JELENTÉS. a Budapest Főváros IV. kerület Újpest Önkormányzata gazdálkodási rendszerének évi ellenőrzéséről

Átírás

1 JELENTÉS a Budapest Főváros IV. kerület Újpest Önkormányzata gazdálkodási rendszerének évi ellenőrzéséről szeptember

2 3. Önkormányzati és Területi Ellenőrzési Igazgatóság Átfogó Ellenőrzési Főcsoport Iktatószám: V /31/24/2008. Témaszám: 898 Vizsgálat-azonosító szám: V0393 Az ellenőrzést felügyelte: Dr. Lóránt Zoltán főigazgató Az ellenőrzés végrehajtásáért felelős: Dr. Sepsey Tamás főigazgató-helyettes Az ellenőrzést vezette: Molnár Gyula Mihály igazgató-helyettes Az ellenőrzést végezték: Kozma Gábor számvevő tanácsos Kisgergely István számvevő tanácsos Szabó Tamás számvevő tanácsos A témához kapcsolódó eddig készített számvevőszéki jelentések: sorszáma címe Jelentés Budapest Főváros IV. kerület Újpest Önkormányzata gazdálkodásának átfogó ellenőrzéséről 0345 Jelentés a helyi és a helyi kisebbségi önkormányzatok gazdálkodásának átfogó ellenőrzéséről 0436 Jelentés a Magyar Köztársaság évi költségvetése végrehajtásának ellenőrzéséről 0628 Függelék: a helyi önkormányzatokat megillető kötött felhasználású támogatások évi felhasználásának ellenőrzése Jelentés a Magyar Köztársaság évi költségvetése végrehajtásának ellenőrzéséről 0724 Függelék: a helyi önkormányzatok évi normatív hozzájárulás igénylésének és elszámolásának ellenőrzése Jelentéseink az Országgyűlés számítógépes hálózatán és az Interneten a címen is olvashatóak.

3 TARTALOMJEGYZÉK BEVEZETÉS 9 I. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK 14 II. RÉSZLETES MEGÁLLAPÍTÁSOK Az Önkormányzat költségvetési és pénzügyi helyzete A tervezett és teljesített költségvetési bevételek és kiadások alapján a költségvetési és a pénzügyi egyensúly alakulása, valamint a költségvetési hiány megállapításának szabályszerűsége A költségvetési és a pénzügyi egyensúlyi helyzet kialakításához tervezett és teljesített finanszírozási célú pénzügyi műveletek módja és azok hatása a tárgyévet követő évek költségvetéseire A költségvetés tervezésének megalapozottsága Az Önkormányzat felkészültsége az európai uniós források igénylésére és felhasználására, valamint az elektronikus közigazgatási feladatok ellátására Az európai uniós források igénybevételére és a várható támogatás felhasználására történt felkészülés szabályozottsága, szervezettsége Az európai uniós forrásokra történő pályázatok benyújtására vonatkozó döntések összhangja a fejlesztési célkitűzésekkel Az európai uniós forrásokhoz kapcsolódóan a pályázatfigyelés, a pályázatkészítés, valamint az európai uniós támogatással megvalósuló fejlesztés lebonyolításának belső rendjének szabályozottsága, a végrehajtás személyi, szervezeti feltételei A fejlesztési feladat lebonyolításánál a feladatellátás rendjére, az ellenőrzési feladatok teljesítésére, valamint a felelősségi szabályokra vonatkozó előírások betartása Az elektronikus közigazgatási feladatok ellátása, a közérdekű adatok elektronikus közzététele A költségvetési gazdálkodás belső kontrolljai A szabályozottság kockázata a költségvetés tervezési, gazdálkodási, beszámolási és a folyamatba épített, előzetes és utólagos vezetői ellenőrzési feladatoknál A belső kontrollok érvényesülése az önkormányzati források szabályszerű felhasználásában, a költségvetési tervezés, gazdálkodás, beszámolás folyamataiban A belső ellenőrzési kötelezettség teljesítése, javaslatainak hasznosulása 47 1

4 4. Az ÁSZ korábbi ellenőrzési javaslatai alapján készített intézkedési terv végrehajtása, eredményessége Az Önkormányzat gazdálkodási rendszerének átfogó ellenőrzése során tett javaslatok végrehajtására tervezett intézkedések megvalósulása A zárszámadáshoz kapcsolódó (állami hozzájárulások, támogatások igénylésének és felhasználásának ellenőrzése), valamint a további vizsgálatok esetében a megállapítások, javaslatok alapján tett intézkedések 56 MELLÉKLETEK 1. számú Az Önkormányzat gazdálkodását meghatározó adatok, mutatószámok (1 oldal) 2. számú Az önkormányzati vagyon alakulása (1 oldal) 3. számú Az Önkormányzat évi költségvetési előirányzatainak és azok pénzügyi teljesítéseinek alakulása (1 oldal) 4. számú Tanúsítvány az európai uniós forrásokkal támogatott programok, célok tervezett és tényleges évi adatairól (1 oldal) 5. számú Adatlap az Önkormányzat európai uniós forrással támogatott fejlesztéséről (3 oldal) 6. számú Jegyzőkönyv az európai uniós forrásból megvalósuló HEFOP/2005/ pályázat ellenőrzése (4 oldal) 7. számú Dr. Derce Tamás úr, a Budapest Főváros IV. kerület Újpest Önkormányzata polgármestere által adott észrevétel (1 oldal) 2

5 RÖVIDÍTÉSEK JEGYZÉKE Törvények évi költségvetési törvény évi költségvetési törvény évi költségvetési törvény évi költségvetési törvény Áht. Eisztv. Htv. Kbt. Ket. Ktv. Ötv. Számv. tv. Rendeletek évi zárszámadási rendelet évi költségvetési rendelet évi zárszámadási rendelet évi költségvetési rendelet évi zárszámadási rendelet a Magyar Köztársaság évi költségvetéséről és az államháztartás hároméves kereteiről szóló évi CXXXV. törvény a Magyar Köztársaság évi költségvetéséről szóló évi CLIII. törvény a Magyar Köztársaság évi költségvetéséről szóló évi. CXXI. törvény a Magyar Köztársaság évi költségvetéséről szóló évi. CLXIX. törvény az államháztartásról szóló évi XXXVIII. törvény az elektronikus információszabadságról szóló évi XC. törvény a helyi önkormányzatok és szerveik, a köztársasági megbízottak, valamint egyes centrális alárendeltségű szervek feladat- és hatásköreiről szóló évi XX. törvény a közbeszerzésekről szóló évi CXXIX. törvény a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló évi CXL. törvény a köztisztviselők jogállásáról szóló évi XXIII. törvény a helyi önkormányzatokról szóló évi LXV. törvény a számvitelről szóló évi C. törvény Budapest Főváros IV. kerület Újpest Önkormányzat 4/2005. (IV. 28.) számú rendelete a évi zárszámadásról Budapest Főváros IV. kerület Újpest Önkormányzat 1/2005. (III. 3.) számú rendelete a évi költségvetésről Budapest Főváros IV. kerület Újpest Önkormányzat 9/2006. (V. 8.) számú rendelete a évi zárszámadásról Budapest Főváros IV. kerület Újpest Önkormányzat 4/2006. (III. 3.) számú rendelete a évi költségvetésről Budapest Főváros IV. kerület Újpest Önkormányzat 13/2007. (V. 30.) számú rendelete a évi zárszámadásról 3

