Jövőbeni kilátások a szarvasmarhatenyésztésben

Méret: px

Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Jövőbeni kilátások a szarvasmarhatenyésztésben"

Róbert Hegedüs
8 évvel ezelőtt
Látták:

1 Mezőhegyes, április 8. Jövőbeni kilátások a szarvasmarhatenyésztésben Horn Péter

2 Az egy főre eső évi GDP és az állati eredetű élelmiszerek aránya az összes energia-bevitelhez képest GDP $/fő Az állati termékek aránya az összes energia-bevitel %-ában OECD, FAO adatok alapján számítva (2012)

az összes energia-bevitel %-ában 1000 2000 3 5 5000 6000 15 20 9000

3 A fejlett és a fejlődő világ várható állati termék fogyasztása Év Évi egy főre eső fogyasztás Összes fogyasztás Hús, kg Tej, kg Hús (millió t) Tej (millió t) Fejlődők Fejlettek USDA és más források nyomán Tarawali et al (2011)

(millió t) Fejlődők Fejlettek 2002 28 44 137 222 2050 44 78 326 585 2002 78

4 Az emberiség többlet-igénye 2030-ig a legfőbb növényi termékekből (búza, rizs, kukorica, szója) Emberi többlet-fogyasztás Fejlődő országok (nagy népességnövekedés) Döntően állati takarmány Gyorsan fejlődő országok (kis népességnövekedés) Millió tonna Döntően energiatermelés Fejlett országok 1100 Jelenlegi össztermelés 2800 millió tonna, (Nonhebel és Kastner, 2011)

takarmány Gyorsan fejlődő országok (kis népességnövekedés) Millió tonna 800 900 Döntően

5 Különböző háziállatfajok és hasznosítási irányok állati fehérjetermelő képessége és hatékonysága a termelés színvonalától függően Állattípus és élősúly ) Tejelő tehén (650 kg) Húsmarha (350 kg) Sertés (80 kg) Broiler (1,5 kg) Tojótyúk (1,8 kg) Termelés per nap Sz.a. fogyasztás kg/nap Tömeg és koncentrált tak.arány (Sz.a. bázis)% Ehető rész arány, termék ill. élőtömeg % Ehető protein arány g/kg termékben Ehető fehérje termelés g/nap Ehető fehérje termelés g/kg testtömeg 10 kg* 12 90: ,7 20 kg 16 75: ,0 40 kg 25 50: ,0 500g** 6,5 95:5 48 0, g 7,0 85: , g 7,5 70: ,41 500g** 1,8 20: ,56 700g 2,0 10: , g 2,2 0: ,00 40g** 0,07 10: ,8 3,2 60g 0,08 0:100 7,2 4,8 50%*** 0,10 20:80 3,4 1,9 70% 0,11 10: ,8 2,7 90% 0,12 0:100 6,2 3,4 *tej ** tömeggyarapodás ***tojástermelési intenzitás (Flachowsky, 2002)

élőtömeg % Ehető protein arány g/kg termékben Ehető fehérje termelés g/nap Ehető fehérje termelés g/kg testtömeg 10 kg* 12 90:10 323 0,7 20 kg 16 75:25 95 34 646 1,0 40 kg 25 50:50 1292 2,0 500g**

6 A vadkérődző állatfajok (15. század előtt és jelenleg), valamint a tenyésztett állományok enterális CH 4 kibocsájtása az USA területén (Hristov, A.N. 2012) Állatfajok és időszakok Állomány létszám (millió) CH 4 emisszió Tg/év CO 2 ekvivalens emisszió Tg/év Vadkérődzők Bölény * 50 (0,5) 4,89 (0,05) 102,7 (1,08) Vapiti 10 (1) 0,32 (0,03) 6,6 (0,66) Fehérfarkú szarvas 30 (25) 0,18 (0,15) 3,7 (3,11) Öszvérszarvas 13 (4) 0,08 (0,03 1,7 (0,53) Összesen: 5,47 114,7 Tenyésztett kérődzők jelenleg Húsmarha 64,8 4,74 99,6 Tejelő marha 13,8 1,58 33,2 Juh 5,7 0,05 1,0 Kecske 3,1 0,02 0,3 Összesen: 6,39 134,1 * becslések középértéke ** a CH 4 emisszió CO 2 -ra átszámított potenciális üvegházhatása (100 éves idősáv) (n) jelenlegi létszám

(0,03) 6,6 (0,66) Fehérfarkú szarvas 30 (25) 0,18 (0,15) 3,7 (3,11) Öszvérszarvas 13 (4) 0,08 (0,03 1,7 (0,53) Összesen: 5,47 114,7 Tenyésztett kérődzők jelenleg Húsmarha 64,8 4,74

7 Az 1944-re és 2007-re jellemző tejtermelési rendszer főbb jellemzői (Capper et. al. 2009) Jellemzők % jersey, guernsey, Fajta ayrshire (kisfajták) 90 holstein 46 % holstein, borderes (nagyfajták) Tejtermelés kg/tehén/év Tejzsír % 4,20 kisfajták 3,60 nagyfajták 3,69 Tejfehérje % 3,50 (kisfajták) 3,20 (nagyfajták 3,05 Üsző : tehén arány 0,89 0,83 Üszők tömeggyarapodása (kg/nap) 0,42 (kisfajták) 0,59 (nagyfajták) 0,68 Kor első elléskor (hó) 27,0 25,5 Szaporítás módja 100 természetes Bika : tehén arány 1:25 1:83 70 % mesterséges 30% természetes Meghatározó szálastakarmány legelőfű, széna silókukorica, lucerna szilázs, Takarmányozás típusa szálas + koncentrátum komplex keverékek

kisfajták 3,60 nagyfajták 3,69 Tejfehérje % 3,50 (kisfajták) 3,20 (nagyfajták 3,05 Üsző : tehén arány 0,89 0,83 Üszők tömeggyarapodása (kg/nap) 0,42 (kisfajták) 0,59

