JELENTÉS a Heves Megyei Önkormányzat gazdálkodási rendszerének 2009. évi ellenőrzéséről 0938 2009. november
3. Önkormányzati és Területi Ellenőrzési Igazgatóság 3.3. Átfogó Ellenőrzések Főcsoport Iktatószám: V-3001-4/30/21/2009. Témaszám: 933 Vizsgálat-azonosító szám: V0442 Az ellenőrzést felügyelte: Dr. Lóránt Zoltán főigazgató Az ellenőrzés végrehajtásáért felelős: Dr. Sepsey Tamás főigazgató-helyettes Az ellenőrzést vezette: Puchy Márta főtanácsos, irodavezető Az ellenőrzést végezték: Batkiné Vas Anna számvevő Veres Jánosné számvevő tanácsos Nagy Sándorné külső szakértő A témához kapcsolódó eddig készített számvevőszéki jelentések: Címe Jelentés a Heves Megyei Önkormányzat gazdálkodási rendszerének 2006. évi átfogó ellenőrzéséről Jelentés a Magyar Köztársaság 2006. évi költségvetése végrehajtásának ellenőrzéséről Függelék: - a helyi önkormányzatok beruházásaihoz és rekonstrukcióihoz nyújtott 2006. évi felhalmozási célú támogatások ellenőrzése Jelentés a helyi és a helyi kisebbségi önkormányzatok gazdálkodási rendszerének 2006. évi átfogó és egyéb szabályszerűségi ellenőrzéséről Jelentés a szakiskolai fejlesztési programra fordított pénzeszközök felhasználása eredményességének ellenőrzéséről sorszáma 0646 0724 0726 0819 Jelentéseink az Országgyűlés számítógépes hálózatán és az Interneten a www.asz.hu címen is olvashatóak.
TARTALOMJEGYZÉK BEVEZETÉS 11 I. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK 16 II. RÉSZLETES MEGÁLLAPÍTÁSOK 24 1. Az Önkormányzat költségvetési és pénzügyi helyzete 24 1.1. A tervezett költségvetési bevételek és kiadások alapján a költségvetési egyensúly, a költségvetési hiány oka, finanszírozásának tervezett módja és a költségvetési hiány megállapításának szabályszerűsége 24 1.2. A teljesített költségvetési bevételek és kiadások alapján a pénzügyi egyensúly, a pénzügyi hiány oka, finanszírozásának módja és hatása a pénzügyi helyzet alakulására az eladósodás, valamint a fizetőképesség szempontjából 26 2. Az Önkormányzat felkészültsége az európai uniós források igénylésére és felhasználására, valamint az elektronikus közszolgáltatási feladatok ellátására 34 2.1. Az európai uniós források igénybevételére és a várható támogatás felhasználására történt felkészülés szabályozottságának, szervezettségének eredményessége 34 2.1.1. Az európai uniós forrásokra történő pályázatok benyújtására vonatkozó döntések összhangja a fejlesztési célkitűzésekkel 34 2.1.2. Az európai uniós forrásokhoz kapcsolódóan a pályázatfigyelés, a pályázatkészítés, valamint az európai uniós támogatással megvalósuló fejlesztés lebonyolítása belső rendjének szabályozottsága, a végrehajtás személyi, szervezeti feltételei, az ellenőrzési feladatok meghatározása 41 2.1.3. A fejlesztési feladat lebonyolításánál a feladatellátás rendjére, az ellenőrzési feladatok teljesítésére, valamint a felelősségi szabályokra vonatkozó előírások betartása 43 2.2. Az elektronikus közszolgáltatás feltételeinek kialakítása, a közérdekű gazdálkodási adatok elektronikus közzététele 45 3. A költségvetési gazdálkodás belső kontrolljai 47 3.1. A szabályozottság kockázata a költségvetés tervezési, gazdálkodási, beszámolási és a folyamatba épített, előzetes és utólagos vezetői ellenőrzési feladatoknál 47 3.2. A belső kontrollok működése az önkormányzati források szabályszerű felhasználásában, a költségvetési tervezés, gazdálkodás, beszámolás folyamataiban 49 1
3.3. A belső ellenőrzési kötelezettség teljesítése, javaslatainak hasznosulása 54 4. Az ÁSZ korábbi ellenőrzési javaslatai alapján készített intézkedési terv végrehajtása, eredményessége 57 4.1. Az Önkormányzat gazdálkodási rendszerének átfogó ellenőrzése során tett javaslatok végrehajtására tervezett intézkedések megvalósulása 57 4.2. A zárszámadáshoz kapcsolódó (állami hozzájárulások, támogatások igénylésének és felhasználásának ellenőrzése), valamint a további vizsgálatok esetében a megállapítások, javaslatok alapján tett intézkedések 62 MELLÉKLETEK 1. számú Az Önkormányzat gazdálkodását meghatározó adatok, mutatószámok (1 oldal) 2. számú Az önkormányzati vagyon alakulása (1 oldal) 2/a. számú Az önkormányzati kötelezettségek alakulása (1 oldal) 3. számú Az Önkormányzat 2006-2009. évi költségvetési előirányzatainak és 2006-2008. évi pénzügyi teljesítéseinek alakulása (1 oldal) 4. számú Tanúsítvány az európai uniós forrásokkal támogatott célok és programok 2006-2009. évi tervezett és teljesített adatairól (3 oldal) 5. számú Adatlap az európai uniós forrással támogatott ÉMOP-2007-4.2.2. Heves Megyei Önkormányzat Vámosgyörki Idősek Otthonának akadálymentesítése fejlesztésről (3 oldal) 6. számú Sós Tamás, Heves Megye Önkormányzat Közgyűlése elnökének észrevétele (3oldal) 7. számú Sós Tamás, Heves Megyei Önkormányzat Közgyűlése elnökének észrevétele adott válasz (1 oldal) 2
RÖVIDÍTÉSEK JEGYZÉKE Törvények Áht. Eisztv. Kbt. az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény az elektronikus információszabadságról szóló 2005. évi XC. törvény a közbeszerzésekről szóló 2003. évi CXXIX. törvény Ket. a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény Ötv. a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény Rendeletek Ámr. az államháztartás működési rendjéről szóló 217/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet Ber. a költségvetési szervek belső ellenőrzéséről szóló 193/2003. (XI. 26.) Korm. rendelet beruházási szabályzat Heves Megyei Önkormányzat 9/1996. (XI. 29.) számú rendelete az önkormányzati beruházások előkészítésének, jóváhagyásának, megvalósításának rendjéről ellenőrzési nyomvonal SzMSz 1 SzMSz 2 vagyongazdálkodási rendelet Vhr. 18/2005. (XII. 27.) IHM rendelet 11/2006. (VI. 30.) számú rendelet 2006. évi költségvetési rendelet Heves Megyei Önkormányzat Szervezeti Működési Szabályzatáról szóló 10/2007. (VI. 29.) számú rendelet 6. számú melléklete az Önkormányzati Hivatal Ellenőrzési nyomvonaláról Heves Megyei Önkormányzat 6/1992. (VI. 12.) számú rendelete a Heves Megyei Önkormányzat Alapokmányáról Heves Megyei Önkormányzat 10/2007. (VI. 29.) számú rendelete a Heves Megyei Önkormányzat Szervezeti Működési Szabályzatáról Heves Megyei Önkormányzat 13/2006. (VI. 30.) rendelete a Heves Megyei Önkormányzat vagyonáról és vagyongazdálkodás szabályairól az államháztartás szervezetei beszámolási és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 249/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet a 18/2005. (XII. 27.) IHM rendelet a közzétételi listákon szereplő adatok közzétételéhez szükséges közzétételi mintákról Heves Megyei Önkormányzat 11/2006. (VI. 30.) számú rendelete a közpénzek felhasználásával, a köztulajdon használatának nyilvánosságával, átláthatóbbá tételével és ellenőrzésének bővítésével kapcsolatos szabályokról Heves Megyei Önkormányzat 5/2006. (II. 24.) számú rendelete az Önkormányzat 2006. évi költségvetéséről 3
