JELENTÉS. Sopron Megyei Jogú Város Önkormányzata gazdálkodási rendszerének évi ellenőrzéséről november

Átírás

1 JELENTÉS Sopron Megyei Jogú Város Önkormányzata gazdálkodási rendszerének évi ellenőrzéséről november

2 3. Önkormányzati és Területi Ellenőrzési Igazgatóság 3.3. Átfogó Ellenőrzések Főcsoport Iktatószám: V /29/19/2009. Témaszám: 933 Vizsgálat-azonosító szám: V0441 Az ellenőrzést felügyelte: Dr. Lóránt Zoltán főigazgató Az ellenőrzés végrehajtásáért felelős: Dr. Sepsey Tamás főigazgató-helyettes Az ellenőrzést vezette: Varga József főtanácsos, irodavezető Az ellenőrzést végezték: Dr. Fátrainé Zsebedics Katalin főtanácsadó Kalmár István számvevő tanácsos Unger Ferenc külső szakértő A témához kapcsolódó eddig készített számvevőszéki jelentések: címe Jelentés Sopron Megyei Jogú Város Önkormányzata gazdálkodási rendszerének évi átfogó ellenőrzéséről Jelentés a Magyar Köztársaság évi költségvetési végrehajtásának ellenőrzéséről sorszáma Függelék: a helyi önkormányzatokat a évben megillető normatív állami hozzájárulás igénylésének és elszámolásának ellenőrzése Jelentés a helyi és a helyi kisebbségi önkormányzatok gazdálkodási rendszerének évi átfogó és egyéb szabályszerűségi ellenőrzéséről 0726 Jelentéseink az Országgyűlés számítógépes hálózatán és az Interneten a címen is olvashatóak.

3 TARTALOMJEGYZÉK BEVEZETÉS 11 I. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK 16 II. RÉSZLETES MEGÁLLAPÍTÁSOK Az Önkormányzat költségvetési és pénzügyi helyzete A tervezett költségvetési bevételek és kiadások alapján a költségvetési egyensúly, a költségvetési hiány oka, finanszírozásának tervezett módja és a költségvetési hiány megállapításának szabályszerűsége A teljesített költségvetési bevételek és kiadások alapján a pénzügyi egyensúly, a pénzügyi hiány oka, finanszírozásának módja és hatása a pénzügyi helyzet alakulására az eladósodás, valamint a fizetőképesség szempontjából Az Önkormányzat felkészültsége az európai uniós források igénylésére és felhasználására, valamint az elektronikus közszolgáltatási feladatok ellátására Az európai uniós források igénybevételére és a várható támogatás felhasználására történt felkészülés szabályozottságának, szervezettségének eredményessége Az európai uniós forrásokra történő pályázatok benyújtására vonatkozó döntések összhangja a fejlesztési célkitűzésekkel Az európai uniós forrásokhoz kapcsolódóan a pályázatfigyelés, a pályázatkészítés, valamint az európai uniós támogatással megvalósuló fejlesztés lebonyolítása belső rendjének szabályozottsága, a végrehajtás személyi, szervezeti feltételei, az ellenőrzési feladatok meghatározása A fejlesztési feladat lebonyolításánál a feladatellátás rendjére, az ellenőrzési feladatok teljesítésére, valamint a felelősségi szabályokra vonatkozó előírások betartása Az elektronikus közszolgáltatás feltételeinek kialakítása, a közérdekű gazdálkodási adatok elektronikus közzététele A költségvetési gazdálkodás belső kontrolljai A szabályozottság kockázata a költségvetés tervezési, gazdálkodási, beszámolási és a folyamatba épített, előzetes és utólagos vezetői ellenőrzési feladatoknál A belső kontrollok működése az önkormányzati források szabályszerű felhasználásában, a költségvetési tervezés, gazdálkodás, beszámolás folyamataiban 56 1

4 3.3. A belső ellenőrzési kötelezettség teljesítése, javaslatainak hasznosulása Az ÁSZ korábbi ellenőrzési javaslatai alapján készített intézkedési terv végrehajtása, eredményessége Az Önkormányzat gazdálkodási rendszerének átfogó ellenőrzése során tett javaslatok végrehajtására tervezett intézkedések megvalósulása A zárszámadáshoz kapcsolódó (állami hozzájárulások, támogatások igénylésének és felhasználásának ellenőrzése), valamint a további vizsgálatok esetében a megállapítások, javaslatok alapján tett intézkedések 68 MELLÉKLETEK 1. számú Az Önkormányzat gazdálkodását meghatározó adatok, mutatószámok (1 oldal) 2. számú Az önkormányzati vagyon alakulása (1 oldal) 2/a. számú Az önkormányzati kötelezettségek alakulása (1 oldal) 3. számú Az Önkormányzat évi költségvetési előirányzatainak és évi pénzügyi teljesítéseinek alakulása (1 oldal) 4. számú Tanúsítvány az európai uniós forrásokkal támogatott célok és programok évi tervezett és teljesített adatairól (2 oldal) 5. számú Adatlap az európai uniós forrással támogatott Sopron Belváros-Deák tér Rehabilitációs program fejlesztésről (3 oldal) 6. számú Dr. Fodor Tamás, Sopron Megyei Jogú Város Önkormányzata polgármesterének észrevétele (1 oldal) 2

5 RÖVIDÍTÉSEK JEGYZÉKE Törvények Áht. az államháztartásról szóló évi XXXVIII. törvény Eisztv. az elektronikus információszabadságról szóló évi XC. törvény Htv. a helyi önkormányzatok és szerveik, a köztársasági megbízottak, valamint egyes centrális alárendeltségű szervek feladat- és hatásköreiről szóló évi XX. törvény Kbt. a közbeszerzésekről szóló évi CXXIX. törvény Nek. tv. a nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló évi LXXVII. törvény Ötv. a helyi önkormányzatokról szóló évi LXV. törvény Szoctv. a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló évi III. törvény Rendeletek Ámr. az államháztartás működési rendjéről szóló 217/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet Ber. a költségvetési szervek belső ellenőrzéséről szóló 193/2003. (XI. 26.) Korm. rendelet IHM rendelet a közzétételi listákon szereplő adatok közzétételéhez szükséges közzétételi mintákról szóló 18/2005. (XII. 27.) IHM rendelet SzMSz Sopron Megyei Jogú Város Önkormányzatának 18/2007. (VI. 1.) számú rendelete az Önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatáról Vhr. az államháztartás szervezetei beszámolási és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 249/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet évi költségvetési rendelet évi költségvetési rendelet évi költségvetési rendelet évi költségvetési rendelet évi zárszámadási rendelet Sopron Megyei Jogú Város Önkormányzatának 4/2006. (III. 9.) számú rendelete az Önkormányzat évi költségvetéséről Sopron Megyei Jogú Város Önkormányzatának 9/2007. (III. 1.) számú rendelete az Önkormányzat évi költségvetéséről Sopron Megyei Jogú Város Önkormányzatának 4/2008. (II. 29.) számú rendelete az Önkormányzat évi költségvetéséről Sopron Megyei Jogú Város Önkormányzatának 5/2009. (III. 5.) számú rendelete az Önkormányzat évi költségvetéséről Sopron Megyei Jogú Város Önkormányzatának 15/2007. (IV. 27.) számú rendelete az Önkormányzat évi zárszámadásának elfogadásáról 3

