JELENTÉS. a Tolna Megyei Önkormányzat gazdálkodási rendszerének évi átfogó ellenőrzéséről január

Átírás

1 JELENTÉS a Tolna Megyei Önkormányzat gazdálkodási rendszerének évi átfogó ellenőrzéséről január

2 3. Önkormányzati és Területi Ellenőrzési Igazgatóság Átfogó Ellenőrzések Főcsoport Iktatószám: V /30/16/2007. Témaszám: 845 Vizsgálat-azonosító szám: V0324 Az ellenőrzést felügyelte: Dr. Lóránt Zoltán főigazgató Az ellenőrzés végrehajtásáért felelős: Dr. Sepsey Tamás főigazgató-helyettes Az ellenőrzést vezette: Csecserits Imréné főcsoportfőnök-helyettes Az ellenőrzést végezték: Kopaczné Horváth Zsuzsanna számvevő tanácsos Major Lászlóné számvevő tanácsos Péntek László irodavezető, főtanácsadó A témához kapcsolódó eddig készített számvevőszéki jelentések: címe Jelentés a Tolna Megyei Önkormányzat gazdálkodásának átfogó ellenőrzéséről Jelentés a címzett támogatásból finanszírozott egészségügyi beruházások, rekonstrukciók ellenőrzéséről Jelentés a helyi és a helyi kisebbségi önkormányzatok gazdálkodásának átfogó ellenőrzéséről Jelentés a Magyar Köztársaság évi költségvetése végrehajtásának ellenőrzéséről Függelék: a helyi önkormányzatokat a évben megillető normatív állami hozzájárulás elszámolásának ellenőrzése normatív kötött felhasználású támogatások évi felhasználásának ellenőrzése sorszáma Jelentéseink az Országgyűlés számítógépes hálózatán és az Interneten a címen is olvashatóak.

3 TARTALOMJEGYZÉK BEVEZETÉS 9 I. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK 13 II. RÉSZLETES MEGÁLLAPÍTÁSOK Az Önkormányzat költségvetési és pénzügyi helyzete A tervezett költségvetési bevételi és kiadási előirányzatok, valamint a költségvetési egyensúly alakulása A költségvetési bevételek és kiadások teljesítése, a pénzügyi egyensúlyi helyzet alakulása Az Önkormányzat felkészültsége az európai uniós források igénylésére és felhasználására, valamint az e-közigazgatási feladatok ellátására Az európai uniós források igénybevételére és a várható támogatás felhasználásának szervezettségére történt felkészülés és a belső szabályozottság értékelése A fejlesztési célkitűzések meghatározása Az európai uniós forrásokhoz kapcsolódóan a pályázatfigyelés, a pályázatkészítés, valamint az európai uniós támogatással megvalósuló fejlesztés lebonyolítása belső rendjének szabályozottsága, a végrehajtás személyi, szervezeti feltételei Az európai uniós forrással támogatott fejlesztés megvalósítása Az e-közigazgatási feladatok előkészítése, bevezetése A költségvetési gazdálkodás kontrolljai A szabályozottság kockázata a költségvetés tervezési, gazdálkodási, beszámolási és a folyamatba épített ellenőrzési feladatainál A belső kontrollok érvényesülése az önkormányzati források szabályszerű felhasználásában, a költségvetési tervezés, gazdálkodás, beszámolás folyamataiban A belső ellenőrzési kötelezettség teljesítése, javaslatainak hasznosulása Az ÁSZ korábbi ellenőrzési javaslatai alapján készített intézkedési terv végrehajtása, eredményessége Az Önkormányzat gazdálkodási rendszerének átfogó ellenőrzése során tett javaslatok végrehajtására tervezett intézkedések megvalósulása 46 1

4 4.2. A zárszámadáshoz kapcsolódó (állami hozzájárulások, támogatások igénylésének és felhasználásának ellenőrzése), valamint a további vizsgálatok esetében a megállapítások, javaslatok alapján tett intézkedések 49 MELLÉKLETEK 1. számú Az Önkormányzat gazdálkodását meghatározó adatok, mutatószámok (1 oldal) 2. számú Az önkormányzati vagyon alakulása (1 oldal) 3. számú Az Önkormányzat évi költségvetési előirányzatainak és azok pénzügyi teljesítéseinek alakulása (1 oldal) 4. számú 1. számú Nyilatkozat a tervezett és teljesített költségvetési adatoknak a megelőző évhez viszonyított jelentős, ±10%-ot meghaladó változásának indokolásáról, amennyiben azt a feladatok változása indokolta (1 oldal) 5. számú 1. számú Tanúsítvány az európai uniós forrásokkal támogatott programok, célok tervezett és tényleges évi adatairól (1 oldal) 6. számú Dr. Puskás Imre úr, a Tolna Megyei Közgyűlés elnökének észrevétele (1 oldal) 2

5 RÖVIDÍTÉSEK JEGYZÉKE Törvények évi költségvetési törvény évi költségvetési törvény évi költségvetési törvény Áht. Eisztv. Htv. Ket. Ötv. Számv. tv. társulási törvény Tkt. tv. a Magyar Köztársaság évi költségvetéséről szóló évi CXVI. törvény a Magyar Köztársaság évi költségvetéséről és az államháztartás hároméves kereteiről szóló évi CXXXV. törvény a Magyar Köztársaság évi költségvetéséről szóló évi CLIII. törvény az államháztartásról szóló évi XXXVIII. törvény az elektronikus információszabadságról szóló évi XC. törvény a helyi önkormányzatok és szerveik, a köztársasági megbízottak, valamint egyes centrális alárendeltségű szervek feladat- és hatásköreiről szóló évi XX. törvény a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló évi CXL. törvény a helyi önkormányzatokról szóló évi LXV. törvény a számvitelről szóló évi C. törvény a helyi önkormányzatok társulásairól és együttműködéséről szóló évi CXXXV. törvény a települési önkormányzatok többcélú kistérségi társulásairól szóló évi CVII. törvény Rendeletek Ámr. az államháztartás működési rendjéről szóló 217/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet Ber. a költségvetési szervek belső ellenőrzéséről szóló 193/2003. (XI. 26.) Korm. rendelet vagyongazdálkodási rendelet Vhr. Szórövidítések ÁMK Árpád-házi Szent Erzsébet Otthon ÁSZ Beruházási Osztály Bezerédj Pál Általános Iskola Tolna Megyei Önkormányzat 17/1999. (XI. 29) számú rendelete a Tolna Megyei Önkormányzat vagyonáról és a vagyongazdálkodás szabályairól az államháztartás szervezetei beszámolási és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 249/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet Tolna Megyei Önkormányzat Általános Művelődési Központ Pedagógiai és Kulturális Intézete Tolna Megyei Önkormányzat Árpád-házi Szent Erzsébet Otthona Bonyhád Állami Számvevőszék Tolna Megyei Önkormányzat Hivatalának Igazgatási és Beruházási Osztálya Tolna Megyei Önkormányzat Bezerédj Pál Általános Iskola 3

