ÁLLATTENYÉSZTÉSI ÁGAZATOK ÖKONÓMIÁJA. Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP /1/A

Átírás

1 ÁLLATTENYÉSZTÉSI ÁGAZATOK ÖKONÓMIÁJA Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP /1/A

2 Előadás áttekintése Az állattenyésztés és az agro-kultúrális örökségünk Állatjólét, élelmiszerbiztonság, állategészségügy Az állattenyésztés üzemgazdasági jelentősége Az állattenyésztés mint a mezőgazdaság egyik pillére Az állattenyésztés mezőgazdasági kibocsátásból való részesedése Az állati termékek külkereskedelme A vágóállat és állati termékek termelése A hazai állattenyésztés főbb mutatói Főbb állati eredetű élelmiszerek fogyasztása Az állatállomány mérete, közös mérőszámai Források: Popp J.; Udovecz G.; Papp G.; Balogh V.; Turcsán L.; FVM, AKII, KSH (2005, 2006, 2007, 2008, 2009)

3 Mi lehet a közös bennük?

4 Magyar állattenyésztés A magyar agrárgazdaság multifunkcionális szerepéből következően a nemzetgazdasági GDP-hez való hozzájárulásánál sokkal jelentősebb stratégiai jelentőségű szektora a nemzetgazdaságnak. Az ágazat a kedvező ökológiai adottságok kihasználásában, a vidék fejlesztésében és a vidéki lakosság foglalkoztatásában, életminőségének befolyásolásában alapvető szerepet játszik. Agro-kultúrális örökségünk megőrzése, állatfajtáink megőrzése és fenntartása össztársadalmi érdek.

5 Az állattenyésztés üzemgazdasági jelentősége Egyes termékek folyamatos árbevételt biztosítanak (tej, tojás) Jól szervezhető rotációk, kedvező megtérülés (sertés, brojler, liba, nyúl) Feltétlen takarmánytermő területek, melléktermékek hasznosítása Szervestrágya fontos szerepe a talajerő-gazdálkodásban Folyamatos alkalmazás, jövedelem-kiegészítés Magas befektetett eszközigény, alacsony eszközhatékonyság Kedvezőtlen és nemszeretem munkakörülmények Tulajdonlásban szétválás (föld, épület, állat) Magas takarmányár érzékenység, ciklikusság (sertés, baromfi) Export kiszolgáltatottság (pl. juh) Élelmiszerbiztonság (BSE, H5N1; H1N1, stb.) Állatjólét (vélt/valós; szabályozás) Környezetvédelmi problémák (hígtrágya, bendőgázok; stb.)

6 ÁLLATJÓLÉT - ÉLELMISZERBIZTONSÁG

7 Állategészségügyi betegségek hatása a hústermelés alakulására Az állategészségügyi betegségek: száj- és körömfájás, madárinfluenza, BSE befolyásolják a hús fogyasztásának és külkereskedelmének alakulását importkorlátozás a fogyasztási szerkezet változása az egyes húsfélék között a fogyasztók reagálása az állategészségügyi betegségek potenciális humánegészségügyi következményeire madárinfluenza H5N1 vírusa, BSE és Creutzfeld-Jakob kór kapcsolata fontos szempont a betegség kitörésének földrajzi helye és lefolyásának időtartama, valamint a globális export koncentrációja a globális húsexport közel 3/4-ét 5 exportőr ország adja: állategészségügyi betegségek megjelenése befolyásolja a külkereskedelem és árak alakulását az élőállat és állati eredetű termékek külkereskedelmének aránya meghatározza, hogy adott ország mennyiben lehet érintett állategészségügyi betegségben multiplikátorhatás: az állategészségügyi betegség kihat a hústermékpálya többi szereplőjére például a takarmány-feldolgozók és élelmiszeripar termelésére a pénzügyi és gazdasági veszteségek jelentősek Forrás: Popp J

8

9 Az agrárgazdaság aránya a nemzetgazdaságon belül 1989.: GDP 13,7%-a Munkaerő 17,4%-a Export 22,8%-a

10 A magyar mezőgazdaság bruttó kibocsátása (2008)

11 A rendszerváltást követő években részben az átrendeződés következményeként, valamint a piaci viszonyok változásából és a versenyképességi gondok következtében az állattenyésztési ágazatokban negatív tendencia alakult ki. A jövedelmezőség visszaesett, hiszen a termelési költségek növekedését csak részben ellentételezte az élő állatok és állati termékek lassabban emelkedő árszintje. Az EU-csatlakozást követően a hazai termelésű állati eredetű élelmiszerek aránya a lakossági fogyasztásban a fokozódó import miatt csökkent, kivitelük viszont nem nőtt.

12

13

14

15

16 Élő állatok és állati termékek esetében pozitív az egyenleg!