6 2007. évi zárszámadási rendelet évi zárszámadási rendelet Sopron Megyei Jogú Város Önkormányzatának 12/2008. (IV. 28.) számú rendelete az Önkormányzat évi zárszámadásának elfogadásáról Sopron Megyei Jogú Város Önkormányzatának 11/2009. (V. 7.) számú rendelete az Önkormányzat évi zárszámadásának elfogadásáról Szórövidítések ÁSZ Állami Számvevőszék EKOP ÚMFT Elektronikus Közigazgatási Operatív Program e-közigazgatás elektronikus közigazgatás FEUVE folyamatba épített, előzetes és utólagos vezetői ellenőrzés GVOP NFT Gazdasági Versenyképesség Operatív Program IBSz Informatikai Biztonsági Szabályzat IGSz Intézmények Gazdasági Szolgálata informatikai stratégia 1 Sopron Megyei Jogú Város Önkormányzata Polgármesteri Hivatalának Informatikai Stratégiája a évekre informatikai stratégia 2 Sopron Megyei Jogú Város Önkormányzata Polgármesteri Hivatalának Informatikai Stratégia tervezete a évekre IVS a Közgyűlés 53/2008. (II. 28.) számú határozatával elfogadott Integrált Városfejlesztési Stratégia jegyző Sopron Megyei Jogú Város Önkormányzatának jegyzője Kötelezettségvállalási szabályzat a polgármester és a jegyző által jóváhagyott / számú szabályzat a kötelezettségvállalások rendjéről Közgazdasági osztály Sopron Megyei Jogú Város Önkormányzata Polgármesteri Hivatalának Közgazdasági Osztálya Közgyűlés Sopron Megyei Jogú Város Önkormányzatának Közgyűlése NFT Nemzeti Fejlesztési Terv Önkormányzat Sopron Megyei Jogú Város Önkormányzata PM Pénzügyminisztérium polgármester Sopron Megyei Jogú Város Önkormányzatának polgármestere Polgármesteri hivatal Sopron Megyei Jogú Város Önkormányzatának Polgármesteri Hivatala Polgármesteri hivatal SzMSz-e a Polgármesteri hivatal /2007. számú, a polgármester és a jegyző által jóváhagyott Szervezeti és Működési Szabályzata Polgármesteri iroda Sopron Megyei Jogú Város Önkormányzata Polgármesteri Hivatalának Polgármesteri irodája PRO Kultúra Kht. PRO KULTURA SOPRON Színházi és Kulturális Közhasznú Társaság Többcélú társulás Sopron-Fertőd Kistérség Többcélú Társulása ÚMFT Új Magyarország Fejlesztési Terv Ügyrend a polgármester és a jegyző által jóváhagyott 40153/

7 Városfejlesztési Kft. Városfejlesztési osztály Váti Kft. számú szabályzat a Közgazdasági osztály ügyrendjéről Soproni Városfejlesztési Korlátolt Felelősségű Társaság Sopron Megyei Jogú Város Önkormányzata Polgármesteri Hivatalának Városfejlesztési Osztálya VÁTI Magyar Regionális Fejlesztési és Urbanisztikai Nonprofit Kft. 5

8

9 ÉRTELMEZŐ SZÓTÁR 1. elektronikus szolgáltatási szint 2. elektronikus szolgáltatási szint 3. elektronikus szolgáltatási szint 4. elektronikus szolgáltatási szint EMIR európai uniós források fejlesztési feladat (projekt) fejlesztési célkitűzés Az 1044/2005. (V. 11.) Korm. határozat alapján olyan információs, tájékoztató szolgáltatás, amely csak általános információkat közöl az adott üggyel kapcsolatos teendőkről és a szükséges dokumentumokról. Az 1044/2005. (V. 11.) Korm. határozat alapján olyan egyirányú kapcsolatot biztosító szolgáltatás, amely az 1. szinten túl biztosítja az adott ügy intézéséhez szükséges dokumentumok, nyomtatványok letöltését, és azok ellenőrzéssel, vagy ellenőrzés nélküli elektronikus kitöltését, amely esetben a dokumentumok benyújtása hagyományos úton történik. Az 1044/2005. (V. 11.) Korm. határozat alapján olyan kétirányú kapcsolatot biztosító szolgáltatás, amely közvetlen, vagy ellenőrzött kitöltésű dokumentum segítségével biztosítja az elektronikus adatbevitelt és a bevitt adatok ellenőrzését. Az ügy indításához, intézéséhez személyes megjelenés nem szükséges, de az ügyhöz kapcsolódó közigazgatási döntés (határozat, egyéb aktus) közlése, valamint a kapcsolódó illeték-, vagy díjfizetés hagyományos úton történik. Az 1044/2005. (V. 11.) Korm. határozat alapján olyan teljes közvetlen kétirányú ügyintézési folyamatot biztosító szolgáltatás, amikor az ügyhöz kapcsolódó közigazgatási döntés is elektronikus úton kerül közlésre, illetve a kapcsolódó illeték-, vagy díjfizetés elektronikus úton is intézhető. Egységes Monitoring Informatikai Rendszer az Európai Unió által nyújtott egyes pénzügyi támogatások felhasználásával megvalósuló programok, projektek figyelemmel kísérésére kialakított számítógépes nyilvántartási rendszer, amely a programok és a projektek adatait gyűjti, rendszerezi és tartja nyilván. A támogatott projekt megvalósítása érdekében, a fejlesztés lebonyolítása során felmerült kiadások finanszírozási forrása. A fejlesztési feladat (projekt) tartalmilag és formailag részletesen kidolgozott, megfelelő pénzügyi háttérrel és végrehajtási ütemezéssel rendelkező fejlesztési terv, amely illeszkedik az Európai Unió, illetve a Nemzeti Fejlesztési Terv és az Új Magyarország Fejlesztési Terv által támogatott programokhoz. Az önkormányzat által ellátott kötelező, vagy önként vállalt feladatok biztosításának mennyiségi, vagy minőségi fejlesztésére vonatkozó terv. A mennyiségi fejlesztés megvalósulhat beszerzéssel, létesítéssel, bővítéssel, átalakítással. 7