6 DDRFT Dél-Dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács Dr. Kelemen Endre Szakközépiskola Tolna Megyei Önkormányzat Dr. Kelemen Endre Szakközépiskolája és Kollégiuma EIP Tolna Megyei Önkormányzat Hivatala Területi Integrációs és Külkapcsolati Osztályának Európai Integrációs Pont szervezeti egysége e-közigazgatás elektronikus közigazgatás FEUVE folyamatba épített, előzetes és utólagos vezetői ellenőrzés Fogyatékosok Otthona Tolna Megyei Önkormányzat Fogyatékosok Otthona, Pálfa főjegyző Tolna Megyei Önkormányzat főjegyzője fűtésrekonstrukciós program a Kórház több évre ütemezett energiahatékonyság javítási és fűtés-rekonstrukciós programja gazdasági program 1 Tolna Megyei Önkormányzat Közgyűlésének 37/2003. (IV. 22.) számú határozatában elfogadott, közötti évekre szóló gazdasági programja gazdasági program 2 Tolna Megyei Önkormányzat Közgyűlésének 36/2007. (IV. 9.) számú határozatában elfogadott évekre szóló gazdasági programja GVOP Gazdasági Versenyképesség Operatív Program HEFOP Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program Hétszínvilág Otthon Tolna Megyei Önkormányzat Hétszínvilág Otthona, Szekszárd Humánpolitikai osztály Tolna Megyei Önkormányzat Hivatalának Humánpolitkai Osztálya ICsSzEM Ifjúsági, Családügyi, Szociális és Egészségügyi Minisztérium Illetékhivatal Tolna Megyei Önkormányzat Illetékhivatala IT informatikai technológia Kórház Tolna Megyei Önkormányzat Balassa János Kórháza, Szekszárd Könyvtár Tolna Megyei Önkormányzat Illyés Gyula Megyei Könyvtára Közgyűlés Tolna Megyei Önkormányzat Közgyűlése Közgyűlés elnöke Tolna Megyei Önkormányzat Közgyűlésének elnöke Levéltár Tolna Megyei Önkormányzat Levéltára MÁK Magyar Államkincstár Mechwart András Otthon Móra Ferenc Általános Iskola Múzeum Műtőblokk Tolna Megyei Önkormányzat Mechwart András Otthona, Belecska Tolna Megyei Önkormányzat Móra Ferenc Általános Iskolája, Dombóvár Tolna Megyei Önkormányzat Wosinsky Mór Megyei Múzeuma Tolna Megyei Önkormányzat Balassa János Kórházának Műtő- és Diagnosztikai blokkja 4

7 NFT OEP oktatási program Önkormányzat Önkormányzati hivatal PEJ Pénzügyi bizottság Pénzügyi osztály PM ROP Szűrőközpont Területfejlesztési bizottság Területi Gyermekvédelmi Szakszolgálat TIK TISZK Védelmi bizottság Nemzeti Fejlesztési Terv Országos Egészségbiztosítási Pénztár Pannon Kaptár Közoktatási és Együttműködési Hálózat pályázat keretében a kompetencia alapú oktatási programok bevezetése és elterjesztése Tolna Megyei Önkormányzat Tolna Megyei Önkormányzat Hivatala Program Előrehaladási Jelentés Tolna Megyei Önkormányzat Pénzügyi Bizottsága Tolna Megyei Önkormányzat Hivatalának Pénzügyi és Intézményfenntartó Osztálya Pénzügyminisztérium NFT Regionális Operatív Program Tolna Megyei Térségi Diagnosztikai és Szűrőközpont Tolna Megyei Önkormányzat Integrációs, Területfejlesztési és Környezetvédelmi Bizottsága Tolna Megyei Önkormányzat Gyermekvédelmi Szakszolgálata Tolna Megyei Önkormányzat Hivatalának Területi Integrációs és Külkapcsolati Osztálya Térségi Integrált Szakképző Központ Tolna Megyei Védelmi Bizottság 5

8

9 ÉRTELMEZŐ SZÓTÁR 1. elektronikus szolgáltatási szint 2. elektronikus szolgáltatási szint 3. elektronikus szolgáltatási szint 4. elektronikus szolgáltatási szint európai uniós források felhasználása fejlesztési feladat (projekt) fejlesztési célkitűzés kedvezményezett központi program Az 1044/2005. (V. 11.) Korm. határozat alapján olyan információs, tájékoztató szolgáltatás, amely csak általános információkat közöl az adott üggyel kapcsolatos teendőkről és a szükséges dokumentumokról. Az 1044/2005. (V. 11.) Korm. határozat alapján olyan egyirányú kapcsolatot biztosító szolgáltatás, amely az 1. szinten túl biztosítja az adott ügy intézéséhez szükséges dokumentumok, nyomtatványok letöltését, és azok ellenőrzéssel, vagy ellenőrzés nélküli elektronikus kitöltését, amely esetben a dokumentumok benyújtása hagyományos úton történik. Az 1044/2005. (V. 11.) Korm. határozat alapján olyan, kétirányú kapcsolatot biztosító szolgáltatás, amely közvetlen, vagy ellenőrzött kitöltésű dokumentum segítségével biztosítja az elektronikus adatbevitelt és a bevitt adatok ellenőrzését. Az ügy indításához, intézéséhez személyes megjelenés nem szükséges, de az ügyhöz kapcsolódó közigazgatási döntés (határozat, egyéb aktus) közlése, valamint a kapcsolódó illeték-, vagy díjfizetés hagyományos úton történik. Az 1044/2005. (V. 11.) Korm. határozat alapján olyan teljes közvetlen kétirányú ügyintézési folyamatot biztosító szolgáltatás, amikor az ügyhöz kapcsolódó közigazgatási döntés is elektronikus úton kerül közlésre, illetve a kapcsolódó illeték-, vagy díjfizetés elektronikus úton is intézhető. Az elnyert európai uniós források lehívása a támogatott projekt megvalósítása érdekében, a fejlesztés lebonyolítása során felmerült kiadások finanszírozására. A fejlesztési feladat (projekt) tartalmilag és formailag részletesen kidolgozott, megfelelő pénzügyi háttérrel és végrehajtási ütemezéssel rendelkező fejlesztési terv, amely illeszkedik az Európai Unió, illetve a Nemzeti Fejlesztési Terv által támogatott programokhoz. Az önkormányzat által ellátott kötelező, vagy önként vállalt feladatok ellátásának mennyiségi, vagy minőségi fejlesztésére vonatkozó terv. A mennyiségi fejlesztés megvalósulhat beszerzéssel, létesítéssel, bővítéssel, átalakítással. Az a helyi önkormányzat, amely a támogatási szerződést kedvezményezettként aláírja, a projektet, illetve a központi programhoz kapcsolódó támogatott önkormányzati programot végrehajtja. Az ország egészére, több régióra, egy régióra vonatkozó, de mindenképpen az önkormányzat közigazgatási területén túlmutató program, amelynél a támogatott programok kiválasztása pályáztatás nélkül, előre meghatározott feltételrendszer szerint történik, a kedvezményezettek köz- 7

