összefüggésben más haszonállat fajokkal Horn Péter

HTML
DOWNLOAD

Méret: px

Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "összefüggésben más haszonállat fajokkal Horn Péter"

Krisztina Hajdu
9 évvel ezelőtt
Látták:

1 Időszerű kérdések a baromfitenyésztés köréből, összefüggésben más haszonállat fajokkal Horn Péter

2 Az egy főre eső évi GDP és az állati eredetű élelmiszerek aránya az összes energia-bevitelhez képest GDP $/fő Az állati termékek aránya az összes energia-bevitel %-ában

állati termékek aránya az összes energia-bevitel %-ában

3 Az állati fehérje ellátás egy lakosra eső mennyisége (világátlag: gramm/fő/nap) rhahús 3,98 3,59 jás 184 1, ,53 j 4,13 4,36 rtéshús 3,41 4,40 romfihús 2,28 4,33

2005 rhahús 3,98 3,59 jás 184 1,84 253 2,53

4 A fejlett és a fejlődő világ várható állati termék fogyasztása Év Évi egy főre eső fogyasztás Összes fogyasztás Hús, kg Tej, kg Hús (millió t) Tej (millió t) jlődők jlettek

kg Hús (millió t) Tej (millió t) jlődők jlettek 2002 28 44 137

5 Globális állati termék előállítási növekedés (átlagos növekedési ütem 1,6%) Várható évi növekedés Millió ton nna Sertés Baromfi Akvakultúra Tojás Sz.marha Tej (FCM)

6 Húsprefenciák egységnyi vásárlóerőre vetítve USA Argentína Brazília Franciaország Olaszország Kína Oroszország India Indonézia Japán 0% 20% 40% 60% 80% 100%

7 Az emberiség többlet-igénye 2030-ig a legfőbb növényi termékekből (búza, rizs, kukorica, szója) Emberi többlet-fogyasztás Fejlődő országok (nagy népességnövekedés) Döntően állati takarmány Gyorsan fejlődő országok (kis népességnövekedés) é Millió tonna Döntően energiatermelés Fejlett országok 1100

népességnövekedés) Döntően állati takarmány Gyorsan fejlődő országok (kis

8 világ tojástermelésének változása között rszágcsoport 1970* 1997* 2005** 2016** Tját Tojástermelés (millió t) Fejlett 15,0 18,2 18,5 20,2 Fejlődő 5,5 31,0 42,6 57,1

9 A világ vágóbaromfi termelésének változása között Országcsoport 1970* 1997* 2005* 2016** Termelés (millió t) szes: 13,1 62,6 82,6 110,4 Fjl Fejlett országok 98 9,8 30,00 35,7 44,6 Fejlődő országok 3,3 32,6 46,9 65,0

10 Azok az országok, ahol a vásárlóerő növekedése ntően vezet a baromfihús-fogyasztás növekedéséhez

11 Brojlerek teljesítményváltozása között Év Életkor vágáskor áák (hét) Élőtömeg (kg) Tak. értékesítésék é (kg/kg) Elhullás (%) ,00 4,7 18, ,23 4,4 14, ,36 4,0 10, ,5 1,45 3,0 7, ,5 1,59 2,4 5, ,5 1,77 2,0 2, ,0 2,13 2,0 9, ,0 2,67 1,63 3,6

értékesítésék é (kg/kg) Elhullás (%) 1923 16 1,00 4,7 18,0 1933 14 1,23 4,4

12 agytestű (2004-es típus) pulykák és őshonos hazai bronzpulykák teljesítményében é mutatkozó különbségek a mellhús-előállítás esetében (hímivar) Típus Takarmányértékesítés 20 hetes korban tömege (tak. kg/ (kg) (kg) Élőtömeg Mellfilé élőtömeg kg) odern ulykahibrid 18,2 29 2, ,09 ronzpulyka 6,4 3,3 0,83 Bronzpulyka BUT Big6

Takarmányértékesítés 20 hetes korban tömege (tak.