2007. évi költségvetési rendelet 2008. évi költségvetési rendelet 2009. évi költségvetési rendelet 2006. évi zárszámadási rendelet 2007. évi zárszámadási rendelet 2008. évi zárszámadási rendelet Szórövidítések APEH áfa ÁROP ÁSZ Heves Megyei Önkormányzat 2/2007. (II. 23.) számú rendelete az Önkormányzat 2007. évi költségvetéséről Heves Megyei Önkormányzat 8/2008. (II. 29.) számú rendelete az Önkormányzat 2008. évi költségvetéséről Heves Megyei Önkormányzat 6/2009. (II. 27.) számú rendelete a 2009. évi költségvetéséről Heves Megyei Önkormányzat 8/2007. (IV. 27.) számú rendelete az Önkormányzat és intézményei 2006. évi gazdálkodásáról Heves Megyei Önkormányzat 10/2008. (IV. 25.) számú rendelete az Önkormányzat és intézményei 2007. évi gazdálkodásáról Heves Megyei Önkormányzat 8/2009. (IV. 24.) számú rendelete az Önkormányzat és intézményei 2008. évi gazdálkodásáról Adó és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal általános forgalmi adó ÚMFT Államreform Operatív Program Állami Számvevőszék Belső ellenőrzési csoport Heves Megyei Önkormányzati Hivatal Belső Ellenőrzési Csoportja EACEA Egészségügyi iroda EGYI EKOP e-közigazgatás ÉMOP ÉMRFT FEUVE főjegyző főjegyzői intézkedés Oktatási, Audiovizuális és Kulturális Végrehajtó Ügynökség (Education, Audiovisual & Culture Executíve Agency) Heves Megyei Önkormányzati Hivatal Egészségügyi és Szociális Irodája Heves Megyei Önkormányzat Egységes Gyermekvédelmi Intézménye ÚMFT Elektronikus Közigazgatási Operatív Program elektronikus közigazgatás ÚMFT Észak-magyarországi Operatív Program Észak-magyarországi Regionális Fejlesztési Tanács folyamatba épített, előzetes és utólagos vezetői ellenőrzés Heves Megyei Önkormányzat Főjegyzője a főjegyző 2006. december 12-ei intézkedése a pályázatok figyelésével, nyilvántartásával, készítésével, a megvalósítással és a belső ellenőrzéssel kapcsolatos feladatokról gazdasági program 1 Heves Megyei Önkormányzat Közgyűlésének 28/2003. (III. 28.) számú határozata az Önkormányzat 2003-2006. évekre szóló gazdasági programjáról gazdasági program 2 Heves Megyei Önkormányzat Közgyűlésének 132/2007. (IV. 29.) számú határozata az Önkormányzat 2007-2010. évekre szóló gazdasági programjáról 4
gazdasági szervezet gazdasági szervezet ügyrendje GVOP HEFOP Illetékhivatal Informatikai csoport Jogi iroda Heves Megyei Önkormányzati Hivatal Pénzügyi Irodája Heves Megye Főjegyzője 005-263-2/2007. számon kiadott utasítása a Heves Megyei Önkormányzati Hivatal gazdasági szervezetének ügyrendjéről, amely 2007. május 1-től lépett hatályba NFT Gazdasági Versenyképesség Operatív Program NFT Humán erőforrások fejlesztése Operatív Program Heves Megyei Önkormányzat fenntartásában 2006. december 31-ig működő Illetékhivatal Heves Megyei Önkormányzati Hivatal Informatikai Csoportja Heves Megyei Önkormányzati Hivatal Jogi Irodája KDB Közbeszerzések Tanácsa Közbeszerzési Döntőbizottság Kórház Heves Megyei Önkormányzat Markhot Ferenc Kórház- Rendelőintézet közbeszerzési szabályzat Heves Megyei Önkormányzat Közgyűlésének 85/2005. (VIII. 26.) számú határozata az Önkormányzat közbeszerzési szabályzatáról Közgyűlés Heves Megyei Önkormányzat Közgyűlése Közgyűlés elnöke Heves Megyei Önkormányzat Közgyűlésének Elnöke közreműködő szervezet MÁK Művelődési iroda Nemzetközi iroda NFT Oktatási és Művelődési bizottság Önkormányzat Önkormányzati hivatal pénzgazdálkodási hatáskörök szabályzata Pénzügyi iroda Pénzügyi bizottság PHARE VÁTI Magyar Regionális Fejlesztési és Urbanisztikai Közhasznú Társaság Magyar Államkincstár Heves Megyei Önkormányzati Hivatal Művelődési és Sport Irodája Heves Megyei Önkormányzati Hivatal Nemzetközi Kapcsolatok és Idegenforgalmi Irodája Nemzeti Fejlesztési Terv Heves Megyei Önkormányzat Oktatási és Művelődési Bizottsága Heves Megyei Önkormányzat Heves Megyei Önkormányzat Hivatala Heves Megyei Önkormányzati Hivatal pénzgazdálkodási rendjének szabályzatáról szóló 4/2007. (IV. 1.) számú, a Közgyűlés Elnöke és a Főjegyző által közösen kiadott utasítás Heves Megyei Önkormányzati Hivatal Pénzügyi Irodája Heves Megyei Önkormányzat Pénzügyi Bizottsága PHARE (Pologne, Hongrie Aide a la Reconstruction Économique) program 5
PM RFKB SZFP II. Területfejlesztési iroda TISZK ÚMFT ügyrend 1 ügyrend 2 Ügyrendi bizottság Vámosgyörki Idősek Otthonának akadálymentesítése fejlesztési feladat Pénzügyminisztérium Regionális Fejlesztési és Képzési Bizottság Szakképzési Fejlesztési Program II. Heves Megyei Önkormányzati Hivatal Terület- és Intézményfejlesztési Irodája Térségi Integrált Szakképző Központ Új Magyarország Fejlesztési Terv 3/2004. (IV. 1.) számú főjegyzői utasítás a Heves Megyei Önkormányzati Hivatal Ügyrendjéről 5/2007. (XII. 1.) számú főjegyzői utasítás a Heves Megyei Önkormányzati Hivatal Ügyrendjéről Heves Megyei Önkormányzat Ügyrendi Bizottsága Heves Megyei Önkormányzat Vámosgyörki Idősek Otthonának akadálymentesítése feladat, melyhez az ÉMOP- 2007-4.2.2. Utólagos akadálymentesítés az önkormányzati feladatokat ellátó intézményekben intézkedés keretében kiírt pályázaton az Önkormányzat európai uniós támogatásban részesült 6
ÉRTELMEZŐ SZÓTÁR 1. elektronikus szolgáltatási szint 2. elektronikus szolgáltatási szint 3. elektronikus szolgáltatási szint 4. elektronikus szolgáltatási szint európai uniós források fejlesztési feladat (projekt) fejlesztési célkitűzés Az 1044/2005. (V. 11.) Korm. határozat alapján olyan információs, tájékoztató szolgáltatás, amely csak általános információkat közöl az adott üggyel kapcsolatos teendőkről és a szükséges dokumentumokról. Az 1044/2005. (V. 11.) Korm. határozat alapján olyan egyirányú kapcsolatot biztosító szolgáltatás, amely az 1. szinten túl biztosítja az adott ügy intézéséhez szükséges dokumentumok, nyomtatványok letöltését, és azok ellenőrzéssel, vagy ellenőrzés nélküli elektronikus kitöltését, amely esetben a dokumentumok benyújtása hagyományos úton történik. Az 1044/2005. (V. 11.) Korm. határozat alapján olyan kétirányú kapcsolatot biztosító szolgáltatás, amely közvetlen, vagy ellenőrzött kitöltésű dokumentum segítségével biztosítja az elektronikus adatbevitelt és a bevitt adatok ellenőrzését. Az ügy indításához, intézéséhez személyes megjelenés nem szükséges, de az ügyhöz kapcsolódó közigazgatási döntés (határozat, egyéb aktus) közlése, valamint a kapcsolódó illeték-, vagy díjfizetés hagyományos úton történik. Az 1044/2005. (V. 11.) Korm. határozat alapján olyan teljes közvetlen kétirányú ügyintézési folyamatot biztosító szolgáltatás, amikor az ügyhöz kapcsolódó közigazgatási döntés is elektronikus úton kerül közlésre, illetve a kapcsolódó illeték-, vagy díjfizetés elektronikus úton is intézhető. A támogatott projekt megvalósítása érdekében, a fejlesztés lebonyolítása során felmerült kiadások finanszírozási forrása. A fejlesztési feladat (projekt) tartalmilag és formailag részletesen kidolgozott, megfelelő pénzügyi háttérrel és végrehajtási ütemezéssel rendelkező fejlesztési terv, amely illeszkedik az Európai Unió, illetve a Nemzeti Fejlesztési Terv és az Új Magyarország Fejlesztési Terv által támogatott programokhoz. Az önkormányzat által ellátott kötelező, vagy önként vállalt feladatok biztosításának mennyiségi, vagy minőségi fejlesztésére vonatkozó terv. A mennyiségi fejlesztés megvalósulhat beszerzéssel, létesítéssel, bővítéssel, átalakítással. 7
