JELENTÉS. a Budapest Főváros XIII. kerület Önkormányzata gazdálkodási rendszerének évi átfogó ellenőrzéséről

Átírás

1 JELENTÉS a Budapest Főváros XIII. kerület Önkormányzata gazdálkodási rendszerének évi átfogó ellenőrzéséről február

2 3. Önkormányzati és Területi Ellenőrzési Igazgatóság 3.3. Átfogó Ellenőrzések Főcsoport Iktatószám: V /34/23/2007. Témaszám: 845 Vizsgálat-azonosító szám: V0332 Az ellenőrzést felügyelte: Dr. Lóránt Zoltán főigazgató Az ellenőrzés végrehajtásáért felelős: Dr. Sepsey Tamás főigazgató-helyettes Az ellenőrzést vezette: Molnár Gyula Mihály igazgató-helyettes Az ellenőrzést végezték: Kozma Gábor számvevő tanácsos Tóth László számvevő Köllődné Gátai Mária számvevő A témához kapcsolódó eddig készített számvevőszéki jelentések: címe Jelentés Budapest Főváros XIII. kerület Önkormányzata gazdálkodásának átfogó ellenőrzéséről Jelentés a Magyar Köztársaság évi költségvetése végrehajtásának ellenőrzéséről Függelék: a helyi önkormányzatokat a évben megillető normatív állami hozzájárulás elszámolása Jelentés a helyi és a helyi kisebbségi önkormányzatok gazdálkodásának átfogó ellenőrzéséről sorszáma Jelentéseink az Országgyűlés számítógépes hálózatán és az Interneten a címen is olvashatóak.

3 TARTALOMJEGYZÉK BEVEZETÉS 9 I. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK 13 II. RÉSZLETES MEGÁLLAPÍTÁSOK Az Önkormányzat költségvetési és pénzügyi helyzete A tervezett költségvetési bevételi és kiadási előirányzatok, valamint a költségvetési egyensúly alakulása A költségvetési bevételek és kiadások teljesítése, a pénzügyi egyensúlyi helyzet alakulása Az Önkormányzat felkészültsége az európai uniós források igénylésére és felhasználására, valamint az e-közigazgatási feladatok ellátására Az európai uniós források igénybevételére és a várható támogatás felhasználásának szervezettségére történt felkészülés és a belső szabályozottság értékelése A fejlesztési célkitűzések meghatározása Az európai uniós forrásokhoz kapcsolódóan a pályázatfigyelés, a pályázat-készítés, valamint az európai uniós támogatással megvalósuló fejlesztés lebonyolítása belső rendjének szabályozottsága, a végrehajtás személyi, szervezeti feltételei Az európai uniós forrással támogatott fejlesztés megvalósítása Az e-közigazgatási feladatok előkészítése, bevezetése A költségvetési gazdálkodás kontrolljai A szabályozottság kockázata a költségvetés tervezési, gazdálkodási, beszámolási és a folyamatba épített ellenőrzési feladatainál A belső kontrollok érvényesülése az önkormányzati források szabályszerű felhasználásában, a költségvetési tervezés, gazdálkodás, beszámolás folyamataiban A belső ellenőrzési kötelezettség teljesítése, javaslatainak hasznosulása Az ÁSZ korábbi ellenőrzési javaslatai alapján készített intézkedési terv végrehajtása, eredményessége Az Önkormányzat gazdálkodási rendszerének átfogó ellenőrzése során tett javaslatok végrehajtására tervezett intézkedések megvalósulása 47 1

4 4.2. A zárszámadáshoz kapcsolódó (állami hozzájárulások, támogatások igénylésének és felhasználásának ellenőrzése), valamint a további vizsgálatok esetében a megállapítások, javaslatok alapján tett intézkedések 52 MELLÉKLETEK 1. számú Az Önkormányzat gazdálkodását meghatározó adatok, mutatószámok (1 oldal) 2. számú Az önkormányzati vagyon alakulása (1 oldal) 3. számú Az Önkormányzat évi költségvetési előirányzatainak és azok pénzügyi teljesítéseinek alakulása (1 oldal) 4. számú 1. számú Nyilatkozat a tervezett és teljesített költségvetési adatoknak a megelőző évhez viszonyított jelentős, ±10%-ot meghaladó változásának indokolásáról, amennyiben azt a feladatok változása indokolta (3 oldal) 5. számú 1. számú Tanúsítvány az európai uniós forrásokkal támogatott programok, célok tervezett és tényleges évi adatairól (2 oldal) 6. számú Dr. Tóth József úr, a Budapest Főváros XIII. kerület Önkormányzata polgármestere által adott észrevétel (1 oldal) 2

5 RÖVIDÍTÉSEK JEGYZÉKE Törvények Áht. Eisztv. Htv. Kszt. tv. Ötv. Számv. tv. Rendeletek évi költségvetési rendelet évi zárszámadási rendelet évi költségvetési rendelet évi költségvetési rendelet évi költségvetési rendelet az államháztartásról szóló évi XXXVIII. törvény az elektronikus információszabadságról szóló évi XC. törvény a helyi önkormányzatok és szerveik, a köztársasági megbízottak, valamint egyes centrális alárendeltségű szervek feladat- és hatásköreiről szóló évi XX. törvény a közhasznú szervezetekről szóló évi CLVI. törvény a helyi önkormányzatokról szóló évi LXV. törvény a számvitelről szóló évi C. törvény Budapest Főváros XIII. kerület Önkormányzatának 5/2004. (II. 25.) számú rendelete a évi költségvetésről Budapest Főváros XIII. kerület Önkormányzatának 10/2005. (IV. 20.) számú rendelete a évi zárszámadásról Budapest Főváros XIII. kerület Önkormányzatának 3/2005. (II. 15.) számú rendelete a évi költségvetésről Budapest Főváros XIII. kerület Önkormányzatának 2/2006. (II. 27.) számú rendelete a évi költségvetésről Budapest Főváros XIII. kerület Önkormányzatának 4/2007. (II. 20.) számú rendelete a évi költségvetésről Ámr. az államháztartás működési rendjéről szóló 217/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet vagyongazdálkodási rendelet Vhr. Szórövidítések Adóügyi osztály ÁSZ BM Ellenőrzési csoport Budapest Főváros XIII. kerület Önkormányzatának 9/2003. (III. 17.) számú rendelete az Önkormányzat vagyonáról és a vagyongazdálkodás szabályairól az államháztartás szervezetei beszámolási és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 249/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet Budapest Főváros XIII. kerület Önkormányzata Polgármesteri Hivatalának Adóügyi Osztálya Állami Számvevőszék Belügyminisztérium Budapest Főváros XIII. kerület Önkormányzat Polgármesteri Hivatala Jegyzői Irodájának Ellenőrzési Csoportja 3