13 A BUT Big 6-os testtömegének relatív növekedése a bronzpulykához képest a takarmányozástól és az életkortól függően, ivarok szerint (bronzpulyka teljesítménye=100%) Relatív növek kedés (%) es tak.kakaskakas 99-es tak.tojó 67-es tak.kakas 67-es tak.tojó 100

(bronzpulyka teljesítménye=100%) 350 300 Relatív növek kedés (%) 250

14 Az 1999-es takarmánnyal etetett pulykák testtömegének fölénye az 1967-es takarmánnyal etetett azonos genotípusú és ivarú csoportokhoz képest, az életkortól függően latív növeke edés (%) Rel BUT kakas BUT tojó Bronz kakas Bronz tojó 0

csoportokhoz képest, az életkortól függően latív növeke edés

15 A filézett mell tömegének változása a genetikai tényezők hatására az ivartól és a takarmányozástól függően, 20 hetes életkorban Genotípus Ivar Filézett mell tömege (g) Relatív változás (%) 1999-es takarmányozás BUT Big 6 Bronzpulyka hímivar hímivar % BUT Big 6 Bronzpulyka nőivar nőivar % 1967-es takarmányozás BUT Big 6 Bronzpulyka hímivar hímivar % BUT Big 6 nőivar 2744

takarmányozás BUT Big 6 Bronzpulyka hímivar hímivar 4834 828 538% BUT Big 6 Bronzpulyka nőivar nőivar

16 A filézett mell tömegének változása a takarmányozástól, á tól a genotípustól, tól és az ivartól függően, 20 hetes életkorban Takarmányozás Ivar Filézett mell tömege (g) Relatív változás (%) BUT Big hímivar hímivar % nőivar nőivar % Bronzpulyka hímivar hímivar % 1999 nőivar %

Relatív változás (%) BUT Big 6 1999 1967 hímivar hímivar 4834 4054 +19% 1999 1967

17 Mangalica sertés Nagyfehér hússertés

18 z 1980-as és 2005-ös genotípusú sertések teljesítménye 1980-as és 2005-ös takarmányozáson Tulajdonságok Genotípusok Takarmányok kg közötti napi meg-gyarapodás, g: rmány-értékesítés: 312 3, , , ,38 or vágáskor (nap): 177,6 169,2 170,1 154,6 ny hús a vágott testben 35,72 36,43 38,93 40,60

meg-gyarapodás, g: 853 912 926 1042 rmány-értékesítés: 312 3,12 263 2,63 277 2,77 238

19 takarmányozás és a genetikai hatások relatív mértéke között a sertés értékmérőiben Értékmérők Takarmányozási hatások, % Genetikai hatások, % pi tömeggyarapodás 119 kg között + 9,6 + 11,3 karmányértékesítés - 17,8-11,5 tkor vágáskor -7,5-7,2 ványhús a vágott testben + 3,2 + 10,2

hatások, % pi tömeggyarapodás 119 kg között + 9,6 + 11,3

20 Energiaszükséglet egységnyi állati termék előállítására á á (MJ/termék kg)

21 Energiaszükséglet egységnyi mennyiségű állati fehérje előállítására á á (MJ/fehérje kg)

22 Egységnyi állati termékre eső globális felmelegedést okozó hatás (CO 2 egyenérték/termék kg) sertés brojler sz.marha tej tojás

23 Egységnyi állati termék előállítással előidézett savasodási és eutrofikációs hatás (SO 2 és PO 4 egyenérték/termék kg) sertés sz.marha tojás sertés sz.marha brojler tej brojler tej tojás

24 Brojlerekkel kapcsolatos állatjóléti témájú közlemények gyakorisága Közlemények Lakosság Brojler- Cikk/ Régiók száma millió termelés (millió db) 100 millió brojler urópa ,4 agy-britannia ,4 SA ,8 usztrália ,2 razília ,3 ndonézia ,0 ína ,01

25 Kifutós Néhány gazdaságossági mutató különböző tartásmódokban tá tojótyúkoknál k Tartásmód Értékesíthető ép tojás (db/tyúk) y Napi Állandó takarmányfogyasztásférőhelyre költség tyúk- (g) (Euro/év) Munkaidő ráfordítás (perc/tyúk/év) y Ketrec ,00 5 Berendezett ketrec ,60 - Többszintes padlós ,60 10 Egyszintes padlós ,90 16

