Az aszinkron gépek modellezése

Hasonló dokumentumok
Az aszinkron gépek modellezése

állórész forgórész Háromfázisú, négypólusú csúszógyűrűs aszinkron motor metszetvázlatai

4. ASZINKRON MOTOROS HAJTÁSOK A villamos hajtások 2/3 része aszinkron motoros hajtás. Az aszinkron motorok elterjedésének

4. ASZINKRON MOTOROS HAJTÁSOK A villamos hajtások 2/3 része aszinkron motoros hajtás. Az aszinkron motorok elterjedésének

ψ m Az állórész fluxus Park-vektorának összetevői

Aszinkron motoros hajtások néhány fordulatszám becslési lehetősége

Mérési útmutató Az önindukciós és kölcsönös indukciós tényező meghatározása Az Elektrotechnika c. tárgy 7. sz. laboratóriumi gyakorlatához

X. MÁGNESES TÉR AZ ANYAGBAN

III. Áramkör számítási módszerek, egyenáramú körök

Hajtástechnika. F=kv. Határozza meg a kocsi sebességének v(t) idıfüggvényét, ha a motorra u(t)=5 1(t) [V] kapocsfeszültséget kapcsolunk!

A szállítócsigák néhány elméleti kérdése

Egyszerű áramkörök árama, feszültsége, teljesítménye

q=h(termékek) H(Kiindulási anyagok) (állandó p-n) q=u(termékek) U(Kiindulási anyagok) (állandó V-n)

1. ábra. r v. 2. ábra A soros RL-kör fázorábrái (feszültség-, impedancia- és teljesítmény-) =tg ϕ. Ez a meredekség. r

1.9. Feladatok megoldásai

(Az 1. példa adatai Uray-Szabó: Elektrotechnika c. (Nemzeti Tankönyvkiadó) könyvéből vannak.)

Kinematikai alapfogalmak

Merev testek kinematikája

A szinuszosan váltakozó feszültség és áram

Elektromos polarizáció: Szokás bevezetni a tömegközéppont analógiájára a töltésközéppontot. Ennek definíciója: Qr. i i

ELEKTROMECHANIKUS MŰSZEREK

Megoldási útmutató. Elektrosztatika

Mozgás centrális erőtérben

GEGET057N DIAGNOSZTIKA ÉS KARBANTARTÁS. MISKOLCI EGYETEM GÉPÉSZMÉRNÖKI ÉS INFORMATIKAI KAR GÉPELEMEK TANSZÉKE 3515 Miskolc-Egyetemváros

5. Pontrendszerek mechanikája. A kontinuumok Euler-féle leírása. Tömegmérleg. Bernoulli-egyenlet. Hidrosztatika. Felhajtóerő és Arhimédesz törvénye.

Kényszerrezgések, rezonancia

Egyfázisú aszinkron motor

( X ) 2 összefüggés tartalmazza az induktív és a kapacitív reaktanciát, amelyek értéke a frekvenciától is függ.

5. IDŐBEN VÁLTOZÓ ELEKTROMÁGNESES TÉR

6. MECHANIKA-STATIKA GYAKORLAT Kidolgozta: Triesz Péter egy. ts. Négy erő egyensúlya, Culmann-szerkesztés, Ritter-számítás

A magnetosztatika törvényei anyag jelenlétében

Egyszerű váltakozó áramú körök árama, feszültsége, teljesítménye

Hősugárzás. 2. Milyen kölcsönhatások lépnek fel sugárzás és anyag között?

2010. március 27. Megoldások 1/6. 1. A jégtömb tömege: kg. = m 10 m = 8,56 10 kg. 4 pont m. tengervíz

Rugalmas megtámasztású merev test támaszreakcióinak meghatározása I. rész

Rugalmas hullámok terjedése. A hullámegyenlet és speciális megoldásai

EGYENÁRAM. 1. Mit mutat meg az áramerısség? 2. Mitıl függ egy vezeték ellenállása?

