PEDAGÓGIAI PROGRAM Dél-Zselic Zrínyi Miklós Gimnázium, Szakközépiskola, Szakiskola, Általános Iskola, Óvoda, Alapfokú Mővészetoktatási Intézmény és Bölcsıde 2009.
2 TARTALOMJEGYZÉK P R E A M B U L U M 7 KÜLDETÉSNYILATKOZAT 9 HELYZETELEMZÉS 10 1. BÖLCSÖDEI ÉS ÓVODAI SZAKMAI PROGRAM.11 1.1. Bölcsıdei szakmai program.11 1.1.1. Bölcsıdénk alapelve.11 1.1.2. Alapellátás 11 1.1.3. Alapellátáson túli szolgáltatásaink...11 1.1.4. Bölcsıdei gondozás-nevelés alapprogramja. 11 1.1.5. Gondozás-nevelés alapfeladatai... 12 1.1.6. Kapcsolattartás formái, rendje, színterei..14 1.1 Egységes óvoda-bölcsıde Kétújfalu.16 1.2 Óvodai nevelési program..23 1.2.1 Gyermekkép-óvodakép.23 1.2.2 Az óvodai nevelés feladatai..24 1.2.3 Az óvodai élet megszervezésének elvei...25 1.2.4 Kompetencia alapú óvodai programcsomag implementálása..26 1.2.5 A helyi óvodai programok sajátosságai 27 1.2.5.1 Napsugár Óvoda.27 1.2.5.2 Micimackó óvodai telephely..49 1.2.5.3 Zöld Manó Óvodai telephely.65 1.2.5.4 Kétújfalu óvoda..87 1.2.5.5 Nagydobsza óvodai telephely...106 1.2.5.6 Szentlászló óvodai telephely 116 1.2.5.7 Somogyapáti óvodai telephely.127 1.2.5.8 Nagypeterd óvoda 147 1.2.5.9 Rózsafa, Szentdénes óvodai telephelyek.172 1.2.6 A fejlıdés jellemzıi az óvodáskor végére..180 1.2.7 Nevelımunkát segítı játékok és egyéb eszközök...182 2 ISKOLAI NEVELÉSI PROGRAM..186 2.1 Az Intézményben folyó nevelı, oktató munka alapelvei, céljai és feladatai..186 2.1.1 Az intézményben folyó nevelı-oktató munka feladatai 193 2.1.2 Intézményünk pedagógusai által alkalmazott közvetlen és közvetett nevelési eljárások, eszközök..195
3 2.1.3 A mővészetoktatás által képviselt értékek, nevelési filozófiánk...196 2.2 Az inkluzív pedagógia alapelvei 197 2.2.1 Sajátos nevelési igényő tanulók együttnevelése.197 2.2.2 Intézményünk befogadási stratégiái...200 2.3 Kompetencia alapú oktatás bevezetése...200 2.3.1 A kompetencia alapú oktatás alkalmazása az intézmények helyi programjában és tantervében (alapelvek). 200 2.3.2 Közös céljaink 202 2.3.3 Feladatok 203 2.3.4 A célok teljesítésének eszközei..203 3 A SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉS..205 3.1 Feladatok. 205 3.2 Személyiség fejlesztés a bölcsıdében és az óvodában...206 3.3 Személyiségfejlesztés az iskolában. 206 3.4 Személyiségfejlesztés a mővészetoktatásban..207 4 A KÖZÖSSÉGFEJLESZTÉS.207 4.1 Feladataink...208 5 A BEILLESZKEDÉSI, MAGATARTÁSI NEHÉZSÉGEKKEL ÖSSZEFÜGGİ PEDAGÓGIAI TEVÉKENYSÉG..209 5.1 Feladataink 209 6 A TEHETSÉG, KÉPESSÉG KIBONTAKOZTATÁSÁT SEGÍTİ TEVÉKENYSÉG ISKOLÁBAN ÉS ÓVODÁBAN..209 6.1 Tehetségfejlesztés elvei, formái, gyakorlata.210 6.2 Tanórai tehetségfejlesztés eszközei..210 6.3 Idegen nyelvi tantárgyorientált oktatás.211 6.3.1 A tantárgyorientált oktatás célkitőzései.211 6.3.2 A tantárgyorientált nyelvoktatás feladatai.212 6.4 Kisebbségi nyelvoktatás..213 7 A TANULÁSI KUDARCNAK KITETT TANULÓK FELZÁRKÓZTATÁSÁT SEGÍTİ PROGRAM...213 8 A SZOCIÁLIS HÁTRÁNYOK ENYHÍTÉSÉT SEGÍTİ TEVÉKENYSÉG 214 8.1 Integrált Pedagógiai Rendszer mőködtetése (IPR) 214 8.1.2 Integrációs stratégia...214 9 GYERMEK-ÉS IFJÚSÁGVÉDELEMMEL KAPCSOLATOS FELADATOK KIALAKÍTÁSA....220 10 KÖRNYEZETI NEVELÉS...220 10.1 A környezeti nevelés alapelvei..221
4 10.2 A környezeti nevelés céljai 221 11 A SZÜLİ, GYEREK, A TANULÓ ÉS A PEDAGÓGUS EGYÜTTMŐKÖDÉSÉNEK LEHETİSÉGEI, KAPCSOLATRENDSZERÜNK.222 12 A PEDAGÓGIAI PROGRAM VÉGREHAJTÁSÁHOZ SZÜKSÉGES NEVELİ-OKTATÓ MUNKÁT SEGÍTİ ESZKÖZÖK ÉS FELSZERELÉSEK JEGYZÉKE 224 13 AZ INTÉZMÉNY HELYI TANTERVE.224 13.1 Az alapfokú nevelés bevezetı és kezdı szakasza...225 13.1.1 Célok és feladatok...225 13.1.2 Kiemelt fejlesztési feladatok.227 13.2 Az alapfokú nevelés alapozó és fejlesztı szakasza.231 13.2.1 Célok és feladatok 231 13.2.2 Nem szakrendszerő oktatás...232 13.2.3 Kiemelt fejlesztési feladatok az alapozó és a fejlesztı szakaszban..234 13.3 A középiskolai nevelés-oktatás szakaszai 238 13.3.1 Gimnázium...238 13.3.1.1 Célok és feladatok.238 13.3.2 Szakközépiskola.240 13.3.2.1 Célok és feladatok..240 13.3.3 Szakiskola-képzés.243 13.3.3.1 Célok és feladatok. 243 13.4 Az egységes középiskola egyes évfolyamain tanított tantárgyak, a kötelezı és választható tanórai foglalkozások és azok óraszámai, az elıírt tananyagok és követelmények..245 13.4.1 Az egységes középiskolai oktatás tartalmát és idıkereteit meghatározó tantervi változatok..245 13.4.2 Ellátandó óraszámok...246 13.4.3 Intézményünk helyi tanterve 248 13.4.4 Tantárgyi rendszerünk.249 13.4.5 Az alsó tagozat óratervei...250 13.4.6 A felsı tagozat óratervei...254 13.4.7 Nem szakrendszerő oktatás..256 13.4.8 Válaszható tanórai foglalkozások.258 13.4.9 Az egyéni fejlesztések órakerete...259 13.4.10 Mindennapos testnevelés biztosítása.259 13.4.11 Napközi, tanulószoba és iskolaotthonos foglalkozások.260 13.4.12 Modulok oktatása 261 13.4.13 Sajátos nevelési igényő tanulók oktatása 261 13.4.14 Óratervek 9-12. évfolyam..262
