Tejelő szarvasmarhák legeltetése: fajták, korcsoportok, lehetőségek. 1. előadás

HTML
DOWNLOAD

Méret: px

Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Tejelő szarvasmarhák legeltetése: fajták, korcsoportok, lehetőségek. 1. előadás"

Teréz Fábiánné
9 évvel ezelőtt
Látták:

1 Tejelő szarvasmarhák legeltetése: fajták, korcsoportok, lehetőségek 1. előadás

2 1. Tejtermelő fajták

3 Holstein-fríz szín: fekete/vörös szabálytalan tarka, tehén: kg, bika: 1100 kg, teny. vétel: hó, kg

4 Tejtermelés: l, zsír: 3,7-4,4%, fehérje: 3,1-3,4%, kiváló gépi fejhetőség, hústermelés: gyors növekedés, de gyenge minőség. Ellés lefolyása: közepes Problémák: reprodukció, láb, anyagcsere

5 Ayrshire szín: sötét pirostarka, tehén: kg, bika: kg, teny. vétel: hó, kg Ellés lefolyása: könnyű

6 Tejtermelés: l, zsír: 4,0-4,5%, fehérje: 3,2-3,6%, kiváló gépi fejhetőség, hústermelés: gyenge növekedés és vágóérték.

7 Jersey szín: barna/szürke tehén: kg, bika: kg, teny. vétel: hó, kg Ellés lefolyása: könnyű

8 Tejtermelés: l, zsír: 5-6%, fehérje: 3,8-4,5%, kiváló gépi fejhetőség, hústermelés: gyenge növekedés és vágóérték.

9 Borzderes szín: szürkésbarna, tehén: kg, bika: kg

10 Svájci borzderes Tejtermelés: 6100 kg Zsír: 7% Fehérje: 3,3% Amerikai borzderes Tejtermelés: kg Zsír: 4,0-4,1% Fehérje: 3,4-3,5%

11 Szimentáli szín: vörös-sárga tarka, tehén: kg, bika: kg, Tenyésztésbe vétel: hó, kg Ellés lefolyása: közepes

12 Tejtermelés: l, zsír: 3,7-4,0%, fehérje: 3,1-3,4%, jó gépi fejhetőség, hústermelés: g/n vágási%: 60-63

13 Magyartarka Élősúly: kg, Teny.súly:400 kg, Kor:18-22 hó, Tejterm.: kg, Súlygyarapodás: kg/nap

14 Legelő magyar szürke bika (Fotó: Szemán L.)

15 2. Tejtermelési rendszerek összehasonlítása Tényezők Legeltetési rendszer Szilázsra épülő rendszer Szubtrópikus rendszer Országok Új-Zéland, Ausztria, Irország, Egyesült Európa, USA, Északkelet-Kanada Délnyugat USA, Észak-Mexikó Királyság, Argentína Klíma mérsékelt mérsékelt szubtropikus Állományméret Tejhozam, kg/tehén /év Takarmányozás Saját legelő, koncentrátum Saját fű/széna, kukoricaszilázs, koncentrátum Vásárolt széna, kukoricaszilázs, koncentrátum Épület elhelyezés Nincs/minimális Fix épület Naptól védő tető Időjárási nagy közepes kicsi kockázat Tejtermelés nagy közepes kicsi szezonalitása Költségek Nagyon kicsi Közepesen nagy kicsi Forrás: Hemme, International Farm Comparison Network, Rabobank, 1988

/év Takarmányozás Saját legelő, koncentrátum Saját fű/széna, kukoricaszilázs, koncentrátum Vásárolt széna, kukoricaszilázs, koncentrátum Épület elhelyezés Nincs/minimális Fix épület Naptól

16 A legeltetés előnyei (Vinczeffy,1993). A fű legalább 70%-át az állatok maguk takarítják be. A magas fehérjetartalmú legelőfű mellett magas cellulóztartalmú szalma is etethető. Így a fűfogyasztás 20-25%-kal csökken, a kondíció és a termelési színvonal romlása nélkül. A legelő kihasználhatósága függ a fűhozamtól és a legeltetés módjától. A rendszeresen trágyázott és művelt legelők sokszor felhasználhatók.