Fizika I. Dr. Gugolya Zoltán egyetemi adjunktus. Pannon Egyetem Fizika Intézet N. ép. II. em szoba

A Maxwell-féle villamos feszültségtenzor

1.4. Mintapéldák. Vs r. (Használhatjuk azt a közelítő egyenlőséget, hogy 8π 25.)

III. Áramkör számítási módszerek, egyenáramú körök

Elektrokémia 03. (Biologia BSc )

4. STACIONÁRIUS MÁGNESES TÉR

III. Áramkör számítási módszerek, egyenáramú körök

1. Milyen módszerrel ábrázolhatók a váltakozó mennyiségek, és melyiknek mi az előnye?

A 27/2012 (VIII. 27.) NGM rendelet (12/2013 (III.28) és a 29/2016 (VIII.26) NGM rendelet által módosított) szakmai és vizsgakövetelménye alapján.

Fizikai Szemle MAGYAR FIZIKAI FOLYÓIRAT

Vályogos homoktalaj terepprofil mérése

4. Lineáris csillapítatlan szabad rezgés. Lineáris csillapított szabad rezgés. Gyenge csillapítás. Ger-jesztett rezgés. Amplitúdó rezonancia.

Az állandómágneses hibrid léptetőmotor vezérlése csúszómódban működő szabályozóval

7.2 Az infláció okozta jóléti veszteség

A ferromágneses anyagok jellemző tulajdonságai, a mágneses körök számítási

Fizika és 6. Előadás

13. Román-Magyar Előolimpiai Fizika Verseny Pécs Kísérleti forduló május 21. péntek MÉRÉS NAPELEMMEL (Szász János, PTE TTK Fizikai Intézet)

JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

DFTH november

A Coulomb-törvény : 4πε. ahol, = coulomb = 1C. = a vákuum permittivitása (dielektromos álladója) elektromos térerősség : ponttöltés tere : ( r)

Számítási feladatok megoldással a 6. fejezethez

III. Áramkör számítási módszerek, egyenáramú körök

TARTÓSZERKEZETEK I gyakorlat

9. ábra. A 25B-7 feladathoz

Az önindukciós és kölcsönös indukciós tényező meghatározása Az Elektrotechnika tárgy 7. sz. laboratóriumi gyakorlatához Mérésvezetői segédlet

A ferromágneses anyagok jellemző tulajdonságai, a mágneses körök számítási

= 1, , = 1,6625 = 1 2 = 0,50 = 1,5 2 = 0,75 = 33, (1,6625 2) 0, (k 2) η = 48 1,6625 1,50 1,50 2 = 43,98

Sugárzás és szórás. ahol az amplitúdófüggvény. d 3 x J(x )e ikˆxx. 1. Számoljuk ki a szórási hatáskeresztmetszetet egy

Fogaskerekek II. fogaskerekek geometriai jellemzői. alaptulajdonságai és jellemzői

Olvassa el figyelmesen a következő kérdéseket, állításokat, s karikázza be a helyesnek vélt választ.

17. tétel A kör és részei, kör és egyenes kölcsönös helyzete (elemi geometriai tárgyalásban). Kerületi szög, középponti szög, látószög.


Rezgések I. y = A sinω t 2π y = A sin t. y = A sin2π f t

A Coulomb-törvény : ahol, = coulomb = 1C. = a vákuum permittivitása (dielektromos álladója) k 9 10 F Q. elektromos térerősség : ponttöltés tere :

A Föld-Hold rendszer stabilitása

Kirchhoff 2. törvénye (huroktörvény) szerint az áramkörben levő elektromotoros erők. E i = U j (3.1)

II. Két speciális Fibonacci sorozat, szinguláris elemek, természetes indexelés

V. Egyszerű váltakozó áramú körök árama, feszültsége, teljesítménye

Zárthelyi dolgozat 2014 C... GEVEE037B tárgy hallgatói számára

Elektrosztatika (Vázlat)

KÚPKERÉKPÁR TERVEZÉSE

A 27/2012 (VIII. 27.) NGM rendelet (12/2013 (III.28) és a 29/2016 (VIII.26) NGM rendelet által módosított) szakmai és vizsgakövetelménye alapján.