6 e-közigazgatás Európa Terv XIII. program FEUVE gazdálkodási jogkörök szabályzata GVOP HEFOP hivatali SzMSz jegyző Jegyzői iroda Képviselő-testület KFKI-LNX Zrt. KIOP Költségvetési bizottság Közoktatási koncepció KSH MÁK MIS osztály NFT Oktatási bizottság Önkormányzat PEJ Pénzügyi bizottság elektronikus közigazgatás a Képviselő-testület 90/2005. (VI. 30.) számú határozatával elfogadott Angyalföld, Vizafogó, Újlipótváros városfejlesztési programja a évekre folyamatba épített, előzetes és utólagos vezetői ellenőrzés IV/1/6/2002. (XI. 18.) számú Polgármesteri és Jegyzői Együttes Utasítás a Polgármesteri Hivatal pénzgazdálkodásával kapcsolatos kötelezettségvállalás és annak ellenjegyzése, valamint az utalványozás, ellenjegyzés, érvényesítés hatásköri rendjéről NFT Gazdasági Versenyképesség Operatív Program NFT Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program IV/GY/4/15/2000. (IX. 25.) számú jegyzői intézkedés, Budapest Főváros XIII. kerületi Önkormányzat Polgármesteri Hivatal Szervezeti és Működési Szabályzat (Ügyrend) Budapest Főváros XIII. kerület Önkormányzatának jegyzője Budapest Főváros XIII. kerületi Önkormányzat Polgármesteri Hivatala Jegyzői Irodája Budapest Főváros XIII. kerület Önkormányzatának Képviselő-testülete KFKI-LNX Hálózatintegrációs Zrt. NFT Környezetvédelmi és Infrastruktúrafejlesztés Operatív Program Budapest Főváros XIII. kerület Önkormányzata Képviselő-testületének Költségvetési Bizottsága a évi önkormányzati képviselő választásokig Budapest Főváros XIII. kerület Önkormányzata Képviselőtestületének 66/2003. (IV. 24.) számú határozatával elfogadott Közoktatási koncepciója Központi Statisztikai Hivatal Magyar Államkincstár Budapest Főváros XIII. kerület Önkormányzat Polgármesteri Hivatala Művelődési, Ifjúsági és Sport Osztálya Nemzeti Fejlesztési Terv Budapest Főváros XIII. kerület Önkormányzata Képviselő-testületének Oktatási, Kulturális és Sport Bizottsága Budapest Főváros XIII. kerület Önkormányzata Projekt előrehaladási jelentés Budapest Főváros XIII. kerület Önkormányzata Képviselő-testületének Pénzügyi és Költségvetési Bizottsága a évi önkormányzati választásokat követően 4

7 Pénzügyi osztály PM polgármester Polgármesteri hivatal Szervezési osztály Szociális bizottság Szolgáltatásszervezési koncepció Településfejlesztési koncepció Vagyonkezelő Zrt. Budapest Főváros XIII. kerület Önkormányzat Polgármesteri Hivatala Pénzügyi Osztálya Pénzügyminisztérium Budapest Főváros XIII. kerület Önkormányzat polgármestere Budapest Főváros XIII. kerület Önkormányzat Polgármesteri Hivatala Budapest Főváros XIII. kerület Önkormányzat Polgármesteri Hivatala Szervezési Osztálya Budapest Főváros XIII. kerület Önkormányzata Képviselő-testületének Szociális Bizottsága Budapest Főváros XIII. kerület Önkormányzata Képviselőtestületének 119/2004. (IX. 9.) számú határozatával elfogadott Szolgáltatásszervezési koncepciója Budapest Főváros XIII. kerület Önkormányzata Képviselő-testületének 124/2003. (VI. 26.) határozatával elfogadott Településfejlesztési Koncepciója Angyalföld Újlipótváros Vizafogó Vagyonkezelő Zrt. 5

8 ÉRTELMEZŐ SZÓTÁR 1. elektronikus szolgáltatási szint 2. elektronikus szolgáltatási szint 3. elektronikus szolgáltatási szint 4. elektronikus szolgáltatási szint európai uniós források fejlesztési feladat (projekt) fejlesztési célkitűzés GVOP-4.3 intézkedés Az 1044/2005. (V. 11.) Korm. határozat alapján olyan információs, tájékoztató szolgáltatás, amely csak általános információkat közöl az adott üggyel kapcsolatos teendőkről és a szükséges dokumentumokról. Az 1044/2005. (V. 11.) Korm. határozat alapján olyan egyirányú kapcsolatot biztosító szolgáltatás, amely az 1. szinten túl biztosítja az adott ügy intézéséhez szükséges dokumentumok, nyomtatványok letöltését, és azok ellenőrzéssel, vagy ellenőrzés nélküli elektronikus kitöltését, amely esetben a dokumentumok benyújtása hagyományos úton történik. Az 1044/2005. (V. 11.) Korm. határozat alapján olyan kétirányú kapcsolatot biztosító szolgáltatás, amely közvetlen, vagy ellenőrzött kitöltésű dokumentum segítségével biztosítja az elektronikus adatbevitelt és a bevitt adatok ellenőrzését. Az ügy indításához, intézéséhez személyes megjelenés nem szükséges, de az ügyhöz kapcsolódó közigazgatási döntés (határozat, egyéb aktus) közlése, valamint a kapcsolódó illeték-, vagy díjfizetés hagyományos úton történik. Az 1044/2005. (V. 11.) Korm. határozat alapján olyan teljes közvetlen kétirányú ügyintézési folyamatot biztosító szolgáltatás, amikor az ügyhöz kapcsolódó közigazgatási döntés is elektronikus úton kerül közlésre, illetve a kapcsolódó illeték-, vagy díjfizetés elektronikus úton is intézhető. Az elnyert európai uniós források lehívása a támogatott projekt megvalósítása érdekében, a fejlesztés lebonyolítása során felmerült kiadások finanszírozására. A fejlesztési feladat (projekt) tartalmilag és formailag részletesen kidolgozott, megfelelő pénzügyi háttérrel és végrehajtási ütemezéssel rendelkező fejlesztési terv, amely illeszkedik az Európai Unió, illetve a Nemzeti Fejlesztési Terv által támogatott programokhoz. Az önkormányzat által ellátott kötelező, vagy önként vállalt feladatok ellátásának mennyiségi, vagy minőségi fejlesztésére vonatkozó terv. A mennyiségi fejlesztés megvalósulhat beszerzéssel, létesítéssel, bővítéssel, átalakítással. A GVOP keretében az információs társadalom- és gazdaság fejlesztése NFT prioritáshoz kapcsolódóan az e- közigazgatás fejlesztésére megnyitott pályázati lehetőség. 6

