Holstein-fríz tehénállomány küllemi tulajdonságainak (törzs, far) változása a laktációk előrehaladtával

Átírás

1 Holstein-fríz tehénállomány küllemi tulajdonságainak (törzs, far) változása a laktációk előrehaladtával 1 (14) Holstein-fríz tehénállomány küllemi tulajdonságainak (törzs, far) változása a laktációk előrehaladtával Porvay Mária 1 - Báder Ernő 2 - Györkös István 3 - Báder Péter 2 1 Enyingi Agrár Rt. - Pannon - 2 Egyetem Mg. Kar, Mosonmagyaróvár - 3 ÁTK, Herceghalom A tartástechnológiai változások, ezen belül is a fejőberendezések korszerűsítése (stabil és mozgó rendszerű fejőházi berendezések, automatizálás) olyan teheneket követelnek, amelyeknek kiváló a lábszerkezete és a tőgyrendszere. A világon használt szelekciós indexek közül nagyon sok ország indexében 2-4%-kal szerepel a küllem tenyészértéke. Jelentősége elsősorban a termeléssel és hasznos élettartammal való ma még nem egyértelmű kapcsolata miatt növekszik. Bozó és mtsai. (1993), Püski és mtsai. (1993) úgy találták, hogy a testnagyságot meghatározó olyan testméretek, mint a marmagasság, farszélesség, erősség, mélység és testkapacitás nincsenek szoros kapcsolatban a 35 napos tej-, tejfehérje- és tejzsírtartalommal. Ugyanakkor a tehenek marmagassága, farszélessége, erőssége és mélysége gyengén, illetve közepesen negatívan befolyásolja a tej-, tejfehérje- és tejzsírtermelés hatékonyságát (r = -,18, -,26). A testkapacitás esetében ez a kapcsolat közepesen negatív (r = -,25, -,24). Püski és mtsai. (1999) szerint a keskeny típuscsoportok termelési hatékonysága -12%-kal jobb, mint a széles típusúaké. Hangsúlyozzák, hogy a testméretek túlzott növelése nem feltétlenül javítja a termelés hatékonyságát. Ez mindenekelőtt a kiállítási tehenek esetében lehet indokolt. Gáspárdy és mtsai. (1993) vizsgálatai szerint a hasznos élettartammal a legszorosabb összefüggést a farszélesség, az erősség, a marmagasság és a körömszög tulajdonságok mutatták. Báder és mtsai (1998) a farszélesség, a köröm szöge és a csüd, valamint az élettartam és a hasznos élettartam között laza (r=,2,3) fenotípusos korrelációt állapítottak meg. Wilson (199) szerint a holstein-fríz fajtára vonatkozó éves bírálatok alapján, a hosszú élettartamú és nagy termelésű tehén legyen közepes magasságú, átlagos mélységű és enyhén lejtős farú, közel párhuzamos lábalakulással és 45 o körüli körömszöggel. Az utóbbi években igen nagy hangsúlyt kaptak a végtagokra irányuló szelekciót elősegítő, a különböző láb- és lábvégtulajdonságokat tartalmazó indexek. A küllem reális megítélése azért is fontos, mert sok alkati hiba meglehetős biztonsággal öröklődik. Vizsgálataink során az Enyingi Agrár Rt. kiscséripusztai tehenészeti telepén arra kívántunk választ kapni, hogy hogyan alakulnak e küllemi tulajdonságok a laktációk előrehaladtával. Elemzéseink során az között bírált egyedek lineáris küllemi bírálati pontszámait dolgoztuk fel. Felmérésünkben 739 olyan holstein-fríz tehén szerepelt, amelyeket minimum kétszer bíráltak. A két bírálat az első és a második laktációban, de még az 5 pontos lineáris leíró bírálati módszerrel történt. Az 1. táblázat tartalmazza a törzs, a far és a láb küllemi tulajdonságaira az első és a második bírálat során adott bírálati pontszámokat. A marmagasság 4,4 ponttal emelkedik, a vizsgált populáció a második bírálatkor már átlagosan 142 cm-nél magasabb. Az első bírálatkor az egyedek közel 3%-a alacsonyabb, mint 134,5 cm, a következő laktációban már csak,1%. Lényeges csökkenés (24,9-9,5%) figyelhető meg a 134,5-139,5 cm közötti kategóriában is. Legtöbb egyed (68,6%) marmagassága 139,5-144,5 cm közé esik, és ez az arány a második bírálatkor tovább emelkedik (73,3%). Az első bírálatkor az ennél magasabb egyedek száma 3,9%, a második bírálatkor pedig már 17,1%, és ebből 1,6% 15 cm-nél is magasabb. A tulajdonságnak 1