17 !! Élőállat és állati termékek esetében a külkereskedelmi egyenleg tartósan pozitív

18 A vágóállat-termelés alakulása Magyarországon ( ) ezer tonna Szarvasmarha Sertés Ló Juh Baromfi Vágóállat: Közületi, üzemi vagy egyéb vágásra, valamint vágóállat-exportra kerülő élőállat, fajra, korra, ivarra és súlyra való tekintet nélkül. A vágóállat súlyadata alatt minden esetben az élőtesttömeg értendő. Forrás: KSH, 2009.

19

20

21 A hústermelés alakulása Magyarországon ( ) ezer tonna Sertés Szarvasmarha Juh és Ló Baromfi Hústermelés: Belföldi vágás (importált élő állat vágását is beleértve) vágott testtömegben (levágott szarvasmarha, sertés, ló, juh, baromfi, egyéb állatból nyert nyershús mennyiség és belsőség), 2004-ig élőállat-kivitellel együtt. (A hústermelés nem tartalmazza a fehérárut és egyéb melléktermékeket). Forrás: KSH, 2009.

22 A tehéntej (millió liter) és a tyúktojástermelés (millió db) alakulása Magyarországon ( ) millió liter millió db Tehén-tej Tyúktojás Tehéntej termelés: A tejelő-, a kettős hasznosítású-, a húshasznosítású- és a hízótehenektől ténylegesen kifejt, emberi fogyasztásra alkalmas tej, függetlenül attól, hogy emberi fogyasztásra, vagy állatok takarmányozására használják. Tojástermelés: Az étkezési- és tenyésztojás együttes mennyisége. Forrás: KSH, 2009.

23 A nyersgyapjú- és a méztermelés alakulása Magyarországon ( ) tonna Nyers gyapjú Méz Nyersgyapjú-termelés: Az élő juhokról lenyírt nyers gyapjú mennyisége. Forrás: KSH, 2009.

24 Forrás: KSH, 2009.

25 Az állattenyésztés fontosabb mutatói ( )

26

27

28

29

30

31

32

33

34

35 Az összes húsfogyasztás alakulása Az egy főre jutó éves húsfogyasztás alakulása ( ) , ,3 65, ,1 58,1 kg/fő/év

36 Az összes húsfogyasztás alakulása 1989-ig lassulva növekvő tendencia, majd hullámzó fogyasztás Napjaink enyhén növekvő tendenciája stabilizálódni látszik Az életszínvonal romlásával a húsfogyasztás is csökkent A sertés és baromfihús aránya jelentősen megváltozott

37 A sertéshúsfogyasztás alakulása Az egy főre jutó éves sertéshús fogyasztásának alakulása ( ) ,7 40 kg/fő/év ,8 25,2 27,

38 A sertéshúsfogyasztás alakulása Tévhit: a sertéshús zsíros és egészségtelen, fogyasztása káros Vörös húsok fehér húsok Az összes húsfogyasztáson belül a sertéshús fogyasztása még mindig jelentős Tradicionális magyar táplálkozás része Fontos állati eredetű élelmiszerünk Mangalica karrier

39

40 A sertészsiradék fogyasztásának alakulása Az egy főre jutó éves állati eredetű zsiradék fogyasztásának alakulása ( ) , kg/fő/év ,

41 A sertés- és baromfihús aránya az összes húsfogyasztásból A sertés- és baromfihús aránya az összes húsfogyasztásból % Sertés Baromfi

42 A baromfihús-fogyasztás alakulása Az egy főre jutó éves barom fihús fogyasztásának alakulása ( ) ,1 30 kg/fő/év ,

43 A baromfihús-fogyasztás alakulása Az összes húsfogyasztáson belül a vezető húsféleség Világtendencia a fehér húsok győzedelmeskedése Vörös hús ellenes média Járványok (baromfiinfluenza) az elmúlt években Pulyka karrier

44

45 Broiler csirke és pulyka vágás és fogyasztás Magyarországon Év Broiler vágás Pulyka vágás Brolierhúsfogyasztás Pulykahúsfogyasztás (ezer tonna) (kg/fő) (ezer tonna) (kg/fő) ,0 23 0, ,1 59 2, ,4 48 2, , , , , , ,5 Forrás: Turcsán L

46 A tojásfogyasztás alakulása Az egy főre jutó éves tojás fogyasztásának alakulása ( ) db/fő/év ,0 274,0 273,

47 A tojásfogyasztás alakulása A tojásfogyasztás napjainkban csökkenő tendenciát mutat Tévhit: Koleszterin - hisztéria A tojásfogyasztás továbbra is csökkenő tendenciát fog mutatni a tésztagyártásból való kiszorulása miatt

