SZABOLCS-SZATMÁR-BEREG MEGYEI ELLENŐRZÉSI IRODA NYÍREGYHÁZA SZÁMVEVŐI JELENTÉS

Átírás

1 SZABOLCS-SZATMÁR-BEREG MEGYEI ELLENŐRZÉSI IRODA NYÍREGYHÁZA SZÁMVEVŐI JELENTÉS Tiszalök Város Önkormányzata gazdálkodási rendszerének évi ellenőrzéséről október

2 BEVEZETÉS SZÁMVEVŐI JELENTÉS Tiszalök Város Önkormányzata gazdálkodási rendszerének évi ellenőrzéséről BEVEZETÉS Az Ötv. 92. (1) bekezdése, az Állami Számvevőszékről szóló évi XXXVIII. törvény 2. (3) bekezdése, valamint az Áht. 120/A. (1) bekezdése alapján az önkormányzatok gazdálkodását az Állami Számvevőszék ellenőrzi. Az ellenőrzésre az Országgyűlés illetékes bizottságai részére is átadott, országosan egységes ellenőrzési program szerint került sor. Az Állami Számvevőszék a stratégiájában foglalt célkitűzéseknek megfelelően a helyi önkormányzatok költségvetési gazdálkodási rendszere átfogó ellenőrzésének programját a évtől megújította, azt kiegészítette további teljesítmény-ellenőrzési elemekkel. Az ellenőrzés célja annak értékelése volt, hogy az Önkormányzat: milyen módon biztosította a költségvetési és a pénzügyi egyensúlyt a költségvetésében és annak teljesítése során, valamint változott-e a hiányzó bevételi források pótlásában a finanszírozási célú pénzügyi műveletek jelentősége, hatása; eredményesen készült-e fel a szabályozottság és a szervezettség terén az európai uniós források igénylésére és felhasználására, továbbá biztosította-e az elektronikus közszolgáltatás feltételeit, a gazdálkodási adatok közzétételével a gazdálkodás nyilvánosságát; kialakította-e és működtette-e a külső és a belső feltételeknek megfelelően a költségvetés tervezési, gazdálkodási és zárszámadási feladatai belső kontrollrendszerét 1, ezen tevékenységek szabályszerű ellátásához hozzájárult-e a folyamatba épített, előzetes és utólagos vezetői ellenőrzés, valamint a belső ellenőrzés; megfelelően hasznosították-e a korábbi számvevőszéki ellenőrzések megállapításait, szabályszerűségi 2 és célszerűségi javaslatait. Az ellenőrzés típusa: átfogó ellenőrzés, amely egy ellenőrzés keretében meghatározott területekre összpontosítva alkalmazza a szabályszerűségi, valamint a teljesítmény-ellenőrzés jellemzőit. Az ellenőrzött időszak: az 1., 2. és 4. programpontok tekintetében a évek és I. félév, a 3. ellenőrzési programpontnál a év és I. félév. 1 A gazdálkodás szabályszerűségét biztosító kontrollrendszer alatt értjük a kiépített és működő pénzügyi irányítási és szabályozási rendszert, valamint a belső ellenőrzési funkciók ellátásának rendszerét. 2 A törvényi előírások betartásának elmulasztásakor a részletes megállapítások fejezetben egységesen a törvénysértés megjelölést alkalmazzuk, mivel az ÁSZ nem tehet különbséget a törvényi előírások között.

3 BEVEZETÉS Tiszalök város lakosainak száma január 1-jén 5897 fő volt. A évi önkormányzati választást követően az Önkormányzat 13 tagú Képviselő-testületének munkáját öt állandó bizottság segítette. A helyi önkormányzat mellett a évi önkormányzati választásokat követően egy 3 kisebbségi önkormányzat működött. A polgármester a évi időközi polgármester választás óta tölti be tisztségét, a jegyző személye a óta változatlan. Az Önkormányzat feladatainak végrehajtása érdekében a évben négy költségvetési intézményt működtetett, amelyekből egy önállóan gazdálkodott. Az Önkormányzat a évi költségvetési beszámolója szerint 1044 millió Ft költségvetési bevételt ért el és 1117 millió Ft költségvetési kiadást teljesített. A könyvviteli mérleg szerint december 31-én 3149 millió Ft értékű vagyonnal rendelkezett. Az Önkormányzat vagyona a év végi állományhoz viszonyítva 14,1%-kal emelkedett, ezen belül másfélszeresére nőtt a befektetett pénzügyi eszközök állománya, valamint négyszeresére emelkedett az Önkormányzat forgóeszközeinek állománya. A befektetett pénzügyi eszközök 310 millió Ft-ra, valamint a pénzeszközök tizenkilencszeres, 287 millió Ft-ra való növekedését a kötvénykibocsátásból származó bevétel betétként történő elhelyezése eredményezte. A kötvénykibocsátással összefüggésben a hosszú lejáratú kötelezett ségek állománya is harminckétszeresére növekedett. Az összes költségvetési bevétel 22,9%-át a saját bevétel, illetve 7,6%-át a helyi adó bevétel biztosította a évben. Az összes költségvetési kiadásból a felhalmozási célú kiadás részaránya a évben 12,9% volt. A évi költségvetési rendeletben 1055 millió Ft költségvetési bevételt és 1110 millió Ft költségvetési kiadást irányoztak elő. A Polgármesteri hivatalban dolgozó köztisztviselők száma december 31-én 31 fő, a költségvetési intézményekben foglalkoztatott közalkalmazottak száma 144 fő volt. Az Önkormányzat gazdálkodását meghatározó adatokat, mutatószámokat az 1 3. számú mellékletek tartalmazzák. Az Önkormányzat költségvetési és pénzügyi helyzetét az elemző eljárás módszerével vizsgáltuk. E körben elemeztük a költségvetés egyensúlyi helyzetének alakulását, a tervezett és tényleges költségvetési hiány okait, a mérséklésére tett intézkedéseket, finanszírozásának módját, az Önkormányzat adósságállományának alakulását, összetevőit. A teljesítmény-ellenőrzés módszerével vizsgáltuk, az eredményesség minősítésére irányulva értékeltük, a belső szabályozottság, szervezettség terén az Önkormányzat felkészültségét az európai uniós források figyelésére, igénylésére és felhasználására, továbbá értékeltük, hogy az igényelt európai uniós támogatások az Önkormányzat által meghatározott fejlesztési célkitűzésekhez kapcsolódtak-e. Az eredményesség szempontjából a minősítést a lényegességi szinthez való viszonyítással végeztük el. Az ellenőrzés során felmértük, hogy az e-közszolgáltatási feladat ellátása, illetve bevezetése, működtetése érdekében milyen intézkedéseket tettek, valamint biztosították-e a közérdekű adatok közzétételét. A költségvetési gazdálkodás belső kontrolljainak ellenőrzése során értékeltük, hogy a Polgármesteri hivatalnál a költségvetés tervezési, gazdálkodási, zárszámadás készítési feladatok belső kontrolljainak kiépítettsége és működése megfelelő biztosítékot ad-e a gazdálkodási feladatok megfelelő, szabályszerű ellátására. Felmértük és minősítettük a költségvetés tervezési, a gazdálkodási, a zárszámadás készítési feladatokkal, továbbá a pénzügyi-számviteli területen az informatikával kapcsolatosan kialakított kontrollok megfelelőségét, valamint a kialakított belső kontrollok működésének megbízhatóságát. Értékeltük a belső ellenőrzés szabályozottságát, működési feltételeinek kialakítását, továbbá működésének megbízhatóságát. A Polgármesteri hivatalnál értékeltük a gazdálkodás folyamatában kulcsszerepet betöltő belső kontrollok működésének megbízhatóságát, ennek keretében ellenőriztük a szakmai teljesítés igazolására és az 3 Cigány kisebbségi önkormányzat.

