Szarvasmarha-tenyésztés 1. elıadás B.Sc.
Korábbi ismeretekre való alapozás!
Háziasítás: i.e. 6-7. évezred, Földközi-tenger
Lehetséges-e a jelenlegi kultúrfajtákból vissza alakítani az ıstulkot? Rendszertani ismeretek
Élettani ismeretek
Anatómiai ismeretek
Testtájak ismerete
Húsmarha tenyésztés régiói Európában (M. De Rancourt) Dairy cross breeds breeding B B Specialised suckling systems B B B B Fattening systems
Tehénállomány Európában Suckling cow s c ows numbe r ( 10 0 0 ) 9 000 8 000 7 000 6 000 5 000 4 000 3 000 2 000 1 000 0 Dairy cow s Cow s D F UK E I NL IRL B DK Sources: Eurostat
Tejelı, ill. húsmarha állományok változása Európában Egyedszám 2000 (millió) Változás 1984* - 2000 Tejelı tehén 20,2-30% Hústehén 12,3 + 73% * : first year for milk quota Source: Eurostat
I. A szarvasmarha-tenyésztés célja
A szarvasmarha-tenyésztéssel szembeni társadalmi elvárások: Szolgálja ki a minıségi tej- és tejtermékeket, valamint marhahúst igénylı vásárlói igényeket. Exportra termeljen vágómarhát. A környezettel harmonizáló és a tájvédelmet támogató technológiát alkalmazzon. Kapcsolódjon vidékfejlesztési (térségi, régiók) programokhoz.
Tej- és tejtermékek elıállítása Forrás: internet
Biotej termelés - ár-jövedelem arány? - piac-fizetıképes kereslet? - szokások-életvitel? Forrás: internet
Funkcionális élelmiszerek Hippokrates: az élelmiszer a gyógyszered, a gyógyszer az élelmiszered
A tej bioaktív anyagai Bioaktív anyagok: makro- és mikrotápanyagok, vagy minden tápanyag amely fokozottabban védi az ember egészségét. Funkcionális élelmiszerek: bioaktívumokban gazdagok. A tej funkcionális alkotói: koleszterin, A-, D-, E- és C-vitamin, konjugált linolsav (C18:2 CLA, véd a rák ellen), íz- és aroma anyagok (alkoholok, ketonok, terpének), egyes zsírsav csoportok pl. TFA. Szakály et al. 2006, Állattenyésztés és Takarmányozás
Napi Ca szükséglet Nık: 500 mg/nap Férfiak: 600 mg/nap Az ember Ca-ellátását mintegy 60%-ban a tej és tejtermékek biztosítják. Anke at al. 2005, Állattenyésztés és Takarmányozás
Az ember bordacsontjának Ca-tartalma a kor függvényében (g/kg sz.a, n=200) Nık: 0-1 év: 164, 31-40 év: 175 81-90 év: 111 Férfiak: 0-1 év: 159, 31-40 év: 158 81-90 év: 106 Tendencia: A csontban tárolt Ca mennyisége 10 éves korig nı, 40 éves korig azonos szinten marad, majd fokozatosan csökken. Anke at al. 2005, Állattenyésztés és Takarmányozás
Marhahús termelés Termelés Feldolgozás Fogyasztás Forrás: internet
Az európai húskészítmények közös jellemzıi Vonzó külsejőek az ember a szemével eszik kiváló ízőek nagy táplálkozásbiológiai értékőek meglepıen hasonló összetételőek kényelmi termékek Honikel K.O., 2005, A Hús
Marhahús összetétele Sovány hús: zsír% (1,9), fehérje % (22), vas (2,2 mg/100g), cink (4,3 mg/100g) Szegy: zsír% (14,4), fehérje % (18,3), vas (1,9 mg/100g), cink (3,6 mg/100g) Honikel K.O., 2005, A Hús
Német hús és húskészítmény fogyasztás 2004-ben 25-51 év között Férfiak: 130-160 g Nık: 110-130 g Honikel K.O., 2005, A Hús
A hús- és húskészítmények funkcionális összetevıi: B1 vitamin pl. sertéshúsban E-vitamin tartalom, különösen ha a takarmányt ezzel kiegészítik Vas, cink, szelén forrás Antioxidánsok: karnozin, anzerin, glutation Karnitin: mitokondriumokat segíti Kojugált linolsav (CLA): rákmegelızı. Honikel K.O., 2005, A Hús
Húsfogyasztás vagy vegetáriánus táplálkozás? Jól összeállított vegetáriánus étrend minden fontos élelmiszeralkotórészt tartalmaz. A vegetáriánusok átlagosnál jobb egészségi állapota nem csak egyedül a táplálkozástól függ. Nagyobb szerepet játszik ebben az egészségtudatosabb életstílus.