10 hazai társfinanszírozás irányító hatóság kamat swap ügylet kedvezményezett központi program közreműködő szervezet A központi költségvetési és az elkülönített állami pénzalapokból származó finanszírozás. A strukturális alapok és a Kohéziós alap forrásainak szabályszerű, hatékony és eredményes felhasználásához szükséges intézményrendszer felső eleme. Az irányító hatóság általános és átfogó felelősséget visel a programok, projektek hatékony és szabályszerű végrehajtásáért. Felelősségi köréből eredően ellenőrzi a közösségi, valamint a hazai jogszabályok betartását, koordinálja az európai uniós források szétosztásának folyamatát, irányítja az intézményrendszer, a statisztikai és a pénzügyi nyilvántartási rendszer működését. Az Új Magyarország Fejlesztési Terv Irányító Hatósága közreműködik az Operatív Program véglegesítésében, irányítja az Operatív Program Program-kiegészítő Dokumentum kidolgozását, és közreműködő szerepet vállal e dokumentumoknak az Európai Bizottsággal történő tárgyalásaiban. Az Irányító Hatóság részt vesz továbbá a költségvetési tervezésében, valamint közreműködő szervezetek bevonásával irányítja a meghirdetett pályázatok és a központi programok végrehajtását. valamely tőkeösszegre rögzített kamatláb alapján számított fix kamat és - bizonyos piaci kamatlábhoz, feltételhez igazított - változó kamatláb alapján számított változó kamatösszeg meghatározott időközönkénti cseréje Az a helyi önkormányzat, amely a támogatási szerződést kedvezményezettként aláírja, a projektet, illetve a központi programhoz kapcsolódó támogatott önkormányzati programot végrehajtja. Az ország egészére, több régióra, egy régióra vonatkozó, de mindenképpen az önkormányzat közigazgatási területén túlmutató program, amelynél a támogatott programok kiválasztása pályáztatás nélkül, előre meghatározott feltételrendszer szerint történik, a kedvezményezettek közvetlen megkeresésével. Az Európai Unió pénzügyi alapja a Kohéziós alap, a környezetvédelem és a közlekedés terén nyújt lehetőséget az egyes tagországoknak központi programok megvalósítására. A közreműködő szervezet az európai uniós támogatást elnyert kedvezményezettekkel kapcsolatot tartó szerv. Az operatív programok közreműködő szervezetei befogadják, nyilvántartják, döntésre előkészítik a pályázatokat, rögzítik a támogatással kapcsolatos adatokat az Egységes Monitoring Informatikai Rendszerben, elvégzik a támogatások előzetes (szerződéskötést megelőző), közbenső (a pénzügyi elszámolás, finanszírozás folyamatában végzett) és utólagos (a támogatott projekt pénzügyi lezárását megelőző) ellenőrzését. Az önkormányzatoknál a leg- 8

11 gyakrabban előforduló operatív program a Regionális Fejlesztési Operatív Program végrehajtásában közreműködő szervezetek a VÁTI Kht., 2009-től VÁTI Nonprofit Kft. és a regionális fejlesztési ügynökségek. lebonyolítás operatív program Nemzeti Fejlesztési Terv regionális program Új Magyarország Fejlesztési Terv A Kohéziós alap kettő közreműködő szervezete (Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium, Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium) a támogatott projektek végrehajtásához kapcsolódó operatív feladatokat látják el. Ennek keretében megkötik a szerződéseket a projekt kedvezményezettjével, folyamatosan nyomon követik a teljesítéseket, lebonyolítják a támogatások kifizetését, vezetik az Egységes Monitoring Informatikai Rendszert. Az európai uniós források felhasználásával megvalósuló fejlesztésre irányuló műszaki, gazdasági (pénzügyi) tevékenységet magában foglaló szervezési, irányítási szolgáltatás. A szervezési szolgáltatás kiterjedhet a pályázatkészítésre, a közbeszerzési eljárás lebonyolításán keresztül a folyamatos műszaki ellenőrzésre, a pénzügyi elszámolásra, a műszaki átadás-átvételre, az üzembe helyezésre, illetve a fejlesztési folyamat egyes elemeire. Az Európai Bizottság által jóváhagyott, a Közösségi Támogatási Keret végrehajtására vonatkozó, több évre szóló intézkedésekhez kapcsolódó prioritások egységes rendszerét tartalmazó dokumentum. Helyzetelemzést, stratégiát a tervezett fejlesztési területek prioritásait, azok céljait és pénzügyi forrásaik megjelölését tartalmazó dokumentum, amelyet a Magyar Köztársaság készített az Európai Unió programozási irányelveinek, célkitűzéseinek megfelelően a fejlődésben lemaradó régiók fejlődésének és strukturális átalakulásának elősegítésére a kiemelt szükségletekre figyelemmel. A Nemzeti Fejlesztési Terv stratégiai fejezetének célja, hogy a közötti időszakra kijelölje a strukturális alapokból támogatható fejlesztéspolitikai célkitűzéseit és prioritásait. A strukturális alapok operatív programjai: Agrár és Vidékfejlesztési Operatív Program (AVOP); Gazdasági Versenyképesség Operatív Program (GVOP); Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program (HEFOP); Környezetvédelmi és Infrastruktúra-fejlesztési Operatív Program (KIOP); Regionális Fejlesztési Operatív Program (ROP). Az ágazati és regionális prioritásokat egyaránt tartalmazó operatív program regionális prioritása, illetve támogatási konstrukciója. Az Új Magyarország Fejlesztési Terv célja a foglalkoztatás bővítése és a tartós növekedés feltételeinek megteremtése. Ennek érdekében között hat kiemelt területen indított el összehangolt állami és európai uniós fejlesztéseket: a gazdaságban, a közlekedésben, a társadalom 9

12 támogatási szerződés megújulása érdekében, a környezet és az energetika területén, a területfejlesztésben és az államreform feladataival összefüggésben. Az Új Magyarország Fejlesztési Terv operatív programjai: Államreform Operatív Program (ÁROP); Elektronikus Közigazgatás Operatív Program (EKOP); Gazdaságfejlesztés Operatív Program (GOP); Környezet és Energia Operatív Program (KEOP); Közlekedés Operatív Program (KÖZOP); Dél-Alföldi Operatív Program (DAOP); Dél-Dunántúli Operatív Program (DDOP); Észak-Alföldi Operatív Program (ÉAOP); Észak-Magyarországi Operatív Program (ÉMOP); Közép-Dunántúli Operatív Program (KDOP); Közép-Magyarországi Operatív Program (KMOP); Nyugat-Dunántúli Operatív Program (NYDOP); Társadalmi Infrastruktúra Operatív Program (TIOP); Társadalmi Megújulás Operatív Program (TÁMOP). A strukturális alapok esetében az irányító hatóságnak, illetve a Kohéziós Alap esetében a közreműködő szervezeteknek a kedvezményezett önkormányzattal kötött szerződése, amely a támogatás felhasználásának részletes feltételeit tartalmazza. Az Új Magyarország Fejlesztési Terv keretében támogatott projektek esetében a támogatási szerződést a kedvezményezett és a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség nevében eljáró közreműködő szervezet között jön létre. Nagyprojekt esetén a támogatási szerződést az Nemzeti Fejlesztési Ügynökség ellenjegyzi. A támogatási szerződés képezi a megvalósítás nyomon követésének, finanszírozásának és ellenőrzésének alapját. 10

