JELENTÉS. Tatabánya Megyei Jogú Város Önkormányzata gazdálkodási rendszerének évi ellenőrzéséről december

Átírás

1 JELENTÉS Tatabánya Megyei Jogú Város Önkormányzata gazdálkodási rendszerének évi ellenőrzéséről december

2 3. Önkormányzati és Területi Ellenőrzési Igazgatóság 3.3. Átfogó Ellenőrzések Főcsoport Iktatószám: V /31/19/2009. Témaszám: 933 Vizsgálat-azonosító szám: V0445 Az ellenőrzést felügyelte: Dr. Lóránt Zoltán főigazgató Az ellenőrzés végrehajtásáért felelős: Dr. Sepsey Tamás főigazgató-helyettes Az ellenőrzést vezette: Gyüre Lajosné tanácsadó Az ellenőrzést végezték: Böröcz Imre főtanácsadó, irodavezető Szeibel Gáborné számvevő Koltayné Szepesi Zsuzsanna külső szakértő A témához kapcsolódó eddig készített számvevőszéki jelentések: Jelentés Tatabánya Megyei Jogú Város Önkormányzata gazdálkodási rendszerének évi átfogó ellenőrzéséről Jelentés a Magyar Köztársaság évi költségvetése végrehajtásának ellenőrzéséről Függelék: A helyi önkormányzatok évi normatív hozzájárulás igénylésének és elszámolásának ellenőrzéséről Jelentés a helyi és a helyi kisebbségi önkormányzatok gazdálkodási rendszerének évi átfogó és egyéb szabályszerűségi ellenőrzéséről Jelentéseink az Országgyűlés számítógépes hálózatán és az Interneten a címen is olvashatóak.

3 TALOMJEGYZÉK BEVEZETÉS 9 I. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK 14 II. RÉSZLETES MEGÁLLAPÍTÁSOK Az Önkormányzat költségvetési és pénzügyi helyzete A tervezett költségvetési bevételek és kiadások alapján a költségvetési egyensúly alakulása, a költségvetési hiány oka, finanszírozásának tervezett módja és a költségvetési hiány megállapításának szabályszerűsége A teljesített költségvetési bevételek és kiadások alapján a pénzügyi egyensúly alakulása, a pénzügyi hiány oka, finanszírozásának módja és hatása a pénzügyi helyzetre az eladósodás, valamint a fizetőképesség szempontjából Az Önkormányzat felkészültsége az európai uniós források igénylésére és felhasználására, valamint az elektronikus közszolgáltatási feladatok ellátására Az európai uniós források igénybevételére és a várható támogatás felhasználására történt felkészülés szabályozottságának, szervezettségének eredményessége Az európai uniós forrásokra történő pályázatok benyújtására vonatkozó döntések összhangja a fejlesztési célkitűzésekkel Az európai uniós forrásokhoz kapcsolódóan a pályázatfigyelés, a pályázatkészítés, valamint az európai uniós támogatással megvalósuló fejlesztés lebonyolítása belső rendjének szabályozottsága, a végrehajtás személyi, szervezeti feltételei, az ellenőrzési feladatok meghatározása A fejlesztési feladat lebonyolításánál a feladatellátás rendjére, az ellenőrzési feladatok teljesítésére, valamint a felelősségi szabályokra vonatkozó előírások betartása Az elektronikus közszolgáltatás feltételeinek kialakítása, a közérdekű gazdálkodási adatok elektronikus közzététele A költségvetési gazdálkodás belső kontrolljai A szabályozottság kockázata a költségvetés tervezési, gazdálkodási, beszámolási és a folyamatba épített, előzetes és utólagos vezetői ellenőrzési feladatoknál A belső kontrollok működése az önkormányzati források szabályszerű felhasználásában, a költségvetési tervezés, gazdálkodás, beszámolás folyamataiban 42 1

4 3.3. A belső ellenőrzési kötelezettség teljesítése, javaslatainak hasznosulása Az ÁSZ korábbi ellenőrzési javaslatai alapján készített intézkedési terv végrehajtása, eredményessége Az Önkormányzat gazdálkodási rendszerének átfogó ellenőrzése során tett javaslatok végrehajtására tervezett intézkedések megvalósulása A zárszámadáshoz kapcsolódó (állami hozzájárulások, támogatások igénylésének és felhasználásának ellenőrzése), valamint a további vizsgálatok esetében a megállapítások, javaslatok alapján tett intézkedések 50 MELLÉKLETEK 1. számú Az Önkormányzat gazdálkodását meghatározó adatok, mutatószámok (1 oldal) 2. számú Az önkormányzati vagyon alakulása (1 oldal) 2/a. számú Az önkormányzati kötelezettségek alakulása (1 oldal) 3. számú Az Önkormányzat évi költségvetési előirányzatainak és évi pénzügyi teljesítéseinek alakulása (1 oldal) 4. számú Tanúsítvány az európai uniós forrásokkal támogatott célok és programok évi tervezett és teljesített adatairól (2 oldal) 5. számú Adatlap az európai uniós forrással támogatott KDOP Akadálymentesen adj esélyt Tatabánya, Kőrösi Csoma Sándor Általános Iskola akadálymentesítése fejlesztésről (3 oldal) 6. számú Bencsik János úr, Tatabánya Megyei Jogú Város Önkormányzata polgármesterének észrevétele (1 oldal) 2

5 RÖVIDÍTÉSEK JEGYZÉKE Törvények Áht. Eisztv. Ket. Ötv. Számv. tv. az államháztartásról szóló évi XXXVIII. törvény az elektronikus információszabadságról szóló évi XC. törvény a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló évi CXL. törvény a helyi önkormányzatokról szóló évi LXV. törvény a számvitelről szóló évi C. törvény Rendeletek Ámr. az államháztartás működési rendjéről szóló 217/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet Ber. a költségvetési szervek belső ellenőrzéséről szóló 193/2003. (XI. 26.) Korm. rendelet Vhr. az államháztartás szervezetei beszámolási és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 249/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet 18/2005. (XII. 27.) IHM rendelet évi költségvetési rendelet évi zárszámadási rendelet évi költségvetési rendelet évi zárszámadási rendelet évi költségvetési rendelet évi zárszámadási rendelet évi költségvetési rendelet vagyongazdálkodási rendelet a közzétételi listákon szereplő adatok közzétételéhez szükséges közzétételi mintákról szóló 18/2005. (XII. 27.) IHM rendelet Tatabánya Megyei Jogú Város Önkormányzatának 6/2006. (II. 28.) számú rendelete az Önkormányzat évi költségvetéséről és végrehajtásának szabályairól Tatabánya Megyei Jogú Város Önkormányzatának 17/2007. (IV. 26.) számú rendelete a évi zárszámadásról Tatabánya Megyei Jogú Város Önkormányzatának 9/2007. (II. 23.) számú rendelete az Önkormányzat évi költségvetéséről és végrehajtásának szabályairól Tatabánya Megyei Jogú Város Önkormányzatának 16/2008. (IV. 28.) számú rendelete a évi zárszámadásról Tatabánya Megyei Jogú Város Önkormányzatának 4/2008. (II. 29.) számú rendelete az Önkormányzat évi költségvetéséről és végrehajtásának szabályairól Tatabánya Megyei Jogú Város Önkormányzatának 21/2009. (IV. 24.) számú rendelete a évi zárszámadásról Tatabánya Megyei Jogú Város Önkormányzatának 16/2009. (II. 27.) számú rendelete az Önkormányzat évi költségvetéséről és végrehajtásának szabályairól Tatabánya Megyei Jogú Város Önkormányzatának 30/2000. (VI. 22.) számú rendelete az önkormányzati vagyonnal való gazdálkodásról 3

