BEVEZETÉS 10 I. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK 14

Átírás

1 1

2 2

3 TARTALOMJEGYZÉK BEVEZETÉS 10 I. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK 14 II. RÉSZLETES MEGÁLLAPÍTÁSOK Az Önkormányzat költségvetési és pénzügyi helyzete A tervezett költségvetési bevételek és kiadások alapján a költségvetési egyensúly, a költségvetési hiány oka, finanszírozásának tervezett módja és a költségvetési hiány megállapításának szabályszerűsége A teljesített költségvetési bevételek és kiadások alapján a pénzügyi egyensúly, a pénzügyi hiány oka, finanszírozásának módja és hatása a pénzügyi helyzet alakulására az eladósodás, valamint a fizetőképesség szempontjából Az Önkormányzat felkészültsége az európai uniós források igénylésére és felhasználására, valamint az elektronikus közszolgáltatási feladatok ellátására Az európai uniós források igénybevételére és a várható támogatás felhasználására történt felkészülés szabályozottságának, szervezettségének eredményessége Az európai uniós forrásokra történő pályázatok benyújtására vonatkozó döntések összhangja a fejlesztési célkitűzésekkel Az európai uniós forrásokhoz kapcsolódóan a pályázatfigyelés, a pályázatkészítés, valamint az európai uniós támogatással megvalósuló fejlesztés lebonyolítása belső rendjének szabályozottsága, a végrehajtás személyi, szervezeti feltételei, az ellenőrzési feladatok meghatározása A fejlesztési feladat lebonyolításánál a feladatellátás rendjére, az ellenőrzési feladatok teljesítésére, valamint a felelősségi szabályokra vonatkozó előírások betartása Az elektronikus közszolgáltatás feltételeinek kialakítása, a közérdekű gazdálkodási adatok elektronikus közzététele A költségvetési gazdálkodás belső kontrolljai A szabályozottság kockázata a költségvetés tervezési, gazdálkodási, beszámolási és a folyamatba épített, előzetes és utólagos vezetői ellenőrzési feladatoknál A belső kontrollok működése az önkormányzati források szabályszerű felhasználásában, a költségvetési tervezés, gazdálkodás, beszámolás folyamataiban A belső ellenőrzési kötelezettség teljesítése, javaslatainak hasznosulása Az ÁSZ korábbi ellenőrzési javaslatai alapján készített intézkedési terv végrehajtása, eredményessége Az Önkormányzat gazdálkodási rendszerének átfogó ellenőrzése során tett javaslatok végrehajtására tervezett intézkedések megvalósulása 48 3

4 4.2. A zárszámadáshoz kapcsolódó (állami hozzájárulások, támogatások igénylésének és felhasználásának ellenőrzése), valamint a további vizsgálatok esetében a megállapítások, javaslatok alapján tett intézkedések 52 ZÁRADÉK 55 MELLÉKLETEK 1. számú Az Önkormányzat gazdálkodását meghatározó adatok, mutatószámok (1 oldal) 2. számú Az önkormányzati vagyon alakulása (1 oldal) 2/a. számú Az önkormányzati kötelezettségek alakulása (1 oldal) 3. számú Az Önkormányzat évi költségvetési előirányzatainak és évi pénzügyi teljesítéseinek alakulása (1 oldal) 4. számú Tanúsítvány az európai uniós forrásokkal támogatott célok és programok évi tervezett és teljesített adatairól (1 oldal) 5. számú Adatlap az európai uniós forrással támogatott Civil ház kialakítása Dévaványán fejlesztéséről (3 oldal) 6. számú Az ellenőrzés során átadott munkatáblák, munkalapok és megfelelőségi tesztek jegyzéke (4 oldal) 4

5 RÖVIDÍTÉSEK JEGYZÉKE Törvények Áht. Eisztv. Htv. az államháztartásról szóló évi XXXVIII. törvény az elektronikus információszabadságról szóló évi XC. törvény a helyi önkormányzatok és szerveik, a köztársasági megbízottak, valamint egyes centrális alárendeltségű szervek feladat- és hatásköreiről szóló évi XX. törvény Kbt. a közbeszerzésekről szóló évi CXXIX. törvény Ket. a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló évi CXL. törvény Ötv. a helyi önkormányzatokról szóló évi LXV. törvény Számv. tv. a számvitelről szóló évi C. törvény Rendeletek Ámr. az államháztartás működési rendjéről szóló 217/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet Ber. a költségvetési szervek belső ellenőrzéséről szóló 193/2003. (XI. 26.) Korm. rendelet Vhr. az államháztartás szervezetei beszámolási és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 249/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet 18/2005. (XII. 27.) IHM rendelet a közzétételi listákon szereplő adatok közzétételéhez szükséges közzétételi mintákról szóló 18/2005. (XII. 27.) IHM rendelet évi költségvetési rendelet Dévaványa Város Önkormányzat Képviselő-testületének 4/2006. (III. 1.) számú önkormányzati rendelete a évi költségvetésről évi költségvetési rendelet évi költségvetési rendelet évi költségvetési rendelet évi zárszámadási rendelet évi zárszámadási rendelet évi zárszámadási rendelet Szórövidítések ÁMK ÁROP Dévaványa Város Önkormányzat Képviselő-testületének 3/2007. (II. 23.) számú önkormányzati rendelete a évi költségvetésről Dévaványa Város Önkormányzat Képviselő-testületének 3/2008. (II. 29.) számú önkormányzati rendelete a évi költségvetésről Dévaványa Város Önkormányzat Képviselő-testületének 4/2009. (II. 27.) számú önkormányzati rendelete a évi költségvetésről Dévaványa Város Önkormányzat Képviselő-testületének 9/2007. (III. 30.) számú önkormányzati rendelete a évi költségvetés végrehajtásáról Dévaványa Város Önkormányzat Képviselő-testületének 12/2008. (IV. 25.) számú önkormányzati rendelete a évi költségvetés végrehajtásáról Dévaványa Város Önkormányzat Képviselő-testületének 10/2009. (V. 4.) számú önkormányzati rendelete a évi költségvetés végrehajtásáról Általános Művelődési Központ ÚMFT Államreform Operatív Program 5

6 ÁSZ AVOP DAOP e-közigazgatás EMVA EKOP FEUVE GVOP jegyző KEOP Képviselő-testület NFT polgármester Polgármesteri hivatal Polgármesteri hivatal SzMSz-e TÁMOP Társulás TIOP ÚMFT Állami Számvevőszék NFT Agrár és Vidékfejlesztési Operatív Program ÚMFT Dél-Alföldi Operatív Program elektronikus közigazgatás Európai Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Alap ÚMFT Elektronikus Közigazgatás Operatív Program folyamatba épített, előzetes és utólagos vezetői ellenőrzés NFT Gazdasági Versenyképesség Operatív Program Dévaványa Város Önkormányzatának jegyzője ÚMFT Környezet és Energia Operatív Program Dévaványa Város Önkormányzatának Képviselő-testülete Nemzeti Fejlesztési Terv Dévaványa Város Önkormányzatának polgármestere Dévaványa Város Önkormányzatának Polgármesteri Hivatala Dévaványa Város Önkormányzata Polgármesteri Hivatalának Szervezeti és Működési Szabályzata (jóváhagyta a Képviselő-testület, hatályos március 1-től) ÚMFT Társadalmi Megújulás Operatív Program Szeghalom Kistérség Többcélú Társulása ÚMFT Társadalmi Infrastruktúra Operatív Program Új Magyarország Fejlesztési Terv 6