6 2007. évi költségvetési rendelet évi költségvetési rendelet 18/2005. (XII. 27.) IHM rendelet Budapest Főváros IV. kerület Újpest Önkormányzat 6/2007. (III. 6.) számú rendelete a évi költségvetésről Budapest Főváros IV. kerület Újpest Önkormányzat 3/2008. (II. 20.) számú rendelete a évi költségvetésről a közzétételi listákon szereplő adatok közzétételéhez szükséges közzétételi mintákról szóló 18/2005. (XII. 27.) IHM rendelet Ámr. az államháztartás működési rendjéről szóló 217/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet Ber. a költségvetési szervek belső ellenőrzéséről szóló 193/2003. (XI. 26.) Korm. rendelet Vhr. az államháztartás szervezetei beszámolási és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 249/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet Szórövidítések AMK Ady Endre Művelődési Központ ÁMK Karinthy Frigyes Általános Művelődési Központ ÁSZ Állami Számvevőszék ÁROP ÚMFT Államreform Operatív Program Belső Ellenőrzési Egység Budapest Főváros IV. kerület Újpest Önkormányzata Polgármesteri Hivatalának Belső ellenőrzési egysége BMIK Budapesti Munkaerőpiaci Intervenciós Központ EKOP ÚMFT Elektronikus Közigazgatási Operatív Program e-közigazgatás elektronikus közigazgatás ESZA Kht. Európai Szociális Alapok Közhasznú Társaság FEUVE folyamatba épített, előzetes és utólagos vezetői ellenőrzés Gazdasági Intézmény GVOP jegyző Képviselő-testület SzMSz MÁK NFT Önkormányzat PEJ Budapest Főváros IV. kerület Újpest Önkormányzata Gazdasági Intézménye NFT Gazdasági Versenyképesség Operatív Program Budapest Főváros IV. kerület Újpest Önkormányzat jegyzője Budapest Főváros IV. kerület Újpest Önkormányzat Képviselő-testülete Budapest Főváros IV. kerület Újpest Önkormányzat Képviselő testületének 264/2005. (X. 25.) számú határozata a Polgármesteri Hivatal Szervezeti és Működési Szabályzatáról Magyar Államkincstár Nemzeti Fejlesztési Terv Budapest Főváros IV. kerület Újpest Önkormányzat projekt előrehaladási jelentés 4

7 polgármester Polgármesteri hivatal SZEI UGYIH Újpesti Média Kht ÚMFT ÚV Zrt. Budapest Főváros IV. kerület Újpest Önkormányzat polgármestere Budapest Főváros IV. kerület Újpest Önkormányzat Polgármesteri Hivatala Szociális és Egészségügyi Intézmény Újpesti Gyermek- és Ifjúsági Ház Újpesti Média Szolgáltató Közhasznú Társaság Új Magyarország Fejlesztési Terv Újpesti Vagyonkezelő Zártkörű Részvénytársaság 5

8

9 ÉRTELMEZŐ SZÓTÁR 1. elektronikus szolgáltatási szint 2. elektronikus szolgáltatási szint 3. elektronikus szolgáltatási szint 4. elektronikus szolgáltatási szint európai uniós források fejlesztési feladat (projekt) fejlesztési célkitűzés irányító hatóság Az 1044/2005. (V. 11.) Korm. határozat alapján olyan információs, tájékoztató szolgáltatás, amely csak általános információkat közöl az adott üggyel kapcsolatos teendőkről és a szükséges dokumentumokról. Az 1044/2005. (V. 11.) Korm. határozat alapján olyan egyirányú kapcsolatot biztosító szolgáltatás, amely az 1. szinten túl biztosítja az adott ügy intézéséhez szükséges dokumentumok, nyomtatványok letöltését, és azok ellenőrzéssel, vagy ellenőrzés nélküli elektronikus kitöltését, amely esetben a dokumentumok benyújtása hagyományos úton történik. Az 1044/2005. (V. 11.) Korm. határozat alapján olyan kétirányú kapcsolatot biztosító szolgáltatás, amely közvetlen, vagy ellenőrzött kitöltésű dokumentum segítségével biztosítja az elektronikus adatbevitelt és a bevitt adatok ellenőrzését. Az ügy indításához, intézéséhez személyes megjelenés nem szükséges, de az ügyhöz kapcsolódó közigazgatási döntés (határozat, egyéb aktus) közlése, valamint a kapcsolódó illeték-, vagy díjfizetés hagyományos úton történik. Az 1044/2005. (V. 11.) Korm. határozat alapján olyan teljes közvetlen kétirányú ügyintézési folyamatot biztosító szolgáltatás, amikor az ügyhöz kapcsolódó közigazgatási döntés is elektronikus úton kerül közlésre, illetve a kapcsolódó illeték-, vagy díjfizetés elektronikus úton is intézhető. Az elnyert európai uniós források lehívása a támogatott projekt megvalósítása érdekében, a fejlesztés lebonyolítása során felmerült kiadások finanszírozására. A fejlesztési feladat (projekt) tartalmilag és formailag részletesen kidolgozott, megfelelő pénzügyi háttérrel és végrehajtási ütemezéssel rendelkező fejlesztési terv, amely illeszkedik az Európai Unió, illetve a Nemzeti Fejlesztési Terv által támogatott programokhoz. Az önkormányzat által ellátott kötelező, vagy önként vállalt feladatok ellátásának mennyiségi, vagy minőségi fejlesztésére vonatkozó terv. A mennyiségi fejlesztés megvalósulhat beszerzéssel, létesítéssel, bővítéssel, átalakítással. A strukturális alapok és a Kohéziós alap forrásainak szabályszerű, hatékony és eredményes felhasználásához szükséges intézményrendszer felső eleme. Az irányító hatóság általános és átfogó felelősséget visel a programok, projektek hatékony és szabályszerű végrehajtásáért. Felelősségi köréből eredően ellenőrzi a közösségi, valamint a hazai jogszabályok betartását, koordinálja az európai uniós források szétosztásának folyamatát, irányítja az intézményrendszer, a statisztikai és a pénzügyi nyilvántartási rendszer működését. 7