6 Szórövidítések ÁFA Általános Iskola, Speciális Szakiskola ÁROP ÁSZ Egyesített Szociális Intézmények EKOP e-közigazgatás Ellenőrzési iroda EU Önerő Alap FEUVE főjegyző gazdasági program 1 gazdasági program 2 gazdálkodási jogkörök szabályzata 1 gazdálkodási jogkörök szabályzata 2 Hulladékgazdálkodási Társulás informatikai stratégia Kistérségi Társulás általános forgalmi adó Éltes Mátyás Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény, Általános Iskola, Speciális Szakiskola és Egységes Pedagógiai Szolgálat ÚMFT Államreform Operatív Program Állami Számvevőszék Tatabánya Megyei Jogú Város Önkormányzata Egyesített Szociális Intézményei ÚMFT Elektronikus Közigazgatási Operatív Program elektronikus közigazgatás Tatabánya Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatalának Pénzügyi Ellenőrzési Irodája Önkormányzatok európai uniós, valamint hazai fejlesztési pályázati saját forrás kiegészítésének támogatása folyamatba épített, előzetes és utólagos vezetői ellenőrzés Tatabánya Megyei Jogú Város Önkormányzat Címzetes Főjegyzője Tatabánya Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlésének 288/2003. (XII. 18.) számú határozata az Önkormányzat évekre vonatkozó gazdasági programjáról Tatabánya Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlésének 217/2007. (VIII. 30.) számú határozata az Önkormányzat évekre vonatkozó gazdasági programjáról Kötelezettségvállalás, utalványozás, ellenjegyzés, érvényesítés és szakmai igazolás szabályozása (kiadta a polgármester és a főjegyző szeptember 1-jén) Kötelezettségvállalás, utalványozás, ellenjegyzés, érvényesítés és szakmai igazolás szabályozása (kiadta a polgármester és a főjegyző február 23-án) Duna-Vértes Köze Regionális Hulladékgazdálkodási Társulás Tatabánya Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlésének 144/2006. (V. 25.) számú határozatával elfogadott E-Közigazgatás központú intelligens település- és térségfejlesztési stratégia Tatabányai Többcélú Kistérségi Társulás Közbeszerzési szabályzat Tatabánya Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlésének 140/2004. (V. 19.) számú határozatával elfogadott Közbeszerzési Szabályzat Közgyűlés Tatabánya Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése NFT Nemzeti Fejlesztési Terv Okmányiroda Tatabánya Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatalának Okmányirodája Önkormányzat Tatabánya Megyei Jogú Város Önkormányzata 4

7 pályázati szabályzat PEJ polgármester Polgármesteri hivatal Polgármesteri hivatali SzMSz Stratégiai iroda ÚMFT ügyrend VÁTI Kht. záró PEJ A főjegyző által március 1-jén kiadott Európai Uniós Pályázatok szabályzata Projekt Előrehaladási Jelentés Tatabánya Megyei Jogú Város Önkormányzat Polgármestere Tatabánya Megyei Jogú Város Önkormányzat Polgármesteri Hivatala Tatabánya Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlésének 57/2007. (II. 22.) számú határozata a Polgármesteri Hivatal Szervezeti és Működési Szabályzatáról Tatabánya Megyei Jogú Város Önkormányzat Polgármesteri Hivatalának Stratégiai és Kontrolling Irodája Új Magyarország Fejlesztési Terv Tatabánya Megyei Jogú Város Önkormányzat Polgármesteri Hivatala Gazdasági Szervezetének Ügyrendje (jóváhagyta a főjegyző november 30-án, hatályos december 1-től) VÁTI Magyar Regionális Fejlesztési és Urbanisztikai Közhasznú Társaság Záró Projekt Előrehaladási Jelentés 5

8 ÉRTELMEZŐ SZÓTÁR 1. elektronikus szolgáltatási szint 2. elektronikus szolgáltatási szint 3. elektronikus szolgáltatási szint 4. elektronikus szolgáltatási szint európai uniós források fejlesztési feladat (projekt) fejlesztési célkitűzés hazai társfinanszírozás Az 1044/2005. (V. 11.) Korm. határozat alapján olyan információs, tájékoztató szolgáltatás, amely csak általános információkat közöl az adott üggyel kapcsolatos teendőkről és a szükséges dokumentumokról. Az 1044/2005. (V. 11.) Korm. határozat alapján olyan egyirányú kapcsolatot biztosító szolgáltatás, amely az 1. szinten túl biztosítja az adott ügy intézéséhez szükséges dokumentumok, nyomtatványok letöltését, és azok ellenőrzéssel, vagy ellenőrzés nélküli elektronikus kitöltését, amely esetben a dokumentumok benyújtása hagyományos úton történik. Az 1044/2005. (V. 11.) Korm. határozat alapján olyan kétirányú kapcsolatot biztosító szolgáltatás, amely közvetlen, vagy ellenőrzött kitöltésű dokumentum segítségével biztosítja az elektronikus adatbevitelt és a bevitt adatok ellenőrzését. Az ügy indításához, intézéséhez személyes megjelenés nem szükséges, de az ügyhöz kapcsolódó közigazgatási döntés (határozat, egyéb aktus) közlése, valamint a kapcsolódó illeték-, vagy díjfizetés hagyományos úton történik. Az 1044/2005. (V. 11.) Korm. határozat alapján olyan teljes közvetlen kétirányú ügyintézési folyamatot biztosító szolgáltatás, amikor az ügyhöz kapcsolódó közigazgatási döntés is elektronikus úton kerül közlésre, illetve a kapcsolódó illeték-, vagy díjfizetés elektronikus úton is intézhető. A támogatott projekt megvalósítása érdekében, a fejlesztés lebonyolítása során felmerült kiadások finanszírozási forrása. A fejlesztési feladat (projekt) tartalmilag és formailag részletesen kidolgozott, megfelelő pénzügyi háttérrel és végrehajtási ütemezéssel rendelkező fejlesztési terv, amely illeszkedik az Európai Unió, illetve a Nemzeti Fejlesztési Terv és az Új Magyarország Fejlesztési Terv által támogatott programokhoz. Az önkormányzat által ellátott kötelező, vagy önként vállalt feladatok biztosításának mennyiségi, vagy minőségi fejlesztésére vonatkozó terv. A mennyiségi fejlesztés megvalósulhat beszerzéssel, létesítéssel, bővítéssel, átalakítással. A központi költségvetési és az elkülönített állami pénzalapokból származó finanszírozás. 6