10 operatív program támogatási szerződés vetlen megkeresésével. Az Európai Unió pénzügyi alapja a Kohéziós alap, a környezetvédelem és a közlekedés terén nyújt lehetőséget az egyes tagországoknak központi programok megvalósítására. Az Európai Bizottság által jóváhagyott, a Közösségi Támogatási Keret végrehajtására vonatkozó közötti, több évre szóló intézkedésekhez kapcsolódó prioritások egységes rendszerét tartalmazó dokumentum. A strukturális alapok operatív programjai: Agrár és Vidékfejlesztési Operatív Program (AVOP); Gazdasági Versenyképesség Operatív Program (GVOP); Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program (HEFOP); Környezetvédelmi és Infrastruktúra-fejlesztési Operatív Program (KIOP); Regionális Fejlesztési Operatív Program (ROP). A strukturális alapok esetében az irányító hatóságnak, illetve a Kohéziós alap esetében a közreműködő szervezeteknek a kedvezményezett önkormányzattal kötött szerződése, amely a támogatás felhasználásának részletes feltételeit tartalmazza. 8

11 JELENTÉS a Tolna Megyei Önkormányzat gazdálkodási rendszerének évi átfogó ellenőrzéséről BEVEZETÉS Az Ötv. 92. (1) bekezdése, az Állami Számvevőszékről szóló évi XXXVIII. törvény 2. (3) bekezdése, valamint az Áht. 120/A. (1) bekezdése alapján az önkormányzatok gazdálkodását az Állami Számvevőszék ellenőrzi. Az ellenőrzésre az Országgyűlés illetékes bizottságai részére is átadott, országosan egységes ellenőrzési program szerint került sor. Az Állami Számvevőszék a stratégiájában foglalt célkitűzéseknek megfelelően a helyi önkormányzatok költségvetési gazdálkodási rendszere átfogó ellenőrzésének programját a évtől megújította, azt kiegészítette további teljesítmény-ellenőrzési elemekkel. Az ellenőrzés célja annak értékelése volt, hogy az Önkormányzat: a pénzügyi egyensúlyt a költségvetésében és annak teljesítése során milyen módon biztosította, a teljesített bevételek és kiadások egyes évek közötti jelentős eltérése feladatváltozáshoz kapcsolódott-e; felkészült-e a szabályozottság és a szervezettség terén az európai uniós források igénylésére és felhasználására, továbbá az e-közigazgatás bevezetése miatti szervezet-korszerűsítési feladatokra; kialakította-e a külső és a belső feltételeknek megfelelően a gazdálkodás belső kontrollrendszerét 1, továbbá a költségvetés tervezési, végrehajtási és zárszámadási feladatok szabályszerű ellátásához hozzájárult-e a folyamatba épített, előzetes és utólagos vezetői ellenőrzés, valamint a belső ellenőrzés; megfelelően hasznosították-e a korábbi számvevőszéki ellenőrzések megállapításait, szabályszerűségi 2 és célszerűségi javaslatait. 1 A gazdálkodás szabályszerűségét biztosító kontrollrendszer alatt értjük a kiépített és működő belső irányítási és szabályozási rendszert, valamint a belső ellenőrzési funkciók ellátásának rendszerét. 2 A törvényi előírások betartásának elmulasztásakor a részletes megállapítások fejezetben egységesen a törvénysértés megjelölést alkalmazzuk, mivel az ÁSZ nem tehet különbséget a törvényi előírások között. 9

12 16BBEVEZETÉS Az ellenőrzött időszak: az 1., 2. és 4. programpontok tekintetében a évek és I. félév, a 3. ellenőrzési programpontnál a év és I. félév. Tolna megye lakosainak száma Szekszárd város lakossága nélkül, január 1-jén fő volt. A megyében a évben 108 önkormányzat működött, melyből kilenc városi, 99 községi önkormányzat. Az Önkormányzat 41 tagú Közgyűlésének munkáját hét állandó bizottság segítette. A évi önkormányzati választásokat követően a Közgyűlés elnökének személye változott. A Közgyűlés december 29-én a főjegyző közszolgálati jogviszonyát megszüntette, az új főjegyző február 15-én került kinevezésre. Az Önkormányzat feladatainak végrehajtása érdekében a évben 27 költségvetési intézményt működtetett, amelyekből 25 önállóan gazdálkodott. A feladatok ellátásában részt vett kettő közalapítványa. Az Önkormányzat a évi költségvetési beszámolója szerint millió Ft költségvetési bevételt ért el és millió Ft költségvetési kiadást teljesített, december 31-én a könyvviteli mérleg szerint millió Ft értékű vagyonnal rendelkezett. A évi költségvetési rendeletben millió Ft költségvetési bevételt és millió Ft költségvetési kiadást irányoztak elő. Az Önkormányzati hivatalban dolgozó köztisztviselők száma december 31-én 82 fő, a költségvetési intézményekben foglalkoztatott közalkalmazottak száma 3299 fő volt. Az Önkormányzat gazdálkodását meghatározó adatokat, mutatószámokat az 1-3. számú mellékletek tartalmazzák. Az Önkormányzati hivatal az évben az EN ISO 9001: 2000 előírásainak megfelelő minőségbiztosítási tanúsítványt szerzett, amely kiterjedt az Önkormányzati hivatal feladataihoz kapcsolódó döntések szakmai és jogi előkészítésére, illetve a végrehajtás szervezésére, ellenőrzésére. Az Önkormányzat költségvetési és pénzügyi helyzetét az összehasonlító elemzés módszerével vizsgáltuk. E körben elemeztük a költségvetés egyensúlyi helyzetének alakulását, a tervezett és tényleges költségvetési hiány okait, a mérséklésére tett intézkedéseket, finanszírozásának módját, az Önkormányzat adósságállományának alakulását, összetevőit. A teljesítmény-ellenőrzés módszerével vizsgáltuk, hogy a belső szabályozottság, szervezettség terén felkészültek-e az európai uniós források figyelésére, igénylésére és felhasználására, valamint az igényelt európai uniós támogatások az Önkormányzat által meghatározott fejlesztési célkitűzésekhez kapcsolódtak-e. Az ellenőrzés során felmértük, hogy az e-közigazgatási feladat ellátása, illetve bevezetése, működtetése érdekében milyen intézkedéseket tettek, valamint biztosították-e a közérdekű adatok elektronikus közzétételét. A költségvetési gazdálkodás belső kontrolljainak ellenőrzése során értékeltük, hogy az Önkormányzati hivatalnál a költségvetés tervezési, gazdálkodási, zárszámadás készítési feladatok belső kontrolljainak kiépítettsége és működése megfelelő biztosítékot ad-e a gazdálkodási feladatok megfelelő, szabályszerű ellátására. Felmértük és minősítettük a költségvetés tervezési, a gazdálkodási, a zárszámadás készítési feladatokkal, továbbá a pénzügyi- számviteli területen az informatikával kapcsolatosan kialakított kontrollok megfelelőségét, vala- 10

