárgyi feltételeit A hatodik mőhely fontosabb tartalmi elemei: Mennyire határozza meg a célcsoport a komplex a foglalkoztathatóság fejlesztését célzó innovatív szolgáltatás összetételét? (Speciális célcsoport, speciális szolgáltatások?) Mennyire járható az egy szolgáltató egy célcsoport szolgáltatói hozzáállás? (Integrációs törekvések, szegregációs megoldásokkal?) Milyen személyi és tárgyi feltételeknek az együttes megléte szükséges ahhoz, hogy a foglalkozási szolgáltatásokkal szemben támasztott alapkövetelményeknek a szociális szolgáltató szervezet megfeleljen? Varjú Tamás szociológus kutatói tevékenység szociális és foglalkoztatási területeken, foglalkoztatás-fejlesztés, foglalkoztathatóság fejlesztése, foglalkozási rehabilitáció 6