7 ÉRTELMEZŐ SZÓTÁR 1. elektronikus szolgáltatási szint 2. elektronikus szolgáltatási szint 3. elektronikus szolgáltatási szint 4. elektronikus szolgáltatási szint EMIR európai uniós források fejlesztési feladat (projekt) fejlesztési célkitűzés hazai társfinanszírozás irányító hatóság Az 1044/2005. (V. 11.) Korm. határozat alapján olyan információs, tájékoztató szolgáltatás, amely csak általános információkat közöl az adott üggyel kapcsolatos teendőkről és a szükséges dokumentumokról. Az 1044/2005. (V. 11.) Korm. határozat alapján olyan egyirányú kapcsolatot biztosító szolgáltatás, amely az 1. szinten túl biztosítja az adott ügy intézéséhez szükséges dokumentumok, nyomtatványok letöltését, és azok ellenőrzéssel, vagy ellenőrzés nélküli elektronikus kitöltését, amely esetben a dokumentumok benyújtása hagyományos úton történik. Az 1044/2005. (V. 11.) Korm. határozat alapján olyan kétirányú kapcsolatot biztosító szolgáltatás, amely közvetlen, vagy ellenőrzött kitöltésű dokumentum segítségével biztosítja az elektronikus adatbevitelt és a bevitt adatok ellenőrzését. Az ügy indításához, intézéséhez személyes megjelenés nem szükséges, de az ügyhöz kapcsolódó köz-igazgatási döntés (határozat, egyéb aktus) közlése, valamint a kapcsolódó illeték-, vagy díjfizetés hagyományos úton történik. Az 1044/2005. (V. 11.) Korm. határozat alapján olyan teljes közvetlen kétirányú ügyintézési folyamatot biztosító szolgáltatás, amikor az ügyhöz kapcsolódó közigazgatási döntés is elektronikus úton kerül közlésre, illetve a kapcsolódó illeték-, vagy díjfizetés elektronikus úton is intézhető. Egységes Monitoring Informatikai Rendszer az Európai Unió által nyújtott egyes pénzügyi támogatások felhasználásával megvalósuló programok, projektek figyelemmel kísérésére kialakított számítógépes nyilvántartási rend-szer, amely a programok és a projektek adatait gyűjti, rendszerezi és tartja nyilván. A támogatott projekt megvalósítása érdekében, a fejlesztés lebonyolítása során felmerült kiadások finanszírozási forrása. A fejlesztési feladat (projekt) tartalmilag és formailag részletesen kidolgozott, megfelelő pénzügyi háttérrel és végrehajtási ütemezéssel rendelkező fejlesztési terv, amely illeszkedik az Európai Unió, illetve a Nemzeti Fejlesztési Terv és az Új Magyarország Fejlesztési Terv által támogatott programokhoz. Az önkormányzat által ellátott kötelező, vagy önként vállalt feladatok biztosításának mennyiségi, vagy minőségi fejlesztésére vonatkozó terv. A mennyiségi fejlesztés megvalósulhat beszerzéssel, létesítéssel, bővítéssel, átalakítással. A központi költségvetési és az elkülönített állami pénzalapokból származó finanszírozás. A strukturális alapok és a Kohéziós alap forrásainak szabályszerű, hatékony és eredményes felhasználásához szükséges intézményrendszer felső eleme. Az irányító ha-tóság általános és átfogó felelősséget visel a programok, projektek hatékony és szabályszerű végrehajtásáért. Felelősségi köréből eredően ellenőrzi a közösségi, valamint a hazai jogszabályok betartását, koordinálja az európai uniós források szétosztásának folyamatát, irányítja az intézményrendszer, a statisztikai és a pénzügyi nyilván-tartási rendszer műkö- 7

8 dését. Az Új Magyarország Fejlesztési Terv Irányító Hatósága közreműködik az Operatív Program véglegesítésében, irányítja az Operatív Program Program-kiegészítő Dokumentum kidolgozását, és közreműködő szerepet vállal e dokumentumoknak az Európai Bizottsággal történő tárgyalásaiban. Az Irányító Hatóság részt vesz továbbá a költségvetési tervezésében, valamint közreműködő szervezetek bevonásával irányítja a meghirdetett pályázatok és a központi programok végrehajtását. kedvezményezett központi program közreműködő szervezet lebonyolítás operatív program Nemzeti Fejlesztési Terv Az a helyi önkormányzat, amely a támogatási szerződést kedvezményezettként aláírja, a projektet, illetve a központi programhoz kapcsolódó támogatott önkormányzati programot végrehajtja. Az ország egészére, több régióra, egy régióra vonatkozó, de mindenképpen az önkormányzat közigazgatási területén túlmutató program, amelynél a támogatott programok kiválasztása pályáztatás nélkül, előre meghatározott feltételrendszer szerint történik, a kedvezményezettek közvetlen megkeresésével. Az Európai Unió pénzügyi alapja a Kohéziós alap, a környezetvédelem és a közlekedés terén nyújt lehetőséget az egyes tagországoknak központi programok megvalósítására. A közreműködő szervezet az európai uniós támogatást elnyert kedvezményezettekkel kapcsolatot tartó szerv. Az operatív programok közreműködő szervezetei befogadják, nyilvántartják, döntésre előkészítik a pályázatokat, rögzítik a támogatással kapcsolatos adatokat az Egységes Monitoring Informatikai Rendszerben, elvégzik a támogatások előzetes (szerződéskötést megelőző), közbenső (a pénzügyi elszámolás, finanszírozás folyamatában végzett) és utólagos (a támogatott projekt pénzügyi lezárását megelőző) ellenőrzését. Az önkormányzatoknál a leggyakrabban előforduló operatív program a Regionális Fejlesztési Operatív Program végrehajtásában közreműködő szervezetek a VÁTI Kht. és a regionális fejlesztési ügynökségek. A Kohéziós alap kettő közreműködő szervezete (Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium, Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium) a támogatott projektek végrehajtásához kapcsolódó operatív feladatokat látják el. Ennek keretében megkötik a szerződéseket a projekt kedvezményezettjével, folyamatosan nyomon követik a teljesítéseket, lebonyolítják a támogatások kifizetését, vezetik az Egységes Monitoring Informatikai Rendszert. Az európai uniós források felhasználásával megvalósuló fejlesztésre irányuló műszaki, gazdasági (pénzügyi) tevékenységet magában foglaló szervezési, irányítási szolgáltatás. A szervezési szolgáltatás kiterjedhet a pályázat-készítésre, a közbeszerzési eljárás lebonyolításán keresztül a folyamatos műszaki ellenőrzésre, a pénzügyi elszámolásra, a műszaki átadás-átvételre, az üzembe helyezésre, illetve a fejlesztési folyamat egyes elemeire. Az Európai Bizottság által jóváhagyott, a Közösségi Támogatási Keret végrehajtására vonatkozó, több évre szóló intézkedésekhez kapcsolódó prioritások egységes rendszerét tartalmazó dokumentum. Helyzetelemzést, stratégiát a tervezett fejlesztési területek prioritásait, azok céljait és pénzügyi forrásaik megjelölését tartalmazó do- 8

