JELENTÉS. Székesfehérvár Megyei Jogú Város Önkormányzata gazdálkodási rendszerének évi ellenőrzéséről december

Átírás

1 JELENTÉS Székesfehérvár Megyei Jogú Város Önkormányzata gazdálkodási rendszerének évi ellenőrzéséről december

2 3. Önkormányzati és Területi Ellenőrzési Igazgatóság Átfogó Ellenőrzési Főcsoport Iktatószám: V /30/20/2008. Témaszám: 898 Vizsgálat-azonosító szám: V0389 Az ellenőrzést felügyelte: Dr. Lóránt Zoltán főigazgató Az ellenőrzés végrehajtásáért felelős: Dr. Sepsey Tamás főigazgató-helyettes Az ellenőrzést vezette: Dr. Csecserits Imréné főcsoportfőnök-helyettes Az ellenőrzést végezték: Ébner Vilmosné irodavezető, főtanácsadó Benn Imréné számvevő tanácsos Mohl Anna számvevő tanácsos A témához kapcsolódó eddig készített számvevőszéki jelentések: címe sorszáma Jelentés a Székesfehérvár Megyei Jogú Város Önkormányzata gazdálkodásának átfogó ellenőrzéséről 0412 Jelentés a települési önkormányzatok szennyvízközmű fejlesztési és 0416 működtetési feladatai ellátásának helyszíni ellenőrzéséről Jelentés a helyi önkormányzatok közművelődési és könyvtári feladatellátásáról és finanszírozásáról 0521 Jelentés a Magyar Köztársaság évi költségvetése végrehajtásának ellenőrzéséről 0540 Függelék: a helyi önkormányzatokat a évben megillető normatív állami hozzájárulás elszámolásának ellenőrzése a normatív kötött felhasználású támogatások ellenőrzése a helyi önkormányzatok beruházásaihoz és rekonstrukcióihoz nyújtott évi felhalmozási célú támogatások ellenőrzése Jelentés a hajléktalanokat ellátó intézményrendszer ellenőrzéséről 0613 Jelentés a középiskolai kollégiumok fenntartásának és fejlesztésének ellenőrzéséről 0614 Jelentés a szakiskolai fejlesztési programra fordított pénzeszközök 0819 felhasználásának eredményességéről Jelentéseink az Országgyűlés számítógépes hálózatán és az Interneten a címen is olvashatóak.

3 TARTALOMJEGYZÉK BEVEZETÉS 9 I. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK 14 II. RÉSZLETES MEGÁLLAPÍTÁSOK Az Önkormányzat költségvetési és pénzügyi helyzete A tervezett és teljesített költségvetési bevételek és kiadások alapján a költségvetési és a pénzügyi egyensúly alakulása, valamint a költségvetési hiány megállapításának szabályszerűsége A költségvetési és a pénzügyi egyensúlyi helyzet kialakításához tervezett és teljesített finanszírozási célú pénzügyi műveletek módja és azok hatása a tárgyévet követő évek költségvetéseire A költségvetés tervezésének megalapozottsága Az Önkormányzat felkészültsége az európai uniós források igénylésére és felhasználására, valamint az elektronikus közigazgatási feladatok ellátására Az európai uniós források igénybevételére és a várható támogatás felhasználására történt felkészülés szabályozottsága, szervezettsége Az európai uniós forrásokra történő pályázatok benyújtására vonatkozó döntések összhangja a fejlesztési célkitűzésekkel Az európai uniós forrásokhoz kapcsolódóan a pályázatfigyelés, a pályázatkészítés, valamint az európai uniós támogatással megvalósuló fejlesztés lebonyolításának belső rendjének szabályozottsága, a végrehajtás személyi, szervezeti feltételei A fejlesztési feladat lebonyolításánál a feladatellátás rendjére, az ellenőrzési feladatok teljesítésére, valamint a felelősségi szabályokra vonatkozó előírások betartása Az elektronikus közigazgatási feladatok ellátása, a közérdekű adatok elektronikus közzététele A költségvetési gazdálkodás belső kontrolljai A szabályozottság kockázata a költségvetés tervezési, gazdálkodási, beszámolási és a folyamatba épített, előzetes és utólagos vezetői ellenőrzési feladatoknál A belső kontrollok érvényesülése az önkormányzati források szabályszerű felhasználásában, a költségvetési tervezés, gazdálkodás, beszámolás folyamataiban A belső ellenőrzési kötelezettség teljesítése, javaslatainak hasznosulása 53 1

4 4. Az ÁSZ korábbi ellenőrzési javaslatai alapján készített intézkedési terv végrehajtása, eredményessége Az Önkormányzat gazdálkodási rendszerének átfogó ellenőrzése során tett javaslatok végrehajtására tervezett intézkedések megvalósulása A zárszámadáshoz kapcsolódó (állami hozzájárulások, támogatások igénylésének és felhasználásának ellenőrzése), valamint a további vizsgálatok esetében a megállapítások, javaslatok alapján tett intézkedések 64 MELLÉKLETEK 1. számú Az Önkormányzat gazdálkodását meghatározó adatok, mutatószámok (1 oldal) 2. számú Az önkormányzati vagyon alakulása (1 oldal) 3. számú Az Önkormányzat évi költségvetési előirányzatainak és azok pénzügyi teljesítéseinek alakulása (1 oldal) 4. számú Tanúsítvány az európai uniós forrásokkal támogatott programok, célok tervezett és tényleges évi adatairól (1 oldal) 5. számú Adatlap az Önkormányzat európai uniós forrással támogatott egyik fejlesztéséről (3 oldal) 6. számú Warvasovszky Tihamér úr, a Székesfehérvár Megyei Jogú Város Önkormányzat polgármesterének észrevétele (1 oldal) 7. számú Warvasovszky Tihamér úr, a Székesfehérvár Megyei Jogú Város Önkormányzata polgármestere észrevételére adott válaszlevél (1 oldal 2

5 RÖVIDÍTÉSEK JEGYZÉKE Törvények Áht. Eisztv. Kbt. Ötv. az államháztartásról szóló évi XXXVIII. törvény az elektronikus információszabadságról szóló évi XC. törvény a közbeszerzésekről szóló évi CXXIX. törvény a helyi önkormányzatokról szóló évi LXV. törvény Számv. tv. a számvitelről szóló évi C. törvény Szoc. tv. a szociális igazgatásról és szociális ellátásról szóló évi III. törvény. Rendeletek Ámr. az államháztartás működési rendjéről szóló 217/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet Ber. a költségvetési szervek belső ellenőrzéséről szóló 193/2003. (XI. 26.) Korm. rendelet e-ügyintézési rendelet Székesfehérvár Megyei Jogú Város Önkormányzatának 29/2005. (X. 21.) számú rendelete az elektronikus hatósági ügyintézés és szolgáltatás helyi szabályairól 18/2005. (XII. 27.) IHM rendelet évi költségvetési rendelet évi költségvetési rendelet évi költségvetési rendelet évi költségvetési rendelet SzMSz Vhr. Szórövidítések ÁSZ Beruházási iroda BM Önerő Alap támogatás a közzétételi listákon szereplő adatok közzétételéhez szükséges közzétételi mintákról szóló 18/2005. (XII. 27.) IHM rendelet Székesfehérvár Megyei Jogú Város Önkormányzatának 2/2005. (II. 18.) számú rendelete az Önkormányzat évi költségvetéséről Székesfehérvár Megyei Jogú Város Önkormányzatának 2/2006. (II. 17.) számú rendelete az Önkormányzat évi költségvetéséről Székesfehérvár Megyei Jogú Város Önkormányzatának 3/2007. (II. 20.) számú rendelete az Önkormányzat évi költségvetéséről Székesfehérvár Megyei Jogú Város Önkormányzatának 2/2008. (II. 20.) számú rendelete az Önkormányzat évi költségvetéséről Székesfehérvár Megyei Jogú Város Önkormányzatának 5/1999. (III. 24.) számú rendelete az Önkormányzat Közgyűlése Szervezeti és Működési szabályairól az államháztartás szervezetei beszámolási és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 249/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet Állami Számvevőszék Székesfehérvár Megyei Jogú Város Önkormányzata Polgármesteri hivatalának Beruházási Irodája a Magyar Köztársaság évi költségvetéséről szóló évi CXXXVII. törvény 5. számú mellékletének 12. 3