13 16BBEVEZETÉS mint azok működésének eredményességét, megbízhatóságát. Értékeltük a belső ellenőrzés szervezeti és szabályozási keretét, továbbá működését. Az Önkormányzati hivatalnál értékeltük a gazdálkodás folyamatában a kontrollok működésének megbízhatóságát, ennek keretében ellenőriztük a szakmai teljesítés igazolására és az utalvány ellenjegyzésére kialakított kontrollok végrehajtását. Az ellenőrzést a következő, kiemelt kockázatuk alapján kiválasztott 3 az általánostól jellemzően eltérő, egyedi eljárást igénylő gazdasági eseményekkel kapcsolatos kifizetésekre folytattuk le 4 : a személyi juttatások közül az állományba nem tartozók megbízási díjai 5, a külső szolgáltató által végzett karbantartási, kisjavítási szolgáltatások, valamint a gépek, berendezések, felszerelések beszerzése. Az ellenőrzés hatékony elvégzése céljából a vizsgálandó területek kiválasztása során a kockázatokon alapuló megközelítés érvényesült, ezáltal az ellenőrzési erőforrásokat azokra a területekre fókuszáltuk, amelyeken legnagyobb a hibák előfordulási valószínűsége. Az ellenőrzési erőforrások ilyen típusú összpontosításával minimálisra csökkenthető a kívánt ellenőrzési bizonyosság eléréséhez szükséges időráfordítás. A pénzügyi-számviteli folyamatokban alkalmazott belső kontrollok létezésének és működésének ellenőrzésére a vizsgált három terület évi könyvviteli tételeiből területenként egyszerű véletlen mintát vettünk. A kijelölt gazdasági eseményre elvégzett megfelelőségi tesztek alapján értékeltük a kontrollok működésének eredményességét, megbízhatóságát a vizsgált három területre különkülön, majd összefoglalóan 6 az Önkormányzati hivatal egyedi eljárást igénylő gazdasági eseményeire. A helyszíni ellenőrzés megállapításainak részletes do- 3 Az önkormányzatok kiemelt előirányzataira vonatkozóan, a vertikális folyamatokra elvégeztük a kockázatok becslését, amelynek eredményeként az állományba nem tartozók megbízási díjai, a külső szolgáltató által végzett karbantartási, kisjavítási szolgáltatások, valamint a gépek, berendezések, felszerelések beszerzése kiemelkedően kockázatos területnek bizonyultak. 4 A korábbi ellenőrzési tapasztalataink szerint ezeken a területeken a jegyzők nem, vagy hiányosan szabályozták a megbízás, megrendelés, illetve beszerzés indokoltságának, szükségességének elbírálására, igazolására, valamint a teljesítések dokumentálására, a kifizetések jogosságának megítélésére szolgáló kontrollokat. További kockázatot jelentett a külső szolgáltató által végzett karbantartási, kisjavítási munkák esetében, hogy az 50 ezer Ft alatti megrendelésekre vonatkozóan az ellenőrzési tapasztalataink szerint a jegyzők nem alakították ki a kötelezettségvállalások rendjét és nyilvántartási formáját, valamint a szabályozás elmulasztása esetén nem történt meg az írásbeli kötelezettségvállalás és annak az ellenjegyzése sem. 5 Az állományba tartozók rendszeres személyi juttatásainak számfejtését, valamint folyósítását nem a polgármesteri hivatalok, hanem a nettó finanszírozás keretében a beküldött dokumentumok alapján a MÁK végzi. 6 A vizsgált három terület egyedi értékelési pontszámait a területek relatív költségvetési súlyával arányosan összegeztük. 11

14 16BBEVEZETÉS kumentálását három megfelelőségi tesztlapon, öt elővizsgálati és kilenc helyszíni ellenőrzési munkalapon biztosítottuk. Ezeken a teszt- és munkalapokon a minősítés alapjául szolgáló kérdések és a vonatkozó konkrét jogszabályhelyek megjelölése mellett értékeltük a kialakított belső kontrollokban rejlő kockázatokat 7 és a kialakított kontrollok működésének megbízhatóságát 8. Az ÁSZ korábbi ellenőrzési javaslatai alapján tett intézkedéseket, illetve azok megvalósítását utóellenőrzés keretében vizsgáltuk. A gazdálkodási rendszer átfogó ellenőrzése során megfogalmazott javaslatok végrehajtására tett intézkedések megvalósítását ellenőriztük, az egyéb számvevőszéki ellenőrzések során tett javaslatok esetében pedig a kiadott intézkedéseket tekintettük át. A helyszíni ellenőrzés során kitöltött az ellenőrzést végző számvevő és az Önkormányzati hivatal felelős köztisztviselője által aláírt elővizsgálati és helyszíni ellenőrzési munkalapokat, azok kitöltési útmutatóit, továbbá a megfelelőségi tesztek dokumentumait a Közgyűlés elnöke részére a számvevői jelentéssel egyidejűleg átadtuk. A jelentés megállapításainak, javaslatainak egyeztetése során a Közgyűlés elnöke arról adott tájékoztatást, hogy az időközben megtett intézkedésekkel a javaslatok egy részét megvalósították. Ezekben az esetekben a jelentés II. Részletes megállapítások fejezetében az adott témához kapcsolt lábjegyzetben a megtett intézkedést feltüntettük és a kapcsolódó javaslatot elhagytuk. A jelentést az ÁSZ-ról szóló évi XXXVIII. tv. 25. (1) bekezdése alapján észrevétel közlése céljából megküldtük a Közgyűlés elnökének. A kapott észrevételt a jelentés 6. számú melléklete tartalmazza. 7 A kialakított belső kontrollokban rejlő kockázatot alacsonynak minősítettük, ha a kontrollok végrehajtásuk esetén megfelelő védelmet nyújtanak a hibák bekövetkezése ellen. Közepesnek minősítettük a belső kontrollokban rejlő kockázatot, amennyiben a kontrollok végrehajtásuk esetén a lehetséges hibák többsége ellen védelmet nyújtanak. Magasnak értékeltük a kockázatot, ha a kontrollok kialakításuk hiányában, vagy hiányos kialakításuk miatt nem nyújtanak elegendő védelmet a lehetséges hibákkal szemben. 8 A kontrollok működésének eredményességét, megbízhatóságát kiválónak értékeltük abban az esetben, ha azok működése esetleges apróbb hiányosságoktól eltekintve megfelelt a hibák megelőzésére és kijavítására meghatározott szabályozásnak és a legmagasabb szintű elvárásoknak. Jónak minősítettük a kontrollok működését, ha a hiányosságok száma ugyan jelentős volt, de nem veszélyeztette az ellenőrzött terület hibáinak megelőzését és kijavítását. Amennyiben a hiányosságok mértéke nem biztosította a hibák megelőzését, feltárását, kijavítását és ezáltal veszélyeztette az eredményes, megbízható működést, a kontroll működésének megbízhatósága gyenge minősítést kapott. 12