EGYENÁRAMÚ GÉP VIZSGÁLATA Laboratóriumi mérési útmutató

Elektrokémia 02. (Biologia BSc )

(1) Definiálja a mechanizmus fogalmát! Mechanizmuson gépek, berendezések mechanikai elven működő részeinek együttesét értjük.

A rezgések dinamikai vizsgálata, a rezgések kialakulásának feltételei

3. GYAKORLATI ELEKTROMOSSÁGTAN

TARTALOMJEGYZÉK. Előszó 9

21. laboratóriumi gyakorlat. Rövid távvezeték állandósult üzemi viszonyainak vizsgálata váltakozóáramú

5. AZ "A" HÍDFÕ VIZSGÁLATA

3. mérés. Villamos alapmennyiségek mérése

GAMMA-SPEKTRUMOK KIÉRTÉKELÉSÉNEK MATEMATIKAI MÓDSZEREI IV. A MAXIMUM LIKELIHOOD MÓDSZER ÉS A VÁRHATÓ ÉRTÉK MAXIMALIZÁLÁSÁNAK ELVE

Néhány mozgás kvantummechanikai tárgyalása

Numerikus módszerek. A. Egyenletek gyökeinek numerikus meghatározása

AUTOMATIKAI ÉS ELEKTRONIKAI ISMERETEK KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ A MINTAFELADATOKHOZ

Modulációk. Modulációk. Modulációk fajtái.

A hajlított fagerenda törőnyomatékának számításáról II. rész

Elektromos töltés helyzeti energiája, elektromos potenciál, az elektrosztatika I. alaptörvénye

Segédlet a gyakorlati tananyaghoz GEVAU141B, GEVAU188B c. tantárgyakból

t [s] 4 pont Az út a grafikon alapján: ρ 10 Pa 1000 Pa 1400 Pa 1, Pa Voldat = = 8, m, r h Vösszfolyadék = 7, m

MECHANIKA 1. félév 2006

Tirisztorok - négyrétegű félvezető 3 záróréteg (I.; II.; III.) - Teljesítmény elektronikai eszköz - Nagy teljesítményű kapcsoló

Megjegyzések a mesterséges holdak háromfrekvenciás Doppler-mérésének hibaelemzéséhez

Átírás:

Az asznkon gépek odellezése Az asznkon gép felépítése Az állóész fázsú szetkus p póluspá száú tekecsendsze a a tébel felha onkusokat elhanyagolva a légésben sznuszos ezőeloszlást feltételezve echanka szögsebességgel fogó pólusendszet hoz léte p a b c a u a a b c d a a dt állóész u d a dt a a b c fogóész Az asznkon gép álló- és fogóészének áakö vázlata A fogóészen fázsú p póluspá száú zát áaköt képező tekecsendsze van Az állóész ező etszve a szögsebességgel fogó fogóész tekecselésének a vezetőt azokban feszültséget ndukál a a zát áaköben áaot hoz léte A fogóész szetkus fázsú áaa a szetkus fogóész tekecsekben fogó ágneses ezőt hoznak léte A fogóész pólusendszee kapcsolódk az állóész ágneses pólusendszeével vel a fogóészben csak akko ndukálódk feszültség ha a vezetőt etszk az állóész ágneses eővonala az asznkon gépnek sznkon fodulatszáon nncs nyoatéka a űködés feltétele az állóész fogó ezeje és a fogóész vezető között szögsebesség különbség űködés elve alapján ndukcós otonak s nevezk zetkus táplálásnál állandósult állapotban az állóész ező állóészhez képest vllaos szögsebessége így az állóész fluxus Pak-vektoa álló koodnáta endszeben e j t a szögsebességgel fogó fogóész áaa által létehozott fogó ező fogóészhez vszonyított vllaos szögsebessége - ezét a fogóész fluxus Pak-vektoa fogóészhez ögzített koodnáta endszeben e ( ) j t A fogóész ező fogóészhez képest szögsebessége -szeese az állóész ező állóészhez vszonyított szögsebességének aből következően a létehozó fogóészkö áaok