9 irányító hatóság kedvezményezett közreműködő szervezet lebonyolítás operatív program A strukturális alapok és a Kohéziós alap forrásainak szabályszerű, hatékony és eredményes felhasználásához szükséges intézményrendszer felső eleme. Az irányító hatóság általános és átfogó felelősséget visel a programok, projektek hatékony és szabályszerű végrehajtásáért. Felelősségi köréből eredően ellenőrzi a közösségi, valamint a hazai jogszabályok betartását, koordinálja az európai uniós források szétosztásának folyamatát, irányítja az intézményrendszer, a statisztikai és a pénzügyi nyilvántartási rendszer működését. Az Új Magyarország Fejlesztési Terv Irányító Hatósága közreműködik az Operatív Program véglegesítésében, irányítja az Operatív Program Program-kiegészítő Dokumentum kidolgozását, és közreműködő szerepet vállal e dokumentumoknak az Európai Bizottsággal történő tárgyalásaiban. Az Irányító Hatóság részt vesz továbbá a költségvetési tervezésében, valamint közreműködő szervezetek bevonásával irányítja a meghirdetett pályázatok és a központi programok végrehajtását. Az a helyi önkormányzat, amely a támogatási szerződést kedvezményezettként aláírja, a projektet, illetve a központi programhoz kapcsolódó támogatott önkormányzati programot végrehajtja. A közreműködő szervezet az európai uniós támogatást elnyert kedvezményezettekkel kapcsolatot tartó szerv. Az operatív programok közreműködő szervezetei befogadják, nyilvántartják, döntésre előkészítik a pályázatokat, rögzítik a támogatással kapcsolatos adatokat az Egységes Monitoring Informatikai Rendszerben, elvégzik a támogatások előzetes (szerződéskötést megelőző), közbenső (a pénzügyi elszámolás, finanszírozás folyamatában végzett) és utólagos (a támogatott projekt pénzügyi lezárását megelőző) ellenőrzését. Az önkormányzatoknál a leggyakrabban előforduló operatív program a Regionális Fejlesztési Operatív Program végrehajtásában közreműködő szervezetek a VÁTI Kht. és a regionális fejlesztési ügynökségek. Az európai uniós források felhasználásával megvalósuló fejlesztésre irányuló műszaki, gazdasági (pénzügyi) tevékenységet magában foglaló szervezési, irányítási szolgáltatás. A szervezési szolgáltatás kiterjedhet a pályázatkészítésre, a közbeszerzési eljárás lebonyolításán keresztül a folyamatos műszaki ellenőrzésre, a pénzügyi elszámolásra, a műszaki átadás-átvételre, az üzembe helyezésre, illetve a fejlesztési folyamat egyes elemeire. Az Európai Bizottság által jóváhagyott, a Közösségi Támogatási Keret végrehajtására vonatkozó, több évre szóló intézkedésekhez kapcsolódó prioritások egységes rendszerét tartalmazó dokumentum. 7

10 Nemzeti Fejlesztési Terv Új Magyarország Fejlesztési Terv támogatási szerződés Helyzetelemzést, stratégiát a tervezett fejlesztési területek prioritásait, azok céljait és pénzügyi forrásaik megjelölését tartalmazó dokumentum, amelyet a Magyar Köztársaság készített az Európai Unió programozási irányelveinek, célkitűzéseinek megfelelően a fejlődésben lemaradó régiók fejlődésének és strukturális átalakulásának elősegítésére a kiemelt szükségletekre figyelemmel. A Nemzeti Fejlesztési Terv stratégiai fejezetének célja, hogy a közötti időszakra kijelölje a strukturális alapokból támogatható fejlesztéspolitikai célkitűzéseit és prioritásait. A strukturális alapok operatív programjai: Agrár és Vidékfejlesztési Operatív Program (AVOP); Gazdasági Versenyképesség Operatív Program (GVOP); Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program (HEFOP); Környezetvédelmi és Infrastruktúra-fejlesztési Operatív Program (KIOP); Regionális Fejlesztési Operatív Program (ROP). Az Új Magyarország Fejlesztési Terv célja a foglalkoztatás bővítése és a tartós növekedés feltételeinek megteremtése. Ennek érdekében között hat kiemelt területen indított el összehangolt állami és európai uniós fejlesztéseket: a gazdaságban, a közlekedésben, a társadalom megújulása érdekében, a környezet és az energetika területén, a területfejlesztésben és az államreform feladataival összefüggésben. Az Új Magyarország Fejlesztési Terv operatív programjai: Államreform Operatív Program (ÁROP); Elektronikus Közigazgatás Operatív Program (EKOP); Gazdaságfejlesztés Operatív Program (GOP); Környezet és Energia Operatív Program (KEOP); Közlekedés Operatív Program (KÖZOP); Dél-Alföldi Operatív Program (DAOP); Dél-Dunántúli Operatív Program (DDOP); Észak-Alföldi Operatív Program (ÉAOP); Észak-Magyarországi Operatív Program (ÉMOP); Közép-Dunántúli Operatív Program (KDOP); Közép-Magyarországi Operatív Program (KMOP); Nyugat-Dunántúli Operatív Program (NYDOP); Társadalmi Infrastruktúra Operatív Program (TIOP); Társadalmi Megújulás Operatív Program (TÁMOP). A strukturális alapok esetében az irányító hatóságnak, illetve a Kohéziós Alap esetében a közreműködő szervezeteknek a kedvezményezett önkormányzattal kötött szerződése, amely a támogatás felhasználásának részletes feltételeit tartalmazza. Az Új Magyarország Fejlesztési Terv keretében támogatott projektek esetében a támogatási szerződést a kedvezményezett és a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség nevében eljáró közreműködő szervezet között jön létre. Nagyprojekt esetén a támogatási szerződést az Nemzeti Fejlesztési Ügynökség ellenjegyezi. A támogatási szerződés képezi a megvalósítás nyomon követésének, finanszírozásának és ellenőrzésének alapját. 8