6 e-közigazgatás Ellenőrzési iroda ESZA EU FEUVE gazdasági program 1 gazdasági program 2 ERFA Európa köztünk van GVOP HEFOP információszolgáltató tevékenységet fejlesztő projekt 1 információszolgáltató tevékenységet fejlesztő projekt 2 IT IT Kht. jegyző KDOP KDRFÜ KEHI KIOP Költségvetési iroda pontja alapján központi költségvetési hozzájárulást biztosít a helyi önkormányzatok és jogi személyiségű társulásaik számára, azok európai uniós fejlesztési célú pályázataihoz szükséges saját forrás kiegészítésére elektronikus közigazgatás Székesfehérvár Megyei Jogú Város Önkormányzata Polgármesteri hivatalának Ellenőrzési Irodája Európai Szociális Alap Európai Unió folyamatba épített, előzetes és utólagos vezetői ellenőrzés Székesfehérvár Megyei Jogú Város Önkormányzatának a évekre vonatkozó gazdasági programja, amelyet a Közgyűlés a 237/2004. (VI. 24.) számú határozattal fogadott el Székesfehérvár Megyei Jogú Város Önkormányzatának a évekre vonatkozó gazdasági programja, amelyet a Közgyűlés a 192/2007. (V. 17.) számú határozattal fogadott el Európai Regionális Fejlesztési Alap az Európai Bizottság Magyarországi Képviselete valamint az Európai Parlament Tájékoztatási Irodája által kötött EU kommunikációs együttműködési megállapodás keretében az Igazgatósági partnerség 50 évi integráció 50 helyszínen, címen kiírt pályázat alapján Székesfehérvár Megyei Jogú Város Önkormányzata által elnyert támogatás projektjének a címe NFT Gazdasági Versenyképesség Operatív Program NFT Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program GVOP intézkedés keretében kiírt pályázaton elnyert támogatás segítségével megvalósuló Az Önkormányzat információszolgáltató tevékenységének fejlesztése, Székesfehérvár a térség szolgáltató e-önkormányzata feladat GVOP intézkedés keretében kiírt pályázaton elnyert támogatás segítségével megvalósuló Székesfehérvár Önkormányzata ingatlan-adatvagyonának másodlagos hasznosítása feladat informatikai technológia IT Információs Társadalom Kht. Székesfehérvár Megyei Jogú Város Önkormányzatának Jegyzője ÚMFT Közép-dunántúli Operatív Program Közép-dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség Kht. Kormányzati Ellenőrzési Hivatal ÚMFT Környezetvédelmi és Infrastruktúra-fejlesztési Operatív Program Székesfehérvár Megyei Jogú Város Önkormányzata Polgármesteri hivatalának Költségvetési Irodája 4

7 Közgyűlés Kríziskezelő Központ MAG Zrt. MÁK NFGM NFT NFÜ Nonprofit Kft. OKÉV Oktatási iroda pályázati eljárási rend PEJ Pénzügyi bizottság Pénzügyi iroda polgármester Polgármesteri hivatal Projektmenedzsment iroda ROP TIOK TIOP TISZK TÁMOP ÚMFT ügyrend VÁTI Kht. Székesfehérvár Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése Székesfehérvár Megyei Jogú Város Önkormányzata Kríziskezelő Központja Magyar Gazdaságfejlesztési Központ Zrt., az IT Kht. utódszervezete Magyar Államkincstár Nemzeti, Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium Nemzeti Fejlesztési Terv Nemzeti Fejlesztési Ügynökség Közép-dunántúli Regionális Pedagógiai Szakmai Szolgáltató és Projektközpont Nonprofit Közhasznú Korlátolt Felelősségű Társaság Országos Közoktatási Értékelési és Vizsgaközpont Székesfehérvár Megyei Jogú Város Önkormányzata Polgármesteri hivatalának Oktatási Irodája az európai uniós források pályázatfigyelési, készítési valamint a projektek lebonyolításával kapcsolatos eljárási rendet meghatározó /15/2006. számú jegyzői utasítás, módosításra került a /12/2008. számú utasítással projekt előrehaladási jelentés Székesfehérvár Megyei Jogú Város Önkormányzatának Pénzügyi, Költségvetési Bizottsága Székesfehérvár Megyei Jogú Város Önkormányzata Polgármesteri hivatalának Pénzügyi, Költségvetési Irodája Székesfehérvár Megyei Jogú Város Önkormányzatának Polgármestere Székesfehérvár Megyei Jogú Város Önkormányzatának Polgármesteri Hivatala Székesfehérvár Megyei Jogú Város Önkormányzata Polgármesteri hivatalának Projektmenedzsment Irodája NFT Regionális Operatív Program Térségi Iskola és Óvodafejlesztő Központ NFT-HEFOP Térségi Iskola és Óvodafejlesztő Program NFT-HEFOP Térségi Integrált Szakképző Központ ÚMFT Társadalmi Megújulás Operatív Program Új Magyarország Fejlesztési Terv Székesfehérvár Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatalának Ügyrendjéről szóló Székesfehérvár Megyei Jogú Város Jegyzőjének /2007. számú utasítása VÁTI Magyar Regionális Fejlesztési és Urbanisztikai Közhasznú Társaság 5

