JELENTÉS. a Budapest Főváros I. kerület Budavári Önkormányzata gazdálkodási rendszerének évi átfogó ellenőrzéséről

Átírás

1 JELENTÉS a Budapest Főváros I. kerület Budavári Önkormányzata gazdálkodási rendszerének évi átfogó ellenőrzéséről január

2 3. Önkormányzati és Területi Ellenőrzési Igazgatóság 3.3. Átfogó Ellenőrzések Főcsoport Iktatószám: V /31/17/2007. Témaszám: 845 Vizsgálat-azonosító szám: V0329 Az ellenőrzést felügyelte: Dr. Lóránt Zoltán főigazgató Az ellenőrzés végrehajtásáért felelős: Dr. Sepsey Tamás főigazgató-helyettes Az ellenőrzést vezette: Molnár Gyula Mihály igazgató-helyettes Az ellenőrzést végezték: Benczik Lászlóné számvevő tanácsos Dr. Telkes Imre számvevő tanácsos Schósz Attiláné számvevő tanácsos A témához kapcsolódó eddig készített számvevőszéki jelentések: címe Jelentés Budapest Főváros I. kerület Budavári Önkormányzata gazdálkodásának átfogó ellenőrzéséről Jelentés a Magyar Köztársaság évi költségvetése végrehajtásának ellenőrzéséről Függelék: a helyi önkormányzatok beruházásaihoz és rekonstrukcióihoz nyújtott évi felhalmozási célú támogatások a helyi önkormányzatokat a évben megillető normatív állami hozzájárulás elszámolása Jelentés a helyi és a helyi kisebbségi önkormányzatok gazdálkodásának átfogó ellenőrzéséről sorszáma Jelentéseink az Országgyűlés számítógépes hálózatán és az Interneten a címen is olvashatóak.

3 TARTALOMJEGYZÉK BEVEZETÉS 9 I. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK 13 II. RÉSZLETES MEGÁLLAPÍTÁSOK Az Önkormányzat költségvetési és pénzügyi helyzete A tervezett költségvetési bevételi és kiadási előirányzatok, valamint a költségvetési egyensúly alakulása A költségvetési bevételek és kiadások teljesítése, a pénzügyi egyensúlyi helyzet alakulása Az Önkormányzat felkészültsége az európai uniós források igénylésére és felhasználására, valamint az e-közigazgatási feladatok ellátására Az európai uniós források igénybevételére és a várható támogatás felhasználásának szervezettségére történt felkészülés és a belső szabályozottság értékelése A fejlesztési célkitűzések meghatározása Az európai uniós forrásokhoz kapcsolódóan a pályázatfigyelés, a pályázat-készítés, valamint az európai uniós támogatással megvalósuló fejlesztés lebonyolítása belső rendjének szabályozottsága, a végrehajtás személyi, szervezeti feltételei Az e-közigazgatási feladatok előkészítése, bevezetése A költségvetési gazdálkodás kontrolljai A szabályozottság kockázata a költségvetés tervezési, gazdálkodási, beszámolási és a folyamatba épített ellenőrzési feladatainál A belső kontrollok érvényesülése az önkormányzati források szabályszerű felhasználásában, a költségvetési tervezés, gazdálkodás, beszámolás folyamataiban A belső ellenőrzési kötelezettség teljesítése, javaslatainak hasznosulása Az ÁSZ korábbi ellenőrzési javaslatai alapján készített intézkedési terv végrehajtása, eredményessége Az Önkormányzat gazdálkodási rendszerének átfogó ellenőrzése során tett javaslatok végrehajtására tervezett intézkedések megvalósulása 39 1

4 4.2. A zárszámadáshoz kapcsolódó (állami hozzájárulások, támogatások igénylésének és felhasználásának ellenőrzése), valamint a további vizsgálatok esetében a megállapítások, javaslatok alapján tett intézkedések 43 MELLÉKLETEK 1. számú Az Önkormányzat gazdálkodását meghatározó adatok, mutatószámok (1 oldal) 2. számú Az önkormányzati vagyon alakulása (1 oldal) 3. számú Az Önkormányzat évi költségvetési előirányzatainak és azok pénzügyi teljesítéseinek alakulása (1 oldal) 4. számú 1. számú Nyilatkozat a tervezett és teljesített költségvetési adatoknak a megelőző évhez viszonyított jelentős, ±10%-ot meghaladó változásának indokolásáról, amennyiben azt a feladatok változása indokolta (1 oldal) 5. számú Dr. Nagy Gábor Tamás úr, a Budapest Főváros I. kerület Budavári Önkormányzata polgármestere által adott észrevétel (1 oldal) 2