VIVG467 odellezés és szulácó a echatonkában 009 fekvencája s -szeese az állóész áa fekvencájának: f f a fogóészben a szlpfekvencás ndukált feszültség szlpfekvencás áaot létesít a szlpfekvencás fogóész fluxust hoz léte A fogóész áaa által keltett ágneses ező vllaos szögsebessége álló koodnátaendszeben: ( -) tehát egegyezk az álóész áaa által létehozott ező vllaos szögsebességével állóész k-ben I (f ) a állóész k-ben p p fogóész k-ben f π πf πf f p π p p p b I (f ) c szlp: - - f f az állóész által létehozott ágneses ező vllaos szögsebessége az állóészhez képest az állóész által létehozott ágneses ező echanka szögsebessége az állóészhez képest a fogóész vllaos szögsebessége az állóészhez képest a fogóész echanka szögsebessége az állóészhez képest a fogóész által létehozott ágneses ező vllaos szögsebessége a fogóészhez képest a fogóész által létehozott ágneses ező echanka szögsebessége a fogóészhez képest az állóész tápfeszültségének alaphaonkus fekvencája f f a fogóész ndukált feszültségének alaphaonkus fekvencája a szlp (csúszás) a sznkon szögsebességhez vszonyított szögsebesség különbség a fogóész vszonylagos leaadása A fogóész lehet csúszógyűűs (tekecselt) és lehet kalckás (öntött vagy udazott) A kalckás fogóész autoatkusan alkalazkodk az állóész ezejéhez felvesz annak fázs- és pólusszáát Konstukcós és gyátástechnológa szepontból a (kalckás) asznkon gép a legegyszeűbb ezét a legolcsóbb Üzeeltetése soán ne gényel kabantatást A hajtások kb /-észe asznkon otoos

Az asznkon gépek odellezése Az asznkon gép leíása Pak-vektoos egyenlete Az állóész feszültségegyenlete állóészhez ögzített (álló) koodnátaendszeben: u d ahol s dt A fogóész feszültségegyenlete fogóészhez ögzített ( -el fogó) koodnátaendszeben: u d 0 dt ahol s Az állóész változónak tanszfoálása közös koodnáta endszebe Ha pl az állóész áa Pak-vektoa álló koodnáta endszeben: e jα ugyanez a vekto ( ) egy fogó közös koodnáta endszeben (csllaggal jelölve): * j α xk jxk e e Valaely állóész ennység álló koodnáta endszeben a közös koodnáta endszebel vektoal felíva az áa példáján: e jx k * e (állóész) e (fogóész) e (közös) x * e jx k α-x k x k α I (állóész) Az állóész változók tanszfoálása a közös koodnáta endszebe A fogóész változónak tanszfoálása a közös koodnáta endszebe j Ha pl a fogóész áa Pak-vektoa fogó koodnáta endszeben: e α ugyanez a vekto egy közös fogó koodnáta endszeben (csllaggal jelölve): [ α ( k )] j( xk x) * e e j x x * e ( x) jx k e (fogóész) e (közös) α -(x k -x) x e (állóész) x k α I (állóész) A fogóész változók tanszfoálása a közös koodnáta endszebe