15 17BI. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK I. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK Az Önkormányzatnál a tervezett költségvetési bevételek a évben meghaladták a tervezett költségvetési kiadásokat, ezt követően a években a tervezett költségvetési bevételek nem nyújtottak fedezetet a tervezett költségvetési kiadásokra, nem volt biztosított a költségvetési egyensúly. A és a évben a tervezett működési célú költségvetési bevételek nem nyújtottak fedezetet a tervezett működési célú költségvetési kiadásokra, a évben pedig mind a működési, mind a felhalmozási célú költségvetési bevételeket meghaladóan tervezték a költségvetési kiadásokat. A költségvetési hiány finanszírozását a Közgyűlés hitelfelvétellel tervezte biztosítani. Az Önkormányzat a költségvetési rendeletben a működési célú költségvetési bevételeket a és a évben az előző évi előirányzatnál alacsonyabb összegben tervezte az illetékbevétel központi szabályozásának, illetve elosztási rendszerének és az átengedett személyi jövedelemadó újraelosztásának módosítása, az Önkormányzat által ellátott feladatok normatív hozzájárulása fajlagos összegének csökkenése, valamint az OEP finanszírozás változása miatt. Az Önkormányzat a működési célú költségvetési kiadásokat között évente növekvő összegben tervezte, melyben közrejátszott, hogy az általános forgalmi adó kedvezményes kulcsának megszüntetését, valamint a fogyasztói áremelkedést, és az energiaárak inflációt meghaladó növekedését is figyelembe vette. A évi költségvetésben a működési célú költségvetési bevételek csökkenése miatt a működési célú költségvetési kiadások az előző évi tervezettnél és teljesítettnél is alacsonyabb összegben kerültek meghatározásra. A tervezett felhalmozási célú költségvetési kiadásokat a és a évben a tervezett felhalmozási célú költségvetési bevételek fedezték, azonban a évben a Műtőblokk beruházás befejezéséhez a tervezett felhalmozási célú költségvetési bevételek nem nyújtottak elegendő fedezetet, ezért azt hitel felvételével tervezték megvalósítani. A évben a felhalmozási célú költségvetési bevételek a címzett támogatás és a tervezett pénzmaradvány igénybevétel miatt a tervezett felhalmozási célú költségvetési kiadásokra fedezetet nyújtottak. A felhalmozási célú költségvetési kiadások eredeti előirányzataiban a szerződéssel alátámasztott, megkezdett, áthúzódó beruházások, rekonstrukciók kiadásait tervezték meg. A teljesített költségvetési bevételek a években fedezetet nyújtottak a költségvetési kiadásokra, a években a működési célú költségvetési bevételek meghaladták a működési célú költségvetési kiadásokat, a felhalmozási célú költségvetési kiadások teljesítése a évben 3,1%-ban, a évben 46%-ban hitelből történt. A költségvetés végrehajtása során az eredeti költségvetési bevételi és kiadási előirányzatokat túlteljesítették. A költségvetési bevételek túlteljesítését az illetékbevétel emelkedése, az előző évi pénzmaradvány nem tervezett igénybevétele, az év közben nyert pályázati és az államház- 13

16 17BI. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK tartáson kívülről átvett pénzeszközök és a realizált intézményi többletbevételek okozták. Az Önkormányzat fizetőképessége között romlott, a költségvetési és a pénzügyi egyensúly biztosításához növekvő összegű működési és felhalmozási célú hiteleket, valamint folyószámlahitelt vettek igénybe. A teljesített költségvetési bevételek és kiadások folyamatosan emelkedtek az előző évi teljesítésekhez viszonyítva, azonban a évben a költségvetési bevételek előző évhez viszonyított 5%-os emelkedése már nem nyújtott fedezetet a 12%-kal megemelkedett költségvetési kiadásokra, az Önkormányzat 763 millió Ft költségvetési hiánnyal zárta az évet. Az Önkormányzat hitelállománya december 31-én 2098,9 millió Ft volt, melyből 700 millió Ft hétéves futamidejű működési és 1398,9 millió Ft 15 éves futamidejű felhalmozási célú hitel volt. A folyószámlahitel-keret és annak napi igénybevételi összege között folyamatosan emelkedett, míg a évben két napon vették igénybe, addig II. negyedévtől folyamatosan, és az átlagos napi állomány 28 millió Ftról 343 millió Ft-ra emelkedett. Az Önkormányzat a , illetve a évekre szóló gazdasági programjaiban meghatározott célkitűzések az önkormányzati kötelező feladatokhoz kapcsolódtak, illeszkedtek az NFT célkitűzéseihez. Az Önkormányzatnál a évek között 13 európai uniós támogatással megvalósuló fejlesztési célkitűzés önálló, illetve partnerként történő megvalósításáról döntöttek. Az Önkormányzati hivatal és az intézmények által benyújtott pályázatok közül hat pályázat alapján támogatásban részesültek, hét pályázatot elutasítottak. A nem támogatott pályázatokat szakmai indokok, tartalmi hiányosságok és forráshiány miatt utasították el. A évi költségvetési rendeletek az Ámr. előírásának megfelelően elkülönítetten tartalmazták az európai uniós forrásokkal összefüggő fejlesztési feladatok bevételi-kiadási előirányzatait, valamint a projektek kiadásainak forrásmegoszlását, ütemezését. Az európai uniós forrásokkal támogatott fejlesztések évekre tervezett összes költségvetési kiadása 783,3 millió Ft volt, melyből a I. félév végéig 663,2 millió Ft felhasználása történt meg. Az Önkormányzatnál a gazdasági program 1 -ben megfogalmazott fejlesztési célkitűzésekhez kapcsolódtak az európai uniós pályázatok alapján kapott támogatások. A szabályozottság terén azonban az Önkormányzat felkészültsége összességében annak ellenére nem volt eredményes, hogy a pályázatfigyelés feladatait meghatározták, nem szabályozták azonban a pályázatkészítés rendjét, az európai uniós forrásokkal támogatott fejlesztési feladatok lebonyolításával kapcsolatos eljárási rendet, valamint nem határozták meg az európai uniós forrásokra irányuló pályázatfigyelés, pályázatkészítés, valamint a támogatott fejlesztések lebonyolításának ellenőrzési kötelezettségét, feladatait, felelőseit. Az európai uniós támogatások igénybevételéhez az Önkormányzati hivatalban megszervezték a pályázatfigyelési feladatok megoldását, a pályázatok elkészítésével, a támogatott fejlesztési feladatok megvalósításával külső szervezeteket bíztak meg. Az Önkormányzati hivatalban nem határozták meg az európai uniós források igénybevételével és felhasználásával kapcsolatos önkormányzati szintű feladatokat, döntési jogköröket, valamint a Közgyűlés elnöke és a fejlesztési feladat lebonyolítója közötti kapcsolattartás rendjét. Az európai uniós forrásokkal kapcsolatosan az önkormányzati szintű pályázat koor- 14

