MAGYAR JUHTENYÉSZTŐK ÉS KECSKETENYÉSZTŐK SZÖVETSÉGE

Méret: px

Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "MAGYAR JUHTENYÉSZTŐK ÉS KECSKETENYÉSZTŐK SZÖVETSÉGE"

Teréz Lakatos
5 évvel ezelőtt
Látták:

MAGYAR JUHTENYÉSZTŐK ÉS KECSKETENYÉSZTŐK SZÖVETSÉGE Cím: 34 Budapest, Lőportár u. 6., Levélcím: 242 Bp. Pf. 365 Tel.: (06) 42-5030, Fax: (06) 42-503, E-mail: iroda@mjksz.

1 MAGYAR JUHTENYÉSZTŐK ÉS KECSKETENYÉSZTŐK SZÖVETSÉGE Cím: 34 Budapest, Lőportár u. 6., Levélcím: 242 Bp. Pf. 365 Tel.: (06) , Fax: (06) , Beltenyésztettség a magyar őshonos juh- és kecskefajták állományaiban Ha egy populációt zárt körben tenyésztjük, beltenyésztést folytatunk, aminek következtében növekszik a homozigóta énpárok aránya (nő a homozigozitás). A beltenyésztésnek következményei lehetnek: - a homozigozitás növekedésével a recesszív tulajdonságok felszínre kerülnek (recesszív öröklődő betegségek, recesszív színek megjelenése)- ezáltal gyorsabbak kiszűrhetők a recesszív hibák. - a beltenyésztettség növekedésével beltenyésztési leromlás jelentkezhet, nagyobb mértékben az alacsony örökölhetőségü (h 2 ) tulajdonságokban (pld. fitnessz tulajdonságok: szaporaság, választott bárányok száma, stb.). - a beltenyésztettség növekedésével mindazonáltal egy bizonyos határig (0-30%) még termelés növekedés is tapasztalható egyes vizsgálatok szerint. A beltenyésztettségre az őshonos fajták kislétszámú populációiban fokozottabban számíthatunk, azonban erre vonatkozó információt a hazai szakirodalomban nem találunk. Ezért tartottuk szükségesnek a beltenyésztettség felmérését a magyar őshonos juh- és kecskefajták törzskönyvezett állományában. A beltenyésztettség mértékét a beltenyésztettségi együtthatóval jellemezhetjük (Wright),,,F" betűvel jelöljük: Az F" értéke Szülő x ivadék párosításkor Édestestvérek párosításakor Féltestvérek párosításakor Elsőfokú unokatestvérek párosításakor 0,25 0,25 0,25 vagy 25% vagy 25% vagy 2,5% 0,0625 vagy 6,25% A Vidékfejlesztési Program védett őshonos és veszélyeztetett mezőgazdasági állatfajták genetikai állományának ex situ megőrzése" pályázat keretében és támogatásával végeztük el az őshonos juh és kecskefajtáink nőivarú állományaiban a beltenyésztettség felmérését 206- ban dr. Sáfár László tenyésztésvezető irányításával. Az összes törzskönyvi ellenőrzésben tartott nőivarú állat beltenyésztési együtthatóját Meuwissen-Lou módszer szerint számítottuk, majd tenyészetenkénti, fajtánkénti átlagokat is számoltunk.

2 e... igaja: A_ cig ja te _y szetek átlagos beltenyésztettségi g_y- tha_!,2j a ,070 0,060 0,050 0,030 Cigája F átlag 0,00 0,000 - F átlag A 0,-nél illetve a 0,05-nél nagyobb beltenyésztettségi koefficiensü egyedek aránya az egyes ten észetekben 60,0 50,0 40,0 0,0 0,0, I J ' J J ' ' l ' %0, %0,05

Balatincz József A 0,-nél illetve a 0,05-nél nagyobb beltenyésztettségi koefficiensű egyedek aránya az

3 Tejelő cigája: A tejelő cigája tenyészetek átlagos beltenyésztettségi együtthatója Tejelő cigája F átlag 0,035 0,03 0,025 0,02 0,05 a F átlag 0,0 0,005 Dani János György Petrics József Bévárdi Pál Balatincz József A 0,-nél illetve a 0,05-nél nagyobb beltenyésztettségi koefficiensű egyedek aránya az egyes ten észetekben 25,0 5,0 a%0,l a %0,05 0,0 5,0 Dani János György Petrics József Bévárdi Pál Balatincz József

$o' ' ' o,, '\,c,o 0,<.? <::)'- - '!$ $?' <::- 0 <::) ' e, '> '"" -<:- '-' e,'\; '<''b ' o "',!i.$ $*-0 'O'b 0 H' \7> <::' v' 'b A 0,-nél illetve a 0,05-nél$

4 Cikta: A cikta ten észetek átlag _ _ eltenyésztettségi egy_ü_tt_ha_t_ó a Cikta F átlag 0,050 0,045 0,035 0,030 0,025 0,05 a F átlag 0,00 0,005 0,000 'b o' é,'- ', 'e;, o' ' ' o,, '\,c,o 0,<.? <::)'- - '!?' <::- 0 <::) ' e, '> '"" -<:- '-' e,'\; '<''b ' o "',!i.'b 'b. \'?,.:::,."b<lo <::- '<:. *-0 'O'b 0 H' \7> <::' v' 'b A 0,-nél illetve a 0,05-nél nagyobb beltenyésztettségi koefficiensű egyedek aránya az egyes ten észetekben 45,0 40,0 35,0 25,0 5,0 %0, %0,05 0,0 5,0