2 Holstein-fríz tehénállomány küllemi tulajdonságainak (törzs, far) változása a laktációk előrehaladtával 2 (14) viszonylag nagy a varianciája, de ennek ellenére a tehenek több mint 7%-ának mérsékelt a magassága. (1. ábra) Az erősségre adott átlagos pontszám az első bírálatkor 2, mely 3,9 ponttal javul a következő bírálatkor. A rendkívül szűk egyedek alacsony száma tovább csökken. Az igen nagy (43,%) számú szűk egyedek aránya is nagymértékben (12,2%) csökken. A tehenek több mint ötven százalékát az első bírálatkor közepesre bírálták, a második alkalmával pedig már 83,5%-át. A második laktációban fokozatosan nő a széles és a rendkívül széles mellkasú egyedek száma. Ennek a tulajdonságnak is meglehetősen nagy a változékonysága, de a tehenek túlnyomó többsége a közepes kategóriába tartozik. Az erősség nincs túl szoros kapcsolatban a klinikai sántaság kialakulásával, de a Boettcher és mtsai. (1996) által kimutatott r =,22 erősségű kapcsolat nem elhanyagolható. (2. ábra) A törzsmélység átlagosan 24,7 pontra, azaz közepesre minősült, mely a laktáció előrehaladtával tovább mélyül 4,9 ponttal. A rendkívül sekély és a sekély törzsmélység megszűnik, a nagyszámú közepes törzsmélységű egyedek csoportja úgy csökken, hogy igen nagy mértékben nő a mély és kis mértékben a rendkívül mély tehenek száma. A törzsmélységnek a klinikai sántaság előfordulásával meglehetősen szoros genetikai kapcsolata van (r =,42). (3. ábra) Az élesség már az első laktációban jobb, mint közepes (31,3), amely a második laktációban tovább (32,9) javul. A közepes kategóriában lényeges csökkenés (-16,%), a nyitott bordák kategóriában pedig lényeges emelkedés (+14,1%) figyelhető meg. Az egyedek 4%-a rendkívül nyitott bordákkal rendelkezik már. A tulajdonság alacsonyabb varianciája az állomány e jellemzőre vonatkozó egyöntetűségét is mutatja. (4. ábra) A far tulajdonságai közül az enyhén csapott farlejtés (27,7),6 ponttal javul, közelít a közepes farlejtéshez. A második laktációban 4,8%-kal nő az enyhén tornyos egyedek száma, 2,5%-kal pedig a vízszintes farlejtésű teheneké. Az ideális farlejtésű egyedek száma 6,8%, ez a következő bírálatkor csak minimális mértékben csökken. Javulás figyelhető meg a biológiai szélső értékek esetében, mert 4,8%-kal csökken az enyhén csapott, és 2,2%-kal pedig a csapott farú egyedek száma. A tulajdonság variabilitása viszonylag magas. A farlejtésnek a körömszöggel, vagy a klinikai sántaság előfordulásával szinte elhanyagolható genetikai kapcsolata van (r = -,2, -,3). Ugyanakkor a farszélességnek igen figyelemre méltó, szoros összefüggése van a sántaság előfordulásával (r =,63, Boettcher és mtsai., 1998). A farszélesség 3,2 ponttal nő (2,7-23,9). A rendkívül szűk farú egyedek száma 3,%-kal, a szűk farszélességű egyedeké pedig 6,9%-kal csökken. A közepes farszélességű tehenek aránya,4%-kal, a széles farúaké pedig 8,8%-kal nő. A második laktációban a tehenek,7%- át rendkívül szélesre bírálták. (5-6. ábra) A hátulsó láb enyhe kardossága növekszik (3,9-32,8), továbbá 5,8%-ról %-ra emelkedik a rendkívül kardos lábúak száma, de a nagyarányú (45,6%) kardosság is tovább fokozódik 4,7%-kal. Ezek alapján az egyedek több mint fele kardos lábállású. A közepesre bírált egyedek száma is csökken 5,9%-kal. A másik biológiai szélső érték esetében viszont javulás figyelhető meg, mert,4%-kal a rendkívül nyitott csánkú, a nyitott csánkú egyedek száma pedig 2,6%-kal csökken. A szakirodalom általános megállapításai szerint a hátsó lábak kardossága az életkorral növekszik (Gáspárdy és mtsai., 1995; Boelling és Pollott, 1998). Ez a lábszerkezeti romlás valószínűleg csak kismértékben rontja a tehenek mozgásképességét. Ez a tulajdonság genetikailag szoros, negatív kapcsolatban van a köröm szögével, ami a laktációk előrehaladtával csak erősödik (r = -,68, -,8; Boelling és Pollott, 1998). A klinikai sántaság és kardosság közötti kapcsolatra Boettcher és mtsai. (1997) gyenge,,13 erősségű genetikai összefüggést találtak. Nevezett szerzők a sántaság és a hátsó láb hátulnézet tulajdonságok között azonban -,63 erősségű genetikai összefüggést mutattak ki. Tehát ez utóbbi tulajdonság igazolhatóan, valószínűleg fontosabb a szelekcióban, mint az oldalnézet. (7. ábra) 2