4 BEVEZETÉS utalvány ellenjegyzésére kialakított kontrollok végrehajtását. Az ellenőrzést a következő, kiemelt kockázatuk alapján kiválasztott 4 kifizetésekre folytattuk le 5 : a külső szolgáltató által végzett karbantartási, kisjavítási szolgáltatások, a gépek, berendezések, felszerelések beszerzése, továbbá a működési és a felhalmozási célú pénzeszköz átadásokból az államháztartáson kívülre teljesített kifizetésekre. Az ellenőrzés hatékony elvégzése céljából a vizsgálandó területek kiválasztása során a kockázatokon alapuló megközelítés érvényesült, ezáltal az ellenőrzési erőforrásokat azokra a területekre fókuszáltuk, amelyeken legnagyobb a hibák előfordulási valószínűsége. Az ellenőrzési erőforrások ilyen típusú összpontosításával minimálisra csökkenthető a kívánt ellenőrzési bizonyosság eléréséhez szükséges időráfordítás. A pénzügyi-számviteli folyamatokban alkalmazott belső kontrollok létezésének és működésének ellenőrzésére a vizsgált három terület évi és a I negyedévi könyvviteli tételeiből területenként egyszerű véletlen mintát vettünk. A kijelölt gazdasági eseményre elvégzett megfelelőségi tesztek alapján értékeltük a kontrollok működésének megbízhatóságát a vizsgált három területre külön-külön, majd összefoglalóan 6. A helyszíni ellenőrzés megállapításainak részletes dokumentálását megfelelőségi tesztlapokon, elővizsgálati és helyszíni ellenőrzési munkalapokon biztosítottuk. Ezeken a teszt- és munkalapokon a minősítés alapjául szolgáló kérdések és a vonatkozó konkrét jogszabályhelyek megjelölése mellett értékeltük a kialakított belső kontrollokban rejlő kockázatokat 7 és a kialakított kontrollok működésének megbízhatóságát 8. 4 Az önkormányzatok kiemelt előirányzataira vonatkozóan, a vertikális folyamatokra elvégeztük a kockázatok becslését, amelynek eredményeként a külső szolgáltató által végzett karbantartási, kisjavítási szolgáltatások, a gépek, berendezések, felszerelések beszerzése valamint a működési és a felhalmozási célú pénzeszköz átadások államháztartáson kívülre teljesített kifizetései kiemelkedően kockázatos területeknek bizonyultak. 5 A korábbi ellenőrzési tapasztalataink szerint ezeken a területeken a jegyzők nem, vagy hiányosan szabályozták a megbízás, megrendelés, illetve beszerzés indokoltságának, szükségességének elbírálására, igazolására, valamint a teljesítések dokumentálására, a kiadások jogosultságának, összegszerűségének ellenőrzésére irányuló kontrollokat. További kockázatot jelentett a külső szolgáltató által végzett karbantartási, kisjavítási munkák esetében, hogy az 50 ezer Ft alatti megrendelésekre vonatkozóan az ellenőrzési tapasztalataink szerint a jegyzők nem alakították ki a kötelezettségvállalások rendjét és nyilvántartási formáját, valamint a szabályozás elmulasztása esetén nem történt meg az írásbeli kötelezettségvállalás és annak az ellenjegyzése sem. 6 A vizsgált három terület egyedi értékelési pontszámait a területek költségvetési súlyával arányosan összegeztük. 7 A kialakított belső kontrollokban rejlő kockázatot alacsonynak minősítettük, ha a kontrollok végrehajtásuk esetén megfelelő védelmet nyújtanak a hibák bekövetkezése ellen. Közepesnek minősítettük a belső kontrollokban rejlő kockázatot, amennyiben a kontrollok végrehajtásuk esetén a lehetséges hibák többsége ellen védelmet nyújtanak. Magasnak értékeltük a kockázatot, ha a kontrollok kialakításuk hiányában, vagy hiányos kialakításuk miatt nem nyújtanak elegendő védelmet a lehetséges hibákkal szemben. 8 A kontrollok működésének megbízhatóságát kiválónak értékeltük abban az esetben, ha azok működése esetleges apróbb hiányosságoktól eltekintve megfelelt a hibák megelőzésére és kijavítására meghatározott szabályozásnak és a legmagasabb szintű elvárásoknak. Jónak minősítettük a kontrollok működését, ha a hiányosságok száma ugyan jelentős volt, de nem veszélyeztette az ellenőrzött terület hibáinak megelőzését és kijavítását. Amennyiben a kontrollok kialakításuk hiánya, illetve hiányosságai miatt nem biztosították a hibák megelőzését, feltárását, kijavítását és ez veszélyeztette az eredményes, megbízható működést, a kontroll működésének megbízhatósága gyenge minősítést kapott.

5 BEVEZETÉS Az ÁSZ korábbi ellenőrzési javaslatai alapján tett intézkedéseket, illetve azok megvalósítását utóellenőrzés keretében vizsgáltuk. A gazdálkodási rendszer átfogó ellenőrzése során megfogalmazott javaslatok végrehajtására tett intézkedések megvalósítását ellenőriztük, az egyéb számvevőszéki ellenőrzések során tett javaslatok esetében pedig a kiadott intézkedéseket tekintettük át. A helyszíni ellenőrzés során kitöltött az ellenőrzést végző számvevő és a Polgármesteri hivatal felelős köztisztviselője által aláírt elővizsgálati és helyszíni ellenőrzési munkalapokat, azok kitöltési útmutatóit, továbbá a megfelelőségi tesztek dokumentumait a polgármester részére a számvevői jelentéssel egyidejűleg átadtuk.

6 I. Összegző megállapítások, következtetések, javaslatok I. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK Az Önkormányzatnál a évek közötti időszakban a tervezett költségvetési bevételek és kiadások az előző évhez viszonyítva változóan alakultak. A tervezett költségvetési bevételek és kiadások a évre csökkentek, majd a évben növekedtek, a évben pedig csökkentek az előző évhez képest. Az Önkormányzat költségvetésének egyensúlya a és a években nem volt biztosított, mivel a tervezett költségvetési bevételek nem fedezték a tervezett költségvetési kiadásokat. A évben a tervezett költségvetési bevételek meghaladták a tervezett költségvetési kiadásokat. A tervezett működési célú kiadások a években meghaladták a tervezett működési célú költségvetési bevételeket, valamint a és a években a tervezett felhalmozási célú költségvetési kiadások is meghaladták a tervezett felhalmozási célú költségvetési bevételeket. Az Önkormányzatnál a években a költségvetési egyensúly biztosítása érdekében a költségvetési rendeletekben működési célú rövid lejáratú, a és a években felhalmozási célú hitel felvételét, valamint a évben hitelviszonyt megtestesítő értékpapír értékesítését tervezték. A években az Ámr-ben előírtak ellenére, a likviditási terv készítése elmaradt. Az Önkormányzatnál a évek költségvetési rendeleteiben a költségvetési bevételek és kiadások főösszegeit az Áht. előírása ellenére a finanszírozási célú pénzügyi műveletek bevételeit és kiadásait is figyelembe véve határozták meg. Az Önkormányzat költségvetési és pénzügyi helyzetének alakulását a évek között a következő ábra szemlélteti: AZ ÖNKORMÁNYZAT KÖLTSÉGVETÉSI ÉS PÉNZÜGYI HELYZETÉNEK ÉVI ALAKULÁSA Adatok: millió Ft-ban terv tény terv tény terv tény terv tény terv tény terv tény bevétel kiadás bevétel kiadás bevétel kiadás év év év Tervezett, teljesített működési célú költségvetési bevételkiadás Tervezett, teljesített felhalmozási célú költségvetési bevétel-kiadás Tervezett hiány Teljesített hiány Az Önkormányzatnál a teljesített költségvetési bevétel főösszege között csökkenő tendenciát mutatott, a teljesített költségvetési kiadás főösszege az előző évhez képest évre csökkent, majd a évre emelkedett. A pénzügyi egyensúly a és a évben fennállt. A évben a teljesített működési célú költségvetési bevételek nem nyújtottak fedezetet a teljesített működési célú költségvetési kiadásokra, valamint a teljesített felhalmozási célú költségvetési kiadások meghaladták a felhalmozási célú költségvetési bevételeket. A költségvetési kiadási főösszegre vonatkozó tervezett és teljesített fedezettségi mutató mértéke a években eltért egymástól. A teljesített költségvetési kiadások költségvetési bevételekből történt fedezettsége folyamatosan romlott. A teljesített költségvetési kiadási főösszegre vonatkozó fedezettségi mutató a között a tervezetthez képest kedvezően alakult, 26,0-3,6-1,0 százalékponttal nőtt.

