Előterjesztés. Nyergesújfalu Város Önkormányzati Képviselő-testületének február 26-i ülésére.

Átírás

1 Előterjesztés Nyergesújfalu Város Önkormányzati Képviselő-testületének február 26-i ülésére. Tárgy: Számvevői jelentés Nyergesújfalu Város Önkormányzata gazdálkodási rendszerének évi ellenőrzéséről és a jelentéshez kapcsolódó intézkedési terv. Tisztelt Képviselő-testület! Az állami ellenőrzés legfőbb szerve, az Állami Számvevőszék jogosult ellenőrizni az államháztartás gazdálkodását, így az alrendszert képező önkormányzatokét is. Az ellenőrzés megállapításainak összegző jelentését és az észrevételekre tett intézkedési tervet az alábbiak szerint a képviselő-testület elé terjesztem. Természetesen a részletes jelentés is a tisztelt Képviselő-testület rendelkezésére áll. A jelentésben megfogalmazott észrevételek költségvetésre vonatkozó részét a évi költségvetés tervezésénél figyelembe vettük. Az ellenőrzés célja annak értékelése volt, hogy az Önkormányzat: milyen módon biztosította a költségvetési és a pénzügyi egyensúlyt a költségvetésében és annak teljesítése során, valamint változott-e a finanszírozási célú pénzügyi műveletek jelentősége a hiányzó bevételi források pótlásában; eredményesen készült-e fel a szabályozottság és a szervezettség terén az európai uniós források igénylésére és felhasználására, továbbá biztosította-e az e- közigazgatás feltételeit, az adatok közzétételével a gazdálkodás nyilvánosságát; kialakította-e a külső és a belső feltételeknek megfelelően a költségvetés tervezési, gazdálkodási és zárszámadási feladatai belső kontrollrendszerét, ezen tevékenységek szabályszerű ellátásához hozzájárult-e a folyamatba épített, előzetes és utólagos vezetői ellenőrzés, valamint a belső ellenőrzés; megfelelően hasznosították-e a korábbi számvevőszéki ellenőrzések megállapításait, szabályszerűségi és célszerűségi javaslatait. Az ellenőrzés típusa: átfogó ellenőrzés, amely egyidejűleg egy ellenőrzés keretében meghatározott területekre összpontosítva érvényesíti a szabályszerűségi, valamint a teljesítményellenőrzés jellemzőit. Az ellenőrzött időszak: az 1., 2. és 4. programpontok tekintetében a évek és I. félév, a 3. ellenőrzési programpontnál a év és I. félév. Nyergesújfalu város lakosainak száma január 1-jén 7755 fő volt. A évi önkormányzati választást követően az Önkormányzat 14 tagú Képviselő-testületének munkáját hét állandó bizottság segítette. A helyi önkormányzat mellett a évi önkormányzati választásokat követően három 1 kisebbségi önkormányzat működött. A polgármester a rendszerváltástól folyamatosan tölti be tisztségét, a jegyző a év szeptember 1-jétől látja el feladatait, ezt megelőzően közigazgatási osztályvezető volt, 1990 óta dolgozik az Önkormányzatnál. Az Önkormányzat feladatainak végrehajtása érdekében a évben hét költségvetési intézményt működtetett Az önkormányzati feladatok ellátásában részt vett három gazdasági társasága, valamint kettő alapítvány. A Többcélú kistérségi társulást három város, egy nagyközség és öt község önkormányzata hozta létre június 30-án, melynek székhelye Esztergom, társszékhelye Nyergesújfalu. A Többcélú kistérségi társulás keretén belül látták el a nevelési tanácsadást és logopédiai ellátást, a gyermekjóléti és családsegítő szolgálat feladatait, a központi háziorvosi ügyleti, valamint területfejlesztési feladatokat, a közoktatási feladatok közül az intézményfenntartó társulások 1 Cigány, ruszin német.

2 (alapfokú oktatás, óvodai nevelés, valamint a pedagógiai szakszolgálat) feladatellátásának koordinálását, szervezését. Az Önkormányzat a évi költségvetési beszámolója szerint 2045 millió Ft költségvetési bevételt ért el és 1808 millió Ft költségvetési kiadást teljesített, december 31-én a könyvviteli mérleg szerint 5835 millió Ft értékű vagyonnal rendelkezett. Az Önkormányzat vagyona a évi állományhoz viszonyítva 46,2%-kal emelkedett, ezen belül az üzemeltetésre átadott eszközök állománya 50%-kal, a tárgyi eszközök nettó értéke 41%-kal növekedett a támogatással megvalósított beruházások, valamint vízi-közmű létesítmények társulattól való átvétele és üzemeltetésre való átadása következtében. A befektetett pénzügyi eszközök állományi értéke fokozatosan csökkent. A kötelezettségek állománya 72%-kal nőtt, ezen belül a rövid lejáratú kötelezettségek állománya 36%- kal nőtt, a hosszú lejáratú kötelezettségek a év végére megszűntek. A évi eredeti költségvetésben 2324 millió Ft költségvetési bevételt és 2434 millió Ft költségvetési kiadást irányoztak elő. A évben az összes költségvetési bevétel 52%-át a saját bevétel, 20%-át a helyi adó bevétel biztosította. Az összes költségvetési kiadásból a felhalmozási célú kiadás részaránya a évben 21,5% volt. A Polgármesteri Hivatalban dolgozó köztisztviselők száma december 31-én 39 fő, a költségvetési intézményekben foglalkoztatott közalkalmazottak száma 232 fő volt. Az Önkormányzat gazdálkodását meghatározó adatokat, mutatószámokat az 1 3. számú mellékletek tartalmazzák. Az Önkormányzat költségvetési és pénzügyi helyzetét az elemző eljárás módszerével vizsgáltuk. E körben elemeztük a költségvetés egyensúlyi helyzetének alakulását, a tervezett és tényleges költségvetési hiány okait, a mérséklésére tett intézkedéseket, finanszírozásának módját, az Önkormányzat adósságállományának alakulását, összetevőit. A teljesítmény-ellenőrzés módszerével vizsgáltuk, a belső szabályozottság, szervezettség terén az Önkormányzat felkészültségét az európai uniós források figyelésére, igénylésére és felhasználására, továbbá értékeltük, hogy az igényelt európai uniós támogatások az Önkormányzat által meghatározott fejlesztési célkitűzésekhez kapcsolódtak-e. Az eredményesség szempontjából a minősítést a lényegességi szinthez való viszonyítással végeztük el. Az ellenőrzés során felmértük, hogy az e- közigazgatási feladat ellátása, illetve bevezetése, működtetése érdekében milyen intézkedéseket tettek, valamint biztosították-e a közérdekű adatok közzétételét. A költségvetési gazdálkodás belső kontrolljainak ellenőrzése során értékeltük, hogy a Polgármesteri Hivatalnál a költségvetés tervezési, gazdálkodási, zárszámadás készítési feladatok belső kontrolljainak kiépítettsége és működése megfelelő biztosítékot ad-e a gazdálkodási feladatok megfelelő, szabályszerű ellátására. Felmértük és minősítettük a költségvetés tervezési, a gazdálkodási, a zárszámadás készítési feladatokkal, továbbá a pénzügyi- számviteli területen az informatikával kapcsolatosan kialakított kontrollok megfelelőségét, valamint azok működésének eredményességét, megbízhatóságát. Értékeltük a belső ellenőrzés szervezeti és szabályozási keretét, továbbá működését. A Polgármesteri Hivatalnál értékeltük a gazdálkodás folyamatában a kontrollok működésének megbízhatóságát, ennek keretében ellenőriztük a szakmai teljesítés igazolására és az utalvány ellenjegyzésére kialakított kontrollok végrehajtását. Az ellenőrzést a következő, kiemelt kockázatuk alapján kiválasztott 2, az általánostól jellemzően eltérő, egyedi eljárást igénylő gazdasági eseményekkel kapcsolatos kifizetésekre folytattuk le 3 : 2 Az önkormányzatok kiemelt előirányzataira vonatkozóan, a vertikális folyamatokra elvégeztük a kockázatok becslését, amelynek eredményeként a külső szolgáltató által végzett karbantartási, kisjavítási szolgáltatások, a gépek, berendezések, felszerelések beszerzése valamint a működési célú pénzeszköz átadások államháztartáson kívülre teljesített kifizetései kiemelkedően kockázatos területeknek bizonyultak. 3 A korábbi ellenőrzési tapasztalataink szerint ezeken a területeken a jegyzők nem, vagy hiányosan szabályozták a megbízás, megrendelés, illetve beszerzés indokoltságának, szükségességének elbírálására, igazolására, valamint a teljesítések dokumentálására, a kifizetések jogosságának megítélésére szolgáló kontrollokat. További kockázatot jelentett a külső szolgáltató által végzett karbantartási, kisjavítási munkák esetében, hogy az 50 ezer Ft alatti megrendelésekre vonatkozóan az ellenőrzési tapasztalataink szerint a jegyzők nem alakították ki a kötelezettségvállalások rendjét és nyilvántartási formáját, valamint a szabályozás elmulasztása esetén nem történt meg az írásbeli kötelezettségvállalás és annak az ellenjegyzése sem.

