Mi köze a sógunoknak a leanhez?

A menedzsment szerepe a Lean és Six Sigma programok eredményességében Mi köze a sógunoknak a leanhez? A Japán Ipari Menedzsment történeti és társadalmi alapjai Tóth László

Tartalomjegyzék 1. Bevezetés Mi a lean valójában? 2. A legfontosabb elemek, amikről beszélünk 3. A japán társadalom és kultúra gyökerei 4. Mire tanít a japán történelem? 5. Japán ipari és szervezeti kultúra 2

1. Bevezetés Mi is a lean? 3

1. Bevezetés Mi is a lean? Valójában nem egységes rendszer, hanem gondolkodás Több, egymástól függetlenül kialakult eszköz Első említése a lean szónak: 1988 Az első Toyota-Ház 1973-ban született De! Bizonyos módszerek már 1947-48 óta alkalmazva!!! A nyugati ember szereti a merev kategorizálást Mi is az interpretációk alapján ismerjük a leant (Liker; Womack-Jones) 4

1. Bevezetés Mi is a lean? 5

1. Bevezetés Mi is a lean? 6

1. Bevezetés Mi is a lean? Liker könyve szerint 7

2. A legfontosabb elemek A lean 5 alapelve (Womack és Jones alapján): 1. Érték definiálása 2. Értékáram definiálása érték elkülönítése a veszteségtől 3. Egyenletes áramlás a termék ne vesztegeljen 4. Húzásos rendszer 5. Tökéletességre való törekvés Központi cél: veszteség kiküszöbölése! 8

Filozófia! 2. A legfontosabb elemek Láthatjuk, nem egységes, tervezett rendszer, inkább a japán ipari szemléletből indulhatunk ki! 9 Történelmi, társadalmi, kulturális források!!!

5 tan (Toyota, 1935) 2. A legfontosabb elemek 1. Járulj hozzá nemzeted jólétéhez és fejlődéséhez együttműködéssel, pozíciódtól függetlenül, hűségesen teljesítve feladataidat! 2. Járj élen a kreativitásban, a dolgok firtatásában és a fejlesztésre való törekvésben! 3. Légy gyakorlatias, kerüld a könnyelműséget! 4. Légy kedves és nagylelkű, igyekezz meleg, otthonos környezetet teremteni! 5. Légy tiszteletteljes, mutass hálát a kis és a nagy dolgokért is, gondolatban és cselekedetben! 10

3. Társadalmi és kulturális alapok Hagyomány és adaptáció Régi tapasztalatok fontossága, ragaszkodás az ősi kultúrához Kihívásokra folyamatos alkalmazkodás, más, sikeresebb modellek megfigyelése, tanulás A másutt sikeres modellek beillesztése a meglévő japán hagyományokba 11

3. Társadalmi és kulturális alapok Hagyomány és adaptáció vakon, joszei japán szellem, nyugati technika Kevés önálló találmány, máshol működő dolgok átvétele, tökéletesítése 12

Vallás 3. Társadalmi és kulturális alapok Nem egy felekezethez ragaszkodás több eszme, irányzat egymás mellett Vallási hagyományaik egy része is kívülről átvett Sintoizmus alapja természet erőinek tisztelete, természetközeliség Császár isteni tekintélye Tisztaság kultusza Konfucianizmus: Erkölcsök a középpontban, hierarchizált társadalom Szégyen kultúrája 13

3. Társadalmi és kulturális alapok Becsületen nyugvó kollektivizmus A társadalom alapegysége a család a vállalat is egy nagy család Eredmények áthatják az egész társadalmat oktatás, tanulás fontossága mindenki számára Nyers erő helyett ügyesség és fürgeség Kreativitás helyett állhatatos munka, szorgalom, megismerés 14

Földrajzi adottság: 4. Történelmi gyökerek Szigetállam viszonylagos elzártság Ásványkincsekben szegény ország hatékony erőforrásgazdálkodás kényszere Folyamatosság a történelem folyamán Évezredes múltú bürokrácia ez az ipari szervezetek irányításában is átörökítődik 15

Tokugava kor 4. Történelmi gyökerek Korai modern Japán Állam Polgárháború előzi meg legfőbb cél a rend biztosítása Daimio-k (földesurak) a rendszer építőelemei Szigorú, rendekbe tagolódott társadalom Fegyelmezett, művelt bürokrácia Oktatás kiemelt fontossága már ekkor 16

Meidzsi reform 4. Történelmi gyökerek Bezárkózás ellehetetlenül Reformok kellenek Nyugati minták átvétele beillesztve a japán hagyományba! Kirajzás tanulás nyugaton, ipari fejlődés megfigyelése Lehető legjobb dolgok átvétele Fejlesztő állam koncepciója: A minisztérium szabja meg az irányokat 17

4. Történelmi gyökerek Modernizáció és fejlődés a világháború után Második kirajzás Belső piac védelme, US-al való speciális gazdasági kapcsolat Hadiipar helyett csúcstechnológia Japán jóléti állam speciális jellege Ipari Minisztérium gazdaságszabályozó és ösztönző szerepe Voltaképpen az egész állami berendezkedés a hatékony ipar fejlődése szolgálatában! 18

5. Japán ipari és szervezeti kultúra Hierarchikus szervezettség a központi kormány szintjétől Egyes iparágak, illetve vállalatok speciális kezelése Társadalmi kohézió figyelembe vétele Nyersanyagok helyett társadalmi erőforrások Oktatás és tudásközpontúság Hazafiság, szervezethez való lojalitás Piaci mozgásokhoz való folyamatos alkalmazkodás 19

5. Japán ipari és szervezeti kultúra A szervezetmenedzsment alapelvei Élethosszig való alkalmazás Szenioritás Szervezeten belüli szövetségek Jóléti társaság elve Folyamatok állandó tökéletesítése A vállalat mint közösség Társadalmi felelősségvállalás is! 20

5. Japán ipari és szervezeti kultúra Módszerek forrásai: I. Japán mentalitás, kultúrából fakadó tényezők II. Hierarchikus irányítás, menedzsment szerepe III. Máshol működő jó gyakorlatok tökéletesítése 21

5. Japán ipari és szervezeti kultúra Hogy lett tehát lean? Történelmi alapelv a minél kisebb veszteség Az egyes eszközök, módszerek a szellemiségből fakadnak Tanulás a nyugati mesterektől, módszereik tökéletesítése 22

Köszönöm megtisztelő figyelmüket! www.thotquality.hu