Így a fűfogyasztás 20-25%-kal csökken, a kondíció és a termelési színvonal romlása nélkül.

17 Legelőhasználat A legelő akkor hasznosítható, amikor a füvek kétszer annyi rostot tartalmaznak, mint fehérjét. A hazai legelők használhatósága: Extenzív legelők évente kétszer, Szemi-intenzív legelők évente háromszor, Intenzív legelők évente négy alkalommal.

A hazai legelők használhatósága: Extenzív legelők évente

18 Legelők minősítése Termelő legelők: az állat a napi legelőszükségletét 50 m 2 nél kisebb területen belül megtalálja. (Egy kifejlett állat a saját súlyának 10%-ának megfelelő súlyú legelőfüvet fogyaszt el.) Fenntartó legelők: az állat m 2 nyi területen találja meg napi legelőfű-szükségletét.. Ha az állat a szükségletét csak 100 m 2 -nél nagyobb területen tudja lelegelni, már éhezőnek mondható. A kiegyensúlyozott termelés alapja a kiegyensúlyozott takarmányfelvétel. Ez legkönnyebben napi szakaszokra osztott legeltetéssel érhető el. Ha a legeltetés vagy betakarítás után a növényzet regenerációja nem biztosított, e legelő kiszárad.

) Fenntartó legelők: az állat 50-100 m 2 nyi területen találja meg napi legelőfű-szükségletét.

19 A legelőszakasz mérete függ: Környezeti feltételektől (völgyek,erdők, vizek), A legelő minőségétől és hozamától, A legeltetni kívánt állatfajtól és annak számától, Első növedékből széna, a 2. növedéktől legeltetés: ha.

hozamától, A legeltetni kívánt állatfajtól és annak

20 2. Legeltetés lehetősége: tejtermelő Életszakasz, nevelés: Itatásos borjúnevelés (50 napos korig, súly: kg) Utónevelés (5-6 hónapos korig) Üszőnevelés (csoportosítás elve: életkor, súly, kondíció, 6-12 hó, hó, 380 kg, 7 hó vemhes) Tehén (szárazonálló) farmon Lehet-e legeltetni? Nem Nem Igen lehet Igen lehet

(csoportosítás elve: életkor, súly, kondíció, 6-12 hó, 12-24 hó, 380 kg, 7 hó

21 Legelő tehenek (Fotó: Szemán L.)

22 Legelő magyartarka tehenek Fotó: Tőzsér J. 2004

23 Alpesi legelő

24 Hegyi legelő Fotó: Tőzsér T. 2005

25 Ligetes erdő

26 Delelő csorda Fotó: Tőzsér J.2005

27 Változatos legelők

28 Változatos tartásmód

29 Az itatás biztosítása

30 A kondícióváltozás összefüggése a vemhességi %-al az elléstől az első eredményes termékenyítésig

31 3. Hogyan legel a szarvasmarha? Fejtartás: fokban lehajtva Legelés: megfogás nyelvvel, hosszabb fű: alsó fogsor és fejmozgás. Több harapás után: fejét felemeli majd 6-15 sec. rág (4-10 rágómozdulat) és a falat nyelése. Mozgás: kisebb csoportokban valamilyen irányban, de távolságot tartva egymástól (Gere és Koltai, 1994)

32 Mitől függ a legelési idő? Egészségi állapot Élősúly, életkor Vemhesség stádiuma Legeltetés módja Klimatikus viszonyok Állat egyedisége: harapásszám különböző Fűhozam Növény nyersrost tartalma

33 Szárazon álló tehenek tartása Általában megegyezik a tejelő állatokéval. Jó ha legelőterület van: nyári szállás (eső és szélvédelem) Etetőfelület kialakítása Istálló méretezése: a tehénállomány 25-30%-a egy időben beférjen.

