JELENTÉS. Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzata gazdálkodási rendszerének évi ellenőrzéséről december

Átírás

1 JELENTÉS Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzata gazdálkodási rendszerének évi ellenőrzéséről december

2 3. Önkormányzati és Területi Ellenőrzési Igazgatóság 3.3. Átfogó Ellenőrzések Főcsoport Iktatószám: V /22/19/2008. Témaszám: 898 Vizsgálat-azonosító szám: V0387 Az ellenőrzést felügyelte: Dr. Lóránt Zoltán főigazgató Az ellenőrzés végrehajtásáért felelős: Dr. Sepsey Tamás főigazgató-helyettes Az ellenőrzést vezette: Gyüre Lajosné számvevő tanácsos Az ellenőrzést végezték: Hegyes Mária számvevő tanácsos Fórián Erika számvevő tanácsos Nyikon Zsigmondné számvevő tanácsos A témához kapcsolódó eddig készített számvevőszéki jelentések: címe sorszáma Jelentés Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzata gazdálkodásának átfogó ellenőrzéséről 0355 Jelentés a települési önkormányzatok szennyvízközmű fejlesztési és 0416 működtetési feladatai ellátásának vizsgálatáról Jelentés a helyi és a helyi kisebbségi önkormányzatok gazdálkodásának átfogó ellenőrzéséről 0436 Jelentés a köztemetők fenntartásának ellenőrzéséről 0504 Jelentés a helyi önkormányzatok kiemelten a gyógyfürdők 0536 helyzete, fejlesztésének lehetőségei, hatása az idegenforgalomra és a turizmusra Jelentés a Magyar Köztársaság évi költségvetése végrehajtásának ellenőrzéséről 0540 Függelék: a helyi önkormányzatokat a évben megillető normatív állami hozzájárulás elszámolásának ellenőrzése a kötött felhasználású támogatások évi felhasználásának ellenőrzése Jelentés az egészségügyi szakellátások privatizációjának ellenőrzéséről 0609 Jelentés a középiskolai kollégiumok fenntartásának és fejlesztésének 0614 ellenőrzéséről Jelentéseink az Országgyűlés számítógépes hálózatán és az Interneten a címen is olvashatóak.

3 Jelentés a Magyar Köztársaság évi költségvetése végrehajtásának ellenőrzéséről Függelék: a helyi önkormányzatokat a évben megillető normatív hozzájárulás igénylésének és elszámolásának ellenőrzése a kötött felhasználású támogatások évi felhasználásának ellenőrzése Jelentés az önkormányzati út- és szennyvízcsatorna beruházásokhoz években igénybe vett közműfejlesztési támogatások igénylésének és felhasználásának ellenőrzéséről Jelentés a közmunkaprogramok támogatására fordított pénzeszközök hasznosulásának ellenőrzéséről

4 TARTALOMJEGYZÉK BEVEZETÉS 9 I. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK 13 II. RÉSZLETES MEGÁLLAPÍTÁSOK Az Önkormányzat költségvetési és pénzügyi helyzete A tervezett és teljesített költségvetési bevételek és kiadások alapján a költségvetési és a pénzügyi egyensúly alakulása, valamint a költségvetési hiány megállapításának szabályszerűsége A költségvetési és a pénzügyi egyensúlyi helyzet kialakításához tervezett és teljesített finanszírozási célú pénzügyi műveletek módja és azok hatása a tárgyévet követő évek költségvetéseire A költségvetés tervezésének megalapozottsága Az Önkormányzat felkészültsége az európai uniós források igénylésére és felhasználására, valamint az elektronikus közigazgatási feladatok ellátására Az európai uniós források igénybevételére és a várható támogatás felhasználására történt felkészülés szabályozottsága, szervezettsége Az európai uniós forrásokra történő pályázatok benyújtására vonatkozó döntések összhangja a fejlesztési célkitűzésekkel Az európai uniós forrásokhoz kapcsolódóan a pályázatfigyelés, a pályázatkészítés, valamint az európai uniós támogatással megvalósuló fejlesztés lebonyolításának belső rendjének szabályozottsága, a végrehajtás személyi, szervezeti feltételei A fejlesztési feladat lebonyolításánál a feladatellátás rendjére, az ellenőrzési feladatok teljesítésére, valamint a felelősségi szabályokra vonatkozó előírások betartása Az elektronikus közigazgatási feladatok ellátása, a közérdekű adatok elektronikus közzététele A költségvetési gazdálkodás belső kontrolljai A szabályozottság kockázata a költségvetés tervezési, gazdálkodási, beszámolási és a folyamatba épített, előzetes és utólagos vezetői ellenőrzési feladatoknál A belső kontrollok érvényesülése az önkormányzati források szabályszerű felhasználásában, a költségvetési tervezés, gazdálkodás, beszámolás folyamataiban A belső ellenőrzési kötelezettség teljesítése, javaslatainak hasznosulása 49 1

5 4. Az ÁSZ korábbi ellenőrzési javaslatai alapján készített intézkedési terv végrehajtása, eredményessége Az Önkormányzat gazdálkodási rendszerének átfogó ellenőrzése során tett javaslatok végrehajtására tervezett intézkedések megvalósulása A zárszámadáshoz kapcsolódó (állami hozzájárulások, támogatások igénylésének és felhasználásának ellenőrzése), valamint a további vizsgálatok esetében a megállapítások, javaslatok alapján tett intézkedések 57 MELLÉKLETEK 1. számú Az Önkormányzat gazdálkodását meghatározó adatok, mutatószámok (1 oldal) 2. számú Az önkormányzati vagyon alakulása (1 oldal) 3. számú Az Önkormányzat évi költségvetési előirányzatainak és a évi pénzügyi teljesítéseinek alakulása (1 oldal) 4. számú Tanúsítvány az európai uniós forrásokkal támogatott programok, célok tervezett és tényleges évi adatairól (1 oldal) 5. számú Adatlap az Önkormányzat európai uniós forrással támogatott fejlesztéséről (4 oldal) 6. számú Kósa Lajos úr, Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzata polgármesterének észrevétele (1 oldal) 7. számú Kósa Lajos úr, Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzata polgármesterének észrevételére válasz (1 oldal) 2