9 irányító hatóság kedvezményezett központi program közreműködő szervezet A strukturális alapok és a Kohéziós alap forrásainak szabályszerű, hatékony és eredményes felhasználásához szükséges intézményrendszer felső eleme. Az irányító hatóság általános és átfogó felelősséget visel a programok, projektek hatékony és szabályszerű végrehajtásáért. Felelősségi köréből eredően ellenőrzi a közösségi, valamint a hazai jogszabályok betartását, koordinálja az európai uniós források szétosztásának folyamatát, irányítja az intézményrendszer, a statisztikai és a pénzügyi nyilvántartási rendszer működését. Az a helyi önkormányzat, amely a támogatási szerződést kedvezményezettként aláírja, a projektet, illetve a központi programhoz kapcsolódó támogatott önkormányzati programot végrehajtja. Az ország egészére, több régióra, egy régióra vonatkozó, de mindenképpen az önkormányzat közigazgatási területén túlmutató program, amelynél a támogatott programok kiválasztása pályáztatás nélkül, előre meghatározott feltételrendszer szerint történik, a kedvezményezettek közvetlen megkeresésével. Az Európai Unió pénzügyi alapja a Kohéziós alap, a környezetvédelem és a közlekedés terén nyújt lehetőséget az egyes tagországoknak központi programok megvalósítására. A közreműködő szervezet az európai uniós támogatást elnyert kedvezményezettekkel kapcsolatot tartó szerv. Az operatív programok közreműködő szervezetei befogadják, nyilvántartják, döntésre előkészítik a pályázatokat, rögzítik a támogatással kapcsolatos adatokat az egységes monitoring informatikai rendszerben, elvégzik a támogatások előzetes (szerződéskötést megelőző), közbenső (a pénzügyi elszámolás, finanszírozás folyamatában végzett) és utólagos (a támogatott projekt pénzügyi lezárását megelőző) ellenőrzését. Az önkormányzatoknál a leggyakrabban előforduló operatív program a Regionális Fejlesztési Operatív Program végrehajtásában közreműködő szervezetek a VÁTI Kht. és a regionális fejlesztési ügynökségek. A Kohéziós alap két közreműködő szervezete (Gazdasági és Közlekedési Minisztérium, Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium) a támogatott projektek végrehajtásához kapcsolódó operatív feladatokat látják el. Ennek keretében megkötik a szerződéseket a projekt kedvezményezettjével, folyamatosan nyomon követik a teljesítéseket, lebonyolítják a támogatások kifizetését, vezetik az egységes monitoring informatikai rendszert. 7

10 lebonyolítás operatív program támogatási szerződés Az európai uniós források felhasználásával megvalósuló fejlesztésre irányuló műszaki, gazdasági (pénzügyi) tevékenységet magában foglaló szervezési, irányítási szolgáltatás. A szervezési szolgáltatás kiterjedhet a pályázatkészítésre, a közbeszerzési eljárás lebonyolításán keresztül a folyamatos műszaki ellenőrzésre, a pénzügyi elszámolásra, a műszaki átadás-átvételre, az üzembe helyezésre, illetve a fejlesztési folyamat egyes elemeire. Az Európai Bizottság által jóváhagyott, a Közösségi Támogatási Keret végrehajtására vonatkozó közötti, több évre szóló intézkedésekhez kapcsolódó prioritások egységes rendszerét tartalmazó dokumentum. A strukturális alapok operatív programjai: Agrár és Vidékfejlesztési Operatív Program (AVOP); Gazdasági Versenyképesség Operatív Program (GVOP); Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program (HEFOP); Környezetvédelmi és Infrastruktúra-fejlesztési Operatív Program (KIOP); Regionális Fejlesztési Operatív Program (ROP). A strukturális alapok esetében az irányító hatóságnak, illetve a Kohéziós alap esetében a közreműködő szervezeteknek a kedvezményezett önkormányzattal kötött szerződése, amely a támogatás felhasználásának részletes feltételeit tartalmazza. 8

11 JELENTÉS a Budapest Főváros XIII. kerület Önkormányzata gazdálkodási rendszerének évi átfogó ellenőrzéséről BEVEZETÉS Az Ötv. 92. (1) bekezdése, az Állami Számvevőszékről szóló évi XXXVIII. törvény 2. (3) bekezdése, valamint az Áht. 120/A. (1) bekezdése alapján az önkormányzatok gazdálkodását az Állami Számvevőszék ellenőrzi. Az ellenőrzésre az Országgyűlés illetékes bizottságai részére is átadott, országosan egységes ellenőrzési program szerint került sor. Az Állami Számvevőszék a stratégiájában foglalt célkitűzéseknek megfelelően a helyi önkormányzatok költségvetési gazdálkodási rendszere átfogó ellenőrzésének programját a évtől megújította, azt kiegészítette további teljesítmény-ellenőrzési elemekkel. Az ellenőrzés célja annak értékelése volt, hogy az Önkormányzat: a pénzügyi egyensúlyt a költségvetésében és annak teljesítése során milyen módon biztosította, a teljesített bevételek és kiadások egyes évek közötti jelentős eltérése feladatváltozáshoz kapcsolódott-e; felkészült-e a szabályozottság és a szervezettség terén az európai uniós források igénylésére és felhasználására, továbbá az e-közigazgatás bevezetése miatti szervezet-korszerűsítési feladatokra; kialakította-e a külső és a belső feltételeknek megfelelően a gazdálkodás belső kontrollrendszerét 1, továbbá a költségvetés tervezési, végrehajtási és zárszámadási feladatok szabályszerű ellátásához hozzájárult-e a folyamatba épített, előzetes és utólagos vezetői ellenőrzés, valamint a belső ellenőrzés; megfelelően hasznosították-e a korábbi számvevőszéki ellenőrzések megállapításait, szabályszerűségi 2 és célszerűségi javaslatait. 1 A gazdálkodás szabályszerűségét biztosító kontrollrendszer alatt értjük a kiépített és működő belső irányítási és szabályozási rendszert, valamint a belső ellenőrzési funkciók ellátásának rendszerét. 2 A törvényi előírások betartásának elmulasztásakor a részletes megállapítások fejezetben egységesen a törvénysértés megjelölést alkalmazzuk, mivel az ÁSZ nem tehet különbséget a törvényi előírások között. 9