9 regionális program Új Magyarország Fejlesztési Terv támogatási szerződés kumentum, amelyet a Magyar Köztársaság készített az Európai Unió programozási irányelveinek, célkitűzéseinek megfelelően a fejlődésben lemaradó régiók fejlődésének és strukturális átalakulásának elősegítésére a kiemelt szükségletekre figyelemmel. A Nemzeti Fejlesztési Terv stratégiai fejezetének célja, hogy a közötti időszakra kijelölje a strukturális alapokból támogatható fejlesztéspolitikai célkitűzéseit és prioritásait. A strukturális alapok operatív programjai: Agrár és Vidékfejlesztési Operatív Program (AVOP); Gazdasági Versenyképesség Operatív Program (GVOP); Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program (HEFOP); Környezetvédelmi és Infrastruktúra-fejlesztési Operatív Program (KIOP); Regionális Fejlesztési Operatív Program (ROP). Az ágazati és regionális prioritásokat egyaránt tartalmazó operatív program regionális prioritása, illetve támogatási konstrukciója. Az Új Magyarország Fejlesztési Terv célja a foglalkoztatás bővítése és a tartós növekedés feltételeinek megteremtése. Ennek érdekében között hat kiemelt területen indított el összehangolt állami és európai uniós fejlesztéseket: a gazdaságban, a közlekedésben, a társadalom megújulása érdekében, a környezet és az energetika területén, a területfejlesztésben és az államreform feladataival összefüggésben. Az Új Magyarország Fejlesztési Terv operatív programjai: Államreform Operatív Program (ÁROP); Elektronikus Közigazgatás Operatív Program (EKOP); Gazdaságfejlesztés Operatív Program (GOP); Környezet és Energia Operatív Program (KEOP); Közlekedés Operatív Program (KÖZOP); Dél-Alföldi Operatív Program (DAOP); Dél-Dunántúli Operatív Program (DDOP); Észak-Alföldi Operatív Program (ÉAOP); Észak- Magyarországi Operatív Program (ÉMOP); Közép-Dunántúli Operatív Program (KDOP); Közép-Magyarországi Operatív Program (KMOP); Nyugat-Dunántúli Operatív Program (NYDOP); Társadalmi Infrastruktúra Operatív Program (TIOP); Társadalmi Megújulás Operatív Program (TÁMOP). A strukturális alapok esetében az irányító hatóságnak, illetve a Kohéziós Alap esetében a közreműködő szervezeteknek a kedvezményezett önkormányzattal kötött szerződése, amely a támogatás felhasználásának részletes fel-tételeit tartalmazza. Az Új Magyarország Fejlesztési Terv keretében támogatott projektek esetében a támogatási szerződést a kedvezményezett és a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség nevében eljáró közreműködő szervezet között jön létre. Nagyprojekt esetén a támogatási szerződést az Nemzeti Fejlesztési Ügynökség ellenjegyzi. A támogatási szerződés képezi a megvalósítás nyomon követésének, finanszírozásának és ellenőrzésének alapját. 9

10 SZÁMVEVŐI JELENTÉS Dévaványa Város Önkormányzata gazdálkodási rendszerének évi ellenőrzéséről BEVEZETÉS Az Ötv. 92. (1) bekezdése, az Állami Számvevőszékről szóló évi XXXVIII. törvény 2. (3) bekezdése, valamint az Áht. 120/A. (1) bekezdése alapján az önkormányzatok gazdálkodását az Állami Számvevőszék ellenőrzi. Az ellenőrzésre az Országgyűlés illetékes bizottságai részére is átadott, országosan egységes ellenőrzési program szerint került sor. Az Állami Számvevőszék a stratégiájában foglalt célkitűzéseknek megfelelően a helyi önkormányzatok költségvetési gazdálkodási rendszere átfogó ellenőrzésének programját a évtől megújította, azt kiegészítette további teljesítmény-ellenőrzési elemekkel. Az ellenőrzés célja annak értékelése volt, hogy az Önkormányzat: milyen módon biztosította a költségvetési és a pénzügyi egyensúlyt a költségvetésében és annak teljesítése során, valamint változott-e a hiányzó bevételi források pótlásában a finanszírozási célú pénzügyi műveletek jelentősége, hatása; eredményesen készült-e fel a szabályozottság és a szervezettség terén az európai uniós források igénylésére és felhasználására, továbbá biztosította-e az elektronikus közszolgáltatás feltételeit, a gazdálkodási adatok közzétételével a gazdálkodás nyilvánosságát; kialakította-e és működtette-e a külső és a belső feltételeknek megfelelően a költségvetés tervezési, gazdálkodási és zárszámadási feladatai belső kontrollrendszerét 1, ezen tevékenységek szabályszerű ellátásához hozzájárult-e a folyamatba épített, előzetes és utólagos vezetői ellenőrzés, valamint a belső ellenőrzés; megfelelően hasznosították-e a korábbi számvevőszéki ellenőrzések megállapításait, szabályszerűségi 2 és célszerűségi javaslatait. Az ellenőrzés típusa: átfogó ellenőrzés, amely egy ellenőrzés keretében meghatározott területekre összpontosítva alkalmazza a szabályszerűségi, valamint a teljesítmény-ellenőrzés jellemzőit. Az ellenőrzött időszak: az 1., 2. és 4. programpontok tekintetében a évek és I-III. negyedév, a 3. ellenőrzési programpontnál a év és I-III. negyedév. Dévaványa város lakosainak száma január 1-jén 8381 fő volt. A évi önkormányzati választást követően az Önkormányzat 14 tagú Képviselő-testületének munkáját négy ál- 1 A gazdálkodás szabályszerűségét biztosító kontrollrendszer alatt értjük a kiépített és működő pénzügyi irányítási és szabályozási rendszert, valamint a belső ellenőrzési funkciók ellátásának rendszerét. 2 A törvényi előírások betartásának elmulasztásakor a részletes megállapítások fejezetben egységesen a törvénysértés megjelölést alkalmazzuk, mivel az ÁSZ nem tehet különbséget a törvényi előírások között. 10

11 BEVEZETÉS landó bizottság segítette. A helyi önkormányzat mellett a évi önkormányzati választásokat követően egy 3 kisebbségi önkormányzat működött. A polgármester az évi önkormányzati képviselő és polgármester választás óta tölti be tisztségét, a jegyző személye a évben változott. Az Önkormányzat feladatainak végrehajtása érdekében a évben négy költségvetési intézményt működtetett, amelyekből kettő önállóan gazdálkodott. A feladatok ellátásában részt vett két alapítványa, gazdasági társaságot nem alapított. Az Önkormányzat a évi költségvetési beszámolója szerint 1879 millió Ft költségvetési bevételt ért el és 1641 millió Ft költségvetési kiadást teljesített december 31-én a könyvviteli mérleg szerint 4190 millió Ft értékű vagyonnal rendelkezett. Az Önkormányzat vagyona a év végére a év végi állományhoz viszonyítva 16,5%-kal (593 millió Ft-tal) emelkedett a befektetett eszközök 4,2%-os, valamint a forgóeszközök több mint háromszoros növekedésének hatására. A befektetett eszközökön belül között a tárgyi eszközök 2,3%-os növekedését a belterületi belvízrendezés, az üzemeltetésre átadott eszközök 10,8%-os növekedését a évben befejezett és üzemeltetésre átadott komposztáló okozta. A forgóeszközökön belül között közel ötszörösére (540 millió Ft-ra) nőtt a pénzeszközök állománya a évi kötvénykibocsátásból származó bevétel befektetésének hatására. A kötelezettségek állománya között több mint háromszorosára (563 millió Ft-ra) nőtt, melyet a évi 300 millió Ft összegű kötvénykibocsátás, valamint az iparűzési adó feltöltés miatti kötelezettségek közel tízszeres (83 millió Ft-ra történő) növekedése eredményezett. Az öszszes költségvetési bevétel 26,5%-át a saját bevétel, illetve 9,8%-át a helyi adó bevétel biztosította a évben. Az összes költségvetési kiadásból a felhalmozási célú kiadás részaránya a évben 23,7% volt. A évi költségvetési rendeletben 1829 millió Ft költségvetési bevételt és 1865 millió Ft költségvetési kiadást irányoztak elő. A Polgármesteri hivatalban dolgozó köztisztviselők száma december 31-én 29 fő, a költségvetési intézményekben foglalkoztatott közalkalmazottak száma 160 fő volt. Az Önkormányzat gazdálkodását meghatározó adatokat, mutatószámokat az 1 3. számú mellékletek tartalmazzák. Az Önkormányzat költségvetési és pénzügyi helyzetét az elemző eljárás módszerével vizsgáltuk. E körben elemeztük a költségvetés egyensúlyi helyzetének alakulását, a tervezett és tényleges költségvetési hiány okait, a mérséklésére tett intézkedéseket, finanszírozásának módját, az Önkormányzat adósságállományának alakulását, összetevőit. A teljesítmény-ellenőrzés módszerével vizsgáltuk, az eredményesség minősítésére irányulva értékeltük, a belső szabályozottság, szervezettség terén az Önkormányzat felkészültségét az európai uniós források figyelésére, igénylésére és felhasználására, továbbá értékeltük, hogy az igényelt európai uniós támogatások az Önkormányzat által meghatározott fejlesztési célkitűzésekhez kapcsolódtak-e. Az eredményesség szempontjából a minősítést a lényegességi szinthez való viszonyítással végeztük el. Az ellenőrzés során felmértük, hogy az e- közszolgáltatási feladat ellátása, illetve bevezetése, működtetése érdekében milyen intézkedéseket tettek, valamint biztosították-e a közérdekű adatok közzétételét. A költségvetési gazdálkodás belső kontrolljainak ellenőrzése során értékeltük, hogy a Polgármesteri hivatalnál a költségvetés tervezési, gazdálkodási, zárszámadás készítési feladatok belső kontrolljainak kiépítettsége és működése megfelelő biztosítékot ad-e a gazdálkodási feladatok megfelelő, szabályszerű ellátására. Felmértük és minősítettük a költségvetés tervezési, a gazdálkodási, a zárszámadás készítési feladatokkal, továbbá a pénzügyi-számviteli területen az informatikával kapcsolatosan kialakított kontrollok megfelelőségét, valamint a ki- 3 Cigány kisebbségi önkormányzat 11