8 ÉRTELMEZŐ SZÓTÁR 1. elektronikus szolgáltatási szint 2. elektronikus szolgáltatási szint 3. elektronikus szolgáltatási szint 4. elektronikus szolgáltatási szint európai uniós források fejlesztési feladat (projekt) fejlesztési célkitűzés irányító hatóság Az 1044/2005. (V. 11.) Korm. határozat alapján olyan információs, tájékoztató szolgáltatás, amely csak általános információkat közöl az adott üggyel kapcsolatos teendőkről és a szükséges dokumentumokról. Az 1044/2005. (V. 11.) Korm. határozat alapján olyan egyirányú kapcsolatot biztosító szolgáltatás, amely az 1. szinten túl biztosítja az adott ügy intézéséhez szükséges dokumentumok, nyomtatványok letöltését, és azok ellenőrzéssel, vagy ellenőrzés nélküli elektronikus kitöltését, amely esetben a dokumentumok benyújtása hagyományos úton történik. Az 1044/2005. (V. 11.) Korm. határozat alapján olyan kétirányú kapcsolatot biztosító szolgáltatás, amely közvetlen, vagy ellenőrzött kitöltésű dokumentum segítségével biztosítja az elektronikus adatbevitelt és a bevitt adatok ellenőrzését. Az ügy indításához, intézéséhez személyes megjelenés nem szükséges, de az ügyhöz kapcsolódó közigazgatási döntés (határozat, egyéb aktus) közlése, valamint a kapcsolódó illeték-, vagy díjfizetés hagyományos úton történik. Az 1044/2005. (V. 11.) Korm. határozat alapján olyan teljes közvetlen kétirányú ügyintézési folyamatot biztosító szolgáltatás, amikor az ügyhöz kapcsolódó közigazgatási döntés is elektronikus úton kerül közlésre, illetve a kapcsolódó illeték-, vagy díjfizetés elektronikus úton is intézhető. Az elnyert európai uniós források lehívása a támogatott projekt megvalósítása érdekében, a fejlesztés lebonyolítása során felmerült kiadások finanszírozására. A fejlesztési feladat (projekt) tartalmilag és formailag részletesen kidolgozott, megfelelő pénzügyi háttérrel és végrehajtási ütemezéssel rendelkező fejlesztési terv, amely illeszkedik az Európai Unió, illetve a NFT és az ÚMFT által támogatott programokhoz. Az önkormányzat által ellátott kötelező, vagy önként vállalt feladatok ellátásának mennyiségi, vagy minőségi fejlesztésére vonatkozó terv. A mennyiségi fejlesztés megvalósulhat beszerzéssel, létesítéssel, bővítéssel, átalakítással. A strukturális alapok és a Kohéziós alap forrásainak szabályszerű, hatékony és eredményes felhasználásához szükséges intézményrendszer felső eleme. Az irányító hatóság általános és átfogó felelősséget visel a programok, projektek hatékony és szabályszerű végrehajtásáért. Felelősségi köréből eredően ellenőrzi a közösségi, valamint a hazai jogszabályok betartását, koordinálja az európai uniós források szétosztásának folyamatát, irányítja az intézményrendszer, a statisztikai és a pénzügyi nyilvántartási rendszer működését. 6

9 kedvezményezett közreműködő szervezet lebonyolítás operatív program Az a helyi önkormányzat, amely a támogatási szerződést kedvezményezettként aláírja, a projektet végrehajtja. A közreműködő szervezet az európai uniós támogatást elnyert kedvezményezettekkel kapcsolatot tartó szerv. Az operatív programok közreműködő szervezetei befogadják, nyilvántartják, döntésre előkészítik a pályázatokat, megkötik a szerződéseket a kedvezményezettel, rögzítik a támogatással kapcsolatos adatokat az egységes monitoring informatikai rendszerben, lebonyolítják a támogatások kifizetését, elvégzik a támogatások előzetes (szerződéskötést megelőző), közbenső (a pénzügyi elszámolás, finanszírozás folyamatában végzett) és utólagos (a támogatott projekt pénzügyi lezárását megelőző) ellenőrzését. Továbbá megkötik a szerződéseket a projekt kedvezményezettjével, folyamatosan nyomon követik a teljesítéseket, lebonyolítják a támogatások kifizetését, vezetik az egységes monitoring informatikai rendszert. Az NFT-hez kapcsolódó HEFOP-intézkedések közreműködő szervezete az ESZA Kht. Az ÚMFT-hez kapcsolódó ROP intézkedések közreműködő szervezete a VÁTI Kht. és a regionális fejlesztési ügynökségek. A GVOP-hoz kapcsolódó közreműködő szervezet az IT Információs Társadalom Kht. és annak jogutódja a MAG-Magyar Gazdaságfejlesztési Központ Zrt. A Kohéziós alap két közreműködő szervezete (Gazdasági és Közlekedési Minisztérium, Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium) a támogatott projektek végrehajtásához kapcsolódó operatív feladatokat látják el. Ennek keretében megkötik a szerződéseket a projekt kedvezményezettjével, folyamatosan nyomon követik a teljesítéseket, lebonyolítják a támogatások kifizetését, vezetik az egységes monitoring informatikai rendszert. Az európai uniós források felhasználásával megvalósuló fejlesztésre irányuló műszaki, gazdasági (pénzügyi) tevékenységet magában foglaló szervezési, irányítási szolgáltatás. A szervezési szolgáltatás kiterjedhet a pályázatkészítésre, a közbeszerzési eljárás lebonyolításán keresztül a folyamatos műszaki ellenőrzésre, a pénzügyi elszámolásra, a műszaki átadás-átvételre, az üzembe helyezésre, illetve a fejlesztési folyamat egyes elemeire. Az Európai Bizottság által jóváhagyott, a Közösségi Támogatási Keret végrehajtására vonatkozó és a közötti, több évre szóló intézkedésekhez kapcsolódó prioritások egységes rendszerét tartalmazó dokumentum. A strukturális alapok NFT-hez kapcsolódó operatív programjai: Agrár és Vidékfejlesztési Operatív Program (AVOP); Gazdasági Versenyképesség Operatív Program (GVOP); Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program (HEFOP); Környezetvédelmi és Infrastruktúrafejlesztési Operatív Program (KIOP); Regionális Fejlesztési Operatív Program (ROP). Az ÚMFT-hez kapcsolódó operatív 7

10 programok: Gazdaságfejlesztési Operatív Program (GOP); Környezet és Energia Operatív Program (TÁMOP); Társadalmi Infrastruktúra Operatív Program (TIOP); Délalföldi Operatív Program (DAOP); Dél-dunántúli Operatív Program (DDOP); Észak-alföldi Operatív Program (ÉAOP); Észak-magyarországi Operatív Program (ÉMOP); Középdunántúli Operatív Program (KDOP); Középmagyarországi Operatív Program (KMOP); Nyugatdunántúli Operatív Program (NYDOP); Balatoni kiemelt Üdülőkörzet; Államreform Operatív Program (ÁROP). projekt (előrehaladási jelentés (PE) támogatási szerződés A Strukturális Alapok által társfinanszírozott projektek megvalósítása során a kedvezményezetteknek a támogatási szerződésben meghatározott időközönként, általában negyedévente, a támogatás fizetési kérelmekhez kapcsolódóan pár oldalas projekt előrehaladási jelentéseket kell benyújtaniuk. A projekt előrehaladási jelentés jóváhagyása a további támogatások kifizetésének előfeltétele. Az irányító hatóságnak/közreműködő szervezeteknek a kedvezményezett önkormányzattal/intézménnyel kötött szerződése, amely a támogatás felhasználásának részletes feltételeit tartalmazza. 8

