Térítés nélkül átveszünk egy műszaki gépet

Mini Kontírozó Tanfolyam- -hogy a megszerzett tudásod ne vesszen el- 1. lecke: Micike és József alapított egy Kft-t, el is kezdtek azonnal dolgozni, és szembesültek az első gazdasági eseménnyel, amit nem tudtak megoldani. Hogy mit csináltak? Térítés nélkül átvettek egy műszaki gépet! Most mit tegyünk? -tárta szét a kezét Micike. Én tudom, felelte József, a Számvitelsuli Mini kontírozó tanfolyama megoldást nyújt számunkra. Olvasd csak el te is>>> Térítés nélkül átveszünk egy műszaki gépet Hogyan kell ezt a gazdasági eseményt könyvelni? 1. Vedd állományba a térítés nélkül átvett pl. tárgyi eszközt piaci értéken T 161 K 989 2. Ezzel rendkívüli bevételed keletkezett, amit el kell határolni halasztott bevételként T 989 K 483 -Ehhez nem tartozik hozzá az áfa elszámolása?-kérdezte Micike -De igen, felelte József, olvasd csak tovább 2/1: amennyiben az átadó követelésként írja elő az áfát, veled, vagyis az átvevővel szemben, akkor könyveld le így: T 466 K 479 2/2: amennyiben az átvevőnek, vagyis neked, nem kell megtérítened az áfát, akkor nem keletkezik könyvelési tétel, mert az átadó elszámolja az eredmény terhére az áfát. -Hogyan könyveli az átadó?-kérdezte Micike? -Olvasd csak tovább,válaszolta Józsi Az Átadó pedig így könyveli: a. kivezeti a műszaki berendezés bruttó értékét: T 889 K 131 b. kivezeti a terv szerinti értékcsökkenést: T 139 K 889 c. Ezután következik az ÁFa kiszámlázása a piaci érték után: T 368 K 467 3. Az átvett tárgyi eszközt vedd használatba,(ezért vetted át, nem igaz?) és persze számold is el. T 12-15 K 161

4. A tárgyi eszközödnek, amelyet már használatba is vettél, értékcsökkenése is van, számold el a tárgyévi terv szerinti értékcsökkenést T 571 K 129-159 5. Emlékszel még a 2. pontra? Az átvett tárgyi eszközzel rendkívüli bevétel keletkezett, amit el is határoltunk, most év végén ezt az időbeli elhatárolást, fel kell oldani az elszámolt terv szerinti értékcsökkenéssel arányos összegben. T 483 K 989 -Ezt hogyan csináljuk József?-kérdezte Micike. Figyelj csak, így csináld, ha az elhatárolt összeged, a T 989 K 483= 150.000, a használatba vétel :T 141 K 161 200.000, és a tárgyévi értékcsökkenésed 20.000, T 571 K 149, akkor a halasztott passzív időbeli elhatárolást így oldd fel: ez egy egyszerű arányosítás, 200.000/20.000=150.000/X 10=150.000/x 10 X=150.000 X=15.000 T 483 K 989 15.000 -Tehát mindig a tárgyévi értékcsökkenés elszámolásával arányosan kell feloldani a passzív időbeli elhatárolást, vagyis a halasztott bevételt,-magyarázta József. -Hol lehet ezt még alkalmazni?-kérdezte Micike -Ugyanez a logika ajándékként átvett, hagyatékként kapott, többletként fellelt tárgyi eszköz esetén is, de nem csak itt tudod használni, hanem pl. az immateriális javak esetén is, csak a megfelelő immateriális jószág számlát kell hozzárendelni, pl. szellemi termék esetén a 114-et. -Holnap mit csinálunk, József? -Holnap beszerzünk egy kis alapanyagot a nyitókészletünkhöz, és el is számoljuk.