3 a külső szolgáltató által végzett karbantartási, kisjavítási szolgáltatások, a gépek, berendezések, felszerelések beszerzése, továbbá a működési célú pénzeszköz átadásokból az államháztartáson kívülre teljesített kifizetésekre. Az ellenőrzés hatékony elvégzése céljából a vizsgálandó területek kiválasztása során a kockázatokon alapuló megközelítés érvényesült, ezáltal az ellenőrzési erőforrásokat azokra a területekre fókuszáltuk, amelyeken legnagyobb a hibák előfordulási valószínűsége. Az ellenőrzési erőforrások ilyen típusú összpontosításával minimálisra csökkenthető a kívánt ellenőrzési bizonyosság eléréséhez szükséges időráfordítás. A pénzügyi-számviteli folyamatokban alkalmazott belső kontrollok létezésének és működésének ellenőrzésére a vizsgált három terület évi és I. félévi könyvviteli tételeiből területenként egyszerű véletlen mintát vettünk. A kijelölt gazdasági eseményre elvégzett megfelelőségi tesztek alapján értékeltük a kontrollok működésének eredményességét, megbízhatóságát a vizsgált három területre külön-külön, majd összefoglalóan 4 a Polgármesteri Hivatal egyedi eljárást igénylő gazdasági eseményeire. A helyszíni ellenőrzés megállapításainak részletes dokumentálását három megfelelőségi tesztlapon, öt elővizsgálati és 12 helyszíni ellenőrzési munkalapon biztosítottuk. Ezeken a teszt- és munkalapokon a minősítés alapjául szolgáló kérdések és a vonatkozó konkrét jogszabályhelyek megjelölése mellett értékeltük a kialakított belső kontrollokban rejlő kockázatokat 5 és a kialakított kontrollok működésének megbízhatóságát 6. Az ÁSZ korábbi ellenőrzési javaslatai alapján tett intézkedéseket, illetve azok megvalósítását utóellenőrzés keretében vizsgáltuk. A gazdálkodási rendszer átfogó ellenőrzése során megfogalmazott javaslatok végrehajtására tett intézkedések megvalósítását ellenőriztük, az egyéb számvevőszéki ellenőrzések során tett javaslatok esetében pedig a kiadott intézkedéseket tekintettük át. A helyszíni ellenőrzés során kitöltött az ellenőrzést végző számvevő és a Polgármesteri Hivatal felelős köztisztviselője által aláírt elővizsgálati és helyszíni ellenőrzési munkalapokat, azok kitöltési útmutatóit, továbbá a megfelelőségi tesztek dokumentumait a polgármester részére a számvevői jelentéssel egyidejűleg átadtuk. I. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK Az Önkormányzat költségvetésének egyensúlya a években nem volt biztosított. A és évben a működési és felhalmozási célú költségvetési előirányzatok tekintetében egyaránt költségvetési hiánnyal számoltak, a és a években a tervezett költségvetési hiány a felhalmozási célú költségvetési bevételek és kiadások kedvezőtlen, a működési célú költségvetési 4 A vizsgált három terület egyedi értékelési pontszámait a területek relatív költségvetési súlyával arányosan összegeztük. 5 A kialakított belső kontrollokban rejlő kockázatot alacsonynak minősítettük, ha a kontrollok végrehajtásuk esetén megfelelő védelmet nyújtanak a hibák bekövetkezése ellen. Közepesnek minősítettük a belső kontrollokban rejlő kockázatot, amennyiben a kontrollok végrehajtásuk esetén a lehetséges hibák többsége ellen védelmet nyújtanak. Magasnak értékeltük a kockázatot, ha a kontrollok kialakításuk hiányában, vagy hiányos kialakításuk miatt nem nyújtanak elegendő védelmet a lehetséges hibákkal szemben. 6 A kontrollok működésének eredményességét, megbízhatóságát kiválónak értékeltük abban az esetben, ha azok működése esetleges apróbb hiányosságoktól eltekintve megfelelt a hibák megelőzésére és kijavítására meghatározott szabályozásnak és a legmagasabb szintű elvárásoknak. Jónak minősítettük a kontrollok működését, ha a hiányosságok száma ugyan jelentős volt, de nem veszélyeztette az ellenőrzött terület hibáinak megelőzését és kijavítását. Amennyiben a hiányosságok mértéke nem biztosította a hibák megelőzését, feltárását, kijavítását és ezáltal veszélyeztette az eredményes, megbízható működést, a kontroll működésének megbízhatósága gyenge minősítést kapott.