26 Az egy kg tojás előállítására eső CO 2 kibocsájtás, vízszükséglet és takarmánytermő terület a tartásmódtól függően Tartásmód CO 2 egyenérték Vízszükséglet, Takarmánytermő (kg) (m 3 ) terület eüe (m 2 ) Ketrec 2,650 3,3 5,74 Kiscsoportos ketrec 2,817 3,5 6,11 Padlós többszintes 288 2, , ,22 Padlós egyszintes 3,11 3,7 6,49 Kifutós 3,41 4,0 7,02

27 Légköri gázkibocsájtás ájtá különböző ő tartásmódokban egy tyúkférőhelyre számítva Tartásmód NH 3 (kg) N 2 O (kg) Metán (kg) Ketrec 0,149 0,019 0,014 Kiscsoportos kt ketrec 0,160 0,020 0,015 Padlós többszintes 0,583 0,136 0,051 Padlós egyszintes 0,587 0,145 0,055 Kifutós 0,628 0,155 0,058

28 Különböző táplálkozási célokat szolgáló termékek k előállításának á vízigénye Élelmiszer rizs búza kukorica szója paradicsom marhahús broilercsirke tenyésztett hal tej kávé tea Vízigény 3000 l/kg 1500 l/kg 1000 l/kg 1800 l/kg 100 l/kg l/kg 4000 l/kg 2000 l/kg 700 l/kg 150 l/kg 40 l/kg

29 Állattartási nagyrendszerek Alaptípus Terület, milliárd ha Elhelyezkedés Extenzív legeltetési rendszer Vegyes növény- és tk takarmánytermesztő t tő állattenyésztési rendszerek 3 - természetes csapadékra alapozott 2,5 Afrika, Ázsia, Ausztrália, részben Európa és Amerika egyes részei Európa, India, Dél- Amerika keleti része, Amerika, Afrika középső része, USA- Kanada határvidéke - öntözött területek Közép-Európa kis része, D-K Ázsia, USA és Közép- Amerika egy része Zömében zárt, koncentrált intenzív rendszerek, érdemi USA déli és középső területe, Európa, Kelet-Ázsia, Megközelítő részesedés a világtermelésből Húsmarha 20% Kiskérődzők ikéőd ők30% Tej 90% Húsmarha+juh 70% Sertés és baromfi 25% Tojás 40% Baromfihús 70% Tojás 60% Sertéshús 55%

30 állattenyésztési nagyrendszerek potenciális lehetőségei a klímaváltozás tükrében Rendszertípus Extenzív legeltetéses Biomassza termelés várható változása Várható esélyek Afrika, Ausztrália, Közép- Amerika, Dél-Ázsia, Kína egyes részei a leginkább veszélyeztetettek. rendszerek - 50%,, Vegyes, növénytermesztő, állattenyésztő rendszerek - Természetes csapadékra alapozott rendszerek - > + Nehezen előre jelezhető regionálisan is változó negatív és pozitív hatások is lehetnek. - Öntözött területek átfolyó vízkészletek +++ talajvíz-hasznosítás + Intenzív zárt specializált Ahol átfolyó vízkészletekkel gazdálkodnak, nagyon kedvező prognózisok adhatók. Talajvíz-hasznosítás már nehezedő feltételeket jl jelentenek. További előretörésük várható, elsősorban

31 éven belül a mintegy 8,5-9 milliárd ember 60%-a városokban él majd és húsfogyasztása duplája lesz a mainak. 2. Az öntözéses vagy azzá tehető területek döntő fontosságúak lesznek. 3. Az intenzív, jól ellenőrizhető feltételeket kínáló állattartási rendszerek előretörése várható, mert komplex hatékonyságuk jobb, mint más rendszereké (fajlagos vízhasznosítás, komplex környezetterhelés, általános lá erőforrás hatékonyság, védelem klímahatások ellen stb.).

Hasonló dokumentumok

Jövőbeni kilátások a szarvasmarhatenyésztésben

Mezőhegyes, 2014. április 8. Jövőbeni kilátások a szarvasmarhatenyésztésben Horn Péter Az egy főre eső évi GDP és az állati eredetű élelmiszerek aránya az összes energia-bevitelhez képest GDP $/fő Az állati