A VÁGÁSI KOR, A VÁGÁSI SÚLY ÉS A ROSTÉLYOS KERESZTMETSZET ALAKULÁSA FEHÉR KÉK BELGA ÉS CHAROLAIS KERESZTEZETT HÍZÓBIKÁK ESETÉBEN

Átírás

1 A vágási kor, a vágási súly és a rostélyos keresztmetszet alakulása fehér kék belga és charolais keresztezett hízóbikák esetében 1 () A VÁGÁSI KOR, A VÁGÁSI SÚLY ÉS A ROSTÉLYOS KERESZTMETSZET ALAKULÁSA FEHÉR KÉK BELGA ÉS CHAROLAIS KERESZTEZETT HÍZÓBIKÁK ESETÉBEN Kovács Anita, anitakov@mtk.nyme.hu Bölcskey Károly, kbolcskey@atk.hu Báder Ernő, bader@mtk.nyme.hu ÖSSZEFOGLALÓ A szerzők szentesi vörös és magyar szürke, valamint fehér kék belga és charolais fajtával keresztezett hízóbikák vágási mutatóit vizsgálták. Megállapították, hogy a szentesi vörös x fehér-kék belga keresztezett egyedek 444 napos korban 43 kg-mal nagyobb vágási súlyt (6 kg) értek el, emellett a rostélyos keresztmetszetének (2,4 ) fölénye is jelentős (+12, ) a kontroll csoporthoz képest. A magyar szürke x fehér kék belga bikák 114 kg-mal, a magyar szürke x charolais bikák pedig 72 kg-mal múlták felül a tisztavérű magyar szürke egyedeket (471 kg) vágási súlyban. A rostélyos keresztmetszet a magyar szürke kontroll csoporthoz (72,2 ) viszonyítva, a magyar szürke x fehér kék belga bikák esetén 17,3 -rel, a magyar szürke x charolais bikáknál pedig,4 -rel nagyobb. A rostélyos keresztmetszet és a vágási súly között szoros (r=,7-,9) korreláció van. 1. BEVEZETÉS Magyarország húsmarhatenyésztési lehetőségei, természeti adottságai alapján mind a külföldi szakértők, mind a hazai szakemberek véleménye szerint európai összehasonlításban is kedvezőek. Adottságaink a jelenlegi létszámmal szemben (2-2 ezer) 2-2 ezer vagy több húshasznú tehén és szaporulata eltartását is lehetővé tennék. Húsmarhatenyésztésünk alapvető feltétele a megfelelő érdekszférák (mezőgazdasági, környezetvédelmi, munkaügyi tárcák, bankszféra) összefogása, továbbá kiszámítható, a hosszú távú stabil szabályzó rendszer. A környezet-, tájvédelmi és gyephasznosítási, foglalkoztatási feladataink megvalósítása hazánknak hosszú távú célja. Szükségünk lenne továbbá arra az export árbevételre is, amit az ágazat hazánk számára hozhat (SZABÓ, 1998). 2. A VIZSGÁLATOK CÉLJA A vizsgálataink során arra kívántunk választ kapni, hogy a különböző keresztezési kombinációkban az anyai vonalként szereplő szentesi vörös és magyar szürke, valamint az apai vonalként szereplő fehér-kék belga és charolais fajták esetén hogyan alakul a vágási kor, vágás előtti testsúly, valamint a rostélyos keresztmetszet. 3. VIZSGÁLATI ANYAG ÉS MÓDSZER A vizsgálatok az Állattenyésztési- és Takarmányozási Kutatóintézetben (Herceghalom), valamint a Pankotai Agrár Rt. és a Kiskunsági Nemzeti Park apaji magyar szürke tenyészetében folytak. A kísérleti vágásokra a Zalahús Rt.-nél került sor.