11 JELENTÉS Tatabánya Megyei Jogú Város Önkormányzata gazdálkodási rendszerének évi ellenőrzéséről BEVEZETÉS Az Ötv. 92. (1) bekezdése, az Állami Számvevőszékről szóló évi XXXVIII. törvény 2. (3) bekezdése, valamint az Áht. 120/A. (1) bekezdése alapján az önkormányzatok gazdálkodását az Állami Számvevőszék ellenőrzi. Az ellenőrzésre az Országgyűlés illetékes bizottságai részére is átadott, országosan egységes ellenőrzési program szerint került sor. Az Állami Számvevőszék a stratégiájában foglalt célkitűzéseknek megfelelően a helyi önkormányzatok költségvetési gazdálkodási rendszere átfogó ellenőrzésének programját a évtől megújította, azt kiegészítette további teljesítmény-ellenőrzési elemekkel. Az ellenőrzés célja annak értékelése volt, hogy az Önkormányzat: milyen módon biztosította a költségvetési és a pénzügyi egyensúlyt a költségvetésében és annak teljesítése során, valamint változott-e a hiányzó bevételi források pótlásában a finanszírozási célú pénzügyi műveletek jelentősége, hatása; eredményesen készült-e fel a szabályozottság és a szervezettség terén az európai uniós források igénylésére és felhasználására, továbbá biztosította-e az elektronikus közszolgáltatás feltételeit, a gazdálkodási adatok közzétételével a gazdálkodás nyilvánosságát; kialakította-e és működtette-e a külső és a belső feltételeknek megfelelően a költségvetés tervezési, gazdálkodási és zárszámadási feladatai belső kontrollrendszerét 1, ezen tevékenységek szabályszerű ellátásához hozzájárult-e a folyamatba épített, előzetes és utólagos vezetői ellenőrzés, valamint a belső ellenőrzés; 1 A gazdálkodás szabályszerűségét biztosító kontrollrendszer alatt értjük a kiépített és működő pénzügyi irányítási és szabályozási rendszert, valamint a belső ellenőrzési funkciók ellátásának rendszerét. 9

12 16BBEVEZETÉS megfelelően hasznosították-e a korábbi számvevőszéki ellenőrzések megállapításait, szabályszerűségi 2 és célszerűségi javaslatait. Az ellenőrzés típusa: átfogó ellenőrzés, amely egy ellenőrzés keretében meghatározott területekre összpontosítva alkalmazza a szabályszerűségi, valamint a teljesítmény-ellenőrzés jellemzőit. Az ellenőrzött időszak: az 1., 2. és 4. programpontok tekintetében a évek és I. negyedév, a 3. ellenőrzési programpontnál a év és I. negyedév. Tatabánya Megyei Jogú Város lakosainak száma január 1-jén fő volt. A évi önkormányzati választást követően az Önkormányzat 27 tagú Közgyűlésének munkáját kilenc állandó bizottság segítette. Az Önkormányzat mellett a évi önkormányzati választásokat követően öt kisebbségi önkormányzat 3 működött. A polgármester az évi választás óta tölti be tisztségét, a főjegyző személye is az év óta változatlan. Az Önkormányzat feladatainak végrehajtása érdekében a évben 50 költségvetési intézményt működtetett, amelyekből 24 önállóan gazdálkodott. A feladatok ellátásában részt vett hét gazdasági társasága, továbbá 15 alapítványa. Az Önkormányzat a évi költségvetési beszámolója szerint millió Ft költségvetési bevételt ért el és millió Ft költségvetési kiadást teljesített. A könyvviteli mérleg szerint december 31-én millió Ft értékű vagyonnal rendelkezett. Az Önkormányzat vagyona a év végi állományhoz viszonyítva 23,8%-kal növekedett, amiben a beruházások 3641 millió Ft-os emelkedése volt a meghatározó. A források között a kötelezettségek állománya között a háromszorosára emelkedett az Élményfürdő és Strand létesítéséhez igénybevett pénzügyi lízing és a beruházási hitelek felvétele miatt. Az összes költségvetési bevétel 52,6%-át a saját bevétel, 27,4%-át a helyi adó bevétel biztosította a évben. Az összes költségvetési kiadásból a felhalmozási célú kiadások részaránya a évben 26,7% volt. A évi költségvetési rendeletben millió Ft költségvetési bevételt és millió Ft költségvetési kiadást irányoztak elő. A Polgármesteri hivatalban dolgozó köztisztviselők száma december 31-én 246 fő, a költségvetési intézményekben foglalkoztatott közalkalmazottak száma 1771 fő volt. (Az Önkormányzat gazdálkodását meghatározó adatokat, mutatószámokat az 1-3. számú mellékletek tartalmazzák.) Az Önkormányzat költségvetési és pénzügyi helyzetét az elemző eljárás módszerével vizsgáltuk. E körben elemeztük a költségvetés egyensúlyi helyzetének alakulását, a tervezett és tényleges költségvetési hiány okait, a mérséklésére tett intézkedéseket, finanszírozásának módját, az Önkormányzat adósságállományának alakulását, összetevőit. Az európai uniós támogatás igénylésére, felhasználására történt felkészülésre vonatkozóan teljesítményellenőrzést végeztünk. Az európai uniós források figyelésére, igénylésére és felhasználására a felkészülést akkor minősítettük eredményesnek, ha a meghatározott szempont- 2 A törvényi előírások betartásának elmulasztásakor a részletes megállapítások fejezetben egységesen a törvénysértés megjelölést alkalmazzuk, mivel az ÁSZ nem tehet különbséget a törvényi előírások között. 3 Települési kisebbségi önkormányzatok: cigány, görög, lengyel, német, szlovák. 10

13 16BBEVEZETÉS ok szerinti feltételeknek megfelelt a felkészülés szabályozottsága, szervezettsége, továbbá értékeltük, hogy az igényelt európai uniós támogatások az Önkormányzat által meghatározott fejlesztési célkitűzésekhez kapcsolódtak-e. Az ellenőrzés során felmértük, hogy az e-közszolgáltatási feladat ellátása, illetve bevezetése, működtetése érdekében milyen intézkedéseket tettek, valamint biztosították-e a közérdekű adatok közzétételét. A költségvetési gazdálkodás belső kontrolljainak ellenőrzése során értékeltük, hogy a Polgármesteri hivatalnál a költségvetés tervezési, gazdálkodási, zárszámadás-készítési feladatok belső kontrolljainak kiépítettsége és működése megfelelő biztosítékot ad-e a gazdálkodási feladatok megfelelő, szabályszerű ellátására. Felmértük és minősítettük a költségvetés tervezési, a gazdálkodási, a zárszámadás-készítési feladatokkal, továbbá a pénzügyi-számviteli területen az informatikával kapcsolatosan kialakított kontrollok megfelelőségét, valamint a kialakított belső kontrollok működésének megbízhatóságát. Értékeltük a belső ellenőrzés szabályozottságát, működési feltételeinek kialakítását, továbbá működésének megbízhatóságát. A Polgármesteri hivatalnál értékeltük a gazdálkodás folyamatában kulcsszerepet betöltő belső kontrollok működésének megbízhatóságát, ennek keretében ellenőriztük a szakmai teljesítésigazolásra és az utalvány ellenjegyzésére kialakított kontrollok végrehajtását. Az ellenőrzést a következő, magas kockázatuk alapján kiválasztott 4 kifizetésekre folytattuk le 5 : a külső szolgáltató által végzett karbantartási, kisjavítási szolgáltatásokra, a gépek, berendezések, felszerelések beszerzésére, továbbá az államháztartáson kívülre teljesített működési és felhalmozási célú pénzeszköz átadásokra. Az ellenőrzés hatékony elvégzése céljából a vizsgálandó területek kiválasztása során, a kockázatokon alapuló megközelítés érvényesült, ezáltal az ellenőrzési erőforrásokat azokra a területekre fókuszáltuk, amelyeken legnagyobb a hibák előfordulási valószínűsége. Az ellenőrzési erőforrások ilyen típusú összpontosításával minimálisra csökkenthető a kívánt ellenőrzési bizonyosság eléréséhez szükséges időráfordítás. 4 Az önkormányzatok kiemelt előirányzataira vonatkozóan, a vertikális folyamatokra elvégeztük a kockázatok becslését, amelynek eredményeként határoztuk meg a magas kockázatú területeket. 5 A korábbi ellenőrzési tapasztalataink szerint ezeken a területeken a jegyzők nem, vagy hiányosan szabályozták a megbízás, a megrendelés, illetve a beszerzés indokoltságának, szükségességének elbírálására, igazolására, valamint a teljesítések dokumentálására, a kiadások jogosultságának, összegszerűségének ellenőrzésére irányuló kontrollokat. További kockázatot jelentett, ha a külső szolgáltató által végzett karbantartási, kisjavítási munkák 50 ezer Ft alatti megrendeléseire vonatkozóan a jegyzők nem alakították ki a kötelezettségvállalások rendjét és nyilvántartási formáját, valamint a szabályozás elmulasztása esetén nem történt meg az írásbeli kötelezettségvállalás és annak az ellenjegyzése sem. 11