3 Holstein-fríz tehénállomány küllemi tulajdonságainak (törzs, far) változása a laktációk előrehaladtával 3 (14) A hátulsó láb hátulnézet tulajdonságban a párhuzamosság kissé csökken, (3,8-3,2). Kismértékben, de megnövekszik a rendkívül gacsos (+1,3%) és a gacsos (+2,6%) lábú tehenek száma, csökken a közepesre bíráltaké, de csökken a legnagyobb arányban előforduló, enyhén párhuzamos lábú tehenek száma is. A párhuzamos lábállás viszont +4,1%-kal nő. (8. ábra) A köröm szöge (27,5 pont) a közepes kategórián belül 1,2 ponttal csökken, de még több mint 25 pont. Kismértékben (2,2-3,6%) nő a rendkívül alacsony és az alacsony körömszögű tehenek száma, viszont kismértékben csökken a közepes, a meredek és a rendkívül meredek szöggel bíró egyedek száma. Külön kiemelendő, hogy 75%-nál magasabb azoknak a teheneknek a százalékos aránya, amelyeket közepesre bíráltak. Az ezt követő legmagasabb kategória 2% alatti részaránnyal a meredek szögű. Állományunkban ennek a tulajdonságnak a minősége enyhén romlik ugyan a laktációk előrehaladtával, ugyanakkor más források arra utalnak, hogy legeltetés esetén ez a tendencia nem feltétlenül áll fenn, és a tehenek körömszöge gyakran egyáltalán nem romlik. A körömszög és kardosság között erős genetikai kapcsolat van, ezért lehetséges, hogy a körömszög önmagában is megfelelő szelekciós tulajdonság maradjon a lábszerkezet javításában. A körömszög örökölhetősége a laktációk során viszonylag stabil marad (Boelling és Pollott, 1998). Vizsgált állományunk e jellemzőre nézve kedvező képet mutat, a tulajdonság variabilitása mérsékelt, tehát az állomány e tekintetben egyöntetű. Egyes szerzők (Boettcher és mtsai., 1998) és mások eredményei is megerősítik azt a véleményünket, hogy a körömszög és a klinikai sántaság előfordulása között szoros, negatív genetikai kapcsolat valószínűsíthető (r = -,7, -,76). (9. ábra) A csüd feszessége is csökken 1,8 ponttal (25,5-23,7 pont), de még közepesnek minősíthető. Egyre több tehén csüdminősítése lesz rendkívül puha, illetve puha. Legtöbb (81,9%) egyedet az első laktációban közepesnek minősítettek, ami a második laktációban 6,9%-kal csökken. Sajnos az erős csüdű egyedek száma csökken 2,6%-kal, viszont az igen erőseké igen kis mértékben, de nő. Ez a tulajdonság szoros kapcsolatban van a köröm szögével, így ez utóbbi jellemző mintegy igazoltan helyettesítheti a csüdtulajdonságot. (. ábra) A kapott vizsgálati eredmények alapján összefoglalásképpen megállapítható, hogy az első bírálathoz képest a második bírálat alkalmával a marmagasság, az erősség, a mélység, és a farszélesség küllemi tulajdonságokra adott pontszámok lényegesen emelkedtek (3,2-4,9 pont). Kisebb mértékben javult az élesség, a farlejtés, kedvezőtlenebb lett a hátulsó láb oldalnézetben és hátulnézetben, valamint a körömszög és a csüd. Vizsgálataink további (tőgy küllemi tulajdonságai, fő bírálati tulajdonságok) eredményeiről a Magazin következő számában számolunk be. 3