12 16BBEVEZETÉS Az ellenőrzött időszak: az 1., 2. és 4. programpontok tekintetében a évek és I. félév, a 3. ellenőrzési programpontnál a év és I. félév. A kerület lakosainak száma január 1-jén fő volt. A évi önkormányzati választást követően az Önkormányzat 33 tagú Képviselőtestületének munkáját hat állandó bizottság segítette. A évi önkormányzati választásig 11 3, a évi választást követően a Román Kisebbségi Önkormányzat megszűnésével 10 kisebbségi önkormányzat működött. A polgármester az évi önkormányzati választás óta tölti be tisztségét, a jegyző feladatait 1995 áprilisától látja el. Az Önkormányzat feladatainak végrehajtása érdekében a Polgármesteri hivatal mellett a évben 48 költségvetési intézményt működtetett, amelyekből 34 részben önállóan gazdálkodott. Az Önkormányzat költségvetési szerveinél a december 31-én foglalkoztatott közalkalmazottak száma 2276 fő, a köztisztviselők száma 200 fő volt. Az Önkormányzat a évi költségvetési beszámolója szerint millió Ft költségvetési bevételt ért el és millió Ft költségvetési kiadást teljesített, december 31-én a könyvviteli mérleg szerint millió Ft vagyonnal rendelkezett. A évi költségvetési rendeletben millió Ft költségvetési bevételt és millió Ft költségvetési kiadást irányoztak elő. Az Önkormányzat gazdálkodását meghatározó adatokat, mutatószámokat az 1 3. számú mellékletek tartalmazzák. Az Önkormányzat költségvetési és pénzügyi helyzetét az összehasonlító elemzés módszerével vizsgáltuk. E körben elemeztük a költségvetés egyensúlyi helyzetének alakulását, a tervezett és tényleges költségvetési hiány okait, a mérséklésére tett intézkedéseket, finanszírozásának módját, az Önkormányzat adósságállományának alakulását, összetevőit. A teljesítmény-ellenőrzés módszerével vizsgáltuk, hogy a belső szabályozottság, szervezettség terén felkészültek-e az európai uniós források figyelésére, igénylésére és felhasználására, valamint az igényelt európai uniós támogatások az Önkormányzat által meghatározott fejlesztési célkitűzésekhez kapcsolódtak-e. Az ellenőrzés során felmértük, hogy az e-közigazgatási feladat ellátása, illetve bevezetése, működtetése érdekében milyen intézkedéseket tettek, valamint biztosították-e a közérdekű adatok elektronikus közzétételét. A költségvetési gazdálkodás belső kontrolljainak ellenőrzése során értékeltük, hogy a Polgármesteri hivatalnál a költségvetés tervezési, gazdálkodási, zárszámadás készítési feladatok belső kontrolljainak kiépítettsége és működése megfelelő biztosítékot ad-e a gazdálkodási feladatok megfelelő, szabályszerű ellátására. Felmértük és minősítettük a költségvetés tervezési, a gazdálkodási, a zárszámadás készítési feladatokkal, továbbá a pénzügyi- számviteli területen az informatikával kapcsolatosan kialakított kontrollok megfelelőségét, valamint azok működésének eredményességét, megbízhatóságát. Értékeltük a belső ellenőrzés szervezeti és szabályozási keretét, továbbá működését. 3 Bolgár, cigány, görög, horvát, lengyel, német, örmény, román, ruszin, szerb, szlovák. 10

13 16BBEVEZETÉS A Polgármesteri hivatalnál értékeltük a gazdálkodás folyamatában a kontrollok működésének megbízhatóságát, ennek keretében ellenőriztük a szakmai teljesítés igazolására és az utalvány ellenjegyzésére kialakított kontrollok végrehajtását. Az ellenőrzést a következő, kiemelt kockázatuk alapján kiválasztott 4 az általánostól jellemzően eltérő, egyedi eljárást igénylő gazdasági eseményekkel kapcsolatos kifizetésekre folytattuk le 5 : a személyi juttatások közül az állományba nem tartozók megbízási díjai 6, a külső szolgáltató által végzett karbantartási, kisjavítási szolgáltatások, valamint a gépek, berendezések, felszerelések beszerzése. Az ellenőrzés hatékony elvégzése céljából a vizsgálandó területek kiválasztása során a kockázatokon alapuló megközelítés érvényesült, ezáltal az ellenőrzési erőforrásokat azokra a területekre fókuszáltuk, amelyeken legnagyobb a hibák előfordulási valószínűsége. Az ellenőrzési erőforrások ilyen típusú összpontosításával minimálisra csökkenthető a kívánt ellenőrzési bizonyosság eléréséhez szükséges időráfordítás. A pénzügyi-számviteli folyamatokban alkalmazott belső kontrollok létezésének és működésének ellenőrzésére a vizsgált három terület évi könyvviteli tételeiből területenként egyszerű véletlen mintát vettünk. A kijelölt gazdasági eseményre elvégzett megfelelőségi tesztek alapján értékeltük a kontrollok működésének eredményességét, megbízhatóságát a vizsgált három területre különkülön, majd összefoglalóan 7 a Polgármesteri hivatal egyedi eljárást igénylő gazdasági eseményeire. A helyszíni ellenőrzés megállapításainak részletes dokumentálását három megfelelőségi tesztlapon, öt elővizsgálati és kilenc helyszíni ellenőrzési munkalapon biztosítottuk. Ezeken a teszt- és munkalapokon a minősítés alapjául szolgáló kérdések és a vonatkozó konkrét jogszabályhelyek 4 Az önkormányzatok kiemelt előirányzataira vonatkozóan, a vertikális folyamatokra elvégeztük a kockázatok becslését, amelynek eredményeként az állományba nem tartozók megbízási díjai, a külső szolgáltató által végzett karbantartási, kisjavítási szolgáltatások, valamint a gépek, berendezések, felszerelések beszerzése kiemelkedően kockázatos területnek bizonyultak. 5 A korábbi ellenőrzési tapasztalataink szerint ezeken a területeken a jegyzők nem, vagy hiányosan szabályozták a megbízás, megrendelés, illetve beszerzés indokoltságának, szükségességének elbírálására, igazolására, valamint a teljesítések dokumentálására, a kifizetések jogosságának megítélésére szolgáló kontrollokat. További kockázatot jelentett a külső szolgáltató által végzett karbantartási, kisjavítási munkák esetében, hogy az 50 ezer Ft alatti megrendelésekre vonatkozóan az ellenőrzési tapasztalataink szerint a jegyzők nem alakították ki a kötelezettségvállalások rendjét és nyilvántartási formáját, valamint a szabályozás elmulasztása esetén nem történt meg az írásbeli kötelezettségvállalás és annak az ellenjegyzése sem. 6 Az állományba tartozók rendszeres személyi juttatásainak számfejtését, valamint folyósítását nem a polgármesteri hivatalok, hanem a nettó finanszírozás keretében a beküldött dokumentumok alapján a MÁK végzi. 7 A vizsgált három terület egyedi értékelési pontszámait a területek relatív költségvetési súlyával arányosan összegeztük. 11

