ELTÉRŐ TARTÁSTECHNOLÓGIÁK HATÁSA A TEJELŐ TEHÉNÁLLOMÁNYOK ÉLETTARTAMÁRA. Báder Ernő - Kertész Tamás Kertészné, Győrffy Eszter- Kovács Anita

Átírás

1 Eltérő tartástechnológiák hatása a tejelő tehénállományok élettartamára 1 (6) ELTÉRŐ TARTÁSTECHNOLÓGIÁK HATÁSA A TEJELŐ TEHÉNÁLLOMÁNYOK ÉLETTARTAMÁRA Báder Ernő - Kertész Tamás Kertészné, Győrffy Eszter- Kovács Anita Nyugat-Magyarországi Egyetem Mezőgazdaság - és Élelmiszertudományi Kar Mosonmagyaróvár. Szarvasmarha- és Juhtenyésztési Tanszék Az élettartam a technológiai tűrőképesség napjaink egyik legfontosabb kérdése, ugyanis világtendencia, hogy a tehenek élettartam fokozatosan csökken, a teljesített zárt laktációk száma átlagosan már csak 3 laktáció. Ebben a mai kiélezett gazdasági helyzetben, ahol minden forint számit, nem mindegy, hogy a tehenek hány laktációt teljesítenek, és az sem mindegy hogy laktációnként milyen termelési szinten produkálnak. Emellett még a hosszú felnevelési időszak miatt igen nagy költséggel szerepel a tehén felnevelési költsége is, amely a mai árviszonyok mellett Ft körül alakul, ezt a tehénnek ki kell gazdálkodnia a laktációnkénti magas költség mellett. Az élettartam gyengén öröklődő tulajdonság ezért a külső környezeti tényezők nagyban befolyásolják, ilyen tényező a tartási rendszer is, ezért már hosszú ideje vizsgáljuk a tartási módok hatását az élettartamra. Az élettartam vizsgálatok nagyon hosszú időt vesznek igénybe. Ebben a cikkben egy modell és egy több üzemre kiterjedő vizsgálatok eredményeiről számolunk be. Először "modell" szinten végeztünk komplex vizsgálatokat két eltérő tartástechnológiájú ezer férőhelyes tehenészeti telepen. Az egyik ezres telep kötött a másik telep kötetlen tartástechnológiával üzemelt. A tartástechnológia egyértelmű hatásának megállapításához minden befolyásoló tényezőt vizsgáltunk, hogy ezek a tényezők kizárhatók legyenek, ilyenek a genotípus, az évjárat, a laktációk száma. A takarmányozást, az éghajlatot, apai hatást mint befolyásoló tényezőket már a vizsgálat helyének megválasztásakor kizártuk. A két telep csak tartástechnológiában tért el egymástól, mert a takarmányozási rendszer megegyezett. A két telepen megegyező genotípusú állomány termelt és a termékenyítésre beosztott bikák is ugyanazok voltak, így féltestvér szinten is hasonló volt az állomány. A külső környezeti tényezők (az időjárás) is megegyeztek, mert a két telep légvonalban nagyon közel esik egymáshoz (5 km). Vizsgált élettartam mutatók: Születéstől az első ellésig eltelt idő (hó, nap) Születéstől a kiesésig eltelt idő (év, hó, nap), élettartam