4 Holstein-fríz tehénállomány küllemi tulajdonságainak (törzs, far) változása a laktációk előrehaladtával 4 (14) 1. táblázat: Első és második bírálat során kapott küllemi pontszámok alakulása holstein-fríz egyedeknél Küllemi Első bírálat Második bírálat Különbség tulajdonság Átlag Szórás CV% Átlag Szórás CV% Marmagasság 21, , ,4 Erősség 2, , ,9 Mélység 24, , ,9 Élesség 31, , ,6 Farlejtés 27, , ,6 Farszélesség 2, , ,2 Hátulsó láb oldalnézet 3, , ,9 Hátulsó láb hátulnézet 3, , ,6 Körömszög 27, , ,2 Csüd 25, , ,8 4

5 Holstein-fríz tehénállomány küllemi tulajdonságainak (törzs, far) változása a laktációk előrehaladtával 5 (14) 1. ábra: Marmagasság %

6 Holstein-fríz tehénállomány küllemi tulajdonságainak (törzs, far) változása a laktációk előrehaladtával 6 (14) 2. ábra: Erősség %

7 Holstein-fríz tehénállomány küllemi tulajdonságainak (törzs, far) változása a laktációk előrehaladtával 7 (14) 3. ábra: Törzsmélység %

8 Holstein-fríz tehénállomány küllemi tulajdonságainak (törzs, far) változása a laktációk előrehaladtával 8 (14) 4. ábra: Élesség %

9 Holstein-fríz tehénállomány küllemi tulajdonságainak (törzs, far) változása a laktációk előrehaladtával 9 (14) 5. ábra: Farlejtés %

10 Holstein-fríz tehénállomány küllemi tulajdonságainak (törzs, far) változása a laktációk előrehaladtával (14) 6. ábra: Farszélesség %

11 Holstein-fríz tehénállomány küllemi tulajdonságainak (törzs, far) változása a laktációk előrehaladtával 11 (14) 7. Ábra: Hátulsó láb oldalnézetben %

12 Holstein-fríz tehénállomány küllemi tulajdonságainak (törzs, far) változása a laktációk előrehaladtával 12 (14) 8. ábra: Hátulsó láb hátulnézetben %

13 Holstein-fríz tehénállomány küllemi tulajdonságainak (törzs, far) változása a laktációk előrehaladtával 13 (14) 9. ábra: Köröm szöge %

14 Holstein-fríz tehénállomány küllemi tulajdonságainak (törzs, far) változása a laktációk előrehaladtával 14 (14). ábra: Csüd %