5 13.5 Az oktatásban alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elvei.275 13.6 Az intézménybe történı felvétel és a magasabb évfolyamára lépés feltételei...276 13.6.1 Az intézmény elsı évfolyamára történı felvétel 276 13.6.2 Általános iskolai osztályba történı felvétel..277 13.6.3 Az általános iskolák 1-8 évfolyamain a magasabb évfolyamra való lépés...278 13.6.4 Az alapfokú mővészeti iskolába történı felvétel és továbbhaladás feltételei..280 13.6.5 A középiskolába és szakiskolába való lépés és a továbbhaladás feltételei..281 13.6.5.1 A szakmai végzettséggel rendelkezık számára szervezett érettségi vizsgára felkészítı képzésre felvétel és a továbbhaladás feltételei 283 13.6.5.2 A felvételi eljárás menete az érettségi vizsgára felkészítı képzésre jelentkezık esetében...283 13.7 Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei és formái, a tanulók magatartása, szorgalma értékelésének és minısítésének követelményei, továbbá a jogszabály kereti között- a tanulók teljesítménye, magatartása és szorgalma értékelésének, minısítésének formája.....284 13.7.1 A tanulók szöveges értékelése az általános iskola kezdı szakaszán...284 13.7.2 Az 5-13. évfolyamos tanulók értékelésének, számonkérésének követelményei és formái. A modulok értékelése és minısítése, valamint beszámítása az iskolai évfolyam sikeres befejezésébe.....288 13.7.3 Az alapfokú mővészetoktatásban résztvevı tanulók értékelésének, számonkérésének követelményei és formái...293 13.7.4 Az iskola írásbeli beszámoltatásának formái, rendje és korlátai, a tanulók tudásának értékelésben betöltött szerepe, súlya 295 13.8 Egységes elvek a tanulók dicséreténél, jutalmazásánál, fegyelmezı, fegyelmi büntetésénél..296 13.9 Az otthoni ( napközis, tanulószobai) felkészüléshez elıírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának elveit és korlátjait...297 13.10 A középszintő érettségi témakörei..298 13.11 Nemzeti etnikai kisebbségi oktatás 298 13.12 Tanulók fizikai állapotának méréséhez szükséges módszerek...303 13.13. Szakközépiskolai és szakiskolai szakmai program 305 13.14 Az egységes középiskola egészségnevelési programja..308 13.14.1 Mindennapos testedzés biztosítása...313 13.15 Fogyasztóvédelemmel kapcsolatos iskolai feladatok.315 13.15.1 Iskolai drogstratégia 320 14 A PEDAGÓGIAI PROGRAMMAL KAPCSOLATOS INTÉZKEDÉSEK.322
6 14.1 A pedagógiai program érvényességi ideje...322 14.2 A pedagógiai program értékelése, felülvizsgálata 322 14.3 A pedagógiai program módosítása...322 14.4 A program nyilvánosságra hozatalának módja.322 14.5 A pedagógiai program elfogadása és jóváhagyása...323 13 MELLÉKLETEK 1. Zrínyi Miklós Gimnázium, Szakközépiskola, Szakiskola 2. Dél-Zselic Középiskola Szigetvári Tinódi Lantos Sebestyén Általános Iskolája 3. Dél-Zselic Középiskola Szigetvári Istvánffy Miklós Általános Iskolája 4. Dél-Zselic Középiskola Nagydobszai Általános Iskolája és Óvodája 5. Dél-Zselic Középiskola Somogyapáti Általános Iskolája és Óvodája 6. Dél-Zselic Középiskola Szentlászlói Általános Iskolája és Óvodája 7. Dél-Zselic Középiskola Kétújfalui Konrád Ignác Általános Iskolája, és Egységes Bölcsıde- Óvodája 8. Dél-Zselic Középiskola Nagypeterd-Rózsafai Általános Iskolája és Nagypeterd-Rózsafa- Szentdénesi Óvodája 9. Dél-Zselic Középiskola Szigetvári Weiner Leó Alapfokú Mővészetoktatási Intézménye 10. Középszintő érettségi témakörei 11. Az iskola egészségügyi szolgálat véleménye az egészségnevelési programról 12. Felszerelés, eszközjegyzék Szigetvár Bölcsıde
7 P R E A M B U L U M Az intézmény neve: Dél Zselic Zrínyi Miklós Gimnázium, Szakközépiskola, Szakiskola, Általános Iskola, Óvoda, Alapfokú Mővészetoktatási Intézmény és Bölcsıde Az intézmény rövidített neve: Dél-Zselic Középiskola Székhely: 7900 Szigetvár Rákóczi u. 18. Intézmény típusa: többcélú, közös igazgatású közoktatási intézmény - bölcsıde - egységes óvoda-bölcsıde, óvoda - egységes iskola (általános iskola, gimnázium, szakközépiskola, szakiskola) - alapfokú mővészetoktatási intézmény Tagintézményei: 1. Zrínyi Miklós Gimnázium, Szakközépiskola, Szakiskola Szigetvár, Rákóczi u.18. 2. Szigetvári Tinódi Lantos Sebestyén Általános Iskolája - Általános Iskola (Szigetvár, Rákóczi u. 9-13.) 3. Szigetvári Istvánffy Miklós Általános Iskolája - Általános Iskola (Szigetvár, Szent István ltp. 2.) 4. Nagydobszai Általános Iskolája és Óvodája - Általános Iskola (Nagydobsza, Hunyadi J. u. 1.) - Óvoda (Nagydobsza, Hunyadi J. u. 1.) 5. Somogyapáti Általános Iskolája és Óvodája - Általános Iskola (Somogyapáti, Fı u. 89.) - Óvoda (Somogyapáti, Béke tér 3.) 6. Szentlászlói Általános Iskolája és Óvodája - Általános Iskola (Szentlászló, Kossuth u. 17.) - Óvoda (Szentlászló, Kossuth L. u. 21.) 7. Kétújfalui Konrád Ignác Általános Iskolája, és Egységes Bölcsöde- Óvodája - Általános Iskola (Kétújfalu, Zrínyi u. 1. ) - Óvoda (Kétújfalu, Zrínyi u. 33. ) 8. Nagypeterd-Rózsafai Általános Iskolája és Nagypeterd-Rózsafa-Szentdénesi Óvodája - Általános Iskola (Nagypeterd, Kossuth L. u. 47.) - Általános Iskola (Rózsafa, Kossuth L. u.42.) - Óvoda (Nagypeterd, Kossuth L. u. 47.) - Óvoda (Rózsafa, Petıfi u. 6.) - Óvoda (Szentdénes, Petıfi u.12.) 9. Szigetvári Napsugár Óvodája - Óvoda (Széchenyi u. 61.)
8 - Óvoda (Szent István Ltp. 6.) - Óvoda (Dózsa György u. 11.) 10. Szigetvári Weiner Leó Alapfokú Mővészetoktatási Intézménye - Alapfokú mővészetoktatási intézmény (Szigetvár, Zárda u. 2.) 11. Szigetvári Bölcsıdéje- Bölcsıde (Szent István Ltp. 6.)