48 Tej- tejtermékek fogyasztás alakulása Az egy főre jutó éves tejfogyasztás alakulása ( ) l/fő/év ,1 160,4 163,1 132,

49 A tej- és tejtermékek fogyasztásának alakulása néhány európai országban A tejfogyasztás alakulása néhány európai országban kg/fő/év Szlovénia Szlovákia Svédország Svájc Spanyolország Románia Portugália Olaszország Norvégia Németország Nagy-Britannia Magyarország Lengyelország Írország Horvátország Hollandia Görögország Franciaország Finnország Dánia Csehország Bulgária Belgium Ausztria

50 Tej- tejtermékek fogyasztás alakulása A tejfogyasztás 1989-ig dinamikus növekedést mutat, ezt követően hullámzó a fogyasztása Tej- és tejtermékfogyasztás jövedelem függő Tej- és tejtermékfogyasztás fontossága A tejfogyasztáson belül a folyadéktej fogyasztása csökken, feldolgozott termékeké növekszik

51 Az állatállomány mérete és összetétele

52 A hazai állatállomány alakulása ( )

53

54

55

56

57

58

59

60

61 Az állatállomány közös mérőszámai Számosállat (SZÁ): 1 db 500 kg élőtömegű, vagy több együttesen 500 kg-ot kitevő állat. Szarvasmarha: 0,800 Ló: 0,800 Sertés: 0,114 Juh: 0,071 Baromfi: 0,004 FAO állategység: Szarvasmarha: 0,8 Ló: 1,0 Sertés: 0,2 Juh: 0,1 100 törzsbaromfi: 1,0

62 Állategység az Európai Unióban ÁLLATFAJ / KORCSOPORT ÁLLAT (egyed) ÁÉ KÉRŐDZŐK szarvasmarha/bivaly - - borjú 6 hónapos korig 1 0, hónapos korú növendék 1 0,60 24 hónaposnál idősebb állat 1 1,00 juh (vegyes korcsoport) 1 0,15 kecske (vegyes korcsoport) 1 0,15 dámszarvas (vegyes korcsoport) 1 0,15 gímszarvas (vegyes korcsoport) 1 0,30 SERTÉSFÉLÉK tenyészkoca malacok nélkül 1 0,50 malac 25 kg-ig 1 0,03 hízósertés kg 1 0,20 kan 1 0,50 LÓFÉLÉK ló (vegyes korcsoport) 1 1,00 öszvér, szamár (vegyes korcsoport) 1 0,60 BAROMFIFÉLÉK pecsenyetyúk és kakas, valamint gyöngytyúk és kakas (vegyes korcsoport) 1 0,01 tojótyúk és kakas (vegyes korcsoport) 1 0,02 pulyka (vegyes korcsoport) 1 0,03 VÍZISZÁRNYASOK lúd (vegyes korcsoport) 1 0,03 kacsa (vegyes korcsoport) 1 0,02 EGYÉB ÁLLATOK nyúl (vegyes korcsoport) 1 0,02 méh 1 0,20

63 Az állatállomány viszonylagos mérete Állatsűrűség: az állomány és a terület aránya számosállatban/állategységben, természetes egységben, szántóterületre, takarmányterületre, mezőgazdasági területre

64

65 Előadás összefoglalása A magyar állattenyésztés a mezőgazdaság meghatározó pillére, őshonos állatfajtáink agro-kultúrális örökségünk részét képezik Az állattenyésztés a nemzetgazdasági GDP-hez való hozzájárulásánál sokkal jelentősebb stratégiai jelentőségű szektora a nemzetgazdaságnak Az állati termékek külkereskedelme tartósan pozitív egyenleget mutat A hazai termelésű állati eredetű élelmiszerek fogyasztása kiemelt jelentőségű az ágazat fenntartható fejlődése és versenyképessége szempontjából Az állatállományunk összetételében és létszámában tartósan negatív tendencia alakult ki

66 Előadás ellenőrző kérdései Mutassa be a hazai állattenyésztés nemzetgazdasági súlyát a főbb ágazatok mentén! Ismertesse a főbb állati termékek kibocsátásának alakulását! Ismertesse a kiváló magyar élelmiszer védjegy jelentőségét az állati termékek fogyasztása kapcsán! Ismertesse a főbb állati termékek fogyasztásának alakulását, főbb tendenciáit és ható tényezőit! Ismertesse a hazai állatállomány nagyságát főbb állatfajonként, mutassa be a tendenciákat és a főbb ható tényezőket! Melyek az állatállományok közös mérőszámai és mi a felhasználási területük?

67 KÖSZÖNÖM FIGYELMÜKET! KÖVETKEZŐ ELŐADÁS CÍME: Az állattenyésztés versenyképessége és fenntarthatósága Előadás anyagát készítették: Dr. Szűcs István Dr. Pupos Tibor