13 JELENTÉS Sopron Megyei Jogú Város Önkormányzata gazdálkodási rendszerének évi ellenőrzéséről BEVEZETÉS Az Ötv. 92. (1) bekezdése, az Állami Számvevőszékről szóló évi XXXVIII. törvény 2. (3) bekezdése, valamint az Áht. 120/A. (1) bekezdése alapján az önkormányzatok gazdálkodását az Állami Számvevőszék ellenőrzi. Az ellenőrzésre az Országgyűlés illetékes bizottságai részére is átadott, országosan egységes ellenőrzési program szerint került sor. Az Állami Számvevőszék a stratégiájában foglalt célkitűzéseknek megfelelően a helyi önkormányzatok költségvetési gazdálkodási rendszere átfogó ellenőrzésének programját a évtől megújította, azt kiegészítette további teljesítmény-ellenőrzési elemekkel. Az ellenőrzés célja annak értékelése volt, hogy az Önkormányzat: milyen módon biztosította a költségvetési és a pénzügyi egyensúlyt a költségvetésében és annak teljesítése során, valamint változott-e a hiányzó bevételi források pótlásában a finanszírozási célú pénzügyi műveletek jelentősége, hatása; eredményesen készült-e fel a szabályozottság és a szervezettség terén az európai uniós források igénylésére és felhasználására, továbbá biztosította-e az elektronikus közszolgáltatás feltételeit, a gazdálkodási adatok közzétételével a gazdálkodás nyilvánosságát; kialakította-e és működtette-e a külső és a belső feltételeknek megfelelően a költségvetés tervezési, gazdálkodási és zárszámadási feladatai belső kontrollrendszerét 1, ezen tevékenységek szabályszerű ellátásához hozzájárult-e a folyamatba épített, előzetes és utólagos vezetői ellenőrzés, valamint a belső ellenőrzés; 1 A gazdálkodás szabályszerűségét biztosító kontrollrendszer alatt értjük a kiépített és működő pénzügyi irányítási és szabályozási rendszert, valamint a belső ellenőrzési funkciók ellátásának rendszerét. 11

14 BEVEZETÉS megfelelően hasznosították-e a korábbi számvevőszéki ellenőrzések megállapításait, szabályszerűségi 2 és célszerűségi javaslatait. Az ellenőrzés típusa: átfogó ellenőrzés, amely egy ellenőrzés keretében meghatározott területekre összpontosítva alkalmazza a szabályszerűségi, valamint a teljesítmény-ellenőrzés jellemzőit. Az ellenőrzött időszak: az 1., 2. és 4. programpontok tekintetében a évek és I. negyedév, a 3. ellenőrzési programpontnál a év és I. negyedév. Sopron megyei jogú város lakosainak száma január 1-jén fő volt. A évi önkormányzati választást követően az Önkormányzat 26 tagú Közgyűlésének munkáját hét állandó bizottság segítette. A helyi önkormányzat mellett a évi önkormányzati választásokat követően négy kisebbségi önkormányzat 3 működött. A Cigány Kisebbségi Önkormányzat júniusában megszűnt. A polgármester a évi önkormányzati képviselő és polgármester választás óta tölti be tisztségét, a jegyző személye február 1-jén változott. Az Önkormányzat feladatainak végrehajtása érdekében a évben 32 költségvetési intézményt működtetett, amelyekből kettő önállóan gazdálkodott. A feladatok ellátásában részt vett öt gazdasági társasága, továbbá nyolc alapítványa. Az Önkormányzat a évi költségvetési beszámolója szerint millió Ft költségvetési bevételt ért el és millió Ft költségvetési kiadást teljesített, melyre a forrást likviditási célú hitel felvételével és a évi fejlesztési hitelkeret lehívásával biztosította december 31-én a könyvviteli mérleg szerint millió Ft értékű vagyonnal rendelkezett. Az Önkormányzat vagyona a év végi állományhoz viszonyítva 4,6%-kal emelkedett, ezen belül az üzemeltetésre átadott eszközök állománya 52,9%-kal nőtt, a beruházások állománya közel a felére csökkent, melyet a már elkészült szennyvízelvezető víziközmű beruházás aktiválása és üzemeltetésre átadása okozott. Ugyanezen időszakban a kötelezettségek állománya 36,4%-kal, ezen belül tartozások fejlesztési célú kötvénykibocsátásból 25,5%-kal (3206 millió Ft-ra), a beruházási és fejlesztési hitelek állománya 43,7%-kal nőtt. A Közgyűlés a évben 7000 millió Ft fejlesztési célú kötvény kibocsátásáról döntött. A évben kibocsátott kötvény év végéig folyamatosan emelkedő mértékben jelent további kötelezettséget az Önkormányzatnak. A rövid lejáratú kötelezettségeken belül a rövid lejáratú hitelek állománya közel megkétszereződött, a év végén 3226 millió Ft volt. Az összes költségvetési bevétel 42,4%-át a saját bevétel, illetve 16,1%-át a helyi adó bevétel biztosította a évben. Az összes költségvetési kiadásból a felhalmozási célú kiadás részaránya a évben 18,9% volt. A évi költségvetési rendeletben millió Ft költségvetési bevételt és millió Ft költségvetési kiadást irányoztak elő. A Polgármesteri hivatalban dolgozó köztisztviselők száma december 31-én 2 A törvényi előírások betartásának elmulasztásakor a részletes megállapítások fejezetben egységesen a törvénysértés megjelölést alkalmazzuk, mivel az ÁSZ nem tehet különbséget a törvényi előírások között. 3 Kisebbségi önkormányzatok: bolgár, cigány, horvát, német 12

15 BEVEZETÉS 240 fő, a költségvetési intézményekben foglalkoztatott közalkalmazottak száma 2525 fő volt. Az Önkormányzat gazdálkodását meghatározó adatokat, mutatószámokat az 1-3. számú mellékletek tartalmazzák. Az Önkormányzat költségvetési és pénzügyi helyzetét az elemző eljárás módszerével vizsgáltuk. E körben elemeztük a költségvetés egyensúlyi helyzetének alakulását, a tervezett és tényleges költségvetési hiány okait, a mérséklésére tett intézkedéseket, finanszírozásának módját, az Önkormányzat adósságállományának alakulását, összetevőit. Az európai uniós támogatás igénylésére, felhasználására történt felkészülésre vonatkozóan teljesítményellenőrzést végeztünk. Az európai uniós források figyelésére, igénylésére és felhasználására a felkészülést akkor minősítettük eredményesnek, ha a meghatározott szempontok szerinti feltételeknek megfelelt a felkészülés szabályozottsága, szervezettsége, továbbá értékeltük, hogy az igényelt európai uniós támogatások az Önkormányzat által meghatározott fejlesztési célkitűzésekhez kapcsolódtak-e. Az ellenőrzés során felmértük, hogy az e-közszolgáltatási feladat ellátása, illetve bevezetése, működtetése érdekében milyen intézkedéseket tettek, valamint biztosították-e a közérdekű adatok közzétételét. A költségvetési gazdálkodás belső kontrolljainak ellenőrzése során értékeltük, hogy az Polgármesteri hivatalnál a költségvetés tervezési, gazdálkodási, zárszámadás készítési feladatok belső kontrolljainak kiépítettsége és működése megfelelő biztosítékot ad-e a gazdálkodási feladatok megfelelő, szabályszerű ellátására. Felmértük és minősítettük a költségvetés tervezési, a gazdálkodási, a zárszámadás készítési feladatokkal, továbbá a pénzügyi-számviteli területen az informatikával kapcsolatosan kialakított kontrollok megfelelőségét, valamint a kialakított belső kontrollok működésének megbízhatóságát. Értékeltük a belső ellenőrzés szabályozottságát, működési feltételeinek kialakítását, továbbá működésének megbízhatóságát. A Polgármesteri hivatalnál értékeltük a gazdálkodás folyamatában kulcsszerepet betöltő belső kontrollok működésének megbízhatóságát, ennek keretében ellenőriztük a szakmai teljesítésigazolásra és az utalvány ellenjegyzésére kialakított kontrollok végrehajtását. Az ellenőrzést a következő, kiemelt kockázatuk alapján kiválasztott 4 kifizetésekre folytattuk le 5 : a külső szolgáltató által végzett karbantartási, kisjavítási szolgáltatásokra, a gépek, berendezések, felszerelések beszerzésére, továbbá 4 Az önkormányzatok kiemelt előirányzataira vonatkozóan, a vertikális folyamatokra elvégeztük a kockázatok becslését, amelynek eredményeként határoztuk meg a magas kockázatú területeket. 5 A korábbi ellenőrzési tapasztalataink szerint ezeken a területeken a jegyzők nem, vagy hiányosan szabályozták a megbízás, megrendelés, illetve beszerzés indokoltságának, szükségességének elbírálására, igazolására, valamint a teljesítések dokumentálására, a kiadások jogosultságának, összegszerűségének ellenőrzésére irányuló kontrollokat. További kockázatot jelentett, ha a külső szolgáltató által végzett karbantartási, kisjavítási munkák 50 ezer Ft alatti megrendeléseire vonatkozóan a jegyzők nem alakították ki a kötelezettségvállalások rendjét és nyilvántartási formáját, valamint a szabályozás elmulasztása esetén nem történt meg az írásbeli kötelezettségvállalás és annak az ellenjegyzése sem. 13