9 KÜLDETÉSNYILATKOZAT A Dél-Zselic Zrínyi Miklós Gimnázium, Szakközépiskola, Szakiskola, Általános Iskola, Óvoda, Alapfokú Mővészetoktatási Intézmény és Bölcsıde többcélú (gondozás, fejlesztés, oktatás, szakképzés) szervezetileg integrált közoktatási intézmény, a felvállalt funkciókat tekintve teljes mértékben lefedi a köznevelés és közoktatás feladatait. Küldetésünk, közös pedagógiai hitvallásunk lényege, hogy elısegítsük a bölcsıdéseknél növekedésüket, egészséges fejlıdésüket, az óvodásoknál harmonikus fejlıdésüket gyermeki személyiségük kibontakoztatását, a gyermekeket, fiatalokat segítsük hozzá az egyéni képességük és tehetségük kibontakoztatásához, a személyiségfejlıdésük legadekvátabb útjainak megtalálásához, az alapkompetenciák magas szintő elsajátításához, valamint a mővészetoktatásban résztvevı növendéknek szakmai hozzáértéssel adjuk át a mővészetek alapismereteit. Széleskörő képzési struktúránk által biztosítjuk, hogy intézményünk diákjai képessé váljanak felnıttként önállóan megtalálni helyüket a társadalomban. Megalapozzuk az élethosszig tartó tanulás iránti igény kialakulását. Egyenlı esélyek biztosításával segítjük a gyermekeket hátrányaik leküzdésében. Az intézményünk értéktételezésében és mőködésében is elkötelezett aziránt, hogy megerısítse szervezetét a társadalmi kohéziót erısítı szerepvállalásban, az egyének és csoportok sokféleségét elfogadva az integráció és reintegráció kulcsintézményévé váljon, felkészüljön minden gyermek fogadására és benntartására. Intézményünk pedagógusközössége és felnıtt segítıi köre intenzív szakmai kommunikációval, kooperációval alapozza meg és mozgósítja speciális szakmai kompetenciáit annak érdekében, hogy minden egyes tanulója az ép és a fogyatékkal élı, a tehetséges és a kevésbé az, a speciális szükséglető (a szociokulturálisan hátrányos, a viselkedési, beilleszkedési problémákkal küszködı, a részképesség-zavarral küzdı, a nyelvi hátrányt mutató stb.) életesélyeit növelhesse. Intézményünk támogatja a gyermekeket abban: hogy találkozzanak valódi önmagukkal, felismerjék saját értékeiket, képességeiket, aktívan vegyenek részt azok továbbfejlesztésében, megismerjék, megtapasztalják az ıket körülvevı és tágabb világot, kitáguljon életterük, sokféle élet- és feladathelyzetben tanulják meg a világban létezés emberi módját, egymást (a másik világát és kultúráját) megismerve és elfogadva tudjanak együtt élni és együttmőködni, döntésre, tervezésre, megvalósításra és értékelésre, önálló tevékenységre és együttmőködésre készek és képesek legyenek, indíttatást és esélyt kapjanak különbözı bizonyítványok megszerzéséhez, további tanulmányokhoz, adekvát munkakörök betöltéséhez, saját magukra jellemzı módon (a számukra szükséges idı felhasználásával, a szükséges egyéni szakszerő fejlesztésekhez való hozzáférés lehetıségével) valósíthassák meg önmagukat, találhassák meg saját útjukat.
10 HELYZETELEMZÉS A hivatalos adatok szerint a szigetvári a megye kilenc kistérsége közül a legrosszabb helyzető térségek közé tartozik. Hátrányos helyzete nemcsak a megyén, de a tágabb régión belül is kitőnik. E helyzet az aprófalvas településszerkezettel, a külsı periféria térségeire általánosan jellemzı hiányos és leromlott állapotú közlekedési infrastruktúrával és ezek gazdasági és foglalkoztatási következményeivel magyarázható. Az aprófalvak önfenntartó képessége gyenge. A helyi vagy közeli mezıgazdasági termelésben feleslegessé váló munkaerı alig esélyes a munkaerıpiacon történı reintegrációra, a távolabbi munkahelyekre való bejárást a hiányos infrastruktúra lehetetleníti el. Magasak a munkanélküliségi mutatók. A hátrányok öröklıdnek a következı generációkra is. A kistérségben Szigetvár - egyetlen városként - központi funkciót tölt be, mellette 45 községet találunk. A településszerkezet és a mai demográfiai jellemzık egyik legfontosabb meghatározó eleme a kistérségi központ, Szigetvár szerepe. A kistérségben a legnagyobb munkáltatók a székhelyen vannak, ebbıl következıen jelentıs a migráció a kistelepülésekrıl Szigetvár irányába. Ez a munkába induló szülık mellett a gyerekek bejárását is eredményezi. A szigetvári kistérség önkormányzatai abból a célból, hogy a kistérség lakói az önkormányzati közszolgáltatásokhoz minél teljesebb körben jussanak hozzá, és az önkormányzatok - megállapodás keretében történı együttmőködéssel minél teljesebben, forrásaik célszerő és optimális felhasználásával biztosítsák a mind magasabb szintő ellátást és szolgáltatást, egyenjogúságuk tiszteletben tartásával, a kölcsönös elınyök és az arányos teherviselés alapján - 2004. június 8. napjától létrehozták a Szigetvári Kistérségi Többcélú Társulást. A társulás átalakulásával 2004. december 23-án létrejött a Szigetvár - Dél-Zselic Többcélú Kistérségi Társulás. A Többcélú Kistérségi Társulás megalakulásával a korábban ellátott feladatok arzenálja kiszélesedett többek között a közoktatás, az egészségügy, a szociális, a közoktatási feladatellátással, a belsı ellenırzéssel, a mozgókönyvtári ellátással.. 2009. július 1-tıl az alábbi intézmények és feladat-ellátási helyek kerültek tehát a TKT fenntartásában: Zrinyi Miklós Gimnázium, Szakközépiskola, Szakiskola Nagypeterdi Körzeti Általános Iskola és Óvoda Konrád Ignác Körzeti Általános Iskola és Napköziotthonos Óvoda Kétújfalu Önkormányzati Bölcsöde 10
11 1 BÖLCSİDEI ÉS ÓVODAI SZAKMAI PROGRAM 1.1 Bölcsıdei szakmai program Bölcsıdénk létrejöttének célja és feladata: minden olyan kisgyermek napközbeni ellátása, akinek szülei valamilyen ok miatt nem tudják biztosítani gyermekük napközbeni gondozását, nevelését, étkeztetését. Az 1997. évi XXXI. törvény a gyermekek védelmérıl és a gyámügyi igazgatásról kiemeli olyan kisgyermek felvételi lehetıségét is, akinek szociális vagy egyéb ok miatt egészséges fejlıdése érdekében szükséges a bölcsıdei gondozás, nevelés. Gyermekek napközbeni ellátását különösen az olyan gyermekek számára kell biztosítani, akinek a testi, illetve szellemi fejlıdése érdekében állandó napközbeni ellátásra van szüksége, akit egyedülálló vagy idıskorú személy nevel, vagy akivel együtt a családba három vagy több gyermeket nevelnek, kivéve azt, akire nézve eltartója gyermekgondozási segélyben gyermekgondozási díjban vagy ápolási díjban részesül, kinek szülıje, gondozója szociális helyzete miatt az ellátásáról nem tud gondoskodni. 1.1.1 Bölcsıdénk alapelve: Az egészséges testi, értelmi, érzelmi fejlıdés elısegítése, egészséges és biztonságos környezet megteremtése, derős légkör biztosítása, a gondozónı gyermek között szeretetteljes, érzelmi biztonságot jelentı kapcsolat kialakulása, az egyéni szükségletek kielégítése, az állandóság és fokozatosság elvének betartása, a maximális gyermekközpontúságra való törekvés, boldog, óvó- védı környezet kialakítása. 