17 17BI. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK dinálás feladatait és felelőseit, az önkormányzati szintű pályázat-nyilvántartás vezetésének felelősét, az információk áramlásának rendjét, a pályázatfigyelést végzők és a döntési jogkörrel rendelkezők közötti információ áramlásának rendjét nem szabályozták. A fejlesztési feladat lebonyolítására külső szervezettel kötött szerződés nem tartalmazta a feladatellátás rendjét, a felelősség személyre szóló meghatározását, az ellenőrzési feladatok megosztását, a megbízott munkájának követhetőségét, a kifizetések átláthatóságához szükséges feltételeket, a lebonyolítás ellenőrizhetőségét. Az európai uniós forrásokkal támogatott fejlesztési feladatok lebonyolításával kapcsolatos folyamatba épített és belső ellenőrzés rendjének szabályait nem alakították ki, nem jelölték ki az ellenőrzési pontokat. Az Önkormányzati hivatal három fejlesztést valósított meg, kettő a PEA II. támogatás igénybevételével történt, egy fejlesztésnél pedig támogatásban részesülő partnerként vett rész. Az intézmények főkedvezményezettként nyertes projektjei közül két, még folyamatban lévő fejlesztés a Kórházban a fűtésrekonstrukciós program megvalósítása, illetve az ÁMK-nál az oktatási program megvalósítására vonatkozott. A Kórházban a I. félév végéig a fűtésrekonstrukciós program megvalósítása a támogatási szerződés időbeli ütemezésének megfelelően történt, de a évi támogatási ütemezéstől eltért, mivel a támogatási összegből csak előleget vett igénybe, a kiadások ütemezését teljesítette. Az ÁMK-ban az oktatási program támogatási szerződését módosították, mivel a feladat megvalósításához szükséges programcsomag rendelkezésre állásának hiánya miatt késett a program megkezdése, ennek következtében a kiadások évek szerinti ütemezése, a befejezési határidő és a kiadások összetétele is változott. Az oktatási program megvalósítását külső és belső ellenőrzés vizsgálta. A külső ellenőrzés nem tárt fel szabálytalanságot, a belső ellenőrzés az operatív gazdálkodás szabályozását és gyakorlatát kifogásolta, valamint megállapította, hogy a folyamatba épített, előzetes és utólagos vezetői ellenőrzés nem működött hatékonyan. Az Önkormányzat informatikai stratégiát nem készített, közép és hosszú távú informatikai célkitűzéseket nem határozott meg, az e-közigazgatás területén az 1. elektronikus szolgáltató szintet nem érte el, mivel a költségvetési szerveinél intézhető ügyekről elektronikus úton nem adott tájékoztatást. Az Önkormányzat a közérdekű adatok közzétételére kötelezett volt. Az Önkormányzat az Eisztv-ben előírt, a közérdekű adatok közzétételére vonatkozó kötelezettségét teljesítette. Az Önkormányzat internetes honlapján közzétette az Áht. és az Ámr. előírása alapján a I. félévben nyújtott nem normatív, céljellegű működési és fejlesztési támogatások kedvezményezettjeinek nevét, a támogatás célját, összegét, továbbá a támogatási program megvalósítási helyét, a vagyonnal történő gazdálkodással összefüggő, a nettó ötmillió Ft-ot elérő, vagy azt meghaladó értékű szerződések megnevezését, tárgyát, a szerződéskötő felek nevét, a szerződés értékét, határozott időre kötött szerződés esetében annak időtartamát, továbbá a évek költségvetési beszámolójának szöveges indoklását. Az Önkormányzati hivatalban a költségvetés tervezési és a zárszámadás készítési folyamatok szabályozottságának hiányosságai összességében alacsony kockázatot jelentettek a feladatok szabályszerű végrehajtásában, mivel a belső szabályzatokban meghatározták a költségvetési javaslat összeállításával 15

18 17BI. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK kapcsolatos követelményeket, és előírták a kapcsolódó ellenőrzési feladatokat. Annak ellenére összességében alacsony volt a kockázat, hogy a tervezett saját bevételek előirányzatai és az azok megalapozását szolgáló önkormányzati rendeletek összhangjának ellenőrzését és annak felelősét a főjegyző nem határozta meg. A költségvetés tervezés és a zárszámadás készítés folyamatában a működésbeli hibák megelőzésére, feltárására, kijavítására kialakított kontrollok működésének megbízhatósága összességében kiváló volt, mivel a vonatkozó jogszabályokban és belső szabályozásokban foglalt ellenőrzési, egyeztetési feladatokat elvégezték. A kontrollok működésének megbízhatósága annak ellenére összességében kiváló volt, hogy a költségvetés készítés folyamatában a saját bevételek előirányzatai és a költségvetés megalapozását szolgáló helyi rendeletek összhangját a szabályozás hiánya miatt nem ellenőrizték. Az Önkormányzati hivatalban a pénzügyi-számviteli tevékenységek végrehajtásában a gazdálkodási, a pénzügyi-számviteli és a folyamatba épített ellenőrzési feladatok szabályozottságának hiányosságai közepes kockázatot jelentettek, mivel nem határozták meg a felesleges vagyontárgyak hasznosításának, selejtezésének szabályzatában a döntéshozatalra jogosultak körét az üzemeltetésre átadott eszközökre vonatkozóan, továbbá a főjegyző nem készítette el a FEUVE-val kapcsolatos szabályzatként az ellenőrzési nyomvonalat, a kockázatkezelés és a szabálytalanságok kezelésének eljárásrendjét. A gazdálkodási feladatok szabályozottsága a évben javult azáltal, hogy az Önkormányzati hivatalban elkészült az ellenőrzési nyomvonal, a kockázatkezelési szabályzat, valamint a szabálytalanságok kezeléséről szóló szabályzat. Az állományba nem tartozók megbízási díjaival, a karbantartási, kisjavítási szolgáltatásokkal, továbbá a gépek, berendezések, felszerelések beszerzésével kapcsolatos kifizetések során a kontrollok működésének megbízhatósága összességében kiváló volt, mivel a szakmai teljesítésigazolás és az utalvány ellenjegyzés megfelelő biztosítékot adott a gazdálkodási feladatok szabályszerű ellátására. Annak ellenére összességében kiváló volt a kontrollok működésének megbízhatósága, hogy a Védelmi bizottság részére történt kettő eszközbeszerzés esetében az utalvány ellenjegyzője nem győződött meg a gazdálkodásra vonatkozó szabályok betartásáról. Az Önkormányzati hivatalban az informatikai rendszer szabályozottságának hiányosságai közepes kockázatot jelentettek, mivel nem rendelkeztek informatikai stratégiával, nem készítették el a katasztrófa elhárítási tervet, nem szabályozták az informatikai eszközökhöz történő hozzáférések ellenőrzését és annak dokumentálását, továbbá nem gondoskodtak arról, hogy a pénzügyiszámviteli területen dolgozók megismerjék az informatikai szabályzatban foglaltakat. Az informatikai rendszer működtetésénél a működésbeli hibák megelőzésére, feltárására, kijavítására kialakított kontrollok működésének megbízhatósága összességében kiváló volt, mivel számítógépes program biztosította a főkönyv és a költségvetési beszámoló adatainak egyezőségét, megoldott a szolgáltatott adatok rendszeres ellenőrzése. A kontrollok működésének megbízhatósága annak ellenére kiváló volt, hogy nem automatikus a számítógépen vezetett analitikus nyilvántartások és a főkönyvi könyvelés kapcsolata, a könyvviteli feladatok informatikai elvégzése során nem megoldott az adatok egyszeri bevitele és a bizonylatok adatainak rögzítésénél a számszaki pontosság auto- 16