2 Eltérő tartástechnológiák hatása a tejelő tehénállományok élettartamára 2 (6) Első elléstől a kiesésig eltelt idő (év, hó, nap), hasznos élettartam Az alapadataink lehetővé tették, hogy kiszámoljuk és vizsgáljuk az élettartamindexet (stayability). Az élettartamindex jól kiegészíti az élettartam mutatókat, mert arra ad választ, hogy az egyedek hány százaléka él, illetve termel 36, 48, 60, 72, 84, 96 hónapos korban. Az index jól jelzi az egyedek technológiai tűrőképességét, azaz mennyi ideig képesek termelni egy adott technológián belül. Ezután 17 gazdaságban melyek kötött, kötetlen és átalakított (kötöttről kötetlenre) tartási rendszerben üzemeltek végeztünk el az úgynevezett üzemi vizsgálatokat. A vizsgálatok célja az volt, hogy az eltérő tartástechnológiák hatásának "modell" vizsgálata során kapott eredményeket további nagyüzemi vizsgálatokkal kiegészítsük, illetve ellenőrizzük. A vizsgálatok 10 éves időtartamra terjedtek ki, és egy-egy születési évjáratot az első elléstől számolva 8-10 éven keresztül vizsgáltuk. A modell és az üzemi vizsgálatokban elsősorban magyartarka x holstein-fríz keresztezett és holstein-fríz genotípusok vettek részt, A modell vizsgálatok (két ezres tehenészeti telep) során a következő eredményeket kaptuk. Kötött tartásban a vizsgált időszak alatt 989 egyed kezdte meg termelését, az első ellési idejük 27,5 hónap, kötetlen tartásban 1104 egyed vonatkozásában ez a mutató 27,4 hónap. A technológiák között az első ellés idejében a különbség 5-6 nap csak, ami azt jelenti, hogy az első ellési kor az egyedek későbbi élettartamának alakulását nem befolyásolhatja a két technológiát illetően. A genotípusokat vizsgálva megállapítható, ahogy nő a holstein-fríz vérhányad, úgy csökken az első ellési idő. A születéstől a kiesésig eltelt időt, az élettartamot az 1. táblázat szemlélteti. 1. táblázat: Születéstől a kiesésig eltelt idő alakulása tartási módonként Tartás- Átlag Szórás Különbség technológia n Év Nap (nap) CV % Kötött 988 5, Év Nap SZD Kötetlen , ,3 102 *** Kötött tartásban az átlagos kiesési, selejtezési idő 5,5 év, napban kifejezve 2017 napot éltek az egyedek átlagban születéstől számolva. Kötetlen tartási rendszerben az élettartam 5,8 év (2119 nap). A különbség 0,3 év 102 nap, mely statisztikailag igazolt, azaz nem véletlen. Az első elléstől a kiesésig eltelt időt, az egyedek a tényleges termelésben eltöltött idejét a 2. táblázat tartalmazza.

3 Eltérő tartástechnológiák hatása a tejelő tehénállományok élettartamára 3 (6) 2.táblázat: Elléstől a kiesésig eltelt idő alakulása tartási módonként Tartás- Átlag Szórás Különbség technológia n Év Nap (nap) CV % Kötött 988 3, Év Nap Kötetlen , ,3 104 *** Azok az egyedek, amelyek kiestek, kötött tartás esetén 3,2 évet töltöttek el az effektív termelésben, kötetlen tartás esetén az átlag 3,5 év. A különbség 0,3 év, azaz 104 nap (P=0,1%-os szinten szignifikáns). A 104 nap ezres tehenészet vonatkozásában takarmányozási napot jelent, ennyivel több napig termelnek tejet az egyedek a hasznos élettartamuk alatt A termelésben eltöltött időt ha években adjuk meg, akkor megközelítőleg azonos az életteljesítményként számolt teljesített laktációk számával. Kötött tartás esetén a tehenek átlagban 3,2, kötetlen tartásban 3,5 laktációt teljesítettek átlagban. Az élettartamindex, a stayability a termelés tükrében értékeli a 36, 48, 60, 72, 84 hónapos korig termelő tehenek százalékos arányát. Az alapadataink alapján arra kívántunk választ kapni, hogy egy adott induló létszámhoz viszonyítva, az állomány hány százaléka él még, illetve termel 36, 46 stb. hónapos korban. 3. táblázat: Élettartamindex (%) alakulását mutatja tartási módonként. Kötött tartásnál 48 hónapos kort az egyedek 75%-a éri meg, kötetlenben ez az érték 88%, a különbség 13%. 60 hónapos kort (5. évet) megélt egyedek száma kötöttben 54% már csak, míg kötetlenben 76%. A különbség 22%. 6 évnél többet megélt egyedek százaléka is jobb a kötetlen tartásban, emellett van még 132 (11 év), illetve 144 (12 év) hónapos korban termelő egyed is, addig kötöttnél 120 hónap (12 év) a legidősebb kor. Első elléstől számolva a hasznos élettartamot megállapítható, hogy a kötetlen tartás esetén képesek az egyedek hosszabb időt eltölteni a termelésben, később selejtezik ki a teheneket, amit jól mutatnak a nagyobb százalékos értékek. Kötött tartásban az első ellést követő első évben már csak az induló létszám 88%-a él még, szemben a kötetlennél kapott 93%-kal szemben. Az első évben kiesik a tehenek 12% kötöttben, míg kötetlenben csak 7%. Az első elléstől számolva 36 hónap múlva kötött tartás esetén már csak az induló létszám kevesebb, mint 50%-a termel csak, kötetlen tartásnál ez az érték 70%! Az ezt