7 I. Összegző megállapítások, következtetések, javaslatok A jegyző nem gondoskodott a kötvénykibocsátással kapcsolatos gazdasági események könyveléséről a Számv. tv-ben előírtak ellenére. A költségvetési rendelet az Áht. előírása ellenére az előző évi kötelezettséggel terhelt pénzmaradvány összegét a években nem tartalmazta eredeti előirányzatként a bevételek között. A évben a kerékpárút építésére tervezett előirányzat nem lett teljes mértékben felhasználva, azonban a várható kifizetést a évben eredeti előirányzatként nem tervezték meg, így ebben az esetben a beruházási előirányzat tervezése nem volt megalapozott. A években az Önkormányzatnál a pénzügyi egyensúly biztosításához a tervezett finanszírozási célú pénzügyi műveleteken túlmenően kiadási megtakarítást hoztak. A Képviselő-testület intézményi létszám-racionalizálás végrehajtásáról határozott, valamint az idősek gondozó Otthona és a Szociális Szolgáltató Központ augusztus 1-jével a T ársulás részére átadásra került. A pénzügyi egyensúly biztosításához a folyószámla- és munkabérhitelen kívül a év decemberében 10 millió Ft, a év áprilisában 16 millió Ft rövid lejáratú hitelt vettek fel. Az Önkormányzat a költségvetés végrehajtása során a és a években a fejlesztési feladatok finanszírozásához hosszú lejáratú hiteleket 12,3-1,4-60,0 millió Ft vett fel. Az Önkormányzat a pályázati eljárás keretében kiválasztott bank ajánlata, valamint a Képviselő-testület határozata alapján július 15-én 2,755 millió svájci frank (400 millió Ft) értékben kötvényt bocsátott ki 20 éves törlesztési idővel, három éves tőkefizetési halasztással, változó összegű (6 havi svájci frank Libor+ 1,35%) kamatfizetési kötelezettséggel. A forint svájci frankhoz viszonyított árfolyamváltozása, valamint a változó kamatmérték miatt az Önkormányzat számára a kötvénykibocsátás kockázatot jelent. Az Önkormányzat a I-II. negyedévi gazdálkodás során a fizetőképesség folyamatos biztosítása érdekében áprilisától folyamatosan folyószámlahitelt vett igénybe. A ténylegesen felvett folyószámlahitel átlagos állománya évhez viszonyítva mérséklődött a évre. A folyószámla hitelen kívül a I-II. negyedévben folyamatosan szükség volt munkabérhitelre a munkabérek kifizetéséhez. Az eladósodási mutató közötti növekedése az Önkormányzat eladósodásának fokozódását jelezte, mert a hosszú lejáratú kötelezettségek állománya nagyobb arányban növekedett, mint az Önkormányzat összes forrásának állománya. Az eladósodási mutató közötti emelkedése jelezte, hogy az Önkormányzat pénzügyi helyzete eladósodási szempontból kedvezőtlenül alakult. A likviditási mutatók közötti növekedése jelezte, hogy az Önkormányzat pénzügyi helyzete fizetőképességi szempontból kedvezően alakult. Összességében az Önkormányzat pénzügyi helyzete az eladósodásának növekedése miatt kedvezőtlenül alakult. Az Önkormányzat fejlesztési célkitűzéseit a gazdasági program 1,2 -ben határozta meg, amelyek összhangban voltak az NFT-ben, valamint az ÚMFT-ben foglalt pályázati lehetőségekkel. A Képviselőtestület a I. félév között európai uniós támogatásra összesen 11 pályázatot nyújtott be, amelyekből öt eredményes volt, hat pályázatot elutasítottak. A között benyújtott, nyertes pályázatok közül kettő fejlesztési feladat a években valósult meg. Az Önkormányzat évi költségvetési rendeletei tartalmazták az európai uniós támogatással megvalósuló működési és felhalmozási célú költségvetési kiadás és bevétel előirányzatait, a évi költségvetési rendeletek a felhalmozási kiadásokat feladatonként, azonban a évi költségvetési rendelet az Áht. előírása ellenére nem tartalmazta kettő európai uniós támogatással megvalósuló projekt működési és felhalmozási célú költségvetési kiadási és bevételi előirányzatait, továbbá a évi költségvetési rendeletekben az európai uniós forrásból megvalósuló projektek esetében az Ámr. előírása ellenére nem bemutatták be elkülönítetten az európai uniós támogatással megvalósuló programok bevételi és kiadási előirányzatait valamint a többéves kihatással járó európai uniós támogatás igénybevételével megvalósuló kettő projekt előirányzatait éves bontásban. Az Önkormányzatnál a években az európai uniós forrásokkal megvalósított, befejezett fejlesztési feladatok teljesített kiadásai a tervezetthez képest 99,8%-ban teljesültek.

8 I. Összegző megállapítások, következtetések, javaslatok A években és a év I. félévében az Önkormányzatnál nem szabályozták az európai uniós forrásokhoz kapcsolódó pályázati tevékenységgel kapcsolatos feladatokat, így nem határozták meg az önkormányzati szintű pályázat-koordinálás ellátásáért és pályázat-nyilvántartás vezetéséért felelős személyt, a pályázatfigyelést végzők és a döntési, illetve döntés-előterjesztési jogkörrel rendelkezők közötti információszolgáltatási kötelezettséget. Nem alakították ki az európai uniós forrásokra irányuló pályázatfigyelés és pályázatkészítés eljárási rendjét, az európai uniós forrással támogatott fejlesztések lebonyolításával kapcsolatos eljárási rendet, továbbá nem terjedt ki a belső ellenőrzési stratégiát megalapozó kockázatelemzés az európai uniós forrásokkal támogatott fejlesztési feladatokra. Az Önkormányzat által kialakított általános szabályozás biztosította az európai uniós támogatással megvalósuló fejlesztések lebonyolítása során elvégzendő folyamatba épített előzetes és ut ólagos vezetői ellenőrzési feladatok ellátásának szabályszerű végrehajtását. Az európai uniós forrásokra irányuló pályázatfigyelés személyi, szervezeti feltételeit a Polgármesteri hivatalnál alakították ki, a pályázatok figyelését az Építésügyi iroda köztisztviselői végezték, azonban a feladat ellátását belső szabályzatban, munkaköri leírásban nem határozták meg. Az Építésügyi iroda köztisztviselői által ellátott pályázatkészítési és lebonyolítási feladatok mellett a polgármester öt alkalommal kötött külső szervezettel megbízási szerződést pályázatkészítési feladatra, valamint egy alkalommal lebonyolítási feladatok elvégzésére. A pályázatkészítési feladatokra kötött szerződésekben nem írták elő az információk átadásának formáját, tartalmát, módját, valamint a szerződések 20%-ában a megbízott külső szervezetek és a Polgármesteri hivatal képviselője közötti kapcsolattartást. A lebonyolítási feladatokra kötött szerződésben nem írták elő a lebonyolítási feladatok ellenőrzésének rendjét és a személyre szóló felelősségi szabályokat. Az Önkormányzat a években a Tiszalök Város közterületeinek megújítása, fejlesztése című projektet valósította meg, amelynek a hatályos támogatási szerződésben rögzített időbeli megvalósulásáról a fejlesztési feladat lebonyolítója gondoskodott. A kifizetési kérelmek benyújtása és a támogatás folyósítása között 104, illetve 151 nap telt el, az igénylést alátámasztó dokumentumok alaki és tartalmi hiányosságai miatt. A fejlesztés lebonyolításához a tervezett pénzügyi források rendelkezésre álltak, az Önkormányzat a költségvetésében tervezett saját forrást biztosította, az elnyert európai uniós támogatást teljes egészében felhasználták, a támogatási szerződésben meghatározott célok és indikátorok teljesültek. A folyamatba épített, előzetes és utólagos vezetői ellenőrzési feladatok végrehajtása során a kötelezettségvállalás ellenjegyzését, valamint a kiadások szakmai teljesítés igazolását, a kiadás teljesítésének elrendelése előtt az érvényesítési feladatok ellátását és az utalványozás ellenjegyzését a gazdálkodási jogkörök szabályzatában foglaltak alapján az arra jogosultak végezték el. A projekt bevételei esetében a szakmai teljesítés igazolását, az érvényesítést, az utalványok ellenjegyzését az arra kijelölt személyek az Ámr. előírása ellenére nem végezték el. A belső ellenőrzés a projekt megvalósításának folyamatát nem ellenőrizte. Külső ellenőrzést a közreműködő szervezet kettő esetben végzett, szabálytalanságot nem állapított meg. Az Önkormányzat a szabályozottság és a szervezettség tekintetében a évek között nem készült fel eredményesen az európai uniós források igénybevételére és a várható támogatások felhasználására annak ellenére, hogy az európai uniós forrásokra benyújtott pályázatai a gazdasági programjaiban megfogalmazott fejlesztési célkitűzésekhez kapcsolódtak, meghatározta a folyamatba épített előzetes és utólagos vezetői ellenőrzési feladatokat, a Polgármesteri hivatalon belül és külső szervezet igénybevételével biztosította a pályázatfigyelés, pályázatkészítés és a fejlesztési feladat lebonyolításának szervezeti, személyi feltételeit, valamint a külső személlyel, szervezettel kötött szerződésekben meghatározták a pályázat szakmai és formai követelményeinek biztosítására vonatkozóan a pályázatkészítést végző felelősségét. Azonban nem szabályozták a pályázatfigyelést végző és a döntési, illetve a döntés előterjesztési jogkörrel rendelkezők közötti információszolgáltatás kötelezettségét, a belső ellenőrzési stratégiát megalapozó kockázatelemzés nem terjedt ki az európai uniós forrásokkal támogatott fejlesztési feladatokra, valamint a lebonyolítási feladatokra kötött szerződésben nem írták elő a fejlesztési feladat lebonyolítását végző ellenőrzési kötelezettségeit. Az Önkormányzat az informatikai stratégiában határozta meg a rövid és középtávú céljait, az elektronikus ügyintézés 2., illetve 3. szintjének bevezetését. Az Önkormányzat az e -közigazgatási feladatok ellátása érdekében honlapot üzemeltetett, ennek személyi feltételeit a Polgármesteri hivatalon belül biztosították.