14 16BBEVEZETÉS megjelölése mellett értékeltük a kialakított belső kontrollokban rejlő kockázatokat 8 és a kialakított kontrollok működésének megbízhatóságát 9. Az ÁSZ korábbi ellenőrzési javaslatai alapján tett intézkedéseket, illetve azok megvalósítását utóellenőrzés keretében vizsgáltuk. A gazdálkodási rendszer átfogó ellenőrzése során megfogalmazott javaslatok végrehajtására tett intézkedések megvalósítását ellenőriztük, az egyéb számvevőszéki ellenőrzések során tett javaslatok esetében pedig a kiadott intézkedéseket tekintettük át. A helyszíni ellenőrzés során kitöltött az ellenőrzést végző számvevő és a Polgármesteri hivatal felelős köztisztviselője által aláírt elővizsgálati és helyszíni ellenőrzési munkalapokat, azok kitöltési útmutatóit, továbbá a megfelelőségi tesztek dokumentumait a polgármester részére a számvevői jelentéssel egyidejűleg átadtuk. A jelentést az ÁSZ-ról szóló évi XXXVIII. tv. 25. (1) bekezdése alapján észrevétel közlése céljából megküldtük a Budapest Főváros XIII. kerület Önkormányzata polgármesterének. A kapott észrevételt a jelentés 6. számú melléklete tartalmazza. 8 A kialakított belső kontrollokban rejlő kockázatot alacsonynak minősítettük, ha a kontrollok végrehajtásuk esetén megfelelő védelmet nyújtanak a hibák bekövetkezése ellen. Közepesnek minősítettük a belső kontrollokban rejlő kockázatot, amennyiben a kontrollok végrehajtásuk esetén a lehetséges hibák többsége ellen védelmet nyújtanak. Magasnak értékeltük a kockázatot, ha a kontrollok kialakításuk hiányában, vagy hiányos kialakításuk miatt nem nyújtanak elegendő védelmet a lehetséges hibákkal szemben. 9 A kontrollok működésének eredményességét, megbízhatóságát kiválónak értékeltük abban az esetben, ha azok működése esetleges apróbb hiányosságoktól eltekintve megfelelt a hibák megelőzésére és kijavítására meghatározott szabályozásnak és a legmagasabb szintű elvárásoknak. Jónak minősítettük a kontrollok működését, ha a hiányosságok száma ugyan jelentős volt, de nem veszélyeztette az ellenőrzött terület hibáinak megelőzését és kijavítását. Amennyiben a hiányosságok mértéke nem biztosította a hibák megelőzését, feltárását, kijavítását és ezáltal veszélyeztette az eredményes, megbízható működést, a kontroll működésének megbízhatósága gyenge minősítést kapott. 12

15 17BI. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK I. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK A költségvetés egyensúlya a és a évben nem volt biztosított, a tervezett költségvetési bevételek nem fedezték a tervezett költségvetési kiadásokat, az Önkormányzat a évi költségvetési rendeletekben a költségvetési egyensúlyi helyzet biztosításához 500, illetve 600 millió Ft összegű értékpapír eladást tervezett. A tervezettel szemben a teljesített költségvetési bevételek a költségvetési kiadásokat meghaladták, az Önkormányzat költségvetési többlettel zárt. Az Önkormányzat biztosította a tervezett működési célú költségvetési bevételek és kiadások változásának összhangját a évek közötti időszakban, a működési célú költségvetési kiadási igényt a közoktatásban mérsékelte a tervezett kiadáscsökkentő intézkedések hatása. A tervezett felhalmozási célú költségvetési kiadások az előző évhez viszonyítva a évben csökkentek, a évben növekedtek, a változásokat a tervezett önkormányzati beruházások okozták. A teljesített felhalmozási célú költségvetési bevételek az előző évhez viszonyítva a évben 84%-kal növekedtek a bérlakás-építésre fordítható központi költségvetési támogatások, illetve a kerület megújítására folyósított fővárosi támogatások miatt, a teljesített felhalmozási célú költségvetési kiadások a lakóépületek rehabilitációjával kapcsolatos munkálatok gyorsuló ütemű végrehajtása, valamint kettő kiemelt jelentőségű intézményi beruházás kivitelezése miatt növekedtek 2005-ben és 2006-ban. Az Önkormányzat pénzügyi egyensúlyi helyzete a évek között stabil volt, az éves költségvetések végrehajtása során a bevételek és kiadások éven belüli eltérő ütemezése miatt szükségessé váló finanszírozást saját forrásaival biztosította. A működési célú kiadások teljesítésének ellenőrzésével, a Polgármesteri hivatal, illetve az intézmények irányában érvényesülő kiadáscsökkentő intézkedések tervezettnek megfelelő végrehajtásával folyamatosan biztosították a teljesített működési célú költségvetési bevételek többletét, melyet a felhalmozási célú kiadások, elsősorban a kerületi beruházások finanszírozására fordítottak. Az Önkormányzat fejlesztési célkitűzéseit Közoktatási koncepcióban, Szolgáltatástervezési koncepcióban, Településfejlesztési koncepcióban, Informatikai Stratégiában, valamint az Európa Terv XIII. program keretein belül rögzítette. A fejlesztési célkitűzések helyzetelemzéssel, statisztikai felmérésekkel alátámasztották. A koncepciókat felülvizsgálták és módosították a fejlesztési célkitűzéseket. Az NFT-ben megjelenő pályázati lehetőségekre figyelemmel a fejlesztési elképzeléseket az Európa Terv XIII. programban fogalmazták meg. A évre vonatkozó fejlesztési célkitűzések megvalósításának lehetséges pénzügyi forrásait a Területfejlesztési és a Közoktatási koncepció nem tartalmazta. Két fejlesztés esetében a megvalósítás pénzügyi fedezeteként pályázat útján elnyerhető támogatást jelöltek meg, a többi fejlesztés pénzügyi forrását nem határozták meg. 13

16 17BI. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK A Képviselő-testület a I. félév időszakában európai uniós pályázatok benyújtásáról 13 esetben döntött, 10 pályázat esetében a pályázat benyújtásához Képviselő-testületi döntés nem volt szükséges. A benyújtott pályázatok közül 14 sikeres volt, HEFOP, GVOP, ROP pályázati támogatásban részesültek. Az Önkormányzat időszakban összesen 614 millió Ft támogatást nyert el. A 14 projekt tervezett költségvetésében egy pályázat esetében vettek figyelembe saját forrást, a fejlesztések megvalósításához hitelt, egyéb forrást nem terveztek. A projekteket európai uniós és hazai támogatásból tervezték megvalósítani. Az Önkormányzat költségvetési rendeletében az utófinanszírozott pályázati pénzből tervezett fejlesztések lebonyolítására a évben 158 millió Ft, a 2005 évben 145 millió Ft, a évben 134 millió Ft és a évben 188 millió Ft pályázati céltartalékot képeztek. Az utólagos finanszírozás következtében a tervezett 1,3%-kal szemben átmenetileg a kiadások 100%-át az Önkormányzat saját forrásból fizette ki. A számlák megelőlegezéséhez a pénzügyi fedezetet biztosították, külső forrást, pénzintézeti hitelt nem vettek igénybe. Három projekt megvalósítása fejeződött be I. félévéig, két esetben nem használták fel teljes mértékben az elnyert összeget. Az európai uniós források igénybevételének, és felhasználásának önkormányzati szintű feladatait a közoktatási és közművelődési, valamint a szociális és gyermekjóléti intézményekre vonatkozóan az Önkormányzatnál a évben a szakmai osztályok vezetői által kiadott körlevéllel szabályozták. A körlevél alapján a Képviselő-testületi döntést nem igénylő, önrész nélküli pályázatok benyújtásáról az intézmények vezetői döntöttek. A közoktatási és közművelődési intézmények vezetői félévente, a szociális intézmények vezetői évente tájékoztatást adtak a benyújtott pályázatokról és azok eredményéről. A tájékoztatás alapján a szakmai osztályok évente kettő alkalommal beszámolót készítettek a Szervezési osztály számára, ahol a benyújtott pályázatok önkormányzati szintű nyilvántartását végezték. A pályázatokról, azok eredményéről, megvalósulásuk mértékéről a Szervezési osztály évente összefoglaló tájékoztatót készített. A pályázati forrásból megvalósuló fejlesztés lebonyolításának ellenőrzésével, a monitoring rendszer működtetésével az osztályvezetőket bízták meg, a feladat ellátásának módját a körlevél nem határozta meg. A pályázatok elkészítésének, lebonyolításának rendjéről márciusában kiadott jegyzői intézkedésben kijelölték önkormányzati szinten a pályázatfigyeléssel megbízott személyeket. A pályázat elkészítésért, benyújtásáért, koordinálásáért, valamint a nyertes pályázattal kapcsolatos valamennyi feladatért a pályázatot készítő osztály vezetője volt felelős. A jegyzői intézkedés az európai uniós forrásokkal támogatott fejlesztési feladatok lebonyolításával kapcsolatos folyamatba épített ellenőrzés és a belső ellenőrzés rendjének szabályozására nem tért ki. A pályázatfigyeléssel megbízott valamennyi dolgozó a feladatellátásnak megfelelő felsőfokú végzettségű volt, a pályázatfigyeléshez szükséges nyelvismerettel a kijelölt dolgozók 36%-a rendelkezett. A pályázatfigyelés tárgyi feltételeit megteremtették az Önkormányzatnál az európai uniós források igénybevételére és felhasználására. Az Önkormányzat I. negyedévéig összességében nem készült fel eredményesen az európai uniós források igénybevételére és felhasználására a belső szabályozottság és szervezettség tekintetében, mivel az önkormányzati szintű feladatok közül csak a pályázatfigyelést szabályozták. A pályázatfigyelés, a pályázatkészítés, valamint a támogatással megvalósuló fejlesztések lebonyolításának belső rendjét, feladatait, ezt követően szabályozták, 14