10 kedvezményezett lebonyolítás operatív program támogatási szerződés Az a helyi önkormányzat, amely a támogatási szerződést kedvezményezettként aláírja, a projektet, illetve a központi programhoz kapcsolódó támogatott önkormányzati programot végrehajtja. Az európai uniós források felhasználásával megvalósuló fejlesztésre irányuló műszaki, gazdasági (pénzügyi) tevékenységet magában foglaló szervezési, irányítási szolgáltatás. A szervezési szolgáltatás kiterjedhet a pályázatkészítésre, a közbeszerzési eljárás lebonyolításán keresztül a folyamatos műszaki ellenőrzésre, a pénzügyi elszámolásra, a műszaki átadás-átvételre, az üzembe helyezésre, illetve a fejlesztési folyamat egyes elemeire. Az Európai Bizottság által jóváhagyott, a Közösségi Támogatási Keret végrehajtására vonatkozó közötti, több évre szóló intézkedésekhez kapcsolódó prioritások egységes rendszerét tartalmazó dokumentum. A strukturális alapok operatív programjai: Agrár és Vidékfejlesztési Operatív Program (AVOP); Gazdasági Versenyképesség Operatív Program (GVOP); Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program (HEFOP); Környezetvédelmi és Infrastruktúra-fejlesztési Operatív Program (KIOP); Regionális Fejlesztési Operatív Program (ROP). Az ÚMFT-hez kapcsolódó operatív programok: Gazdaságfejlesztési Operatív Program (GOP); Közlekedés Operatív Program (KÖZOP); Társadalmi Megújulás Operatív Program (TÁMOP); Társadalmi Infrastruktúra Operatív Program (TIOP); Környezet és Energia Operatív Program (KEOP); Államreform Operatív Program (ÁROP); Elektronikus Közigazgatás Operatív Program (EKOP); Nyugat-dunántúli Operatív Program (NYDOP); Dél-alföldi Operatív Program (DAOP); Észak-alföldi Operatív Program (ÉAOP); Középmagyarországi Operatív Program (KMOP); Északmagyarországi Operatív Program (ÉMOP); Középdunántúli Operatív Program (KDOP); Dél-dunántúli Operatív Program (DDOP). A strukturális alapok esetében az irányító hatóságnak, illetve a Kohéziós alap esetében a közreműködő szervezeteknek a kedvezményezett önkormányzattal kötött szerződése, amely a támogatás felhasználásának részletes feltételeit tartalmazza. 8

11 JELENTÉS a Budapest Főváros IV. kerület Újpest Önkormányzata gazdálkodási rendszerének évi ellenőrzéséről BEVEZETÉS Az Ötv. 92. (1) bekezdése, az Állami Számvevőszékről szóló évi XXXVIII. törvény 2. (3) bekezdése, valamint az Áht. 120/A. (1) bekezdése alapján az önkormányzatok gazdálkodását az Állami Számvevőszék ellenőrzi. Az ellenőrzésre az Országgyűlés illetékes bizottságai részére is átadott, országosan egységes ellenőrzési program szerint került sor. Az Állami Számvevőszék a stratégiájában foglalt célkitűzéseknek megfelelően a helyi önkormányzatok költségvetési gazdálkodási rendszere átfogó ellenőrzésének programját a évtől megújította, azt kiegészítette további teljesítmény-ellenőrzési elemekkel. Az ellenőrzés célja annak értékelése volt, hogy az Önkormányzat: milyen módon biztosította a költségvetési és a pénzügyi egyensúlyt a költségvetésében és annak teljesítése során, valamint változott-e a finanszírozási célú pénzügyi műveletek jelentősége a hiányzó bevételi források pótlásában; eredményesen készült-e fel a szabályozottság és a szervezettség terén az európai uniós források igénylésére és felhasználására, továbbá biztosította-e az e-közigazgatás feltételeit, az adatok közzétételével a gazdálkodás nyilvánosságát; kialakította-e a külső és a belső feltételeknek megfelelően a költségvetés tervezési, gazdálkodási és zárszámadási feladatai belső kontrollrendszerét 1, ezen tevékenységek szabályszerű ellátásához hozzájárult-e a folyamatba épített, előzetes és utólagos vezetői ellenőrzés, valamint a belső ellenőrzés; 1 A gazdálkodás szabályszerűségét biztosító kontrollrendszer alatt értjük a kiépített és működő belső irányítási és szabályozási rendszert, valamint a belső ellenőrzési funkciók ellátásának rendszerét. 9

12 BEVEZETÉS megfelelően hasznosították-e a korábbi számvevőszéki ellenőrzések megállapításait, szabályszerűségi 2 és célszerűségi javaslatait. Az ellenőrzés típusa: átfogó ellenőrzés, amely egyidejűleg egy ellenőrzés keretében meghatározott területekre összpontosítva érvényesíti a szabályszerűségi, valamint a teljesítmény-ellenőrzés jellemzőit. Az ellenőrzött időszak: az 1., 2. és 4. programpontok tekintetében a évek, a 3. ellenőrzési programpontnál a év. Újpest lakosainak száma január 1-jén fő volt. A évi önkormányzati választást követően az Önkormányzat 33 tagú Képviselőtestületének munkáját 11 állandó bizottság segítette. A helyi önkormányzat mellett a évi önkormányzati választásokat követően 10 kisebbségi önkormányzat 3 működött. A polgármester az évi önkormányzati képviselő és polgármester választás óta tölti be tisztségét, a jegyző személye 1990-től nem változott. Az Önkormányzat feladatainak végrehajtása érdekében a évben 48 költségvetési intézményt működtetett, amelyekből hat önállóan gazdálkodott, a feladatok ellátásában kettő gazdasági, és egy közhasznú társasága vett részt. Az Önkormányzat a évi költségvetési beszámolója szerint millió Ft költségvetési bevételt ért el és millió Ft költségvetési kiadást teljesített, december 31-én a könyvviteli mérleg szerint millió Ft értékű vagyonnal rendelkezett. Az Önkormányzat vagyona a év végi állományhoz viszonyítva 19,5%-kal emelkedett, ezt a változást a pénzeszközök állományának év végi kiemelkedő mértékű (több mint harmincszoros) növekedése okozta. A vagyon év végi növekedése a rövid lejáratú kötelezettségek 250%-os növekedésével együttesen következett be, a pénzeszközök és a rövid lejáratú kötelezettségek párhuzamos növekedését a 3000 millió Ft összegű folyószámlahitel folyósítása és lekötött betétként történő elhelyezése okozta. A pénzeszközök és a rövid lejáratú kötelezettségek jelentős mértékű változása mellett a befektetett eszközök mérsékelten, közel 3%-kal növekedtek a év végi állományhoz viszonyítva, elsősorban az intézmények körében végzett beruházások és felújítások miatt. A évi költségvetési rendeletben millió Ft költségvetési bevételt és millió Ft költségvetési kiadást irányoztak elő. Az összes költségvetési bevétel 54%-át a saját bevétel, illetve 42%-át a helyi adó bevétel biztosította a évben. Az összes költségvetési kiadásból a felhalmozási célú kiadás részaránya a évben 8% volt. A Polgármesteri hivatalban dolgozó köztisztviselők száma december 31-én 251 fő, a költségvetési intézményekben foglalkoztatott közalkalmazottak száma 2215 fő volt. Az Önkormányzat gazdálkodását meghatározó adatokat, mutatószámokat az 1 3. számú mellékletek tartalmazzák. 2 A törvényi előírások betartásának elmulasztásakor a részletes megállapítások fejezetben egységesen a törvénysértés megjelölést alkalmazzuk, mivel az ÁSZ nem tehet különbséget a törvényi előírások között. 3 Bolgár, cigány, görög, horvát, lengyel, német, ruszin, szerb, szlovák, ukrán. 10