11 JELENTÉS Székesfehérvár Megyei Jogú Város Önkormányzata gazdálkodási rendszerének évi ellenőrzéséről BEVEZETÉS Az Ötv. 92. (1) bekezdése, az Állami Számvevőszékről szóló évi XXXVIII. törvény 2. (3) bekezdése, valamint az Áht. 120/A. (1) bekezdése alapján az önkormányzatok gazdálkodását az Állami Számvevőszék ellenőrzi. Az ellenőrzésre az Országgyűlés illetékes bizottságai részére is átadott, országosan egységes ellenőrzési program szerint került sor. Az Állami Számvevőszék a stratégiájában foglalt célkitűzéseknek megfelelően a helyi önkormányzatok költségvetési gazdálkodási rendszere átfogó ellenőrzésének programját a évtől megújította, azt kiegészítette további teljesítmény-ellenőrzési elemekkel. Az ellenőrzés célja annak értékelése volt, hogy az Önkormányzat: milyen módon biztosította a költségvetési és a pénzügyi egyensúlyt a költségvetésében és annak teljesítése során, valamint változott-e a finanszírozási célú pénzügyi műveletek jelentősége a hiányzó bevételi források pótlásában; eredményesen készült-e fel a szabályozottság és a szervezettség terén az európai uniós források igénylésére és felhasználására, továbbá biztosította-e az e-közigazgatás feltételeit, az adatok közzétételével a gazdálkodás nyilvánosságát; kialakította-e a külső és a belső feltételeknek megfelelően a költségvetés tervezési, gazdálkodási és zárszámadási feladatai belső kontrollrendszerét 1, ezen tevékenységek szabályszerű ellátásához hozzájárult-e a folyamatba épített, előzetes és utólagos vezetői ellenőrzés, valamint a belső ellenőrzés; megfelelően hasznosították-e a korábbi számvevőszéki ellenőrzések megállapításait, szabályszerűségi 2 és célszerűségi javaslatait. 1 A gazdálkodás szabályszerűségét biztosító kontrollrendszer alatt értjük a kiépített és működő belső irányítási és szabályozási rendszert, valamint a belső ellenőrzési funkciók ellátásának rendszerét. 2 A törvényi előírások betartásának elmulasztásakor a részletes megállapítások fejezetben egységesen a törvénysértés megjelölést alkalmazzuk, mivel az ÁSZ nem tehet különbséget a törvényi előírások között. 9

12 BEVEZETÉS Az ellenőrzés típusa: átfogó ellenőrzés, amely egyidejűleg egy ellenőrzés keretében meghatározott területekre összpontosítva érvényesíti a szabályszerűségi, valamint a teljesítmény-ellenőrzés jellemzőit. Az ellenőrzött időszak: az 1., 2. és 4. programpontok tekintetében a évek és I. negyedév, a 3. ellenőrzési programpontnál a év és I. negyedév. Székesfehérvár megyei jogú város lakosainak száma január 1-jén fő volt. A évi önkormányzati választást követően az Önkormányzat 33 tagú Közgyűlésének munkáját 13 állandó bizottság segítette. A helyi önkormányzat mellett a évi önkormányzati választásokat követően hat 3 kisebbségi önkormányzat működött. A polgármester az évi önkormányzati képviselő és polgármester választás óta tölti be tisztségét, a jegyző óta vezeti a Polgármesteri hivatalt. Az Önkormányzat feladatainak végrehajtása érdekében a évben 79 költségvetési intézményt működtetett, amelyekből 44 önállóan gazdálkodott. A feladatok ellátásában részt vett három gazdasági társasága, továbbá öt alapítványa. Az Önkormányzat a évi költségvetési beszámolója szerint millió Ft költségvetési bevételt ért el és millió Ft költségvetési kiadást teljesített, december 31-én a könyvviteli mérleg szerint millió Ft értékű vagyonnal rendelkezett. Az Önkormányzat vagyona a év végi állományhoz viszonyítva 9,9%-kal növekedett, ezen belül mintegy négyszeresére (393,8%-kal) növekedett a beruházások állománya a színház rekonstrukciója és szennyvízközmű beruházások miatt, valamint 57,5%-kal (5681 millió Ft-tal) emelkedett a kötelezettségek állománya a korábbi 4570 millió Ft-os hitelállomány visszafizetése, valamint a években kibocsátott 8525 millió Ft értékű kötvény hatására. A évi költségvetési rendeletben millió Ft költségvetési bevételt és millió Ft költségvetési kiadást irányoztak elő. Az összes költségvetési bevétel 56,1%-át a saját bevétel, illetve 31,8%-át a helyi adó bevétel biztosította a évben. Az összes költségvetési kiadásból a felhalmozási célú kiadás részaránya a évben 28,4% volt. A Polgármesteri hivatalban dolgozó köztisztviselők száma december 31- én 295 fő, a költségvetési intézményekben foglalkoztatott közalkalmazottak száma 3704 fő volt. Az Önkormányzat gazdálkodását meghatározó adatokat, mutatószámokat az 1 3. számú mellékletek tartalmazzák. Az Önkormányzat költségvetési és pénzügyi helyzetét az elemző eljárás módszerével vizsgáltuk. E körben elemeztük a költségvetés egyensúlyi helyzetének alakulását, a tervezett és tényleges költségvetési hiány okait, a mérséklésére tett intézkedéseket, finanszírozásának módját, az Önkormányzat adósságállományának alakulását, összetevőit. A teljesítmény-ellenőrzés módszerével vizsgáltuk, a belső szabályozottság, szervezettség terén az Önkormányzat felkészültségét az európai uniós források figyelésére, igénylésére és felhasználására, továbbá értékeltük, hogy az igényelt európai uniós támogatások az Önkormányzat által meghatározott fejlesztési 3 Cigány, horvát, lengyel, német, örmény, szerb kisebbségi önkormányzatok. 10

13 BEVEZETÉS célkitűzésekhez kapcsolódtak-e. Az eredményesség szempontjából a minősítést a lényegességi szinthez való viszonyítással végeztük el. Az ellenőrzés során felmértük, hogy az e-közigazgatási feladat ellátása, illetve bevezetése, működtetése érdekében milyen intézkedéseket tettek, valamint biztosították-e a közérdekű adatok közzétételét. A költségvetési gazdálkodás belső kontrolljainak ellenőrzése során értékeltük, hogy a Polgármesteri hivatalnál a költségvetés tervezési, gazdálkodási, zárszámadás készítési feladatok belső kontrolljainak kiépítettsége és működése megfelelő biztosítékot ad-e a gazdálkodási feladatok megfelelő, szabályszerű ellátására. Felmértük és minősítettük a költségvetés tervezési, a gazdálkodási, a zárszámadás készítési feladatokkal, továbbá a pénzügyi- számviteli területen az informatikával kapcsolatosan kialakított kontrollok megfelelőségét, valamint azok működésének eredményességét, megbízhatóságát. Értékeltük a belső ellenőrzés szervezeti és szabályozási keretét, továbbá működését. A Polgármesteri hivatalnál értékeltük a gazdálkodás folyamatában a kontrollok működésének megbízhatóságát, ennek keretében ellenőriztük a szakmai teljesítés igazolására és az utalvány ellenjegyzésére kialakított kontrollok végrehajtását. Az ellenőrzést a következő, kiemelt kockázatuk alapján kiválasztott 4 az általánostól jellemzően eltérő, egyedi eljárást igénylő gazdasági eseményekkel kapcsolatos kifizetésekre folytattuk le 5 : a külső szolgáltató által végzett karbantartási, kisjavítási szolgáltatások, a gépek, berendezések, felszerelések beszerzése, továbbá a működési célú pénzeszköz átadásokból az államháztartáson kívülre teljesített kifizetésekre. Az ellenőrzés hatékony elvégzése céljából a vizsgálandó területek kiválasztása során a kockázatokon alapuló megközelítés érvényesült, ezáltal az ellenőrzési erőforrásokat azokra a területekre fókuszáltuk, amelyeken legnagyobb a hibák előfordulási valószínűsége. Az ellenőrzési erőforrások ilyen típusú összpontosításával minimálisra csökkenthető a kívánt ellenőrzési bizonyosság eléréséhez szükséges időráfordítás. 4 Az önkormányzatok kiemelt előirányzataira vonatkozóan, a vertikális folyamatokra elvégeztük a kockázatok becslését, amelynek eredményeként a külső szolgáltató által végzett karbantartási, kisjavítási szolgáltatások, a gépek, berendezések, felszerelések beszerzése valamint a működési célú pénzeszköz átadások államháztartáson kívülre teljesített kifizetései kiemelkedően kockázatos területeknek bizonyultak. 5 A korábbi ellenőrzési tapasztalataink szerint ezeken a területeken a jegyzők nem, vagy hiányosan szabályozták a megbízás, megrendelés, illetve beszerzés indokoltságának, szükségességének elbírálására, igazolására, valamint a teljesítések dokumentálására, a kifizetések jogosságának megítélésére szolgáló kontrollokat. További kockázatot jelentett a külső szolgáltató által végzett karbantartási, kisjavítási munkák esetében, hogy az 50 ezer Ft alatti megrendelésekre vonatkozóan az ellenőrzési tapasztalataink szerint a jegyzők nem alakították ki a kötelezettségvállalások rendjét és nyilvántartási formáját, valamint a szabályozás elmulasztása esetén nem történt meg az írásbeli kötelezettségvállalás és annak az ellenjegyzése sem. 11