1.1.2 Alapellátás: A bölcsıde, mint a gyermekjóléti alapellátás része, a családban nevelkedı gyermekek napközbeni ellátását, szakszerő gondozását és nevelését végzı intézmény. Ha a gyermek a 3. évét betöltötte, a bölcsıdei gondozási nevelési év végéig maradhat a bölcsıdében. Amennyiben még nem érett az óvodai nevelésre, a 4. élet évének betöltését követı augusztus 31.-ig tovább gondozható a bölcsıdében. 1.1.3 Alapellátáson túli szolgáltatásaink: Játszóház Idıszakos gyermekfelügyelet Nyári tábor 1.1.4 Bölcsıdei gondozás-nevelés alapprogramja: A gondozás a bölcsıdei nevelés egyik alapvetı tevékenysége. A kisgyermek olyan szükségletét elégíti ki, amely elısegíti növekedését, fejlıdését, egészséges életmódjának kialakulását. A testi nevelésen kívül hozzájárul az egész személyiség alakulásához. Kiemelt feladatnak tekintjük a gondozónı és a gyerek közötti jó kapcsolatot. Érvényesüljön nevelésében az egyéni bánásmód elve, - mozdulatai, szavai, tekintete, gesztusai gondozás közben is figyelmet, elfogadást közvetítsen. Ismerje meg a gyermek 11
12 igényeit, jelzéseit otthonról hozott szokásait. A gyermeknek legyen lehetısége átélni a testi kontaktus örömét. Növeli az érzelmi biztonságot a saját gondozónı-rendszer. Az elfogadás a gyermek felé irányuló szeretet, a környezet megfelelı kialakítása hozzásegíti a kézségek, az önálló szokások kialakulásához. 1.1.5 Gondozás-nevelés alapfeladatai: Az egészséges életmódra nevelés célja: a gyermek egészséges életvitel-igényének alakítása, testi fejlıdésük elısegítése. A betegségek elkerülésének, csökkentések feltétele, hogy a gyermekek egészségesen kerüljenek illetve járjanak közösségbe és nagyon fontos a szülık és a bölcsıde ıszinte együttmőködése, az egészségvédelem érdekében. Feladatok: A gyermekek gondozása, testi szükségletük, mozgásigényük kielégítése. A testi szükségletek kielégítése alapozza meg a gyermek jó közérzetét, ami minden egyéb tevékenységvégzéshez szükséges. A gondozónı a beszoktatás ideje alatt törekedjen megismerni a kisgyermek testi szükségleteinek igényét, az otthonról hozott szokásokat. A gondozónı folyamatos megfigyeléssel, mérésekkel tárja fel az egyéni sajátosságokat segítse a másságot.(pl. szemüveges, beszédhibás, testi fogyatékosság) Ezért fontos a gondozónı és a gyermek közötti meghitt, megértı viszony, a természetes testközelség megléte. A fejlıdés egyik feltétele a táplálkozás Helyes étkeztetés 1 3 éves korig Az egy életre szóló táplálkozási szokások döntıen a kisgyermekkorban alakulnak ki. Ezekben az években kell a legjobban odafigyelni, hogy milyen minıségő milyen összetételő és mennyi ételt kapjon a kisgyermek. A szakemberektıl, orvosoktól sokszor hallhatjuk, hogy a felnıttkorra kialakuló, táplálkozással összefüggı betegségek megelızését már kisgyermekkorban el kell kezdeni. Ezért nagy a felelıssége azoknak, akik részt vesznek az étkezési szokások kialakításában. Az 1 3 éves gyermek energiaszükséglete: 1000 1300 Kcal/nap. Megközelítıleg 1200 Kcal bevitel esetében a tápanyagok elosztása: Fehérje 94 Kcal 23gr Zsír 419 Kcal 46 gr Szénhidrát 676 Kcal 165 gr összesen:1189 Kcal A magas állati eredető fehérje és kalciumszükséglet (csontképzés) miatt igen fontos, hogy az étrend tartalmazzon húsokat, húsféléket, tejet, tejterméket. 12
13 A szénhidrátbevitelt burgonyával, zöldségekkel, fızelékkel, gyümölccsel, kenyérrel, pékáruval és egyéb gabonafélékkel kell biztosítani. Az ételeket margarinnal és étolajjal kell elkészíteni. A levesek húsból, zöldségekbıl, gyümölcsbıl készüljenek. A teljes napi energia és tápanyagszükséglet 65 % -át kell a közösségben biztosítani. A bölcsıdében a heti étrendet kifüggesztjük olyan helyre, ahol a szülık láthatják, így tájékozódnak arról, hogy mit evett aznap a gyermekük és ehhez tudják igazítani az otthoni étrendet. Intézményünk különös figyelmet fordít a táplálékallergiás kisgyermekek ellátására is. A gyermekeknek különbözı táplálkozási szokásaik vannak. A gondozónı vegye figyelembe a gyermek egyéni igényeit. A gondozónı a szülı segítségével ismerje meg ezeket, és kellı toleranciával fogadja el. Pl. étvágytalanság. Késıbb ösztönözze, de ne kényszerítsék az ételek elfogyasztását, kedveltessék meg az új ízeket. Fontos, hogy a gondozónı biztosítsa a kisgyermek számára a megfelelı folyadékpótlást. A gondozási mőveletek közben lehetıség nyílik a gyermek és gondozónı közötti kommunikációra. A szeretett gondozónıvel együttmőködve alakul ki igénye az önálló testápolásra, elsajátítja a mőveletek technikáját. Fontosnak tartjuk a kisgyermek fogának védelmét, ápolását. Az ehhez szükséges feltételeket a gondozónı úgy teremtse meg, hogy a gyermekek fokozatosan önállóan végezhessék el ezeket a teendıket. Kiscsoportban öblítés, nagycsoportban fogmosás. A mindennapi szabad mozgás nélkülözhetetlen eleme a bölcsıdei életnek. Fontos a rendszeres levegın való tartózkodás, mozgás, amely a kisgyermek egészségmegırzését segíti elı. A gyermek alvásigényének egy részét a bölcsıde elégíti ki. A gondozónık feladata, hogy megismerjék az általuk gondozott kisgyermek alvásigényét, szokását és megteremtsék hozzá a feltételeket. (nyugodt hangulat, fekhely stb.) Alváshoz biztosítsák a tiszta levegıt, a levegın való altatás feltételét. A bölcsıde feltételrendszere befolyásolja a gyermek egészséges életmódjának színterét. A gazdag tárgyi környezet, ha megfelel az egészségügyi elıírásoknak és esztétikus, nyugtató hatású színharmóniát áraszt, ami jó alapot ad a bölcsıdei nevelımunkához. A bölcsıde épületét a gondozási-nevelési, fejlesztési feladatok megvalósításának figyelembe vételével a gondozónık esztétikusan rendezzék be. A több funkciót betöltı csoportszobát tegyék alkalmassá a szabad játékra, a tevékenységek végzésére, étkezésre, pihenésre és az alvásra. A csoportszoba barátságossá, otthonossá, esztétikussá tétele az ízlés közvetítés valamint a gyermek jó közérzetének kialakítása miatt fontos. A barátságos derős légkör kialakítása a gyermeknek biztonságérzetet ad, tevékenységre serkent. A derős alaphangulat a légkör alapozza meg a gyermek érzelmi kötıdését gondozónıjéhez, ösztönzi társas kapcsolatainak alakulását. A gondozónı többféle játéktevékenységhez alakítson ki elkülönített részeket. Legyenek kuckók, bensıséges zúgok, leválasztott sarkok, ami a csoportszoba családias jellegét növelik. Érzelmi fejlıdés, szocializáció Elengedhetetlen, hogy a gyermeket a bölcsıdében érzelmi biztonság, szeretetteljes derős légkör vegye körül. Családias légkörben alakul ki a gyermek érzelmi kötıdése a felnıttekhez 13