17 17BI. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK személyi és szervezeti feltételeit a Polgármesteri hivatalán belül kialakították, megszervezték. A Polgármesteri hivatal között a GVOP adatvagyonának hasznosítása feladatra 130 millió Ft egyszeri, vissza nem térítendő támogatást nyert el. A 150 milliós összköltségű projekt megvalósítása a évben befejeződött. A fejlesztési feladatok megvalósulása a támogatási szerződés ütemezésének megfelelően haladt. A tervezett források felhasználása nem a támogatási szerződés, illetve a módosított támogatási szerződés szerinti ütemezést követte. A támogatás kifizetését hátráltatta az utólagos szerződésmódosítás, illetve a fejlesztés befejezését követően, több mint fél évvel később lefolytatott kifizetést megelőző támogatói ellenőrzés. Az Önkormányzat a projekt megvalósítását saját forrásból pályázati céltartalékból finanszírozta. A saját forrás kiegészítéséhez a BM Önerőalapból 12 millió Ft vissza nem térítendő támogatást nyertek el. A Polgármesteri hivatalban a folyamatba épített ellenőrzési feladatok elvégezése során a pályázattal kapcsolatos kiadási bizonylatokon a jegyző által kijelölt szakmai teljesítésigazoló, érvényesítő, és utalvány ellenjegyzője aláírásukkal igazolták a feladat elvégzését, azonban a szakmai teljesítés igazolás módjának szabályozási hiánya miatt a szakmai teljesítés igazolását végzők ellenőrzési feladatukat nem a belső szabályzatban előírt módon látták el. A pályázattal megvalósított fejlesztéshez kapcsolódóan külső ellenőrzésre kettő alkalommal került sor, a belső ellenőrzés a megvalósítás folyamatát nem vizsgálata. A Polgármesteri hivatal rendelkezett informatikai stratégiával. Az informatikai stratégiában elvégezték a helyzetelemzést, ismertették a nemzetközi követelményeket, az Önkormányzattal és az informatikával szembeni elvárásokat, bemutatták az Önkormányzat jelenlegi informatikai helyzetét. Meghatározták az elfogadott stratégia idejére szóló személyi, alapinfrastruktúra és szoftverfejlesztéseket. A középtávú, három éves fejlesztési irányt meghatározó stratégiai terv az e-közigazgatási feladatok 3. szintjének megvalósítását tűzte ki célként, hosszú távú célkitűzéseket nem határoztak meg. A Képviselő-testület meghatározta az elektronikus ügyintézés szabályait. A jegyző az elektronikus ügyintézés hivatali rendjéről utasításban rendelkezett, Az e-közigazgatási feladat ellátását a Polgármesteri hivatalon belül, a jegyzői iroda alá tartozó informatikai csoport vezetője végezte. Az Önkormányzatnál kialakították és működtették az e-közigazgatási feladatokat ellátó informatikai rendszert. Az e-közigazgatás keretében a évtől 2. elektronikus szolgáltatási szinten, a évtől 3. elektronikus szolgáltatási szinten biztosították az állampolgárok részére az ügyintézést. Az Önkormányzat az Eisztv., az Áht. és az Ámr. előírásának megfelelően a gazdálkodási és a közérdekű adatokra vonatkozó közzétételi kötelezettségének honlapján eleget tett. A Polgármesteri hivatalnál a költségvetés tervezési és a zárszámadás készítési folyamatok szabályozottsága összességében alacsony kockázatot jelentett a feladatok szabályszerű végrehajtásában, mivel a pénzügyi irányítási és ellenőrzési rendszer létrehozása keretében a jegyző kialakította a költségvetés tervezési és a zárszámadás készítési folyamatok ellenőrzési feladatait. Annak ellenére alacsony volt a kockázat, hogy a pénzügyi irányítás és ellenőrzési rendszer létrehozása keretében nem írták elő a tervezett saját bevételek előirányzatai és az azok megalapozását szolgáló önkormányzati rendeletek össz- 15