13 BEVEZETÉS Az Önkormányzat költségvetési és pénzügyi helyzetét az elemző eljárás módszerével vizsgáltuk. E körben elemeztük a költségvetés egyensúlyi helyzetének alakulását, a tervezett és tényleges költségvetési hiány okait, a mérséklésére tett intézkedéseket, finanszírozásának módját, az Önkormányzat adósságállományának alakulását, összetevőit. A teljesítmény-ellenőrzés módszerével vizsgáltuk a belső szabályozottság, szervezettség terén az Önkormányzat felkészültségét az európai uniós források figyelésére, igénylésére és felhasználására, továbbá értékeltük, hogy az igényelt európai uniós támogatások az Önkormányzat által meghatározott fejlesztési célkitűzésekhez kapcsolódtak-e. Az eredményesség szempontjából a minősítést a lényegességi szinthez való viszonyítással végeztük el. Az ellenőrzés során felmértük, hogy az e-közigazgatási feladat ellátása, illetve bevezetése, működtetése érdekében milyen intézkedéseket tettek, valamint biztosították-e a közérdekű adatok közzétételét. A költségvetési gazdálkodás belső kontrolljainak ellenőrzése során értékeltük, hogy a Polgármesteri hivatalnál a költségvetés tervezési, gazdálkodási, zárszámadás készítési feladatok belső kontrolljainak kiépítettsége és működése megfelelő biztosítékot ad-e a gazdálkodási feladatok megfelelő, szabályszerű ellátására. Felmértük és minősítettük a költségvetés tervezési, a gazdálkodási, a zárszámadás készítési feladatokkal, továbbá a pénzügyi- számviteli területen az informatikával kapcsolatosan kialakított kontrollok megfelelőségét, valamint azok működésének eredményességét, megbízhatóságát. Értékeltük a belső ellenőrzés szervezeti és szabályozási keretét, továbbá működését. A Polgármesteri hivatalnál értékeltük a gazdálkodás folyamatában a kontrollok működésének megbízhatóságát, ennek keretében ellenőriztük a szakmai teljesítés igazolására és az utalvány ellenjegyzésére kialakított kontrollok végrehajtását. Az ellenőrzést a következő, kiemelt kockázatuk alapján kiválasztott 4 az általánostól jellemzően eltérő, egyedi eljárást igénylő gazdasági eseményekkel kapcsolatos kifizetésekre folytattuk le 5 : a külső szolgáltató által végzett karbantartási, kisjavítási szolgáltatások, a gépek, berendezések, felszerelések beszerzése, továbbá 4 Az önkormányzatok kiemelt előirányzataira vonatkozóan, a vertikális folyamatokra elvégeztük a kockázatok becslését, amelynek eredményeként a külső szolgáltató által végzett karbantartási, kisjavítási szolgáltatások, a gépek, berendezések, felszerelések beszerzése valamint a működési célú pénzeszköz átadások államháztartáson kívülre teljesített kifizetései kiemelkedően kockázatos területeknek bizonyultak. 5 A korábbi ellenőrzési tapasztalataink szerint ezeken a területeken a jegyzők nem, vagy hiányosan szabályozták a megbízás, megrendelés, illetve beszerzés indokoltságának, szükségességének elbírálására, igazolására, valamint a teljesítések dokumentálására, a kifizetések jogosságának megítélésére szolgáló kontrollokat. További kockázatot jelentett a külső szolgáltató által végzett karbantartási, kisjavítási munkák esetében, hogy az 50 ezer Ft alatti megrendelésekre vonatkozóan az ellenőrzési tapasztalataink szerint a jegyzők nem alakították ki a kötelezettségvállalások rendjét és nyilvántartási formáját, valamint a szabályozás elmulasztása esetén nem történt meg az írásbeli kötelezettségvállalás és annak az ellenjegyzése sem. 11

14 BEVEZETÉS a működési célú pénzeszköz átadásokból az államháztartáson kívülre teljesített kifizetésekre. Az ellenőrzés hatékony elvégzése céljából a vizsgálandó területek kiválasztása során a kockázatokon alapuló megközelítés érvényesült, ezáltal az ellenőrzési erőforrásokat azokra a területekre fókuszáltuk, amelyeken legnagyobb a hibák előfordulási valószínűsége. Az ellenőrzési erőforrások ilyen típusú összpontosításával minimálisra csökkenthető a kívánt ellenőrzési bizonyosság eléréséhez szükséges időráfordítás. A pénzügyi-számviteli folyamatokban alkalmazott belső kontrollok létezésének és működésének ellenőrzésére a vizsgált három terület évi könyvviteli tételeiből területenként egyszerű véletlen mintát vettünk. A kijelölt gazdasági eseményre elvégzett megfelelőségi tesztek alapján értékeltük a kontrollok működésének eredményességét, megbízhatóságát a vizsgált három területre különkülön, majd összefoglalóan 6 a Polgármesteri hivatal egyedi eljárást igénylő gazdasági eseményeire. A helyszíni ellenőrzés megállapításainak részletes dokumentálását három megfelelőségi tesztlapon, öt elővizsgálati és 12 helyszíni ellenőrzési munkalapon biztosítottuk. Ezeken a teszt- és munkalapokon a minősítés alapjául szolgáló kérdések és a vonatkozó konkrét jogszabályhelyek megjelölése mellett értékeltük a kialakított belső kontrollokban rejlő kockázatokat 7 és a kialakított kontrollok működésének megbízhatóságát 8. Az ÁSZ korábbi ellenőrzési javaslatai alapján tett intézkedéseket, illetve azok megvalósítását utóellenőrzés keretében vizsgáltuk. A gazdálkodási rendszer átfogó ellenőrzése során megfogalmazott javaslatok végrehajtására tett intézkedések megvalósítását ellenőriztük, az egyéb számvevőszéki ellenőrzések során tett javaslatok esetében pedig a kiadott intézkedéseket tekintettük át. 6 A vizsgált három terület egyedi értékelési pontszámait a területek relatív költségvetési súlyával arányosan összegeztük. 7 A kialakított belső kontrollokban rejlő kockázatot alacsonynak minősítettük, ha a kontrollok végrehajtásuk esetén megfelelő védelmet nyújtanak a hibák bekövetkezése ellen. Közepesnek minősítettük a belső kontrollokban rejlő kockázatot, amennyiben a kontrollok végrehajtásuk esetén a lehetséges hibák többsége ellen védelmet nyújtanak. Magasnak értékeltük a kockázatot, ha a kontrollok kialakításuk hiányában, vagy hiányos kialakításuk miatt nem nyújtanak elegendő védelmet a lehetséges hibákkal szemben. 8 A kontrollok működésének eredményességét, megbízhatóságát kiválónak értékeltük abban az esetben, ha azok működése esetleges apróbb hiányosságoktól eltekintve megfelelt a hibák megelőzésére és kijavítására meghatározott szabályozásnak és a legmagasabb szintű elvárásoknak. Jónak minősítettük a kontrollok működését, ha a hiányosságok száma ugyan jelentős volt, de nem veszélyeztette az ellenőrzött terület hibáinak megelőzését és kijavítását. Amennyiben a hiányosságok mértéke nem biztosította a hibák megelőzését, feltárását, kijavítását és ezáltal veszélyeztette az eredményes, megbízható működést, a kontroll működésének megbízhatósága gyenge minősítést kapott. 12