Az anyagok elszámolása A Mici-Józsi kft alapanyag készletével kapcsolatban a következőket tudjuk: -a nyitó készletük: 10 kg, ezt 100 Ft/kg-os áron vásárolták -beszereztek 20 kg-ot, 120 Ft/kg és 30 Ft áfa/kg értékben -felhasználtak belőle: 24 kg-ot -a következő beszerzésük 30kg volt, de ezt már 110 Ft/kg +27,5 Ft áfa/kg áron szerezték be -ezután felhasználtak 28 kg-ot - a záró készletük a tényleges mennyiségi felvétel alapján 6 kg Az alapanyag értékelésre a FIFO módszert választották, a nyilvántartást folyamatosan vezetik mennyiségben és értékben is. -Micike, hogyan kell most könyvelni?-tárta szét a kezét József. -Figyelj, csak Józsi, most ez került fel a blogba, gyere nézzük meg. 1. lépés: először könyveld le a nyitást T 211 k 491 10*100=1000 2. lépés: könyveld le az első beszerzést: T 211 K 454 20 kg*120 Ft/kg=2400 2/1. Áfa: T 466 K 454 20*30=600 -Folyamatos mennyiségi és értéknyilvántartás esetén a 2. Készletek számlán, az időszak összes gazdasági eseményét könyvelni kell, beszerzéskor a 2. Készletek számla Tartozik oldalára rögzítjük a vásárolt készletek beszerzésével felmerült tételeket, készletcsökkenés könyvelésekor pedig a Követel oldalon kerül könyvelésre a számviteli politikában meghatározott készletértékelési eljárás ( Fifo vagy átlagáras módszer) alapján meghatározott könyv szerinti érték-magyarázta Micike. 3. Könyveld le a felhasználást, használd a FIFO értékelési módszert -összesen először 24 kg-ot használtál fel, a nyitó készleted 10 kg 100 Ft/kg-os áron,beszereztél 20 kg-ot, 120 Ft/kg-os áron, de most csak 14 kg-ot kell figyelembe venned, mert az első felhasználásod 24 kg,(24-10=14 kg) így maradt még az első 20 kg-os beszerzésből 20-14=6 kg-od, amit majd a következő felhasználásnál veszel figyelembe. T 511 K 211 ( 10kg*100 Ft/kg+14*120 Ft/kg)=1000+1680=2680 4. Könyveld le a 2. beszerzést is T 211 K 454 30kg*110 Ft/kg=3300 és az áfát se felejtsd el: T 466 K 454 30*27,5=825

5. Könyveld le a 2. felhasználást is a FIFO módszer szerint, ne feledd most a 3. pontban, vagyis az első felhasználásnál megmaradt 6 kg-al kezdünk (6kg*120 Ft/kg), itt a felhasználás 28 kg, tehát 28-6=22 kg, tehát ennyit veszünk figyelembe a 2. beszerzési árral, vagyis a 110 Ft/kg-al,= (6 kg*120 Ft/kg)+22 kg* 110 Ft/kg=720+2420=3140 T 511 K 211 3140 6. Számold ki a záró készlet tényleges mennyiségét 10k g (ez a nyitó)+20 kg( ez az 1. beszerzés)-24 kg( 1. felhasználás)+30 kg ( ez a 2. beszerzés) -28 kg ( ez a 2. felhasználás)=8 kg -De a tényleges mennyiségünk a leltárfelvétel alapján: 6 kg,-mondta József. -Igen, így 2 kg hiányunk van, állapította meg Micike. -Ezt a2 kg hiányt milyen áron kell elszámolni?-kérdezte József. -Hát a FIFO módszer szerint, az utolsó beszerzési áron, ami a 110 Ft/kg-válaszolta Micike 7. Könyveld le a hiányt a FIFO módszer szerint T 869 K 211 2 kg*110 Ft/kg=220 -Mi a helyzet, ha csak mennyiségi nyilvántartást vezetnénk?-kérdezte József -Ebben az esetben beszerzéskor a beszerzéshez tartozó bizonylatok alapján mindent költségként vagy ráfordításként( anyagkészlet esetén anyagköltség, árukészlet esetén: ELÁBÉ) kell könyvelni, függetlenül attól, hogy a tényleges készletcsökkenés még nem történt meg, így az időszak közben a készletcsökkenés nem értelmezhető. A záró készletet pedig a mennyiségi nyilvántartás( a mi esetünkben 8 kg) és árvisszakereséssel(utolsó beszerzési ár) kell meghatározni.utána pedig le kell könyvelni ha hiány van. A mi esetünkben: T 211 K 511 Hiány: 8 kg*110 Ft /kg=880 T 869 K 211 2*110 Ft/kg=220 -Mit kell csinálni, ha semmilyen nyilvántartást nem vezetünk?-kérdezte József. -Ugyanazt kell tenni, mintha csak mennyiségi nyilvántartás lenne, de ebben az esetben a leltárhiány nem értelmezhető. Ilyenkor a záró készletet a leltár ( a mi esetünkben 6 kg) alapján kell meghatározni, az ármeghatározás pedig a FIFO módszer szerint árvisszakereséssel történik. A mi esetünkben: T 211 K 511 6kg*110 Ft/kg=660 -Holnap mit csinálunk Micike?-kérdezte József -Holnap az elszámolóáras nyilvántartást tanuljuk meg- válaszolta Micike.