irányító hatóság közreműködő szervezet lebonyolítás A strukturális alapok és a Kohéziós alap forrásainak szabályszerű, hatékony és eredményes felhasználásához szükséges intézményrendszer felső eleme. Az irányító hatóság általános és átfogó felelősséget visel a programok, projektek hatékony és szabályszerű végrehajtásáért. Felelősségi köréből eredően ellenőrzi a közösségi, valamint a hazai jogszabályok betartását, koordinálja az európai uniós források szétosztásának folyamatát, irányítja az intézményrendszer, a statisztikai és a pénzügyi nyilvántartási rendszer működését. Az Új Magyarország Fejlesztési Terv Irányító Hatósága közreműködik az Operatív Program véglegesítésében, irányítja az Operatív Program Program-kiegészítő Dokumentum kidolgozását, és közreműködő szerepet vállal e dokumentumoknak az Európai Bizottsággal történő tárgyalásaiban. Az Irányító Hatóság részt vesz továbbá a költségvetési tervezésében, valamint közreműködő szervezetek bevonásával irányítja a meghirdetett pályázatok és a központi programok végrehajtását. A közreműködő szervezet az európai uniós támogatást elnyert kedvezményezettekkel kapcsolatot tartó szerv. Az operatív programok közreműködő szervezetei befogadják, nyilvántartják, döntésre előkészítik a pályázatokat, rögzítik a támogatással kapcsolatos adatokat az Egységes Monitoring Informatikai Rendszerben, elvégzik a támogatások előzetes (szerződéskötést megelőző), közbenső (a pénzügyi elszámolás, finanszírozás folyamatában végzett) és utólagos (a támogatott projekt pénzügyi lezárását megelőző) ellenőrzését. Az önkormányzatoknál a leggyakrabban előforduló operatív program a Regionális Fejlesztési Operatív Program végrehajtásában közreműködő szervezetek a VÁTI Kht. és a regionális fejlesztési ügynökségek. Az európai uniós források felhasználásával megvalósuló fejlesztésre irányuló műszaki, gazdasági (pénzügyi) tevékenységet magában foglaló szervezési, irányítási szolgáltatás. A szervezési szolgáltatás kiterjedhet a pályázatkészítésre, a közbeszerzési eljárás lebonyolításán keresztül a folyamatos műszaki ellenőrzésre, a pénzügyi elszámolásra, a műszaki átadás-átvételre, az üzembe helyezésre, illetve a fejlesztési folyamat egyes elemeire. 8
Nemzeti Fejlesztési Terv Új Magyarország Fejlesztési Terv támogatási szerződés Helyzetelemzést, stratégiát a tervezett fejlesztési területek prioritásait, azok céljait és pénzügyi forrásaik megjelölését tartalmazó dokumentum, amelyet a Magyar Köztársaság készített az Európai Unió programozási irányelveinek, célkitűzéseinek megfelelően a fejlődésben lemaradó régiók fejlődésének és strukturális átalakulásának elősegítésére a kiemelt szükségletekre figyelemmel. A Nemzeti Fejlesztési Terv stratégiai fejezetének célja, hogy a 2004-2006 közötti időszakra kijelölje a strukturális alapokból támogatható fejlesztéspolitikai célkitűzéseit és prioritásait. A strukturális alapok operatív programjai: Agrár- és Vidékfejlesztés Operatív Program (AVOP); Gazdasági Versenyképesség Operatív Program (GVOP); Humán erőforrások fejlesztése Operatív Program (HEFOP); Környezetvédelem és infrastruktúra Operatív Program (KIOP); Regionális Fejlesztés Operatív Program (ROP). Az Új Magyarország Fejlesztési Terv célja a foglalkoztatás bővítése és a tartós növekedés feltételeinek megteremtése. Ennek érdekében 2007-2013 között hat kiemelt területen indított el összehangolt állami és európai uniós fejlesztéseket: a gazdaságban, a közlekedésben, a társadalom megújulása érdekében, a környezet és az energetika területén, a területfejlesztésben és az államreform feladataival összefüggésben. Az Új Magyarország Fejlesztési Terv operatív programjai: Államreform Operatív Program (ÁROP); Elektronikus Közigazgatás Operatív Program (EKOP); Gazdaságfejlesztés Operatív Program (GOP); Környezet és Energia Operatív Program (KEOP); Közlekedés Operatív Program (KÖZOP); Dél-Alföldi Operatív Program (DAOP); Dél-Dunántúli Operatív Program (DDOP); Észak-Alföldi Operatív Program (ÉAOP); Észak-Magyarországi Operatív Program (ÉMOP); Közép-Dunántúli Operatív Program (KDOP); Közép-Magyarországi Operatív Program (KMOP); Nyugat-Dunántúli Operatív Program (NYDOP); Társadalmi Infrastruktúra Operatív Program (TIOP); Társadalmi Megújulás Operatív Program (TÁMOP). A strukturális alapok esetében az irányító hatóságnak, illetve a Kohéziós Alap esetében a közreműködő szervezeteknek a kedvezményezett önkormányzattal kötött szerződése, amely a támogatás felhasználásának részletes feltételeit tartalmazza. Az Új Magyarország Fejlesztési Terv keretében támogatott projektek esetében a támogatási szerződés a kedvezményezett és a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség nevében eljáró közreműködő szervezet között jön létre. Nagyprojekt esetén a támogatási szerződést a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség ellenjegyzi. A támogatási szerződés képezi a megvalósítás nyomon követésének, finanszírozásának és ellenőrzésének alapját. 9