12 alakított belső kontrollok működésének megbízhatóságát. Értékeltük a belső ellenőrzés szabályozottságát, működési feltételeinek kialakítását, továbbá működésének megbízhatóságát. A Polgármesteri hivatalnál értékeltük a gazdálkodás folyamatában kulcsszerepet betöltő belső kontrollok működésének megbízhatóságát, ennek keretében ellenőriztük a szakmai teljesítés igazolására és az utalvány ellenjegyzésére kialakított kontrollok végrehajtását. Az ellenőrzést a következő, kiemelt kockázatuk alapján kiválasztott 4 kifizetésekre folytattuk le 5 : a külső szolgáltató által végzett karbantartási, kisjavítási szolgáltatások, a gépek, berendezések, felszerelések beszerzése, továbbá a működési és a felhalmozási célú pénzeszköz átadásokból az államháztartáson kívülre teljesített kifizetésekre. Az ellenőrzés hatékony elvégzése céljából a vizsgálandó területek kiválasztása során a kockázatokon alapuló megközelítés érvényesült, ezáltal az ellenőrzési erőforrásokat azokra a területekre fókuszáltuk, amelyeken legnagyobb a hibák előfordulási valószínűsége. Az ellenőrzési erőforrások ilyen típusú összpontosításával minimálisra csökkenthető a kívánt ellenőrzési bizonyosság eléréséhez szükséges időráfordítás. A pénzügyi-számviteli folyamatokban alkalmazott belső kontrollok létezésének és működésének ellenőrzésére a vizsgált három terület IV. negyedévi és I-III. negyedévi könyvviteli tételeiből területenként egyszerű véletlen mintát vettünk. A kijelölt gazdasági eseményre elvégzett megfelelőségi tesztek alapján értékeltük a kontrollok működésének megbízhatóságát a vizsgált három területre külön-külön, majd összefoglalóan 6. A helyszíni ellenőrzés megállapításainak részletes dokumentálását megfelelőségi tesztlapokon, elővizsgálati és helyszíni ellenőrzési munkalapokon biztosítottuk. Ezeken a teszt- és munkalapokon a minősítés alapjául szolgáló kérdések és a vonatkozó konkrét jogszabályhelyek megjelölése 4 Az önkormányzatok kiemelt előirányzataira vonatkozóan, a vertikális folyamatokra elvégeztük a kockázatok becslését, amelynek eredményeként a külső szolgáltató által végzett karbantartási, kisjavítási szolgáltatások, a gépek, berendezések, felszerelések beszerzése valamint a működési és a felhalmozási célú pénzeszköz átadások államháztartáson kívülre teljesített kifizetései kiemelkedően kockázatos területeknek bizonyultak. 5 A korábbi ellenőrzési tapasztalataink szerint ezeken a területeken a jegyzők nem, vagy hiányosan szabályozták a megbízás, megrendelés, illetve beszerzés indokoltságának, szükségességének elbírálására, igazolására, valamint a teljesítések dokumentálására, a kiadások jogosultságának, összegszerűségének ellenőrzésére irányuló kontrollokat. További kockázatot jelentett a külső szolgáltató által végzett karbantartási, kisjavítási munkák esetében, hogy az 50 ezer Ft alatti megrendelésekre vonatkozóan az ellenőrzési tapasztalataink szerint a jegyzők nem alakították ki a kötelezettségvállalások rendjét és nyilvántartási formáját, valamint a szabályozás elmulasztása esetén nem történt meg az írásbeli kötelezettségvállalás és annak az ellenjegyzése sem. 6 A vizsgált három terület egyedi értékelési pontszámait a területek költségvetési súlyával arányosan összegeztük. 12

13 BEVEZETÉS mellett értékeltük a kialakított belső kontrollokban rejlő kockázatokat 7 és a kialakított kontrollok működésének megbízhatóságát 8. Az ÁSZ korábbi ellenőrzési javaslatai alapján tett intézkedéseket, illetve azok megvalósítását utóellenőrzés keretében vizsgáltuk. A gazdálkodási rendszer átfogó ellenőrzése során megfogalmazott javaslatok végrehajtására tett intézkedések megvalósítását ellenőriztük, az egyéb számvevőszéki ellenőrzések során tett javaslatok esetében pedig a kiadott intézkedéseket tekintettük át. A helyszíni ellenőrzés során kitöltött az ellenőrzést végző számvevő és a Polgármesteri hivatal felelős köztisztviselője által aláírt elővizsgálati és helyszíni ellenőrzési munkalapokat, azok kitöltési útmutatóit, továbbá a megfelelőségi tesztek dokumentumait a polgármester részére a számvevői jelentéssel egyidejűleg átadtuk. 7 A kialakított belső kontrollokban rejlő kockázatot alacsonynak minősítettük, ha a kontrollok végrehajtásuk esetén megfelelő védelmet nyújtanak a hibák bekövetkezése ellen. Közepesnek minősítettük a belső kontrollokban rejlő kockázatot, amennyiben a kontrollok végrehajtásuk esetén a lehetséges hibák többsége ellen védelmet nyújtanak. Magasnak értékeltük a kockázatot, ha a kontrollok kialakításuk hiányában, vagy hiányos kialakításuk miatt nem nyújtanak elegendő védelmet a lehetséges hibákkal szemben. 8 A kontrollok működésének megbízhatóságát kiválónak értékeltük abban az esetben, ha azok működése esetleges apróbb hiányosságoktól eltekintve megfelelt a hibák megelőzésére és kijavítására meghatározott szabályozásnak és a legmagasabb szintű elvárásoknak. Jónak minősítettük a kontrollok működését, ha a hiányosságok száma ugyan jelentős volt, de nem veszélyeztette az ellenőrzött terület hibáinak megelőzését és kijavítását. Amennyiben a kontrollok kialakításuk hiánya, illetve hiányosságai miatt nem biztosították a hibák megelőzését, feltárását, kijavítását és ez veszélyeztette az eredményes, megbízható működést, a kontroll működésének megbízhatósága gyenge minősítést kapott. 13