19 17BI. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK matikus ellenőrzése, továbbá nem érhetőek el a pénzügy-számvitel által használt programok adatai az informatikai hálózaton keresztül. A belső ellenőrzés szervezeti kereteinek kialakítása és szabályozása a belső ellenőrzés végrehajtásában összességében alacsony kockázatot jelentett, mivel a belső ellenőrzési kötelezettség teljesítéséhez szükséges függetlenített belső ellenőrzési szervezetet kialakították, és szabályozták a belső ellenőrzés működésének feltételeit. A belső ellenőrzés rendelkezett kockázatelemzéssel alátámasztott stratégiai tervvel. Az éves ellenőrzési tervekben meghatározott vizsgálatok lefolytatásához az előírt követelményeknek megfelelő tartalmú ellenőrzési programokat készítettek. Annak ellenére összességében alacsony volt a kockázat, hogy a évi ellenőrzési terv a kockázatelemzés hiánya miatt nem felelt meg a jogszabályi előírásoknak, abban nem határoztak meg kapacitást a soron kívüli ellenőrzési feladatokra. A belső ellenőrzéshez kialakított kontrollok működésének megbízhatósága összességében jó volt, mivel az intézményeknél tervezett ellenőrzések 80%- át ellenőrzési program alapján végrehajtották, azonban az Önkormányzati hivatalnál a évben belső ellenőrzést nem végeztek, így nem vizsgálták a FEUVE rendszer kiépítésének és működésének jogszabályoknak és szabályzatoknak való megfelelését, a költségvetési előirányzatok teljesítését, valamint a közbeszerzési eljárásokat. A évi ellenőrzési tervben szereplő öt intézményi ellenőrzés közül egy átfogó ellenőrzés az évközben végrehajtott intézmény összevonások miatt elmaradt, helyette a belső ellenőrzési vezető rendelkezésére egy soron kívüli vizsgálatot végeztek el. Az átmenetileg üres belső ellenőri álláshely betöltése lehetővé tette a évre tervezett ellenőrzések számának évközi növelését. A főjegyző által jóváhagyott módosított ellenőrzési terv alapján a tervezett ellenőrzéseken kívül hat intézménynél vizsgálták a szakképzési fejlesztési támogatások és a Munkaerőpiaci Alapból elnyert beruházási célú támogatások felhasználását és elszámolását, továbbá három civil szervezetnél ellenőrizték az Önkormányzat által céljelleggel nyújtott támogatások felhasználását. A évi ellenőrzési tervben az Önkormányzati hivatalt érintően kettő, valamint 16 intézményi ellenőrzést határoztak meg, melyek végrehajtása időarányosan megtörtént. A főjegyző az Áht. előírása alapján a évi költségvetési beszámoló keretében beszámolt a FEUVE rendszer és a belső ellenőrzés működtetéséről. A Közgyűlés elnöke az Ötv-ben előírtaknak megfelelően a zárszámadási rendelettervezettel egyidejűleg a Közgyűlés elé terjesztette az Önkormányzat által alapított és fenntartott költségvetési szervek éves ellenőrzési jelentése alapján készített éves összefoglaló ellenőrzési jelentést. A Közgyűlés elfogadta az éves összefoglaló ellenőrzési jelentést, az ellenőrzésekkel kapcsolatosan további követelményeket, elvárásokat nem fogalmazott meg. Az Önkormányzat gazdálkodási rendszerének évi átfogó ellenőrzése során az ÁSZ által tett javaslatok végrehajtására intézkedési tervet készítettek, amelyet a Közgyűlés határozatban jóváhagyott. Az összesen 25 szabályszerűségi és célszerűségi javaslat 68%-át megvalósították, 8%-át részben hasznosították. A javaslatok megvalósítása hozzájárult a gazdálkodási és a pénzügyiszámviteli feladatok jogszabályi előírásoknak megfelelő szabályozásához, a költségvetés tervezésével, a zárszámadással, a leltározással, a céljelleggel juttatott támogatások odaítélésével és elszámoltatásával kapcsolatos feladatok szabályszerű végrehajtásához, valamint az ellenőrzésekről történő beszámolási kö- 17

20 17BI. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK telezettség teljesítéséhez. A középületek akadálymentessé tétele a években hat épületnél megtörtént. A gazdálkodási és az ellenőrzési jogkörök gyakorlására vonatkozó javaslatok részben hasznosultak, mivel a évben a Védelmi bizottság részére történt kettő eszközbeszerzésnél elmaradt az írásos kötelezettségvállalás ellenjegyzése. A javaslatok 24%-a nem hasznosult a év végéig. Az Önkormányzat III. negyedévben annak indokoltsága ellenére nem módosította a évi költségvetési rendeletet a központi költségvetésből biztosított pótelőirányzatokkal. Nem történt meg a Közgyűlés 30 napon belüli tájékoztatása az intézmények saját hatáskörben végrehajtott előirányzat változtatásairól. Nem készítették el az informatikai stratégiai tervet. Az intézkedési tervben foglaltak közül a évben nem, hanem csak a évben történt meg az Önkormányzati hivatal szervezetére és működésére vonatkozó szabályozás kiegészítése, a céljellegű támogatási rendszer részletes szabályainak kialakítása, valamint az új informatikai szabályzat és annak részeként a katasztrófa elhárítási terv kiadása. A évi zárszámadáshoz kapcsolódóan a normatív hozzájárulás igénylése és elszámolása, valamint a kötött támogatások felhasználása témakörben végzett ellenőrzések megállapításait a Közgyűlés megtárgyalta, a javaslatok végrehajtására készített intézkedési terveket jóváhagyta, a javaslatokat hasznosították. A helyszíni ellenőrzés megállapításainak hasznosítása mellett javasoljuk: a Közgyűlés elnökének a munka színvonalának javítása érdekében kezdeményezze, hogy a számvevőszéki jelentésben foglaltakat a Közgyűlés tárgyalja meg és a feltárt hiányosságok megszüntetése érdekében készíttessen intézkedési tervet a határidők és felelősök megjelölésével; a főjegyzőnek a jogszabályi előírások maradéktalan betartása érdekében 1. intézkedjen, hogy az utalvány ellenjegyzője az Ámr (3) bekezdésének előírása alapján győződjön meg arról, hogy az utalványozás nem sérti-e a gazdálkodásra a kötelezettségvállalás ellenjegyzésére vonatkozó, az Ámr (8) bekezdésében foglalt előírást; 2. biztosítsa, hogy a belső ellenőrzés a Ber. 8. a) pontjának előírása alapján vizsgálja az Önkormányzati hivatalnál a FEUVE rendszer kiépítésének, működésének jogszabályoknak és szabályzatoknak való megfelelését; 3. gondoskodjon az Önkormányzat gazdálkodásának évi átfogó ellenőrzése során az ÁSZ által tett és nem vagy részben teljesült szabályszerűségi és célszerűségi javaslatok végrehajtásáról; 18