2 A vágási kor, a vágási súly és a rostélyos keresztmetszet alakulása fehér kék belga és charolais keresztezett hízóbikák esetében 2 () 4. A KAPOTT VIZSGÁLATI EREDMÉNYEK Az első kísérletben a kontrollt szentesi vörös (szv) bikák, a kísérleti csoportot a szentesi vörös x fehér-kék belga keresztezett bikák (szv x fkb) képezték. A kapott eredményeket az 1. táblázat tartalmazza. A kontroll szv növendék bikák vágáskori életkora átlagban 443 nap. Ez közel azonos a keresztezett bikákéval, melyeket 444 napos korban vágtak. A két csoport közt mindössze 1 nap a különbség, emellett a CV% is 2-2,3 % között alakult, ez azt igazolja, hogy a két vizsgált csoport az életkor tekintetében közel azonos. A kontroll csoport átlagos vágási súlya 17 kg (,2 CV %), a keresztezetté, azonos vágási korban, 6 kg volt (2,8 CV% ), ami 43 kg-mal jobb a kontroll csoporthoz viszonyítva, p=1 %-os valószínűségi szinten. A rostélyos keresztmetszet vizsgálata során kapott eredmények alapján megállapítható, hogy a tisztavérű szv hízóbikák átlagos karajkeresztmetszete 89,9, közepes szórás mellett. A szv x fkb keresztezett egyedek 2,4 es rostélyos keresztmetszete jól mutatja a fkb fajta javító hatását, emellett az egyedek ebben a paraméterben egyöntetűbbek is. A javító hatás átlagban 12, -rel nagyobb keresztmetszetnek felel meg, igaz, hogy alacsonyabb (p=%) szignifikancia szinten. Szv szv x fkb különbség vágási kor nap átlag 443, 444, 1 NS szórás 8,7,3 CV% 2, 2,3 vágási súly kg átlag 17, 6, 43 ** szórás 26,8 43,9 CV%,2 7,8 rostélyos keresztmetszet átlag 89,9 2,4 12, * szórás 14,1 13, CV%,7 13,2 N táblázat: Vizsgált mutatók alakulása a szv és szv x fkb bikáknál A szv kontroll egyedek 89,9 -es gyengébb átlaga annak a következménye, hogy az egyedek legnagyobb aránya (41,7 %) 91- kategóriába tartozik. Ennél nagyobb keresztmetszettel (111 feletti) csak az egyedek 8,3 % -a rendelkezik. Az átlagnál kisebb keresztmetszet a bikák, 33,4 %-ánál fordult elő. A szv x fkb bikák esetében a megoszlási eredmények is jól igazolják a javulást, mert a csoport 38, %-a már 1-1 közötti keresztmetszetet ért el. Ennél még jobb keresztmetszetet t, az állomány 7,7%-a produkált. Azonos gyakorisággal (7,7%) szerepelnek az egyedek a legkisebb rostélyos keresztmetszet intervallumban 71-8

3 A vágási kor, a vágási súly és a rostélyos keresztmetszet alakulása fehér kék belga és charolais keresztezett hízóbikák esetében 3 () 4 4 szv kontroll % 2 2 szv x fkb bika ábra: A rostélyos keresztmetszet megoszlása szv és szv x fkb egyedeknél A 2. táblázat a magyar szürke kontroll (msz), a magyar szürke x fehér-kék belga (msz x fkb) és a magyar szürke x charolais (msz x ch) keresztezett kísérleti csoportok vágási mutatóit tartalmazza. (2. kísérlet) Jelentős eltérés mutatkozik a vágási életkor szempontjából a kontroll msz (63 nap) és a msz x fkb keresztezett csoport (637 nap) között. Az eltérés 34 nap, ami erősen szignifikánsnak bizonyult. A kontroll állománynál az átlagos vágás előtti súly 471 kg, 43 kg-os szórással, ehhez képest a fkb-val keresztezett hízóbikáké 8 kg, 4 kg-os szórás mellett. A keresztezett egyedek 114 kg-mal voltak nehezebbek a vágáskor a msz csoporthoz képest, mely statisztikailag biztosított (p=,1%). A rostélyos keresztmetszetének átlaga a fajtatiszta msz állományban 72,2, míg a msz x fkb bikáknál ennél lényegesen jobb, 89,6 közel azonos 9 ill. 8 %-os CV mellett. A 17,3 -rel nagyobb rostélyos keresztmetszet csak p=% szinten bizonyítható. A kontrollként hizlalt msz bikák sokkal gyengébb eredménye azzal is alátámasztható, hogy a gyenge illetve a már elfogadható kategóriákban (61-7, 71-8, és 81-9 ) az egyedek 22,2-22,2-%-a található. A msz fajtára sajnos ennél még kisebb (41-, 1-6 ) rostélyos keresztmetszet is jellemző 11-11%-ban. Emellett viszont az egyedek 11%-a igen jó 91- -es rostélyos keresztmetszettel vágódott. Msz x fkb bikák 42,9%-ának a rostélyos keresztmetszete közepes kategóriába (81-9 ) sorolható. 28,6 %-a a vizsgált állománynak jobb értékeket mutat. 14,3%-uk adja a csoporton belül a leggyengébb kategóriát (61-7 ), valamint ugyanilyen arányban találhatók egyedek az igen jó 91- közti tartományban is.