Nincs tudományos bizonyíték arra, hogy a vegetarianizmus olyan specifikus egészségügyi elınyöket mutatna amelyek - azonos életmód esetén - nem vegetáriánus táplálkozással nem lennének elérhetık. Arneth W. 2006, A Hús cit:dwyer, 1988
Charolais bikák és tinók húsának (LD) kémiai elemzése Megnevezés Bika, Tinó, n=6 n=5 Vágási súly, kg 646 658 Színhús (jobb 140,5 134,7 oldali fétest), kg m. long.dorsi kémiai elemzése Szárazanyag, % 24,65 25,64 Nyersfehérje% 22,20 22,24 Nyersír% 1,28 1,95 Nyershamu% 1,07 1,09 Holló et al. 2005, Acta Agr. Kapos. A tinók húsa magasabb táplálóértékő ebben a vizsgálatban.
Charolais bikák és tinók húsának (LD) zsírsav tartalma A Bikák esetében több a telített zsírsav (SAFA), mint a tinókban. A többszörösen telítetlen zsírsavtartalom (PUFA) pedig tinóknál kedvezıbb (PUFA/SAFA: 0,43, opt: 0,45) Bikáknál: PUFA/SAFA: 0,30 Holló et al. 2005, Acta Agr. Kapos.
Eredetvédelem termékeredet-ellenırzési rendszer (Appellations d Origine Contrôlée: AOC, Protected Designation of Origin: PDO) Franciaországban 2003-évben 467 bor, ill. pálinka, 46 sajt, ill. tejtermék, valamint 24 egyéb mezıgazdasági termék elıállítását szabályozzák ezzel a minısítési rendszerrel.
Bıripar alapanyaga - Csontok felhasználása - Szérumtermelés Forrás: internet
Fotó: Tızsér J. Rostdús, terimés takarmányok hasznosítója
Érett almostrágya: talajerı és húmuszpótló Száraz pihenıhely biztosítása (trágya:8-16 t) Fotó: Tızsér J.
Esztétika és hobby
II. Biológiai alapok helyzete
Állatlétszámok változása hazánkban állatfajonként az 1989-es évhez viszonyítva százalék,% 250 200 150 100 Csökkenı tendencia 50 0 1989 1993 1998 2003 évek Szarvasmarha létszám (1598 ezer 1989-ban) Sertés állomány (7660 ezer 1989-ben) Juh állomány (2069 ezer 1989-ben) Barommfi állomány (52564 ezer 1989-ben)
Szarvasmarha populáció összetétele Összes szarvasmarha: kb.720.000 Tehén: 320.000 (tejelı 70%, kettıs hasznú: 15%, húshasznú: 15%) Tejtermelés ellenırzés alatt álló tehenek aránya: 68% Átlagos tehénlétszám: 335 Húshasznú anyatehén létszám: 62.000
Bioszarvasmarha állomány változása 1999-2006 között 1999 év: 2.290 2000 év: 3.489 2001 év: 6.180 2002 év: 8.882 2003 év: 7.503 2004 év: 8.419 2005 év: 12.235 2006 év: 11.485 Sárközi P.: Hogyan áll a hazai bioállat-tartás? Az Európai Unió Agrárgazdasága, 2007, 12. 7-8., 31-32.