14 és társaihoz egyaránt. A gondozónı vegye figyelembe az egyéni szükségletek kielégítését, ügyeljen arra, hogy a gyermek én tudata megerısödjék, segítse elı a gyermekek közötti kapcsolatok kialakulását. A gyermekek örömmel és érdeklıdéssel kapcsolódjanak be a közös együttlétekbe. A gondozónı igyekezzék elérni, hogy a csoport tagjai vegyék tudomásul egymást, figyeljenek egymásra, legyenek képesek beleélni magukat más helyzetébe. Ez elısegíti, hogy minden gyermek önálló aktív személyiségként élje meg önmagát, hogy én és a másik elkülönüljön. Megismerési folyamatok fejlıdésének segítése: A gyermekek életkorúknak, érdeklıdésüknek megfelelı tevékenységeik során szerzett benyomások, tapasztalatok, élmény alapján tanulnak és általa fejlıdnek. Ennek elsıdleges terepe a játék és az egész bölcsıdei élet. A bölcsıdés értelmi képessége, érzékelése, észlelése, emlékezet, figyelme, képzelete, képszerő szemléletes gondolkodása leginkább a játékon keresztül fejlıdik. Az utánzásos minta és modell, követéses magatartás és a viselkedés tanulás folyamatában mindvégig a gondozónı áll a középpontban. A belülrıl indított és vezérelt játéktevékenység, célja a gyermek képzelettársításának. Az intellektuális, mozgásos, szociális tapasztalatok többszöri átélése a gyermek egyéni vágyainak és ötleteinek kibontakoztatása. Az alkotó kedvő légkört olyan játék biztosításával érheti el a gondozónı, ahol a gyermek szabadon dönthet abban, hogy kivel játszik, milyen játékot választ, milyen eszközzel jeleníti meg, mennyi ideig tart. A gondozónı feladata, hogy mindezekben teremtse meg a feltételeket. A játékos légkört segíti a sok új ötlet, kellı idıben adott segítség, megerısítés, támogató, bátorító odafigyelés. A kreatív légkör segíti a gyermek ötleteinek szabad áramlását. A gondozónı kezdeményezéseire a gyermekek szívesen vesznek részt érdekes mozgásos tevékenységekben. A gyermek játékához sok eszközre van szükség. Elsısorban a gyakorló játékok, melynek fejlesztése elısegíti a gyermekek pszichikus funkcióit. A gyermekek a környezetükbıl szerzett tapasztalatokkal a tevékenységük tartalmát segítik. A gondozónı feladata, hogy kisgyermek számára tegye lehetıvé ezen tapasztalatok megszerzését. A gondozónı különbözı tevékenységek során legyen kezdeményezı, modellnyújtó. Különbözı helyzetekben legyen támogató, engedı, elfogadó. 1.1.6 Kapcsolattartás formái, rendje, színterei A családban és bölcsıdében nevelkedı gyermekért mindkét környezet felelıs. A bölcsıde csak a családdal együtt, a családi nevelés funkcióját erısítve tudja nevelı szerepét betölteni. Az együttmőködés alapja a kölcsönös bizalom és segítségnyújtás. A gondozónı ismerje meg a családok életmódját, a gyermek helyét a családban. A szülı találjon a gondozónıben támaszt és segítıtársat a gyermek nevelésében. Szükséges, hogy a bölcsıde minden dolgozója elıítéletektıl mentesen tudjon közeledni minden családhoz. Kapcsolattartás formái a családdal: Napi személyes találkozások, beszélgetések Családlátogatás Beszoktatás Szülıcsoport beszélgetés Írásos tájékoztatás 14
15 Üzenıfüzet Hirdetıtábla Fogadóóra Nyílt nap Óvoda-bölcsıde kapcsolata Az óvodába lépés fordulópont a gyermek életében. Alkalmazkodása az új környezethez, számára ismeretlen felnıttekhez és gyermekekhez pszihés megterhelést okoz. A gyermek biztonságérzetéhez átmeneti idıszakában hozzájárul az ismert személy (gondozónı) idıleges jelenléte és a fogadó óvónı tartós személye. Kapcsolattartás formái: Látogatások Közös szülıi értekezletek Tapasztalatcserék Továbbképzések, értekezletek, megbeszélések: A bölcsıde figyelemmel kíséri a legújabb szakmai, módszertani útmutatókat. Lehetıséget biztosít dolgozóinak a szakmai továbbképzéseken, értekezleteken, konferenciákon való részvételre. Ezenkívül házi továbbképzéseket, értekezleteket, megbeszéléseket tartunk. Ezek gyakorisága a következı: Munkatársi értekezletek: évente Házi továbbképzések : január június november kéthavonta (továbbképzési terv alapján) Szülıkkel való együttmőködés szinterei: Összevont szülıi értekezletek: évi két alkalommal Idıpontja: március augusztus Csoportos szülıi értekezletek: Idıpontja: február november Nyílt nap: szülıi igény szerint Óvoda, bölcsıde kapcsolata: Gondozónık ellenırzése: Óvónık látogatása a bölcsıdében évente májusban Adminisztráció- folyamatos Munkafolyamatok- mőszakonként, negyedévenként Az ellenırzést követıen kiértékeljük a látottakat szóban és írásban egyaránt. A konyhai személyzet és a technikai személyzet ellenırzése a gondozónık ellenırzésével egy idıben történik, hiszen munkájuk elválaszthatatlan, kiegészítik egymást. 15
16 1.2 Egységes óvoda-bölcsıde Kétújfalu Az egységes óvoda - bölcsıdénk gondozza, ápolja, védi a gyerekeket, és mindent megtesz azért, hogy a családdal együtt nevelje ıket, csökkentve a faluban élı elsısorban hátrányos helyzető gyerekek esélyegyenlıtlenségét, a roma gyerekek integrációját. Nevelésünk értékei az egységes óvoda-bölcsıdében: Az általános emberi, etikai alapelvek tiszteletét, a 2-3 éves kor meghatározó szerepének elismerését a bölcsıdei gondozás- nevelés története alatt felhalmozódott értékek elismerését, a bölcsıdei ellátás nemzetközileg elismert gyakorlatát, Az óvoda melletti bölcsıdében folyó gondozás- nevelés alapelveinek betartása - A gondozás és nevelés egységének elve - Az egyéni bánásmód elve - Az állandóság elve - Az aktivitás, az önállóság elve - A pozitívumokra támaszkodás elve - Az egységes nevelı hatások elve - A rendszeresség elve - A fokozatosság elve Az egységes óvoda-bölcsıde feladatai a cél elérése érdekében: Az egészséges testi fejlıdés elısegítése, biztonságos környezet megteremtésével. Az egyéni igények kielégítésével és az alapvetı kultúr- higiénés szokások kialakításával. A bölcsıdés korú gyerekek testi szükségleteinek kielégítése a gondozónı támogató segítségével, miközben a próbálkozás lehetıségét is biztosítjuk. Az érzelmi fejlıdés és szocializáció segítése derős környezet biztosításával, a gyermek felnıtt között szeretetteljes érzelmi légkör kialakításával, az együttélés szabályainak elfogadásával és közös élményszerzés lehetıségével. A nehezen szocializálható, lassabban fejlıdı gyerekek fokozott gondozása, nevelés biztosítása A megismerési folyamatok fejlıdésének segítése, az életkori sajátosságoknak megfelelı tevékenységek nyújtásával, az aktivitás és kreativitás támogatásával, támogató, bátorító odafigyeléssel és megerısítéssel, a gyermek igényihez igazodó közös tevékenységek során élmények és viselkedési helyzetek megoldási minták nyújtásával. A gyermek környezete: A 2-3 éves korú gyermekek életkori sajátosságainak megfelelı egészséges, és biztonságos környezet kialakítása (bútorzat, játékok). Táplálkozás A bölcsıdés korú gyermekeknek napi négyszeri étkezést biztosítunk (reggelit, tízórait, ebédet, uzsonnát). A gyermekek egészséges élelmezése a jövıjük alakulásának egyik kulcsfontosságú tényezıje. A gyermekkorban kialakult táplálkozási szokások nehezen befolyásolható mintaként rögzülnek, és egész életre szóló ízlésformáló szerepük van. 16