15 BEVEZETÉS A helyszíni ellenőrzés során kitöltött az ellenőrzést végző számvevő és a Polgármesteri hivatal felelős köztisztviselője által aláírt elővizsgálati és helyszíni ellenőrzési munkalapokat, azok kitöltési útmutatóit, továbbá a megfelelőségi tesztek dokumentumait a polgármester részére a számvevői jelentéssel egyidejűleg átadtuk. A jelentést az ÁSZ-ról szóló évi XXXVIII. tv. 25. (1) bekezdése alapján észrevétel közlése céljából megküldtük a Budapest Főváros IV. kerület Újpest Önkormányzata polgármesterének. A kapott észrevételt a jelentés 7. számú melléklete tartalmazza. 13

16 I. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK I. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK Az Önkormányzat tervezett költségvetési bevételei a évek közötti időszakban fedezték a tervezett költségvetési kiadásokat. A évben a költségvetési hiányt a felhalmozási célú költségvetési bevételeket meghaladó felhalmozási célú költségvetési kiadások tervezése okozta, melynek finanszírozására hosszú lejáratú hitelfelvételt terveztek. Az Önkormányzat a évi költségvetési rendeletben az Áht. előírásaival ellentétesen a finanszírozási célú pénzügyi műveleteket a költségvetési bevételekkel és kiadásokkal összevontan mutatta ki, illetve nem mutatta be a költségvetés hiányát. A évek közötti időszakban a év kivételével a teljesített költségvetési bevételek a teljesített költségvetési kiadásokat meghaladták, az Önkormányzat a és a évben költségvetési többlettel zárt. A évek közötti időszakban a évi költségvetés módosítása során intézkedéseket tettek, továbbá a évi költségvetés készítése során intézkedéseket terveztek a költségvetési szervek kiadási megtakarítást eredményező átszervezésére. Az Önkormányzat pénzügyi helyzete a és a évek között eladósodás vonatkozásában romlott, amit a rövid lejáratú kötelezettségek arányának növekvő tendenciája okozott. Az Önkormányzat a évek közötti időszakban nem vett igénybe hosszú lejáratú, fejlesztési célú hitelt, az önkormányzati bérlakások építésre felvett hosszú lejáratú kölcsön és kötvénytartozását 2007 júniusáig visszafizette. A években az Önkormányzat folyószámla hitelkeretének összege több mint két és félszeresére növekedett. Az Önkormányzatnak a év végén 3000 millió Ft összegű folyószámla hitele volt, ennek nagy részét betétként lekötötték. A pénzeszközök állományának növekedése következtében az Önkormányzat fizetőképessége a év végére javult, azonban a rövid lejáratú kötelezettségek pénzeszközökből történő azonnali kiegyenlítése így sem volt biztosított. A évek közötti időszakban a teljesített működési célú költségvetési bevételek növekvő mértékben fedezték a működési célú költségvetési kiadásokat. A teljesített működési célú költségvetési bevételek működési célú kiadásokhoz viszonyított többletének növekedését a helyi adóbevételek folyamatos emelkedése, különösen a forrásmegosztásból származó adóbevételek emelkedése segítette elő. A tervezett és teljesített felhalmozási kiadások a Polgármesteri hivatal új épületének beruházása, továbbá az önkormányzati intézmények bővítése, felújításai miatt a évek közötti időszakban a évi tervezett előirányzatok kivételével meghaladták a tervezett és teljesített felhalmozási célú bevételeket. A években a felhalmozási célú költségvetési kiadások fedezettsége a tervezetthez viszonyítva kedvezőtlenebbül alakult a teljesítés során, melyet az ingatlanértékesítésből tervezett bevételek elmaradása okozott, mivel az ingatlanértékesítési bevételek tervezése nem volt megalapozott. Az Önkormányzat az Ötv-ben előírtak ellenére gazdasági programmal a évek közötti időszakban nem rendelkezett, melyért felelős a jegyző, 14

17 I. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK mivel a Htv. előírása alapján az Önkormányzat gazdasági programtervezetének elkészítése a jegyző feladata. Fejlesztési célkitűzéseit az ágazati koncepciók tartalmazták, ezeket az NFT és az ÚMFT keretében megjelenő pályázati lehetőségek alapján nem módosították. A fejlesztési célkitűzések megvalósításának lehetséges pénzügyi forrásait a szakmai koncepciók nem tartalmazták. Az európai uniós forrásokkal összefüggően kettő Norvég Finanszírozási Mechanizmus keretébe tartozó pályázatot nyújtott be sikertelenül a Polgármesteri hivatal. A Polgármesteri hivatalon kívül az AMK és az ÁMK intézmények három esetben sikeresen pályáztak európai uniós forrásokra. Az Önkormányzat évi költségvetési rendeletei az Áht-ban foglaltak ellenére nem tartalmazták az európai uniós forrással támogatott fejlesztési feladatok megvalósításához, a hatályos támogatási szerződés éves kiadási és támogatási ütemezésében rögzített költségvetési kiadásokat és a fedezetéül szolgáló pénzügyi forrásokat. Az Ámr. előírásai ellenére a évek költségvetési rendeleteiben önkormányzati szinten, elkülönítetten nem mutatták be az európai uniós támogatással megvalósuló programok bevételeit és kiadásait. A Képviselőtestület tájékoztatása céljából az Ámr-ben foglaltak ellenére nem mutatták be a többéves kihatással járó feladatokat számszerűsítve, éves bontásban, szöveges indoklással. Az Önkormányzat a szabályozottság és szervezettség terén a évek között nem készült fel eredményesen az európai uniós források igénybevételére és felhasználására. Az európai uniós források igénybevételével és felhasználásával kapcsolatban, önkormányzati szintű szabályozás keretében nem jelölték ki a pályázatkoordinálás feladatait és felelősét, nem határozták meg a pályázat-nyilvántartás vezetésének felelősét. Nem szabályozták a polgármester és a pályázatfigyeléssel, pályázatkészítéssel megbízott külső szervezetek közötti kapcsolattartás rendjét, az információk átadásának formáját, tartalmát és módját, valamint a felelősség szabályait. Szabályozás hiányában a fejlesztési feladat lebonyolítására vonatkozóan nem határozták meg a folyamatba épített, előzetes és utólagos vezetői ellenőrzési feladatokat. A pályázatfigyelés személyi feltételeit sem a Polgármesteri hivatalon belül, sem külső megbízással nem biztosították. A évekre szóló informatikai stratégiát nem a Képviselő-testület fogadta el, hanem a jegyző adta ki, ebben a 4. elektronikus szolgáltatási szint megvalósítását tűzte ki célul. Az Önkormányzat nem rendelkezett a évekre vonatkozó informatikai stratégiával. Az Önkormányzatnál kialakították és működtették az e-közigazgatási feladatokat ellátó informatikai rendszert. Az Önkormányzat honlapján egyes ügykörökben az e-ügyintézés 2. szintjét valósították meg. Az Önkormányzat az elektronikus ügyintézés szabályairól rendeletet alkotott, melyben felsorolta azokat a közigazgatási, hatósági ügyeket, amelyek intézése elektronikus úton történik, a többi elektronikusan intézhető ügyfajtát azonban kizárták. Az Önkormányzat az Áht. előírása ellenére nem tette közzé a céljellegű fejlesztési és működési támogatások adatai közül a támogatások céljára, a megvalósulás helyszínére, valamint a vagyonnal történő gazdálkodással összefüggő, nettó öt millió Ft-ot elérő, vagy azt meghaladó értékű vagyonértékesítésre, vagyonhasznosításra vonatkozó szerződések adatait. Az Önkormányzat az Ámr. előírása ellenére a költségvetési beszámolók szöveges indoklását nem tette közzé. Az e-közigazgatási feladatokat ellátó informatikai rendszer ügyfelek általi igénybevételét nem kísérték figyelemmel. 15