9 I. Összegző megállapítások, következtetések, javaslatok Az állampolgárok és a vállalkozások részére az ügyintézést az 1., illetve 2. elektronikus szolgáltatási szinten valósították meg. Az Önkormányzat honlapján a közérdekű adatok elektronikus közzétételi rendszere megfelelt a 18/2005. (XII. 27.) IHM rendeletben foglalt előírásoknak. A jegyző az Áht. előírásainak megfelelően tette közzé az Önkormányzat honlapján az Önkormányzat által nyújtott céljellegű működési és fejlesztési támogatások kedvezményezettjeinek nevét, a támogatások célját, összegét és a támogatási program megvalósítási helyét, valamint a vagyonnal történő gazdálkodással összefüggő, a nettó 5 millió Ft-ot elérő vagy azt meghaladó értékű árubeszerzésre, építési beruházásra, szolgáltatás megrendelésre, vagyonértékesítésre, vagyonhasznosításra vonatkozó szerződések megnevezését, tárgyát, a szerződő felek nevét, a szerződés értékét, határozott időre kötött szerződés esetén annak időtartamát, valamint a közzéteendő adatokban történt változásokat. A jegyző a évi költségvetési beszámolók szöveges indoklását az Ámr-ben előírtak ellenére az Önkormányzat honlapján nem tette közzé. A költségvetés tervezési és a zárszámadás készítési folyamatok szabályozot t ságának hiányosságai közepes kockázatot jelentettek a feladatok szabályszerű végrehajtásában, mivel a jegyző nem szabályozta a költségvetési tervezés és a zárszámadás elkészítés rendjét, nem írta elő annak ellenőrzését, hogy az intézmények, hivatali szervezeti egységek által benyújtott költségvetési igények teljesíthetőek-e, a saját bevételek előirányzatai és a költségvetés megalapozását szolgáló helyi rendeletek összhangja biztosított-e, valamint nem jelölte ki a zárszámadási feladatok koordinálásáért felelős személyt, azonban a kialakított belső kontrollok végrehajtásuk esetén a lehetséges hibák többsége ellen védelmet nyújtottak. A költségvetés tervezési és zárszámadás készítési folyamatban a kontrollok működésének megbízhatósága gyenge volt, mert az előírások ellenére, illetve a hiányos szabályozás miatt nem ellenőrizték dokumentált módon az intézmények, és a Polgármesteri hivatal szervezeti egységei által benyújtott költségvetési igények teljesíthetőségét, a saját bevételek előirányzatai és a költségvetés megalapozását szolgáló helyi rendeletek összhangját, az intézmények által az állami támogatásokkal, hozzájárulásokkal történő elszámoláshoz közölt mutatószámok adatainak megbízhatóságát, az intézmények pénzmaradványának megállapítása szabályszerűségét, az intézményi eredeti, módosított előirányzatok és a teljesítések eltéréseinek indokoltságát, továbbá az intézményi számszaki beszámoló belső, valamint a Képviselőtestület által meghatározott adatszolgáltatással való összhangját. A gazdálkodási, a pénzügyi-számviteli és a folyamatba épített ellenőrzési feladatok szabályozottságának hiányosságai közepes kockázatot jelentettek a feladatok szabályszerű végrehajtásában, mivel az SzMSz nem tartalmazta a Polgármesteri hivatal alapító okiratának számát, valamint a Polgármesteri hivatalhoz rendelt önállóan és részben önállóan gazdálkodó költségvetési szerveknél a pénzügyi-gazdasági tevékenységet ellátó személyek feladatkörének és munkakörének meghatározását; a jegyző nem szabályozta a gazdasági szervezet ügyrendjében a beosztottak hatás- és jogkörét, a helyettesítés rendjét, a belső (szervezeten belüli) és külső kapcsolattartás módját; a saját részre történő kötelezettségvállalás, utalványozás és annak ellenjegyzése, illetve érvényesítés esetére az összeférhetetlenségi követelmények érvényesülését a közeli hozzátartozóknál nem biztosították; a Polgármesteri hivatalnál éltek az Ámr. által biztosított lehetőséggel és nem volt szükséges előzetes írásbeli kötelezettségvállalás az egyedileg 50 ezer Ft-ot el nem érő kifizetések esetében, azonban ennek rendjét és nyilvántartási formáját belső szabályzatban nem rögzítették, a jegyző nem jelölte ki az értékelési eljárás szabályszerű végrehajtásának folyamatba épített ellenőrzéséért felelős személyt; a számlarend nem tartalmazta az 5. és 9. főkönyvi számlaosztály alkalmazott főkönyvi számláinak számát és megnevezését; nem határozták meg a főkönyv és az analitikus nyilvántartások egyeztetése dokumentálásának módját; az érintett dolgozók munkaköri leírásában a szabályzatban meghatározott feladatok nem szerepeltek; az ellenőrzési nyomvonal kialakítása során nem azonosították a folyamatokat és folyamatgazdákat, nem határozták meg a tevékenységcsoportokat, az elvégzendő tevékenységeket, feladatokat, utalást a tevékenység belső szabályozásban való fellelhetőségére, az adott tevékenység ellátásáért felelős személy megnevezését, egyértelmű megfeleltetését, az ellenőrzési pontokat, egyes tevékenységek elvégzését igazoló dokumentum megnevezését, illetve fellelhetési helyét a rendszerben; a kockázatkezelési eljárási rend nem tartalmazta a kockázatok értékelését, és kategóriákba sorolását, az elfogadható kockázati szint meghatározását, a kockázatokra adható válaszintézkedések megvalósíthatóságának mérlegelését, kockázat nyilvántartást, a válaszintézkedés beépítését a folyamatba

10 I. Összegző megállapítások, következtetések, javaslatok és a kockázati környezet rendszeres felülvizsgálatát, azonban a kialakított belső kontrollok végrehajtásuk esetén a lehetséges hibák többsége ellen védelmet nyújtottak. A jegyző a szakmai teljesítés igazolására irányuló utasításban az Ámr-ben foglaltak ellenére nem írta elő a folyamatosan igénybe vett és havi rendszerességgel számlázott szolgáltatások esetében a szakmai teljesítésigazolás kötelezettségét. A Polgármesteri hivatalnál a külső szolgáltató által végzett karbantartási, kisjavítási szolgáltatások, a gépek, berendezések és felszerelések vásárlása, létesítése, továbbá az államháztartáson kívülre teljesített működési és felhalmozási célú pénzeszközátadások kifizetések során ezen tevékenységek költségvetési súlyának figyelembevételével összefoglalóan értékelve a belső kontrollok működésének megbízhatósága jó volt, mivel az államháztartáson kívülre teljesített működési és felhalmozási célú pénzeszközátadások és a gépek, berendezések és felszerelések vásárlásával, létesítésével kapcsolatos gazdasági eseményei között elszámolt kiadások teljesítése során a megrendelésekben, szerződésekben, megállapodásokban, kötelezettségvállalás dokumentumában meghatározott feladatok teljesítésének, a kiadások jogosultságának, összegszerűségének ellenőrzését a szakmai teljesítés igazolására kijelölt személyek a belső szabályzatban előírt módon elvégezték, az utalvány ellenjegyzője meggyőződött a szakmai teljesítésigazolás és az érvényesítés megtörténtéről, továbbá a gazdálkodásra vonatkozó szabályok érvényesüléséről, azonban a külső szolgáltatók által végzett karbantartási, kisjavítási szolgáltatások gazdasági eseményei között elszámolt kiadások teljesítése során a szakmai teljesítés igazolására kijelölt személyek ellenőrzési kötelezettségüknek nem tettek eleget, mert nem ellenőrizték dokumentumok alapján a kifizetés jogosultságát, összegszerűségét és a megbízás, megrendelés teljesítését, továbbá az utalványok ellenjegyzője nem látta el munkafolyamatba épített ellenőrzési kötelezettségét, mivel nem kifogásolta, hogy nem foglalták írásba a kötelezettségvállalásokat és így a szakmai teljesítés igazolója részére nem állt rendelkezésre dokumentum feladatainak szabályszerű végrehajtása érdekében. A Polgármesteri hivatalban a pénzügyi-számviteli feladatoknál alkalmazott informatikai rendszer működésére vonatkozó szabályok hiányosságai közepes kockázatot jelentettek a feladatok szabályszerű végrehajtásában, mivel a Polgármesteri hivatalban a katasztrófa elhárítási tervet a években nem aktualizálták, a pénzügyi-számviteli feladatoknál alkalmazott informatikai rendszerekhez való hozzáférési jogosultságok megállapítása során alkalmazandó eljárásrend esetében nem határozták meg a hozzáférési jogosultságok módosítására és ellenőrzésére vonatkozó szabályokat, a pénzügyi-számviteli rendszerből ellenőrzési lista nem kérhető le, így nem állapítható meg, hogy a pénzügyi számviteli rendszerben mely azonosítóval mikor végeztek műveletet, illetve mi volt a művelet pontos tartalma, továbbá nem voltak szabályozottak a pénzügyi-számviteli szoftver-változások ellenőrzésére, tesztelésére vonatkozó eljárások. A hiányosságok ellenére a kialakított belső kontrollok megfelelő végrehajtásuk esetén a lehetséges hibák többsége ellen védelmet nyújtottak. A Polgármesteri hivatalnál a pénzügyiszámviteli feladatok ellátásánál alkalmazott informatikai rendszer belső kontrolljainak megbízhatósága gyenge volt, mivel nem tesztelték az elmúlt két évben a katasztrófa elhárítási tervet, nem biztosították a főkönyvi könyvelési rendszerben tárolt hozzáférési jogosultságok ellenőrizhetőségét, nem követelték meg a pénzügyi-számviteli szoftverekben a jelszavakra előírt szabályok teljes körű betartását, a változáskezelési eljárások ellenőrzését, tesztelését az ellenőrzési feladat szabályozásának hiánya miatt nem végezték el, a pénzügyi-számviteli szoftver nem biztosította ellenőrzési lista készítését minden adathozzáférésről, adatmódosításról és adattörlésről, nem történt meg az elmúlt egy évben annak ellenőrzése, hogy az elmentett állományokból a pénzügyi számviteli adatok teljes körűen helyreállíthatóak-e. A belső ellenőrzési feladatokat az Önkormányzat Társulás útján látta el. A belső ellenőrzés szervezeti kereteinek kialakítása és szabályozásának hiányosságai a belső ellenőrzési feladatok megfelelő, szabályszerű végrehajtásában közepes kockázatot jelentettek, mivel a belső ellenőrzési feladatok ellátására irányuló megállapodásban nem határozták meg a belső ellenőrzési vezető személyét, valamint nem rendelkeztek a belső ellenőrzési vezetői feladatatok ellátásának módjáról. A stratégiai tervet nem támasztották alá kockázatelemzéssel. Nem írták elő a jegyző bevonásának kötelezettségét a stratégiát megalapozó kockázatelemzés folyamatába, nem elemezték az európai uniós forrásból megvalósított