17 Tehát a gyermekkel kapcsolatban levı szakembereknek, gondozónınek, óvónıknek óriási a szerepe az életmódi szokások alakításában. A táplálásnak, étkezésnek nemcsak a gyermek testi fejlıdésében van szerepe, hanem az érzelmi élet, a szociális kapcsolatok alakulásában is. A gondozónı feladatai a csecsemı és kisgyermek táplálásával kapcsolatban: Testápolás: - kellemes, nyugodt légkör kialakítása - megszerettetni a különbözı íző, a korának megfelelı ételeket - megtanítani, az önálló étkezésre - helyes szokásokat kialakítani Minden gondozási mővelet kapcsán arra kell törekedni, hogy az a gyermeknek kellemes élmény legyen. Feladatunk, hogy segítségére legyünk abban, hogy a tisztálkodással és fürdetéssel kapcsolatban elsajátítsa azokat a készségeket, melyeket három éves korra általában el lehet várni. Abban is segítenünk kell, hogy a tisztálkodással kapcsolatban egyre több szót, kifejezést sajátítson el, használjon fel helyesen. A kéz-arcmosás minden étkezés elıtt és után, illetve szükség szerint történik. A WC használat, illetve pelenkázás is a gyermek igényei szerint valósul meg. A napi pelenkázások üteme rendszeresen történik, (illetve szükség szerint) a napirend része. A gondozónık a 2 éves gyermeknek is felkínálják a bilit, a kisgyermek eldöntheti, hogy rá akar-e ülni, vagy sem. A nagyobb gyermekek választhatnak a WC vagy a bili között. A pelenkázáshoz szükséges dolgokat (pelenka, popsi törlı, kenıcs) a szülık hozzák gyermekeik számára. Öltözködés. Öltözködés terén a gyermekek a teljes önállóságot még 3 éves korra sem érik el. A befejezı, eligazító mőveletben még segítséget igényelnek. Fontos dolog, hogy a gyermekre mindig fejlettségének megfelelı ruhadarabot adjunk. Tapasztalatunk szerint a 2 éves gyermekek már önállóan le tudnak vetkızni. A 2,5 3 évesek pedig, már próbálkoznak az öltözködéssel és gombolással is. A gondozónı elegendı idıt biztosítson a gyermekek próbálkozásaira. Mozgás: szabad mozgás, testnevelés, mozgásos játékok: A bölcsıdés korú gyerekek mozgásigényének kielégítésére nagymozgást fejlesztı udvari és tornaszobai játékokat, eszközöket biztosítunk. Amikor sár van az udvarban, kint a betonozott területen és a tornaszobában, valamint séták alkalmával igyekszünk a gyerekek 17
18 mozgásigényét kielégíteni. Törekszünk arra, hogy minél többet tartózkodjanak kint a szabad levegın. Pihenés, alvás A 2 éves korú bölcsıdés gyerekeknek nagyobb az alvásigénye, ezért a napirendet úgy alakítjuk, hogy korábban ebédeljenek, mint a nagyobb gyerekek, így a pihenésidıt meghosszabbítjuk számukra. Elıbb pihennek le és késıbb kelnek, mint az óvodás társaik. Érzelmi nevelés és a szocializáció biztosítása: Az egységes óvoda- bölcsödében az érzelmi nevelés a nevelés minden mozzanatában megjelenik, amikor szocializációs mintákat sajátítanak el a gyermekek és fejlıdik személyiségük. Szeretetteljes, érzelmi biztonságot nyújtó, környezetet biztosítunk, melyben a társas kapcsolatok alakítása, segítése történik. Fejlesztési feladataink: Kapcsolattartás a szülıkkel, melyek ıszinte hangvételőek, ahol a nevelı és segítı szándék egyaránt jelen van. Család látogatás, ahol is a szülı érezze, hogy elınyös a gyermek szempontjából. Beszoktatás- anyukás; a bölcsıdei gondozó, nevelı munka a családdal való együttmőködést helyezi elıtérbe. Saját gondozónıi rendszer; a személyi állandóság elvén nyugszik a bölcsıdei csoportban. Gyermekcsoportok szervezése; Napirend; mely a gyermek igényihez, szükségleteinek kielégítéséhez és a nyugodt gondozás feltételeihez szabott. Gondozónıi attitőd: meleg, elfogadó magatartásával, beszédstílusával, teljes lényével gyakoroljon hatást a gyerekekre képes legyen az empátiára, a másság elfogadására. Gyerek - felnıtt kapcsolat: Az óvónı modellkövetése domináljon a viselkedés és a nyelvi formák elsajátításában. Másság elfogadása, tolerancia, a gyermeki vélemény tiszteletben tartása, aktív bipoláris együttmőködés. Gyerek - gyerek kapcsolat: Vegyék át azokat az erkölcsi szokásokat, viselkedési mintákat kapcsolataikban, az utánzás során.amelyet a felnıttek közvetítenek. A beszoktatás A bölcsıdések beszoktatása az elsı héten az anyukával együtt, a második héten már az anya állandó jelenléte nélkül, de rövidebb és fokozatosan emelt idıvel történjen. Az elsı héten a gondozási mőveleteket az anya végezze, hogy a gondozónı megfigyelhesse azokat. Az alvás jelenti beszoktatás alatt a legnagyobb nehézséget, ezért az anya még a második hét végéig is tartózkodjon a csoportba az elaltatás ideje alatt, illetve az ébredés várható idıpontjában. 18
19 Az egységes óvoda-bölcsıdei csoport napirendje: Idıpont Tevékenységek 6.30-8.00 Gyülekezı, játék 8.00-8.30 Reggeli 8.30-10.00 Játék, mozgás a tornaszobában 10.00-11.30 Tízórai 10.30-11.30 Játék kint a szabadban 11.30-12.30 Ebéd, tisztálkodás 12.30-14.45 Pihenı, (a teraszon) 14.45-15.15 Uzsonna 15.15-tıl Játék a csoportban, vagy az udvaron Értelmi nevelés: Az egységes óvoda-bölcsıdében is a megismerı tevékenységek kerülnek elıtérbe. A bölcsıdés gyerekek számára fontosak a séták, beszélgetések, a játék, a tevékenykedés, amikor új ismereteket, tapasztalatokat szerez. Ezek segítségével fejlıdik érzékelése, és minden megismerı folyamata. Kiemelt tevékenységi forma: mese, vers, ének-zene Anyanyelvi nevelés - nyelvi kommunikáció: A beszéd a kommunikáció egyik fajtája, és az emberi kapcsolatok fı eszköze. A kisgyermek életében a szavak megértésénél nagy jelentısége van a szituációknak. A beszéd a gondozónı munkájának egyik legfontosabb része. Nagyon fontos, hogy tisztán, jól érthetıen beszéljen a gyermekekkel, és minden kérdésükre adjon választ. A versek, mondókák, énekek nagyban hozzájárulnak a gyermekek beszédfejlıdésének alakulásához. Játék: A játék a kisgyermekkor legfontosabb és legfejlesztıbb örömszerzı tevékenysége, így a bölcsıdei nevelés leghatékonyabb eszköze is, amely segíti a gyermekeket a világ megismerésében és elfogadásában, elısegíti a testi, érzelmi és szociális fejlıdésüket. Az építés is mindennapos tevékenység. Természetes kihívást jelent a gyermek számára, (mert meg kell valahogy építeni az alagutat, a tornyot vagy a garázst) gondolkodásra készteti, ösztönzi és fejleszti kreativitását. A gondozónınek fontos szerepe a játék közbeni figyelem, támogató, megerısítı jelenlét. Biztosítani kell az elmélyült játék feltételeit, a szabad választás lehetıségét, esetenkénti ötletadást, elismerést, dicséretet. A bölcsıdés korú gyerekeknél a báb, már beszoktatáskor megjelenik és rendszeresen részt vesz szokások, szabályok alakításában. Tapasztalatok a természetrıl: Egységes óvoda-bölcsıdénkben a gyermekek környezeti nevelését saját tapasztalataikra építjük. 19