18 I. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK A költségvetés tervezési és a zárszámadás készítési folyamatok szabályozottságának hiányosságai magas kockázatot jelentettek a feladatok szabályszerű végrehajtásában, mivel a jegyző az Áht. előírásai ellenére nem alakította ki a költségvetés tervezés és a zárszámadás készítés ellenőrzési feladatait. Az Önkormányzat intézményei részére a költségvetési javaslat összeállításával kapcsolatos követelményeket nem határozta meg, az intézményi mutatószám felmérés és elszámolás, a saját bevételek előirányzatai és a költségvetés megalapozását szolgáló helyi rendeletek összhangja ellenőrzését nem írta elő. A költségvetési igények indokoltsága, teljesíthetősége tekintetében a munkafolyamatba épített ellenőrzést a jegyző nem szabályozta, a költségvetési tervezés és a zárszámadás koordinálásáért, az intézményi költségvetésekben szereplő adatok egyeztetéséért, ellenőrzéséért felelős személyeket nem jelölte ki. A jegyző az Ámr. előírása ellenére nem készítette elő a költségvetési szervek elemi beszámolója felülvizsgálatának rendjét az Önkormányzat költségvetési szerveinek felügyeletét ellátó Képviselő-testület általi elfogadásra. A költségvetés tervezési és zárszámadás készítési folyamatban a kontrollok működésének megbízhatósága gyenge volt, mert a jegyző az Áht. előírásai ellenére nem ellenőriztette a költségvetési javaslat összeállításával kapcsolatos követelményeket, a költségvetési tervezéshez készített intézményi mutatószám felmérés és elszámolás adatainak megalapozottságát. A jegyző nem ellenőriztette az Önkormányzat intézményei és a Polgármesteri hivatal szervezeti egységei által benyújtott költségvetési igények indokoltságát és teljesíthetőségét, a saját bevételek előirányzatai és a költségvetés megalapozását szolgáló helyi rendeletek összhangját, továbbá az Ámr. előírása ellenére az intézményi számszaki beszámolóknak az általa meghatározott adatszolgáltatással való összhangját. A gazdálkodási, a pénzügyi-számviteli és a folyamatba épített ellenőrzési feladatok szabályozottságának hiányosságai magas kockázatot jelentettek a gazdálkodási feladatok megfelelő és szabályszerű végrehajtásában, mivel a gazdasági szervezet részletes feladatainak szabályozására nem készítettek ügyrendet, a jegyző a kötelezettségvállalás és utalványozás ellenjegyzésére nem adott felhatalmazást, az 50 ezer Ft-ot el nem érő kifizetések esetében a kötelezettségvállalások nyilvántartási formáját és rendjét belső szabályzatban nem rögzítette. A szakmai teljesítés igazolás módjáról a jegyző belső szabályzatban nem rendelkezett, valamint nem jelölte ki az azt végző személyeket, az érvényesítési feladatok kontrolljainak kialakítása a költségvetési gazdálkodás teljesítése során nem történt meg, mert annak ellátására a jegyző írásban csak a kimenő és a szállítói számlák tekintetében adott megbízást. A pénzügyiszámviteli területen dolgozó munkatársak munkaköri leírásai nem tartalmazták a vezetők és a munkatársak feladatait, kötelezettségeit, hatás- és felelősségi jogkörüket. A számviteli szabályzatokban a jegyző nem rögzítette az üzemeltetésre átadott eszközök leltározásának a módját, a követelések besorolásának elveit, dokumentálásának szabályait, az értékelések ellenőrzéséért felelős munkaköröket, az önköltségszámítás rendjét, a pénzkezelés során az utólagos vezetői ellenőrzés gyakoriságát, dokumentálásának módját, a selejtezési eljárás szabályszerű végrehajtásának folyamatba épített ellenőrzéséért felelős személyeket, valamint nem készítette el a számlarendet. A FEUVE rendszer részeként elkészített ellenőrzési nyomvonalban nem rögzítette az egyes tevékenységek, feladatok elvégzését igazoló dokumentumok nyilvántartási helyét a rendszerben. A gazdálkodási, a pénzügyi-számviteli és a folyamatba épített ellenőrzési feladatok szabályozottságának hiányosságaiért, hibáiért a jegyző a felelős, mi- 16

19 I. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK vel a szabályszerű gazdálkodási, pénzügyi-számviteli, a folyamatba épített, előzetes és utólagos vezetői ellenőrzés megszervezése és hatékony működtetése az Áht., valamint az Ötv. előírásai alapján a jegyző kötelezettsége. A Htv-ben foglaltak alapján a jegyző feladat- és hatásköre a Polgármesteri hivatal operatív gazdálkodási feladatainak irányítása, valamint a Ktv. előírása alapján a jegyzőnek, mint köztisztviselőnek a feladatait megfelelő szakmai hozzáértéssel, a jogszabályi előírásokat betartva kellett volna ellátnia. A jegyző 2008 április hónapban elkészítette a Polgármesteri hivatal számlarendjét, önköltségszámítási szabályzatát és meghatározta a szakmai teljesítés igazolásának a módját, valamint kijelölte az azt végző személyeket, meghatározta az egyedileg 50 ezer Ft-ot el nem érő kifizetések rendjét és nyilvántartási formáját. A Polgármesteri hivatalban a évben a gazdasági eseményekkel kapcsolatos kifizetések során a működésbeli hibák megelőzésére, feltárására, kijavítására kialakított kontrollok működésének megbízhatósága összességében gyenge volt, mert a szakmai teljesítés igazolásának a módját a jegyző nem határozta meg, valamint nem jelölte ki az azt végző személyeket. Az utalványok ellenjegyzése során a jegyző aláírása ellenére a kifizetést megelőzően nem ellenőrizte a gazdálkodásra vonatkozó szabályok betartását, a szakmai teljesítésigazolás és az érvényesítés megtörténtét, valamint a programozás, klímajavítás, kazán karbantartás, számítógépes konfigurációk, nyomtatók, hangszerek beszerzése, illetve egy alapítvány támogatásának eseteiben az utalványok ellenjegyzését felhatalmazás nélküli személy végezte. A szakmai teljesítés igazolás és az utalvány ellenjegyzése során a kontrollok gyenge megbízhatóságú működéséért, hibáiért a jegyző a felelős, mivel a szabályszerű gazdálkodási, pénzügyi-számviteli, a folyamatba épített, előzetes és utólagos vezetői ellenőrzés megszervezése és hatékony működtetése az Áht. és az Ötv. előírásai alapján a jegyző kötelezettsége. A Polgármesteri hivatalban az informatikai rendszer szabályozottságának hiányosságai közepes mértékű kockázatot jelentettek az informatikai feladatok biztonságos végrehajtásában, mivel a évben nem rendelkeztek az Önkormányzat közép- és hosszú távú célkitűzéseit és az azok megvalósításához szükséges intézkedéseket tartalmazó informatikai stratégiával, továbbá nem biztosították az informatikával kapcsolatos szabályzatok dolgozókkal való megismertetését, azonban a kialakított belső kontrollok végrehajtásuk esetén a lehetséges hibák többsége ellen védelmet nyújtottak. A pénzügyi-számviteli informatikai rendszer évi működtetésénél a működésbeli hibák megelőzésére, feltárására, kijavítására kialakított kontrollok működésének megbízhatósága jó volt, mivel a számítógépes program biztosította a könyvviteli mérleg és főkönyv, illetve a főkönyv és a költségvetési beszámoló adatainak egyezőségét, azonban nem volt megoldott az analitikus nyilvántartások informatikai eszközökkel történő vezetése, feldolgozása. Nem volt biztosított a rögzített hibás adatok kezelése, és a pénzügyi-számviteli számítógépes informatikai rendszer kimeneti adatainak folyamatos kontrollját nem alakították ki. A belső ellenőrzés szervezeti keretei kialakításának és szabályozásának hiányosságai a belső ellenőrzési feladatok végrehajtásában közepes kockázatot jelentettek, mivel nem biztosították a belső ellenőrök függetlenségét, az a pol- 17