6 RÖVIDÍTÉSEK JEGYZÉKE Törvények Áht. Eisztv. Kbt. Ötv. Számv. tv. az államháztartásról szóló évi XXXVIII. törvény az elektronikus információszabadságról szóló évi XC. törvény a közbeszerzésekről szóló évi CXXIX. törvény a helyi önkormányzatokról szóló évi LXV. törvény a számvitelről szóló évi C. törvény Rendeletek Ámr. az államháztartás működési rendjéről szóló 217/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet Ber. a költségvetési szervek belső ellenőrzéséről szóló 193/2003. (XI. 26.) Korm. rendelet Vhr. az államháztartás szervezetei beszámolási és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 249/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet 18/2005. (XII. 27.) IHM rendelet a közzétételi listákon szereplő adatok közzétételéhez szükséges közzétételi mintákról szóló 18/2005. (XI. 27.) IHM rendelet SzMSz Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzatának 17/2000. (V. 1.) számú rendelete az Önkormányzat és szervei Szervezeti és Működési Szabályzatáról évi költségvetési rendelet évi költségvetési rendelet évi költségvetési rendelet évi költségvetési rendelet Szórövidítések ÁSZ Belső ellenőrzési kézikönyv Cselekvési Terv Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzatának 2/2005. (II. 15.) számú rendelete az Önkormányzat évi költségvetéséről Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzatának 2/2006. (II. 24.) számú rendelete az Önkormányzat évi költségvetéséről Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzatának 9/2007. (II. 26.) számú rendelete az Önkormányzat évi költségvetéséről Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzatának 9/2008. (II. 29.) számú rendelete az Önkormányzat évi költségvetéséről Állami Számvevőszék Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzata Jegyzőjének 6/2007. számú utasítása a Polgármesteri Hivatal Belső Ellenőrzési Kézikönyvéről Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 58/2004. (III. 4.) számú határozatával jóváhagyott Debrecen Megyei Jogú Város Cselekvési Terve ( évekre) a Nemzeti Fejlesztési Terv fejlesztési pályázati forrásainak elérése érdekében 3

7 DIS Egészségügyi bizottság EKOP e-közigazgatás Ellenőrzési osztály EU Önerő Alap Fejlesztési Program FEUVE Gazdálkodási Főosztály gazdasági program 1 gazdasági program 2 GVOP Informatikai szabályzat jegyző kötelezettségvállalás, az ellenjegyzés és utalványozás rendje Közbeszerzési osztály Közgyűlés MÁK NFT Operatív Fejlesztési Program Önkormányzat Pénzügyi bizottság Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 103/2004. (V. 27.) számú határozatával jóváhagyott Debrecen Város Önkormányzat Informatikai Stratégiája Debrecen Megyei Jogú Városi Önkormányzata Egészségügyi Bizottsága ÚMFT Elektronikus Közigazgatási Operatív Program elektronikus közigazgatás Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzata Polgármesteri Hivatalának Ellenőrzési Osztálya Önkormányzatok európai uniós, valamint hazai fejlesztési pályázati saját forrás kiegészítésének támogatása Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlésének 134/2006. (V. 25.) számú határozatával elfogadott Debrecen Megyei Jogú Város Operatív Fejlesztési (stratégiai és operatív) Programja ig folyamatba épített, előzetes és utólagos vezetői ellenőrzés Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzata Polgármesteri Hivatalának Gazdálkodási Főosztálya Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 252/2002. (XII. 19.) számú határozatával elfogadott a évekre vonatkozó gazdasági programja Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 25/1997. (VI. 20.) számú határozatával elfogadott évekre vonatkozó gazdasági programja Gazdasági Versenyképesség Operatív Program Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzata Jegyzőjének 7/2001. számú utasítása a Polgármesteri Hivatal Informatikai Szabályzatáról Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzatának Jegyzője Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzata Polgármesterének és Jegyzőjének 5/2006. számú együttes utasítása a kötelezettségvállalás, az ellenjegyzés és utalványozás rendjéről Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzata Polgármesteri Hivatalának Közbeszerzési Osztálya Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzatának Közgyűlése Magyar Államkincstár Nemzeti Fejlesztési Terv Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 97/2003. (VI. 26.) számú határozata Debrecen Megyei Jogú Város Operatív Fejlesztési Programjáról Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzata Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzatának Pénzügyi Bizottsága 4

8 PM polgármester Polgármesteri hivatal ROP Bartók Béla útfejlesztés Szociális osztály Titkárság ÚMFT ügyrend Városüzemeltetési osztály Sportcentrum Szolgáltató Kht. VÁTI Kht. Pénzügyminisztérium Debrecen Megyei Jogú Város Polgármestere Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzatának Polgármesteri Hivatala ROP Ipari területekhez vezető utak építése és felújítása intézkedésre Debrecen ipari területi útjainak út- és közműfejlesztése, Bartók Béla útfejlesztési feladat Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzata Polgármesteri Hivatalának Szociális Osztálya Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzata Polgármesteri Hivatalának Titkársága Új Magyarország Fejlesztési Terv Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzata Polgármesteri Hivatalának (a 6/2005. számú együttes polgármesteri és jegyzői utasítással kiadott) Ügyrendje Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzata Polgármesteri Hivatalának Városüzemeltetési Osztálya Sportcentrum Szolgáltató Közhasznú Társaság VÁTI Magyar Regionális Fejlesztési és Urbanisztikai Közhasznú Társaság 5