4 Eltérő tartástechnológiák hatása a tejelő tehénállományok élettartamára 4 (6) követő években is több egyed termel a kötetlen tartásban. Kötött tartásban a vizsgált évjáratok esetében az első elléstől számolva 8 év után nincs élő, termelő egyed, míg kötetlen tartásban 10 éve termelő egyedek is vannak 1%-ban. 3. táblázat: Élettartamindex (%) alakulása tartástechnológiánként. Születéstől számított Első elléstől számított Év Hó Kötött tartás Kötetlen tartás Kötött tartás Kötetlen tartás

5 Eltérő tartástechnológiák hatása a tejelő tehénállományok élettartamára 5 (6) 17 gazdaság, 3 kötött, 5 kötöttről kötetlenre áttérő és 9 kötetlen tartástechnológiájú tehenészeti telepen vizsgáltuk az élettartamok alakulását. Vizsgálatok szintén tíz éves időtartamokat öleltek fel. Egy évjárat alapján mutatjuk be a tartási módok hatását. A többi évjáratnál is hasonló tendencia figyelhető meg. 4. táblázat: Élettartam mutatók alakulását tartalmazza tartási módonként A tehenek selejtezéskori életkora kötött tartás esetén 5,8 év, ugyanilyen korban történik a selejtezés a technológiát váltó üzemeknél is. 0,2 évvel későbbi életkorban (6,0 év) selejteznek kötetlen tartásban Az egyedek hasznos élettartama kötött tartás esetén 3,5 év, az átálló telepeken 3,6 év és kötetlen tartáskor 3,7 év, a különbség, kötött és kötetlen között 0,2 év. Kötött tartástól a kötetlenig fokozatos javulás figyelhető meg (0,1-0,1 év), azaz az átalakított telepeken is a kötetlen tartási mód kedvező hatása már érvényesül. 4. táblázat: Élettartam mutatók alakulása tartási módonként Megnevezés Létszám Átlag CV% (év) Születés-kiesés Kötött 437 5,8 35 Kötött-Kötetlen 713 5,8 33 Kötetlen ,0 33 Összesen ,9 34 Első ellés-kiesés Kötött 437 3,5 59 Kötött-Kötetlen 713 3,6 53 Kötetlen ,7 54 Összesen ,7 54 A modell- és üzemi vizsgálatok alapján is megállapítható, hogy az alacsony holstein-fríz vérhányadot tartalmazó genotípusok állóképessége kötött tartásnál a jobb, ahogy nő a holstein-fríz vérhányad úgy lesz egyre kedvezőbb a kötetlen tartási mód az élettartam alapján. Az alacsony vérhányadú holstein-fríz keresztezett egyedeket inkább kötött tartási rendszerben tartsuk, mert a magas kettős hasznosítású vérhányad miatt alkalmatlanok kötetlen tartásra, emellett a fejőház sem kedvező környezet számukra.

6 Eltérő tartástechnológiák hatása a tejelő tehénállományok élettartamára 6 (6) A kapott vizsgálati eredmények alapján összefoglalásképpen a következők állapíthatók meg: A vizsgált állományoknál a kötött tartásban elhelyezett tehenek átlagos élettartama 5,5 év, kötetlenben lévő állományoké 5,8 év. A különbség 102 nap, P=0,1%-os szinten szignifikáns. A hasznos élettartama (3,5 év) is hosszabb a kötetlenül tartott egyedeknek, mint a kötöttben (3,2 év). A különbség 104 nap, P=0,1-es szinten szignifikáns tehénre vetítve ez produktív termelő napot jelent. Ezt támasztják alá az élettartamindexek is, melyek szerint lényegesen nagyobb azoknak az egyedeknek a százalékos aránya kötetlen tartásban, amelyek 48,60 hónapos korban termelnek még. Az élettartam mutatók esetében is jelentős genotípus-környezet interakció figyelhető meg. A kötetlen tartás egyértelmű előnyét bizonyítják azok az élettartam és életteljesítmény vizsgálatok, amelyek kötöttből kötetlen rendszerre átálló üzemekben folytak, ahol a később érvényesülő kedvező kötetlen hatás jobb eredményeket hozott a kötött tartáshoz viszonyítva.