34 A szárazonállás jelentősége a tőgyegészségügyre (maszítis)

35 Tehenek viselkedése legelőn: (24 óra alatt) Legelés: 4-9 óra (aktivitás nagy: hajnalban és alkonyatkor) Kérődzés: 4-8 óra (leginkább fekve) Pihenés: 9-12 óra Ivás: 1-4 alkalommal Mozgás: 3-5 km (Signoret és Bouisson, 1971) Mások szerint a nap 20-25%-át mozgással töltik (Gere és Koltai, 1994)

36 A kérődzés jellemzői: Egy kérődzési periódus hossza: perc Csúcsa: óra között Időtartama: függ a legelő minőségétől, 1-2 órával nőhet Gyenge legelő esetében a legelési idő elérheti a 13 órát is.

37 A legeltetési módszer hatása a tehenek táplálkozási viselkedésére Osztatlan Legelései idő: 10,4 óra Kérődzési idő:7,6 óra Fekvési idő: 5,2 óra Szakaszos Legelései idő: 9,1 óra Kérődzési idő:7,0 óra Fekvési idő: 7,5 óra Hauptmann, 1969

38 4. Üszőnevelés célja Tenyésztésbe vétel hó, kg élősúly Ehhez az üszőnevelés alatt ( nap): 0,7-0,8 kg/nap súlygyarapodás kell Ellés: 24 hónap körül

39 Üszők elhelyezése Ha lehet legelőn, nyáron takarmány kiegészítéssel Ha nincs legelő akkor: három oldalról zárt, színszerű istálló (2,5-4 m 2 /állat) burkolt kifutóval. Pihenőtér lehet: mélyalom, növekvőalom, pihenőbox.

40 Táplálóanyagigény: HF üsző, élősúly: 350 kg Istállózott: 28,4 NEm, MJ/nap Jó legelőn: 31,2 NEm, MJ/nap Közepes legelőn: 34,1 NEm, MJ/nap Tömeggyarapodásra: 0,7 kg/nap 13,8 NEg, MJ/Nap Metabolizálható fehérje: 449 g/nap Schmidt et al. (2000)

41 Növendék üsző szárazanyagfelvétele Élősúly, kg Sz.a. felvétel, kg±1 kg ,9 9,3 Schmidt et al. (2000)

42 Üsző élősúlya a termékenyítéskor? Kleown és Everett, 1986: HF első laktációs tehenek borjazás utáni élősúlyát vizsgálta kg Tejhozam csökkent, ha az élősúly > 499 kgnál. Berthard, 2000: laktációt vizsgált. Optimális tejhozamot talált kg súlyú ellés utáni teheneknél az életkortól függetlenül.

43 Etetés módja lehet: a tartástechnológia függvényeként Hagyományos monodiétás legeltetéssel kombinált.

44 Fejlettség megítélése Élősúly, kg 1 hó: hó: hó: hó: hó: Marmagasság, cm Forrás: Berthard, 2000

45 Növendék üszők legelés alatti viselkedése Legelés ideje: He: 43%, fekete lapály: 41%, F1: 41% Kérődzés ideje: He: 32%, fekete lapály: 30%, F1: 31% Knapp és Holloway, 1973

46 5. Étvágy szerepe A kérődző állatfajok esetében az étvágy és a takarmányfelvevő képesség a jelentős arányú szalástakarmány miatt fontos tulajdonságok. A jó étvágy csökkenti a zsírmobilizáció szükségességét különösen a laktáció elején. Az étvágy segíti a fiatal állatokban a növekedést maximalizálni és stimulálja az alacsonyabb táplálóanyag tartalmú takarmányok felvételét.

47 Jelentős különbségeket mutattak ki fajták között a takarmányfelvevő képességben Béranger és Micol (1980): HF and Normand és a Maine-Anjou, Ch és Li bikák között. A Li bikáknak gyengébb volt a takarmányfelvevő képessége s ennélfogva alacsonyabb volt a súlygyarapodása a legelőn. Micol (1983) megfigyelte, hogy fűszenázst etetve a Ch bikáknak kisebb volt a takarmányfelvevő képessége és a súlygyarapodása is a HF fajtához képest.

Hasonló dokumentumok

Fajtatani ismeretek, típus kérdés

Fajtatani ismeretek, típus kérdés 2. elıadás B.Sc. Fontosabb fogalmak: Háziasítás és szakaszai Faj értelmezése Fajta értelmezése Az ún. rög szerepe Fajták csoportosítása Hasznosítási irány Színezet Szarv-szarvatlan