4 előirányzatok pozitív egyenlegét meghaladó különbsége következtében alakult ki. A pénzügyi egyensúly biztosítása érdekében hosszú lejáratú hitelek felvételét, rövid lejáratú értékpapírok értékesítését tervezték, a költségvetésekben kötvény kibocsátással nem számoltak, a költségvetési rendeletek takarékossági intézkedéseket nem tartalmaztak. Az Önkormányzat a és a évet költségvetési többlettel, a évet költségvetési hiánnyal zárta. A hiányt az Önkormányzat rövid lejáratú értékpapír eladásával fedezte, a többlet egy részét rövid lejáratú értékpapír vásárlására és a következő évre áthúzódó fejlesztési kötelezettségek fedezetére fordította. A évi költségvetési rendeletekben a költségvetés bevételi és kiadási főösszegének megállapításánál az Áht. előírása ellenére finanszírozási célú pénzügyi műveleteket is figyelembe vettek. A költségvetés végrehajtása során a pénzügyi egyensúlyt a években az Önkormányzat hosszú lejáratú hitel felvételével, rövid lejáratú értékpapírok értékesítésével biztosította, folyószámlahitelt nem vett fel, kötvényt nem bocsátott ki. A működési célú költségvetési kiadások csökkentése céljából az Önkormányzat részben önállóan gazdálkodó intézményeinél és a Polgármesteri Hivatalnál létszámcsökkenéseket hajtottak végre. A hatékonyabb feladatellátás és méretgazdaságos intézményi keretek biztosítása érdekében iskolai és óvodai intézményfenntartó társulásokat hoztak létre Bajót községgel. A Pedagógiai szakszolgálat 2002-től intézményfenntartó társulásként működik, négy településen látja el a feladatot, amelyhez a évben egy fő logopédus álláshelyet biztosítottak. A Többcélú kistérségi társulás szervezésében ellátott feladatokhoz az Önkormányzat jelentős többlet-támogatásban részesült. Az Önkormányzat által a évben felvett felhalmozási célú hitel egy konkrét fejlesztési célhoz kapcsolódott, a évben teljes egészében visszafizetésre került. Az Önkormányzat a évben az Ipari Park csomópont kiépítéséhez tervezett 132 millió Ft hitelt nem vette igénybe, mivel az érintett HOLCIM Hungária Zrt. biztosította a szükséges fedezetet. Megtakarításokat eredményeztek a közbeszerzési eljárások, valamint az áfa-kulcs mérséklődése. Az Önkormányzat pénzügyi helyzete a években az eladósodás és a fizetőképesség szempontjából kedvezően alakult, az eladósodási mutató a évben nőtt, a évben csökkent. Az adósságállomány az összes forrásokon belül mindössze 3,4-4,8-3,1%-os részarányt képviselt. Az esedékességi aránymutató kedvező tendenciát mutatott, a időszak tekintetében, mert az önkormányzatnak csak a év végén volt hosszú lejáratú kötelezettsége. A kötelezettségek a évek végén rövid lejáratúak voltak. A fizetőképességet jellemző készpénz likviditási mutató a közötti időszakban változó volt, a pénzeszközök a év végén fedezetet nyújtottak a rövid lejáratú kötelezettségek pénzügyi rendezésére. A likviditási gyorsráta folyamatosan növekedett, a pénzeszközök, a követelések és a hitelviszonyt megtestesítő forgatási célú értékpapírok a rövid lejáratú kötelezettségek fedezetére a vizsgált évek végén fedezetet nyújtottak. A folyamatos fizetőképesség fenntartása érdekében években jutalék felszámítása nélkül rendelkezésre tartott hitelkeretből igénybevétel nem történt. Az Önkormányzat a költségvetésében jóváhagyott eredeti előirányzatokat változó mértékben teljesítette. A költségvetési bevételek főösszege a évben alulteljesült, míg a és évben túlteljesült. A költségvetési kiadások főösszege a években alulteljesült, a évben túlteljesült. A működési célú költségvetési bevételi és kiadási előirányzatokat a években folyamatosan túlteljesítették, a bevételek növekedése meghaladta a kiadásokét. A felhalmozási célú költségvetési bevételek eredeti előirányzata a években alulteljesült, a évben túlteljesült. A felhalmozási kiadások a években folyamatosan alulteljesültek, de az elmaradás mértéke fokozatosan csökkent. A évi felhalmozási kiadások tervezetthez viszonyított alacsony teljesítését az okozta, hogy az Európai uniós forrásokból támogatott beruházások műszaki megvalósítása és a források felhasználása nem az eredeti ütemezésnek megfelelően haladt. Önkormányzati szinten az eredeti előirányzatokhoz képest a működési célú költségvetési bevételeket a és a években jelentősen túlteljesítették, mivel az előző évi működési célú pénzmaradvány igénybevételét nem, vagy csak részben vették figyelembe a költségvetési rendelet eredeti előirányzatának meghatározásakor, másrészt az intézményi működési bevételeket, valamint a helyi adó bevételeket alultervezték. A évre tervezett hiány évközi növekedését a költségvetési bevételek alulteljesülése okozta, a működési és a felhalmozási hiány összege egyaránt növekedett. A évekre a tervezett működési hiánnyal szemben az év során többlet realizálódott, mivel a

5 2006. évben a működési költségvetés többlete fedezetet nyújtott a felhalmozási kiadások bevételeket meghaladó részére, a évben a működés és a felhalmozás egyaránt többletet eredményezett. Az Önkormányzat fejlesztési célkitűzéseit a gazdasági program 1, 2 -ben és ágazati, szakmai, fejlesztési koncepciókban határozta meg. Az Önkormányzat a I. félév időszakban hat, európai uniós forrásokkal összefüggő fejlesztési feladat megvalósításáról döntött, melyek kapcsolódtak az ágazati, szakmai koncepciókban és tervekben megfogalmazott fejlesztési célkitűzésekhez. A benyújtott pályázatok közül kettő eredményes volt, kettő elbírálása folyamatban volt, kettőt pedig forráshiányra, illetve formai hiányosságokra való hivatkozással az elbíráló szervezet elutasított. Az európai uniós források felhasználásával megvalósult befejezett fejlesztési feladatok teljesített összes költségvetési kiadásai a tervezett kiadások 86,1%-át érték el. Az Önkormányzat évi költségvetési rendeletei tartalmazták az európai uniós forrásokkal megvalósult fejlesztési feladatok előirányzatait. A évi költségvetési rendeletben, ellentétben az Ámr. előírásaival az európai uniós forrásokkal megvalósuló fejlesztések bevételeit és kiadásait elkülönítetten nem mutatták be. Az Önkormányzat a projektek utófinanszírozására megfelelően felkészült, a saját erőt biztosította, pénzintézeti hitelt, illetve a BM Önerő Alap támogatását nem tervezte, a megvalósítás során egy alkalommal fejlesztési célhitelt, illetve BM Önerő Alap támogatást vett igénybe. Az európai uniós források igénybevételének és felhasználásának önkormányzati szintű feladatait, eljárási rendjét a Polgármesteri Hivatal belső szabályzataiban nem határozták meg. Az európai uniós forrásokra irányuló pályázatokkal összefüggésben az önkormányzati szintű pályázatkoordinálással kapcsolatos feladatokat 2006.júniusáig a pályázati és közbeszerzési referens, ezt követően a Településfejlesztési osztály vezetőjének munkaköri leírása tartalmazta. Nem jelölték ki az önkormányzati szintű pályázat-nyilvántartás vezetésének felelősét, az európai uniós forrásokkal kapcsolatos pályázatfigyelést végző köztisztviselő és a döntési, illetve a döntés-előterjesztési jogkörrel rendelkezők között az információ-szolgáltatási kötelezettséget. Nem rögzítették a polgármester és a fejlesztési feladatot lebonyolító közötti kapcsolattartás rendjét, az európai uniós forrásokra irányuló pályázatfigyelés, pályázatkészítés és a fejlesztés lebonyolításával kapcsolatos eljárási rendet. Szabályzatban nem határozták meg az európai uniós forrásokkal támogatott fejlesztési feladatok lebonyolításával kapcsolatos folyamatba épített, előzetes és utólagos vezetői ellenőrzési feladatokat. A évi belső ellenőrzési tervben előírták az európai uniós forrásokkal támogatott fejlesztési feladatok ellenőrzését. A pályázatfigyelés szervezeti, személyi feltételeit a Polgármesteri Hivatalon belül biztosították. Pályázatkészítési és lebonyolítási feladatokkal a Polgármesteri Hivatal pályázati és közbeszerzési referensét, esetenként külső szakértőt is megbíztak A július január időszakban megvalósítani tervezett Térségi Közösségi Ház Nyergesújfalun fejlesztési feladat projekt támogatási szerződésének módosítását az Önkormányzat kettő, a közreműködő szervezet egy alkalommal kezdeményezte. Az európai uniós forrásból támogatott projekt a módosított támogatási szerződésben meghatározott időbeli ütemezésben megvalósult, azonban a támogatás kiutalása és a kiadások felmerülése ettől eltérő volt. Az Önkormányzat a támogatási szerződésben meghatározott támogatás 90,4%-át vette igénybe, a fejlesztési feladat megvalósításához szükséges saját forrás kiváltására fejlesztési célhitelt, illetve a BM Önerő Alap támogatását vette igénybe. Az Önkormányzat a megelőlegezési követelményeknek eleget tett, ez a gazdálkodásban pénzügyi nehézségeket nem okozott, a tervezett fejlesztési célok és indikátorok teljesültek. A folyamatba épített ellenőrzési feladatok végrehajtása a Polgármesteri Hivatalban nyomon követhető volt, a fejlesztési feladat dokumentálását és elszámolását a belső ellenőr nem vizsgálta. A feladat végrehajtása során a közreműködő szervezet három helyszíni ellenőrzést folytatott le, a megállapított hiányosságokhoz visszafizetési kötelezettség nem kapcsolódott, a hiányosságok felszámolására az Önkormányzat intézkedett. Az európai uniós támogatásokhoz benyújtott pályázatok a gazdasági program 1-2 -ben, az ágazati, szakmai fejlesztési koncepciókban és tervekben meghatározott fejlesztési célkitűzésekhez kapcsolódtak, azonban a szabályozottság terén az Önkormányzat a I. félévben összességében nem készült fel eredményesen az európai uniós források igénybevételére és felhasználására. Belső szabályzatban nem határozták meg az európai uniós források igénybevételének és felhasználásának önkormányzati szintű feladatait. A pályázatfigyelésre, pályázatkészítésre- és menedzselésre megfelelő szakmai felkészültséggel és idegen nyelvismerettel rendelkező személyt jelöltek ki, de nem határozták meg az önkormányzati szintű pályázat-nyilvántartás vezetésének