VIVG467 odellezés és szulácó a echatonkában 009 Valaely fogóész ennység fogóész koodnáta endszeben a közös koodnáta endszebel vektoal felíva: * e ( x) j x k Az asznkon gép alapegyenlete (közös koodnáta endszeben) A feszültség egyenletek a változók tanszfoácója után egy tetszóleges k szögsebességgel fogó közös koodnáta endszeben felít változókkal (csllagozás nélkül): u d j k dt d u 0 j ( k ) dt A j k tag azét keült az állóész feszültség egyenletébe et a koodnáta endsze k szögsebességgel foog és ha ebben a koodnáta endszeben az állóész fluxus állandó akko az az állóészben j k nagyságú feszültséget ndukál gyanez a fzka agyaázata a fogóész feszültség egyenlet j ( k ) tagjának A echanka egyenlet: d Θ d t d Θ dt p dt tt a oto t a tehelés nyoatéka d a dnaka nyoaték Θ a hajtás tehetetlenség nyoatéka A közös koodnáta endsze szögsebességének egválasztása Általában k 0-t használnak állóész k -t fogóész aszeta esetében (pl félvezetős táplálás eghbásodás) k sznkon fogó koodnátaendszet pedg állandósult állapot vzsgálatánál Fluxus Pak-vekto egyenletek A tekecsfluxusokat az áaok hozzák léte Az állóész tekecselés teljes háofázsú nduktvtását a szóásnak és a főfluxusnak egfelelő s és észe bontva s Hasonlóan a fogóésze: s A fluxus egyenletek állóésze edukált fogóész paaéteekkel tetszőleges közös koodnáta endszeben felít pllanatétékeke s évényes alakja: s s ahol Az egyenletek alapján felajzolható a fluxus Pak-vektooka vonatkozó helyettesítő áakö: s s A fluxus Pak-vekto egyenletek helyettesítő áakö vázlata 4

Az asznkon gépek odellezése Csatolt tekecsek ateatka leíásánál különböző tenológát használnak Nevezzük ost k (és k ) kapcsolódás tényezőnek azt az aányt hogy az állóész (vagy a fogóész) áaa által létehozott teljes (vagy ) fluxus ekkoa (vagy ) hányada vesz észt az állóés fogóész között ágneses kapcsolatban Ennek kopleentua a σ szóás tényező a szót s (vagy s ) fluxus aánya a teljes fluxushoz Az állóésze edukált endszeben s az állóésze: k és σ s k s a fogóésze: k és σ s k Az eedő kapcsolódás tényező k k k σ k vagys σ σ s σ - σ s σ az eedő szóás tényező Tanzens eaktancák és dőállandók Átenet folyaatok (ndítás fékezés szögsebesség- vagy nyoatékváltozás) deje alatt tanzens egyenáaú koponensek keletkeznek az álló- és a fogóészben Az állóész egyenáaú fluxuskoponense (váltakozó) feszültséget ndukál a szögsebességgel fogó fogóészben és fodítva a fogóész egyenáaú fluxuskoponense s (váltakozó) feszültséget ndukál az állóész tekecseben Az állóész egyenáaú fluxuskoponense és az általa ndukált feszültség csllapodását az állóész ohos ellenállása és tanzens nduktvtása hatáozza eg észletes száítások alapján az állóész ' tanzens nduktvtása egegyezk a gép övdzálat nduktvtásával A fogóészen a fogóész paaétee a eghatáozók a szeta att a fogóész ' tanzens nduktvtása az állóész övdezát állapotának nduktvtásával egyenlő s s s s ' ' Álló- és fogóész tanzens eaktanca a helyettesítő áakö vázlat alapján s s s s s s ( ) s ( ) s σ σ A helyettesítő áakö nytott kapcsavan száíthatók az üesjáás a tanzens nduktvtásokkal a tanzens dőállandók: 5

VIVG467 odellezés és szulácó a echatonkában 009 állóész fogóész üesjáás tanzens dőállandó T 0 T T T 0 T T σ 0 σ 0 A nyoaték száítása A nyoaték az álló- és fogóész között ágneses kölcsönhatás eedénye pllanatétéke az áa és a ágneses té pllanatétékétől függ záítható a vezetőke ható eőkből a teljesítényből vagy az enega egváltozásából Háofázsú p póusszáú gépe: p Ez az összfüggés a fluxusegyenletek felhasználásával átalakítható az áaok és a fluxusok különböző kobnácóval s felíható pl p p p p A szóás eaktanca elnálása Az egyenletek átalakítása (álló- vagy fogóésze edukálás) útján az asznkon gép odellje egyszeűsíthető az állóész vagy a fogóész szóásának kktatásával edukálás az állóésze Egy fktív a f edukáló tényezőt alkalazva a fogóésze a fogóész fluxusegyenletét a f -el szoozva a edukált ennységeket *-al jelölve: a a a a f f f f tt a f a f és af a f Ksebb átalakításokkal: ( ) ( ) s tt s A edukált paaéteek az állóész fluxus egyenletében s egjelennek: af ( ) s a f tt s 6

