A évi OKM iskolai szintű eredményeinek elemzése

Átírás

1 A évi OKM iskolai szintű eredményeinek elemzése Az elmúlt évek országos, helyi és intézményi szintű kompetenciaeredményeink visszajelzései és az aktuális OKM intézményi szintű jelentés alapján megállapítható, hogy tanulóink eredményei elmaradnak az korábbi években mértektől, ugyanakkor azonban megfelelnek a várakozásnak. Szignifikánsan nagy különbség, elmaradás mutatkozik a tanévben hatodikosaink és a nyolcadikosaink szövegértése terén. míg a matematika eredmények elfogadhatónak tekinthetőek. A gyenge teljesítmények tényét nem enyhíti az sem (legfeljebb csak magyarázza azt), hogy hasonlóan gyengék a Gyomaendrőd járásban és a városunk iskolái körében mért adatok is. A tanulói és az iskolai teljesítmények objektív összehasonlíthatóságának egyik legfontosabb feltétele az, hogy figyelembe vegye azokat a társadalmi- szociokulturális körülményeket, amelyek között a tanulási és oktatási folyamat zajlik, az iskolai lehetőségeket, a tanulók családi viszonyait, vagy a szűkebb-tágabb társadalmi környezet hatásait. Iskolánkban évek óta nagy erőfeszítéseket teszünk arra, hogy a szociálisan hátrányokkal küzdő családok élő, általában gyengébb adottságú, motivációjú gyermekei eredményesen birkózzanak meg nálunk a számukra mindenképpen túlméretezett kompetenciatesztekkel. A korábbi években az országos átlagot elérő, gyakran meghaladó eredményeink is nagy sikernek számítottak és azokat az intézkedési terveket igazolták, amelyeket még 2009-ben az OKM mérések javítása érdekében határoztunk meg. Tanulóink lehetőségeit, képességeit, hátrányos helyzetét- a Telephelyi kérdőív kérdéseire adott válaszaik alapján számított mutatók jelzik a fegyelmi index -2, a motivációs index -4, családi háttér (CSH)-index 6 évfolyam esetében -0,75, a nyolcadikosok CSH-indexe pedig -0,5. Ez a városi iskolák között a legkritikusabb szociálistársadalmi helyzetet jelenti. Tanulmányok bizonyítják, hogy Magyarországon a tanulók egyötödének a tudása, alapkompetenciáinak fejlettségi szinte megmarad a hatodikos szinten. Sőt a hatodikosoktól elvárt szintre sokan is csak 1-2 évvel később jutnak el, sokszor csak nyolcadikos korukra.

2 A szociálisan lemaradó társadalmi rétegekből származó tanulók többsége visszafogottabb kognitív képességekkel, a tanulás iránt alulmotivált családi és kortársi háttérrel rendelkezik, Közülük kerül ki a lemaradók, a kompetenciaméréseken rosszul szereplők többsége. Az eredmények értékelésekor mindenképpen figyelembe kell venni tehát a teljesítményt meghatározó tényezőket, illetve az elért kompetenciaértékeket viszonytani kell a számított (várt) eredményekhez. A háttértényezők figyelembevételével megadott várható értéket regressziós egyenes szemlélteti, amely alatt-felett teljesítés már reális mutatója az iskola által hozzáadott értéknek. A hatodikosoknál matematikából a regressziós várható érték felett helyezkedünk el, míg szövegértésből gyakorlatilag az egyenesen van a pontértékünk. A nyolcadikosoknál a matematika eredmény alulról érinti a vonalat, míg a szövegértés jóval elmarad a várt értéknél. Az olvasási, szövegértési rutin visszaesése természetesen részben szociokulturális eredetű, ugyanakkor ma már modernizációs probléma is.

3 A fiatalok inkább a közösségi portálok felé fordultak a könyvek, újságok és a nyomtatott média helyett. Itt élik a mindennapjaikat és szinte leválaszthatatlanok róla. A közösségi portálok előnye, hogy a rövid megjegyzések, piktogramok segítik a nehezen olvasót is, hogy könnyebben eligazodjon közöttük. A közösségi média felhasználóinak többsége egyszerűen átugrik a hosszabb szövegeken, aki információt akar közölni, az igyekszik a rövid, lényegre törő, általában 80 karakter alatti közlések megfogalmazására. Ez a tendencia először a tavalyi évben hatott erősen a végzőseinkre. A tanulók képességeloszlása mutatja a vizsgált minta kedvezőtlen összetételét. az iskolánkban és azokban a részpopulációkban, amelyekbe tartozunk. Feltűnő az igen gyenge eredmény elérők jelentős aránya, az alsó két negyedbe tartozók körében is nagyon nagy szórás. (matematika 6)

4 A szövegértés terén mért eredmény még gyengébb, az évfolyam legjobbjai éppen csak elérik a többiek 75-ös alsó negyedét. Az eredmények terjedelme megegyezik az átlagok terjedelmével, csak az egész mintegy 150 képességponttal lejjebb helyezkedik el! A nyolcadikosok matematika teljesítménye normál eloszlást mutat, kisebb a lemaradás, de a legjobbak így is csak éppen elérik a többi eloszlásnál kimutatott felső 25% teljesítményét. A nyolcadikosok szövegértési képessége mutatja a legnagyobb szóródást. a legjobbak tartják a lépést az országosan mért legjobbakkal, míg a lemaradók gyakorlatilag a funkcionális analfabéták táborát növelik.

5 A középréteg szinte mindenhol kis szórással, az országos vagy a városi átlag teljesített. Évek óta a tanulói teljesítménye homogenitása jellemzi az iskolánkat. A 2016-os eredmények is hasonló képet mutatnak. Az évfolyamszintű eredményekben kicsi a szórás, de az átlag jócskán eltolódik a gyengébb teljesítmények irányába. Az 1. szint alatt és az 1. szinten teljesítők gyakorlatilag nem érik el a továbbhaladáshoz szükséges szintet sem, a 4. szint jelenti az országos átlagot, amit azonban kevesen lépnek túl.

6 A kompetenciaértékek és az osztályzatok kapcsolata az értékelésünk realitását jelzi. Az osztályzatok emelkedésével általában növekszik a teljesítmény, bár nyilvánvalóan az osztályzatban számos más tényező is szerepet játszhat, mint például szorgalom, az órai munka, a dolgozatok sikeressége. A 6.a osztályban árnyaltabbak a különbségek, míg a 6.bben szignifikánsabb összefüggés mutatható ki az értékelés és az eredmény között.

7 Érdemes együtt vizsgálni ezzel a két osztály teljesítmény eloszlását. A 6. a osztályt nyilvánvalóan nagyobb heterogenitás jellemzi, erősebb középréteggel, viszont a leggyengébbek jóval a 6.b leggyengébbjei alatt teljesítettek. A 8.a-ben jobban megfigyelhető a jegyek és a teljesítmények összhangja. A legjobbak teljesítménye elmarad a várttól, valamivel jobb csak a közepes szintnél. Mindegyik jegy esetében viszonylag nagy a szórás a teljesítmények között, mind ez inkább a 8. a.ban jellemző, míg a 8. b-ben kisebbek az eltérések a jegy által vártnál.