6 felelősét, az európai uniós forrásokkal kapcsolatos pályázatfigyelést végző köztisztviselő és a döntési, illetve a döntés-előterjesztési jogkörrel rendelkezők között az információ-szolgáltatási kötelezettséget. Nem rögzítették a polgármester és a fejlesztési feladatot lebonyolító közötti kapcsolattartás rendjét, az európai uniós forrásokra irányuló pályázatfigyelés, pályázatkészítés és a fejlesztés lebonyolításával kapcsolatos eljárási rendet. Szabályzatban nem határozták meg az európai uniós forrásokkal támogatott fejlesztési feladatok lebonyolításával kapcsolatos folyamatba épített, előzetes és utólagos vezetői ellenőrzési feladatokat. Az Önkormányzat a évet megelőző időszakra informatikai stratégiával nem rendelkezett. A évekre szóló informatikai stratégia tartalmazta az e-közigazgatás kialakításával kapcsolatos feladatokat, rövid-, közép- illetve hosszú távú célkitűzéseket. Az e-közigazgatási feladatokat támogató informatikai rendszert az Önkormányzat honlapján működtették. A lakcímváltozás bejelentése, szociális juttatások, egészségügyi szolgáltatások esetében az 1., a gépjármű regisztráció, súlyadófizetés, építési engedélyezés, helyi adózás esetében a 2. elektronikus szolgáltatási szintet biztosították. Az e-közigazgatási feladatokat ellátó informatikai rendszer ügyfelek általi igénybevételét nem vizsgálták. Az Önkormányzat a közérdekű adatok közzétételére kötelezett, honlapján közzétette a céljellegű működési és fejlesztési támogatások adatait, valamint a pénzeszközei felhasználásával, a vagyonnal történő gazdálkodással összefüggő, a nettó öt millió Ft-ot elérő vagy azt meghaladó értékű árubeszerzésre, építési beruházásra, vagyonértékesítésre, vagyonhasznosításra vonatkozó szerződések adatait, a szerződés megnevezését, tárgyát, a szerződő felek nevét, a szerződés értékét, határozott időre kötött szerződés esetén annak időtartamát. A jegyző nyilvánosságra hozta a évi költségvetési beszámoló szöveges indoklását. A honlap nem felelt meg a 18/2005. (XII. 27.) számú IHM rendeletben előírt szerkezeti és tartalmi követelményeknek, nem tartalmazta a Közérdekű adatok elnevezésű hivatkozást. A Polgármesteri Hivatalban a költségvetés tervezési és a zárszámadás készítési folyamatok szabályozottsága a évben összességében alacsony kockázatot jelentett a feladatok megfelelő, szabályszerű végrehajtásában, mivel a jegyző a pénzügyi irányítási és ellenőrzési rendszer keretében a jogszabályi előírásoknak és a helyi sajátosságoknak megfelelően szabályozta az ellenőrzési feladatokat, az intézmények részére meghatározta a költségvetés összeállításával kapcsolatos követelményeket, a munkaköri leírásban kijelölte a költségvetés tervezési és zárszámadás készítési feladatok koordinálásáért felelős személyt. Annak ellenére összességében alacsony volt a kockázat, hogy a jegyző nem írta elő annak ellenőrzését, hogy a költségvetési tervezéshez készített intézményi mutatószám felmérés adatai megalapozottak-e, az intézmények, hivatali szervezeti egységek által benyújtott költségvetési igények indokoltak-e, illetve teljesíthetők-e. Annak ellenére összességében alacsony volt a kockázat, hogy a jegyző nem írta elő annak ellenőrzését, hogy a költségvetési tervezéshez készített intézményi mutatószám felmérés adatai megalapozottak-e, az intézmények, hivatali szervezeti egységek által benyújtott költségvetési igények indokoltak-e, illetve teljesíthetők-e. A Polgármesteri Hivatalnál a költségvetés tervezési és zárszámadás készítési folyamatban a működésbeli hibák megelőzésére, feltárására, kijavítására kialakított kontrollok működésének megbízhatósága összességében kiváló volt, mivel a költségvetési tervezés folyamatában ellenőrizték, hogy az intézmények teljesítették-e a költségvetési javaslat összeállításával kapcsolatban részükre meghatározott követelményeket, az intézmények által benyújtott költségvetési igények indokoltságát, teljesíthetőségét, pénzügyi bizottsági véleményezésre előterjesztették a évi költségvetési javaslatot, illetve a évi költségvetés végrehajtásáról szóló éves beszámoló tervezetét. Annak ellenére összességében kiváló volt a kontrollok működésének megbízhatósága, hogy a jegyző a saját bevételek előirányzatai és a költségvetés megalapozását szolgáló helyi rendeletek összhangját dokumentáltan nem ellenőrizte. A gazdálkodási, a pénzügyi-számviteli és a folyamatba épített ellenőrzési feladatok szabályozottsága összességében közepes kockázatot jelentettek a feladatok megfelelő, szabályszerű végrehajtásában, mivel a Polgármesteri Hivatal a Képviselő-testület által jóváhagyott SzMSz-szel január 1-én nem rendelkezett, így nem szabályozta a gazdasági szervezet felépítését és feladatait. A gazdasági szervezet hatályos ügyrenddel január 1-én nem rendelkezett. Az érvényesítést végző személyeknél az Ámr. előírásaival ellentétben a szabályozás szintjén nem biztosították az összeférhetetlenségi követelmények érvényesülését. Az eszközök és források