4 A vágási kor, a vágási súly és a rostélyos keresztmetszet alakulása fehér kék belga és charolais keresztezett hízóbikák esetében 4 () msz msz x fkb msz x ch különbség vágási kor nap átlag 63, 637 6, 34 *** 12 NS szórás 16,4,1 16,2 CV% 2,7 1,6 2,6 vágási súly kg átlag 471, 8 43, 114 *** 72 ** szórás 43, 4, 2, CV% 9,2 6,9 9,7 rostélyos keresztmetszet átlag 72,2 89,6 87,6 17,3 *,4 * szórás 13,9 13,9,6 CV% 19,2, 12,1 N táblázat: Vizsgált mutatók alakulása a msz és msz x fkb és msz x ch bikáknál % 2 msz kontroll msz x fkb ábra: A rostélyos keresztmetszet megoszlása msz és msz x fkb egyedeknél A msz kontroll állomány vágási életkora 63 nap, a msz x ch kísérleti csoport pedig 12 napos nem szignifikáns eltéréssel 6 napos korban került vágásra. A ch keresztezett bikák esetében vágáskori testtömeg lényegesen jobbnak bizonyult, mert míg a kontroll állomány 471 kg-ot ért el, addig a ch keresztezett egyedek 43 kg-os súllyal, (9,2 CV %) kerültek vágásra, mindez 72 kg többletsúlyt eredményezett p=1%-os szinten. A rostélyos keresztmetszet átlaga a msz csoportnál 72,2 a ch keresztezett csoport esetében pedig 87,6 (CV %), a különbség,4, közepes szignifikancia ( p=%) mellett.

5 A vágási kor, a vágási súly és a rostélyos keresztmetszet alakulása fehér kék belga és charolais keresztezett hízóbikák esetében () A msz x ch keresztezett kísérleti csoport egyedeinek 4%-ának a rostélyos keresztmetszete a es kategóriába esik. Az egyedek közel 1/3-a 91- közötti kategóriában található, % pedig igen jó, 1-1 közötti rostélyos keresztmetszetet ért el. 4 2 % 2 msz kontroll msz x ch ábra: A rostélyos keresztmetszet megoszlása msz és msz x ch egyedeknél. KÖVETKEZTETÉSEK A kapott vizsgálati eredményeink alapján következtetésképpen az alábbiak állapíthatók meg. A szentesi vörös x fehér-kék belga keresztezettek egyedek 444 napos korban 43 kg-mal nagyobb vágási súlyt értek el, emellett rostélyos keresztmetszetének fölénye is jelentős (+12, ) a kontroll csoporthoz képest (p=1%). A fajtatiszta magyar szürke valamint a magyar szürke x fehér-kék belga és magyar szürke x charolais csoportok összehasonlításánál hasonló a tendencia figyelhető meg. A magyar szürke x fehér kék belga bikák 114 kg-mal, a magyar szürke x charolais bikák pedig 72 kg-mal múlták felül, a tisztavérű magyar szürke egyedeket vágási súlyban. A rostélyos keresztmetszet tekintetében is a keresztezett egyedek értek el jobb eredményeket a magyar szürke kontroll csoporthoz viszonyítva, a magyar szürke x fehér kék belga keresztezett bikák esetén 17,3, a magyar szürke x charolais bikáknál pedig,4 különbséget jelent. A rostélyos keresztmetszet a vágási súllyal függ össze szorosan, r=,7-,9. A fehér-kék belga fajta apai, terminál vonalként haszonállat-előállító keresztezésre rendkívül alkalmas. A magyar szürke, szentesi vörös fajták bármelyikével keresztezve a vágási súlyt, a rostélyos keresztmetszetet javítja. A kapott eredmények alapján széleskörű felhasználása javasolható annak ellenére, hogy nehéz ellés jellemző a fajtára. 6. IRODALMI JEGYZÉK: Szabó, F. (1998): Húsmarhatenyésztés. Mezőgazda Kiadó, Budapest