9 ÉRTELMEZŐ SZÓTÁR 1. elektronikus szolgáltatási szint 2. elektronikus szolgáltatási szint 3. elektronikus szolgáltatási szint 4. elektronikus szolgáltatási szint európai uniós források fejlesztési feladat (projekt) fejlesztési célkitűzés Az 1044/2005. (V. 11.) Korm. határozat alapján olyan információs, tájékoztató szolgáltatás, amely csak általános információkat közöl az adott üggyel kapcsolatos teendőkről és a szükséges dokumentumokról. Az 1044/2005. (V. 11.) Korm. határozat alapján olyan egyirányú kapcsolatot biztosító szolgáltatás, amely az 1. szinten túl biztosítja az adott ügy intézéséhez szükséges dokumentumok, nyomtatványok letöltését, és azok ellenőrzéssel, vagy ellenőrzés nélküli elektronikus kitöltését, amely esetben a dokumentumok benyújtása hagyományos úton történik. Az 1044/2005. (V. 11.) Korm. határozat alapján olyan kétirányú kapcsolatot biztosító szolgáltatás, amely közvetlen, vagy ellenőrzött kitöltésű dokumentum segítségével biztosítja az elektronikus adatbevitelt és a bevitt adatok ellenőrzését. Az ügy indításához, intézéséhez személyes megjelenés nem szükséges, de az ügyhöz kapcsolódó köz-igazgatási döntés (határozat, egyéb aktus) közlése, valamint a kapcsolódó illeték-, vagy díjfizetés hagyományos úton történik. Az 1044/2005. (V. 11.) Korm. határozat alapján olyan teljes közvetlen kétirányú ügyintézési folyamatot biztosító szolgáltatás, amikor az ügyhöz kapcsolódó közigazgatási döntés is elektronikus úton kerül közlésre, illetve a kapcsolódó illeték-, vagy díjfizetés elektronikus úton is intézhető. Az elnyert európai uniós források lehívása a támogatott projekt megvalósítása érdekében, a fejlesztés lebonyolítása során felmerült kiadások finanszírozására. A fejlesztési feladat (projekt) tartalmilag és formailag részletesen kidolgozott, megfelelő pénzügyi háttérrel és végrehajtási ütemezéssel rendelkező fejlesztési terv, amely illeszkedik az Európai Unió, illetve a Nemzeti Fejlesztési Terv által támogatott programokhoz. Az Önkormányzat által ellátott kötelező, vagy önként vállalt feladatok ellátásának mennyiségi, vagy minőségi fejlesztésére vonatkozó terv. A mennyiségi fejlesztés megvalósulhat beszerzéssel, létesítéssel, bővítéssel, átalakítással. 6

10 irányító hatóság kedvezményezett közreműködő szervezet lebonyolítás A strukturális alapok és a Kohéziós alap forrásainak szabályszerű, hatékony és eredményes felhasználásához szükséges intézményrendszer felső eleme. Az irányító hatóság általános és átfogó felelősséget visel a programok, projektek hatékony és szabályszerű végrehajtásáért. Felelősségi köréből eredően ellenőrzi a közösségi, valamint a hazai jogszabályok betartását, koordinálja az európai uniós források szétosztásának folyamatát, irányítja az intézményrendszer, a statisztikai és a pénzügyi nyilvántartási rendszer működését. Az a helyi önkormányzat, amely a támogatási szerződést kedvezményezettként aláírja, a projektet, illetve a központi programhoz kapcsolódó támogatott önkormányzati programot végrehajtja. A közreműködő szervezet az európai uniós támogatást elnyert kedvezményezettekkel kapcsolatot tartó szerv. Az operatív programok közreműködő szervezetei befogadják, nyilvántartják, döntésre előkészítik a pályázatokat, rögzítik a támogatással kapcsolatos adatokat az egységes monitoring informatikai rendszerben, elvégzik a támogatások előzetes (szerződéskötést megelőző), közbenső (a pénzügyi elszámolás, finanszírozás folyamatában végzett) és utólagos (a támogatott projekt pénzügyi lezárását megelőző) ellenőrzését. Az önkormányzatoknál a leggyakrabban előforduló operatív program a Regionális Fejlesztési Operatív Program végrehajtásában közreműködő szervezetek a VÁTI Kht. és a regionális fejlesztési ügynökségek. Az európai uniós források felhasználásával megvalósuló fejlesztésre irányuló műszaki, gazdasági (pénzügyi) tevékenységet magában foglaló szervezési, irányítási szolgáltatás. A szervezési szolgáltatás kiterjedhet a pályázatkészítésre, a közbeszerzési eljárás lebonyolításán keresztül a folyamatos műszaki ellenőrzésre, a pénzügyi elszámolásra, a műszaki átadás-átvételre, az üzembe helyezésre, illetve a fejlesztési folyamat egyes elemeire. 7

11 operatív program támogatási szerződés Az Európai Bizottság által jóváhagyott, a Közösségi Támogatási Keret végrehajtására vonatkozó közötti, több évre szóló intézkedésekhez kapcsolódó prioritások egységes rendszerét tartalmazó dokumentum. A strukturális alapok operatív programjai: Agrár és Vidékfejlesztési Operatív Program (AVOP); Gazdasági Versenyképesség Operatív Program (GVOP); Humánerőforrásfejlesztési Operatív Program (HEFOP); Környezetvédelmi és Infrastruktúra-fejlesztési Operatív Program (KIOP); Regionális Fejlesztési Operatív Program (ROP). Az ÚMFThez kapcsolódó operatív programok: Gazdaságfejlesztési Operatív Program (GOP); Környezet és Energia Operatív Program (KEOP); Társadalmi Megújulás Operatív Program (TÁMOP); Társadalmi Infrastruktúra Operatív Program (TIOP); Dél-alföldi Operatív Program (DAOP); Déldunántúli Operatív Program (DDOP); Észak-alföldi Operatív Program (ÉAOP); Észak-magyarországi Operatív Program (ÉMOP); Közép-dunántúli Operatív Program (KDOP); Közép-magyarországi Operatív Program (KMOP); Nyugat-dunántúli Operatív Program (NYDOP); Balatoni Kiemelt Üdülőkörzet; Államreform Operatív Program (ÁROP); Közlekedés Operatív Program (KÖZOP); Elektronikus Közigazgatás Operatív Program (EKOP). A strukturális alapok esetében az irányító hatóságnak, illetve a Kohéziós alap esetében a közreműködő szervezeteknek a kedvezményezett önkormányzattal kötött szerződése, amely a támogatás felhasználásának részletes feltételeit tartalmazza. 8