Az asznkon gépek odellezése otokö szóás nélkül fluxusegyenletek és helyettesítő áakö s 0 ha azaz a a Ebből a a étékét helyettesítve a f helyée a s s 0 a s 0 A otokö szóás nélkül fluxusegyenletek helyettesítő áakö vázlata Állóész szóás nélkül fluxusegyenletek és helyettesítő áakö s 0 ha azaz a Ebből a a étékét helyettesítve a f helyée a σ s σ σ s σ A otokö szóás nélkül fluxusegyenletek helyettesítő áakö vázlata 7

VIVG467 odellezés és szulácó a echatonkában 009 a a Az egyenletek hasonlóan edukálhatók a fogóésze Állandósult állapota évényes odell: egyenletendsze és helyettesítő áakö k választással állandósult állapotban d d 0 és 0 így a feszültség egyenletek: dt dt I j I j si j ha s és s I s ( ) ( ) ( ) I j 0 I j I j 0 s ha s és s I s X s s és X s s jelöléssel I jx I j I jx I s s ( ) ( ) 0 I j I j I jx I s s és a és fluxus által ndukált feszültség j j( ) N vel N Φ N Φ és a enetszá áttétel a N N ezzel j( ) j N a a a a Így a fogóész feszültség egyenlete: I jx I 0 s a és ne csak nagyságában de fekvencájában s különbözk ( szlpfekvencás) Az egyenletek alapján az álló- és a fogóész áakö vázlata: I jx s jx s I j a 0 Az asznkon gép álló- és fogóészének áakö vázlata állandósult állapota A fogóész feszültség egyenletét az szlppel osztva egszűnk a fekvenca különbség az álló- és fogóész ennységek között I jx I 0 s a 8

Az asznkon gépek odellezése Az álló és a fogóész áakö helyettesítő vázlata akko kapcsolható össze ha az ndukált feszültségek egegyeznek ( helyett feszültség szeepel) at az a enetszá áttétellel való koekcó (állóésze való edukálás) útján éünk el A teljesítény a veszteség és a vszonylagos feszültségesések változatlanságának bztosítása édekében a feszültségegyenlet a -el való szozása ellett az I áaot a -el osztan kell Ennek fgyelebevételével az átalakított egyenlet vesszővel jelölve a edukált ennységeket: a a I ja X I 0 s a a ' ' 0 I ' jx I ' s ' A továbbakban a -el száolunk vagy a edukálást ne jelöljük a ennységek vesszőzésével vel az átalakítás eedényeként az álló- és fogóész egyenletben s ugyanaz az szeepel a két áakö összeköthető avel létejön egyesített Pak-vektoos helyettesítő áakö vázlat állandósult állapota I jx s jx s I I j jx j 0 Az asznkon gép egyesített áakö vázlata állandósult állapota Az áaköben az állóész tekecsveszteséget a fogóész tekecsveszteséget a echanka teljesítényt epezentálja I jix s ji X s I ϕ I j I I s I I s Az asznkon gép Pak-vektoábája 9

VIVG467 odellezés és szulácó a echatonkában 009 A helyettesítő áaköben a vasveszteség a jáulékos veszteségek (pl a felhaonkusok által okozott veszteségek) valant a súlódás és a ventlácós veszteség ne jelenk eg A közülük legjelentősebb vasveszteséget külön ellenállással lehet fgyelebe venn az áthdaló ágban Az áakö vázlat alapján s felajzolható az asznkon gép állandósult állapota évényes Pak-vektoábája Az asznkon oto teljesíténye vesztesége és nyoatéka állandósult állapotban Pfel PCu PFe Pl I P P P l Cu ech P I I P Cu I PCu I Pl PFe P P ( Púl) ( ) Pl I v P teng P P P ( ) p P l l l l légésnyoaték p I ( já ) ech teng s Az asznkon gép statkus echanka jelleggöbéje A nyoaték a légésteljesítényből száítható: P p P l l p I Az állandósult állapota vonatkozó odell a helyettesítő vázlat alapján a fogóész I áaa: I σ ' jx az alább közelítésekkel: jx s Xs X s ' σ és X s X σ jx X σ X ( σ ) ' ( σ ) p X Az összefüggésből az asznkon gép echanka (-) jelleggöbéjéől egállapthatók legfontosabb sajátossága: - a jelleggöbe eősen nelneás - az üesjáás (és a sznkon) szögsebesség tápfekvenca-függő - a nyoaték aányos a tápfeszültség négyzetével - áll esetén a nyoaték állandó ' 0