Elszámolóáras nyilvántartás -Mit jelent az elszámolóáras nyilvántartás Józsi?-kérdezte Micike - Gyere Mici,olvassuk el-válaszolta József. -Az elszámolóáras nyilvántartás(tervezett beszerzési áras nyilvántartás) esetén, egy az időszak elején meghatározott rögzített áron, vagyis elszámolóáron történik a felhasználások és a nem típus készletcsökkenések könyvelése,(értékesítés, térítés nélküli átadás) tehát nem a FIFO vagy az átlagáras megoldás alapján meghatározott tényleges beszerzési áron. - Az időszak végén, ami lehet negyed év, vagy év vége kiszámítjuk az árkülönbözeti pótlékkulcsot, ami az időszaki átlagos tényleges beszerzési ár és az elszámolóár közötti átlagos százalékos eltérést jelenti. -Ezután a következő lépés az időszaki készletcsökkenések elszámolása, a pótlékkulcsnak megfelelően a tényleges beszerzési árra kell helyesbíteni -Így helyesbíts: növelni kell az anyagköltséget és az esetleges nem típus készletcsökkenések során elszámolt ráfordításokat, ha az időszak során az átlagos tényleges beszerzési érték magasabb volt, mint az elszámolóár -csökkenteni kell az anyagköltséget és az esetleges nem típus készletcsökkenések során elszámolt ráfordításokat, ha az időszak során az átlagos tényleges beszerzési érték alacsonyabb volt, mint az elszámolóár -A 211 alapanyagok elszámolóáron számlán a készletmozgásokat elszámolóáron kell könyvelni, a beszerzéseket a tartozik oldalra, a csökkenéseket a követel oldalra. -A 228 alapanyagok árkülönbözete ( vagyis az eltérés számla)egyenlege az alapanyagok tényleges beszerzési értékének és az elszámolóáron számított értékének a különbözetét mutatja. -a két számla összevont egyenlege az alapanyagok tényleges beszerzési értéken számított értékét mutatja asz időszak elején és az időszak végén a helyesbítések elszámolását követően -Ha a 228 egyenlege Tartozik, akkor az időszak rendelkezésre álló készletének ( nyitó készlet és a bekerülésük együtt) tényleges beszerzési értéke magasabb, mint az elszámolóára -Ha a 228 egyenlege Követel, akkor az időszak rendelkezésre álló készletének ( nyitó készlet és a bekerülésük együtt) tényleges beszerzési értéke alacsonyabb, mint az elszámolóára -Árkülönbözeti pótlékkulcs= (228 egyenlege/211 egyenlege a felhasználások nélkül)*100%