20 Séták alkalmával beszélgetünk az évszakok változásáról (tavasz, nyár, ısz, tél). Ilyenkor jó alkalom nyílik a közlekedés megfigyelésére is. Udvarunkon megfigyeljük a madarak, bogarak, csigák, méhek életét. Terményeket, virágokat, növényeket győjtünk. Beszélgetünk az idıjárás öltözködés kapcsolatáról. 2,5 3 éves gyermekek már a színeket is ismerik. Örömmel mesélnek családjukról, testvéreikrıl, az otthon történt dolgokról. Rajzolás,kézmőves tevékenység: Rajzolás: A rajzfejlıdés a játékban történı tevékenységek során alakul. Minden gyerek szeret rajzolni, erısíti alkotási vágyukat, kreativitásukat, képzeletvilágukat. A bölcsıdés korú gyermekek firkákat, szabálytalan köröket, madárfészket, vonalakat készítenek. A rajzolás, festés nagy öröm számukra, szinte naponta kapnak színes ceruzát, zsírkrétát. Gyurmázás: Ügyesen gyúrják, sodorják, nyújtják a gyurmát. A 2,5 3 éves gyermekek már kígyót, csigát, kis golyókat is képesek készíteni. Az alkotás során a gyermekek észreveszik a tárgyak hasonló és különbözı jellemzıit, a dolgok és jelenségek közötti összefüggéseket. Gyurmázás közben sokat beszélnek, az alkotás, közlési vágyat ébreszt a gyermekekben, beszélı kedvük fokozódik, amely ösztönzıen hat a kommunikáció fejlıdésére is. Zenei fejlesztés: Az éneklés, a dalos játékok jótékony hatásúak minden korcsoportú kisgyermek számára, amit beépítünk a napi munkarendbe. Az éneklés segít abban, hogy a gyermekeknek felszabaduljanak gátlásai, félelmei. A bölcsıdés gyerekekkel ölbeli ringató, simogató, döcögtetı, altató-, bábjátékos énekeket, szerepjátékos szituációkat játszunk. A zene hatása olyan emberformáló erı, amely kihat az egész személyiségre. Az értékes zene fogékonnyá teszi az embert a szép befogadására, formálja ízlését, és emberi magatartását. Forrai Katalin A dalanyag minıségileg és mennyiségileg is fokozatosan bıvül. A megismert dalok, mondókák minden évben elıkerülnek, és a kedvelt játékok örömet okoznak a gyerekeknek. Dalanyag: 2-3 éves korban4-5 mondóka, melynek hossza,1-2 motívum 5-6 dalos játék. Zenehallgatás mindig mővészi értékő, élı énekhang, vagy értékes zenemő. A dalanyagok elrendezése a munkatervben szerepel. 20
21 Anyanyelvi nevelés mese-vers: A bölcsıdés gyerekeknek a mese éppúgy, mint a játék örömforrás, feszültségoldás. A mesére a gyermekek önkéntelenül odafigyelnek. A mese közel hozza a gyerekeket és a felnıtteket, hiszen meséléskor odabújnak, odaülnek szorosan a gondozónı mellé, és érzelmi biztonságban érzik magukat. A vers, mondóka fejleszti a gyermek szókincsét. A versek, mondókák szoros részei a bölcsıdei élet minden mozzanatának. Már csecsemıkortól fogva naponta gyakoroljuk a jól ismert mondókákat, verseket. A gyermekek nagy örömmel ismétlik a ringató, érintgetı, tapsoltató, és simogató, rímelı mondókákat. Ez az irodalmi nevelés szorosan összefonódik az anyanyelvi, a zenei neveléssel, az énekléssel és a mozgásos játékokkal. Beszoktatás idején nagyon jó hatásúak az apró mondókák, versikék,hintáztatók,ringatók. Elısegíti a kapcsolatteremtést, a beszéd és kifejezıkészség fejlesztését, a szókincs bıvítését. A 2-3éves gyerekek az óvodai élet során 5-6 mondókát,2.3 ringatót 4-5 verset (2-4 soros) és 3-4 rövid mesét sajátítanak. Mozgás: A mozgás a bölcsıdei élet elengedhetetlen feltétele. Fontos feladatunk a megfelelı napirend kialakítása, hogy elegendı idı jusson a gyermek számára a mozgásra, a különféle mozgásformák gyakorlására, újak elsajátítására. Feladatunk a jó érzelmi atmoszféra megteremtése és a mozgáskedv fenntartása. A kialakított tornaszobánk lehetıséget biztosít a bölcsıdés korú gyerekeknek, a mindennapi nagymozgások fejlesztésére. Az udvari játék keretében gyakoroljuk a futást, járást, csúszdázást, labdázást. Az udvari kisházakban örömmel bújócskáznak, fogócskáznak. Ügyesen ugranak, egyensúlyoznak. A egységes óvoda-bölcsıdei program megvalósításához szükséges helyiségek, felszerelések eszköze. Helyiségek: Csoportszoba Öltözı pelenkázó ágy Mosdó- megfelelı mérető 1db Játszóudvar kismérető csúszda 21
22 Bútorzat: Feleljen meg a gyerekek életkori sajátosságainak, elsısorban természetes anyagból készüljön. Óvodai fektetı gyermekenként 1 db Óvodai asztalok 1 db Óvodai székek gyermekenként 1 db Öltözı gyermekenként 1 öltözıpolc pelenkatároló 1 db Nevelımunkát segítı játékok Játékok: a gyermekek életkorának megfelelı mennyiségben gyakorlójáték,konstruáló és mozgásos játékok. Anyanyelvi nevelés: a gyermekeknek megfelelı mennyiségben lapozgató könyvek Ábrázolási eszközök: gyermekenként a programban meghatározott anyagok félévente történı beszerzése. Az óvodába lépés feltételei: Az óvoda a bölcsıdei csoportban nevelkedı gyermekeket automatikusan átveszi, ha a harmadik életévét az adott év szeptember 1. napjáig betölti. Az óvodai csoportok szervezésérıl az óvodavezetı dönt. 22
23 1.3 Óvodai nevelési program A Szigetvár Dél-Zselic Középiskola Óvodáinak Helyi Óvodai Program összeállítása során az Óvodai Nevelés Országos Alapprogramja szolgálja a rendezési elvet. 1.3.1 Gyermekkép-óvodakép A LEGFİBB ÉRTÉKNEK TARTJUK A GYERMEK SZEMÉLYISÉGÉNEK KITELJESÍTÉSÉT, VÉDELMÉT. Nevelésünk értékei, közvetítjük: a biológiai lét - az élet - tiszteletét, az egészség értékét, felelısséget önmagunk életéért, elfogadunk bármilyen szempontból eltérı gyerekeket és a többséggel, együtt neveljük. az Én harmóniájának, autonómiájának értékét, önnevelést, önismeretet, belsı harmóniára törekvést, tiszteletet a szülık iránt, szeretetet, elıítélet-mentességet, önzés leküzdését, a másság elfogadását, legyen igényük az önmővelésre, kreativitásra, problémaérzékenységre, tartsák tiszteletben egymás jogait, érzéseit, nemzetét, hazáját. Óvodakép Az óvoda a közoktatási rendszer szakmailag önálló nevelési intézménye, a családi nevelés kiegészítıje, a gyermek harmadik életévétıl az iskolába lépésig. Az óvoda funkciói: óvóvédı, szociális, nevelı-személyiségfejlesztı funkció. Az óvodai nevelés célja az, hogy az óvodások sokoldalú, harmonikus fejlıdését, a gyermeki személyiség kibontakoztatását elısegítse, az életkori és egyéni sajátosságok és az eltérı fejlıdési ütem figyelembevételével (ideértve a különleges gondozást igénylı gyermek ellátását is). Az óvodai nevelésben alapelv: - a gyermeki személyiséget tisztelet, elfogadás, szeretet és megbecsülés övezi; - a nevelés lehetıvé teszi és segíti a gyermek személyiségfejlıdését, a gyermek egyéni képességeinek kibontakoztatását. Az óvodai nevelés az alapelvek megvalósítása érdekében gondoskodik: az érzelmi biztonságot nyújtó derős, szeretetteljes óvodai légkör megteremtésérıl; a testi, a szociális és az értelmi képességek egyéni és életkor-specifikus alakításáról; a gyermeki közösségben végezhetı sokszínő - az életkornak és fejlettségnek megfelelı 23