21 17BI. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK a munka színvonalának javítása érdekében 4. határozza meg az Önkormányzati hivatal belső szabályzataiban az európai uniós forrásokkal összefüggésben a pályázatkészítés rendjét, az európai uniós forrásokkal támogatott fejlesztés lebonyolításával kapcsolatos eljárási rendet, az európai uniós forrásokra irányuló pályázatfigyelés, pályázatkészítés, valamint a támogatott fejlesztések lebonyolításának ellenőrzési kötelezettségét, feladatait, továbbá alakítsa ki az európai uniós forrásokkal támogatott fejlesztési feladatok lebonyolításával kapcsolatos folyamatba épített és belső ellenőrzési rend szabályait; 5. kezdeményezze az európai uniós források igénybevételével és felhasználásával kapcsolatos önkormányzati szintű feladatok, döntési jogkörök szabályozását, valamint a Közgyűlés elnöke és a fejlesztési feladat lebonyolítója közötti kapcsolattartás rendjének kialakítását, az európai uniós forrásokkal kapcsolatosan az önkormányzati szintű pályázat koordinálás feladatainak és felelőseinek meghatározását, az önkormányzati szintű pályázat-nyilvántartás felelősének kijelölését, a pályázatfigyelést végzők és a döntési jogkörrel rendelkezők közötti információ áramlásának rendjének szabályozását; 6. gondoskodjon arról, hogy európai uniós forrásokkal támogatott fejlesztési feladat lebonyolítására külső szervezettel kötött szerződés tartalmazza a feladatellátás rendjét, a felelősség személyre szóló meghatározását, az ellenőrzési feladatok megosztását, a megbízott munkájának követhetőségét, a kifizetések átláthatóságához szükséges feltételeket, a lebonyolítás ellenőrizhetőségét; 7. határozza meg a felesleges vagyontárgyak hasznosításának, selejtezésének szabályzatában a döntéshozatalra jogosultak körét az üzemeltetésre átadott eszközökre vonatkozóan; 8. kezdeményezze informatikai stratégia meghatározását, valamint szabályozza az informatikai eszközökhöz történő hozzáférések ellenőrzését; 9. kezdeményezze a könyvviteli feladatok informatikai elvégzésénél az analitikus nyilvántartások és a főkönyvi könyvelés automatikus kapcsolatának kialakítását az adatok egyszeri bevitelének biztosítása érdekében, valamint a bizonylatok adatainak rögzítésénél a számszaki pontosság automatikus ellenőrzését biztosító számítógépes program alkalmazását. 19

22 II. RÉSZLETES MEGÁLLAPÍTÁSOK 1. AZ ÖNKORMÁNYZAT KÖLTSÉGVETÉSI ÉS PÉNZÜGYI HELYZETE Az Önkormányzatnál a évben a tervezett költségvetési bevételek meghaladták a tervezett költségvetési kiadásokat. A években a tervezett költségvetési bevételek nem nyújtottak fedezetet a tervezett költségvetési kiadásokra, az Önkormányzat költségvetésének egyensúlyát hitel felvételével tervezték biztosítani. A teljesítési adatok alapján a költségvetési egyensúly a években biztosított volt, a évben az Önkormányzat költségvetési kiadásai meghaladták a költségvetési bevételeket, a költségvetési hiányt hitellel finanszírozták. A tervezett és teljesített működési és felhalmozási célú költségvetési bevételek és kiadások alakulását szemlélteti a következő grafikus ábra: Adatok: millió Ft-ban AZ ÖNKORMÁNYZAT PÉNZÜGYI HELYZETÉNEK ÉVI ALAKULÁSA Tervezett működési terv tény terv tény terv tény terv tény terv tény terv tény bevétel kiadás bevétel kiadás bevétel kiadás év év év Tervezett felhalmozási Tervezett hiány Teljesített hiány Teljesített működési Teljesített felhalmozási A évi költségvetési rendeletekben a költségvetés bevételi és kiadási főösszegének, illetve a költségvetés hiányának megállapításakor az Áht. 8/A. (7) bekezdésében előírtakkal összhangban finanszírozási célú pénzügyi műveletek nélkül állapították meg a költségvetési bevételeket, illetve a költségvetési kiadásokat. Az Önkormányzatnál a években tervezett és teljesített működési és felhalmozási célú költségvetési kiadásokra a következő arányban biztosítottak fedezetet a költségvetési bevételek: 20

23 Adatok: %-ban Megnevezés Működési célú költségvetési kiadások fedezettsége működési célú költségvetési bevételekből Felhalmozási célú költségvetési kiadások fedezettsége felhalmozási célú költségvetési bevételekből Költségvetési kiadások fedezettsége költségvetési bevételekből év év év év terv tény terv tény terv tény terv 100,0 105,6 98,5 102,1 97,3 101,6 95,3 101,3 104,8 100,0 96,9 22,5 54,0 109,9 100,1 105,6 98,6 101,6 88,3 95,7 96,6 A tervezett költségvetési bevételek a évtől nem biztosítottak fedezetet a költségvetési kiadásokra, a működési célú költségvetési kiadások teljesítéséhez a években, a felhalmozási célú költségvetési kiadásokhoz a évben hitelfelvételt hagyott jóvá a Közgyűlés. A teljesített költségvetési bevételek a években fedezetet nyújtottak a költségvetési kiadásokra, a években a működési célú költségvetési bevételek meghaladták a működési célú költségvetési kiadásokat, a felhalmozási célú költségvetési kiadások teljesítése a évben 3,1%-ban, a évben 46%-ban hitelből történt. A években tervezett és teljesített költségvetési azon belül működési és felhalmozási célú bevételek és kiadások megelőző évhez viszonyított alakulását szemlélteti a következő táblázat: Megnevezés Változás az előző évhez (%) évben évben évben terv tény terv tény terv Működési célú költségvetési bevételek változása 6,7-0,4-1,1 8,8-7,4 Működési célú költségvetési kiadások változása 8,3 3,0 0,2 9,3-5,6 Felhalmozási célú költségvetési bevételek változása 12,9 43,9-51,1-26,6 324,8 Felhalmozási célú költségvetési kiadások változása 14,3 55,7 117,5 31,7-33,6 Összes költségvetési bevétel változása 7,0 2,8-4,1 5,2-0,4 Összes költségvetési kiadás változása 8,6 6,8 7,1 11,7-5,6 A tervezett és a teljesített költségvetési kiadások az előző évi teljesítéshez viszonyítva a években emelkedtek a évi tervezett előirányzatok csökkentek. A tervezett költségvetési bevételek a évben emelkedtek, a és a évben nem érték el az előző évi eredeti előirányzatot. A teljesített költségvetési bevételek azonban mindkét évben meghaladták a megelőző évben elért költségvetési bevételt. A költségvetési bevételek emelkedésének üteme elmaradt a költségvetési kiadások növekedésének dinamikájától, melyet a felhalmozási célú költségvetési bevételek tervezett csökkenése ellenére tervezett felhalmozási célú költségvetési kiadás növelés okozott. 21