11 I. Összegző megállapítások, következtetések, javaslatok feladatok végrehajt ásának, a közbeszerzési eljárások lefolyt atásának és a kedvezményezett szervezeteknél az Önkormányzat költségvetéséből céljelleggel nyújtott támogatások rendeltetésszerű felhasználásának a kockázatát, valamint a évi belső ellenőrzési tervben nem határoztak meg kapacitást a soron kívüli ellenőrzési feladatokra, azonban a kialakított szervezet szabályszerű működése esetén a lehetséges hibák többsége ellen védelmet nyújtott. A évben kilenc, a évben hat ellenőrzést tervezett az Önkormányzat, ebből a évben hat ellenőrzést a Polgármesteri hivatalban, három ellenőrzést az intézményeknél, a évben öt ellenőrzést a Polgármesteri hivatalban, egy ellenőrzést az intézményeknél. A belső ellenőrzés működésénél a kialakított kontrollok megbízhatósága gyenge volt, mivel a évben a Polgármesteri hivatalban tervezett hat ellenőrzésből négy, az intézményekben tervezett három ellenőrzésből kettő nem valósult meg. A belső ellenőrök nem végezték el a belső ellenőrzési kézikönyvben előírt a belső ellenőrzési tevékenység minőségét biztosító eljárásokat. Az ellenőrzött szervezetek intézkedési tervet nem készítettek, a feltárt hiányosságok megszüntetéséről nem győződtek meg. A belső ellenőrzési feladatokat ellátó Társulás munkaszervezetének vezetője a belső ellenőri javaslatok hasznosulásáról, a végrehajtott és végre nem hajtott intézkedésekről a Ber. előírásai ellenére nyilvántartást nem vezetett. A jegyző a Polgármesteri hivatalra vonatkozóan teljesítette az Ámr. 23. mellékletében rögzített nyilatkozattételi kötelezettségét. A polgármester a költségvetési szervek éves ellenőrzési jelentései alapján készített évi és évi összefoglaló jelentést a zárszámadási rendelettervezettel egyidejűleg a Képviselő-testület elé terjesztette. Az ÁSZ az Önkormányzat gazdálkodását a évben ellenőrizte átfogó jelleggel, melynek során 36 szabályszerűségi és kilenc célszerűségi javaslatot tett, melyek realizálása érdekében intézkedési terv készült. A szabályszerűségi javaslatok 47%-a realizálódott. A költségvetési koncepció előterjesztésekor a kisebbségi önkormányzat képviselő-testülete által alkotott vélemény a költségvetési koncepció kisebbségi önkormányzatra vonatkozó részéről csatolásra került. Az Önkormányzat a évi zárszámadási rendeletében a pénzmaradványt költségvetési szervenként határozta meg és hagyta jóvá. A polgármester a központi költségvetési kapcsolatokban biztosított pótelőirányzatokról a költségvetési rendelet módosítására irányuló javaslatot a Képviselő-testület elé terjesztette, a kisebbségi önkormányzatot érintő költségvetési rendelet módosítására a kisebbségi önkormányzat határozata alapján került sor. A kötelezettségvállalás nyilvántartás vezetésével megbízott munkavállaló a feladatát a belső szabályozásban foglaltaknak megfelelően ellátta, a főkönyvi és analitikus nyilvántartások dokumentált ellenőrzése negyedévente megtörtént. A közbeszerzési szabályzat kiegészítésre került a közbeszerzési eljárások belső ellenőrzésének felelősségi rendjével. A közbeszerzési eljárások során az Önkormányzat nevében eljárók nyilatkoztak az összeférhetetlenségről, az Önkormányzat a Kbt. alanyi hatálya alá bejelentkezett és éves közbeszerzési tervét elkészítette. A becsült érték meghatározására és az egybeszámítás követelményeire vonatkozó előírásokat a Polgármesteri hivatal betartotta, a közbeszerzési eljárások a belső ellenőrzés keretében vizsgálatra kerültek. A leltározási tevékenységet és az év végi értékelési feladatokat elvégezték. A vagyongazdálkodási rendelet kiegészítésre került az önkormányzati vagyon feletti rendelkezési, döntési határkörök gyakorlására jogosultak megnevezésével, a vagyon forgalomképesség szerinti besorolásának megváltoztatási módjának, valamint a követelés elengedés és ingyenes vagyonátruházás módjának meghatározásával. A jegyző intézkedett, hogy a támogatott szervezeteknek folyósított támogatások feltételei írásba foglalásra kerüljenek, a támogatásokkal való elszámolás szabályszerűségét a belső ellenőrzés keretein belül vizsgálták. A kisebbségi önkormányzattal kötött együttműködési megállapodás felülvizsgálatra került, melyben meghatározták a kötelezettségvállalás, utalványozás, ellenjegyzés és érvényesítés rendjét. A szabályszerűségi javaslatok 13%-a részben hasznosult. A költségvetési rendelettervezetekben a tervezett hiányt bemutatták, de a költségvetési bevételek és kiadások továbbra is tartalmaztak finanszírozási célú pénzügyi műveleteket. Az SzMSz-t kiegészítették a Polgármesteri hivatalhoz rendelt önállóan és részben önállóan gazdálkodó költségvetési szervek megnevezésével, de továbbra sem tartalmazta a Polgármesteri hivatal alapító okiratának számát, Polgármesteri hivatalhoz rendelt önállóan