14 16BBEVEZETÉS A pénzügyi-számviteli folyamatokban alkalmazott belső kontrollok létezésének és működésének ellenőrzésére a vizsgált három terület évi és a I. negyedévi könyvviteli tételeiből területenként egyszerű véletlen mintát vettünk. A kijelölt gazdasági eseményre elvégzett megfelelőségi tesztek alapján értékeltük a kontrollok működésének megbízhatóságát a vizsgált három területre külön-külön, majd összefoglalóan 6. A helyszíni ellenőrzés megállapításainak részletes dokumentálását megfelelőségi tesztlapokon, elővizsgálati és helyszíni ellenőrzési munkalapokon biztosítottuk. Ezeken a teszt- és munkalapokon a minősítés alapjául szolgáló kérdések és a vonatkozó konkrét jogszabályhelyek megjelölése mellett értékeltük a kialakított belső kontrollokban rejlő kockázatokat 7 és a kialakított kontrollok működésének megbízhatóságát 8. Az ÁSZ korábbi ellenőrzési javaslatai alapján tett intézkedéseket, illetve azok megvalósítását utóellenőrzés keretében vizsgáltuk. A gazdálkodási rendszer átfogó ellenőrzése során megfogalmazott javaslatok végrehajtására tett intézkedések megvalósítását ellenőriztük, az egyéb számvevőszéki ellenőrzések során tett javaslatok esetében pedig a kiadott intézkedéseket tekintettük át. A helyszíni ellenőrzés során kitöltött az ellenőrzést végző számvevő és a Polgármesteri hivatal felelős köztisztviselője által aláírt elővizsgálati és helyszíni ellenőrzési munkalapokat, azok kitöltési útmutatóit, továbbá a megfelelőségi tesztek dokumentumait a polgármester részére a számvevői jelentéssel egyidejűleg átadtuk. A számvevői jelentés megállapításainak, javaslatainak egyeztetése során a polgármester arról adott részletes tájékoztatást, hogy az időközben megtett intézkedésekkel a javaslatok egy részét 9 megvalósították. A megtett intézkedéseket a jelentés II. Részletes megállapítások fejezetében az adott témához kapcsolt lábjegyzetben feltüntettük és a vonatkozó javaslatokat elhagytuk. 6 A vizsgált három terület egyedi értékelési pontszámait a területek költségvetési súlyával arányosan összegeztük. 7 A kialakított belső kontrollokban rejlő kockázatot alacsonynak minősítettük, ha a kontrollok végrehajtásuk esetén megfelelő védelmet nyújtanak a hibák bekövetkezése ellen. Közepesnek minősítettük a belső kontrollokban rejlő kockázatot, amennyiben a kontrollok végrehajtásuk esetén a lehetséges hibák többsége ellen védelmet nyújtanak. Magasnak értékeltük a kockázatot, ha a kontrollok kialakításuk hiányában, vagy hiányos kialakításuk miatt nem nyújtanak elegendő védelmet a lehetséges hibákkal szemben. 8 A kontrollok működésének megbízhatóságát kiválónak értékeltük abban az esetben, ha azok működése esetleges apróbb hiányosságoktól eltekintve megfelelt a hibák megelőzésére és kijavítására meghatározott szabályozásnak és a legmagasabb szintű elvárásoknak. Jónak minősítettük a kontrollok működését, ha a hiányosságok száma ugyan jelentős volt, de nem veszélyeztette az ellenőrzött terület hibáinak megelőzését és kijavítását. Amennyiben a kontrollok kialakításuk hiánya, illetve hiányosságai miatt nem biztosították a hibák megelőzését, feltárását, kijavítását és ez veszélyeztette az eredményes, megbízható működést, a kontroll működésének megbízhatósága gyenge minősítést kapott. 9 A számvevői jelentésben egy szabályszerűségi és három célszerűségi javaslatot tettünk, amelyből a megvalósított egy szabályszerűségi és egy célszerűségi javaslatot elhagytuk. 12

15 16BBEVEZETÉS A jelentést az ÁSZ-ról szóló évi XXXVIII. tv. 25. (1) bekezdése alapján észrevétel közlése céljából megküldtük Tatabánya Megyei Jogú Város Önkormányzata polgármesterének. A kapott észrevételt a jelentés 6. számú melléklete tartalmazza. 13

16 17BI. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK I. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK Az Önkormányzat között tervezett költségvetési bevételei és kiadásai az előző évhez viszonyítva a és a években csökkentek, a évben növekedtek. A költségvetési bevételek és kiadások egyensúlya nem volt biztosított, a tervezett működési célú költségvetési bevételek nem nyújtottak fedezetet a működési célú költségvetési kiadásokra, a tervezett felhalmozási célú költségvetési kiadások meghaladták a felhalmozási célú költségvetési bevételeket. Az Önkormányzat a évek költségvetési rendeleteiben a költségvetési hiány finanszírozására és a korábbi években felvett hitelek visszafizetésére rövid lejáratú működési célú és hosszú lejáratú felhalmozási célú hitelek felvételével, továbbá a évben kötvénykibocsátás bevételeivel számolt AZ ÖNKORMÁNYZAT KÖLTSÉGVETÉSI ÉS PÉNZÜGYI HELYZETÉNEK ÉVI ALAKULÁSA Adatok: millió Ft-ban terv tény terv tény terv tény terv tény terv tény terv tény bevétel kiadás bevétel kiadás bevétel kiadás év év év Tervezett, teljesített működési célú költségvetési bevétel-kiadás Tervezett, teljesített felhalmozási célú költségvetési bevétel-kiadás Tervezett hiány Teljesített hiány A évi költségvetések végrehajtása során az Önkormányzat teljesített költségvetési bevételei folyamatosan növekedtek, a teljesített költségvetési kiadásai a évi csökkenést követően a évben emelkedtek. A realizált költségvetési bevételek a években fedezetet nyújtottak a megvalósított feladatok költségvetési kiadásaira, míg a évben a teljesített költségvetési kiadások meghaladták a teljesített költségvetési bevételeket. A években a teljesített működési célú költségvetési bevételek és kiadások egyensúlya biztosított volt, míg a felhalmozási célú költségvetési kiadások mindhárom évben meghaladták a felhalmozási célú költségvetési bevételeket. A pénzügyi többlet kialakulásához és a évben a pénzügyi hiány tervezettnél alacsonyabb összegének eléréséhez hozzájárult, hogy a működési célú költségvetési bevételek túlteljesültek, a felhalmozási célú költségvetési kiadások a beruházások, illetve azok pénzügyi teljesítésének következő évre történő át- 14