7 leltározási és leltárkészítési szabályzatában az évenkénti leltározási kötelezettséget nem írták elő az eszközök és a források teljes körére. Az eszközök- és források értékelési szabályzatában nem rögzítették az értékelések ellenőrzéséért felelős személyt. A pénzkezelési szabályzat nem tartalmazta a házipénztáron kívüli pénzkezelést és annak elszámolási szabályait, nem határozták meg az utólagos vezetői ellenőrzés gyakoriságát, dokumentálásának módját. A munkaköri leírásokban nem határolták el pontosan, illetve nem határozták meg az engedélyezési (kötelezettségvállalás, utalványozás), a kifizetési (pénztári, banki) és a nyilvántartási, valamint az eszközök hasznosításával és selejtezésével kapcsolatos feladatokat. Az ellenőrzési nyomvonal nem tartalmazta az egyes tevékenység, vagy feladat elvégzését igazoló dokumentum megnevezését, annak fellelhetési helyét a rendszerben. A kockázatkezelési eljárásrend nem tartalmazta a kockázat azonosítását, a kockázatok folyamatgazdáit, értékelését és kategóriákba sorolását, az elfogadható kockázati keret meghatározását, a kockázatokra adható válaszok megvalósíthatóságának mérlegelését, a kockázat nyilvántartást, a válaszintézkedés beépítését a folyamatba és a kockázati környezet felülvizsgálatát. A hiányosságok ellenére a kialakított belső kontrollok végrehajtásuk esetén a lehetséges hibák többsége ellen védelmet nyújtottak. A Polgármesteri Hivatalnál a belső kontrollok megbízhatósága a gazdálkodás folyamatában a külső szolgáltatók által végzett karbantartási, kisjavítási szolgáltatásokkal, a gépek, berendezések, felszerelések beszerzésével kapcsolatos kifizetések, valamint az államháztartáson kívülre teljesített működési célú pénzeszközátadások kifizetései során összességében gyenge volt, mivel a működési célú pénzeszközátadások államháztartáson kívülre teljesített kifizetései során a szakmai teljesítés igazolása és az utalvány ellenjegyzés működése nem adott megfelelő biztosítékot a gazdálkodási feladatok szabályszerű ellátására. A szakmai teljesítés igazolására kijelölt személyek ellenőrzési feladataikat az államháztartáson kívülre teljesített működési célú pénzeszközátadások kiutalását megelőzően a évben az Ámr-ben előírtak ellenére nem végezték el, szakmailag nem igazolták a kiadások jogosultságát, összegszerűségét. Az utalvány ellenjegyzője az államháztartáson kívülre teljesített működési célú pénzeszközátadások kifizetését megelőzően a évi kifizetések során nem ellenőrizte, hogy a szakmai teljesítés igazolását elvégezték-e, nem kifogásolta a szakmai teljesítés igazolás hiányát. A Polgármesteri Hivatalban az informatikai rendszer szabályozottságának hiányosságai magas kockázatot jelentettek az informatikai feladatok biztonságos végrehajtásában, mivel a Polgármesteri Hivatal nem rendelkezett Képviselő-testület által elfogadott informatikai stratégiával, informatikai biztonsági szabályzattal, katasztrófa elhárítási tervvel, nem szabályozott az informatikai eszközökhöz történő hozzáférés, ennek ellenőrzése, illetve az adat-karbantartási folyamat. Az informatikai szabályzatok megismertetéséről nem gondoskodtak, a pénzügyi-számviteli területen dolgozók munkaköri leírásaiban nem határozták meg az informatikai rendszer működtetésével összefüggő feladatokat annak ellenére, hogy erre a évben lefolyatott ÁSZ ellenőrzés már javaslatot tett. Az informatikai rendszer évi működtetésénél a működésbeli hibák megelőzésére, feltárására, kijavítására kialakított kontrollok megbízhatósága kiváló volt, mivel a főkönyvi könyvelés és a költségvetési beszámoló összeállításával kapcsolatos feladatokat informatikai eszközök használatával oldották meg és a beszámoló készítéséhez használt szoftverek biztosították a főkönyv, a könyvviteli mérleg és a költségvetési beszámoló adatainak egyezőségét. Annak ellenére összességében kiváló volt az informatikai rendszer évi működésénél a kontrollok megbízhatósága, hogy a pénzügyiszámviteli adatok feldolgozása nem volt naprakész. A belső ellenőrzés szervezeti keretei kialakításának és szabályozásának hiányosságai a belső ellenőrzési feladatok megfelelő, szabályszerű végrehajtásában közepes kockázatot jelentettek, mivel a Polgármesteri Hivatal a évben SzMSz-szel nem rendelkezett, így a belső ellenőrzési kötelezettség rögzítésére nem került sor, a megbízási szerződéssel foglalkoztatott belső ellenőr nem rendelkezett a Ber. által előírt szakirányú felsőfokú iskolai végzettséggel,a stratégiai, illetve az éves ellenőrzési terveket nem előzte meg a kockázatok felmérése, elemzése. A és évi ellenőrzési tervekben nem határozták meg az ellenőrzések módszereit, a soron kívüli ellenőrzési feladatok elvégzéséhez szükséges ellenőrzési kapacitást, a belső ellenőrzési kézikönyv nem tartalmazta a belső ellenőrzési tevékenység minőségét biztosító eljárásokat, a belső ellenőrzési kézikönyv felülvizsgálatát nem végezték el. A hiányosságok ellenére a kialakított szervezet szabályszerű működése esetén a lehetséges hibák többsége ellen védelmet nyújtott.

8 A belső ellenőrzés működésénél a kialakított kontrollok megbízhatósága összességében jó volt, mivel a jegyző az éves ellenőrzési tervben foglaltaknak megfelelően gondoskodott a költségvetési szervek ellenőrzésének végrehajtásáról. Annak ellenére összességében jó volt a megbízhatóság, hogy az ellenőrzési program nem tartalmazta az ellenőrzés módszerét, a jelentések nem tartalmaztak záradékot, az intézkedési terveket a jegyző készítette el, valamint hogy a belső ellenőrzési vezető feladatait is ellátó jegyző az éves jelentés elkészítése alkalmával a belső ellenőrzés tárgyi, személyi feltételeit nem értékelte, a feltételeknek az éves tervvel való összehangolására a Ber. előírásaival ellentétben nem tett javaslatot. A évben a belső ellenőr a tervezett 10 ellenőrzésből kilenc ellenőrzést elvégzett, egy ellenőrzést a jegyző utasítása alapján, soron kívül hajtott végre. A évi belső ellenőrzési terv 12 ellenőrzési feladatot tartalmazott, az ellenőrzéseket a belső ellenőr az ütemezés szerint hajtotta végre. A évben a belső ellenőr 34 javaslatot tett. Az Ötv. előírásaival ellentétben nem ellenőrizték az Önkormányzat többségi irányítást biztosító befolyása alatt működő gazdasági társaságoknál a rendelkezésre álló erőforrásokkal való gazdálkodást, a vagyon megóvását, gyarapítását, az elszámolások, beszámolók megbízhatóságát. A belső ellenőrzési vezető feladatait is ellátó jegyző a és a évi költségvetési beszámolók keretében beszámolt a FEUVE, valamint a belső ellenőrzés működéséről. A képviselő-testület a polgármester előterjesztése alapján a évi zárszámadással egyidejűleg áttekintette a költségvetési szervek éves ellenőrzési jelentései alapján készített éves összefoglaló jelentést, további követelményeket, elvárásokat nem fogalmazott meg. Az ÁSZ az Önkormányzat gazdálkodási rendszerét átfogó jelleggel a évben ellenőrizte. Az erről készített számvevői jelentésben tett megállapítások, javaslatok hasznosítására a Képviselő-testület intézkedési tervet fogadott el, ebben meghatározták az elvégzendő feladatokat, azok végrehajtásáért felelős személyeket és határidőket. Az ÁSZ ellenőrzés által tett 34 javaslat 6%-a nem, 15%-a részben teljesült és 79%-a hasznosult. A jogszabályi előírások maradéktalan betartására tett javaslatokat hasznosítva a költségvetési rendelettervezetet az Ámr. által előírt szerkezetben készítették el, a tervezetekhez csatolták az Áht.-ben előírt mérlegeket és kimutatásokat, azonban, az Áht. előírásaival ellentétben a mérlegek és kimutatások tartalmát önkormányzati rendeletben nem határozták meg. A költségvetési rendeletek tartalmazták a költségvetés végrehajtásának szabályait. A költségvetési előirányzatok analitikus nyilvántartását kialakították,a költségvetési előirányzatok módosítását azonban nem az Ámr. előírásainak megfelelően hajtották végre. A polgármester a kötelezettségvállalóként és utalványozóként, a jegyző az ellenjegyzőként eljáró személyek részére írásbeli felhatalmazást adott. A kötelezettségvállalások nyilvántartásának rendszerét az alkalmazott integrált pénzügyi rendszer biztosította. A jegyző meghatározta a szakmai teljesítés igazolásának módját és kijelölte a szakmai teljesítés igazolását ellátó személyeket, azonban az érvényesítést végző személyeknél a szabályozás szintjén nem biztosították az összeférhetetlenségi követelmények érvényesülését. Felülvizsgálták az ingatlanvagyon-katasztert. A céljelleggel nyújtott támogatások szerződéseiben, valamint az éves költségvetési rendeletben rögzítették az Áht. által előírt elszámolási kötelezettséget. Az elszámolási kötelezettség teljesítését a támogatott által benyújtott dokumentumok alapján, illetve belső ellenőrzés útján ellenőrizték év december 31-i fordulónappal elvégezték az Önkormányzat vagyonának leltározását. A gazdálkodási és a pénzügyi feladatellátás szabályozottsága javult. A jegyző felülvizsgálta és módosította az Önkormányzat számlarendjét, leltározási- és leltárkészítési, pénzkezelési, valamint selejtezési szabályzatát, azonban a leltározási szabályzatban az évenkénti leltározási kötelezettséget nem írták elő az önkormányzati vagyon egésze tekintetében, az eszközök és források értékelési szabályzatában nem rögzítették az értékelésért felelős személyt, a pénzkezelési szabályzatban nem határozták meg az ellenőrzés gyakoriságát, annak módját. A számlarendben az analitikus nyilvántartások formáját, tartalmát, vezetésének módját, a főkönyv és az analitikus nyilvántartások egyeztetését, dokumentálásának módját az intézkedési tervben előírt június 30-i határidővel szemben a január 15-től hatályos számlarendben rögzítették. A vagyonrendeletet módosították, azonban az önkormányzati vagyont a hatályos rendelet is szűken értelmezi (hatálya nem terjed ki a követelésekre, kötelezettségeke), továbbá nem határozták meg a törzsvagyon átminősítésének módját, eljárási szabályait. A zárszámadási rendelet tartalmával és elfogadásával kapcsolatos számvevőszéki javaslatok hasznosultak. A zárszámadási rendelethez csatolták az Önkormányzat vagyonkimutatását, a zárszámadási rendelet elfogadása során a Képviselő-testület a könyvvizsgálói záradékkal ellátott,