14 I. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK Az Önkormányzatnál a évek között a tervezett költségvetési bevételek főösszege a évre csökkent, a és a évre növekedett az előző évekhez viszonyítva, míg a tervezett költségvetési kiadások a években a folyamatosan csökkentek, a évben pedig növekedtek az előző évhez képest. A évi költségvetési rendeletekben a költségvetési bevételek és kiadások nem voltak egyensúlyban, a tervezett költségvetési bevételek nem nyújtottak fedezetet a költségvetési kiadásokra. Az Önkormányzat a költségvetési egyensúly biztosításához a évi költségvetési rendeletében hosszú lejáratú hitel felvételt és értékpapír értékesítést, a évben hosszú és rövid lejáratú hitel felvételt, a és a évben rövid lejáratú hitel felvételt tervezett. A jegyző a költségvetés tervezése során a költségvetés végrehajtása, a folyamatos likviditás biztosítása érdekében a években folyószámla hitelkeretet tervezett, azonban a pénzállomány alakulásáról éves likviditási terv az Ámr. előírása ellenére a években nem készült AZ ÖNKORMÁNYZAT KÖLTSÉGVETÉSI ÉS PÉNZÜGYI HELYZETÉNEK ÉVI ALAKULÁSA Adatok: millió Ft-ban terv tény terv tény terv tény terv tény terv tény terv tény bevétel kiadás bevétel kiadás bevétel kiadás Tervezett, teljesített működési célú költségvetési bevétel-kiadás év év év Tervezett, teljesített felhalmozási célú költségvetési bevétel-kiadás Tervezett hiány Teljesített hiány Az Önkormányzatnál a évi költségvetési rendeletben az Áht-ban előírtak ellenére a finanszírozási célú pénzügyi műveletek bevételeit-kiadásait is figyelembe vették költségvetési hiányt módosító költségvetési bevételként és költségvetési kiadásként, illetve a években költségvetési hiányt módosító költségvetési kiadásként. Az Önkormányzatnál a évek között teljesített költségvetési bevételek és költségvetési kiadások főösszege változóan alakult, a évben csökkent, a évben növekedett az előző évhez viszonyítva. A évben pénzügyi hiány keletkezett, mivel a teljesített költségvetési bevételek nem nyújtottak fedezetet a költségvetési kiadásokra, míg a és a évben a pénzügyi egyensúlyt biztosították, bevételi többlet keletkezett. A évben a teljesített felhalmozási célú költségvetési bevételeket meghaladóan teljesítettek felhalmozási célú költségvetési kiadásokat, melyet hosszú lejáratú hitel felvételével, valamint értékpapír értékesítéséből elért bevétellel finanszíroztak. A költségvetés készítésekor a vár- 14

15 I. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK ható pénzmaradvány igénybevételének tervezése a években nem volt körültekintő és megalapozott. Az Áht-ban előírtak ellenére eredeti előirányzatként a évben nem terveztek pénzmaradvány igénybevételt, a évben az előző évi módosított pénzmaradvány 66%-ában, a évben 34%-ában határozták meg az előző évről áthúzódó feladatokat és azok forrását, a tervezett pénzmaradvány igénybevételét. Az Önkormányzat a költségvetés végrehajtása során létszámcsökkentéseket és intézményátszervezéseket hajtott végre. Az Önkormányzat a évi költségvetések végrehajtása során a évben 44 millió Ft fejlesztési célú hitelt vett fel, a évben a fejlesztési feladatok finanszírozásához szükséges saját forrás, valamint az adósságállomány kiváltása érdekében 300 millió Ft összegben svájci frank alapú kötvényt bocsátott ki, továbbá a és a években forgatási célú értékpapírokat értékesített. A szeptember 30-i lejáratú kötvény változó kamatozású, a tőketörlesztés két év türelmi idő után félévente esedékes. A kötvénykibocsátásból származó bevételt a kötvényt lejegyző pénzintézetnél forintbetétként lekötötték, felhasználására még nem került sor. A forint svájci frankhoz viszonyított árfolyamváltozása, valamint a változó kamatmérték miatt az Önkormányzat számára a kötvénykibocsátás kockázatot jelentett. Az Önkormányzat pénzügyi helyzete eladósodási szempontból között kedvezőtlenül változott, mert a hosszú és rövid lejáratú fizetési kötelezettségek összes forráson belüli aránya évről évre nőtt. A évben a pénzeszközök állománya 4,1-szeres, a évben a kötvénykibocsátásból származó bevételek lekötött betétben történt elhelyezése miatt 11,5-szeres, míg a évben 5,4-szeres fedezetet nyújtott a rövid lejáratú kötelezettségek teljesítésére. A likviditási gyorsráta a év végén a évi 7,1-ről 13-ra növekedett, a kötvénykibocsátásból származó bevételek lekötött betétben történt elhelyezése miatt, míg a év végén 6,1-re csökkent, mivel a pénzeszközök, követelések, és a forgatási célú értékpapírok együttes összegének csökkenése mellett a rövid lejáratú kötelezettségek növekedtek. Az Önkormányzat pénzügyi helyzete a évek között a fizetőképesség javulása ellenére a kötvénykibocsátás miatti eladósodás következményeként összességében kedvezőtlenül alakult. Az európai uniós források igénybevételének és felhasználásának feladatait a Polgármesteri hivatalon belül a műszaki irodavezető irányítása mellett két fő pályázati referens látta el. Az európai uniós forrásokra irányuló pályázatfigyelés, pályázatkészítés, valamint az európai uniós forrással támogatott fejlesztés lebonyolítása feladatait is a pályázati szabályzatban, valamint a pályázati referensek munkaköri leírásaiban határozták meg. A FEUVE feladatok meghatározása vonatkozott az európai uniós forrással támogatott fejlesztési feladatok lebonyolítására is. A belső ellenőrzés az európai uniós forrásokkal támogatott fejlesztésekre vonatkozóan kockázatelemzést nem végzett, továbbá nem tervezett között az éves ellenőrzési tervekben európai uniós forrással támogatott fejlesztés megvalósításával kapcsolatos ellenőrzést. A pályázatfigyelési és készítési feladatok ellátásához a polgármesteri hivatalon belül rendelkezésre álló személyi feltételek mellett pályázatfigyeléssel, pályázatkészítéssel külső szervezetet is megbíztak. A pályázatkészítésre kötött vállalkozási szerződésben meghatározták a pályázatkészítést végző szervezet feladatait, a Polgármesteri hivatal képviselőjével való kapcsolattartás és a felelősség szabályait, valamint az információk átadásának formáját, tartalmát és módját. Az európai uniós forrással megvalósuló fejlesztések lebonyolítási feladatainak projektenkénti személyi, szervezeti feltételeit részben a Polgármesteri hivatalon belül biztosították, többségében azonban külső szervezetekkel kötöttek erre vonatkozó szerződést. A fejlesztési feladatok lebonyolításának ellátására kötött szerződésekben előírták a feladatellátás kötelezettségeit, a kapcsolattartás és az ellenőrzés rendjét, a személyre szóló felelősségi szabályokat. A Civil ház kialakítása Dévaványán című fejlesztési feladat lebonyolítását a műszaki ellenőrzési feladatok kivételével a projektmenedzseri feladatokat végző műszaki irodave- 15