17 17BI. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK húzódása miatt a tervezettől elmaradtak. A költségvetési bevételek túlteljesítésében szerepet játszott, hogy az Önkormányzat az éves költségvetések előirányzatai között az Áht. előírásától eltérően az előző évben jóváhagyott, de áthúzódó feladatok (kötelezettségek) ismert kiadásával és annak fedezetével, a várható le nem kötött pénzmaradvánnyal nem számolt. A Közgyűlés a évben döntött arról, hogy az Élményfürdő és Strand beruházást pénzügyi lízing igénybevételével valósítja meg. A létesítmény májusi birtokbavételétől a svájci frank alapú kötelezettség alapján számított 5280 millió Ft tőkerész és a 1540 millió Ft kamat összegének 20 éves futamidejű kifizetése megkezdődött. A fejlesztési feladatok finanszírozásához 2009 szeptemberében a Közgyűlés döntése alapján 2600 millió Ft értékű, euró alapú kötvényt bocsátottak ki. A forint devizákhoz viszonyított árfolyamváltozása, valamint a változó kamatérték miatt az Önkormányzat számára a évben kötött szerződés szerinti pénzügyi lízing és a évi kötvénykibocsátás kockázatot jelent. Az Önkormányzat pénzügyi helyzete eladósodási szempontból között kedvezőtlenül változott, mert a hosszú és rövid lejáratú fizetési kötelezettségek összes forráson belüli aránya a hitelek állományának emelkedése miatt az időszak folyamán nőtt. Az Önkormányzat fizetőképessége a évek között romlott, mert a pénzeszközök, valamint a követelések év végi állománya évente csökkenő arányban nyújtott fedezetet a rövid lejáratú kötelezettségekre. Az Önkormányzat pénzügyi helyzete a hitelfelvételekből, a pénzügyi lízingszerződésből eredő eladósodás következményeként és a fizetőképesség romlása miatt összességében kedvezőtlenül változott. Az Önkormányzat fejlesztési célkitűzéseit a gazdasági program 1,2 -ben, ágazati, szakmai koncepciókban és tervekben határozta meg, amelyek összhangban voltak az NFT-ben, valamint ÚMFT-ben foglalt pályázati lehetőségekkel. Az Önkormányzat között 20 pályázatot nyújtott be, amelyekből 13 eredményes volt, kettő elbírálása folyamatban van, öt pályázatot elutasítottak. A években benyújtott pályázatok közül öt fejlesztési feladat megvalósítása áthúzódott a évekre. Az Önkormányzat évekre vonatkozó költségvetési rendeletei tartalmazták az európai uniós támogatással megvalósuló fejlesztési feladatok működési és felhalmozási célú kiadásainak és bevételeinek előirányzatait, a felhalmozási kiadásokat feladatonként, a többéves kihatással járó döntések előirányzatait éves bontásban, továbbá elkülönítetten bemutatták az európai uniós forrásokkal megvalósuló programok, projektek bevételeit és kiadásait. Az Önkormányzatnál a években az európai uniós forrásokkal megvalósított, befejezett fejlesztési feladatok kiadásai a tervezetthez képest 99,7%-ban teljesültek. Az európai uniós források igénybevételének és felhasználásának önkormányzati szintű feladatait pályázati szabályzatban határozták meg, kijelölték a Polgármesteri hivatalon belül a pályázat-koordinálás feladatainak, valamint a pályázati nyilvántartás vezetésének a felelősét. A szabályozás kiterjedt a pályázatfigyelést végzők és a döntési, illetve a döntés-előkészítési jogkörrel rendelkezők közötti információ-szolgáltatási kötelezettség előírására. Szabályozták a pályázatfigyelés, a pályázatkészítés, valamint az európai uniós forrással támogatott fejlesztések lebonyolításával kapcsolatos eljárás rendjét, a folyamatba épített, előzetes és utólagos vezetői ellenőrzési feladatokat, továbbá a belső ellenőrzési stratégiát megalapozó kockázatelemzés kiterjedt az európai uniós for- 15

18 17BI. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK rásokkal támogatott fejlesztési feladatokra. Biztosították az európai uniós források pályázatfigyelésével, pályázatkészítésével, valamint a fejlesztési feladat lebonyolításával összefüggő feladatok végrehajtásának személyi, szervezeti feltételeit. Pályázatkészítési feladatokat a Polgármesteri hivatal köztisztviselői végeztek, valamint négy pályázat elkészítésére külső szervezettel a polgármester szerződést kötött, amelyben meghatározta a feladatellátás kötelezettségét, a Polgármesteri hivatal és a megbízott közötti kapcsolattartást, az információk átadásának formáját, tartalmát és módját, valamint a felelősség szabályait. A fejlesztések lebonyolítási feladatait a Polgármesteri hivatal köztisztviselői végezték, egy projekt esetében a polgármester külső szervezet részére megbízást adott, amelyben előírta a feladatellátás kötelezettségét, a kapcsolattartás és az ellenőrzés rendjét, továbbá a személyre szóló felelősségi szabályokat. Az Önkormányzat a KDOP intézkedés keretén belül a évben benyújtott, az Akadálymentesen adj esélyt Tatabánya, Kőrösi Csoma Sándor Általános Iskola akadálymentesítése című pályázata támogatásban részesült. A fejlesztési feladat lebonyolítója gondoskodott a projekt támogatási szerződésben rögzített időbeli megvalósulásáról, a célok teljesüléséről, valamint a támogatás igénybevételéről. A fejlesztési feladat megvalósításához a költségvetésben tervezett saját forrás rendelkezésre állt. A folyamatba épített, előzetes és utólagos vezetői ellenőrzési feladatokat a szabályozásban előírt módon elvégezték. A külső ellenőrzés egy alkalommal helyszíni ellenőrzést végzett, amelynek során szabálytalanságra vonatkozó megállapítást nem tett. Az Önkormányzat a szabályozottság és szervezettség tekintetében között eredményesen készült fel az európai uniós források igénybevételére és a várható támogatások felhasználására, mivel a gazdasági program 1,2 -ben, az ágazati, szakmai koncepciókban, tervekben megfogalmazott célkitűzésekhez kapcsolódtak az európai uniós forrásokra benyújtott pályázatok. A pályázati szabályzat tartalmazta a pályázatfigyelést végző és a döntési, illetve döntés előterjesztési jogkörrel rendelkezők közötti információszolgáltatás kötelezettségét, meghatározták a folyamatba épített, előzetes és utólagos vezetői ellenőrzési feladatokat, továbbá a belső ellenőrzési stratégiát megalapozó kockázatelemzés kiterjedt az európai uniós forrásokkal támogatott fejlesztési feladatokra. A Polgármesteri hivatalon belül kialakították a pályázatfigyelés, a pályázatkészítés és a fejlesztési feladat lebonyolításának szervezeti, személyi feltételeit, továbbá négy pályázat készítésére és egy fejlesztési feladat lebonyolítására külső szervezetet is megbíztak. A külső szervezettel kötött szerződésben meghatározták a pályázat szakmai és formai követelményeinek biztosítására vonatkozóan a pályázatkészítést végző felelősségét, valamint előírták a fejlesztési feladat lebonyolítását végző részére az ellenőrzési kötelezettséget. Az Önkormányzat az informatikai stratégiában fogalmazta meg a rövid és középtávú céljait, az elektronikus ügyintézés 3. illetve 4. szintjének a bevezetését. A évben az Új szervezési-működési kultúra kialakítása Tatabánya városának Polgármesteri Hivatalában elnevezésű, ÁROP keretébe tartozó pályázattal 34,7 millió Ft támogatást nyert. Az e-közigazgatási feladatok ellátásának személyi feltételeit az Okmányirodában biztosították, az e-közigazgatási feladatokat ellátó informatikai rendszert működtettek. Az Önkormányzat élt a Ket-ben foglalt felhatalmazással, az elektronikus ügyintézés lehetőségét kizárta, a honlapján a közérdekű adatok jegyzéket kialakította, a gazdálkodási adatok közzé- 16

