Dusa Ágnes Réka Szociológia MA II. évfolyam DE Szociológia és Szociálpolitika Tanszék

Átírás

1 Dusa Ágnes Réka Szociológia MA II. évfolyam DE Szociológia és Szociálpolitika Tanszék Témavezető: Prof. Dr. Szabó Ildikó OTDK

2 Campus-lét kutatás OTKA (K 81858) Kortársi szocializáció, csoportképződés, csoportkultúrák Egyik speciális alcsoport: külföldi hallgatók közreműködő kutatóként ezt az alcsoportot vizsgáltam meg társadalomtörténeti források, statisztikai adatok, problémafeltáró interjúk és honlapok elemzése által.

3 Az előadás felépítése 1. Történeti áttekintés 2. Statisztikai elemzések: nemzetközi, magyarországi és debreceni adatok ismertetése 3. Kutatási kérdések és problémák felvázolása 4. Eredmények bemutatása 5. Kitekintés, további kutatási tervek

4 Történeti áttekintés I. Középkori egyetemek Peregrináció : 17 ezer magyar diák Bécs, Grác, Prága, német (Karlsruhe), svájci (Basel, Genf), holland (Utrecht), itáliai (Padova, Pavia) egyetemek Külföldi hallgatók az egyes intézményekben között Intézmény neve Nagyszombati Egyetem Pesti Magyar Királyi Tudományegyetem Selmecbányai Magyar Királyi Bányászati és Erdészeti Főiskola (Akadémia) Évkör Külföldi hallgatók száma Pozsonyi Királyi Akadémia Magyaróvári Magyar Királyi Gazdasági Akadémia Forrás: Heilauf (2006): Külföldi hallgatók magyar felsőoktatási intézményekben

5 Történeti áttekintés II. Az 1950-es és 1980-as évek között Magyarországon tanuló külföldi hallgatók Időszak Küldő országok Külföldi hallgatók száma Korea 20 fő szocialista országok, Afrika, Ázsia, Közép- és Dél-Amerika országai 1985/86-os tanév szocialista országok, Afrika, Ázsia, Közép- és Dél-Amerika országai Évente kb. 600, az időszak alatt összesen kb fő Források: Simon Tamás (1987): Külföldi hallgatók pszicho-szociális problémái; Ginter Károly (1993): Tanulmányi célú migráció Magyarországon a II. világháború után; Szemerszki Mariann (2005): Külföldi hallgatók Magyarországon

6 Nemzetközi tendenciák Ország Külföldi hallgatók száma aránya 1. USA ,6 2. Egyesült Királyság ,8 3. Németország ,9 4. Franciaország ,5 5. Ausztrália ,7 6. Kína ,6 7. Japán ,7 8. Kanada ,0 10. Hollandia ,7 11. Olaszország ,6 23. Magyarország ,5 A külföldi hallgatók száma és aránya a legnagyobb fogadó országokban (2006) Forrás: Rédei (2009): A tanulói migráció és a munkapiac

7 Magyarország mint a diákmobilitás célországa Egyetemi és főiskolai szintű képzésben résztvevő hallgatók száma Magyarországon, nappali tagozaton Egyetemek szerint bontásban (2005) Forrás: Rédei (2009): A tanulói migráció és a munkapiac

8 A Debreceni Egyetemen tanuló külföldi hallgatók száma 2004 és 2010 között Tanév 2004/ / / / / /2011 Fő Az adatok forrása:

9 Debreceni Egyetem - országok Az adatok forrása:

10 Debreceni Egyetem - karok A Debreceni Egyetem karain tanuló külföldi hallgatók száma évenkénti bontásban 2004 és 2010 között Az adatok forrása: /node/369

11 Kutatási kérdések, problémák 1. Mobilitási tőke; motivációk (Miért Mo., miért a DE?) 2. Milyen fő törésvonalak mentén lehet tagolni a külföldi hallgatók közösségét, melyek a fő csoportképző tényezők? 3. A kibocsátó ország kultúrájához, hagyományaihoz való ragaszkodás, kultúrák közötti átjárás 4. Magyarországhoz és Debrecenhez való viszony (tapasztalatok, ismeretek, nyitottság) 5. Emberi kapcsolatok (konfliktusok, konfliktuskezelési módok, barátságok, párkapcsolatok, tanár-diák viszonyok)

12 Eredmények, következtetések I. Alkalmazott módszerek: honlapok elemzése, problémafeltáró interjúk készítése és elemzése Angol nyelvű honlap elemzése (előzetes információk egyik forrása): hiány oklevelek kiadása és típusai, statisztikák. Azonban a fontos információk megtalálhatóak. Mégis hiányos információkkal érkeznek hazánkba a külföldi diákok (Simon 1987; Udvarhelyi 2007; Bauwens et al. 2008; Rédei 2009) Interjúalanyok rövid bemutatása (próbainterjúk, későbbi kutatás)

13 Eredmények, következtetések II. Próbainterjúk A mobilitási tőke magas Miért Mo. és DE? Ár-érték arány, államok közötti szerződések, előzetes ismeretek A képzés típusa erős csoportképző erőt jelent (cserediákok vs. teljes képzésben résztvevők) A kultúra és a vallás szerepe is erős Hazai kultúrához való ragaszkodás jelentős (ünnepek megtartása; ételek; zene; könyvek; filmek; hazai hírek, események követése) További eredmények A mobilitási tőke magas a külföldiekkel foglalkozó magyarok körében is Családi, baráti kapcsolatok Gazdasági tőke, kor, tanuláshoz való hozzáállás és teljesítmény, hobbik és szubkultúrák Különösen a magas számban jelenlévők esetében (izraeliek, irániak) Mo. és a DE a tapasztalatok, vélemények tükrében barátságos, az infrastruktúra nem a legfejlettebb, az éjszakai élet unalmas, kevés szórakozási lehetőség van

14 Eredmények, következtetések III. Próbainterjúk A magyar kultúra (nyelv, ünnepek, szokások, ételek, történelem, stb.) felé kevésbé nyitottak Kapcsolatokban (külföldi-külföldi, külföldimagyar, tanár-diák, diák-diák) kevés konfliktus tapasztalható. Baráti kapcsolatokat inkább saját kultúrkörből érkezővel, más külföldivel alakítanak ki, de ritkán magyarokkal is. További eredmények Nyitottak és érdeklődőek, de mélyebb ismeretek csak a magyar kapcsolatokkal rendelkezők körében jellemző Van konfliktus, bizonyos esetekben egészen komoly fizikai erőszak is, utóbbiak nem az egyetemhez köthetők. A konfliktusok kialakulása sokszor kulturális eltérésből fakad. Magyar-külföldi párkapcsolatok is létrejönnek.

15 További kutatási tervek Interjúk készítése Zárt csoportok résztvevő megfigyelése és esettanulmányok készítése (iráni hallgatók csoportja) Kollégiumi szobák Külföldi hallgatók számára létrehozott facebook csoportok tartalomelemzése

16 Köszönöm a figyelmet! agnesdusa@gmail.com