-Józsi, a mi nyitó készletünk:10 kg -elszámolóára: 100 Ft/kg -tényleges beszerzési ára: 95 Ft/kg -beszereztünk 20 kg-ot, vételára: 105 Ft/kg+26,25 Ft áfa/kg -felhasználtunk: 25 kg-ot -ezután vettünk 30 kg-ot, az ára: 110 Ft/kg+27,5 Ft áfa/kg -ezután felhasználtunk: 25 kg-ot -Hogyan könyveljünk most?-kérdezte Micike Gyere, Micike, itt a megoldás: 1. lépés: nyitás könyvelése elszámolóáron: T 211 K 491 10kg*100 Ft/kg=1000 2. lépés: 228 számla nyitása, és az egyenlege Követel, mert a tényleges beszerzési ára ( 95 Ft/kg) alacsonyabb mint az elszámolóára( 100 Ft/kg) T 491 K 228 10*(95 Ft/kg-100 Ft/kg)= 50 3/1. lépés: számold el az első beszerzést elszámolóáron T 211 K 228 20*100=2000 3/2. számold el tényleges beszerzési áron T 228 K 454 20* 105=2100 3/3. számold el az áfát is T 466 K 454 20*26,25=525 4. lépés: számold el az első felhasználást is elszámolóáron T 511 K 211 25*100 Ft/kg=2500 5/1. számold el a 2. beszerzést elszámolóáron T 211 K 228 30kg*100 Ft/kg=3000 5/2. számold el tényleges beszerzési áron T 228 K 454 30 kg*110 Ft/kg=3300 5/3. számold el az áfát is T 466 K 454 30kg*27,5=825 6. számold el a 2. felhasználást elszámolóáron T 511 K 211 25 kg*100 Ft/kg=2500

7. számold ki az árkülönbözeti pótlékkulcsot: 211 egyenlege: ny:1000, T oldal: beszerzés1 :2000, beszerzés2: 3000, (Követel oldal: csak felhasználások vannak, ezeket nem számítjuk bele felhasználás 1: 2500, felhasználás 2: 2500)= T 6000 228 egyenlege= Tartozik oldal: beszerzés 1: 2100, beszerzés 2: 3300,=5400 Követel oldal: nyitó=50, beszerzés1:=2000, beszerzés 2: 3000, =5050, egyenlege= T 350 228/211= (350/6000)*100=5,83% 8. lépés:számold el a felhasználásokra jutó árkülönbözetet 2500+2500=5000*5,83%=291,5 T 511 K 228 291,5 -Holnap miről olvasunk itt Józsi?-kérdezte Micike -Holnap a Pénzeszközök világába utazunk-felelte József Valuta Deviza átváltása, lekötése -Micike van 800 GAR devizánk, váltsuk át DEV-re. Mit kell most tennünk?-kérdezte József -Gyere, olvassuk el a mini tanfolyamon!-válaszolta Micike -A következőket tudja-mondta József: A 800 GAR beváltásakor a GAR deviza betétszámlánkon van 1600 Gar, amelyből 640 Gar 253 Ft/Gar árfolyamon, majd ezután 960 Gar 256 Ft/Gar árfolyamon került be. Ezért a bank 10 GAR konverziós költséget számított fel. A DEV devizabetétszámlán jóváírt összeg 675 DEV. A jóváírás napján érvényes DEV deviza választott árfolyam 300 Ft/DEV. - A valuta és a devizakészletek értékelésénél a FIFO eljárást alkalmazza a Kft. 1. lépés: a GAR devizabetétszámlán számold el a pénzcsökkenést könyv szerinti árfolyamon FIFO módszerrel értékelve 640*253+160*256=202.880 Ft A könyvelésnél használd a 389 átvezetési számlát. T 389 K 386 202.880 2. Számold el a konverziós költséget Ehhez a legutolsó bekerülési árfolyamot, vagyis a 256 Ft/Gar árfolyamot kell használni. 10*256=2560 Ft T 532 (egyéb szolgáltatás értéke) K 386 2560 3. lépés: számold el a devizabetétszámlán jóváírt összeget a választott árfolyamon 675 Dev*300Ft/dev=202.500 Ft T 386 K 389 202.500

4. lépés számold el az árfolyam különbözetet, ami árfolyam veszteség lesz Mivel a könyv szerinti érték (1. lépés) 202.880, most pedig a jóváírt összeg 202.500 Ft lett, tehát kevesebb, mint a könyv szerinti érték, ezért árfolyamveszteség keletkezett. 202.880-202.500=380 T 876 K 389 380 Tartós lekötés -Mit kellene tennünk, ha ezt a 800 GAR devizát tartósan lekötnénk-kérdezte József? -A következőt tudjuk: A 800 GAR deviza lekötésekor a deviza betétszámlánkon van 1600 Gar, amelyből 640 Gar 253 Ft/Gar árfolyamon, majd ezután 960 Gar 256 Ft/Gar árfolyamon került be. A lekötés napján érvényes választott árfolyam 260 Ft/DEV. - A valuta és a devizakészletek értékelésénél a FIFO eljárást alkalmazza a Kft. 1. lépés: a devizabetétszámlán számold el a pénzcsökkenést könyv szerinti árfolyamon FIFO módszerrel értékelve 640*253+160*256=202.880 Ft A könyvelésnél használd a 389 átvezetési számlát. T 389 K 386 202.880 2. lépés: számold el a tartósan lekötött betétszámla növekedést T 197 K 389 202.880 Te ezt tudtad? A lekötött bankbetét esetén nem keletkezik új eszköz, ezért a lekötött betét állománynövekedését ebben az esetben a devizabetét számla könyv szerinti árfolyamán kell elszámolni. Ma befejeződik Micike és József története, egy külföldi pénzértékre szóló eszközök és kötelezettségek fordulónapra vonatkozó értékelésével.