9 egyszerűsített éves pénzforgalmi jelentést, könyvviteli mérleget és pénzmaradvány-kimutatást is elfogadta, összhangban az Áht. előírásaival. A célszerűségi javaslatok közül hasznosultak a számítógépes rendszer kiterjesztésére, a pénzügyiszámviteli területen dolgozók informatikai képzésére vonatkozó javaslatok. A pénzügyi-gazdasági témakörben készített előterjesztéseket az informatikai rendszer által biztosított információkra alapozottan készítették el. Az e-közigazgatási feladatok, a közzétételi kötelezettségek, illetve az általános tájékoztatási feladatok ellátására kialakították az Önkormányzat honlapját. Felülvizsgálták a számvevői jelentés hasznosulását, a könyvvizsgálói jelentésekben tett javaslatok hasznosítására intézkedtek. Nem teljesült a dolgozók munkaköri leírásának kiegészítésére vonatkozó számvevői javaslat. Az informatikai stratégiát az intézkedési tervben meghatározott április 30-i határidővel szemben a évben készítették el. Az ÁSZ az Önkormányzatnál a években a zárszámadáshoz kapcsolódó ellenőrzéseket nem végzett. A helyszíni ellenőrzés megállapításainak hasznosítása mellett javasoljuk: a polgármesternek a munka színvonalának javítása érdekében 1. kezdeményezze, hogy a számvevői jelentésben foglaltakat a Képviselő-testület tárgyalja meg és a feltárt hiányosságok megszüntetése érdekében készíttessen intézkedési tervet a határidők és felelősök megjelölésével. Az intézkedési tervet, az elfogadását követő 30 napon belül küldje meg az ÁSZ Komárom-Esztergom Megyei Ellenőrzési Irodája részére; jegyzőnek a jogszabályi előírások maradéktalan betartása érdekében 1. biztosítsa, hogy a költségvetési és zárszámadási rendelet-tervezetekben a költségvetés bevételi és kiadási főösszegének megállapítása az Áht. 8/A. (7) bekezdés alapján a finanszírozási célú pénzügyi műveletek bevételei-kiadásai nélkül történjen, továbbá az Áht. 8/A. (1)-(2) bekezdés alapján a költségvetési hiány fedezése, illetve a költségvetési többlet felhasználása is meghatározásra kerüljön; 2. a költségvetési rendeletben az Ámr. 29. (1) bekezdés k) pontja előírásainak megfelelően mutassa be elkülönítetten az európai uniós támogatással megvalósuló programok, projektek bevételeit és kiadásait; 3. határozza meg a kötelezettségvállalási szabályzatban az érvényesítéssel megbízott dolgozók összeférhetetlenségére vonatkozó szabályokat az Ámr (6) bekezdésének megfelelően; 4. intézkedjen a Polgármesteri Hivatal FEUVE rendszerének kiegészítéséről: a) az Ámr. 145/B. -a és a Pénzügyminisztérium Útmutató az ellenőrzési nyomvonal kialakításához módszertani útmutatója alapján az ellenőrzési nyomvonalat egészítse ki az egyes tevékenység, vagy feladat elvégzését igazoló dokumentum megnevezésével, illetve annak fellelhetési helyének rögzítésével, pontosítsa, hogy a tevékenységeket, vagy feladatokat részletesen mely belső szabályzat (szabályzatok) tartalmazzák; b) gondoskodjon az Ámr. 145/C. (4) bekezdésében és az Ámr. 145/A. (3) bekezdésében hivatkozott Pénzügyminisztérium Útmutató a kockázatkezelés kialakításáról módszertani útmutatója alapján arról, hogy a Polgármesteri Hivatal kockázatkezelési eljárásrendje tartalmazza a kockázat azonosítását, a kockázatok folyamatgazdáit, értékelését és kategóriákba sorolását, az elfogadható kockázati keret meghatározását, a kockázatokra adható válaszok megvalósíthatóságának mérlegelését, a kockázat nyilvántartást, a válaszintézkedés beépítését a folyamatba, és a kockázati környezet rendszeres felülvizsgálatát;

10 5. gondoskodjon az operatív gazdálkodás során a működésbeli hibák megelőzésére, feltárására, illetve kijavítására kialakított kontrollok megbízható működése, kockázatainak csökkentése érdekében arról, hogy: a) az utalvány ellenjegyzői az Ámr (3) bekezdésének előírása alapján valamennyi kiadás teljesítését megelőzően győződjenek meg arról, hogy az utalványozás nem sérti-e a gazdálkodásra vonatkozó az Ámr (9) bekezdés c) pontjában foglalt szabályokat, továbbá a szakmai teljesítés igazolása az Ámr (1) bekezdésében foglaltak szerint megtörtént-e; b) az Ámr (1) (2) bekezdéseiben foglaltaknak megfelelően a szakmai teljesítés igazolást a kifizetéseket megelőzően a kijelölt személyek okmányok alapján, a belső szabályzatban előírt módon végezzék el, aláírásukkal szakmailag igazolják a kifizetések jogosultságát, összegszerűségét, a megrendelésben foglaltak teljesítését, az igazolás dátumának megjelölésével; 6. intézkedjen a település honlapjának a 18/2005. (XII. 27.) IHR rendelet 2. -ában, illetve 1. és 2. számú mellékleteiben előírt tartalmi és szerkezeti követelmények szerinti átalakítására; 7. a belső ellenőrzés megfelelő működése érdekében a) kezdeményezze, hogy a Polgármesteri Hivatal SzMSz-ében a Ber. 4. (2) bekezdésében foglalt előírásnak megfelelően határozzák meg a belső ellenőrzési kötelezettséget, az ellenőrzést végző személy, szervezet, vagy szervezeti egység jogállását, feladatait; b) intézkedjen a Ber. 11. (1) bekezdésében előírt szakirányú felsőfokú, vagy más felsőfokú végzettséggel és az előírt szakmai képesítéssel rendelkező belső ellenőr foglalkoztatására; c) gondoskodjon arról, hogy a stratégiai terv a Ber ában előírtaknak megfelelően kockázatelemzéssel alátámasztásra kerüljön, és a magas kockázatúnak értékelt területek ellenőrzését tervezzék; d) gondoskodjon arról, hogy az éves belső ellenőrzési terv a Ber. 21. (2) bekezdésben foglalt előírásainak megfelelően kockázatfelmérés alapján felállított prioritásokon alapuljon, összhangban a Ber 21. (4) bekezdésben foglaltaknak megfelelően tartalmazza a soron kívüli ellenőrzési feladatok elvégzéséhez szükséges ellenőrzési a kapacitást, valamint a Ber 21. (3) bekezdés f) pontja előírása alapján az ellenőrzések módszerét; e) biztosítsa, hogy a Ber. 23. (4) bekezdés h) pontjában foglaltaknak megfelelően az ellenőrzési programban határozzák meg az ellenőrzés során alkalmazandó ellenőrzési módszereket; (összegzőbe nincs róla írva) f) intézkedjen, hogy az ellenőrzési kézikönyvben a Ber. 12. i) pontja előírásai alapján határozzák meg a belső ellenőrzési tevékenység minőségét biztosító eljárásokat, az ellenőrzési kézikönyvet rendszeresen, de legalább évente vizsgálja felül és a jogszabályok, vagy a módszertani útmutatók változásai, vagy egyéb okok miatt szükséges módosításokat vezesse át, a Ber. 5. (3) bekezdésében foglaltaknak megfelelően; g) intézkedjen, hogy végezzék el a belső ellenőrzési tevékenység minőségellenőrzését, a Ber. 8. 9) pontjában foglalt előírásoknak megfelelően; h) tegyen eleget a belső ellenőrzés által feltárt hiányosságok megszüntetése érdekében a Ber. 29. (1) bekezdésében előírt intézkedési tervkészítési kötelezettségének;