16 BEVEZETÉS az államháztartáson kívülre teljesített működési és felhalmozási célú pénzeszköz átadásokra. Az ellenőrzés hatékony elvégzése céljából a vizsgálandó területek kiválasztása során a kockázatokon alapuló megközelítés érvényesült, ezáltal az ellenőrzési erőforrásokat azokra a területekre fókuszáltuk, amelyeken legnagyobb a hibák előfordulási valószínűsége. Az ellenőrzési erőforrások ilyen típusú összpontosításával minimálisra csökkenthető a kívánt ellenőrzési bizonyosság eléréséhez szükséges időráfordítás. A pénzügyi-számviteli folyamatokban alkalmazott belső kontrollok létezésének és működésének ellenőrzésére a vizsgált három terület évi és a I. negyedévi könyvviteli tételeiből területenként egyszerű véletlen mintát vettünk. A kijelölt gazdasági eseményre elvégzett megfelelőségi tesztek alapján értékeltük a kontrollok működésének megbízhatóságát a vizsgált három területre külön-külön, majd összefoglalóan 6. A helyszíni ellenőrzés megállapításainak részletes dokumentálását megfelelőségi tesztlapokon, elővizsgálati és helyszíni ellenőrzési munkalapokon biztosítottuk. Ezeken a teszt- és munkalapokon a minősítés alapjául szolgáló kérdések és a vonatkozó konkrét jogszabályhelyek megjelölése mellett értékeltük a kialakított belső kontrollokban rejlő kockázatokat 7 és a kialakított kontrollok működésének megbízhatóságát 8. Az ÁSZ korábbi ellenőrzési javaslatai alapján tett intézkedéseket, illetve azok megvalósítását utóellenőrzés keretében vizsgáltuk. A gazdálkodási rendszer átfogó ellenőrzése során megfogalmazott javaslatok végrehajtására tett intézkedések megvalósítását ellenőriztük, az egyéb számvevőszéki ellenőrzések során tett javaslatok esetében pedig a kiadott intézkedéseket tekintettük át. A helyszíni ellenőrzés során kitöltött az ellenőrzést végző számvevő és a Polgármesteri hivatal felelős köztisztviselője által aláírt elővizsgálati és helyszíni ellenőrzési munkalapokat, azok kitöltési útmutatóit, továbbá a megfelelőségi 6 A vizsgált három terület egyedi értékelési pontszámait a területek költségvetési súlyával arányosan összegeztük. 7 A kialakított belső kontrollokban rejlő kockázatot alacsonynak minősítettük, ha a kontrollok végrehajtásuk esetén megfelelő védelmet nyújtanak a hibák bekövetkezése ellen. Közepesnek minősítettük a belső kontrollokban rejlő kockázatot, amennyiben a kontrollok végrehajtásuk esetén a lehetséges hibák többsége ellen védelmet nyújtanak. Magasnak értékeltük a kockázatot, ha a kontrollok kialakításuk hiányában, vagy hiányos kialakításuk miatt nem nyújtanak elegendő védelmet a lehetséges hibákkal szemben. 8 A kontrollok működésének megbízhatóságát kiválónak értékeltük abban az esetben, ha azok működése esetleges apróbb hiányosságoktól eltekintve megfelelt a hibák megelőzésére és kijavítására meghatározott szabályozásnak és a legmagasabb szintű elvárásoknak. Jónak minősítettük a kontrollok működését, ha a hiányosságok száma ugyan jelentős volt, de nem veszélyeztette az ellenőrzött terület hibáinak megelőzését és kijavítását. Amennyiben a kontrollok kialakításuk hiánya, illetve hiányosságai miatt nem biztosították a hibák megelőzését, feltárását, kijavítását és ez veszélyeztette az eredményes, megbízható működést, a kontroll működésének megbízhatósága gyenge minősítést kapott. 14

17 BEVEZETÉS tesztek dokumentumait a polgármester részére a számvevői jelentéssel egyidejűleg átadtuk. A jelentést az ÁSZ-ról szóló évi XXXVIII. tv. 25. (1) bekezdése alapján észrevétel közlése céljából megküldtük Sopron Megyei Jogú Város Önkormányzata polgármesterének. A kapott észrevételt a jelentés 6. számú melléklete tartalmazza. 15