12 JELENTÉS Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzata gazdálkodási rendszerének évi ellenőrzéséről BEVEZETÉS Az Ötv. 92. (1) bekezdése, az Állami Számvevőszékről szóló évi XXXVIII. törvény 2. (3) bekezdése, valamint az Áht. 120/A. (1) bekezdése alapján az önkormányzatok gazdálkodását az Állami Számvevőszék ellenőrzi. Az ellenőrzésre az Országgyűlés illetékes bizottságai részére is átadott, országosan egységes ellenőrzési program szerint került sor. Az Állami Számvevőszék a stratégiájában foglalt célkitűzéseknek megfelelően a helyi önkormányzatok költségvetési gazdálkodási rendszere átfogó ellenőrzésének programját a évtől megújította, azt kiegészítette további teljesítmény-ellenőrzési elemekkel. Az ellenőrzés célja annak értékelése volt, hogy az Önkormányzat: milyen módon biztosította a költségvetési és a pénzügyi egyensúlyt a költségvetésében és annak teljesítése során, valamint változott-e a finanszírozási célú pénzügyi műveletek jelentősége a hiányzó bevételi források pótlásában; eredményesen készült-e fel a szabályozottság és a szervezettség terén az európai uniós források igénylésére és felhasználására, továbbá biztosította-e az e-közigazgatás feltételeit, az adatok közzétételével a gazdálkodás nyilvánosságát; kialakította-e a külső és a belső feltételeknek megfelelően a költségvetés tervezési, gazdálkodási és zárszámadási feladatai belső kontrollrendszerét 1, ezen tevékenységek szabályszerű ellátásához hozzájárult-e a folyamatba épített, előzetes és utólagos vezetői ellenőrzés, valamint a belső ellenőrzés; megfelelően hasznosították-e a korábbi számvevőszéki ellenőrzések megállapításait, szabályszerűségi 2 és célszerűségi javaslatait. 1 A gazdálkodás szabályszerűségét biztosító kontrollrendszer alatt értjük a kiépített és működő belső irányítási és szabályozási rendszert, valamint a belső ellenőrzési funkciók ellátásának rendszerét. 2 A törvényi előírások betartásának elmulasztásakor egységesen a törvénysértés megjelölést alkalmazzuk, mivel az ÁSZ nem tehet különbséget a törvényi előírások között. 9

13 BEVEZETÉS Az ellenőrzés típusa: átfogó ellenőrzés, amely egyidejűleg egy ellenőrzés keretében meghatározott területekre összpontosítva érvényesíti a szabályszerűségi, valamint a teljesítmény-ellenőrzés jellemzőit. Az ellenőrzött időszak: az 1., 2. és 4. programpontok tekintetében a évek és I. negyedév, a 3. ellenőrzési programpontnál a év és I. negyedév. Debrecen megyei jogú város lakosainak száma január 1-jén fő volt. A évi önkormányzati választást követően az Önkormányzat 50 tagú Közgyűlésének munkáját 12 állandó bizottság segítette. A helyi önkormányzat mellett a évi önkormányzati választásokat követően öt 3 kisebbségi önkormányzat működött. A polgármester az évi önkormányzati képviselő és polgármester választás óta tölti be tisztségét, a jegyző személye január 1. napjával változott. Az Önkormányzat feladatainak végrehajtása érdekében a évben 113 költségvetési intézményt működtetett, amelyekből 11 önállóan gazdálkodott. A feladatok ellátásában részt vett két 100%-os önkormányzati tulajdonú gazdasági társasága, kilenc 100%-os önkormányzati tulajdonú közhasznú társasága, továbbá egy alapítványa. Az Önkormányzat a évi költségvetési beszámolója szerint millió Ft költségvetési bevételt ért el, és millió Ft költségvetési kiadást teljesített, december 31-én a könyvviteli mérleg szerint millió Ft értékű vagyonnal rendelkezett. Az Önkormányzat vagyona a év végi állományhoz viszonyítva 4%-kal növekedett, ezen belül több mint nyolcszorosára (810%) nőtt az immateriális javak állománya. Az eszközállomány növekedésével egyidejűleg a években 83%-kal, 9434 millió Ft-ról millió Ft-ra, a mérlegfőösszeg 3%-áról 6%-ára emelkedett az Önkormányzat rövid- és hosszú lejáratú kötelezettségeinek állománya, elsősorban a beruházásokhoz felvett fejlesztési hitelek következtében. Az összes költségvetési bevétel 41%-át a saját bevétel, ezen belül 20%-át a helyi adó bevétel biztosította a évben. Az összes költségvetési kiadásból a felhalmozási célú kiadás részaránya a évben 17% volt. A Polgármesteri hivatalban foglalkoztatott köztisztviselők száma december 31-én 648 fő, a költségvetési intézményekben foglalkoztatott közalkalmazottak száma 8724 fő volt. A évi költségvetési rendeletben millió Ft költségvetési bevételt és millió Ft költségvetési kiadást irányoztak elő. Az Önkormányzat gazdálkodását meghatározó adatokat, mutatószámokat az 1-3. számú mellékletek tartalmazzák. Az Önkormányzat költségvetési és pénzügyi helyzetét az elemző eljárás módszerével vizsgáltuk. E körben elemeztük a költségvetés egyensúlyi helyzetének alakulását, a tervezett és tényleges költségvetési hiány okait, a mérséklésére tett intézkedéseket, finanszírozásának módját, az Önkormányzat adósságállományának alakulását, összetevőit. A teljesítmény-ellenőrzés módszerével vizsgáltuk a belső szabályozottság, szervezettség terén az Önkormányzat felkészültségét az európai uniós források fi- 3 Bolgár, cigány, német, örmény, román kisebbségi önkormányzatok. 10