20 I. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK gármesteri kabinet részeként működött, nem határidőre alakították ki a belső ellenőrzés ellátásának módját és az éves ellenőrzési terv tartalmában nem felelt meg a Ber. előírásainak, azonban a kialakított szervezet szabályszerű működése esetén a lehetséges hibák többsége ellen védelmet nyújtott. Az SzMSz-ben meghatározták a belső ellenőrzési kötelezettséget, az ellátandó feladatokat, de a Ber-ben foglaltak ellenére nem szabályozták a belső ellenőrzést végzők jogállását. A Képviselő-testület a évek vonatkozásában az Ötv-ben előírt határidőn túl fogadta el a belső ellenőrzési tervet. A belső ellenőrök függetlenségét márciustól biztosították. Az intézmények ellenőrzése tekintetében kockázatelemzést nem végeztek. Az évközben elrendelt soron kívüli vizsgálatok esetében ellenőrzési programot nem készítettek. A belső ellenőrzés működésénél kialakított kontrollok megbízhatósága jó volt, mivel az éves ellenőrzési tervben foglaltaknak megfelelően gondoskodtak a költségvetési szervek ellenőrzéseinek végrehajtásáról, azonban az ellenőrzéseket nem minden esetben ellenőrzési program alapján hajtották végre, a belső ellenőrök függetlenségét a belső ellenőrzési tevékenység során nem biztosították. A Polgármesteri hivatalnál a FEUVE rendszer kiépítésének és működésének helyi szabályoknak való megfelelését, a pénzügyi irányítási rendszer működésének gazdaságosságát, hatékonyságát és eredményességét, valamint az Önkormányzat költségvetéséből céljelleggel nyújtott támogatások rendeltetés szerinti felhasználását nem ellenőrizték. Az ellenőrzési jelentések nem feleltek meg a Ber-ben foglalt követelményeknek, az ellenőrzöttek két kivételtől eltekintve nem készítettek intézkedési tervet a hiányosságok megszüntetésére. A évi ellenőrzési jelentésben a belső ellenőrzési vezető nem értékelte a belső ellenőrzés tárgyi és személyi feltételeit. Az ÁSZ évben végzett előző átfogó ellenőrzése javaslataira tett intézkedések ellenére a Polgármesteri hivatal által ellátott belső ellenőrzési feladatok szabályozottsága összességében nem javult. A éves ellenőrzési tervben előírt feladatok 25%-át nem végezték el, azonban a tervezett ellenőrzéseken felül további 13 ellenőrzés elvégzéséről határozott a polgármester, amely feladatokra a soron kívül végzendő ellenőrzésekre tervezett tartalék idő nem volt elegendő. A Polgármesteri hivatalban a Belső Ellenőrzési Egység a évben összesen 19 vizsgálatot végzett. A belső ellenőrzésekről készített jelentések értékelték a rendelkezésre álló információkat, azonban hét vizsgálati jelentés nem tartalmazott ajánlásokat, következtetéseket, javaslatokat. A jegyző a évi költségvetési beszámoló keretében az Áht. előírásainak megfelelően beszámolt a Polgármesteri hivatal belső ellenőrzésének és a FEUVE működtetésének tapasztalatairól. A polgármester a évről szóló éves ellenőrzési jelentést a zárszámadási rendelettervezettel egyidejűleg terjesztette a Képviselő-testület elé, melyet az elfogadott, további követelményeket, elvárásokat nem fogalmazott meg. Az ÁSZ által a években végzett ellenőrzések során tett javaslatok összességében 48%-ban hasznosultak, 13%-ban részben teljesültek, 39%-nál nem történt intézkedés. Az ÁSZ az Önkormányzat gazdálkodását a évben ellenőrizte átfogó jelleggel, melynek során szabályszerűségi és célszerűségi javaslatokat tett. A polgármester nem készíttetett intézkedési tervet a javaslatok realizálása érdekében. Az ÁSZ jelentés 36 javaslatot tartalmazott, a szabályszerűségi javaslatok közül a költségvetési rendeletek előirányzatainak módosításá- 18