16 zető végezte. A fejlesztési feladat a támogatási szerződésben szereplő határidőre megvalósult, a szükséges saját forrást a támogatási szerződésben foglaltak szerint biztosították. A megelőlegezés követelményének eleget tettek, az utófinanszírozás rendszere pénzügyi zavarokat nem okozott az Önkormányzatnál. A folyamatba épített, előzetes és utólagos vezetői ellenőrzési feladatokat nem a jogszabályban előírtaknak megfelelően végezték el, mivel az Ámr-ben előírtak ellenére ellenjegyzés nélkül történt kötelezettségvállalás, szerződéskötés pályázati projektek kivitelezésére és az utalvány ellenjegyzője ezt a hiányosságot nem észrevételezte. Az európai uniós forrásból támogatott fejlesztési feladat megvalósítását a belső ellenőrzés nem, a külső ellenőrzés két alkalommal vizsgálta, melynek során hiányosságot nem rögzítettek. Az Önkormányzat a szabályozottság és szervezettség tekintetében III. negyedév között eredményesen készült fel az európai uniós források igénybevételére és a várható támogatások felhasználására, mivel a gazdasági programban, ágazati szakmai koncepciókban, tervekben, stratégiában megfogalmazott fejlesztési célkitűzésekhez kapcsolódtak az európai uniós forrásokra benyújtott pályázatok. Szabályozták a pályázatfigyelést végzők és a döntési, illetve a döntés előkészítési jogkörrel rendelkezők közötti információszolgáltatási kötelezettséget, meghatározták a FEUVE feladatokat, biztosították a pályázatfigyelés, a pályázatkészítés és a fejlesztési feladatok lebonyolításának szervezeti, személyi feltételeit, valamint rögzítették a külső szervezettel kötött szerződésben a pályázat szakmai és formai követelményeinek biztosítására vonatkozóan a pályázatkészítést végző felelősségét. Annak ellenére eredményes volt az Önkormányzat felkészültsége, hogy az európai uniós forrásokkal támogatott fejlesztési feladatokra is kiterjedő, ellenőrzési stratégiát megalapozó kockázatelemzés a évben nem készült. Az Önkormányzat a évre vonatkozó informatikai stratégiával nem rendelkezett, az évekre vonatkozó informatikai stratégiáját szeptember 24-én fogadta el a Képviselő-testület. A Társulás tagjaként az Észak-békés megyei Önkormányzati Térségfejlesztési Társulás Szolgáltató Térinformatikai Rendszere címmel GVOP, A Dévaványa Város Önkormányzati Hivatala szervezetfejlesztése címmel ÁROP keretében kiírt támogatásra pályázott, amely pályázatokat támogatásban részesítettek. Az Önkormányzatnál működtettek e-közigazgatási feladatokat ellátó informatikai rendszert, az ügyintézést 1. elektronikus szolgáltatási szinten megvalósították. Az ügyek intézéséhez szükséges űrlapok kinyomtathatóak, letölthetőek, azonban azok elektronikus kitöltési lehetősége nem biztosított, így a rendszer a 2. elektronikus szolgáltatási szint követelményeinek nem felel meg. Az Önkormányzatnál nem kísérték figyelemmel az e-közigazgatási feladatokat ellátó informatikai rendszer ügyfelek általi igénybevételét, annak figyelési rendszerét nem alakították ki, tapasztalatait nem értékelték. A közérdekű adatok közzététele során nem tartották be a 18/2005. (XII. 27.) IHM rendeletben előírt szerkezetet, mivel a honlap megnyitásakor megjelenő oldalon elhelyezett közérdekű adatok hivatkozás nem elérhető. Az Önkormányzat által a évben nyújtott céljellegű működési és felhalmozási támogatások kedvezményezettjei nevének, a támogatás céljának, összegének, továbbá a támogatási program megvalósítási helyének a honlapon történő közzétételéről gondoskodtak. Az Áht-ban előírtak ellenére a évben nyújtott támogatások közzététele nem tartalmazta a támogatási program megvalósítási helyét. Az Önkormányzat pénzeszközei felhasználásával, a vagyonnal történő gazdálkodásával összefüggő, nettó öt millió Ft-ot elérő, vagy azt meghaladó értékű árubeszerzésre, építési beruházásra, szolgáltatás megrendelésére, vagyonértékesítésre, vagyonhasznosításra vonatkozó szerződések adatainak közzététele megtörtént. A jegyző a Polgármesteri hivatal évi költségvetési beszámolójának szöveges indoklását az Ámr-ben foglaltak ellenére nem tette közzé. A költségvetés tervezési és a zárszámadás készítési folyamatok szabályozottságának hiányosságai közepes kockázatot jelentettek a feladatok szabályszerű végrehajtásában, mivel a 16

17 I. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK jegyző nem írta elő az intézményi pénzmaradványok szabályszerűségének ellenőrzését, nem határozta meg az intézményi költségvetésekben szereplő adatok egyeztetésének felelősét, és nem írta elő az intézményi számszaki beszámolók belső, valamint annak a Képviselő-testület által meghatározott adatszolgáltatással való összhangjának ellenőrzését. A költségvetés tervezési és zárszámadás készítési folyamatban a belső kontrollok működésének megbízhatósága jó volt, mivel a szabályozásban foglaltaknak megfelelően ellenőrizték, hogy az intézmények teljesítették-e a költségvetési javaslat összeállításával kapcsolatos részükre meghatározott követelményeket, továbbá, hogy a Polgármesteri hivatal és az intézmények a jogszabályban foglaltaknak megfelelően dolgozták-e ki költségvetési javaslataikat. Vizsgálták, hogy az intézmények javasolt előirányzatai, a költségvetési tervezéshez készített intézményi mutatószám felmérés adatai megalapozottak-e, és az ismert kötelezettségeket megterveztéke. Ellenőrizték a benyújtott költségvetési igények teljesíthetőségét, a saját bevételek előirányzatainak és a költségvetés megalapozását szolgáló helyi rendeleteknek az összhangját. A szabályozás hiánya miatt azonban nem ellenőrizhették az intézmények pénzmaradvány megállapításának szabályszerűségét és az intézményi számszaki beszámolókban szereplő adatokat. Az előírások ellenére a zárszámadás elkészítését megelőzően nem ellenőrizték az intézmények által az állami támogatásokkal, hozzájárulásokkal történő elszámoláshoz közölt mutatószámok adatainak megbízhatóságát. A jegyző október 1-től meghatározta az intézményi költségvetésekben szereplő adatok egyeztetésének felelősét, és előírta az intézményi számszaki beszámolók belső, valamint annak a Képviselő-testület által meghatározott adatszolgáltatással való összhangjának ellenőrzését. A gazdálkodási, a pénzügyi- számviteli és a folyamatba épített ellenőrzési feladatok szabályozottsága összességében alacsony kockázatot jelentett a feladatok megfelelő, szabályszerű végrehajtásában, mivel a Polgármesteri hivatal SzMSz-ét a Képviselő-testület jóváhagyta, a jegyző elkészítette a gazdasági szervezet ügyrendjét, szabályozta a gazdálkodási jogkörök gyakorlását, a munkaköri leírásokban meghatározta a pénzügyi- gazdasági, számviteli területen foglalkoztatott köztisztviselők feladatait, hatásköreit, felelősségi jogköreit, valamint elkészítette a számviteli politikát és a hozzákapcsolódó szabályzatokat. Annak ellenére összességében alacsony volt a kockázat, hogy a Polgármesteri hivatal SzMSz-e nem szabályozta a gazdasági szervezet felépítését és feladatait, a jegyző az értékelési szabályzatban nem írta elő az egyszerűsített értékelési eljárás megtérülésére vonatkozó százalékos mutatókat, nem határozta meg az értékelések ellenőrzéséért felelős munkaköröket, és az értékelési és ellenőrzési feladatok nem szerepeltek az érintett dolgozók munkaköri leírásaiban sem. A jegyző a számlarendben nem szabályozta az analitikus nyilvántartások vezetésének módját, valamint a főkönyv és az analitikus nyilvántartások egyeztetését, dokumentálásának módját, az ellenőrzési nyomvonalban nem határozta meg, hogy az egyes tevékenységeket részletesen mely belső szabályzatok tartalmazzák, az egyes feladatok elvégzését igazoló dokumentum megnevezését, fellelhetési helyét a rendszerben, valamint nem készített kockázatkezelési eljárásrendet. A jegyző a kockázatkezelési eljárásrendet október 1-én hagyta jóvá. A Polgármesteri hivatalnál a külső szolgáltató által végzett karbantartási, kisjavítási szolgáltatásokkal és a gépek, berendezések és felszerelések beszerzésével kapcsolatos, továbbá az államháztartáson kívülre történő működési és felhalmozási célú pénzeszköz átadásokkal kapcsolatos kifizetések során a szakmai teljesítés igazolás és az utalvány ellenjegyzés működésének megbízhatósága összességében kiváló volt. A külső szolgáltató által végzett karbantartási, kisjavítási szolgáltatásokkal kapcsolatos kifizetéseknél a szerződésekben, megrendelésekben, megállapodásokban meghatározott feladatok teljesítésének, kiadások jogosultságának, összegszerűségének ellenőrzését a szakmai teljesítés igazolására kijelölt személyek a gazdasági szervezet ügyrendjében meghatározott módon elvégezték. A működési és felhalmozási célú pénzeszköz átadások államháztartáson kívülre teljesített kifizetéseknél a kifizetések jogosultságának, összegszerűségének ellenőrzését a szakmai teljesítés igazolására kijelölt személyek a gazdasági szervezet ügyrendjében előírt módon elvégezték. Az utal- 17