14 BEVEZETÉS A pénzügyi-számviteli folyamatokban alkalmazott belső kontrollok létezésének és működésének ellenőrzésére a vizsgált három terület évi könyvviteli tételeiből területenként egyszerű véletlen mintát vettünk. A kijelölt gazdasági eseményre elvégzett megfelelőségi tesztek alapján értékeltük a kontrollok működésének eredményességét, megbízhatóságát a vizsgált három területre különkülön, majd összefoglalóan 6 a Polgármesteri hivatal egyedi eljárást igénylő gazdasági eseményeire. A helyszíni ellenőrzés megállapításainak részletes dokumentálását három megfelelőségi tesztlapon, öt elővizsgálati és 12 helyszíni ellenőrzési munkalapon biztosítottuk. Ezeken a teszt- és munkalapokon a minősítés alapjául szolgáló kérdések és a vonatkozó konkrét jogszabályhelyek megjelölése mellett értékeltük a kialakított belső kontrollokban rejlő kockázatokat 7 és a kialakított kontrollok működésének megbízhatóságát 8. Az ÁSZ korábbi ellenőrzési javaslatai alapján tett intézkedéseket, illetve azok megvalósítását utóellenőrzés keretében vizsgáltuk. A gazdálkodási rendszer átfogó ellenőrzése során megfogalmazott javaslatok végrehajtására tett intézkedések megvalósítását ellenőriztük, az egyéb számvevőszéki ellenőrzések során tett javaslatok esetében pedig a kiadott intézkedéseket tekintettük át. A helyszíni ellenőrzés során kitöltött az ellenőrzést végző számvevő és a Polgármesteri hivatal felelős köztisztviselője által aláírt elővizsgálati és helyszíni ellenőrzési munkalapokat, azok kitöltési útmutatóit, továbbá a megfelelőségi tesztek dokumentumait a polgármester részére a számvevői jelentéssel egyidejűleg átadtuk. A jelentés megállapításainak, javaslatainak egyeztetése során a Polgármester arról adott részletes tájékoztatást, egyidejűleg csatolta azokat a dokumentumokat, amelyek igazolták hogy az időközben megtett intézkedésekkel a számvevői jelentésben tett javaslatok 9 egy részét megvalósították. A megtett in- 6 A vizsgált három terület egyedi értékelési pontszámait a területek relatív költségvetési súlyával arányosan összegeztük. 7 A kialakított belső kontrollokban rejlő kockázatot alacsonynak minősítettük, ha a kontrollok végrehajtásuk esetén megfelelő védelmet nyújtanak a hibák bekövetkezése ellen. Közepesnek minősítettük a belső kontrollokban rejlő kockázatot, amennyiben a kontrollok végrehajtásuk esetén a lehetséges hibák többsége ellen védelmet nyújtanak. Magasnak értékeltük a kockázatot, ha a kontrollok kialakításuk hiányában, vagy hiányos kialakításuk miatt nem nyújtanak elegendő védelmet a lehetséges hibákkal szemben. 8 A kontrollok működésének eredményességét, megbízhatóságát kiválónak értékeltük abban az esetben, ha azok működése esetleges apróbb hiányosságoktól eltekintve megfelelt a hibák megelőzésére és kijavítására meghatározott szabályozásnak és a legmagasabb szintű elvárásoknak. Jónak minősítettük a kontrollok működését, ha a hiányosságok száma ugyan jelentős volt, de nem veszélyeztette az ellenőrzött terület hibáinak megelőzését és kijavítását. Amennyiben a hiányosságok mértéke nem biztosította a hibák megelőzését, feltárását, kijavítását és ezáltal veszélyeztette az eredményes, megbízható működést, a kontroll működésének megbízhatósága gyenge minősítést kapott. 9 A számvevői jelentésben a helyszíni ellenőrzés során a jogszabályi előírások maradéktalan betartása érdekében a jegyzőnek 17 javaslatot tettünk, melyből a megtett intézkedésekről szóló tájékoztatás alapján öt javaslatot elhagytunk. 12

15 BEVEZETÉS tézkedéseket a jelentés II. Részletes megállapítások fejezetében az adott témához kapcsolt lábjegyzetben feltüntettük és a vonatkozó javaslatokat elhagytuk. A jelentést az ÁSZ-ról szóló évi XXXVIII. tv. 25. (1) bekezdése alapján észrevétel közlése céljából megküldtük Székesfehérvár Megyei Város Önkormányzata polgármesterének. A kapott tájékoztatást a jelentés 6. számú melléklete tartalmazza. 13