12 I. Összegző megállapítások, következtetések, javaslatok és részben önállóan gazdálkodó költségvetési szerveknél a pénzügyi-gazdasági tevékenységet ellátó személyek feladatkörének és munkakörének megnevezését. A jegyző kiegészít ett e az ügyrendet a vezetők feladat-, hatás- és jogkörével, azonban az ügyrend továbbra sem tartalmazta a dolgozók feladat- és hatásköreit. A szabályszerűségi javaslatok 38%-a nem teljesült. A polgármester nem terjesztette a Képviselő-testület elé az Áht. szerinti mérlegek, kimutatások tartalmának meghatározásáról szóló rendelettervezetet. A költségvetési rendelet tervezet nem tartalmazta a több éves kihatással járó döntések számszerűsítését tartalmazó kimutatás szöveges indoklását, a közvetett támogatások kimutatásáról készített mérleget és azok szöveges indoklását, az év várható bevételi és kiadási előirányzatai teljesüléséről az előirányzatfelhasználási ütemtervet, továbbá a zárszámadási rendelettervezet a helyi kisebbségi önkormányzat mérlegeit és az éves létszámkeretet önállóan és részben önállóan gazdálkodó szervenként. A jegyző az intézkedési tervben foglalt határidőn túl egészítette ki meglévő szabályzatát a szakmai teljesítés igazolásának módjára vonatkozó előírásokkal, az intézményi számviteli politika szabályozásához azokat az érvényesítendő követelményeket, melyek önkormányzati szinten biztosítják az egységes számviteli rend kialakítását. Nem módosította a számviteli politikában a mérlegkészítés időpontját, hogy az Önkormányzat a Vhr-ben meghatározott határidőre beszámolási kötelezettségének eleget tudjon tenni, nem gondoskodott az eszközök és források értékelési szabályzatának kiegészítéséről, hogy az tartalmazza a jogszabályi előírásokon alapuló jogerős követelések értékelésének elveit, az áruszállításból és szolgáltatásnyújtásból származó követelések vevő általi elismerés igazolásának és a követelés értéke meghatározásának módját, az adós minősítési szempontjait követelés típusonként, a kisösszegű követelések év végi meghatározásának elveit, és dokumentálásának szabályait. Nem gondoskodott arról, hogy a számlarend valamennyi alkalmazásra kijelölt számlát tartalmazzon, nem határozta meg az analitikus nyilvántartások és főkönyvi könyvelés egyeztetésének módját, és a dokumentálás szabályait, továbbá az egyéb gazdasági események összesítő bizonylatainak elkészítési határidejét, tartalmi követelményeit, dokumentálásuk formáját és nem rögzítette a helyi kisebbségi önkormányzati gazdálkodással összefüggő sajátos feladatokat a Polgármesteri hivatal számviteli politikájában és számlarendjében. A pénztárellenőr a munkafolyamatba épített előzetes és utólagos ellenőrzési feladatainak nem tett eleget. A Számv. tv. előírása ellenére bizonylat nélkül rögzítettek gazdasági eseményeket a főkönyvi számlákon. A jegyző nem kezdeményezte az önkormányzati részesedésű kht-k esetében a közhasznúsági szerződések felülvizsgálatát és módosítását, hogy azok tartalmazzák a támogatás elszámolásának feltételeit, módját. Az Ámr. ellenére a jegyző nem határozta meg az intézmények elemi beszámoló felülvizsgálatának rendjét, nem gondoskodott az intézmények éves beszámolója felülvizsgálatáról és működésük elbírálásáról, írásban történő értesítésükről a beszámolójuk jóváhagyása és a megállapított módosított pénzmaradványuk összegéről. A célszerűségi javaslatok 56%-a hasznosult. A jegyző kiegészítette a leltározási szabályzatot a leltárak értékelésére vonatkozó ellenőrzési feladatok meghatározásával, a leltárkülönbözetek rendezésének módjával és az üzemeltetésre átadott eszközök leltározási módjának szabályaival, a pénzkezelési szabályzatot a megnyitható bankszámlák rendeltetésével, kijelölték a készpénz felvételére szolgáló bankszámlát, a készpénz felvételére jogosult munkavállalót, a pénztáros és helyettesének személyét, meghatározta a pénztáros helyettesítésére vonatkozó szabályokat, a pénztár átadás-átvétel dokumentálásának módját, rendelkezett az ügyfélterminál biztonságos kezelésének szabályairól, a kezelése során ellátandó feladatokról, az arra jogosult személyekről, meghatározta a pénztárellenőr munkafolyamatba épített előzetes ellenőrzési feladatait, a felesleges vagyontárgyak hasznosítása, selejtezése esetére a jegyző kijelölte a vagyontárgyak minősítéséért felelős munkavállalót, meghatározta az eladási ár megállapítására vonatkozó szabályokat és az értékesített vagyontárgyak nyilvántartásokból való kivezetésének módját, gondoskodott arról, hogy az önkormányzati vagyon hasznosítása során megkötött szerződésekben az Önkormányzat érdekeit védő garanciális elemek beépítésre kerüljenek, a mozgáskorlátozottak esélyegyenlőségének megteremtése érdekében az Önkormányzat a Polgármesteri hivatalnál biztosította az akadálymentesítést, valamint saját forrásai kiegészítése érdekében nyújtott be pályázatot. A célszerűségi javaslatok 11%-a részben teljesült, mivel a jegyző a biztonságos üzemeltetés és munkavégzés feltételeit biztosító katasztrófa elhárítási tervet elkészítette, azonban nem készült el a

13 I. Összegző megállapítások, következtetések, javaslatok Polgármesteri hivatal informatikai stratégiája, nem került kidolgozásra és dokumentálásra az informatikai rendszer programrészletezésű hozzáférési jogosultsági rendszere. A célszerűségi javaslatok 33%-a nem teljesült, mivel a céljelleggel nyújtott támogatások jóváhagyásának és folyósításának egységes szabályozása nem készült el, nem történt meg a szabályzatok és dolgozók munkaköri leírásai összhangjának biztosítása, a polgármester és a jegyző nem számoltatta be helyettesítés esetén a felhatalmazottakat és megbízottakat a kötelezettségvállalási, utalványozási, azok ellenjegyzési feladatok ellátásáról. Az Önkormányzatnál az ÁSZ a évek között kettő, a z árszámadáshoz kapcsolódó vizsgálatot végzett. A kötött felhasználású támogatások évi felhasználásának ellenőrzésekor egy szabályszerűségi javaslat ellenére nem intézkedtek annak érdekében, hogy az egyes jövedelempótló támogatások igénylése megfeleljen a költségvetési törvényben foglaltaknak. A célszerűségi javaslatok közül nem intézkedtek annak érdekében, hogy a szakmai és informatikai fejlesztési feladatokhoz támogatásban részesülő intézmények az elszámolás érdekében részletes kimutatást készítsenek a beszerzésekről és dokumentálják a felhasználást, továbbá a jegyző nem vizsgálta felül a Szoc.tv. alapján folyósított ellátásokkal kapcsolatos igazgatási, pénzügyi feladatok ellátását biztosító egymásra épülő, integrált informatikai rendszer bevezetésének és alkalmazásának lehetőségét. A helyi önkormányzatok beruházásaihoz és rekonstrukcióihoz nyújtott évi felhalmozási célú támogatások felhasználásának ellenőrzésekor az ÁSZ egy szabályszerűségi és egy célszerűségi javaslatot tett, melyek hasznosultak. A helyszíni ellenőrzés megállapításainak hasznosítása mellett javasoljuk: a polgármesternek a jogszabályi előírások maradéktalan betartása érdekében 1. kezdeményezze a Képviselő-testületnél a Polgármesteri hivatal SzMSz-ének kiegészítést az Ámr. 10. (5) bekezdés a) pontjának megfelelően a Polgármesteri hivatal alapító okiratának számával és keltével, az Ámr. 10. (5) bekezdés h) pontjának megfelelően a Polgármesteri hivatalnál és a hozzá rendelt önállóan és részben önállóan gazdálkodó költségvetési szerveknél a pénzügyi-gazdasági tevékenységet ellátó személyek feladatkörének és munkakörének meghatározásával; 2. gondoskodjon az Önkormányzat gazdálkodásának évi átfogó ellenőrzése során az ÁSZ által részére tett és nem teljesült szabályszerűségi és célszerűségi javaslatok végrehajtásáról; a munka színvonalának javítása érdekében 3. kezdeményezze, hogy a számvevői jelentésben foglaltakat a Képviselő-t est ület tárgyalja meg és a feltárt hiányosságok megszüntetése érdekében készíttessen intézkedési tervet a határidők és felelősök megjelölésével. Az intézkedési tervet, az elfogadását követő 30 napon belül küldje meg az ÁSZ Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Ellenőrzési Irodája részére; a jegyzőnek a jogszabályi előírások maradéktalan betartása érdekében 4. készítse el az Ámr (1) bekezdésben foglalt előírásnak megfelelően az éves likviditási tervet és gondoskodjon annak szükség szerinti aktualizálásáról;

14 I. Összegző megállapítások, következtetések, javaslatok 5. biztosítsa az Áht. 8/A. (7) bekezdésében előírtak alapján, hogy a költségvetési rendelettervezetek költségvetési bevételi és kiadási főösszegei ne tartalmazzanak finanszírozási célú pénzügyi műveletekkel kapcsolatos bevételeket, illetve kiadásokat; 6. gondoskodjon az Áht. 7. (2) bekezdésében előírt ak alapján a költ ségvetési rendelet-tervezet előkészítése során a beruházási kiadások és az előző évről áthúzódó feladatok (kötelezettségek) előirányzatainak fedezeteként az előző évi pénzmaradvány igénybevétel megalapozott tervezéséről; 7. gondoskodjon arról, hogy a költségvetési rendelettervezet tartalmazza az Áht. 69. (1) bekezdés előírásának megfelelően az európai uniós támogatással megvalósuló programok, projektek működési és felhalmozási célú költségvetési kiadási és bevételei előirányzatait, valamint az Ámr. 29. (1) bekezdés g) és k) pontjában foglaltaknak megfelelően a többéves kihatással járó európai uniós támogatással megvalósuló feladatok előirányzatait éves bontásban, illetve elkülönítetten a bevételi és kiadási előirányzatait; 8. tegyen eleget az Ámr aiban foglalt utalványokat érintő ellenjegyzési kötelezettségének, amelynek során gondoskodjon az Ámr (1) bekezdésben előírtak betartása érdekében a bevételek beszedésének elrendelése előtt arról, hogy az okmányok alapján ellenőrizzék, szakmailag igazolják azok jogosultságát, összegszerűségét, a szerződés, a megrendelés, a megállapodás teljesítését, illetve győződjön meg az Ámr (3) bekezdésben előírtak betartása érdekében az érvényesítés ellátásáról; 9. biztosítsa az Ámr. 157/D. (1) bekezdésében hivatkozott 22. számú melléklet pontjában foglaltak alapján az éves költségvetési beszámoló szöveges indokolásának közzétételét; 10. egészítse ki a meglévő szabályzatokat, hogy azok az Áht (1) és (3), az Ámr. 145/A. (1)-(2) bekezdés és a 145/B. (1) bekezdésben foglaltak alapján biztosítsák a költségvetés tervezési és a zárszámadás készítési folyamat során végrehajtandó belső kontrolltevékenységek szabályszerű végrehajtását, így: írja elő az intézmények, hivatali szervezeti egységek által benyújtott költségvetési igények teljesíthetőségének vizsgálatát; határozza meg a saját bevételek előirányzatai és a költségvetés megalapozását szolgáló helyi rendeletek összhangja biztosítottságának ellenőrzési kötelezettségét; jelölje ki a zárszámadási feladatok koordinálásáért felelős személyt, vagy személyeket; 11. a belső szabályzatokban, valamint az Áht (1) és (3), az Ámr. 145/A. (1)-(2) bekezdéseiben és a 145/B. (1) bekezdésében foglaltak alapján ellenőriztesse a feladat ellátásával megbízott munkavállalókkal: a) az intézmények, Polgármesteri hivatal szervezeti egységei által benyújtott költségvetési igények teljesíthetőségét; a saját bevételek és a költségvetés megalapozását szolgáló helyi rendeletek összhangjának biztosítottságát; a zárszámadás készítés folyamatában az intézmények által az államit támogatásokkal, hozzájárulásokkal történő elszámoláshoz közölt mutatószámok adatai megbízhatóságát; az intézmények pénzmaradvány megállapításának szabályszerűségét;