19 17BI. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK tételi egységet elhelyezte. Az Önkormányzat a évben az Áht. előírásainak megfelelően közzétette az általa nyújtott céljellegű működési és fejlesztési támogatások kedvezményezettjeinek nevét, a támogatások célját, összegét, a támogatási program megvalósulásának a helyét. A főjegyző az Áht. előírásainak megfelelően gondoskodott az árubeszerzésre, építési beruházásra, szolgáltatás megrendelésére, vagyonértékesítésre, vagyonhasznosításra vonatkozó szerződések megnevezésének, tárgyának, a szerződő felek nevének, a szerződések értékének, valamint a határozott időre kötött szerződések időtartamának közzétételéről. A évi beszámolók szöveges indoklásának közzététele az Ámr. előírásainak megfelelően az Önkormányzat honlapján megtörtént. A Polgármesteri hivatalban a évben a költségvetés tervezési és a zárszámadás-készítési folyamatok szabályozottsága alacsony kockázatot jelentett a feladatok szabályszerű végrehajtásában, mivel a főjegyző a pénzügyi irányítási és ellenőrzési rendszer keretében, a Polgármesteri hivatal ügyrendjében, az ellenőrzési nyomvonalban és körlevelekben szabályozta a költségvetési tervezés és a zárszámadás elkészítésének rendjét, meghatározta az intézmények részére a költségvetési javaslat összeállításával kapcsolatos követelményeket. A költségvetés tervezési és zárszámadás-készítési folyamatban a belső kontrollok működésének megbízhatósága összességében kiváló volt, mivel a főjegyző az előírásoknak megfelelően ellenőriztette, hogy a költségvetési intézmények teljesítették-e a költségvetési javaslat összeállításával kapcsolatban részükre meghatározott követelményeket, a költségvetés tervezéséhez készített intézményi mutatószám felmérés adatai megalapozottak-e. Vizsgálták az intézmények által benyújtott költségvetési igények indokoltságát, teljesíthetőségét. A évi zárszámadás készítésekor dokumentáltan ellenőrizték az intézmények által az állami támogatásokkal történő elszámoláshoz kötött mutatószámok adatainak megbízhatóságát, az intézmények pénzmaradványának szabályszerűségét. Annak ellenére összességében kiváló volt a kontrollok működésének megbízhatósága, hogy a évben nem végezték el a Polgármesteri hivatal és az intézmények javasolt előirányzatai közül az előző évi pénzmaradvány igénybevétel és az azt terhelő, előző évről áthúzódó kötelezettségek tervezésének ellenőrzését. A évben a gazdálkodási, a pénzügyi-számviteli és a folyamatba épített ellenőrzési feladatok szabályozottsága alacsony kockázatot jelentett a feladatok szabályszerű végrehajtásában, mivel a főjegyző a pénzügyi irányítási és ellenőrzési rendszer keretében elkészítette a gazdasági szervezet ügyrendjét, a gazdálkodási jogkörök szabályzatát 2, kiadta és aktualizálta a számviteli politikát, a kapcsolódó szabályzatokat és a számlarendet, valamint kialakította az ellenőrzési nyomvonalat, a kockázatkezelésre és a szabálytalanságok kezelésére vonatkozó eljárásrendet. A Polgármesteri hivatalnál a külső szolgáltatók által végzett karbantartási, kisjavítási feladatokkal, a gépek, berendezések és felszerelések vásárlásával, valamint az államháztartáson kívülre történő működési és felhalmozási célú pénzeszközátadásokkal kapcsolatos kifizetések során a szakmai teljesítésigazolás és az utalvány ellenjegyzés működésének megbízhatósága kiváló volt, mivel a szakmai teljesítésigazolására a főjegyző által kijelölt személyek a szerződések, a megrendelések, a megállapodások teljesítésének, a kiadások jogosultságának, összegszerűségének ellenőrzését a helyi szabályozásban előírt módon elvégezték. Az utalványok ellenjegyzője a gazdálko- 17