16 I. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK I. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK Az Önkormányzatnál a évek között a tervezett költségvetési bevételek és kiadások főösszege folyamatosan növekedett. A költségvetés egyensúlya a években nem volt biztosított, a tervezett költségvetési bevételek nem nyújtottak fedezetet a tervezett költségvetési kiadásokra. A évi költségvetési rendeletben a költségvetés bevételi főösszegének megállapításakor az Áht. előírásai ellenére finanszírozási célú műveletet (hitel felvételt) vettek figyelembe költségvetési hiányt módosító költségvetési bevételként. A évi költségvetések végrehajtása során a teljesített költségvetési bevételek meghaladták a költségvetési kiadásokat, a pénzügyi egyensúly biztosított volt. A évben elért költségvetési bevételek nem nyújtottak fedezetet a teljesített költségvetési kiadásokra. A évi költségvetésekben az egyensúly hiányát a felhalmozási célú költségvetési bevételeket meghaladó összegben tervezett felhalmozási célú költségvetési kiadások okozták. A évi költségvetésben azonban már a tervezett működési célú költségvetési kiadásokat sem fedezték a tervezett működési célú költségvetési bevételek. A Közgyűlés a költségvetési egyensúlyt a évi költségvetésekben felhalmozási célú hitel felvétellel, vagy azzal azonos összegű kötvénykibocsátással tervezte biztosítani. A költségvetés teljesítése során a években pénzügyi hiány éves szinten nem volt, a költségvetési bevételek fedezetet biztosítottak a költségvetési kiadásokra, ennek ellenére az Önkormányzat a évben hosszú lejáratú hitelt vett fel, és a évben kötvényt bocsátott ki. A évi költségvetési bevételeket meghaladó összegű költségvetési kiadások teljesítéséhez a további kötvénykibocsátásból elért bevétel nyújtott fedezetet, valamint ennek a bevételnek a felhasználásával a korábban felvett fejlesztési célú hiteleknél előtörlesztést végeztek. Az évközi likviditás biztosítására az Önkormányzat a években folyószámlahitelt vett igénybe, amelynek összege, igénybevételi időtartama és átlagos állománya folyamatosan emelkedett. A folyószámlahitel igénybevételére a kiadások bevételektől eltérő ütemben való teljesítése miatt volt szükség. Az Önkormányzat fizetőképessége a évek között változóan alakult, a évről a évre romlott, mivel nőtt a rövid lejáratú kötelezettségek állománya. A hosszú lejáratú kötvénykibocsátás és a rövid lejáratú hitelek viszszafizetése miatt a fizetőképesség rövidtávon a év végére javult. Növekedett azonban a hosszú lejáratú kötelezettségek állománya a hitelfelvétel és a kötvénykibocsátás miatt, ezért az Önkormányzat pénzügyi helyzete az eladósodottság tekintetében romlott. A költségvetések végrehajtása során a években az Önkormányzat költségvetésének bevételi és kiadási főösszege év végén meghaladta az eredeti előirányzatot, ezen belül a működési bevételeket és kiadásokat is túlteljesítették. A működési célú költségvetési bevételeknél az intézményi működési bevételek és a helyi adóbevételek többlete, a pénzmaradvány nem tervezett, de teljesített működési célú igénybevétele biztosította a években a költségve- 14

17 I. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK tési egyensúlyt, illetve a évben csökkentette a költségvetésben kialakult hiányt. A felhalmozási célú költségvetési bevételek a évben meghaladták, a években elmaradtak az eredeti előirányzatoktól, azonban a felhalmozási célú költségvetési kiadások mindhárom évben elmaradtak az eredeti előirányzatoktól. A felhalmozási célú költségvetési bevételek alulteljesítésében a tervezett, de nem teljesült ingatlanértékesítések és az előirányzatnál kisebb összegben igénybevett pályázati támogatások játszottak közre, amelyeket beruházási feladatok megvalósításának időbeli elhúzódása befolyásolt. Az Önkormányzat középtávú fejlesztési célkitűzéseit a évekre szóló gazdasági program 1, 2 -ben rögzítette. A célkitűzések összhangban voltak az NFT-ben illetve ÚMFT-ben foglalt célokkal. Az Önkormányzat a as években összesen 38 pályázatot nyújtott be, amelyek célja kapcsolódott a gazdasági program 1, 2 -ben foglaltakhoz, valamint az Önkormányzat kötelező és önként vállalt feladataihoz. A benyújtott pályázatok közül három elutasításra került, 15 projekt elbírálás alatt van. Az elutasított pályázatokkal kapcsolatos döntés ellen az Önkormányzat panaszt nyújtott be az irányító hatósághoz. A évi költségvetési rendeletek elkülönítetten tartalmazták az európai uniós támogatással megvalósuló programok bevételi és kiadási előirányzatait. Az Önkormányzatnál a évtől jegyzői utasítással szabályozott az európai uniós források pályázatfigyelési, készítési, valamint a projektek lebonyolításával kapcsolatos pályázati eljárási rend. A pályázati lehetőségek figyelemmel kisérése a Projekmenedzsment iroda, valamint a év végén közgyűlési döntéssel létrehozott gazdasági társaság feladata. Az európai uniós forrásokkal támogatott fejlesztési feladatok pályázatainak elkészítése megoszlott a Projektmenedzsment iroda, a Polgármesteri hivatal témakörileg érintett irodája és a gazdasági társaság között. Az Önkormányzat a szabályozottság és szervezettség terén a évek között eredményesen felkészült az európai uniós források igénybevételére és felhasználására, mivel az európai uniós forrásokra benyújtott pályázatok a gazdasági program 1, 2 -ben meghatározott fejlesztési célkitűzésekhez kapcsolódtak, valamint a pályázati eljárási rendet a jegyző kialakította, meghatározta a pályázatfigyelést végzők és döntési jogkörrel rendelkezők közötti információszolgáltatási kötelezettséget, a polgármester és a fejlesztési feladatokat lebonyolítók közötti kapcsolattartás rendjét, a folyamatba épített, előzetes és utólagos vezetői ellenőrzési feladatokat. A Polgármesteri hivatalban a pályázatfigyelés és pályázatkészítés személyi feltételeit biztosították, a pályázatfigyelésben és készítésben feladatot végző Nonprofit Kft. feladatait és a Polgármesteri hivatal érintett irodái közötti kapcsolattartás rendjét, valamint a személyre szóló felelősséget meghatározták. Annak ellenére összességében eredményes volt a szabályozottság és szervezettség tekintetében az Önkormányzat felkészülése, hogy az ellenőrzési stratégia meghatározásánál a kockázatelemzés nem terjedt ki az európai uniós támogatás igénybevételére, nem jelölték ki az Önkormányzati szintű pályázatkoordinálás felelősét, nem határozták meg az önkormányzati szintű pályázat-nyilvántartás tartalmi követelményeit, valamint nem határozták meg a pályázatfigyelésben és készítésben feladatot végző gazdasági társasággal kötött megállapodásban a személyre szóló felelősséget, és az ellenőrzési feladatok megosztását. 15