18 17BI. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK hangjának ellenőrzését. A költségvetés tervezés és a zárszámadás készítés folyamatában a működésbeli hibák megelőzésére, feltárására, kijavítására kialakított kontrollok működésének megbízhatósága összességében kiváló volt, mivel a vonatkozó jogszabályokban és a belső szabályozásban előírt ellenőrzési, egyeztetési feladatokat elvégezték. Annak ellenére összességében kiváló volt a kontrollok működésének megbízhatósága, hogy nem vizsgálták a saját bevételek tervezett előirányzatai és a bevételt megalapozó helyi rendeletek összhangját. A gazdálkodási, a pénzügyi-számviteli és a folyamatba épített ellenőrzési feladatok szabályszerű végrehajtásában a feladatok szabályozottsága összességében alacsony kockázatot jelentett az elvégezendő feladatok szabályszerű végrehajtásában, mivel a Polgármesteri hivatal rendelkezett a helyi sajátosságoknak megfelelő hivatali SzMSz-szel, aktualizált pénzügyi-számviteli szabályzatokkal, ellenőrzési nyomvonallal, a kockázatkezelésre és a szabálytalanságok kezelésére vonatkozó szabályozással, a gazdasági szervezet ügyrendjével. Annak ellenére összességében alacsony volt a kockázat, hogy a jegyző a szakmai teljesítés igazolás rendjének szabályozása során nem rendelkezett annak módjáról, nem rögzítette az eszközök és források értékelésének ellenőrzéséért felelős munkaköröket, a kiselejtezett eszközök hasznosítása során követendő, ármegállapításra vonatkozó szabályokat, a selejtezés és a hasznosítás szabályszerű végrehajtásának folyamatába épített ellenőrzésért felelős személyt, a belső bizonylatok tartalmi, formai követelményeit. Az ellenőrzési nyomvonal nem tartalmazta az egyes tevékenységek elvégzését igazoló dokumentumok nyilvántartási helyét, a kockázatkezelési szabályzatban nem írták elő a kockázati környezet rendszeres időközönkénti felülvizsgálatát. A számviteli politikát, a hozzá kapcsolódó szabályzatokat és a számlarendet folyamatosan aktualizálták, de az évben kiadott szabályzatokat nem szerkesztették a módosításokkal egységes szerkezetbe, ezáltal a gazdálkodási, pénzügyi-számviteli terület szabályozása, illetve annak változásai nehezen voltak követhetők. Az ÁSZ évi átfogó ellenőrzése során tett szabályszerűségi javaslatok hasznosításának eredményeként a gazdálkodási-ellenőrzési feladatok szabályozottsága javult, a évben elvégezték a pénzügyi-számviteli szabályzatok aktualizálását. A Polgármesteri hivatalnál az állományba nem tartozók megbízási díjaival, a karbantartási, kisjavítási szolgáltatásokkal, továbbá a gépek, berendezések, felszerelések beszerzésével kapcsolatos kifizetések során a belső kontrollok a gazdálkodás folyamatában nem működtek megbízhatóan. A kontrollok működésének megbízhatósága gyenge volt, mivel a szakmai teljesítésigazolás a gazdálkodás folyamatában a szabályozás hiánya miatt nem megfelelően működött. A szerződésekben, megrendelőkben meghatározott feladatok teljesítését a szakmai teljesítés igazolására a jegyző által kijelölt személyek aláírásukkal igazolták, azonban ellenőrzési feladatukat az Ámr-ben előírtak ellenére nem belső szabályzatban előírt módon végezték el. Az utalvány ellenjegyzés jogszabályban meghatározott feladatai közül az arra kijelöltek elvégezték a gazdálkodásra vonatkozó szabályok betartásának ellenőrzését, de a gazdálkodás folyamatában, az utalványok ellenjegyzése során az Ámr. előírásai ellenére nem megfelelően látták el a szakmai teljesítésigazolás, valamint az érvényesítés megtörténtének ellenőrzését. 16

19 17BI. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK A Polgármesteri hivatalban az informatikai rendszer szabályozottsága alacsony kockázatot jelentett az informatikai feladatok biztonságos végrehajtási feltételeinek kialakításában. Annak ellenére összességében alacsony volt a kockázat, hogy a Pénzügyi osztály ügyrendjében nem tértek ki a pénzügyi számviteli terület informatikai rendszerének szabályozási környezetére. Az informatikai rendszer évi működtetésénél a működésbeli hibák megelőzésére, feltárására, kijavítására kialakított kontrollok működésének megbízhatósága öszszességében kiváló volt, mivel az informatikai rendszer hatékonyan segítette a pénzügyi-számviteli feladatok megoldását és a munkafolyamatba épített ellenőrzést. Annak ellenére összességében kiváló volt a kontrollok működésének megbízhatósága, hogy az analitikus nyilvántartások és a főkönyvi könyvelés kapcsolata nem volt automatikus, a könyvviteli feladatok informatikai elvégzése során nem volt biztosított az adatok egyszeri bevitele, illetve, hogy csak az engedélyezett tranzakciók kerüljenek könyvelésre. A belső ellenőrzés szervezeti kereteinek kialakítása és szabályozása a belső ellenőrzés végrehajtásában alacsony kockázatot jelentett, mivel a hivatali SzMSz-ben előírták a belső ellenőrzési kötelezettséget, az ellenőrzést végző személyek jogállását és feladatait, biztosították a belső ellenőrzés funkcionális függetlenségét, a belső ellenőrök tevékenységüket külön szervezeti egységben, közvetlenül a jegyzőnek alárendelve végezték. Az éves ellenőrzési tervek kockázatelemzéssel alátámasztott stratégiai terven alapultak, belső ellenőrzési kézikönyvet, az ellenőrzésekhez ellenőrzési programot készítettek. Annak ellenére összességében alacsony volt a kockázat, hogy a belső ellenőrök közül egy fő nem rendelkezett felsőfokú iskolai végzettséggel. A belső ellenőrzés működésénél kialakított kontrollok megbízhatósága kiváló volt, mivel a hibák feltárására a célirányos intézkedések kezdeményezése és a realizálás ellenőrzése hozzájárult a kontroll kockázatok csökkentéséhez. Annak ellenére összességében kiváló volt a kontrollok működésének megbízhatósága, hogy négy intézményi ellenőrzés nem valósult meg. A belső ellenőrzés keretében vizsgálták a FEUVE rendszer kiépítését és működését, a költségvetési előirányzatok időarányos teljesítését, a közbeszerzési eljárásokat és a céljelleggel nyújtott támogatások rendeltetés szerinti felhasználását. Ellenőrizték a Vagyonkezelő Zrt-nél a rendelkezésre álló erőforrásokkal való gazdálkodást, a vagyon megóvását, gyarapítását, illetve az elszámolások megbízhatóságát. Az ellenőrzési jelentések értékelték a rendelkezésre álló információkat, tartalmaztak ajánlásokat, következtetéseket, javaslatokat. Az ellenőrzöttek észrevételt nem tettek, az ellenőrzések során feltárt hiányosságokra a vizsgálatot követően azonnali intézkedéseket tettek, illetve intézkedési tervet készítettek. A belső ellenőrök a évben tervezett ellenőrzések keretében hat utóellenőrzést végeztek. A Polgármesteri hivatal és az intézmények gazdálkodásában feltárt hiányosságok megszüntetéséről az ellenőrzöttek beszámoló készítésével, illetve vezetői értekezleten történt tájékoztatóval adtak számot. A jegyző a évben az Áht. előírásának megfelelően beszámolt a FEUVE, valamint a belső ellenőrzés működtetéséről. A polgármester az Ötv. előírását betartva a zárszámadási rendelettervezettel egyidejűleg a Képviselő-testület elé terjesztette az Önkormányzat felügyelete alá tartozó költségvetési szervek éves jelentései alapján készített éves összefoglaló ellenőrzési jelentést. 17