18 I. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK I. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK Az Önkormányzatnál a években a tervezett költségvetési bevételek és kiadások főösszege növekedett, azonban a növekedés nem volt folyamatos, mert a évi költségvetésben a költségvetési a kiadások főösszege, a évi költségvetésben a költségvetési bevételek főösszege az előző évihez viszonyítva csökkent. A költségvetési bevételek és kiadások egyensúlya a évi költségvetési rendeletekben nem volt biztosított, a tervezett költségvetési bevételek nem nyújtottak fedezetet a költségvetési kiadásokra, amit a év kivételével a tervezett működési célú költségvetési kiadások működési célú költségvetési bevételeket meghaladó előirányzata, a felhalmozási célú költségvetési bevételeket meghaladó összegben tervezett felhalmozási célú költségvetési kiadások okoztak. Az Önkormányzat a évi költségvetési rendeleteiben a költségvetési egyensúly biztosításához rövid lejáratú működési, illetve hosszúlejáratú felhalmozási célú hitelek felvételét, valamint fejlesztési célú kötvény kibocsátását tervezte. A évi költségvetési bevételek és kiadások főösszegeinek költségvetési rendeletben történt megállapításakor az Áht. előírását betartották. Az Önkormányzatnál a évek között a teljesített költségvetési bevételek főösszege folyamatosan emelkedett. A költségvetési kiadások főösszege hullámzóan változott, a években csökkent, majd a évben növekedett az előző év adatához viszonyítva AZ ÖNKORMÁNYZAT KÖLTSÉGVETÉSI ÉS PÉNZÜGYI HELYZETÉNEK ÉVI ALAKULÁSA Adatok: millió Ft-ban terv tény terv tény terv tény terv tény terv tény terv tény bevétel kiadás bevétel kiadás bevétel kiadás Tervezett, teljesített működési célú költségvetési bevétel-kiadás év év év Tervezett, teljesített felhalmozási célú költségvetési bevétel-kiadás Tervezett hiány Teljesített hiány Az Önkormányzatnál a és évi költségvetések végrehajtása során a teljesített költségvetési bevételek nem nyújtottak fedezetet a teljesített költségvetési kiadásokra, ezt a pénzügyi hiányt a felhalmozási célú költségvetési bevéte- 16

19 I. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK leket meghaladó összegben teljesített felhalmozási célú kiadások okozták, amelyhez a forrást hosszú lejáratú hitelek felvételével és kötvénykibocsátások bevételével biztosították. A évben is történt kötvénykibocsátás annak ellenére, hogy kiadások finanszírozásához erre nem volt szükség, mivel a tervezett költségvetési hiánnyal szemben a működési célú költségvetési bevételi többlet hatására bevételi többlet keletkezett. Az Önkormányzat a tervezett költségvetési hiány mérséklésére, a pénzügyi egyensúly kialakítása érdekében szervezési és egyéb intézkedéseket tett I. negyedévben azonban az intézkedéseknek jelentős befolyásoló, illetve számszerűsíthető hatása a pénzügyi egyensúlyra nem volt. Az Önkormányzat a években három alkalommal összesen 3250 millió Ft összegben svájci frank alapú 20 éves lejáratú változó kamatozású kötvényt, a évben egy alkalommal 7000 millió Ft 25 éves futamidejű, változó kamatozású forint alapú kötvényt bocsátott ki. A kötvénykibocsátásokból származó forrást a években a tervezett fejlesztési célokra használták fel. A évi kötvénykibocsátás bevételéből fejlesztési célú hiteleket fizettek vissza, felhalmozási célú kiadást teljesítettek, valamint 3000 millió Ft-ot betétként lekötöttek. A évi kötvénykibocsátás tőketörlesztése három év türelmi idő után március 30-tól kezdődően esedékes. A tőketörlesztés a futamidő alatt folyamatosan növekvő mértékű, a évi 100 millió Ft-tal szemben a évek közötti időszakban évi 500 millió Ft. A kötvénykibocsátások a forint svájci frankhoz viszonyított árfolyamváltozása, valamint a változó kamatmérték miatt az Önkormányzat számára kockázatot jelentenek. Az Önkormányzat az évközi likviditás biztosítása érdekében a I. negyedéve között folyamatosan folyószámlahitelt, valamint a év végén további rulírozó jellegű hitelt vett igénybe. Az 1000 millió Ft összegű rulírozó jellegű működési hitelt év elején visszafizették. A Közgyűlés döntése alapján a évben 2279 millió Ft svájci frank alapú folyószámlahitelt vettek igénybe, ennek igénybevétele visszafizetése során végzett forintátváltásoknál a évben összesen 150 millió Ft árfolyamveszteség keletkezett, amelyet mérsékelt a forint és svájci frank hitelek eltérő kamata miatti kamatmegtakarítás. Az Önkormányzat a években folyamatosan az időszak minden napján fennálló folyószámlahitelt vett igénybe a számlavezető pénzintézettől, amelynek az év végi vissza nem fizetett állománya az évek sorrendjében 1730 millió Ft, 2145 millió Ft, illetve 2226 millió Ft volt. A években igénybevett folyószámlahiteleket a könyvekben likvid hitelként számolták el annak ellenére, hogy azok nem tekinthetők az Ötv-ben foglaltak szerinti likvid hitelnek, mivel éven belül nem fizették vissza. Az Önkormányzat pénzügyi helyzete a évek között mind az eladósodási, mind pedig a fizetőképességi szempontból összességében kedvezőtlenül alakult. A I. félévben a fizetőképesség kedvező változása mellett tovább fokozódott az eladósodás. Az Önkormányzat fejlesztési célkitűzéseit ágazati, szakmai fejlesztési koncepciókban, tervekben és az IVS-ben rögzítették. Az európai uniós forrásokra történő pályázatok benyújtására vonatkozó döntések az ágazati, szakmai fejlesztési koncepciókban, tervekben foglalt célkitűzésekkel összhangban voltak. A fejlesztési célkitűzések meghatározásánál a megvalósítás lehetséges pénzügyi 17

20 I. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK forrásait figyelembe vették. Az NFT és az ÚMFT keretében megjelenő pályázati lehetőségek alapján a fejlesztési célkitűzéseket nem módosították. Az áthúzódó 13 pályázatból 11 fejlesztési feladat a években valósult meg. A Közgyűlés és az intézményvezetők I. negyedéve között európai uniós és közösségi kezdeményezés támogatására összesen 36 pályázatot nyújtottak be, amelyekből 15 sikeres volt, 12 pályázat elbírálása még nem történt meg. Négy pályázatot forráshiány, négy pályázatot tartalmi, egy pályázatot formai hiányosság miatt elutasítottak. Az Önkormányzat évi költségvetési rendeletei tartalmazták az európai uniós forrást igénylő fejlesztési feladatok költségvetési kiadási és bevételi előirányzatait, a többéves kihatással járó európai uniós támogatással megvalósuló feladatokat. Az Ámr. előírása ellenére az európai uniós támogatással megvalósuló programok, projektek bevételeit, kiadásait, valamint az önkormányzaton kívüli ilyen projektekhez történő hozzájárulásokat nem az előírt szerkezetben mutatták be a költségvetési rendeletekben. Az Önkormányzat az európai uniós források igénybevételének és felhasználásának önkormányzati feladatait a Polgármesteri hivatal SzMSz-ében, ügyrendjében, pályázatkezelési szabályzatokban, jegyzői utasításokban, a köztisztviselők munkaköri leírásaiban, valamint városfejlesztési szerződésben határozták meg. Az Önkormányzatnál szabályozott az európai uniós források pályázatkezelésére vonatkozó eljárásrend. A Polgármesteri hivatalon belül kijelölték a pályázatkoordinátori feladatokat ellátókat. A pályázatfigyelést végzők és a döntés-előterjesztési jogkörrel rendelkezők közötti információszolgáltatási kötelezettséget a szabályozásban rögzítették, elmaradt azonban az önkormányzati szintű pályázat nyilvántartás felelősének meghatározása, továbbá a döntéselőterjesztési jogkörrel rendelkező és a fejlesztési feladat lebonyolítója (projektmenedzser) közötti kapcsolattartás rendjének szabályozása. A pályázatkezelési szabályzatok tartalmazták a pályázati lehetőségek figyelemmel kísérését, a pályázatok elkészítésének és benyújtásának folyamatát, a támogatási szerződés megkötésére és elszámolására vonatkozó feladatokat. Az európai uniós támogatással megvalósuló fejlesztési feladatok lebonyolításával kapcsolatos folyamatba épített, előzetes és utólagos ellenőrzési feladatokat szabályozták, a kötelezettségvállalási szabályzatban és a munkaköri leírásokban rögzítették az operatív gazdálkodással kapcsolatos jogköröket. A belső ellenőrzési stratégiát megalapozó kockázatelemzés célszerűsége ellenére nem terjedt ki az európai uniós forrásokkal támogatott fejlesztési feladatokra, az éves belső ellenőrzési tervekben az európai uniós forrással támogatott projektek ellenőrzési feladatát nem írták elő. A pályázatfigyelés személyi és szervezeti feltételeit egyrészt a Polgármesteri hivatalon belül alakították ki, másrészt a Soproni Városfejlesztési Kft-vel kötött városfejlesztési szerződés is tartalmazta a pályázatfigyelésre vonatkozó feladat-ellátási kötelezettséget. A szerződésben rögzítették a megbízott szervezet és a Polgármesteri hivatal képviselője közötti kapcsolattartást, az információk átadásának formáját, tartalmát, módját, a felelősség szabályainak rögzítése azonban annak indokoltsága ellenére elmaradt. A pályázatkészítés személyi és szervezeti feltételeit a Polgármesteri hivatalon belül kialakították. A köztisztviselők a munkaköri leírásaikban foglaltak szerint végezték pályázatkészítői feladatukat. A pályázatkezelési szabályzatban lehetővé tették külső szakértő, pályázatkészítő cég bevonását a feladat elvégzésére, mely lehetőséggel több alkalommal éltek. Az Önkormányzat intézményei a pályázatfigyelési és 18