Alapelvek: EU 2092691 EGK rendelet: Nitrogén hatóanyag 170 kg/ha/év (5-7 év átlagában) Állatlétszám/ha Hízóborjú, 1 évnél fiatalabb: 5 1-2 éves szarvasmarha: 3,3 2 éves vagy idısebb hímivarú: 2 Tenyészüszı, hízóüszı: 2,5 Tejelı tehén: 2 Sárközi P.: Hogyan áll a hazai bioállat-tartás? Az Európai Unió Agrárgazdasága, 2007, 12. 7-8., 31-32.
Biológiai alapok helyzete 2007 júliusa 590 telepen 197.928 tehenet ellenıriztek Átlag tehénlétszám: 335 Istállóátlag: 20,40 kg Fejési átlag: 25,40 kg Összes napi tej: 4.097.731 kg Mészáros Gy., ÁT Kft. Hírlevél, 2007. 07.
III. Termelés és fogyasztás
Elfogadott termelési kvóták Megnevezés Kvóták Tejtermelés, milliárd t 1.990 Húshasznú borjú (1000 egyed) 117 Húsmarha (1000 egyed) 94.6 Vágómarha (1000 egyed) 235.9 Juh és kecske (millió egyed) 1.5
Tejtermelés- és termékfeldolgozás hazánkban, 1970-2003 között Évek Termelés Feldolgozás Import Export Fogyasztás millió liter liter / fı 1970 1 896 1 911 182 182 108 1980 2 478 2 327 65 236 204 1990 2 771 2 236 25 487 203 1995 1 936 1 766 83 238 160 1998 2 061 1 789 158 419 163 1999 2 051 1 754 138 431 160 2000 2 094 1 849 178 413 171 2001 2 095 1 737 132 481 161 2001 2 100 1 832 165 428 160 2003 1 950 1 723 208 435 169
Standard laktációs eredmények 1970-2003 (OSZA) Évek Laktáció szám a Tej, kg Zsír, % Fehérje, % 1970 98 000 3458 3,88 1980 278 000 4138 3,75 1985 293 000 4875 3,71 1990 288 000 5 534 3,66 3,24 1991 246 000 5 519 3,70 3,29 1992 224 500 5 510 3,72 3,31 1993 203 000 5 498 3,75 3,28 1994 193 000 5 696 3,79 3,24 1995 200 000 5 856 3,87 3,23 1996 200 700 5 909 3,78 3,21 1997 199 922 5 966 3,72 3,23 1998 202 225 6 399 3,73 3,36 1999 206 148 6 523 3,77 3,33 2000 200 221 6 773 3,78 3,28 2001 192 398 7 195 3,75 3,27 2002 184 679 7 449 3,76 3,29 2003 176 411 7 618 3,82 3,27 8600
A vágómarha termelés tendenciája Magyarországon (1975-2003) 400 350 300 250 200 150 100 50 0 1975 1980 1984 1999 2000 2003 1000 t 2005-ben: 250 e t
Az önellátottság szintjének változása (termelés/fogyasztás) hazánkban (1989-2000) Megnevezés 1989 1993 1998 2000 Tej, % 113.7 114.0 123.0 119.9 Marhahús,% 200.3 131.2 127.1 151.7 Sertéshús, % 140.5 119.6 129.5 139.1 Baromfi hús,% 183.9 133.7 160.1 134.0 Tojás, % 121.1 111.3 126.6 115.1
I V. A szarvasmarhatenyésztés és tartás feltételei
Humán erıforrás minısége - Szakismeret és informatika - Idegen nyelvtudás - Továbbképzés: önképzés, post graduális
Technikai eszközök: traktor, takarmánykiosztó stb. Fotó: Tızsér J.
Elsıdleges tejkezelés: tárolás (nagy állományban) Fotó: Tızsér J.
Elsıdleges tejkezelés: tárolás (kicsi állományban) Forrás: internet
Gépi fejés: fejıházban Fotó: Tızsér J.
Fotó: Tızsér J. Gépi fejés: az istállóban
Változatos tartásmódok Forrás: internet
Kötetlen csoportos Mélyalmos istálló kifutóval. Fotó: Tızsér J.