8 Az erőforrásigény és a környezetet terhelő hatások a tejtermelésben az 1944-es és a 2007-es termelés komplex összehasonlításában (Capper et. al. 2009) Erőforrásigény és a környezetet terhelő tényezők 1 milliárd l tej előállítása során Állatállomány (n) Laktáló tehenek (ezer) 414,8 93,6 Szárazonállók (ezer) 67,4 15,2 Üszők (ezer) 429,2 90,3 Bikák (ezer) 19,29 1,31 Növ. bikák (ezer) 17,17 1,08 Teljes állomány (ezer) Táplálóanyag igény Takarmány energia MJ x ,66 3,87 Fehérjeszükséglet kg x ,4 48,4 Takarmánymennyiség kg x ,26 1,88 Termőterület (ezer ha) Vízszükséglet 1 x ,76 3,79 Trágyatermelés Nitrogén kg x ,47 7,91 Foszfor kg x ,21 3,31 Trágyatömeg kg x ,86 1,91 Gázemisszió *Metán kg x ,8 26,8 *Nitrogénoxid kg x *CO 2 lábnyom CO 2 kg x ,66 1, *CH 4 termelés emésztés+trágya *N 2 O emisszió trágyából és műtrágyából (csak 2007) *CO 2 emissziója az állatoknak + CH 4 és N 2 O ekvivalens emisszió

9 Az USA lakosságának 84 mrd literes jelenlegi tejfogyasztásához mekkora takarmánytermő területre lenne szükség? 1944-es tejtermelési rendszerben 143 millió ha takarmánytermő terület szükséglettel kellene számolni es tejtermelési rendszerben 13,6 millió ha takarmánytermő terület szükséges.

1944-es tejtermelési rendszerben 143 millió ha takarmánytermő terület

10 A szarvasmarha-tenyésztés fejlesztésének potenciális tartalékai 1. Nagy élvezeti értékű termékek sokasága (húskészítmények, tejtermékek) 2. Tömegtakarmányokat és különböző melléktermékeket jól hasznosító bendő fermentációs képesség 3. A legeltetett területen fenntartható illetve növelhető a biodiverzitás 4. A keresztezés biológiai-, ökonómiai tartalékainak kihasználási lehetőségei (főleg tejtermelés) 5. Genotípus x környezet kölcsönhatásokban rejlő lehetőségek fokozottabb figyelembe vétele (főleg húsmarha) 6. Jó reakcióképesség és adaptációs hajlam új tartástechnológiai jellegű megoldások bevezetése során(világítási program, új tartás és fejéstechnológiai megoldások) 7. Jelentős mértékű genetikai variabilitás (pl: tejösszetétel, húsminőség, táplálóanyag hasznosítás, változó ökológiai és klímaviszonyokhoz történő alkalmazkodás) 8. A magyar tejtermelési rendszer sajátosságaiból adódó viszonylag kis környezeti, karbon lábnyom

A keresztezés biológiai-, ökonómiai tartalékainak kihasználási lehetőségei (főleg tejtermelés) 5.

11 A szarvasmarha faj(ok) úttörő szerepe a modern biotechnológiában az első magzati fibroblaszt sejtből klónozott szarvasmarha létrehozása 1998 az első felnőtt testi sejtekből klónozott szarvasmarhák előállítása 1998 az ivarspecifikus sperma gyakorlati felhasználásának kezdete 1999 az első kihalófélben lévő állatfaj a gaur klónozása (Bos gaurus) 2001 mesterséges kromoszómát először építettek sikeresen a szarvasmarha 2002 genomba a banteng (Bos javanicus) klónozása 2003 a Bos taurus adta a recipiens petesejtet 4 fajok közötti hibrid klón 2012-ig előállításához (összesen eddig 7 eset) genomszelekciót segítendő már több mint 160 nukleotid polimorfizmus ismert, ami a takarmányértékesítést befolyásolja a bendőfermentáció hatékonyságának fokozási lehetőségei a bendő mikrobáinak genetikai módosítása révén a tehéntej összetételének megváltoztatása géntechnológiai eljárásokkal

sikeresen a szarvasmarha 2002 genomba a banteng (Bos javanicus) klónozása 2003 a Bos taurus adta a recipiens petesejtet 4 fajok közötti hibrid klón 2012-ig előállításához (összesen eddig 7 eset)

13 Köszönöm megtisztelő figyelmüket!

Hasonló dokumentumok

Új kihívások előtt az emberiség élelmiszerellátása

GTTSZ Világpolitikai trendek 2014-2030 Budapest, 2014. május 21. Új kihívások előtt az emberiség élelmiszerellátása Horn Péter Milliárd fő A Föld népességének változása 1750-2010 között (Evans, 2001) Mérföldkövek