JELENTÉS a Heves Megyei Önkormányzat gazdálkodási rendszerének 2009. évi ellenőrzéséről BEVEZETÉS Az Ötv. 92. (1) bekezdése, az Állami Számvevőszékről szóló 1989. évi XXXVIII. törvény 2. (3) bekezdése, valamint az Áht. 120/A. (1) bekezdése alapján az önkormányzatok gazdálkodását az Állami Számvevőszék ellenőrzi. Az ellenőrzésre az Országgyűlés illetékes bizottságai részére is átadott, országosan egységes ellenőrzési program szerint került sor. Az Állami Számvevőszék a stratégiájában foglalt célkitűzéseknek megfelelően a helyi önkormányzatok költségvetési gazdálkodási rendszere átfogó ellenőrzésének programját a 2007. évtől megújította, azt kiegészítette további teljesítmény-ellenőrzési elemekkel. Az ellenőrzés célja annak értékelése volt, hogy az Önkormányzat: milyen módon biztosította a költségvetési és a pénzügyi egyensúlyt a költségvetésében és annak teljesítése során, valamint változott-e a hiányzó bevételi források pótlásában a finanszírozási célú pénzügyi műveletek jelentősége, hatása; eredményesen készült-e fel a szabályozottság és a szervezettség terén az európai uniós források igénylésére és felhasználására, továbbá biztosította-e az elektronikus közszolgáltatás feltételeit, a gazdálkodási adatok közzétételével a gazdálkodás nyilvánosságát; kialakította-e és működtette-e a külső és a belső feltételeknek megfelelően a költségvetés tervezési, gazdálkodási és zárszámadási feladatai belső kontrollrendszerét 1, ezen tevékenységek szabályszerű ellátásához hozzájárult-e a folyamatba épített, előzetes és utólagos vezetői ellenőrzés, valamint a belső ellenőrzés; megfelelően hasznosították-e a korábbi számvevőszéki ellenőrzések megállapításait, szabályszerűségi 2 és célszerűségi javaslatait. 1 A gazdálkodás szabályszerűségét biztosító kontrollrendszer alatt értjük a kiépített és működő pénzügyi irányítási és szabályozási rendszert, valamint a belső ellenőrzési funkciók ellátásának rendszerét. 2 A törvényi előírások betartásának elmulasztásakor a részletes megállapítások fejezetben egységesen a törvénysértés megjelölést alkalmazzuk, mivel az ÁSZ nem tehet különbséget a törvényi előírások között. 11
BEVEZETÉS Az ellenőrzés típusa: átfogó ellenőrzés, amely egy ellenőrzés keretében meghatározott területekre összpontosítva alkalmazza a szabályszerűségi, valamint a teljesítmény-ellenőrzés jellemzőit. Az ellenőrzött időszak: az 1., 2. és 4. programpontok tekintetében a 2006-2008. évek és a 2009. I. negyedév, a 3. ellenőrzési programpontnál a 2008. év és a 2009. I. negyedév. Heves megye lakosainak száma 2009. január 1-jén 265 228 fő volt. A 2006. évi önkormányzati választást követően az Önkormányzat 40 tagú közgyűlésének munkáját nyolc bizottság segítette. Az Önkormányzat mellett a 2007. márciusi 4-i országos és területi kisebbségi önkormányzati képviselő választásokat követően a Heves Megyei Cigány Kisebbségi Önkormányzat működik. A Közgyűlés elnöke az 1998. évi önkormányzati képviselő és polgármester választás óta tölti be tisztségét, a főjegyző személye 2004. január 1-jétől változatlan. Az Önkormányzat feladatainak végrehajtása érdekében a 2008. évben 31 költségvetési intézményt működtetett, amelyekből 15 önállóan gazdálkodott. A feladatok ellátásában részt vett öt gazdasági társasága és egy közalapítványa. Az Önkormányzat a 2008. évi költségvetési beszámolója szerint 18 670 millió Ft költségvetési bevételt ért el és 19 079 millió Ft költségvetési kiadást teljesített. A könyvviteli mérleg szerint 2008. december 31-én 26 942 millió Ft értékű vagyonnal rendelkezett. Az Önkormányzat vagyona a 2006. évről a 2008. évre 10,8%-kal emelkedett, mivel a tárgyi eszközök 33,2%-os és a követelések 96,1%-os csökkenésének hatásánál nagyobb súlya volt a pénzeszközök és a kötelezettségek 2008. évi 280,7%-os, illetve 132,6%-os növekedésének. A befektetett eszközök összetételének változását, azon belül a tárgyi eszközök értékének csökkenését és az üzemeltetésre átadott eszközök összegének emelkedését a Kórház 2008. évi vagyonkezelésbe adásával összefüggésben átadott ingatlanok, gépek, berendezések és felszerelések értékének 3 átvezetése okozta. A követelések év végi állományának a 2006. évről a 2007. évre 1387 millió Ft-tal való csökkenéséhez hozzájárult az illetékekhez 4 kapcsolódó 1337 millió Ft követelés nyilvántartásból való kivezetése. A pénzeszközök 2008. év végi állományának 3057 millió Ft-ra való növekedését a 2007. évi 3000 millió Ft összegű kötvénykibocsátásból származó bevétel betétként történő elhelyezése eredményezte. Az Önkormányzat kötelezettségeinek állománya 2006-2008 között 4671 millió Ftra nőtt a kötvénykibocsátáshoz kapcsolódó hosszú lejáratú kötelezettségek és a rövid lejáratú likvid hitel összegének emelkedése, továbbá a szállítói kötelezettségek csökkenésének együttes hatására. A 2008. évben az összes költségvetési bevétel 25,3%-át a saját bevétel biztosította, az összes költségvetési kiadásból a felhalmozási célú kiadások részaránya 8,1% volt. A 2009. évi költségvetési rendeletben 10 714 millió Ft költségvetési bevételt és 10 557 millió Ft költségvetési 3 A Kórház vagyonkezelésbe átadott eszközeinek nyilvántartás szerinti (nettó) értéke 8577 millió Ft, azoknak az üzemeltetésre átadott eszközök között forgalmi értéken nyilvántartásba vett összege 9027 millió Ft volt 2008. október 31-én. 4 Az egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2006. évi LXI. törvény 249. (1) bekezdése alapján, 2007. január 1-jétől a Fővárosi Illetékhivatal és a megyei illetékhivatalok megszűntek, ezzel egyidejűleg az illetékhivatalok feladatainak ellátását az APEH Regionális Igazgatóságai vették át. 12
BEVEZETÉS kiadást irányoztak elő. Az Önkormányzati hivatalban dolgozó köztisztviselők száma 2008. december 31-én 63 fő, a költségvetési intézményekben foglalkoztatott közalkalmazottak száma 1972 fő volt. Az Önkormányzat gazdálkodását meghatározó adatokat, mutatószámokat az 1 3. számú mellékletek tartalmazzák. Az Önkormányzat költségvetési és pénzügyi helyzetét az elemző eljárás módszerével vizsgáltuk. E körben elemeztük a költségvetés egyensúlyi helyzetének alakulását, a tervezett és tényleges költségvetési hiány okait, a mérséklésére tett intézkedéseket, finanszírozásának módját, az Önkormányzat adósságállományának alakulását, összetevőit. Az európai uniós támogatás igénylésére, felhasználására történt felkészülésre vonatkozóan teljesítményellenőrzést végeztünk. Az európai uniós források figyelésére, igénylésére és felhasználására a felkészülést akkor minősítettük eredményesnek, ha a meghatározott szempontok szerinti feltételeknek megfelelt a felkészülés szabályozottsága, szervezettsége, továbbá értékeltük, hogy az igényelt európai uniós támogatások az Önkormányzat által meghatározott fejlesztési célkitűzésekhez kapcsolódtak-e. Az ellenőrzés során felmértük, hogy az e-közszolgáltatási feladat ellátása, illetve bevezetése, működtetése érdekében milyen intézkedéseket tettek, valamint biztosították-e a közérdekű adatok közzétételét. A költségvetési gazdálkodás belső kontrolljainak ellenőrzése során értékeltük, hogy az Önkormányzat hivatalánál a költségvetés tervezési, gazdálkodási, zárszámadás készítési feladatok belső kontrolljainak kiépítettsége és működése megfelelő biztosítékot ad-e a gazdálkodási feladatok megfelelő, szabályszerű ellátására. Felmértük és minősítettük a költségvetés tervezési, a gazdálkodási, a zárszámadás készítési feladatokkal, továbbá a pénzügyi-számviteli területen az informatikával kapcsolatosan kialakított kontrollok megfelelőségét, valamint a kialakított belső kontrollok működésének megbízhatóságát. Értékeltük a belső ellenőrzés szabályozottságát, működési feltételeinek kialakítását, továbbá működésének megbízhatóságát. Az Önkormányzat hivatalánál értékeltük a gazdálkodás folyamatában kulcsszerepet betöltő belső kontrollok működésének megbízhatóságát, ennek keretében ellenőriztük a szakmai teljesítésigazolásra és az utalvány ellenjegyzésére kialakított kontrollok végrehajtását. Az ellenőrzést a következő, kiemelt kockázatuk alapján kiválasztott 5 kifizetésekre folytattuk le 6 : 5 Az önkormányzatok kiemelt előirányzataira vonatkozóan, a vertikális folyamatokra elvégeztük a kockázatok becslését, amelynek eredményeként határoztuk meg a magas kockázatú területeket. 