21 I. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK pályázatkezelési feladatokat saját hatáskörben végezték. Az európai uniós támogatással megvalósított fejlesztések lebonyolítási feladatait a Polgármesteri hivatal köztisztviselői, az intézmények közalkalmazottai, valamint külső cégek szakértői végezték. A külső szervezetekkel kötött szerződésekben előírták a feladat ellátási kötelezettséget, azonban a projektek lebonyolítására kötött öt szerződésből kettő esetben elmaradt a kapcsolattartás és a személyre szóló felelősségi szabályok, egy szerződésben az ellenőrzés rendjének rögzítése. Az Önkormányzat a évben sikeresen pályázott a ROP 2.2. intézkedésre a Sopron Belváros-Deák tér Rehabilitációs program címmel. A támogatási szerződésben jelzett időpontban a projekt nem kezdődött meg, melynek okai az előkészítő munkák elhúzódása és a projektmenedzsment személyében történő változás volt. A befejezési határidő a kezdés időpontjának csúszása miatt húzódott el. A projektmenedzsment és a projektmenedzsmentet segítő szolgáltatás keretében tájékoztatták az Önkormányzatot a projekt előrehaladásáról, a célok és indikátorok teljesülését akadályozó tényezőkről. A folyamatba épített, előzetes és utólagos vezetői ellenőrzési feladatokat a szabályozásban foglaltaknak megfelelően végezték el. A Váti Kht. a projekt előrehaladását kettő alkalommal ellenőrizte, egy alkalommal utánkövetést végzett. A polgármester intézkedett a megállapított hiányosságok pótlásáról. A projekt könyvvizsgálatra kötelezett volt. A független könyvvizsgálói jelentés korlátozó záradékot tartalmazott, mivel az elszámolásból hiányzott egy számla, továbbá el nem számolható költségeket mutattak ki benne. Az Önkormányzat a szabályozottság és szervezettség tekintetében a években eredményesen felkészült az európai uniós források igénybevételére és a várható támogatások felhasználására, mivel pályázatai a fejlesztési koncepciókhoz kapcsolódtak, a jegyző szabályozta a pályázatkezelés, rendjét, kialakította a fejlesztési feladatok lebonyolításának szervezeti, személyi feltételeit, a FEUVE-vel kapcsolatos feladatokat, előírták a fejlesztési feladat lebonyolítását végzők ellenőrzési kötelezettségeit. Nem terjedtek ki azonban a belső ellenőrzési stratégiát, éves ellenőrzési tervet megalapozó kockázatelemzések az európai uniós forrásokkal támogatott fejlesztési feladatokra, figyelmen kívül hagyva azok nagy számát. Az Önkormányzat a évben informatikai stratégiával nem rendelkezett. A 2006 novemberében elkészített a évekre vonatkozó informatikai stratégia 2 -t a Közgyűlés nem tárgyalta meg, azt jegyző nem adta ki. Az Önkormányzat az elektronikusan végezhető közigazgatási hatósági eljárási cselekményekről szóló rendeletében az eljárások elektronikus úton való intézését nem engedélyezte. A Polgármesteri hivatalban működtetett e-közigazgatási feladatokat ellátó informatikai rendszer évben a 2. elektronikus szolgáltatási szintet biztosította. Az Önkormányzat az informatikai feladatellátás továbbfejlesztéséhez az informatikai stratégia 1 -re alapozva a évben a GVOP keretében kiírt támogatásért sikertelenül pályázott. Az Önkormányzat az IHM rendeletben előírtak ellenére a közérdekű adatok jegyzékét honlapján nem alakította ki. Az Önkormányzat az Áht-ban meghatározott közzétételi kötelezettségének nem tett eleget, mivel az Önkormányzat a honlapján a pénzeszközei felhasználásával és a vagyonnal történő gazdálkodással összefüggő adatok közül az Önkormányzat intézményeire vonatkozó adatokat teljes körűen nem tették közzé. A évi költségvetési beszámolók szöveges indok- 19