21 I. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK ra, a vagyon kimutatására, a víziközművek önkormányzati tulajdonban maradásának biztosítására, a céljellegű támogatások számadási kötelezettségének előírására, a közbeszerzési rendelet hatályon kívül helyezésére, a jóváhagyott pénzmaradványról az intézmények értesítésére, a likviditási terv folyamatos aktualizálására vonatkozó javaslatokat megvalósították. Részben teljesültek a számviteli politika keretében elkészített szabályzatok tartalmi kiegészítésére, a költségvetési gazdálkodási és ellenőrzési jogkörök gyakorlására, az eszközök értékelésére, a vagyongazdálkodási rendelet kiegészítésére, a zárszámadási rendelet határidőben történő benyújtására vonatkozó szabályszerűségi javaslatok. Nem hasznosultak a gazdasági program elkészítésére, a munkafolyamatba épített ellenőrzések elvégzésére, a követelések minősítésére, a lakásértékesítésekből származó bevétel átutalására vonatkozó szabályszerűségi javaslatok. Nem hasznosultak továbbá az alapítványoknak céljelleggel nyújtott önkormányzati támogatások esetében a Képviselő-testület döntési hatáskörének gyakorlására, a közbeszerzések teljes körű lefolytatására, a zárszámadási rendelet mellékleteinek kiegészítésére, a helyi kisebbségi önkormányzatok költségvetési határozatainak a költségvetési rendeletbe változatlan formában történő beépítésére, a helyi kisebbségi önkormányzatokkal kötött együttműködési megállapodások módosítására, a költségvetési szervek ellenőrzési tapasztalatainak rendszeres áttekintésére vonatkozó szabályszerűségi javaslatok. A célszerűségi javaslatok közül a belső ellenőrzés szabályozására, a munkaköri leírásoknak az informatikai rendszerek használatához kapcsolódó feladatokkal történő kiegészítésére vonatkozó javaslatokat megvalósították, részben teljesült az intézmények ellenőrzését ellátók létszámának fejlesztésére vonatkozó célszerűségi javaslat. Nem valósították meg a vagyongazdálkodási koncepció elkészítésére, a vagyongazdálkodással kapcsolatos előterjesztések formai követelményeinek meghatározására, az ingatlanforgalmi szakvélemény beszerzésének szabályozására, a belső ellenőrzés munkatervének kiegészítésére és módosítására, a belső ellenőrzés javaslatainak megvalósítására, a munkafolyamatba épített ellenőrzés működésének feltételeire, a készpénzforgalom csökkentésére vonatkozó célszerűségi javaslatokat. A és a évi zárszámadás vizsgálatához kapcsolódóan a kötött felhasználású támogatások évi, valamint a normatív állami hozzájárulás igénylésének és elszámolásának évi ellenőrzését követően a jegyző az ÁSZ jelentésben megfogalmazott javaslatok végrehajtására határidő és felelősök meghatározásával intézkedési tervet készített és annak végrehajtására intézkedett. Az átfogó ellenőrzés javaslatainak alacsony arányú hasznosítása miatt számottevően nem javult a költségvetés készítés rendje, a gazdálkodási és a pénzügyi-számviteli feladatok ellátásának szabályozottsága, a belső kontrollrendszer működése. 19

22 I. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK A helyszíni ellenőrzés megállapításainak hasznosítása mellett javasoljuk: a polgármesternek a jogszabályi előírások maradéktalan betartása érdekében 1. terjessze a Képviselő-testület elé az Ötv. 91. (7) bekezdésében foglaltaknak megfelelően a jegyző által a Htv (1) bekezdés a) pontjában foglaltak alapján elkészített gazdasági program tervezetet; 2. gondoskodjon, hogy a Képviselő-testület az Ötv. 92. (6) bekezdésében foglaltak alapján határidőben fogadja el a belső ellenőrzési tervet; 3. gondoskodjon az Önkormányzat gazdálkodásának évi átfogó ellenőrzése során az ÁSZ által tett és nem teljesült szabályszerűségi és célszerűségi javaslatok végrehajtásáról; 4. tegyen javaslatot a Képviselő-testületnek, hogy vizsgálja meg a jegyző felelősségét a számvevői jelentés 2.1, valamint pontjaiban rögzített jogszabálysértések tekintetében a Ktv. 51. (1) bekezdése alapján és tegye meg a szükséges intézkedéseket a vizsgálat eredménye figyelembevételével; a munka színvonalának javítása érdekében 5. kezdeményezze, hogy a jelentésben foglaltakat a Képviselő-testület tárgyalja meg és a feltárt hiányosságok megszüntetése érdekében készíttessen intézkedési tervet a határidők és felelősök megjelölésével; a jegyzőnek a jogszabályi előírások maradéktalan betartása érdekében 1. gondoskodjon arról, hogy az Áht. 8/A. (1) és (7) bekezdésében előírtaknak megfelelően a költségvetés megállapításakor, valamint a költségvetés végrehajtásáról szóló beszámoláskor a rendelet-tervezetben meghatározzák a költségvetés hiányát és finanszírozásának módját, továbbá a finanszírozási célú pénzügyi műveleteket ne számolják el a költségvetési hiányt módosító költségvetési bevételként, illetve költségvetési kiadásként; 2. gondoskodjon a költségvetési rendelettervezet elkészítésénél arról, hogy az európai uniós forrásokkal támogatott fejlesztések a) bevételi és kiadási előirányzatait az Áht. 69. (1) bekezdése alapján tervezzék meg; b) bevételi és kiadási előirányzatait az Ámr. 29. (1) bekezdés k) pontja alapján elkülönítetten tartalmazza a költségvetési rendelettervezet; 20

23 I. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK 3. gondoskodjon a közérdekű adatok közzététele során: a) a 18/2005. (XII. 27.) IHM rendelet 1. (2) bekezdésében meghatározott szerkezeti rend betartásáról; b) az Áht. 15/A. (1) bekezdés és 15/B. (1) bekezdés előírásai alapján a működési és fejlesztési célú támogatások céljának, a megvalósítás helyszínének, valamint a vagyonnal történő gazdálkodással összefüggő, nettó öt millió Ft-ot elérő, vagy azt meghaladó értékű vagyonértékesítésre, vagyonhasznosításra vonatkozó szerződések adatainak közzétételéről; c) az Ámr. 157/D. (1) bekezdésében említett 22. számú mellékletben előírt éves költségvetési beszámoló szöveges indoklásának közzétételéről; 4. gondoskodjon az Áht (1) bekezdés a) és c) pontjainak megfelelően a költségvetés tervezési és a zárszámadás készítési folyamatok szabályozottságának biztosítása érdekében: a) az Önkormányzat intézményei részére a költségvetési javaslat összeállításával kapcsolatos követelmények meghatározásáról; b) a költségvetési tervezéshez készített intézményi mutatószám felmérés, illetve az állami támogatásokkal, hozzájárulásokkal történő elszámoláshoz közölt mutatószámok folyamatba épített ellenőrzésének, továbbá a saját bevételek (helyi adók, intézményi térítési díjak, egyéb szolgáltatási díjak) előirányzatai és a költségvetés megalapozását szolgáló helyi rendeletek összhangja ellenőrzésének szabályozásáról, valamint a feladatot végző köztisztviselők munkaköri leírásaiban történő előírásáról; c) az Önkormányzat intézményei és a Polgármesteri hivatal szervezeti egységei által benyújtott költségvetési igények indokoltsága, teljesíthetősége tekintetében a munkafolyamatba épített ellenőrzés szabályozásáról; d) a költségvetési tervezés és a zárszámadás készítés koordinálásáért, továbbá az intézményi költségvetésekben szereplő adatok egyeztetéséért, ellenőrzéséért felelős személyek kijelöléséről a Polgármesteri hivatalban; 5. gondoskodjon az Ámr (2) bekezdés a)-c) pontjainak megfelelően a költségvetési intézmények elemi beszámolója felülvizsgálati rendjének elkészítéséről és a Képviselő-testület részére történő előterjesztés előkészítéséről; 6. a gazdálkodási, a pénzügyi-számviteli és a folyamatba épített ellenőrzési feladatok szabályszerű végrehajtási feltételeinek kialakítása érdekében: a) készítse el az Ámr. 17. (5) bekezdésében előírtak alapján a Polgármesteri hivatal gazdasági szervezetének ügyrendjét; b) egészítse ki az érvényesítő írásos megbízását az Ámr (3)-(4) bekezdésének előírása alapján, hogy az érvényesítést minden gazdasági eseményre végezzék el; 21