6 A korábbi ellenőrzési tapasztalataink szerint ezeken a területeken a jegyzők nem, vagy hiányosan szabályozták a megbízás, megrendelés, illetve beszerzés indokoltságának, szükségességének elbírálására, igazolására, valamint a teljesítések dokumentálására, a kiadások jogosultságának, összegszerűségének ellenőrzésére irányuló kontrollokat. További kockázatot jelentett, ha a külső szolgáltató által végzett karbantartási, kisjavítási munkák 50 ezer Ft alatti megrendeléseire vonatkozóan a jegyzők nem alakították ki a kötelezettségvállalások rendjét és nyilvántartási formáját, valamint a szabályozás elmulasztása esetén nem történt meg az írásbeli kötelezettségvállalás és annak az ellenjegyzése sem. 13
BEVEZETÉS a külső szolgáltató által végzett karbantartási, kisjavítási szolgáltatásokra, a gépek, berendezések, felszerelések beszerzésére, továbbá az államháztartáson kívülre teljesített működési és felhalmozási célú pénzeszköz átadásokra. Az ellenőrzés hatékony elvégzése céljából a vizsgálandó területek kiválasztása során a kockázatokon alapuló megközelítés érvényesült, ezáltal az ellenőrzési erőforrásokat azokra a területekre fókuszáltuk, amelyeken legnagyobb a hibák előfordulási valószínűsége. Az ellenőrzési erőforrások ilyen típusú összpontosításával minimálisra csökkenthető a kívánt ellenőrzési bizonyosság eléréséhez szükséges időráfordítás. A pénzügyi-számviteli folyamatokban alkalmazott belső kontrollok létezésének és működésének ellenőrzésére a vizsgált három terület 2008. évi és a 2009. I. negyedévi könyvviteli tételeiből területenként egyszerű véletlen mintát vettünk. A kijelölt gazdasági eseményre elvégzett megfelelőségi tesztek alapján értékeltük a kontrollok működésének megbízhatóságát a vizsgált három területre külön-külön, majd összefoglalóan 7. A helyszíni ellenőrzés megállapításainak részletes dokumentálását megfelelőségi tesztlapokon, elővizsgálati és helyszíni ellenőrzési munkalapokon biztosítottuk. Ezeken a teszt- és munkalapokon a minősítés alapjául szolgáló kérdések és a vonatkozó konkrét jogszabályhelyek megjelölése mellett értékeltük a kialakított belső kontrollokban rejlő kockázatokat 8 és a kialakított kontrollok működésének megbízhatóságát 9. Az ÁSZ korábbi ellenőrzési javaslatai alapján tett intézkedéseket, illetve azok megvalósítását utóellenőrzés keretében vizsgáltuk. A gazdálkodási rendszer átfogó ellenőrzése során megfogalmazott javaslatok végrehajtására tett intézkedések megvalósítását ellenőriztük, az egyéb számvevőszéki ellenőrzések során tett javaslatok esetében pedig a kiadott intézkedéseket tekintettük át. 7 A vizsgált három terület egyedi értékelési pontszámait a területek költségvetési súlyával arányosan összegeztük. 8 A kialakított belső kontrollokban rejlő kockázatot alacsonynak minősítettük, ha a kontrollok végrehajtásuk esetén megfelelő védelmet nyújtanak a hibák bekövetkezése ellen. Közepesnek minősítettük a belső kontrollokban rejlő kockázatot, amennyiben a kontrollok végrehajtásuk esetén a lehetséges hibák többsége ellen védelmet nyújtanak. Magasnak értékeltük a kockázatot, ha a kontrollok kialakításuk hiányában, vagy hiányos kialakításuk miatt nem nyújtanak elegendő védelmet a lehetséges hibákkal szemben. 9 A kontrollok működésének megbízhatóságát kiválónak értékeltük abban az esetben, ha azok működése esetleges apróbb hiányosságoktól eltekintve megfelelt a hibák megelőzésére és kijavítására meghatározott szabályozásnak és a legmagasabb szintű elvárásoknak. Jónak minősítettük a kontrollok működését, ha a hiányosságok száma ugyan jelentős volt, de nem veszélyeztette az ellenőrzött terület hibáinak megelőzését és kijavítását. Amennyiben a kontrollok kialakításuk hiánya, illetve hiányosságai miatt nem biztosították a hibák megelőzését, feltárását, kijavítását és ez veszélyeztette az eredményes, megbízható működést, a kontroll működésének megbízhatósága gyenge minősítést kapott. 14
BEVEZETÉS A helyszíni ellenőrzés során kitöltött az ellenőrzést végző számvevő és az Önkormányzat hivatalának felelős köztisztviselője által aláírt elővizsgálati és helyszíni ellenőrzési munkalapokat, azok kitöltési útmutatóit, továbbá a megfelelőségi tesztek dokumentumait a Közgyűlés elnöke részére a számvevői jelentéssel egyidejűleg átadtuk. A jelentés megállapításainak, javaslatainak egyeztetése során a Közgyűlés Elnöke arról adott részletes tájékoztatást egyidejűleg csatolta azokat a dokumentumokat, amelyek igazolták, hogy az időközben megtett intézkedésekkel a számvevői jelentésben tett javaslatok egy részét megvalósították. Ezekben az esetekben a jelentés II. Részletes megállapítások fejezetében az adott témához kapcsolt lábjegyzetben a megtett intézkedést feltüntettük és a kapcsolódó javaslatokat elhagytuk. 15
I. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK I. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK Az Önkormányzatnál a 2006-2009. években az előző évhez viszonyítva a tervezett költségvetési bevételek főösszege folyamatosan csökkent, a költségvetési kiadások főösszege 2007-ben és 2009-ben csökkent, amihez hozzájárult 2007-ben az Illetékhivatal APEH-nak történő átadása és a Kórház 2008. évi vagyonkezelésbe adása. A 2006-2008. évi költségvetési rendeletekben a költségvetési bevételek és kiadások egyensúlya nem volt biztosított, a tervezett költségvetési bevételek nem nyújtottak fedezetet a tervezett költségvetési kiadásokra, amit a működési és felhalmozási célú költségvetési bevételeket meghaladó összegben tervezett működési és felhalmozási célú költségvetési kiadások okoztak. A 2009. évi költségvetési rendeletben az Önkormányzat a tervezett működési és felhalmozási célú költségvetési kiadások azonos célú bevételekkel való fedezettségét biztosította. Az Önkormányzat a 2006-2009. évi költségvetési rendeleteiben a költségvetési egyensúly biztosításához rövid lejáratú likvid- és hosszú lejáratú, fejlesztési célú hitelfelvételt, értékpapírok értékesítését, a bevételek növelését és kiadási megtakarítást eredményező intézkedéseket tervezett. Az Önkormányzat a 2008-2009. évi költségvetési rendeletekben az Áht. előírása ellenére a költségvetési bevételek és kiadások különbségeként a költségvetési hiány, illetve a költségvetési többlet összegét nem mutatta be, valamint a költségvetési hiány finanszírozásáról és a költségvetési többlet felhasználásáról nem rendelkezett, továbbá a 2008. évi költségvetési rendeletben finanszírozási célú pénzügyi műveleteket (értékpapír-értékesítési bevételt) vettek figyelembe költségvetési hiányt módosító költségvetési bevételként. A főjegyző a költségvetés tervezése során a költségvetés végrehajtása, a folyamatos likviditás biztosítása érdekében folyószámla hitelkeretet tervezett, valamint a pénzállomány alakulását bemutató likviditási tervet készített a 2006-2009. években. 