11 i) intézkedjen, hogy fektessék fel és vezessék a belső (és külső) ellenőrzési jelentésekben tett megállapítások, javaslatok hasznosulását és végrehajtását követő nyilvántartást, összhangban a Ber. 29/A. 0-ában foglalt előírásokkal; j) a belső ellenőrzési vezető a Ber. 12. l) pontjában foglaltak alapján az éves ellenőrzési jelentés elkészítésekor önértékelés keretében értékelje a belső ellenőrzés tárgyi-, személyi feltételeit, tegyen javaslatot a feltételek éves tervvel történő összehangolására; 8. gondoskodjon az Önkormányzat gazdálkodásának évi átfogó ellenőrzése során az ÁSZ által tett és nem teljesült szabályszerűségi javaslatok végrehajtásáról; a munka színvonalának javítása érdekében 9. intézkedjen, hogy a költségvetési rendelet-tervezetben az előző évi pénzmaradvány felhasználását az áthúzódó fizetési kötelezettségek teljesítésére eredeti előirányzatként tervezzék; 10. az európai uniós támogatások igénybevételére és felhasználására vonatkozóan: a) belső szabályzatban határozza meg az a pályázatfigyelést végző és a döntéselőterjesztési jogkörrel rendelkező közötti információszolgáltatási kötelezettséget, a polgármester és a fejlesztési feladat lebonyolítója közötti kapcsolattartás rendjét, a pályázatfigyelés és a pályázatkészítés, valamint a fejlesztési feladat lebonyolításával összefüggő kapcsolattartást, az információszolgáltatás és az ellenőrzés rendjét, jelölje ki az önkormányzati szintű pályázatkoordinálás feladatainak felelősét, valamint a pályázat-nyilvántartás vezetéséért felelős személyt, határozza meg az európai uniós forrásokkal támogatott fejlesztési feladatok lebonyolításával kapcsolatos folyamatba épített, előzetes és utólagos vezetői ellenőrzési feladatokat; b) határozza meg az európai uniós forrásokkal támogatott fejlesztési feladatok lebonyolításával kapcsolatos folyamatba épített, előzetes és utólagos vezetői ellenőrzési feladatokat; c) intézkedjen, hogy a belső ellenőrzés kockázatelemzése terjedjen ki az európai uniós forrásokkal támogatott fejlesztési feladatokra; 11. egészítse ki a pénzügyi-számviteli területen dolgozó köztisztviselők munkaköri leírásait az operatív gazdálkodási hatáskörök, kötelezettségek és felelősségi jogkörökkel, a leltározási és leltárkészítési, az értékelési és pénztár ellenőrzési, a selejtezési és hasznosítási, valamint az informatikai rendszer működtetésével kapcsolatos feladatokkal; 12. a pénzügyi-számviteli informatikai rendszer biztonságos működtetése érdekében intézkedjen: a) az informatikai rendszerekhez történő hozzáférés szabályozására és ennek ellenőrzésére; b) a pénzügyi-számviteli programrendszerben az adatkarbantartási folyamatok szabályozására; c) az informatikai rendszer működésével kapcsolatos belső szabályzatok dolgozók általi ismertetésére; d) a pénzügyi-számviteli adatok naprakész informatikai feldolgozására. 13. gondoskodjon az eszközök és források értékelési szabályzatának kiegészítéséről az értékelések ellenőrzéséért felelős munkakör(ök) kijelölésével; 14. intézkedjen annak érdekében, hogy a belső ellenőrzésre vonatkozó stratégiai terv felülvizsgálata, aktualizálása során a kockázatelemzés terjedjen ki az Önkormányzat többségi irányítást biztosító befolyása alatt működő gazdasági és közhasznú társaságainál, illetve vagyonkezelőknél a rendelkezésre álló erőforrásokkal való gazdálkodás, a vagyon

12 megóvás, gyarapítás, az elszámolás, beszámolók megbízhatósága vizsgálatának feladataira; 15. gondoskodjon az Önkormányzat gazdálkodásának évi átfogó ellenőrzése során az ÁSZ által tett és nem teljesült célszerűségi javaslatok végrehajtásáról. Tisztelt Képviselő-testület! A Számvevői jelentés megállapításaira a Képviselő-testület intézkedést kezdeményezhet. A kezdeményezés előkészítésére a jelentés javaslatai alapján jegyző intézkedési tervet készített a melynek elfogadását javaslom. Nyergesújfalu, február 11. Határozati javaslat: Miskolczi József polgármester Nyergesújfalu Város Önkormányzati Képviselő-testülete 1. Vegye tudomásul Nyergesújfalu Város Önkormányzata gazdálkodási rendszerének évi ellenőrzéséről készült jelentését. 2. Fogadja el a feladatellátás szabályszerűsségére vonatkozó következő intézkedési tervet az alábbiak szerint: A jegyző a.) biztosítsa, hogy a költségvetési és zárszámadási rendelet-tervezetekben a költségvetés bevételi és kiadási főösszegének megállapítása az Áht. 8/A. (7) bekezdés alapján a finanszírozási célú pénzügyi műveletek bevételei-kiadásai nélkül történjen, továbbá az Áht. 8/A. (1)-(2) bekezdés alapján a költségvetési hiány fedezése, illetve a költségvetési többlet felhasználása is meghatározásra kerüljön; b.) a költségvetési rendeletben az Ámr. 29. (1) bekezdés k) pontja előírásainak megfelelően mutassa be elkülönítetten az európai uniós támogatással megvalósuló programok, projektek bevételeit és kiadásait; c.) határozza meg a kötelezettségvállalási szabályzatban az érvényesítéssel megbízott dolgozók összeférhetetlenségére vonatkozó szabályokat az Ámr (6) bekezdésének megfelelően; d.) intézkedjen a Polgármesteri Hivatal FEUVE rendszerének kiegészítéséről: az Ámr. 145/B. -a és a Pénzügyminisztérium Útmutató az ellenőrzési nyomvonal kialakításához módszertani útmutatója alapján az ellenőrzési nyomvonalat egészítse ki az egyes tevékenység, vagy feladat elvégzését igazoló dokumentum megnevezésével, illetve annak fellelhetési helyének rögzítésével, pontosítsa, hogy a tevékenységeket, vagy feladatokat részletesen mely belső szabályzat (szabályzatok) tartalmazzák; e.) gondoskodjon az Ámr. 145/C. (4) bekezdésében és az Ámr. 145/A. (3) bekezdésében hivatkozott Pénzügyminisztérium Útmutató a kockázatkezelés kialakításáról módszertani útmutatója alapján arról, hogy a Polgármesteri Hivatal kockázatkezelési eljárásrendje tartalmazza a kockázat azonosítását, a kockázatok folyamatgazdáit,