18 I. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK Az Önkormányzat a évekre vonatkozóan rendelkezett informatikai stratégiával, melyben nem rögzítették, hogy az elektronikus szolgáltatás melyik szintjét kívánják elérni. Az Önkormányzat nem rendelkezett a évekre vonatkozó informatikai stratégiával, nem határozták meg a hosszú távú informatikai fejlesztési célkitűzéseket és az e-közigazgatás további fejlesztési ütemeit. Az Önkormányzat az információ szolgáltató tevékenységet fejlesztő európai uniós támogatásokkal a szolgáltatási rendszer korszerűsítését, az elektronikus ügyintézés esetében a 2. elektronikus szolgáltatási szint bővítését és nyolc ügyintézési szolgáltatási területen a 3. elektronikus szolgáltatási szint megvalósítását érte el. Az Önkormányzat honlapján az e-ügyintézés 2. elektronikus szolgáltatási szintjét valósították meg, továbbá az ügyfelek indíthattak a 3. elektronikus szolgáltatási szinten információ lekérdezéseket és közigazgatási, hatósági ügyintézéshez kapcsolódó kérelmeket. Az Önkormányzat nem biztosította, hogy a közérdekű adatokat tartalmazó jegyzékre mutató hivatkozás a vonatkozó rendeletben előírtaknak megfelelően a honlap megnyitásakor megjelenjen. A jegyző az Áht. előírása ellenére nem tette közzé az Önkormányzat által nyújtott nem normatív céljellegű fejlesztési és működési támogatásokra vonatkozóan a kedvezményezett nevét, a támogatás célját, összegét és a támogatási program megvalósítási helyét, valamint a vagyonnal történő gazdálkodással összefüggő nettó öt millió Ft-ot elérő, vagy azt meghaladó értékű építési beruházásra, vagyonértékesítésre, szolgáltatás megrendelésre, vagyonértékű jog átadására vonatkozó valamennyi szerződés megnevezését, tárgyát, a szerződést kötő felek nevét, a szerződés értékét, határozott időre kötött szerződés időtartamát és a szerződésekkel kapcsolatos adatok változását. A jegyző az Ámr. előírása ellenére a évek költségvetési beszámolóinak szöveges indoklását nem tette közzé. A költségvetés tervezési és a zárszámadás készítési folyamatok szabályozottsága összességében alacsony kockázatot jelentett a feladatok megfelelő, szabályszerű végrehajtásában, mivel a jegyző a pénzügyi irányítási és ellenőrzési rendszer keretében szabályozta a költségvetés tervezés és a zárszámadás készítés rendjét, meghatározta az intézmények részére a költségvetési javaslat összeállításával kapcsolatos követelményeket. Annak ellenére összességében alacsony volt a kockázat, hogy a Közgyűlés a költségvetési szervek elemi beszámolója felülvizsgálatának rendjét, tartalmát az Ámr-ben foglaltakkal ellentétben nem határozta meg. A költségvetés tervezési és zárszámadáskészítési folyamatban a kontrollok működésének a megbízhatósága összességében kiváló volt, mivel a szabályozásban foglaltaknak megfelelően ellenőrizték, hogy a költségvetési intézmények teljesítették-e a részükre meghatározott követelményeket, a költségvetési igények indokoltságát, teljesíthetőségét, a saját bevételek előirányzatai és a költségvetés megalapozását szolgáló rendeletek összhangját. A zárszámadás-készítés folyamatában ellenőrizték az intézményi pénzmaradványok megállapításának szabályszerűségét, az eredeti és módosított előirányzatok, valamint teljesítési adatok eltérésének indokoltságát. Annak ellenére összességében kiváló volt a kontrollok működésének megbízhatósága, hogy a zárszámadás készítése során a jegyző nem ellenőriztette az intézmények által az állami támogatásokkal, hozzájárulásokkal történő elszámoláshoz közölt adatok, mutatószámok megbízhatóságát. 16

19 I. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK A Polgármesteri hivatalban a gazdálkodási, a pénzügyi-számviteli és a folyamatba épített ellenőrzési feladatok szabályozottságának a hiányosságai közepes kockázatot jelentettek a feladatok megfelelő, szabályszerű végrehajtásában, mivel a jegyző az ellenőrzési feladatokat hiányosan szabályozta, azonban a kialakított belső kontrollok - végrehajtásuk esetén - a lehetséges hibák többsége ellen védelmet nyújtottak. A Polgármesteri hivatal nem rendelkezett a Közgyűlés által jóváhagyott SzMSz-szel, a jegyző az Ámr. előírás ellenére nem készítette el a gazdasági szervezet ügyrendjét, nem határozta meg az önköltségszámítás szabályait, és az adókövetelések esetében az egyszerűsített értékelési eljárás elveit és dokumentálásának szabályait, valamint a dolgozók munkaköri leírásában a kötelezettségvállalási, utalványozási jogkörökkel kapcsolatos, továbbá az eszközök és források értékelési, ellenőrzési feladatait, a selejtezéssel kapcsolatos kötelezettségeket, illetve az eszközök és források értékelési szabályzatában az értékelésért felelős munkaköröket. Az ellenőrzési nyomvonalban a jegyző nem határozta meg az ellenőrzési pontokat, az ellenőrzési feladatok elvégzését igazoló dokumentumok fellelési helyét a rendszerben, a kockázatkezelési szabályzatban nem rögzítette a kockázatok folyamatgazdáit, a kockázatok értékelését és kategóriákba sorolását, az elfogadható kockázati szintet, valamint a kockázatokra teendő válaszintézkedéseket és a kockázati környezet rendszeres felülvizsgálatának kötelezettségét. A jegyző az Ámr. előírás ellenére nem írta elő valamennyi kifizetésre vonatkozóan a szakmai teljesítés igazolásának a kötelezettségét. A Polgármesteri hivatalnál a külső szolgáltatók által végzett karbantartásokkal, kisjavításokkal, a gépek, berendezések és felszerelések beszerzéseivel valamint az államháztartáson kívülre történő működési célú pénzeszközátadásokkal kapcsolatos kifizetések során a működésbeli hibák megelőzésére, feltárására, kijavítására kialakított belső kontrollok működésének megbízhatósága gyenge volt, mivel a szakmai teljesítésigazolás, illetve az utalvány ellenjegyzés működése nem adott megfelelő biztosítékot a gazdálkodási feladatok megfelelő, szabályszerű ellátására. A külső szolgáltatók által végzett karbantartási, kisjavítási szolgáltatásoknál a szakmai teljesítés igazolására a jegyző által kijelölt személyek az alapdokumentumok hiányossága miatt nem látták el a jogosultság, valamint az összegszerűség ellenőrzésére vonatkozó feladataikat. Az utalványok ellenjegyzője elmulasztotta a folyamatba épített ellenőrzési feladatai teljesítését, mivel nem győződött meg a gazdálkodásra vonatkozó szabályok betartásáról, a szakmai teljesítés igazolás során a jogosultság, valamint az öszszegszerűség ellenőrzésének megtörténtéről. Az utalványok ellenjegyzője nem észrevételezte, hogy a megrendelők aláírását megelőzően a kötelezettségvállalás ellenjegyzője nem győződött meg arról, hogy a kötelezettségvállalás tárgyával összefüggő kiadási előirányzat rendelkezésre áll-e és nem kifogásolta, hogy a kötelezettségvállalást nem előzte meg annak ellenjegyzése, ezáltal nem végezték el a kiadási előirányzat által biztosított fedezet meglétének, a kötelezettségvállalás jogszerűségének munkafolyamatba épített ellenőrzését. A gépek, berendezések és felszerelések beszerzésével, létesítésével kapcsolatos kifizetések során a szakmai teljesítés igazolását az internethálózat létesítésével kapcsolatos kifizetéskor nem a jegyző által kijelölt személy végezte el, az utalvány ellenjegyzője a kifizetést megelőzően nem győződött meg a gazdálkodásra vonatkozó szabályok betartásáról, nem észrevételezte, hogy a megrendelés során a kötelezettségvállalást nem előzte meg annak ellenjegyzése. A működési célú 17