5 Hortobágyi fehér racka (fehér magyar juh): A tenyészetek átlagos beltenyésztettségi g_yütthatója Magyar juh fehér F átlag ,20 0,00 0,080 0,060 0, F átlag A 0,-nél illetve a 0,05-nél nagyobb beltenyésztettségi koefficiensü egyedek aránya az egyes tenyészetekben 00,0 90,0 80,0 70,0 60,0 50,0 40,0 0,0 0,0 J J.J %0, %0,05

6 Hortobágyi fekete racka (fekete magyar uh): A ten észetek átlagos beltenyésztettségl_ gyütthat j Magyar juh fekete F átlag 0,00 0;090 0,080 0,070 0,060 0,050 0,030 0,00 0, ' - ' ' F á ' A 0,-nél illetve a 0,05-nél nagyobb beltenyésztettségi koefficiensű egyedek aránya az egyes tenyészetekben 00,0 90,0 80,0 70,0 60,0 50,0 40,0 0,0 0,0 I - J a%0, %0,05

nagyobb beltenyésztettségi koefficiensű egyedek aránya az egyes

7 . Gyimesi racka: A tenyészetek átlagos beltenyésztettségi együtthatója Gyimesi racka F átlag 0,40 0,20 0,00 0,080 0,060 0,000 F átlag A 0,-nél illetve a 0,05-nél nagyobb beltenyésztettségi koefficiensű egyedek aránya az egyes tenyészetekben:, ,0 90,0 80,0 70,0 60,0 50,0,..,; 40,0 %0, %0,05 0,0

A 0,-nél illetve a 0,05-nél nagyobb beltenyésztettségi koefficiensű egyedek aránya az egyes ten

8 Magyar parlagi kecske: A tenyészetek átlagos beltenyésztettségi együtthatója F átlag 0,035 0,030 0,025 0,05 F átlag 0,00 0,005 Jánosi Jenő Zsolt Illésné Magasföldi Amarill Jáki Dóra Pap Cecília dr. A 0,-nél illetve a 0,05-nél nagyobb beltenyésztettségi koefficiensű egyedek aránya az egyes ten észetekben: 6,0 4,0 2,0 0,0 8,0 6,0 %0, %0,05 4,0 2,0 Jánosi Jenő Zsolt Illésné Magasföldi Amarill Jáki Dóra Pap Cecília dr.

Az egyes fajták beltenyésztettségi mutatóinak átlaga: fajta parlagi kecske cikta cigája magyar juh fehér tejelő cigája magyar juh fekete gyimesi racka F 0,023 0,026 0,029 0,033 0,036 0,043

9 Az egyes fajták beltenyésztettségi mutatóinak átlaga: fajta parlagi kecske cikta cigája magyar juh fehér tejelő cigája magyar juh fekete gyimesi racka F 0,023 0,026 0,029 0,033 0,036 0,043 Fajtaátlagok F 0,045 0,035 0,030 0,025 af 0,05 0,00 0,005 0, ,------, ,------r------, , (" parlagi kecske cikta cigája magyar juh fehér tejelő magyar gyimesi cigája juh fekete racka Megállapítások Eddig.nem voltak adataink őshonos fajtáink beltenyésztettségére vonatkozóan. Minden őshonos fajtában 5% alatt van az átlagos beltenyésztettség. Vizsgálataink azt mutatják, hogy egyelőre nem jelent gondot a beltenyésztettség, de folyamatosan figyelni kell a változást. Nem tapasztalható csökkenés a szaporaságban, a báránykori súlygyarapodásban és az éves súlyok alakulásában.

10 Mit tehetünk a beltenyésztettség csökkentésére? Növelni kell a tenyészkosok számát (kisebb háremek kialakítása) Párosítási terv készítése (és alkalmazása): Az egyik nagy tenyészetben számítógépes program segítségével 203. óta minden évben párosítási terv készítettünk a beltenyésztés elkerülésére. A program használata előtti évjáratokban (20 l 0-203) az évjáratonkénti beltenyésztettségi együttható 0,077 és 0,027 között volt, míg a párosítási terv alkalmazását követő évjáratokban 0,0062 és 0,033 között alakult, vagyis lényegesen csökkent: évjárat F átlag évjárat F átlag 200 0, , , , , , ,08 Központi kos/bak nevelő telepekre a lehetőleg minden tenyészetből, és a legtöbb apától kell beállítani apaállat jelölteket. Budapest, 207. április 2. V-. \ ' i /".:;;;,):, e... / '(:.?.. :-:,---.:-- / f :: :- _.- 0.'.";. \.,,?Safár László dr. 'f n észtésvezető 0./ " /

Hasonló dokumentumok

Őshonos juh és kecske szakmai nap Hortobágy, április 22. Beltenyésztettség az őshonos fajtáinkban Sáfár László dr., MJKSZ

Őshonos juh és kecske szakmai nap Hortobágy, 2017. április 22. Beltenyésztettség az őshonos fajtáinkban Sáfár László dr., MJKSZ Beltenyésztés: Ha egy populációt zárt körben tenyésztjük, beltenyésztést