15 I. Összegző megállapítások, következtetések, javaslatok az Ámr (3) bekezdés c) pontja alapján az intézményi eredeti, a módosított előirányzatok és a teljesítések eltérésének indokoltságát, az Ámr (3) bekezdés d) pontja alapján az intézményi számszaki beszámoló belső, valamint annak a Képviselőtestület által meghatározott adatszolgáltatással való összhangját; 12. a pénzügyi-számviteli feladatok során elvégzendő belső kontrolltevékenységek szabályozottsága érdekében: b) egészítse ki a gazdasági szervezet ügyrendjét az Ámr. 17. (5) bekezdésében foglaltaknak megfelelően a munkavállalók hatás és jogkörével, valamint gondoskodjon az ügyrendben meghatározott feladatok munkakörökhöz való sorolásáról, határozza meg a helyettesítés rendjét, a belső (szerven belüli) és külső kapcsolattartás módját; egészítse ki meglévő szabályzatát az Ámr (3) bekezdésében foglaltak alapján az egyedileg 50 ezer Ft-ot el nem érő kifizetések esetében a kötelezettségvállalás rendjének és nyilvántartási formájának szabályozásával; valamint biztosítsa, hogy a szakmai teljesítés igazolásának szabályozásáról szóló utasítás az Ámr (1) bekezdésében foglaltaknak megfelelően valamennyi kifizetésre kiterjedjen; egészítse ki meglévő szabályozását az Ámr (3) bekezdésében foglalt összeférhetetlenségi követelmények biztosítása érdekében a közeli hozzátartozók és a saját részre történő kötelezettségvállalás, utalványozás és annak ellenjegyzése, illetve érvényesítésre vonatkozó helyettesítési előírásokkal; jelölje ki az eszközök és források értékelési szabályzatában az értékelések ellenőrzéséért felelős munkaköröket; egészítse ki a Vhr. 37. (5) bekezdése alapján készített eszközök hasznosítási, selejtezési szabályzatát az eljárás szabályszerű végrehajtásának folyamatba épített ellenőrzéséért felelős személy meghatározásával az Ámr. 145/A. (1)-(2) bekezdésében foglaltaknak megfelelően; egészítse ki a számlarendet a Számv. tv (2) bekezdésében foglaltaknak megfelelően, hogy az valamennyi alkalmazott főkönyvi számla számlaszámát és megnevezését tartalmazza, a Vhr. 49. (2) bekezdésében foglaltak alapján szabályozza az analitikus nyilvántartások kapcsolódó főkönyvi nyilvántartásokkal való egyeztetését és annak dokumentálását; egészítse ki az ellenőrzési nyomvonalat az Ámr. 145/B. és a Pénzügyminisztérium Útmutató az ellenőrzési nyomvonal kialakításához módszertani útmutatója alapján, hogy az tartalmazza az elvégzendő tevékenységeket, feladatokat, utalást arra hogy a tevékenységeket, feladatokat részletesen mely belső szabályzatok t art almazzák, az adott tevékenység, feladat és a végrehajtásért felelős szervezeti egység vagy személy megnevezését, egyértelmű megfeleltetését, az ellenőrzési pontokat, az egyes tevékenység, feladat elvégzését igazoló dokumentum megnevezését, valamint az egyes tevékenység, feladat elvégzését igazoló dokumentum fellelhetési helyét a rendszerben; egészítse ki a kockázatkezelési szabályzatát az Ámr. 145/C. és a Pénzügyminisztérium Útmutató a kockázatkezelés kialakításához módszertani útmutatója alapján, hogy az tartalmazza a kockázatok értékelését, kategóriákba sorolását, az elfogadható kockázati szint meghatározását, a kockázatokra adható válaszok megvalósíthatóságának mérlegelését, kockázat nyilvántartást, a válaszintézkedés beépítését a folyamatba, a kockázati környezet rendszeres felülvizsgálatát;

16 I. Összegző megállapítások, következtetések, javaslatok 13. a pénzügyi-gazdasági tevékenység során elvégzett kontrolltevékenységek belső szabályzatokban, az Ámr (1) bekezdésében és az Ámr (4) bekezdésében foglaltaknak megfelelő végrehajtása érdekében követelje meg a szakmai teljesítés igazolójától, hogy feladata elvégzése során ellenőrizze a kifizetés jogosultságát, összegszerűségét, a megrendelésben, szerződésben foglaltak teljesítését, valamint követelje meg az utalványozás ellenjegyzőjétől, hogy munkafolyamatba épített ellenőrzési feladatát a belső szabályzatban foglaltaknak megfelelően lássa el; 14. a belső ellenőrzéssel kapcsolatban c) kezdeményezze a Társulással kötött megállapodás módosítását, ennek során jelöljék ki a belső ellenőrzési vezetői feladatokat ellátó személyt, továbbá határozzák meg, hogy a Ber ban a belső ellenőrzési vezető számára meghatározott tevékenységeket milyen módon látják el; kezdeményezze a Ber ában foglaltak teljesítése érdekében, hogy a belső ellenőrzési vezető a stratégiai tervet kockázatelemzés alapján készítse el; kezdeményezze, hogy az éves ellenőrzési terv a Ber. 21. (4) bekezdésében foglaltaknak megfelelően tartalmazzon kapacitást a soron kívüli ellenőrzési feladatokra; kezdeményezze, hogy a belső ellenőrzési tevékenység minőségét biztosító eljárásokat az ellenőrzési kézikönyvben előírtaknak megfelelően elvégezzék; kezdeményezze, hogy a belső ellenőrzési vezető a Ber. 8. f) pontja és a Ber. 12. n) pontja alapján vezessen nyilvántartást az ellenőrzési jelentésekben tett megállapítások, javaslatok hasznosulásáról, a végrehajtott és végre nem hajtott intézkedésekről; 15. gondoskodjon az Önkormányzat gazdálkodásának évi átfogó ellenőrzése, valamint a kötött felhasználású támogatások évi felhasználásának ellenőrzése során az ÁSZ által részére tett és nem teljesült szabályszerűségi és célszerűségi javaslatok végrehajtásáról; a munka színvonalának javítása érdekében 16. gondoskodjon az önkormányzati európai uniós forrásokhoz kapcsolódó pályázati tevékenységgel kapcsolatos feladatok szabályozásáról, valamint a dolgozók munkaköri leírásaiban történő rögzítéséről, hogy az meghatározza az önkormányzati szintű pályázatkoordinálás ellátásáért és pályázat-nyilvántartás vezetéséért felelős személyt, a pályázatfigyelést végzők és a döntési, illetve döntés-előterjesztési jogkörrel rendelkezők közötti információszolgáltatási kötelezettséget, az európai uniós forrásokra irányuló pályázatfigyelés és pályázatkészítés eljárási rendjét, az európai uniós forrással támogatott fejlesztések lebonyolításával kapcsolatos eljárási rendet; 17. tegye meg a szükséges intézkedések annak érdekében, hogy a belső ellenőrzési stratégiát megalapozó kockázatelemzés terjedjen ki az európai uniós forrásokkal támogatott fejlesztési feladatokra; 18. biztosítsa, hogy a külső szervezettel pályázatkészítési feladatra kötött szerződések tartalmazzák a Polgármesteri hivatal képviselőjével való kapcsolattartást, valamint az információ átadás formáját, tartalmát, módját, továbbá a külső szervezettel a lebonyolítási feladatra kötött szerződések tartalmazzák a lebonyolítási feladatok ellenőrzésének rendjét és a személyre szóló felelősségi szabályokat;