20 I. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK pénzeszközátadások államháztartáson kívülre teljesített kifizetései során a logopédiai támogatás esetében a jegyző kijelölésével nem rendelkező személy végezte el a szakmai teljesítés igazolását. A jegyzői szabályozás hiányossága miatt nem történt meg sport és társadalmi szervezetek működési támogatása során a kifizetések jogosultságának, összegszerűségének igazolása és a szakmai teljesítés ellenőrzése. Az utalványok ellenjegyzője a kifizetéseket megelőzően nem győződött meg a gazdálkodásra vonatkozó szabályok betartásáról, mivel nem kifogásolta a szakmai teljesítés igazolás elmaradását, valamint nem észrevételezte, hogy a polgármester felhatalmazásával nem rendelkező alpolgármesterek vállaltak kötelezettséget. A Polgármesteri hivatalban az informatikai rendszer szabályozottsága öszszességében alacsony kockázatot jelentett az informatikai feladatok biztonságos végrehajtásában, mivel rendelkeztek informatikai biztonsági szabályzattal, katasztrófa elhárítási tervvel és az informatikai rendszerek üzletmenet folytonossági tervével. Annak ellenére összességében alacsony volt a kockázat, hogy a Polgármesteri hivatal a években nem rendelkezett informatikai stratégiával. Az informatikai rendszer működtetésénél a működésbeli hibák megelőzésére, feltárására, kijavítására kialakított kontrollok működésének megbízhatósága összességében kiváló volt, mivel biztosították a pénzügyszámvitel által használt programok adatainak elérhetőségét az informatikai hálózaton keresztül, informatikai eszközökkel támogatták a főkönyvi könyvelést és a költségvetési beszámoló elkészítését. Annak ellenére összességében kiváló volt a kontrollok működésének megbízhatósága, hogy nem biztosították, hogy csak az engedélyezett tranzakciók kerüljenek könyvelésre, és az adatok egyszeri rögzítése nem volt megoldott négy analitikus nyilvántartás esetében. A belső ellenőrzés szervezeti kereteinek kialakítása és szabályozása az ellenőrzési feladatok végrehajtásában összességében alacsony kockázatot jelentett, mivel a Közgyűlés kialakította a belső ellenőrzés szervezeti kereteit és meghatározta a belső ellenőrzés ellátási módját, feladatait, valamint a szabályozás során biztosította a belső ellenőrök függetlenségét. Annak ellenére összességében alacsony volt a kockázat, hogy a belső ellenőrzési kézikönyvben nem rögzítették a Ber-ben előírtak ellenére a belső ellenőrzési tevékenység minőségét biztosító eljárásokat. A belső ellenőrzés működésénél a kialakított kontrollok megbízhatósága összességében kiváló volt, mivel a évi ellenőrzési tervben ütemezett ellenőrzéseket elvégezték, a hibák feltárásával és az intézkedések kezdeményezésével, a javaslatok realizálásának ellenőrzésével a belső ellenőrzés hozzájárult a hiányosságok csökkentéséhez. Annak ellenére összességében kiváló volt a belső ellenőrzés működésénél a kialakított kontrollok megbízhatósága, hogy a Polgármesteri hivatalban a pénzügyi irányítási és ellenőrzési rendszerek működésének gazdaságosságát, hatékonyságát és eredményességét valamint az Önkormányzat többségi irányítást biztosító befolyása alatt működő gazdasági társaságainál és a közhasznú társaságnál a rendelkezésre álló erőforrásokkal való gazdálkodást, a vagyon megóvását és gyarapítását, az elszámolások, beszámolók megbízhatóságát nem ellenőrizték a évben. A jegyző az Áht. előírása alapján a évben beszámolt a Polgármesteri hivatal FEUVE rendszerének és a belső ellenőrzésnek a működéséről. A Közgyűlés a polgármester előterjesztése alapján a évi zárszámadási rendeletterve- 18

21 I. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK zettel egyidejűleg elfogadta a költségvetési szervek belső ellenőrzési jelentései alapján a belső ellenőrzés működtetéséről készített összefoglaló jelentést. A években az ÁSZ által végzett ellenőrzések során tett javaslatok összességében 67%-ban hasznosultak. Az ÁSZ az Önkormányzat gazdálkodásának átfogó ellenőrzését a években végezte. Az átfogó ellenőrzéséről készített jelentés 34 szabályszerűségi és 12 célszerűségi javaslatot tartalmazott. A javaslatok realizálása érdekében a jegyző intézkedési tervet készített, melyet a Közgyűlés jóváhagyott. A javaslatokból az intézkedési tervben foglalt határidőkre 63% hasznosult, 9% részben és 28% nem hasznosult. Az intézkedési tervben foglalt határidőket követően hasznosítottak öt szabályszerűségi és öt célszerűségi javaslatot. A javaslatok hasznosítása következtében javult az önkormányzati gazdálkodás színvonala a költségvetés, az operatív gazdálkodás, a vagyongazdálkodás, a céljellegű támogatások, a közbeszerzés, a zárszámadás, a kisebbségi önkormányzatokkal való együttműködés, és a belső ellenőrzés szabályszerűsége terén. Nem számolták fel maradéktalanul a költségvetést érintő szabályszerűségi hiányosságokat, mivel nem csatolták a Pénzügyi bizottság véleményét tartalmazó határozatot a költségvetési koncepció tervezethez, és a költségvetési rendelet előterjesztéséhez. Nem biztosították maradéktalanul az ingatlanvagyon kataszteri nyilvántartást és a pénzügyi-számviteli adatok egyezőségét. A céljelleggel juttatott támogatások közül az alapítványok, közalapítványok részére a polgármester és a bizottságok továbbra is hoztak döntést. A zárszámadási rendeletben az éves létszámkeret előirányzatának teljesítését a költségvetéssel összehasonlítható módon nem mutatták be. A célszerűségi javaslatok ellenére nem készült módszertani útmutató, szabályozás a Polgármesteri hivatal gazdálkodási körébe tartozó szakfeladatok előirányzatainak kialakítására, a gazdálkodási és ellenőrzési jogkörrel felhatalmazottak beszámoltatására. Az Önkormányzatnál az ÁSZ a évek között a zárszámadáshoz kapcsolódóan és egyéb témavizsgálat keretében nyolc számvevőszéki vizsgálatot végzett. Ellenőrizte a települési önkormányzatok szennyvízközmű fejlesztési és működtetési feladatait, a évi zárszámadáshoz kapcsolódóan a normatív állami hozzájárulások, normatív kötött támogatások és felhalmozási célú támogatások elszámolását. Ellenőrzésre került továbbá a közművelődési és könyvtári tevékenység, a középiskolai kollégiumok fenntartásának és fejlesztésének feltételei, a hajléktalanokat ellátó intézményrendszer, és a szakiskolai fejlesztési programra fordított pénzeszközök eredményessége. A számvevői jelentések 11 szabályszerűségi javaslatának 73%-ára a jegyző intézkedéseket tett, 18%-ára nem történt intézkedés. A kilenc célszerűségi javaslatból hét megvalósítására a jegyző intézkedett. A helyszíni ellenőrzés megállapításainak hasznosítása mellett javasoljuk: a polgármesternek a jogszabályi előírások maradéktalan betartása érdekében 1. gondoskodjon az Önkormányzat gazdálkodásának évi átfogó ellenőrzése, a évi zárszámadáshoz kapcsolódó vizsgálatok, illetve a további vizsgálatok 19