13 értékelését és kategóriákba sorolását, az elfogadható kockázati keret meghatározását, a kockázatokra adható válaszok megvalósíthatóságának mérlegelését, a kockázat nyilvántartást, a válaszintézkedés beépítését a folyamatba, és a kockázati környezet rendszeres felülvizsgálatát; f.) gondoskodjon az operatív gazdálkodás során a működésbeli hibák megelőzésére, feltárására, illetve kijavítására kialakított kontrollok megbízható működése, kockázatainak csökkentése érdekében arról, hogy: - az utalvány ellenjegyzői az Ámr (3) bekezdésének előírása alapján valamennyi kiadás teljesítését megelőzően győződjenek meg arról, hogy az utalványozás nem sérti-e a gazdálkodásra vonatkozó az Ámr (9) bekezdés c) pontjában foglalt szabályokat, továbbá a szakmai teljesítés igazolása az Ámr (1) bekezdésében foglaltak szerint megtörtént-e; - az Ámr (1) (2) bekezdéseiben foglaltaknak megfelelően a szakmai teljesítés igazolást a kifizetéseket megelőzően a kijelölt személyek okmányok alapján, a belső szabályzatban előírt módon végezzék el, aláírásukkal szakmailag igazolják a kifizetések jogosultságát, összegszerűségét, a megrendelésben foglaltak teljesítését, az igazolás dátumának megjelölésével; g.) intézkedjen a település honlapjának a 18/2005. (XII. 27.) IHR rendelet 2. -ában, illetve 1. és 2. számú mellékleteiben előírt tartalmi és szerkezeti követelmények szerinti átalakítására; h.) a belső ellenőrzés megfelelő működése érdekében - kezdeményezze, hogy a Polgármesteri Hivatal SzMSz-ében a Ber. 4. (2) bekezdésében foglalt előírásnak megfelelően határozzák meg a belső ellenőrzési kötelezettséget, az ellenőrzést végző személy, szervezet, vagy szervezeti egység jogállását, feladatait; - intézkedjen a Ber. 11. (1) bekezdésében előírt szakirányú felsőfokú, vagy más felsőfokú végzettséggel és az előírt szakmai képesítéssel rendelkező belső ellenőr foglalkoztatására; - gondoskodjon arról, hogy a stratégiai terv a Ber ában előírtaknak megfelelően kockázatelemzéssel alátámasztásra kerüljön, és a magas kockázatúnak értékelt területek ellenőrzését tervezzék; - gondoskodjon arról, hogy az éves belső ellenőrzési terv a Ber. 21. (2) bekezdésben foglalt előírásainak megfelelően kockázatfelmérés alapján felállított prioritásokon alapuljon, összhangban a Ber 21. (4) bekezdésben foglaltaknak megfelelően tartalmazza a soron kívüli ellenőrzési feladatok elvégzéséhez szükséges ellenőrzési a kapacitást, valamint a Ber 21. (3) bekezdés f) pontja előírása alapján az ellenőrzések módszerét; - biztosítsa, hogy a Ber. 23. (4) bekezdés h) pontjában foglaltaknak megfelelően az ellenőrzési programban határozzák meg az ellenőrzés során alkalmazandó ellenőrzési módszereket; (összegzőbe nincs róla írva) - intézkedjen, hogy az ellenőrzési kézikönyvben a Ber. 12. i) pontja előírásai alapján határozzák meg a belső ellenőrzési tevékenység minőségét biztosító eljárásokat, az ellenőrzési kézikönyvet rendszeresen, de legalább évente vizsgálja felül és a jogszabályok, vagy a módszertani útmutatók változásai, vagy egyéb okok miatt szükséges módosításokat vezesse át, a Ber. 5. (3) bekezdésében foglaltaknak megfelelően; - intézkedjen, hogy végezzék el a belső ellenőrzési tevékenység minőségellenőrzését, a Ber. 8. 9) pontjában foglalt előírásoknak megfelelően; - tegyen eleget a belső ellenőrzés által feltárt hiányosságok megszüntetése érdekében a Ber. 29. (1) bekezdésében előírt intézkedési terv készítési kötelezettségének;

14 - intézkedjen, hogy fektessék fel és vezessék a belső (és külső) ellenőrzési jelentésekben tett megállapítások, javaslatok hasznosulását és végrehajtását követő nyilvántartást, összhangban a Ber. 29/A. 0-ában foglalt előírásokkal; - a belső ellenőrzési vezető a Ber. 12. l) pontjában foglaltak alapján az éves ellenőrzési jelentés elkészítésekor önértékelés keretében értékelje a belső ellenőrzés tárgyi-, személyi feltételeit, tegyen javaslatot a feltételek éves tervvel történő összehangolására; i.) gondoskodjon az Önkormányzat gazdálkodásának évi átfogó ellenőrzése során az ÁSZ által tett és nem teljesült szabályszerűségi javaslatok végrehajtásáról; j.) a munka színvonalának javítása érdekében - intézkedjen, hogy a költségvetési rendelet-tervezetben az előző évi pénzmaradvány felhasználását az áthúzódó fizetési kötelezettségek teljesítésére eredeti előirányzatként tervezzék; k.) az európai uniós támogatások igénybevételére és felhasználására vonatkozóan: - belső szabályzatban határozza meg az a pályázatfigyelést végző és a döntés-előterjesztési jogkörrel rendelkező közötti információszolgáltatási kötelezettséget, a polgármester és a fejlesztési feladat lebonyolítója közötti kapcsolattartás rendjét, a pályázatfigyelés és a pályázatkészítés, valamint a fejlesztési feladat lebonyolításával összefüggő kapcsolattartást, az információszolgáltatás és az ellenőrzés rendjét, jelölje ki az önkormányzati szintű pályázatkoordinálás feladatainak felelősét, valamint a pályázat-nyilvántartás vezetéséért felelős személyt, határozza meg az európai uniós forrásokkal támogatott fejlesztési feladatok lebonyolításával kapcsolatos folyamatba épített, előzetes és utólagos vezetői ellenőrzési feladatokat; - határozza meg az európai uniós forrásokkal támogatott fejlesztési feladatok lebonyolításával kapcsolatos folyamatba épített, előzetes és utólagos vezetői ellenőrzési feladatokat; - intézkedjen, hogy a belső ellenőrzés kockázatelemzése terjedjen ki az európai uniós forrásokkal támogatott fejlesztési feladatokra; l.) egészítse ki a pénzügyi-számviteli területen dolgozó köztisztviselők munkaköri leírásait az operatív gazdálkodási hatáskörök, kötelezettségek és felelősségi jogkörökkel, a leltározási és leltárkészítési, az értékelési és pénztár ellenőrzési, a selejtezési és hasznosítási, valamint az informatikai rendszer működtetésével kapcsolatos feladatokkal; m.) a pénzügyi-számviteli informatikai rendszer biztonságos működtetése érdekében intézkedjen: - az informatikai rendszerekhez történő hozzáférés szabályozására és ennek ellenőrzésére; - a pénzügyi-számviteli programrendszerben az adat karbantartási folyamatok szabályozására; - az informatikai rendszer működésével kapcsolatos belső szabályzatok dolgozók általi ismertetésére; - a pénzügyi-számviteli adatok naprakész informatikai feldolgozására. n.) gondoskodjon az eszközök és források értékelési szabályzatának kiegészítéséről az értékelések ellenőrzéséért felelős munkakör(ök) kijelölésével; o.) intézkedjen annak érdekében, hogy a belső ellenőrzésre vonatkozó stratégiai terv felülvizsgálata, aktualizálása során a kockázatelemzés terjedjen ki az Önkormányzat többségi irányítást biztosító befolyása alatt működő gazdasági és közhasznú társaságainál, illetve vagyonkezelőknél a rendelkezésre álló erőforrásokkal való gazdálkodás, a vagyon megóvás, gyarapítás, az elszámolás, beszámolók megbízhatósága vizsgálatának feladataira;

15 p.) gondoskodjon az Önkormányzat gazdálkodásának évi átfogó ellenőrzése során az ÁSZ által tett és nem teljesült célszerűségi javaslatok végrehajtásáról. 3. Utasítsa a polgármestert és a jegyzőt a szükséges intézkedések megtételére. Határidő: augusztus 31. Felelős: Miskolci József polgármester Adolf Józsefné jegyző