V. Ágazatok helyzete
A nemzetközi integráció hatása különbözı állattenyésztési ágazatokra (Horn, 2002) 1. Globalizációs hatás jelentıs: tejtermelés sertéságazat broiler csirke termelés pulyka tojástermelés
2. Globalizációs hatás nincsen: lúd nyúl hal vad ló juh és kecske húsmarha
Támogatás módja: 2007-ben Uniós, területalapú támogatás: 120 EUR/ha (+18%). Nemzeti támogatás: Hím ivarú szarvasmarha (életük során egyszer): 41.100-Ft Anyatehenek: 28.500-Ft (8.000 Ft) Tejtermelık: 8.070-Ft/t Extenzifikációs támogatás: 13.800-Ft/egyed
A tejágazat SWOT- elemzése Erısségek - nagyüzemi agrártermelés hatékonysága - erısödı integrációs kapcsolatok, javuló tejminıség - javuló vállalati struktúra Lehetıségek - kvóta nyújtotta biztonság a termelésben - feldolgozott friss tejtermék- és sajtfogyasztás növekedése - organikus termékek és tejalapú desszertek gyártása Forrás: AKII 2003 Gyengeségek - kapacitásfeleslegek a feldolgozásban - kisüzemek technológiája elavult - EU átlagánál erısebb tejtermelési szezonalitás Fenyegetettségek - EU jogszabályi megfelelés hiányosságai - hazai fogyasztás alacsony színvonala - erısödı koncentráció és szakosodás hatása a piaci versenyre
A vágómarha-ágazat SWOTelemzése Erısségek - koncentrálódó tartás - mennyiségi igényeknek megfelelı, EU követelményeket kielégítı ipari kapacitások - termelési tradíciók Lehetıségek - temékfejlesztés (kényelmi termékek, magyaros ízek, földrajzi eredet megjelölése stb.) - nyomon-követhetıség bevezetése - marhahús vertikumban az alapanyag termelés szerkezeti változása - hungarikum (magyar szürke marha) Forrás: AKII 2003 Gyengeségek - specializáció hiánya - kapacitásfeleslegek a feldolgozóiparban - gyenge termelési mutatók az élıállat-elıállításban Fenyegetettségek - alacsony marhahús-fogyasztás további csökkenése - elıírások szigorodása (környezetvédelem, élelmiszerbiztonság, állatjólét, állategészségügy) - élelmiszerkereskedelem meghatározó fölénye
Költségszerkezet Tejtermelés Bikahízlalás Takarmány: 43% Munkabér: 13% Teny.áll. amort: 7% Egyéb: 37% Takarmány: 41% Munkabér: 3% Alapanyagok: 40% Egyéb: 16% Béládi K. és Kertész R.: AKI, 2006, 7.
A szarvasmarha ágazat költségés jövedelem helyzete I. Ágazat Mértékegység 2003 2004 2005 Összes költség Tejelı tehén Ft/tehén 451.996 434.460 456.987 Bikahízlalás Ft/egyed 138.530 115.014 147.774 Önköltség: termelési költség (-melléktermék értéke) / fıtermék mennyisége Tejelı tehén Ft/l 69,67 63,96 60,37 Bikahízlalás Ft/kg 229,37 320,91 326,25 Béládi K. és Kertész R.: AKI, 2006, 7.
A szarvasmarha ágazat költség- és jövedelem helyzete II. Ágazat Értékesítési ár Tej Bikahízlalás Jövedelemtartalom: értékesítési ár - önköltség Tej Bikahízlalás Mértékegység 2003 2004 Ft/l 71,64 62,68 Ft/kg 246,31 281,40 Ft/l 1,97-1,28 Ft/kg -53,06-39,51 2005 62,53 325,03 2,16-1,22 Béládi K. és Kertész R.: AKI, 2006, 7.
A szarvasmarha ágazat költség- és jövedelem helyzete III. Ágazat Ágazati eredmény Tej Bikahízlalás 100 Ft termelési költségre jutó ágazati eredmény Tejelı tehén Bikahízlalás Mértékegység 2003 2004 Ft/l 10,98 6,67 Ft/kg -29.138-18.486 e Ft 14,80 9,76 e Ft -21,03-11,93 2005 10,99 1210 16,73 0,82 Béládi K. és Kertész R.: AKI, 2006, 7.