14 BEVEZETÉS gyelésére, igénylésére és felhasználására, továbbá értékeltük, hogy az igényelt európai uniós támogatások az Önkormányzat által meghatározott fejlesztési célkitűzésekhez kapcsolódtak-e. Az eredményesség szempontjából a minősítést a lényegességi szinthez való viszonyítással végeztük el. Az ellenőrzés során felmértük, hogy az e-közigazgatási feladat ellátása, illetve bevezetése, működtetése érdekében milyen intézkedéseket tettek, valamint biztosították-e a közérdekű adatok közzétételét. A költségvetési gazdálkodás belső kontrolljainak ellenőrzése során értékeltük, hogy a Polgármesteri hivatalnál a költségvetés tervezési, gazdálkodási, zárszámadás készítési feladatok belső kontrolljainak kiépítettsége és működése megfelelő biztosítékot ad-e a gazdálkodási feladatok megfelelő, szabályszerű ellátására. Felmértük és minősítettük a költségvetés tervezési, a gazdálkodási, a zárszámadás készítési feladatokkal, továbbá a pénzügyi-számviteli területen az informatikával kapcsolatosan kialakított kontrollok megfelelőségét, valamint azok működésének eredményességét, megbízhatóságát. Értékeltük a belső ellenőrzés szervezeti és szabályozási keretét, továbbá működését. A Polgármesteri hivatalnál értékeltük a gazdálkodás folyamatában a kontrollok működésének megbízhatóságát, ennek keretében ellenőriztük a szakmai teljesítés igazolására és az utalvány ellenjegyzésére kialakított kontrollok végrehajtását. Az ellenőrzést a következő, kiemelt kockázatuk alapján kiválasztott 4, az általánostól jellemzően eltérő, egyedi eljárást igénylő gazdasági eseményekkel kapcsolatos kifizetésekre folytattuk le 5 : a külső szolgáltató által végzett karbantartási, kisjavítási szolgáltatások; a gépek, berendezések, felszerelések beszerzése, továbbá a működési célú pénzeszköz átadásokból az államháztartáson kívülre teljesített kifizetésekre. Az ellenőrzés hatékony elvégzése céljából a vizsgálandó területek kiválasztása során a kockázatokon alapuló megközelítés érvényesült, ezáltal az ellenőrzési erőforrásokat azokra a területekre fókuszáltuk, amelyeken legnagyobb a hibák előfordulási valószínűsége. Az ellenőrzési erőforrások ilyen típusú összpontosí- 4 Az önkormányzatok kiemelt előirányzataira vonatkozóan, a vertikális folyamatokra elvégeztük a kockázatok becslését, amelynek eredményeként a külső szolgáltató által végzett karbantartási, kisjavítási szolgáltatások, a gépek, berendezések, felszerelések beszerzése valamint a működési célú pénzeszköz átadások államháztartáson kívülre teljesített kifizetései kiemelkedően kockázatos területeknek bizonyultak. 5 A korábbi ellenőrzési tapasztalataink szerint ezeken a területeken a jegyzők nem, vagy hiányosan szabályozták a megbízás, megrendelés, illetve beszerzés indokoltságának, szükségességének elbírálására, igazolására, valamint a teljesítések dokumentálására, a kifizetések jogosságának megítélésére szolgáló kontrollokat. További kockázatot jelentett a külső szolgáltató által végzett karbantartási, kisjavítási munkák esetében, hogy az 50 ezer Ft alatti megrendelésekre vonatkozóan az ellenőrzési tapasztalataink szerint a jegyzők nem alakították ki a kötelezettségvállalások rendjét és nyilvántartási formáját, valamint a szabályozás elmulasztása esetén nem történt meg az írásbeli kötelezettségvállalás és annak az ellenjegyzése sem. 11

15 BEVEZETÉS tásával minimálisra csökkenthető a kívánt ellenőrzési bizonyosság eléréséhez szükséges időráfordítás. A pénzügyi-számviteli folyamatokban alkalmazott belső kontrollok létezésének és működésének ellenőrzésére a vizsgált három terület évi könyvviteli tételeiből területenként egyszerű véletlen mintát vettünk. A kijelölt gazdasági eseményre elvégzett megfelelőségi tesztek alapján értékeltük a kontrollok működésének eredményességét, megbízhatóságát a vizsgált három területre különkülön, majd összefoglalóan 6 a Polgármesteri hivatal egyedi eljárást igénylő gazdasági eseményeire. A helyszíni ellenőrzés megállapításainak részletes dokumentálását három megfelelőségi tesztlapon, öt elővizsgálati és 12 helyszíni ellenőrzési munkalapon biztosítottuk. Ezeken a teszt- és munkalapokon a minősítés alapjául szolgáló kérdések és a vonatkozó konkrét jogszabályhelyek megjelölése mellett értékeltük a kialakított belső kontrollokban rejlő kockázatokat 7 és a kialakított kontrollok működésének megbízhatóságát 8. Az ÁSZ korábbi ellenőrzési javaslatai alapján tett intézkedéseket, illetve azok megvalósítását utóellenőrzés keretében vizsgáltuk. A gazdálkodási rendszer átfogó ellenőrzése során megfogalmazott javaslatok végrehajtására tett intézkedések megvalósítását ellenőriztük, az egyéb számvevőszéki ellenőrzések során tett javaslatok esetében pedig a kiadott intézkedéseket tekintettük át. A helyszíni ellenőrzés során kitöltött az ellenőrzést végző számvevő és a Polgármesteri hivatal felelős köztisztviselője által aláírt elővizsgálati és helyszíni ellenőrzési munkalapokat, azok kitöltési útmutatóit, továbbá a megfelelőségi tesztek dokumentumait a polgármester részére a számvevői jelentéssel egyidejűleg átadtuk. A jelentést az ÁSZ-ról szóló évi XXXVIII. tv. 25. (1) bekezdése alapján észrevétel közlése céljából megküldtük Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzata polgármesterének. A kapott észrevételt és az arra adott válaszlevelet a jelentés 6. és 7. számú melléklete tartalmazza. 6 A vizsgált három terület egyedi értékelési pontszámait a területek relatív költségvetési súlyával arányosan összegeztük. 7 A kialakított belső kontrollokban rejlő kockázatot alacsonynak minősítettük, ha a kontrollok végrehajtásuk esetén megfelelő védelmet nyújtanak a hibák bekövetkezése ellen. Közepesnek minősítettük a belső kontrollokban rejlő kockázatot, amennyiben a kontrollok végrehajtásuk esetén a lehetséges hibák többsége ellen védelmet nyújtanak. Magasnak értékeltük a kockázatot, ha a kontrollok kialakításuk hiányában, vagy hiányos kialakításuk miatt nem nyújtanak elegendő védelmet a lehetséges hibákkal szemben. 8 A kontrollok működésének eredményességét, megbízhatóságát kiválónak értékeltük abban az esetben, ha azok működése esetleges apróbb hiányosságoktól eltekintve megfelelt a hibák megelőzésére és kijavítására meghatározott szabályozásnak és a legmagasabb szintű elvárásoknak. Jónak minősítettük a kontrollok működését, ha a hiányosságok száma ugyan jelentős volt, de nem veszélyeztette az ellenőrzött terület hibáinak megelőzését és kijavítását. Amennyiben a hiányosságok mértéke nem biztosította a hibák megelőzését, feltárását, kijavítását és ezáltal veszélyeztette az eredményes, megbízható működést, a kontroll működésének megbízhatósága gyenge minősítést kapott. 12