18 vány ellenjegyzője a gazdálkodásra vonatkozó szabályok érvényesüléséről, továbbá a szakmai teljesítés igazolás és az érvényesítés elvégzéséről meggyőződött. Annak ellenére összességében kiváló volt a kontrollok működésének megbízhatósága, hogy a gépek, berendezések és felszerelések beszerzésével kapcsolatos kifizetések során a szakmai teljesítés igazolására kijelölt személyek aláírásuk ellenére nem látták el feladatukat, mivel az asztali számítógépek és bozótvágók beszerzésénél írásbeli kötelezettségvállalás hiánya miatt nem tudták ellenőrizni a szerződés, megrendelés szakmai teljesítését, a kifizetés jogosultságát és összegszerűségét. Az utalvány ellenjegyzője nem ellenőrizte a gazdálkodásra vonatkozó szabályok betartását a hordozható számítógépek beszerzésénél, mivel nem kifogásolta, hogy ellenjegyzés nélküli kötelezettségvállalás történt. A Polgármesteri hivatalban a pénzügyi- számviteli feladatoknál alkalmazott informatikai rendszerek működésére vonatkozó szabályok hiányosságai magas kockázatot jelentettek, mivel a Polgármesteri hivatal nem rendelkezett katasztrófa elhárítási tervvel, a pénzügyiszámviteli rendszer esetében nem szabályozták a jelszavak kezelését, a hozzáférési jogosultságok ellenőrzését. A pénzügyi-számviteli rendszerből nem kérhető le olyan ellenőrzési lista, amelyből megállapítható, hogy melyik azonosítóval, mikor végeztek műveleteket, és mi volt a műveletek tartalma, továbbá nem szabályozták a pénzügyi-számviteli szoftver-változások ellenőrzésére, tesztelésére vonatkozó eljárásokat. A Polgármesteri hivatalnál az informatikai rendszer belső kontrolljainak megbízhatósága gyenge volt, mivel a katasztrófa elhárítás lehetőségét a terv hiánya miatt nem tesztelték, nem dokumentáltak a pénzügyi-számviteli szoftver elemeire vonatkozó változáskezelési eljárások, az alkalmazott főkönyvi könyvelési szoftver nem biztosította a hozzáférési jogosultságok ellenőrizhetőségét, nem kényszerítette ki a jelszóvédelmi előírások betartását, nem biztosította az ellenőrzési lista elkészítését. A belső ellenőrzés szervezeti kereteinek kialakítása és szabályozásának hiányosságai a belső ellenőrzési feladatok megfelelő, szabályszerű végrehajtásában közepes kockázatot jelentettek, mivel a Társulással kötött belső ellenőrzésre vonatkozó megállapodásban nem határozták meg a belső ellenőrzési vezető személyét, a foglalkoztatott belső ellenőrök számát nem kapacitás felmérés alapján a feladatokkal összhangban állapították meg, a belső ellenőrzés nem rendelkezett stratégiai tervvel, a Társulással kötött belső ellenőrzésre vonatkozó megállapodásban nem írták elő a stratégiát megalapozó kockázatelemzés folyamatába a jegyző bevonásának a kötelezettségét. Mivel a társulásnál nem jelölték ki a belső ellenőrzési vezetőt, az ellenőrzési programokat helyette a Társulás elnöke hagyta jóvá, az ellenőrzési javaslatok alapján megtett intézkedések nyomon követéséről a nyilvántartást pedig a belső ellenőr alakította ki. A belső ellenőrzés működésénél a kialakított kontrollok megbízhatósága gyenge volt, mivel az ellenőri létszám csökkenése miatt a Polgármesteri hivatalban 2008-ban tervezett két ellenőrzésből egy, a I-III. negyedévben tervezett két ellenőrzésből is csak egy valósult meg, az intézményekben 2008-ban tervezett három ellenőrzésből kettő, a I-III. negyedévben tervezett két ellenőrzésből egy valósult meg, valamint az éves ellenőrzési tervet nem alapozta meg kockázatelemzés, az ellenőrzéseket nem a belső ellenőrzési vezető által jóváhagyott ellenőrzési program alapján hajtották végre, a belső ellenőrzési tevékenység minőségét biztosító eljárásokat nem végezték el. A belső ellenőrzésekről készült jelentések megfeleltek a Ber-ben előírtaknak. Az ellenőrzési jelentésekben megfogalmazott javaslatok végrehajtására az ellenőrzött szervek intézkedési tervet készítettek, és az ezek végrehajtásáról készült beszámolók alapján követte nyomon a belső ellenőrzés a megtett intézkedéseket. Az elvégzett ellenőrzésekről a nyilvántartást a belső ellenőr vezette, ugyancsak a belső ellenőr vezette az ellenőrzési jelentésekben tett megállapítások, javaslatok hasznosulásáról, a végrehajtott intézkedésekről szóló nyilvántartást is. A jegyző teljesítette az Ámr-ben rögzített belső kontrollok működésének értékelésére vonatkozó nyilatkozattételi kötelezettségét. A polgármester az Ötv-ben foglalt előírás alapján a Képviselő-testület elé terjesztette a zár- 18