22 I. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK lásait az Ámr-ben előírtak ellenére nem tették közzé az Önkormányzat honlapján. Az informatikai rendszer ügyfelek általi igénybevételét nem kísérték figyelemmel, annak tapasztalatait nem értékelték. Az Önkormányzat hivatalánál a költségvetés tervezési és a zárszámadás készítési folyamatok szabályozottsága összességében alacsony kockázatot jelentett a feladatok megfelelő, szabályszerű végrehajtásában, mivel a jegyző a pénzügyi irányítási és ellenőrzési rendszer keretében a Polgármesteri hivatal SzMSz-ében, jegyzői utasításokban, körlevelekben szabályozta a költségvetési tervezés és a zárszámadás készítés rendjét, meghatározta az intézmények részére a költségvetési javaslat összeállításával kapcsolatos követelményeket. Annak ellenére összességében alacsony volt a kockázat, hogy nem írták elő annak ellenőrzését, hogy a Polgármesteri hivatal és az intézmények költségvetési javaslatukat az Ámr. előírásainak megfelelően dolgozták-e ki. A költségvetés tervezési és zárszámadás készítési folyamatban a belső kontrollok működésének megbízhatósága jó volt, mivel a szabályozásban foglaltaknak megfelelően ellenőrizték, hogy az intézmények teljesítették-e a költségvetési javaslat összeállításával kapcsolatban részükre meghatározott követelményeket és a költségvetési tervezéshez készített intézményi mutatószám felmérés adatai megalapozottak-e. Ellenőrizték a zárszámadás készítése során az állami támogatásokkal, hozzájárulásokkal történő elszámoláshoz közölt mutatószámok megbízhatóságát. A hiányos szabályozás miatt nem ellenőrizték, hogy a Polgármesteri hivatal és az intézmények költségvetési javaslatukat az Ámr. előírásainak megfelelően dolgozták-e ki. Az előírás ellenére nem végezték el dokumentáltan az intézmények pénzmaradvány megállapítása szabályszerűségének ellenőrzését, az intézményi számszaki beszámolók belső, valamint annak a Közgyűlés által meghatározott adatszolgáltatással való összhangját. A megállapított hiányosságok nem veszélyeztették a költségvetés tervezés és zárszámadás készítés hibáinak megelőzését, feltárását és kijavítását. A gazdálkodási, a pénzügyi-számviteli és a folyamatba épített ellenőrzési feladatok szabályozottsága összességében alacsony kockázatot jelentett a feladatok megfelelő, szabályszerű végrehajtásában, mivel a jegyző meghatározta a Polgármesteri hivatal SzMSz-ét, jóváhagyta a gazdasági szervezet ügyrendjét, a kötelezettségvállalás, ellenjegyzés, utalványozás és érvényesítés rendjét szabályozták. Annak ellenére összességében alacsony volt a kockázat, hogy az 50 ezer Ft-ot el nem érő kül- és belföldi reprezentációval összefüggő kifizetések esetében a kötelezettségvállalás rendjét, és nyilvántartásának formáját nem rögzítették. A jegyző nem határozta meg a követelések év végi értékelésének elveit, az adókövetelések tekintetében az egyszerűsített értékelési eljárás során alkalmazandó besorolási elveket, dokumentálási szabályokat, az értékelések ellenőrzéséért felelős munkaköröket. Az ellenőrzési nyomvonal meghatározása nem felelt meg az Ámr-ben foglaltaknak. A kockázatkezelésre vonatkozó eljárásrendet nem készítették el. A még fennálló hiányosságok ellenére az ÁSZ évben végzett átfogó ellenőrzését követően a folyamatba épített ellenőrzési feladatok szabályozottsága javult. A Polgármesteri hivatalban a működésbeli hibák megelőzésére, feltárására, kijavítására kialakított belső kontrollok működésének megbízhatósága a gépek, berendezések és felszerelések beszerzésénél, és a külső szolgáltatók által 20

23 I. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK végzett karbantartásokkal, kisjavításokkal kapcsolatos kifizetéseknél összességében kiváló volt, mivel a karbantartásokra, beszerzésekre vonatkozó szerződésekben, megrendelésekben meghatározott feladatok, célok teljesítésének, a kiadások jogosultságának, összegszerűségének ellenőrzését a szakmai teljesítés igazolására kijelölt személyek a kötelezettségvállalási szabályzatban előírt módon elvégezték. Az utalványok ellenjegyzője a gazdálkodásra vonatkozó szabályok érvényesüléséről, továbbá a szakmai teljesítésigazolás és az érvényesítés elvégzéséről meggyőződött. Az érvényesítő a gazdasági esemény tartalmának megfelelően jelölte ki a könyvviteli elszámolásra szolgáló főkönyvi számlaszámot. Az államháztartáson kívülre nyújtott működési és felhalmozási célú pénzeszközátadásokkal kapcsolatos kifizetések teljesítése során a kontrollok működésének megbízhatósága gyenge volt, mivel a Panel Plusz hiteltörlesztések igazolására a jegyző által kijelölt személyek a szakmai teljesítést nem a kötelezettségvállalási szabályzatban előírt módon igazolták, a szakmai teljesítés igazolás az első lakáshoz jutók támogatásánál elmaradt, így a kifizetés jogosultságának, összegszerűségének szakmai igazolása, ellenőrzése nem történt meg. Az utalványok ellenjegyzője az államháztartáson kívülre nyújtott működési és felhalmozási célú pénzeszközátadásokkal kapcsolatos Panel Plusz hiteltörlesztések utalványainak ellenjegyzése során a kifizetését megelőzően nem győződött meg arról, hogy a szakmai teljesítés igazolását nem a kötelezettségvállalási szabályzatban előírt módon végezték el, a kiadások jogosultsága és összegszerűsége ellenőrzése elmaradt. Nem kifogásolta, hogy az első lakáshoz jutók támogatásánál a kifizetést megelőzően a szakmai teljesítés igazolását nem végezték el, a kifizetés jogosultságának, összegszerűségének ellenőrzése elmaradt. Nem győződött meg a támogatás kifizetését megelőzően a gazdálkodásra vonatkozó szabályok betartásáról, az Ötv-ben foglaltak ellenére egy alapítványi támogatásról nem a Közgyűlés döntött. A kontrollok működésének hiánya miatt nem megfelelő összeg, illetve jogosulatlan részére történő kifizetésre nem került sor. A Polgármesteri hivatalnál a külső szolgáltatók által végzett karbantartásokkal, kisjavításokkal, a gépek, berendezések, felszerelések beszerzéseivel, valamint az államháztartáson kívülre történő működési és felhalmozási célú pénzeszközátadásokkal kapcsolatos kifizetések során ezen területek költségvetési súlyának figyelembevételével összefoglalóan értékelve a belső kontrollok működésének megbízhatósága összességében gyenge volt. A Polgármesteri hivatalban a pénzügyi-számviteli feladatoknál alkalmazott informatikai rendszer működésére vonatkozó szabályok hiányosságai közepes kockázatot jelentettek a feladatok szabályszerű végrehajtásában, mivel a Polgármesteri hivatal nem rendelkezett informatikai stratégiával, katasztrófa elhárítási tervvel, a Polgármesteri hivatal eljárásrendje nem tartalmazta a hozzáférési jogosultságok ellenőrzését. A jelszavak kezelése a pénzügyi-számviteli rendszer esetében nem szabályozott, a pénzügyi-számviteli rendszerből lekérhető ellenőrzési lista vizsgálatáért felelős személyt nem jelöltek ki, a pénzügyiszámviteli szoftver-változások ellenőrzésére, tesztelésére vonatkozó eljárást nem szabályozták. A hiányosságok ellenére a kialakított belső kontrollok végrehajtásuk esetén a lehetséges hibák többsége ellen védelmet nyújtottak. A Polgármesteri hivatalnál az informatikai rendszer évi működtetésénél a működésbeli hibák megelőzésére, feltárására, kijavítására kialakított kontrollok megbízhatósága jó volt, mivel a Polgármesteri hivatalban vezetett hozzáférési jogosultságra vonatkozó nyilvántartás teljes körűségét és naprakészségét, a pénzügyi és számviteli integrált rendszerben tárolt hozzáférési jogosultságok el- 21