16 I. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK I. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK Az Önkormányzat tervezett költségvetési bevételei között évente növekedtek, a tervezett költségvetési kiadások az előző évhez viszonyítva a évben csökkentek, a és a évben nőttek. A évi költségvetési rendeletekben a tervezett költségvetési bevételek nem nyújtottak fedezetet a költségvetési kiadásokra, a költségvetési egyensúly biztosításához az Önkormányzat hosszú lejáratú fejlesztési célú hitel felvételét, továbbá a és a évben befektetési célú értékpapírok értékesítését tervezte. Az Önkormányzat az Áht. rendelkezését betartotta, finanszírozási célú pénzügyi műveleteket nem vett figyelembe a költségvetési hiányt módosító bevételként, illetve kiadásként. A teljesített költségvetési bevételek a években folyamatosan növekedtek és meghaladták a költségvetési kiadásokat. A költségvetési bevételek növekedésében szerepet játszott, hogy a és a évben nőttek a helyi adókból és az átengedett adókból származó bevételek, továbbá a évben az illetékbevételek és az intézményi működési bevételek. A teljesített költségvetési kiadások az előző évhez viszonyítva a és a évben a személyi juttatások, a dologi kiadások, a működési és felhalmozási célú pénzeszközátadások emelkedése miatt növekedtek, míg a évben a évihez képest csökkentek, a beruházásokra, felújításokra, illetve felhalmozási célú pénzeszközt átadásokra teljesített kiadások csökkenése következtében. Az Önkormányzat a években a költségvetés végrehajtása során a pénzügyi egyensúlyt biztosította, a teljesített működési célú költségvetési bevételek mindhárom évben fedezték a működési célú költségvetési kiadásokat, valamint fedezetet nyújtottak a felhalmozási célú költségvetési bevételeket meghaladó összegű felhalmozási célú költségvetési kiadások finanszírozására. A felhalmozási célú költségvetési bevételek hiányát hosszú lejáratú, fejlesztési célú hitelekből finanszírozta az Önkormányzat, a években összesen millió Ft fejlesztési célú hitelt vett fel. Az Önkormányzat a években kötvényt nem bocsátott ki, a évben a évi kötvénykibocsátásból esedékessé vált (1316 millió Ft) visszafizetési kötelezettségét teljesítette. Az Önkormányzat hosszú lejáratú kötelezettségeinek záró állománya a évi 5343 millió Ft-hoz képest a évre mintegy kétszeresére nőtt, millió Ft volt. A években az Önkormányzat eladósodása folyamatosan nőtt. A rövid és hosszú lejáratú kötelezettségek aránya a évben az Önkormányzat forrásainak 6%-a volt. Az Önkormányzat fizetőképessége az előző évhez viszonyítva a évben a rövid lejáratú kötelezettségek, ezen belül a szállítói tartozások emelkedése miatt kedvezőtlenül alakult, míg a évben az előző évhez viszonyítva a követelések és a pénzeszközök együttes növekedéséből, valamint a rövid lejáratú kötelezettségek csökkenéséből adódóan javult. Fizetési kötelezettségeit az Önkormányzat folyószámla-hitel igénybe vételével teljesítette, a folyószámla hitelkeret a évi emelést követően a évben felére csökkent. A év első negyedévében folyószámlahitel igénybe vételére nem került sor. 13

17 I. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK Az Önkormányzat évi költségvetési rendeleteiben jóváhagyott eredeti előirányzatok túlteljesültek. A túlteljesítés oka egyrészt az volt, hogy az Önkormányzat a költségvetési rendeletekben eredeti előirányzatként nem tervezte az előző évi kötelezettségvállalások áthúzódó kiadásait (mint jóváhagyott kiadásokat), valamint azok forrását, annak ellenére, hogy az előző évi kötelezettségvállalások pénzmaradvány terhére teljesíthető kiadásai az eredeti előirányzatok tervezésekor ismertek voltak. A költségvetési bevételi, illetve kiadási előirányzatok túlteljesüléséhez hozzájárultak továbbá az eredeti előirányzatként nem tervezhető egyes központosított állami támogatások és az év közben elnyert pályázati források bevételei, valamint azok terhére teljesített kiadások is. Az Önkormányzat a évekre vonatkozó fejlesztési célkitűzéseit gazdasági program 1,2 -ben, Operatív Fejlesztési Programban és Cselekvési Tervben meghatározta, amelyek helyzetelemzésen alapultak. Az Önkormányzat fejlesztési célkitűzéseivel összhangban között 26 európai uniós támogatásra irányuló pályázat benyújtásáról döntött a Közgyűlés, melyek közül 14 eredményes volt, hármat elutasítottak, kilenc elbírálása folyamatban van. Az Önkormányzat gondoskodott az európai uniós fejlesztési feladatok saját forrásának biztosításáról. A évi költségvetési rendeletek tartalmazták az európai uniós forrásokkal támogatott fejlesztési feladatok bevételi és kiadási előirányzatait. A Közgyűlés tájékoztatása céljából a költségvetés előterjesztésekor bemutatták a többéves kihatással járó európai uniós forrással támogatott fejlesztési feladatokat számszerűsítve, éves bontásban és összesítve. A költségvetési rendeletek azonban az Ámr. előírása ellenére nem tartalmazták a többéves kihatással járó európai uniós támogatás igénybevételével megvalósuló feladatok előirányzatait éves bontásban, valamint önkormányzati szinten elkülönítetten az európai uniós támogatással megvalósuló programok bevételeit és kiadásait. A Polgármesteri hivatalban szabályozták az európai uniós források igénybevételének és felhasználásának önkormányzati szintű feladatait. A szabályozásban rögzítették az önkormányzati szintű pályázat koordinálás és nyilvántartás vezetésének felelősét, a pályázatfigyelést végző és a döntés-előterjesztési jogkörrel rendelkező közötti információszolgáltatási kötelezettséget, a polgármester és a fejlesztési feladat lebonyolítója közötti kapcsolattartás rendjét. Meghatározták továbbá a pályázatfigyelés, a pályázatkészítés, valamint a fejlesztések lebonyolításával összefüggő feladatokat, a kapcsolattartás, az információáramlás és az ellenőrzés rendjét, a folyamatba épített, előzetes és utólagos vezetői ellenőrzési feladatokat. A évi belső ellenőrzési tervek kockázatelemzése nem terjedt ki az európai uniós forrásokkal támogatott fejlesztési feladatokra. A pályázatfigyelés, a pályázatkészítés és a fejlesztések lebonyolításának szervezeti, személyi feltételeit a Polgármesteri hivatalon belül kialakították. Ezen túl pályázatkészítésre, fejlesztések lebonyolítására külső személyekkel és szervezetekkel is kötött szerződéseket a polgármester, amelyekben előírta a feladatellátás kötelezettségét, a kapcsolattartást, az információk átadásának formáját, tartalmát és módját, valamint meghatározta a személyre szóló felelősségi szabályokat. A ROP Bartók Béla útfejlesztési feladat támogatási szerződését az Önkormányzat a évben megkötötte, annak módosítását kettő alkalommal kezdemé- 14