17 I. Összegző megállapítások, következtetések, javaslatok 19. gondoskodjon az informatikai rendszer szabályozottságának biztosítása, a belső kontrolljainak működtetése érdekében: d) a katasztrófa elhárítási terv aktualizálásáról; a pénzügyi-számviteli feladatoknál alkalmazott informatikai rendszerekhez való hozzáférési jogosultságok megállapítása során alkalmazandó eljárásrend esetében a hozzáférési jogosultságok módosítására és ellenőrzésére vonatkozó szabályok megállapításáról; olyan pénzügyi-számviteli szoftver beszerzési lehetőségének vizsgálatáról, mely biztosítja, hogy a felhasználók egyedi felhasználónévvel és jelszóval rendelkezzenek; a pénzügyi-számviteli rendszerből ellenőrzési lista legyen lekérhető, mely alapján megállapítható, hogy a pénzügyi számviteli rendszerben mely azonosítóval mikor végeztek műveletet, illetve mi volt a művelet pontos tartalma; továbbá biztosítja, hogy minden adathozzáférés, adatmódosítás és adattörlés ellenőrizhető legyen; a pénzügyi-számviteli szoftver-változások ellenőrzésére, tesztelésére vonatkozó eljárás szabályozásáról, és annak szabályozás szerinti dokumentált elvégzéséről; a katasztrófa elhárítási terv teszteléséről; annak ellenőrzéséről, hogy az elmentett állományokból a pénzügyi számviteli adatok teljes körűen helyreállíthatóak-e; 20. kezdeményezze, hogy a Társulással kötött megállapodásban írják elő a belső ellenőrzési stratégiai tervet megalapozó kockázatelemzés folyamatába a jegyző bevonásának kötelezettségét; 21. intézkedjen, hogy a Társulás gondoskodjon az éves ellenőrzési tervben szereplő ellenőrzések maradéktalan végrehajtásáról.

18 II. RÉSZLETES MEGÁLLAPÍTÁSOK 1. Az Önkormányzat költségvetési és pénzügyi helyzete 1.1. A tervezett költségvetési bevételek és kiadások alapján a költségvetési egyensúly, a költségvetési hiány oka, finanszírozásának tervezett módja és a költségvetési hiány megállapításának szabályszerűsége Az Önkormányzatnál a évek közötti időszakban a tervezett költségvetési bevételek és kiadások az előző évhez viszonyítva változóan alakultak. A tervezett költségvetési bevételek a évi 1640 millió Ft-ról a évben 1140 millió Ft-ra csökkentek, majd a évben 1266 millió Ft-ra növekedtek, a évben pedig 1055 millió Ft-ra csökkentek. A tervezett költségvetési kiadások a tervezett költségvetési bevételekhez hasonló irányban változtak. A évi 1767 millió Ft-ról a évben 1079 millió Ft-ra csökkentek, majd a évben 1368 millió Ft-ra nőttek, a évben 1110 millió Ft-ra csökkentek az előző évhez képest. Az Önkormányzat költségvetésének egyensúlya a és a években nem volt biztosított, mivel a tervezett költségvetési bevételek nem fedezték a tervezett költségvetési kiadásokat. A évben a tervezett költségvetési bevételek meghaladták a tervezett költségvetési kiadásokat. A tervezett működési célú kiadások a években meghaladták a tervezett működési célú költségvetési bevételeket, valamint a és a években a tervezett felhalmozási célú költségvetési kiadások is meghaladták a tervezett felhalmozási célú költségvetési bevételeket. A tervezett költségvetési bevételek és kiadások alakulását szemlélteti a következő grafikus ábra: AZ ÖNKORMÁNYZA T TERVEZETT KÖLTSÉGVETÉSI BEVÉTELÉNEK, KIADÁSÁNAK ÉS EGYENSÚLYI HELYZETÉNEK A LAKULÁS A év év év év Költségvetési bevétel Költségvetési kiadás Költségvetési bevétel Költségvetési kiadás Költségvetési bevétel Költségvetési kiadás Költségvetési bevétel Költségvetési kiadás T erveze t t működési célú költségvetési bevételek/kiadások T erveze tt felhalmozási célú költségvetési bevételek/kia dások Hiány Adatok: millió Ft-ban T ö bbl et A költségvetés tervezett hiányát a évben a működési célú költségvetési bevételek 85 millió Ft-os hiánya és a felhalmozási célú bevételeket 42 millió forinttal meghaladó felhalmozási célú kiadások okozták. A évben a költségvetés többletét a felhalmozási célú költségvetési kiadásokat 162 millió Ft-tal meghaladó felhalmozási célú költségvetési bevételek eredményezték, amelyet a működési célú költségvetési bevételek hiánya 101 millió Ft-tal csökkentett. A költségvetés tervezett hiányát a években a felhalmozási célú költségvetési bevételeket meghaladó mértékben tervezett felhalmozási célú költségvetési kiadások (11, illetve 2 millió Ft), és a működési célú költségvetési bevételeket meghaladó mértékben tervezett működési célú költségvetési kiadások (91, illetve 53 millió Ft) együttesen okozták. 18

19 Az Önkormányzatnál a években a költségvetési egyensúly biztosítása érdekében a költségvetési rendeletekben millió Ft működési célú rövid lejáratú, a és a években 52 és 22 millió Ft felhalmozási célú hitel felvételét, valamint a évben 14 millió Ft meglévő, hitelviszonyt megtestesítő (részesedés) értékpapír értékesítését 9 tervezték. A évi a költségvetési rendeletekben nem terveztek kötvénykibocsátást. A évi költségvetési rendeletekben a költségvetési egyensúly megteremtése és megőrzése érdekében évközi többletbevétel hiányt csökkentő felhasználásának előírásával, valamint kiadási megtakarítást eredményező intézkedésekről nem döntöttek. A jegyző a évi költségvetések tervezése során a folyamatos fizetőképesség biztosítása érdekében folyószámla-hitelkeret, valamint rövid lejáratú hitelfelvétel tervezésével gondoskodott. A években az Ámr (1) bekezdésében előírtak ellenére, a pénzállomány alakulásáról szóló likviditási tervet a jegyző nem készített. Az Önkormányzatnál évek költségvetési rendeleteiben megsértették az Áht. 8/A. (7) bekezdésében előírtakat, mivel a költségvetésben finanszírozási célú pénzügyi műveleteket vettek figyelembe költségvetési bevételként és költségvetési kiadásként. A évi költségvetési rendeletekben a tervezett költségvetési kiadások főösszegében millió Ft tervezett finanszírozási kiadást, valamint a tervezett költségvetési bevételek főösszegében millió Ft finanszírozási célú bevételt vettek figyelembe. 9 Az Önkormányzat a börtön építését végző gazdasági társaságban meglévő részesedésének eladását tervezte be. 19

20 1.2. A teljesített költségvetési bevételek és kiadások alapján a pénzügyi egyensúly, a pénzügyi hiány oka, finanszírozásának módja és hatása a pénzügyi helyzet alakulására az eladósodás, valamint a fizetőképesség szempontjából Az Önkormányzatnál a teljesített költségvetési bevételek főösszege között csökkenő tendenciát mutatott. A teljesített költségvetési bevétel a évi 1538 millió Ft-ról a évben 1165 millió Ft-ra, a évre pedig 1044 millió Ft-ra mindkét évben 10,4%-kal csökkent. A teljesített költségvetési kiadás főösszege a évi 1294 millió Ft-ról a évre 1067 millió Ft-ra (17,5%-kal) csökkent, majd évre 1117 millió Ft-ra (4,7%-kal) emelkedett. Az Önkormányzat teljesített költségvetési bevételeit és kiadásait a következő ábra mutatja: AZ ÖNKORMÁNYZAT TELJ ESÍTETT KÖLTS ÉGVETÉS I BEVÉTELÉNEK, KIADÁS ÁNAK ÉS EGYENSÚLYI HELYZETÉNEK ALAKULÁS A év év 2008.év Költségvetési bevétel Kö lt ség ve t ési k i adá s Költségvetési bevétel Kö lt ség ve t ési k i adá s Költségvetési bevétel Kö lt ség ve t ési k i adá s T elj esít et t m űködési célú költségvetési bevételek/kiadások Teljesített felhalm ozási célú költségvetési bevételek/ kiadások Hiány Adatok: mi lli ó Ft-ban Többlet A pénzügyi egyensúly a évi teljesítés során nem állt fenn, mivel a teljesített költségvetési bevételek nem nyújtottak fedezetet a teljesített költségvetési kiadásokra. A és a években a teljesített költségvetési bevételek fedezetet nyújtottak a teljesített költségvetési kiadásokra. A teljesített működési célú költségvetési bevételek a években nem nyújtottak fedezetet a teljesített működési célú költségvetési kiadásokra, az évek sorrendjében millió Ft volt a hiányzó forrás. A teljesített felhalmozási célú költségvetési kiadások 2008-ban meghaladták a felhalmozási célú költségvetési bevételeket (30 millió Ft volt a hiányzó forrás), míg a felhalmozási célú költségvetési bevételek a és a években millió Ft-tal meghaladták a teljesített felhalmozási célú költségvetési kiadásokat. 20