19 I. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK számadási rendelet-tervezettel egyidejűleg a évi ellenőrzések megállapításairól szóló éves összefoglaló jelentést, és azt a Képviselő-testület további követelmények, elvárások megfogalmazása nélkül elfogadta. Az ÁSZ az Önkormányzat gazdálkodását a évben ellenőrizte átfogó jelleggel, amelynek során 30 szabályszerűségi és 10 célszerűségi javaslatot tett. A javaslatok realizálása érdekében a jegyző a felelősöket és határidőket tartalmazó intézkedési tervet készített. Az intézkedési tervet és az Önkormányzat gazdálkodásának átfogó ellenőrzéséről készült tájékoztatót a Képviselő-testület megtárgyalta és elfogadta. Az intézkedési tervben foglalt határidőig az ÁSZ ellenőrzés által tett javaslatok 58%-a realizálódott, 7%-a részben hasznosult, és 35%-a nem teljesült. A végrehajtott szabályszerűségi javaslatok az intézmények jóváhagyott előirányzatokon belüli gazdálkodására, az államháztartáson kívülre nyújtott támogatásokra vonatkozó képviselő-testületi döntésekre, a támogatási szerződésekben foglaltak betartására, a támogatási összegekkel történő elszámolásokra, a kötelező és önként vállalt önkormányzati feladatok meghatározására, az intézmények belső ellenőrzési jelentéseire tett intézkedési tervekre, a költségvetési rendelettervezetek kötelező tartalmára, az egységes számlarend elkészítésére, az 50 ezer Ft-ot el nem érő kötelezettségvállalások nyilvántartásának szabályozására, a vagyongazdálkodási rendelet törvényi előírásoknak megfelelő módosítására, a FEUVE működtetéséről szóló beszámolási és a belső kontrollok működésének értékelésére vonatkozó nyilatkozattételi kötelezettség betartására, valamint a középületek akadálymentesítésére vonatkoztak. A részben megvalósított szabályszerűségi javaslatok: A évi költségvetési rendelettervezet tartalmazta a költségvetési hiány finanszírozásával kapcsolatos hitelműveleti hatásköröket, azonban a jegyző az Ámr-ben előírtak ellenére nem gondoskodott a vállalkozási tartalék felhasználási szabályainak meghatározásáról. A külső szolgáltató által végzett karbantartási, kisjavítási szolgáltatásokkal és az államháztartáson kívülre teljesített működési és felhalmozási célú pénzeszközátadásokkal kapcsolatos kifizetések esetén az utalványozás ellenjegyzési joggal felhatalmazottak az ellenőrzési feladatokat elvégezték, azonban a gépek, berendezések, felszerelések beszerzésével kapcsolatos kiadások, továbbá az európai uniós forrással megvalósuló projektek esetében az utalvány ellenjegyzésére jogosultak az Ámr-ben előírtak ellenére nem ellenőrizték a gazdálkodásra a kötelezettségvállalás ellenjegyzésére vonatkozó szabályok betartását. A évi zárszámadási rendelettervezet előterjesztése tartalmazta a többéves kihatással járó döntések és a közvetett támogatásokat tartalmazó kimutatás szöveges indoklását, továbbá a évi zárszámadási rendelettervezethez csatolt vagyonkimutatásban bemutatták a 0 -ra leírt eszközök állományát, azonban a Vhr-ben előírtak ellenére a vagyonkimutatás nem tartalmazta az Önkormányzat tulajdonában lévő érték nélkül nyilvántartott eszközök állományát és a könyvviteli mérlegben értékkel nem szereplő kötelezettségeket. A következő szabályszerűségi javaslatok nem, illetve nem az intézkedési tervben előírt határidőn belül teljesültek: A jegyző a évi költségvetési rendelettervezetben nem biztosította az Áht-ban előírtak betartását, mivel a költségvetés kiadási főösszegének megállapításakor finanszírozási célú pénzügyi kiadást (hiteltörlesztést) is figyelembe vettek költségvetési hiányt módosító költségvetési kiadásként. A költségvetéshez és zárszámadáshoz kapcsolódó kötelező mellékletek tartalmi meghatározásáról szóló helyi rendeletben nem határozták meg azt, hogy a zárszámadáshoz csatolt vagyonkimutatásnak a Vhr-ben előírtak alapján tartalmaznia kell a 0 -ra leírt eszközök állományát, az Önkormányzat tulajdonában lévő érték nélkül nyilvántartott eszközök állományát, valamint a mérlegben értékkel nem szereplő kötelezettségeket. A költségvetéshez és zárszámadáshoz kapcsolódó kötelező mellékletek tartalmi meghatározásáról szóló január 1-től hatályos helyi rendeletben a fenti hiányosságok közül a zárszámadáshoz csatolt vagyonkimutatás tartalmi követelményei 19

20 között előírták a 0 -ra leírt eszközök állományának bemutatását. A polgármester az Áht-ban és az Ámr-ben előírtak ellenére nem biztosította, hogy a kötelezettségvállalások írásba foglalása megtörténjen. A jegyző a Htv-ben előírtakat megsértve nem gondoskodott az intézmények egységes számviteli rendjének kialakításáról. A jegyző a Vhr-ben előírtak ellenére a számviteli politikában nem határozta meg, hogy mi tekintendő figyelembe veendő szempontnak az értékcsökkenés, valamint az előzetesen felszámítandó általános forgalmi adó alap-, és vállalkozási tevékenység közötti megosztásánál, valamint a Vhr-ben előírtak ellenére nem határozta meg a jelentősnek minősített árfolyamváltozás összegét. Ezen hiányosság szeptember 1-től megszüntetésre került. A jegyző a Vhr-ben előírtak ellenére nem egészítette ki az eszközök és források leltározási és leltárkészítési szabályzatát az üzemeltetésre, kezelésre átadott eszközök leltározásának sajátosságaival, valamint a mérlegben nem szereplő kis értékű immateriális javak, tárgyi eszközök leltározásának idejével és módjával a Vhrben foglalt előírások ellenére. Ezen hiányosság szeptember 1-től megszüntetésre került. Az intézkedési terv tartalmazta, hogy a Vhr. alapján a vevők és szállítók esetében az analitikus nyilvántartásokból készített összesítő kimutatások adatai negyedévenként rögzítésre kerüljenek a számviteli nyilvántartásokban. A tényleges gyakorlat változatlanul nem követi a Vhr-ben írottakat, mivel az adatok számviteli nyilvántartásokban való rögzítésére félévenként kerül sor. A jegyző a kötelezettségvállalás, utalványozás ellenjegyzése során az Áht-ban előírtak ellenére nem biztosította a évben azt, hogy a Polgármesteri hivatalban tárgyévi fizetési kötelezettségvállalás a jóváhagyott előirányzat mértékéig történjen. A jegyző az intézkedési tervben előírt határidőn túl szeptember 1-től rendelkezett a szerződések, céljelleggel nyújtott támogatások nyilvánosságra hozatali kötelezettségének helyi szabályairól, felelőseiről. A jegyző nem intézkedett annak érdekében, hogy az év végi értékelési feladatok keretében a Számv. tv-ben írottaknak megfelelően történjen meg a részesedések egyedi értékelése. A közbeszerzési szabályzat a közbeszerzési eljárás dokumentumainak és a belső ellenőrzésének felelősségi rendjére vonatkozó módosítása az intézkedési tervben vállalt határidő után, 2009 augusztusában készült el. A jegyző a Kbt-ben foglaltak ellenére nem gondoskodott arról, hogy a közbeszerzéseket, illetőleg a közbeszerzési eljárásokat az Önkormányzatnál felügyeleti és belső ellenőrzés rendszerében ellenőrizzék A hasznosult célszerűségi javaslatok: a évi ÁSZ jelentés és az annak kapcsán a jegyző által összeállított intézkedési terv Képviselő-testület általi megismerése, illetve jóváhagyása, az utalványozásra, illetve ellenjegyzésre felhatalmazottak beszámoltatása, a vagyongazdálkodási rendelet módosítása az értékpapírokra vonatkozó szabályozással, az ügyfélterminál használatának szabályozása, a munkaköri leírások pontosításai. A következő célszerűségi javaslatok nem, illetve nem az intézkedési tervben előírt határidőben teljesültek: a jegyző az intézkedési tervben előírt határidőm túl, 2009-ben teremtette meg az összhangot a pénzkezelési szabályzat és a gazdasági szervezet ügyrendje között az operatív gazdálkodással kapcsolatos hatásköröket érintően. A polgármester nem kezdeményezte a KELER Zrt-nél a befektetési szolgáltató szervezetekkel kötött értékpapír vásárlási szerződéseknél, az Önkormányzat nevére szóló együttes rendelkezésű (zárolású) értékpapír alszámla vezetését. Az önkormányzati út- és szennyvízberuházásokhoz a években igénybevett közműfejlesztési támogatások igénylésének és felhasználásának évi ellenőrzése során az ÁSZ két szabályszerűségi javaslatot tett, amelyek megvalósítása érdekében a jegyző intézkedett a jogtalanul igénybe vett, de a magánszemélyeknek ki nem fizetett közműfejlesztési támogatások központi költségvetésbe történő visszafizetéséről, valamint arra vonatkozóan, hogy a közműfejlesztési támogatás igénylése a jogosultaktól beérkezett és a támogatási feltételeknek megfelelő igények alapján történjen. 20