Az asznkon gépek odellezése - ha nagy - ha kcs kcs ezét aszptota nagy szlpnél nagy ezét aszptota ks szlpnél b bg b z Az asznkon gép nyoaték-szlp és szögsebesség-nyoaték jelleggöbéje Az () nyoatékgöbe szélsőétéket az b ( b ) és az bg (- b ) pontok adják Az ábán b és bg a oto- és a fék- (vagy geneáto) üze bllenő nyoték b a bllenő szlp az ndító (vagy z a övdzáás) nyoaték Fodulatszá változtatás az állóész f tápfekvencájának változtatásával znuszos táplálás esetén valaelyk (pl az állóész) fluxus által ndukált feszültség u u j jπf aből jπf Általában célszeű a fluxust állandó (névleges) étéken tatan egyészt a telítődés ásészt a khasználatlanság elkeülése édekében A fluxus állandó ha f állandó I jx s jx s I I jx áll áll f áll f áll f áll A fekvenca változtatás néhány vezélés ódja

VIVG467 odellezés és szulácó a echatonkában 009 A szabályozás egoldások kalakításának egyk kédése hogy a gép elyk fluxusát tatsuk állandónak? Az kapocsfeszültséghez ne tatozk közvetlenül fluxus az ohos feszültségesés att I j j és j A változó fekencájú tápfeszültséget általában félvezetős egoldással tkán fogógépes táplálással bztosítják Invetees hajtásnál a feszültség- és az áa dőbel változása eltéhet a sznusztól A továbbakban ost csak az alaphaonkusokkal (pl ) száolunk A feszültség-nveteeknél leggyakabban alkalazott vezélő algotusok: a) /f áll a kapocsfeszültség alaphaonkus és a fekvenca hányadosa állandó b) /f áll áll az állóész fluxus alaphaonkusa állandó c) /f áll áll a fogóész fluxus alaphaonkusa állandó Az asznkon gép nyoatéka állandósult állapotban /f áll esetén Egyszeű ódsze de kedvezőtlen jelleggöbét ad A tápfekvenca csökkenésével nő a geneátoos és csökken a otoos üze bllenő nyoaték ezáltal jelentősen csökken a tehelhetőség alacsony fodulatszáon p ( ) σ ' X b ± b >0 otoos b <0 féküze bllenő szlp X ' f 50 Hz f 0 Hz A echanka jelleggöbe változása /f áll esetén

Az asznkon gépek odellezése b p ( b) ± X ( otoos - féküzeben) ( σ) ' ( π) p f ± f ' π f π Az asznkon gép állandó állóész fluxusú táplálása ( áll) áll f Az állóész ellenállás ögött feszültség áll ez úgy tágyalható ntha 0 lenne I kopenzácónak nevezett egoldásnál az aktuáls kapocsfeszültség étékét úgy kapják hogy a szükséges -hez hozzáadják az ellenálláson eső I feszültséget kalás és vektoos változata s használatos I ϕ } I cosϕ ϕ } ( Isnϕ) I j k 0 koodnáta endszeben: Az I kopenzácó vektoos egoldása A nyoaték: b I j p ( σ ) X b ± X ' p p ± ± σ X π σ ' ( ) f ( ) ' '