18 I. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK nyezte. Az európai uniós forrásból támogatott fejlesztési feladat a hatályos támogatási szerződésben foglalt időbeli ütemezésben megvalósult, azonban a támogatások igénybevétele és a kiadások teljesítése az ütemezéstől eltért. A kifizetési kérelmek benyújtásától a teljesítés kettő és négy hónap közötti időtartamot vett igénybe, az igénylést alátámasztó dokumentumok alaki és tartalmi hiányosságai miatt. Az Önkormányzat az elnyert európai uniós támogatásból 14 millió Ft-ot nem vett igénybe. Az Önkormányzat a fejlesztési feladathoz a saját forrást biztosította, a tervezett fejlesztési célok és az indikátorok teljesültek. A folyamatba épített ellenőrzési feladatok végrehajtása a Polgármesteri hivatalban nyomon követhető volt, a fejlesztési feladat dokumentálását és elszámolását a belső ellenőrzés nem vizsgálta. A közreműködő szervezet kettő alkalommal végzett ellenőrzést, hiányosságot, szabálytalanságot nem állapított meg. Az európai uniós forrásokkal összefüggő pályázatok a gazdasági program 1,2 - ben, az Operatív Fejlesztési Programban és Cselekvési Tervben megfogalmazott fejlesztési célkitűzésekhez kapcsolódtak, a szabályozottság és szervezettség terén az Önkormányzat a években eredményesen készült fel az európai uniós források igénybevételére és felhasználására. A szabályozás tartalmazta a pályázatfigyelést végzők és a döntési, illetve döntés-előkészítési jogkörrel rendelkezők közötti információ szolgáltatásának kötelezettségét, a polgármester és a fejlesztési feladat lebonyolítója közötti kapcsolattartás rendjét, továbbá meghatározták a folyamatba épített, előzetes és utólagos vezetői ellenőrzési feladatokat. A Polgármesteri hivatalon belül a pályázatfigyelés személyi feltételeit kialakították, pályázat készítésére külső személyek, szervezetek részére is megbízást adott a polgármester. Meghatározták a pályázatkészítést végző személyek és a pályázat benyújtásáért felelős személy közötti kapcsolattartás és felelősség szabályait, a fejlesztési feladat lebonyolítását végző és a polgármester közötti kapcsolattartás rendjét, valamint a személyre szóló felelősségét. A Közgyűlés a évben elfogadta a helyzetelemzésen alapuló önkormányzati informatikai stratégiát, amelyben hosszú távú célként a 4. elektronikus szolgáltatási szint elérését határozták meg. Az e-közigazgatási feladatokat támogató informatikai rendszert a évtől az Önkormányzat honlapján egyes ügykörökben a magánszemélyek és a vállalkozások részére a 2. elektronikus szolgáltatási szinten, a magánszemélyek részére a személyi okmányok, egészségüggyel kapcsolatos szolgáltatások és lakcímváltozás bejelentése ügykörökben az 1. elektronikus szolgáltatási szinten működtették. Az e-közigazgatási feladatokat ellátó informatikai rendszer ügyfelek általi igénybevételét nem vizsgálták. Az Önkormányzat a közérdekű adatok elektronikus közzétételére a évtől kötelezett, adatait a honlapján közzétette, szerkezete megfelelt a vonatkozó rendeletben előírt közzétételi egységeknek. Az Önkormányzat honlapján az Áht-ban foglaltaknak eleget tett, a céljelleggel nyújtott működési és felhalmozási célú támogatások kedvezményezettjeinek nevét, a támogatás célját, összegét, a támogatási program megvalósítási helyét, továbbá a vagyonnal történő gazdálkodással összefüggő nettó ötmillió Ft-ot elérő vagy azt meghaladó értékű szerződések megnevezését, tárgyát, a szerződést kötő felek nevét, a szerződés értékét, határozott időre kötött szerződés esetén annak időtartamát közzétette. A és évi költségvetési beszámolók szöveges indoklását a jegyző az Ámr. előírása ellenére nem tette közzé. 15