20 17BI. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK Az ÁSZ által a években végzett ellenőrzései során tett javaslatai összességében 98%-ban hasznosultak. Az ÁSZ az Önkormányzat gazdálkodását átfogó jelleggel a évben ellenőrizte. A Képviselő-testület a határozatával tudomásul vette a jelentésben foglaltakat, és az ellenőrzés javaslatainak realizálása érdekében a polgármester, illetve a jegyző intézkedési tervet hagyott jóvá a felelősök és a határidők megjelölésével. Az átfogó ellenőrzés szabályszerűségi és célszerűségi javaslatai 98%-ban hasznosultak. Részben hasznosult a javaslatok 2%-a, mivel a jegyző nem gondoskodott a helyi kisebbségi önkormányzatok szakmai teljesítésigazolása módjának meghatározásáról. A évi zárszámadáshoz kapcsolódó ÁSZ ellenőrzés javaslataira az Önkormányzat intézkedéseket tett. Az ÁSZ ellenőrzések javaslatai hasznosításának eredményeként javult a gazdálkodás pénzügyi, gazdasági, számviteli tevékenység szabályozottsága és a belső kontrollrendszer működése. A helyszíni ellenőrzés megállapításainak hasznosítása mellett javasoljuk: a polgármesternek a munka színvonalának javítása érdekében 1. kezdeményezze, hogy a jelentésben foglaltakat a Képviselő-testület tárgyalja meg és a feltárt hiányosságok megszűntetése érdekében készíttessen intézkedési tervet a határidők és felelősök megjelölésével; 2. biztosítsa, hogy az önkormányzati koncepciók tartalmazzák a fejlesztési célkitűzések megvalósításának lehetséges pénzügyi forrásait; a jegyzőnek a jogszabályi előírások maradéktalan betartása érdekében 1. gondoskodjon az operatív gazdálkodás során a működésbeli hibák megelőzése, feltárása, illetve kijavítása érdekében a) az Ámr (1) és (2) bekezdéseiben előírtak betartásáról, hogy a kiadások teljesítésének elrendelése előtt a jegyző által kijelölt személyek a belső szabályzatban előírt módon okmányok alapján ellenőrizzék, szakmailag igazolják azok jogosultságát, összegszerűségét, a szerződés, megrendelés, megállapodás teljesítését; b) a folyamatba épített ellenőrzési feladatok elvégzésével, hogy az utalvány ellenjegyzői az Ámr (3) bekezdésének előírásai alapján győződjenek meg arról, hogy a szakmai teljesítés igazolása az Ámr (1) és (2) bekezdésében előírtak, az érvényesítés az Ámr (3) bekezdésében foglaltak alapján történt-e meg; 18

21 17BI. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK a munka színvonalának javítása érdekében 2. gondoskodjon a számviteli politika, a hozzá kapcsolódó szabályzatok és a számlarend a módosításokkal egységes szerkezetbe történő foglalásáról, hogy a gazdálkodási, pénzügyi-számviteli terület szabályozása, illetve annak változásai követhetők legyenek; 3. gondoskodjon az informatikai rendszer szabályozottsága és megbízhatósága érdekében a számítógépen vezetett analitikus nyilvántartások és a főkönyvi könyvelés automatikus kapcsolatának kialakításáról. 19

22 II. RÉSZLETES MEGÁLLAPÍTÁSOK 1. AZ ÖNKORMÁNYZAT KÖLTSÉGVETÉSI ÉS PÉNZÜGYI HELYZETE Az Önkormányzatnál a évek közötti időszakban a tervezett költségvetési bevételek és kiadások főösszege az előző évhez viszonyítva a évben emelkedett, a évben csökkent. A költségvetés egyensúlya a és a évben nem volt biztosított, a tervezett költségvetési bevételek nem biztosítottak fedezetet a tervezett költségvetési kiadásokra. A és évi költségvetési rendeletekben a finanszírozási célú pénzügyi műveletek nélküli bevételek-kiadások különbségeként mutatták be a hiány összegét, a hiány finanszírozására tervezett értékpapír értékesítésekről a költségvetési rendeletek normaszövegében rendelkeztek. A évre tervezett költségvetési bevételek és kiadások a évhez viszonyítva csökkentek, a költségvetésben 400 millió Ft hiányt terveztek. A tervezettel szemben a években a teljesített költségvetési bevételek a teljesített költségvetési kiadásokat meghaladták, az Önkormányzat mindhárom évben költségvetési többlettel zárt. A tervezett és teljesített költségvetési bevételek és kiadások alakulását szemlélteti a következő grafikus ábra: Adatok: millió Ft-ban AZ ÖNKORMÁNYZAT PÉNZÜGYI HELYZETÉNEK ÉVI ALAKULÁSA terv tény terv tény terv tény terv tény terv tény terv tény bevétel kiadás bevétel kiadás bevétel kiadás év év év Tervezett működési Tervezett felhalmozási Tervezett hiány Teljesített működési Teljesített felhalmozási A 3. számú melléklet részletezi az Önkormányzatnál a években tervezett és teljesített működési, illetve felhalmozási célú költségvetési bevételeket és kiadásokat, azok egyenlegeként a kialakult hiány, illetve többlet összegét, valamint a finanszírozási célú pénzügyi műveletek bevételeit és kiadásait. 20

23 Az Önkormányzatnál a években tervezett és teljesített működési és felhalmozási célú költségvetési kiadásokra a következő arányban biztosítottak fedezetet a költségvetési bevételek: Adatok: %-ban Megnevezés Működési célú költségvetési kiadások fedezettsége működési célú költségvetési bevételekből Felhalmozási célú költségvetési kiadások fedezettsége felhalmozási célú költségvetési bevételekből Költségvetési kiadások fedezettsége költségvetési bevételekből év év év terv tény terv tény terv tény 106,9 122,7 105,0 111,7 103,1 111,1 81,1 92,4 73,4 106,8 79,4 96, ,7 97,8 110,6 97,3 107,7 A tervezett és teljesített működési célú költségvetési bevételek a években fokozatosan csökkenő mértékben fedezetet nyújtottak a működési célú kiadásokra. A felhalmozási célú költségvetési bevételek a évi teljesítési adatok kivételével nem biztosítottak fedezetet a tervezett és a teljesített felhalmozási célú költségvetési kiadásokra. A teljesített költségvetési kiadások fedezettsége a évek között csökkenő mértékű volt. A években tervezett és teljesített működési és felhalmozási célú költségvetési bevételek és kiadások előző évhez viszonyított alakulását szemlélteti a következő táblázat: Megnevezés Változás az előző évhez (%) évben évben terv tény terv tény Működési célú költségvetési bevételek változása 5,0-2,6-7,1-2,4 Működési célú költségvetési kiadások változása 6,9 7,0-5,4-1,9 Felhalmozási célú költségvetési bevételek változása -21,5 84,2 14,0-8,6 Felhalmozási célú költségvetési kiadások változása -13,3 59,3 5,3 1,2 Összes költségvetési bevétel változása -0,7 8,6-3,5-3,8 Összes költségvetési kiadás változása 1,5 15,6-3,0-1,2 A teljesített költségvetési bevételek és kiadások a évben emelkedtek a évhez képest, de a teljesített költségvetési kiadások hét százalékponttal nagyobb arányban növekedtek, mint a teljesített költségvetési bevételek. A évben az előző évhez viszonyítva a teljesített költségvetési kiadások és a költségvetési bevételek egyaránt csökkentek, azonban a teljesített költségvetési bevételek csökkenésének mértéke kettő és fél százalékponttal meghaladta a költségvetési kiadások változását. 21