24 tevékenységrıl, különös tekintettel a mással nem helyettesíthetı játékra; e tevékenységeken keresztül az életkornak megfelelı mőveltségtartalmak közvetítésérıl; a kisgyermek egészséges fejlıdéséhez és fejlesztéséhez szükséges személyi, tárgyi környezetrıl. A nemzeti, etnikai kisebbséghez tartozók óvodai nevelése keretében biztosítani kell a kisebbségi önazonosság megırzését, ápolását, erısítését, átörökítését. Német nemzetiségi feladatvállalás. 1.3.2 Az óvodai nevelés feladatai Az óvodai nevelés általános feladatai Az óvodai nevelés feladata az óvodáskorú gyermek testi és lelki szükségleteinek kielégítése. Ezen belül: - az egészséges életmód alakítása, - az érzelmi nevelés és a szocializáció biztosítása, - az értelmi fejlesztés, nevelés megvalósítása. Az egészséges életmód alakítása Az egészséges életmódra nevelés, az egészséges életvitel igényének alakítása ebben az életkorban (melyet az erıteljes testi fejlıdés jellemez) kiemelt jelentıségő. Az óvodai nevelés feladata a gyermek testi fejlıdésének elısegítése. Ezen belül: - a gyermek gondozása, testi szükségleteinek, mozgásigényének kielégítése; - a harmonikus, összerendezett mozgás fejlıdésének elısegítése; - a gyermek testi képességei fejlıdésének segítése; - a gyermek egészségének védelme, edzése; - az egészséges életmód, a testápolás, az egészségmegırzés szokásainak alakítása; - a gyermek fejlıdéséhez és fejlesztéséhez szükséges egészséges és biztonságos környezet biztosítása; - ha szükséges, megfelelı szakemberek bevonásával speciális gondozó, prevenciós és korrekciós testi nevelési feladatok ellátása. Az érzelmi nevelés és a szocializáció biztosítása 1. Az óvodáskorú gyermek jellemzı sajátossága a magatartás érzelmi vezéreltsége. A személyiségen belül az érzelmek dominálnak, ezért elengedhetetlen, hogy a gyereket az óvodában érzelmi biztonság, otthonosság, derős, szeretetteli légkör vegye körül. Mindezért szükséges, hogy - már az óvodába lépéskor kedvezı érzelmi hatások érjék a gyermeket; - az óvodapedagógus-gyermek, gyermek-gyermek kapcsolatot pozitív érzelmi töltés jellemezze; - az óvoda egyszerre segítse a gyermek szociális érzékenységének fejlıdését és éntudatának alakulását, engedjen teret énérvényesítı törekvéseinek; - az óvoda teremtsen lehetıséget arra, hogy a gyermek kielégíthesse társas szükségleteit; nevelje a gyermeket a másság elfogadására. 2. A szocializáció szempontjából különös jelentıségő a közös élményekre épülı közös tevékenységek gyakorlása. Ezért olyan óvodai élet szervezése kívánatos, amely segíti a gyermek erkölcsi tulajdonságainak (mint például: az együttérzés, a segítıkészség, az 24
25 önzetlenség, a figyelmesség) és akaratának (ezen belül: önállóságának, önfegyelmének, kitartásának, feladattudatának, szabálytudatának) fejlıdését. 3. A gyermek nyitottságára építve az óvoda segítse elı, hogy a gyermek tudjon rácsodálkozni a természetben és az emberi környezetben megmutatkozó jóra és szépre, tisztelje és becsülje azt. 4. A gyermeki magatartás alakulása szempontjából modell értékő az óvodapedagógus viselkedése. 5. A nehezen szocializálható, lassabban fejlıdı, alacsonyabb fejlettségi szinten álló, érzékszervi vagy mozgássérült, hátrányos helyzető, az elhanyagolt, illetve kiemelkedı képességő gyermekek nevelése speciális ismereteket, sajátos törıdést igényel, szükség esetén megfelelı szakemberek (pszichológus, logopédus vagy más gyógypedagógus, konduktor stb.) közremőködésével. Az értelmi fejlesztés, nevelés megvalósítása 1. Az óvoda a gyermek érdeklıdésére, kíváncsiságára mint életkori sajátosságra építve biztosítson a gyermeknek változatos tevékenységeket, melyeken keresztül tapasztalatokat szerezhet a természeti és társadalmi környezetrıl. 2. Az anyanyelv fejlesztése és a kommunikáció különbözı formáinak alakítása - helyes mintaadással - az óvodai nevelıtevékenység egészében kiemelt jelentıségő. Különösen a beszédkedv fenntartására, a gyermek meghallgatására, a gyermeki kérdések érvényesülésére, s a válaszok igénylésére szükséges figyelmet fordítani. 3. Az értelmi nevelés további feladatai: egyrészt a gyermek spontán szerzett tapasztalatainak, ismereteinek rendszerezése, bıvítése, másrészt az értelmi képességek (érzékelés, észlelés, emlékezet, figyelem, képzelet, gondolkodás) és a kreativitás fejlesztése. 1.3.3 Az óvodai élet megszervezésének elvei A gyermek egészséges fejlıdéséhez, fejlesztéséhez a napirend biztosítja a feltételeket a megfelelı idıtartamú tevékenységformák megtervezésével. A rendszeresen visszatérı ismétlıdések érzelmi biztonságot teremtenek a gyermekben. A napirend igazodik a különbözı programokban megfogalmazott feladatokhoz. Figyelembe veszi a helyi szokásokat, igényeket. A jó napirendet folyamatosság és rugalmasság jellemzi. Fontos a tevékenységek közötti belsı arányok kialakítása. A napi- és hetirendet az óvodák óvodapedagógusai alakítják ki a helyi sajátosságoknak megfelelıen! Az óvodai nevelés tervezését, valamint a gyermekek megismerését és fejlesztését különbözı, az óvodapedagógusok által készített - kötelezı és nem kötelezı - feljegyzések, dokumentumok is szolgálják. 25
26 1.3.4 A Kompetencia Alapú Óvodai program implementálása A fejlesztés elsıdleges célja: Rugalmas, inkluzív, befogadó óvodai környezet biztosítása. A foglalkozások vezetése differenciálással A követelmények elsajátítása pedig az egyéni képességekhez igazodva A sajátos nevelési igényő gyermekek személyiségének fejlesztése szakfejlesztıvel és az óvónıvel. A használható ismeretek és tudásanyag elsajátítása, rendszerszerő látásmód segítése. Minden gyermek a maga módján, a maga ütemében, a saját képességei szerint fejlıdjön. A fejlesztés alapelvei: Minden gyermeknek joga van, hogy megkapja a neki megfelelı gondoskodást, nevelést. A gyermeknek a játék a legelemibb szükséglete, erre épít a program, mely szem elıtt tartja a játékba integrált tanulást. Komplex nevelés folyik az óvodában, amelyet a program is követ. Az egyéni differenciált bánásmód elvének szem elıtt tartása. A sajátos nevelést igénylı gyermek teljes értékő ember, joga van a megfelelı elfogadó, ugyanakkor fejlesztı hatású környezetben növekedjék. Érzelmi nevelésnél a szokásrendszer segítségével, segít a gyerekeknek, hogy a körülötte lévı szőkebb és tágabb környezetében az emberi érintkezés alapvetı szabályait elfogadja. A helyi nevelési programjaink ennek szellemében történı átdolgozása. Inkluzivitás A fejlesztés területei: Óvodából iskolába való átmenet. Sajátos nevelési igényő gyerekek és az eltérı kultúrkörbıl érkezık integrációja. Játék és érzelmi és erkölcsi nevelés. A tématervjavaslatok beépítése a Helyi program hálótervébe Fejlesztési színterek: Részképesség zavarok kezelése. Speciális problémák enyhébb változásainak kezelése. Hátrányos helyzet enyhítése Etnikai kisebbséghez tartozó gyerekek fejlesztése 26