20 000 15 000 AZ ÖNKORMÁNYZAT KÖLTSÉGVETÉSI ÉS PÉNZÜGYI HELYZETÉNEK 2006-2008. ÉVI ALAKULÁSA Adatok: millió Ft-ban 706 36 409 1233 1898 1200 703 873 1939 1728 1306 1538 1724 1710 1981 1067 1713 10 000 5 000 16 751 17 337 17 283 17 406 15 380 16 768 15 812 16 659 15 956 17 364 16 183 17 541 0 terv tény terv tény terv tény terv tény terv tény terv tény bevétel kiadás bevétel kiadás bevétel kiadás Tervezett, teljesített működési célú költségvetési bevétel-kiadás 2006. év 2007. év 2008. év Tervezett, teljesített felhalmozási célú költségvetési bevétel-kiadás Tervezett hiány Teljesített hiány 16
I. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK A teljesített költségvetési bevételek főösszegének 2006-ról 2007-re történt növekedése mellett a teljesített költségvetési kiadások főösszege csökkent, majd a 2008. évre a költségvetési bevételek csökkenésével szemben a költségvetési kiadások növekedtek. A pénzügyi egyensúly a 2006. és a 2008. években nem volt biztosított, mivel a teljesített költségvetési bevételek és kiadások egyenlege pénzügyi hiányt mutatott. Hiányzó forrás a 2006. évben a teljesített működési célú költségvetési kiadásoknál volt, a 2008. évben pedig mind a működési, mind a felhalmozási célú teljesített költségvetési kiadások meghaladták a teljesített, azonos célú költségvetési bevételeket. A 2007. évben a költségvetés végrehajtása során a pénzügyi egyensúly megvalósult, költségvetési többlet elérését tették lehetővé a működési és felhalmozási célú költségvetési bevételek kiadásokhoz viszonyított túlteljesítései. Az Önkormányzat a költségvetések végrehajtása során a 2006-2007. években tervezett rövid- és hosszú lejáratú hiteleket nem vette igénybe, a Közgyűlés döntése alapján a 2007. év közben 3000 millió Ft értékű, svájci frank alapú, 20 éves futamidejű, felhalmozási célú kötvényt bocsátott ki, amely a forint svájci frankhoz viszonyított árfolyamváltozása és a változó kamatmérték miatt kockázatot jelentett az Önkormányzat számára. Az Önkormányzat a 2006-2008. években az évközi likviditás biztosítása érdekében folyószámlahitelt vett fel. A 2006-2008. évi költségvetések végrehajtása során érvényesített a hiánykezelési tervekben foglalt bevételnövelő és kiadás csökkentő intézkedések ellenére a folyószámlahitel igénybe vétele folyamatos volt, tényleges, átlagos állománya és az év végén fennálló folyószámlahitel összege folyamatosan emelkedett. A folyószámlahitel mellett a 2007-2008. években munkabér-megelőlegezési hitelt is igénybe vettek, amelynek a 2008. év végén vissza nem fizetett állománya is volt. A bevételek növelésére és a kiadási megtakarításokra irányuló intézkedésekkel a költségvetések végrehajtása során a tervezett költségvetési hiány a 2006. és a 2008. években a tervezetthez képest csökkent, a 2007. évben a költségvetési bevételek és kiadások egyensúlyban voltak, az évközi többletbevételeket a tervezett hiány csökkentésére fordították. A 2007. évben kibocsátott kötvényből származó bevételt a tervezett fejlesztési feladatok megvalósításáig az európai uniós pályázatok saját erőként történő felhasználásáig 2007-ben értékpapírokban, majd azok lejáratát követően 2008-ban folyamatosan, különböző összegekben és időtartamokra lekötött betétben helyezték el. A kötvény bevételéből a gazdasági program 2 -ben tervezett feladatok finanszírozásához 2008-ban 374 millió Ft-ot, 2009. I. negyedévben 206 millió Ft-ot használtak fel. Az Önkormányzat pénzügyi helyzete eladósodási szempontból 2006-2008 között kedvezőtlenül változott, mivel a hosszú és a rövid lejáratú fizetési kötelezettségek év végi állományának növekedése meghaladta az összes forrás állományának emelkedését. Az Önkormányzat fizetőképessége 2006-2008 között javult, mivel a pénzeszközök 2008. év végi állománya a 2006. év végi állományhoz képest 2,6-szer magasabb arányban nyújtott fedezetet a rövid lejáratú kötelezettségekre. Az Önkormányzat pénzügyi helyzete 2006-2008 között a fizetőképességének javulása ellenére, a kötvénykibocsátás miatti eladósodás növekedés következményeként összességében kedvezőtlenül alakult. Az Önkormányzat a fejlesztési célkitűzéseit a gazdasági program 1-2 -ben, ágazati, szakmai tervekben, koncepciókban határozta meg. A fejlesztési célkitűzések összhangban voltak az NFT és az ÚMFT intézkedései keretében megje- 17
I. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK lenő pályázati lehetőségekkel. A Közgyűlés, a Közgyűlés elnöke és az intézményvezetők döntései alapján 2006-2009. I. negyedév között európai uniós és közösségi kezdeményezés támogatására 42 pályázatot nyújtottak be, amelyekből 16 eredményes volt, hét elbírálása folyamatban van, 19 pályázatot tartalmi, formai hibák, szakmai kidolgozatlanság, pályázati források hiánya miatt elutasítottak. A 2003-2005. években benyújtott, nyertes pályázatok közül 14 fejlesztési feladat megvalósulása, illetve pénzügyi elszámolása a 2006-2009. I. negyedévre áthúzódott. Az Önkormányzat 2006-2009. évi költségvetési rendeletei tartalmazták az európai uniós forrást igénylő fejlesztési feladatok kiadási és bevételi előirányzatait, valamint a felhalmozási kiadásokat feladatonként, azonban az Ámr-ben előírtak ellenére a 2006., a 2007. és a 2009. évi költségvetési rendeletekben a többéves kihatással járó feladatok előirányzatait éves bontásban nem mutatták be. A 2009. évi költségvetési rendelet európai uniós támogatással megvalósuló projektek bevételei és kiadásai elkülönített bemutatására szolgáló melléklete egy projekt bevételeit nem tartalmazta. A 2006-2009. I. negyedévben európai uniós forrással támogatott fejlesztési feladatok tényleges kiadásai a tervezett kiadásokhoz viszonyítva 99,0%-ra teljesültek. Az európai uniós források igénybevételének és felhasználásának feladatait a 2006-2009. I. negyedévben az ügyrend 1-2 -ben, a gazdasági szervezet ügyrendjében, a főjegyzői intézkedésben, valamint a köztisztviselők munkaköri leírásaiban meghatározták. Kijelölték az önkormányzati szintű pályázatkoordinálás, valamint pályázat-nyilvántartás felelősét, előírták a pályázatfigyelést végzők és a döntési, illetve döntés-előterjesztési jogkörrel rendelkezők közötti információszolgáltatási kötelezettséget, valamint a pályázatfigyelés, pályázatkészítés, fejlesztési feladat lebonyolítás, továbbá a folyamatba épített, előzetes és utólagos vezetői ellenőrzés feladatait. Elmaradt a pályázatkészítéssel összefüggő kapcsolattartás és információáramlás rendjének meghatározása, továbbá a fejlesztési feladat lebonyolítása során a kapcsolattartást nem, az információáramlást csak a közbeszerzési feladatok és a beruházási tevékenység vonatkozásában szabályozták. A belső ellenőrzés stratégiai tervét megalapozó kockázatelemzés 2006-2008 között nem terjedt ki az európai uniós forrásokkal támogatott fejlesztési feladatokra, azonban a 2009-2013. évekre szóló stratégiai tervet alátámasztó kockázatelemzés a pályázati fejlesztések hasznosulása területet magában foglalta. Az Önkormányzati hivatalban a pályázatfigyelés, pályázatkészítés és fejlesztési feladat lebonyolítás személyi és szervezeti feltételeit kialakították. Külső szervezettel három pályázat elkészítésére kötöttek szerződést, melyben előírták a feladatellátás kötelezettségeit, a külső szervezet és az Önkormányzati hivatal képviselője közötti kapcsolattartást és a felelősség szabályait, valamint az információk átadásának tartalmát, azonban nem határozták meg annak formáját és módját. A Vámosgyörki Idősek Otthonának akadálymentesítése fejlesztési feladat megvalósítása a kiviteli terv készítésének elhúzódása miatt a támogatási szerződésben meghatározott időponthoz képest késve kezdődött, melyet a közreműködő szervezet a projektmenedzser bejelentése alapján tudomásul vett, azonban a projekt műszaki megvalósítása határidőre megtörtént, pénzügyi elszámolása 2009 májusában folyamatban volt. Az európai uniós forrást a támogatási szerződésben ütemezettektől eltérően, de a projekt megvalósításával összhangban igényelték, melyet a fejlesztési feladat lebonyolítója koordinált. A 18
I. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK közreműködő szervezet a hiánytalanul benyújtott kifizetési kérelmekre 19-23 naptári napon belül a támogatást folyósította. A 2009. évi költségvetési rendeletben biztosították a projekt megvalósításához szükséges saját forrást, és az Önkormányzat gazdálkodásában nem okozott pénzügyi nehézséget a támogatás megelőlegezése. Az Önkormányzati hivatalnál a folyamatba épített, előzetes és utólagos vezetői ellenőrzési feladatok végrehajtása nyomon követhető volt. A belső ellenőrzés a fejlesztési feladat megvalósítását nem vizsgálta, a közreműködő szervezet egy esetben végzett helyszíni ellenőrzést, melynek során hibát, szabálytalanságot nem állapított meg. Az Önkormányzat a szabályozottság és szervezettség tekintetében 2006-2009 I. negyedéve között összességében eredményesen készült fel az európai uniós források igénybevételére és a várható támogatások felhasználására, mivel az európai uniós forrásokra benyújtott pályázatai a gazdasági program 1-2 -ben, ágazati, szakmai koncepciókban megfogalmazott fejlesztési célkitűzésekhez kapcsolódtak és szabályozták a pályázatfigyelést végzők és a döntési, illetve döntés-előterjesztési jogkörrel rendelkezők közötti információszolgáltatási kötelezettséget, meghatározták a folyamatba épített, előzetes és utólagos vezetői ellenőrzési feladatokat. Az Önkormányzati hivatalon belül kialakították a pályázatfigyelés és esetenként külső szervezet igénybevételével a pályázatkészítés, valamint a fejlesztési feladat lebonyolításának szervezeti, személyi feltételeit. A külső szervezettel a pályázatkészítésre kötött szerződésekben a pályázat szakmai és formai követelményeire vonatkozó felelősség szabályait meghatározták, valamint előírták a fejlesztési feladat lebonyolítását végző ellenőrzési kötelezettségeit, azonban a belső ellenőrzési stratégiát megalapozó kockázatelemzés a 2006-2008. években nem, de a 2009. évben kiterjedt az európai uniós forrásokkal támogatott fejlesztési feladatokra. Az Önkormányzat informatikai stratégiája tartalmazta az informatikai fejlesztés és az e-közigazgatás feladatainak közép- és hosszú távú célkitűzéseit, melynek keretében az e-közigazgatás 1. elektronikus szolgáltatási szintjének megvalósítását tervezték, ahhoz a személyi, szervezeti feltételeket az Önkormányzati hivatalban biztosították. Az Önkormányzat rendeletben kizárta a hatósági ügyek vagy egyes eljárási cselekmények elektronikus ügyintézésének lehetőségét. Az Önkormányzati hivatal az ügyfelek részére az 1. elektronikus szolgáltatási szint követelményeinek megfelelően, a honlapján tájékoztatást nyújt. A főjegyző az önkormányzati honlapon a 2008. évben közzé tette a nem normatív, céljelleggel nyújtott, működési támogatások kedvezményezettjeinek nevére, a támogatás céljára, összegére, valamint a támogatási program megvalósítási helyére vonatkozó adatokat, továbbá az Önkormányzat pénzeszközei felhasználásával, az önkormányzati vagyonnal történő gazdálkodással összefüggő, nettó hárommillió Ft-ot elérő vagy azt meghaladó értékű árubeszerzésre, építési beruházásra, szolgáltatás megrendelésre, vagyonértékesítésre vonatkozó szerződések típusát, tárgyát, a szerződést kötő felek nevét, a szerződések értékét, valamint a határozott időre kötött szerződések időtartamát. Az Önkormányzat 2008. évi költségvetési beszámolójának szöveges indokolását az Ámrben és a Vhr-ben foglaltak szerint közzétették. A költségvetés tervezési és zárszámadás-készítési folyamatok szabályozottsága összességében alacsony kockázatot jelentett a feladatok szabályszerű végrehajtásában, mivel a főjegyző a pénzügyi irányítási és ellenőrzési rend- 19
I. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK szer keretében szabályozta a költségvetés és zárszámadás elkészítésének rendjét. Meghatározta az intézmények részére a költségvetési javaslat összeállításával kapcsolatos követelményeket, kijelölte a tervezési feladatok koordinálásáért felelős személyeket, előírta a számszaki beszámolók belső és a Közgyűlés által meghatározott adatszolgáltatással való összhangjának ellenőrzését. Annak ellenére összességében alacsony volt a kockázat, hogy a főjegyző a szabályozás keretében nem írta elő az intézmények, valamint az Önkormányzati hivatal szervezeti egységei által benyújtott költségvetési igények indokoltságának és teljesíthetőségének ellenőrzését. A költségvetés tervezési és zárszámadáskészítési folyamatban a működésbeli hibák megelőzésére, feltárására, kijavítására kialakított belső kontrollok működésének megbízhatósága összességében kiváló volt, mivel az Önkormányzati hivatalnál a belső szabályozásban foglaltaknak megfelelően ellenőrizték a költségvetési javaslat összeállításával kapcsolatban meghatározott követelmények érvényesülését. A zárszámadás készítés folyamatában ellenőrizték az intézményi mutatószámok megbízhatóságát, az intézményi pénzmaradványok megállapításának szabályszerűségét, az eredeti és módosított előirányzatok, valamint a teljesítési adatok eltérésének indokoltságát. Annak ellenére összességében kiváló volt a belső kontrollok működésének megbízhatósága, hogy a kontrollok kialakításának hiányában nem ellenőrizték az intézmények és az Önkormányzati hivatal szervezeti egységei által benyújtott költségvetési igények indokoltságát és teljesíthetőségét. A gazdálkodási, a pénzügyi-számviteli és a folyamatba épített ellenőrzési feladatok szabályozottsága összességében alacsony kockázatot jelentett a feladatok szabályszerű végrehajtásában, mivel az Önkormányzati hivatal feladatait az ügyrend 2 -ben szabályozták. A pénzügyi irányítási és ellenőrzési rendszer keretében a főjegyző elkészítette a gazdasági szervezet ügyrendjét, mely részletesen tartalmazta a szervezet feladatait, a vezetők és beosztottak feladat-, hatás- és jogkörét, a FEUVE-val kapcsolatos szabályozást és eljárási rendet az ellenőrzési nyomvonal, a szabálytalanságok kezelésének szabályozása és a kockázatkezelés rendjének elkészítésével biztosította. Annak ellenére összességében alacsony volt a kockázat, hogy a főjegyző az Önkormányzati hivatal ellenőrzési nyomvonalában nem rögzítette az egyes tevékenység elvégzését igazoló dokumentum fellelési helyét a rendszerben, valamint a kockázatkezelési szabályzatban nem határozta meg az Önkormányzati hivatalban elfogadható kockázati szinteket. Az Önkormányzat 2009 júliusi ülésén a tevékenység elvégzését igazoló dokumentum rendszerben történő fellelési helyének meghatározásával kiegészítette az ellenőrzési nyomvonalat. Az Önkormányzati hivatalban a külső szolgáltatók által végzett karbantartási, kisjavítási munkákkal, a gépek, berendezések, felszerelések beszerzéseivel, valamint az államháztartáson kívülre történő működési és felhalmozási célú pénzeszközátadásokkal kapcsolatos kifizetések során a pénzügyi-gazdálkodási folyamatokban kialakított belső kontrollok nem működtek megbízhatóan. A szakmai teljesítésigazolás és az utalvány ellenjegyzés működésének megbízhatósága gyenge volt, mert a kiadások teljesítését megelőzően azok jogosultságának, összegszerűségének ellenőrzését, valamint a szerződések, megrendelések szakmai teljesítésének igazolását a főjegyző által kijelölt személyek nem végezték el, illetve a főjegyző kijelölésével nem rendelkező személyek látták el. Az utalványok ellenjegyzése során a főjegyző, illetve az általa felhatal- 20
I. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK mazott személyek nem győződtek meg arról, hogy az utalványozás nem sérti-e a gazdálkodásra köztük a kötelezettségvállalások írásba foglalására és azok ellenjegyzésére, valamint a kötelezettségvállalási jogosultságra vonatkozó, az Ámr-ben és a pénzgazdálkodási hatáskörök szabályzatában rögzített szabályokat, továbbá nem kifogásolták a szakmai teljesítésigazolás elmaradását, illetve a főjegyző kijelölésével nem rendelkező személyek által végzett szakmai teljesítésigazolásokat. Az Önkormányzati hivatalban a pénzügyi-számviteli feladatoknál alkalmazott informatikai rendszerek működésének szabályozottsága összességében alacsony kockázatot jelentett a feladatok megfelelő, szabályszerű végrehajtásában, mivel a főjegyző elkészítette az Önkormányzati hivatal katasztrófa elhárítási tervét, szabályozta a pénzügyi-számviteli szoftverek hozzáférési jogosultságának, az egyedi felhasználónév és jelszó használatának, továbbá a pénzügyiszámviteli szoftverek mentésének eljárásrendjét. Annak ellenére összességében alacsony volt a kockázat, hogy a pénzügyi-számviteli rendszerből lekérhető ellenőrzési lista (napló) vizsgálatáért felelős dolgozót nem jelölték ki. Az Önkormányzati hivatalnál a pénzügyi-számviteli feladatok ellátásánál alkalmazott informatikai rendszer működésénél kialakított belső kontrollok megbízhatósága jó volt, mivel biztosították a hozzáférési jogosultság nyilvántartásának vezetését, ellenőrzési lehetőségét, a pénzügyi-számviteli szoftverek változáskezelési eljárásainak ellenőrzését, azonban nem végezték el a katasztrófa elhárítási terv kétévenkénti tesztelését, és az előírások ellenére nem követelték meg a jelszavak használatára előírt szabályok betartását, amely hiányosságok az informatikai rendszerek kontrolljainak megbízható működését nem veszélyeztették. A belső ellenőrzés szervezeti kereteinek kialakítása és szabályozása a belső ellenőrzési feladatok megfelelő, szabályszerű végrehajtásában összességében alacsony kockázatot jelentett, mivel a feladat ellátásának módját és az eljárásrendet az előírásoknak megfelelően szabályozták, belső ellenőrzési egységet hoztak létre öt fő létszámmal, a főjegyző által jóváhagyott belső ellenőrzési kézikönyvvel rendelkeztek. Annak ellenére összességében alacsony volt a kockázat, hogy a 2008. évi belső ellenőrzési terveket alátámasztó kockázatelemzés nem terjedt ki az Önkormányzati hivatalra amelyet a 2009. évben elkészítettek, az önkormányzati intézményeknél az európai uniós forrásból megvalósított feladatok végrehajtására, a közbeszerzési eljárások lebonyolítására, amely területekre vonatkozó kockázatelemzést az intézmények esetében a 2009. évi belső ellenőrzési terv sem tartalmazott. A belső ellenőrzés működésénél kialakított kontrollok megbízhatósága jó volt, az Ötv-ben foglaltaknak megfelelően létrehozták a belső ellenőrzési egységet, az elvégzett (terv szerinti és soron kívüli) ellenőrzésekkel, az intézkedések kezdeményezésével és a javaslatok realizálásának ellenőrzésével a belső ellenőrzés hozzájárult a működésbeli hibák megelőzéséhez, feltárásához, kijavításához. A főjegyző teljesítette nyilatkozattételi kötelezettségét és értékelte a belső kontrollok működését. A Közgyűlés elnöke a költségvetési szervek éves ellenőrzési jelentései alapján készített 2007. és 2008. évi összefoglaló jelentéseket a Közgyűlés elé terjesztette. A 2008. évben a belső ellenőri kapacitás csökkenése miatt elmaradt az Önkormányzati hivatalnál a működési és felhalmozási célú pénzeszközátadások államháztartáson kívülre teljesített kifizetéseivel kapcsolatos számadások alapján a rendeltetés szerinti felhasználásra, a közbeszerzési eljárások, valamint a pénz- és értékkezelés rend- 21