20 17BI. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK dásra vonatkozó szabályok érvényesüléséről, továbbá a szakmai teljesítésigazolás és az érvényesítés elvégzéséről meggyőződött. A Polgármesteri hivatalban a pénzügyi-számviteli feladatoknál alkalmazott informatikai rendszer működésének szabályozottsága alacsony kockázatot jelentett a feladatok szabályszerű végrehajtásában, mivel a főjegyző kiadta az informatikai biztonsági szabályzatot. Rendelkeztek üzletmenet folytonossági, valamint katasztrófa elhárítási tervekkel, szabályozták a pénzügyi-számviteli szoftver mentési eljárásait, módját. A Polgármesteri hivatalnál a pénzügyiszámviteli feladatok ellátásánál alkalmazott informatikai rendszerek belső kontrolljainak megbízhatósága kiváló volt, mivel tesztelték az üzletmenetfolytonossági tervet, és biztosított volt a hozzáférési jogosultságokra vonatkozó nyilvántartás teljes körűsége és naprakészsége. A pénzügyi és számviteli integrált rendszerben tárolt hozzáférési jogosultságok ellenőrizhetőek voltak, valamint betartották a jelszavakra előírt szabályokat. A pénzügyi-számviteli szoftver biztosította az ellenőrzési lista elkészítését minden adathozzáférésről, adatmódosításról, adattörlésről. Az Önkormányzat a belső ellenőrzési feladatok ellátására a főjegyzőnek közvetlenül alárendelt négyfős belső ellenőrzési egységet hozott létre. A belső ellenőrzés szervezeti kereteinek kialakítása és szabályozása a belső ellenőrzési feladatok megfelelő, szabályszerű végrehajtásában összességében alacsony kockázatot jelentett, mivel a feladat ellátásának módját és az eljárásrendet az előírásoknak megfelelően szabályozták, a belső ellenőrzési kézikönyvet a főjegyző jóváhagyta, a Polgármesteri hivatal SzMSz-ében meghatározták a belső ellenőrzést végző egység jogállását, feladatát. A belső ellenőrök rendelkeztek az előírt iskolai végzettséggel, funkcionális függetlenségüket biztosították. A belső ellenőrzés rendelkezett kockázatelemzésen alapuló stratégiai tervvel, valamint a Közgyűlés által jóváhagyott éves ellenőrzési tervvel. Annak ellenére összességében alacsony volt a kockázat, hogy a kockázatelemzés nem terjedt ki az Önkormányzat többségi irányítást biztosító befolyása alatt működő gazdasági társaságok működésére, valamint a kedvezményezett szervezeteknél az Önkormányzat költségvetéséből céljelleggel nyújtott támogatások rendeltetés szerinti felhasználására. A belső ellenőrzés működésénél a kialakított kontrollok megbízhatósága kiváló volt, mivel az Önkormányzatnál a belső ellenőrzés ellátásának módja megfelelt az előírásoknak, az Ellenőrzési iroda a tervezett ellenőrzéseket a Polgármesteri hivatalban és az intézményekben a belső ellenőrzési vezető által jóváhagyott ellenőrzési program alapján hajtotta végre. Az ellenőrzöttek az intézkedési terveket megküldték a belső ellenőrzési vezető részére, aki az elvégzett ellenőrzésekről, valamint a jelentésben tett megállapításokról, a javaslatok hasznosulásáról az előírt tartalommal vezetette a nyilvántartást. A tervezett ellenőrzéseket a évben végrehajtották, ezen túl soron kívüli ellenőrzéseket is végeztek, a I. negyedévi teljesítés az ellenőrzési terv üteme szerint alakult. A főjegyző az Ámr. előírásainak megfelelően eleget tett nyilatkozattételi kötelezettségének. A polgármester az Ötv. előírásai szerint a zárszámadási rendelettervezettel egyidejűleg a Közgyűlés elé terjesztette a költségvetési szervek éves ellenőrzési tapasztalatai alapján elkészített évi összefoglaló jelentést. Az ÁSZ az Önkormányzat gazdálkodási rendszerét a évben ellenőrizte átfogó jelleggel, amelynek során 23 szabályszerűségi és hét célszerűségi javaslatot 18

21 17BI. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK tett. Az ÁSZ ellenőrzési megállapításait a Közgyűlés megtárgyalta és jóváhagyta a felelősök és a határidő megjelölését tartalmazó intézkedési tervet. Az ÁSZ ellenőrzés által tett javaslatok hasznosítására a polgármester és a főjegyző intézkedett, a szabályszerűségi javaslatokat teljes körűen, a célszerűségi javaslatokat 86%-ban hasznosították, egy javaslat augusztusában hasznosult. Az ÁSZ szabályszerűségi javaslatainak teljesítésével az Önkormányzat a költségvetési rendeleteiben a költségvetési bevételek és költségvetési kiadások főöszszegeit az előírásoknak megfelelően határozta meg, a tervezett költségvetési hiányt a költségvetési rendeletekben bemutatta. A költségvetési rendeletet határidőben módosították, a Polgármesteri hivatal és az intézmények a költségvetési kiadási előirányzataikat nem lépték túl. A Közgyűlés jóváhagyta a Polgármesteri hivatal és a Hulladékgazdálkodási Társulás közötti együttműködési megállapodást. A főjegyző az adósok egyedi értékelésének szempontrendszerét meghatározta, amelyet alkalmaztak és értékvesztést számoltak el. A gazdálkodási jogkörök szabályzatát 1 kiegészítették, az ellenjegyzéssel felhatalmazottak, a szakmai teljesítésigazolásra kijelöltek és az érvényesítéssel megbízottak a munkafolyamatba épített ellenőrzési feladataikat elvégezték. Az Önkormányzat a vagyongazdálkodási rendelet módosításával kiegészítette a követelésekről való lemondás eseteit és módját, az államháztartáson kívülre történő térítésmentes vagyonátadáskor a vagyongazdálkodási rendelet előírásait betartották. A pártok által igénybevett helyiségek bérleti díj kedvezményét megszüntették. A céljelleggel nem szociális ellátásként jutatott támogatások felhasználásáról szóló elszámolásokat és a rendeltetés szerinti felhasználást ellenőrizték, a évi támogatásból a rendeltetési céltól eltérően felhasznált összeget (8650 Ft-ot) a támogatott visszafizette. A Közgyűlés a Közbeszerzési szabályzat kisebbségi önkormányzatokra vonatkozó kiterjesztését hatályon kívül helyezte, a közbeszerzési eljárás alapján megkötött vállalkozói szerződések módosításáról és részteljesítéséről szóló tájékoztatási kötelezettséget teljesítették. A Közgyűlés módosította, kiegészítette a kisebbségi önkormányzatokkal kötött megállapodásokat. Az Önkormányzat a középületek akadálymentessé tételét a felújítások, rekonstrukciók és az új beruházások során biztosította. A célszerűségi javaslatok alapján a főjegyző kiadta a céljelleggel nyújtott támogatások nyilvántartásának és rendeltetésszerű felhasználásának ellenőrzési szabályzatát, a költségvetési rendelettervezet előkészítése során a pénzalapok elnevezés használatát megszüntette, a szakmai teljesítésigazolás módja szabályait kiegészítette és a kiutalt, de visszaérkezett segélyek manuális nyilvántartását megszüntette. Az átmenetileg szabad pénzeszközök betétben történő elhelyezéséhez a legkedvezőbb lekötési lehetőséget pályázati úton, pénzintézeti ajánlatok, önkormányzati számítások alapján választották ki. Egy célszerűségi javaslat nem hasznosult, a főjegyző által elkészítendő költségvetési, előirányzat-módosítási, zárszámadási határozat-tervezetek kisebbségi önkormányzatok részére történő átadási határidejét a Polgármesteri hivatal és a kisebbségi önkormányzatok közötti együttműködési megállapodásokba augusztus hónapjában építették be. A javaslatok hasznosítása eredményeként javult az önkormányzati gazdálkodás, a költségvetési rendeletkészítés szabályszerűsége, a jóváhagyott előirányzatokon belüli gazdálkodás, a gazdálkodási és pénzügyi-számviteli feladatok 19