Külföldi pénzértékre szóló eszközök és kötelezettségek értékelése fordulónapon -Micike, hogyan kell értékelni a külföldi pénzértékre szóló eszközeinket és a kötelezettségeinket a fordulónapon?-kérdezte József -A következő információkat tudjuk-mondta Micike -1. Van egy kimenő számlánk, ami 1000 DEV összegű, a könyv szerinti értéke: 290.000 Ft, a könyv szerinti árfolyama:290 Ft/DEV -2. A másik kimenő számlánk értéke: 2000 DEV, a könyv szerinti értéke: 620.000 Ft, a könyv szerinti árfolyama: 310 Ft/DEV -3. A deviza betétszámlán 3000 DEV van könyv szerinti értéke: 936.000 könyv szerinti árfolyama: 312 Ft/DEV -4. rövid lejáratú hitelünk: 4000 DEV könyv szerinti értéke: 1.156.000 könyv szerinti árfolyama:289 Ft/DEV - 5. bejövő szállítói számlánk: 5000 DEV könyv szerinti értéke: 1.515.000 könyv szerinti árfolyama: 303 Ft/DEV - az utolsó jegyzés napjának választott árfolyama: 300 Ft/DEV -Gyere, nézzük meg hogyan kell ezt a fordulónapon értékelni-válaszolta Micike Józsefnek.

Fordulónapi értékelés 1. lépés: számítsd ki a fordulónapi választott árfolyam alapján meghatározott összeget 2. lépés: állapítsd meg az egyedi árfolyam különbözetet 1. kimenő vevő számla könyv szerinti értéke: 290.000 Ft, fordulónapi választott árfolyama alapján meghatározott összeg:1000*300=300.000 2. kimenő vevő számla könyv szerinti értéke: 620.000 Ft, fordulónapi választott árfolyam alapján meghatározott összeg: 2000*300=600.000 az egyedi árfolyam különbözet értéke: a fordulónapi árfolyam a könyv szerinti értékhez képest: -10.000 (+10.000 ez a vevő 1. számla -20.000 ez a vevő 2. számla=-10.000) -devizabetét számla: könyv szerinti értéke: 936.000 Ft, fordulónapi választott árfolyam alapján meghatározott összeg: 3000*300=900.000 az egyedi árfolyam különbözet értéke: a fordulónapi árfolyam a könyv szerinti értékhez képest: 36.000 - rövid lejáratú hitel könyv szerinti érték: 1.156.000, fordulónapi választott árfolyam alapján meghatározott összeg: 4000*300=1.200.000 az egyedi árfolyam különbözet értéke: a könyv szerinti érték a fordulónapi árfolyamhoz képest: 44.000 -bejövő számla könyv szerinti érték: 1.515.000, fordulónapi választott árfolyam alapján meghatározott összeg: 5000*300=1.500.000 az egyedi árfolyam különbözet értéke: a könyv szerinti érték a fordulónapi árfolyamhoz képest: +15.000 3. lépés számítsd ki az összevont árfolyam különbözetet -10.000+(-36.000)+(-44.000)+15.000=-75.000 4. lépés: könyveld le, használd a 368 árfolyam- különbözet elszámolási számlát T 368 K 317 10.000 T 368 K 386 36.000 T 368 K 452 44.000 T 454 K 368 15.000 5. lépés: könyveld le az összevont árfolyam különbözetet ez árfolyamveszteség: T 876 K 368 75.000