VIVG467 odellezés és szulácó a echatonkában 009 A otoos- és a féküze bllanő nyoaték nagysága egegyezk a () jelleggöbe alakja független a tápfekvencától páhuzaos eltolással adódk f 50 Hz f 0 Hz A echanka jelleggöbe változása /f áll esetén Az asznkon gép állandó ágnesező fluxusú táplálása ( áll) áll f A szóás nduktvtások elnálásával egyenlővé tehető aká -vel vagy -el Úgy s felfogható hogy a áll vagy a áll a áll specáls esete Az asznkon gép állandó fogóész fluxusú táplálása ( áll) f áll k koodnáta endsze választással 0 I j( ) ( ) I -j I ( ) p I p ( ) p p ( ) p ( ) 4

Az asznkon gépek odellezése f 50 Hz f 0 Hz A echanka jelleggöbe változása /f áll esetén A téához kapcsolódó odalo: ette Gy: Vllaosenega átalakítók I-II kötet ûszak Könyvkadó Budapest 987 Halász (szek): Autoatzált vllaos hajtások I Egyete tankönyv Tankönyvkadó Budapest 989 Halász : Vllaos Hajtások Egyete tankönyv OTE Kft Budapest 99 http://vgtbehu/okt/atal_vh/vllhajtpdf Összeállította: Kádá István 009 ápls 5

VIVG467 odellezés és szulácó a echatonkában 009 Ellenőző kédések (zetkus sznuszos táplálást feltételezve) t fejez k az asznkon és az ndukcós jelző a oto elnevezésében? lyen ágneses teet hoz léte az asznkon gép álló- és fogóésze? elyek a fogóész legfontosabb kalakítás típusa az eltéés közöttük? 4 lyen ozgást végez az állóész fluxus Pak-vektoa az állóészhez képest? 5 lyen ozgást végez a fogóész fluxus Pak-vektoa a fogóészhez képest? 6 a szlp hogyan száítható? 7 Állandósult állapotban ekkoa fekvencájú a fogóészben ndukált feszültség az állóész tápfekvencájához képest? 8 lyen kapcsolat van az asznkon oto pólusszáa és sznkon fodulatszáa között? 9 Íja fel az állóész Pak-vektoos feszültség-egyenletét álló és k szögsebességgel fogó koodnáta endszeben 0 Íja fel a fogóész Pak-vektoos feszültség-egyenletét fogóészhez ögzített és k szögsebességgel fogó koodnáta endszeben a célja a feszültség-egyenletek közös koodnáta endszebe tanszfoálásának? Hogyan választják eg a koodnáta endsze szögsebességét? Íja fel az álló- és a fogóész állandósult állapota vonatkozó Pak-vektoos feszültségegyenletét álló koodnáta endszeben 4 Íja fel az álló- és a fogóész állandósult állapota vonatkozó Pak-vektoos feszültségegyenletét sznkon fogó koodnáta endszeben 5 lyen átalakítása van szükség az állandósult állapota vonatkozó egységes áakö odell kalakításához? 6 ajzolja fel a feszültségek és fluxusok állandósult állapot Pak-vektoábáját 7 Az állandósult állapot odell alapján hogyan hatáozható eg az álló- és a fogóész tekecsvesztesége? 8 Az állandósult állapot odell alapján hogyan hatáozható eg az állóész vasvesztesége? 9 Az állandósult állapot odell alapján hogyan hatáozható eg a légésteljesítény? 0 Az állandósult állapot odell alapján hogyan hatáozható eg közelítően a echanka teljesítény? Hogyan száítható az asznkon oto állandósult állapot nyoatéka a légésteljesítényből? ajzolja fel az asznkon gép névleges üze statkus () és () jelleggöbéjét elyek a göbék a jellező étéke? Az állandósult állapot odell alapján hogyan hatáozható eg közelítően a nyoaték? 4 Hogyan száítható az álló- és a fogóész tanzens eaktancája üesjáás és tanzens dőállandója? 5 az I kopenzácó célja? 6 lyen a fekvenca változtatás hatása az asznkon gép echanka jelleggöbéjée /f áll vezélésnél? 7 lyen a fekvenca változtatás hatása az asznkon gép echanka jelleggöbéjée áll vezélésnél? 8 lyen a fekvenca változtatás hatása az asznkon gép echanka jelleggöbéjée áll vezélésnél? 6