19 I. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK A évben a Polgármesteri hivatalban a költségvetés tervezési és a zárszámadás készítési folyamatok szabályozottsága összességében alacsony kockázatot jelentett a feladatok szabályszerű végrehajtásában, mivel a jegyző a pénzügyi irányítási és ellenőrzési rendszer keretében a Polgármesteri hivatal ügyrendjében és körlevelekben szabályozta a költségvetési tervezés és a zárszámadás készítés rendjét, meghatározta az intézmények részére a költségvetési javaslat összeállításával kapcsolatos követelményeket. Annak ellenére összességében alacsony volt a kockázat, hogy a Közgyűlés nem határozta meg a költségvetési szervek elemi beszámolója felülvizsgálatának rendjét, tartalmát. A költségvetés tervezési és zárszámadási folyamatban a kontrollok működésének megbízhatósága összességében kiváló volt, mivel az előírásoknak megfelelően ellenőrizték, hogy a költségvetés tervezéséhez készített intézményi mutatószám felmérés adatai megalapozottak-e, az intézmények teljesítették-e a költségvetési javaslat összeállításával kapcsolatban részükre meghatározott feladatokat. Vizsgálták az intézmények által benyújtott költségvetési igények indokoltságát, valamint a saját bevételek előirányzatai és a költségvetés megalapozását szolgáló helyi rendeletek összhangját. A évi zárszámadás készítés folyamatában dokumentáltan ellenőrizték az intézmények által az állami támogatásokkal történő elszámoláshoz közölt mutatószámok adatainak megbízhatóságát, az intézmények pénzmaradványának szabályszerűségét. Annak ellenére összességében kiváló volt a kontrollok működésének megbízhatósága, hogy a Polgármesteri hivatalnál nem ellenőrizték az intézményi számszaki beszámoló belső, valamint annak a Közgyűlés által meghatározott adatszolgáltatással való összhangját. A gazdálkodási-, a pénzügyi-számviteli és a folyamatba épített ellenőrzési feladatok szabályozottsága a Polgármesteri hivatalban a évben összességében alacsony kockázatot jelentett a feladatok szabályszerű végrehajtásában, mivel a jegyző a pénzügyi irányítási és ellenőrzési rendszer szabályozása keretében előírta a gazdasági szervezet felépítését és feladatait, a gazdasági szervezet elkészítette az ügyrendjét, a Polgármesteri hivatal rendelkezett számviteli politikával és a kapcsolódó aktualizált szabályzatokkal és számlarenddel. Annak ellenére összességében alacsony volt a kockázat, hogy a Polgármesteri hivatal nem rendelkezett alapító okirattal, valamint a számviteli szabályzatok, illetve a munkaköri leírások az értékelés ellenőrzéséért felelős munkaköröket, az utólagos vezetői ellenőrzés gyakoriságát, dokumentálásának módját nem tartalmazták, ezen hiányosságokat a évben pótolták. A Polgármesteri hivatalnál a működésbeli hibák megelőzésére, feltárására, kijavítására kialakított belső kontrollok a külső szolgáltatók által végzett karbantartásokkal, kisjavításokkal, valamint a gépek, berendezések, felszerelések beszerzésével kapcsolatos kifizetések során kiválóan működtek, mivel a szakmai teljesítés igazolására kijelölt személyek a kiadások teljesítését megelőzően ellenőrizték, szakmailag igazolták azok jogosultságát, összegszerűségét és a szerződésekben, megrendelésekben foglaltak teljesítését, valamint az utalvány ellenjegyzők ellenőrizték a gazdálkodásra vonatkozó szabályok betartását, a szakmai teljesítés igazolás és az érvényesítés megtörténtét. Az államháztartáson kívülre nyújtott működési célú pénzeszközátadásokkal kapcsolatos kifizetések teljesítése során a kontrollok megbízhatósága gyenge volt, mivel az utólagos elszámolási kötelezettséggel nyújtott támogatások kiadásainak teljesítését megelőzően elmaradt azok jogosultságának, összegszerűségének ellenőrzése, a szakmai teljesítés igazolása, valamint az utalvány ellenjegyző ezen utalványok ellenjegyzése során 16

20 I. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK nem végezte el a gazdálkodásra vonatkozó szabályok betartásának ellenőrzését, mivel nem győződött meg a szakmai teljesítés igazolás megtörténtéről. A Polgármesteri hivatalban a külső szolgáltatók által végzett karbantartásokkal, kisjavításokkal, a gépek, berendezések, felszerelések beszerzéseivel és az államháztartáson kívülre történő működési célú pénzeszköz átadásokkal kapcsolatos kifizetések során ezen területek költségvetési súlyának figyelembevételével összefoglalóan értékelve a kontrollok működésének megbízhatósága gyenge volt, mert az államháztartáson kívülre, utólagos elszámolási kötelezettséggel nyújtott működési célú pénzeszközátadásokkal kapcsolatos kiadások teljesítését megelőzően a szakmai teljesítés igazolásra kijelölt személyek a folyamatba épített ellenőrzési feladataikat nem végezték el, és ezt a hiányosságot az utalványok ellenjegyzője sem kifogásolta. A Polgármesteri hivatalban az informatikai rendszer szabályozottsága összességében alacsony kockázatot jelentett az informatikai feladatok biztonságos végrehajtásában, mivel a jegyző szabályozta az informatikai rendszer környezetét, az informatikai eszközökhöz történő hozzáférést. Annak ellenére összességében alacsony volt a kockázat, hogy a pénzügyi-számviteli programrendszerben az adat-karbantartási folyamatot nem szabályozták. Az informatikai rendszer évi működtetésénél a Polgármesteri hivatalnál a működésbeli hibák megelőzésére, feltárására, kijavítására kialakított belső kontrollok megbízhatósága összességében kiváló volt, mivel az alkalmazott programok hálózaton elérhetőek voltak, az analitikus nyilvántartás, főkönyvi könyvelés és költségvetési beszámoló készítés feladatait informatikai eszközökkel oldották meg, az informatikai rendszer követte a jogszabályi előírások változását. Annak ellenére összességében alacsony volt a kockázat, hogy a számítógépen vezetett analitikus nyilvántartások és a főkönyvi könyvelés kapcsolata nem volt automatikus, valamint a függő, átfutó kiadások, illetve bevételek analitikus nyilvántartásait manuálisan vezették. A belső ellenőrzés szervezeti keretei kialakításának és szabályozásának hiányosságai a belső ellenőrzési feladatok végrehajtásában összességében alacsony kockázatot jelentettek, mivel az Önkormányzat a belső ellenőrzési kötelezettség teljesítéséhez szükséges szervezeti kereteket kialakította, a belső ellenőrzési csoport feladatát meghatározta. A belső ellenőrzési tevékenységre vonatkozó szabályokat és eljárásokat a belső ellenőrzési kézikönyvben előírták. A Közgyűlés által jóváhagyott és évekre vonatkozó belső ellenőrzési terveket kockázatelemzés alapján készítették el. Annak ellenére összességében alacsony volt a kockázat, hogy a évekre szóló stratégiai terv nem kockázatelemzésen alapult. A belső ellenőrzés működésénél a kialakított kontrollok megbízhatósága jó volt, mivel az ellenőrzéseket ellenőrzési program alapján hajtották végre, ellenőrizték a Polgármesteri hivatalban és az Önkormányzat költségvetési intézményeinél a FEUVE rendszer kiépítésének és működésének központi és helyi szabályoknak való megfelelését, a pénzügyi irányítási és ellenőrzési rendszerek működésének hatékonyságát, eredményességét, a rendelkezésre álló erőforrásokkal való gazdálkodást, a vagyon megóvását, gyarapítását, az elszámolások, beszámolók megbízhatóságát. A évi belső ellenőrzési tervben előírt 97 ellenőrzés mintegy tizedét nem hajtották végre, egy fő belső ellenőr tartós távolléte miatt a Polgármesteri hivatalnál nyolc, a költségvetési intézményeknél egy ellenőrzés maradt el. A belső ellenőrzés működésénél megállapított hiányosságok nem veszélyeztették, hogy a belső 17