5 RÖVIDÍTÉSEK JEGYZÉKE Törvények Áht. Eisztv. Htv. Kbt. Ket. Ötv. Számv. tv. Rendeletek évi költségvetési rendelet évi költségvetési rendelet évi költségvetési rendelet évi költségvetési rendelet az államháztartásról szóló évi XXXVIII. törvény az elektronikus információszabadságról szóló évi XC. törvény a helyi önkormányzatok és szerveik, a köztársasági megbízottak, valamint egyes centrális alárendeltségű szervek feladat- és hatásköreiről szóló évi XX. törvény a közbeszerzésekről szóló évi CXXIX. törvény a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló évi CXL. törvény a helyi önkormányzatokról szóló évi LXV. törvény a számvitelről szóló évi C. törvény Budapest Főváros I. kerület Budavári Önkormányzatának 2/2004. (III. 1.) számú rendelete a évi költségvetésről Budapest Főváros I. kerület Budavári Önkormányzatának 3/2005. (III. 4.) számú rendelete a évi költségvetésről Budapest Főváros I. kerület Budavári Önkormányzatának 4/2006. (III. 3.) számú rendelete a évi költségvetésről Budapest Főváros I. kerület Budavári Önkormányzatának 4/2007. (III. 2.) számú rendelete a évi költségvetésről Ámr. az államháztartás működési rendjéről szóló 217/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet Ber. a költségvetési szervek belső ellenőrzéséről szóló 193/2003. (XI. 26.) Korm. rendelet SzMSz Budapest Főváros I. kerület Budavári Önkormányzatának 14/1995. (VII. 10.) számú rendelete az Önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatáról vagyongazdálkodási rendelet Vhr. Budapest Főváros I. kerület Budavári Önkormányzatának a 15/1995. (XI. 30.) számú rendelete az Önkormányzat vagyonáról, a vagyontárgyak feletti tulajdonosi jogok gyakorlásáról az államháztartás szervezetei beszámolási és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 249/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet 3

6 Szórövidítések évi költségvetési koncepció évi költségvetési koncepció évi költségvetési koncepció áfa ÁSZ e-közigazgatás e-ügyintézés Ellenőrzési csoport FEUVE Budapest Főváros I. kerület Budavári Önkormányzata Képviselő-testületének 276/2003. (XI. 27.) számú határozatával elfogadott költségvetési koncepciója Budapest Főváros I. kerület Budavári Önkormányzata Képviselő-testületének 284/2004. (XI. 24.) számú határozatával elfogadott költségvetési koncepciója Budapest Főváros I. kerület Budavári Önkormányzata Képviselő-testületének 231/2005. (XI. 18.) számú határozatával elfogadott költségvetési koncepciója Általános forgalmi adó Állami Számvevőszék elektronikus közigazgatás elektronikus ügyintézés Budapest Főváros I. kerület Budavári Önkormányzata Polgármesteri Hivatal Jegyzői Titkárságának Belső Ellenőrzési Referatúrája folyamatba épített, előzetes és utólagos vezetői ellenőrzés Fővárosi Önkormányzat Budapest Főváros Önkormányzata GAMESZ Budapest Főváros I. kerület Budavári Önkormányzatának Gazdasági Műszaki Ellátó Szolgálata gazdálkodási jogkörök a kötelezettségvállalás, ellenjegyzés, érvényesítés és utalványozás rendjéről szóló 2/2005. (VIII. 17.) számú pol- szabályzata gármesteri és jegyzői együttes utasítás gazdasági program 1 Budapest Főváros I. kerület Budavári Önkormányzata Képviselő-testületének 65/2003. (III. 27.) számú határozatával elfogadott gazdasági programja a évre gazdasági program 2 Budapest Főváros I. kerület Budavári Önkormányzata Képviselő-testületének 30/2007. (III. 27.) számú határozatával elfogadott gazdasági programja a évre GVOP NFT Gazdasági Versenyképesség Operatív Program GVOP információszolgáltatás fejlesztési feladat Házgondnokság Kft. informatikai stratégia jegyző Jegyzői titkárság a GVOP az önkormányzatok információszolgáltató tevékenységének Budapest egységes térinformatikai rendszerének kiépítése fejlesztési feladat I. kerületi Házgondnoksági Korlátolt Felelősségű Társaság Budapest Főváros I. kerület Budavári Önkormányzat Képviselő-testületének 10/2002. (I. 31.) számú határozatával elfogadott informatikai stratégia a évekre Budapest Főváros I. kerület Budavári Önkormányzatának Jegyzője Budapest Főváros I. kerület Budavári Önkormányzata Polgármesteri Hivatalának Jegyzői Titkársága 4

7 Képviselő-testület MÁK NFT Norvég alap Okmányiroda Önkormányzat Pénzügyi bizottság Pénzügyi igazgatóság polgármester Polgármesteri hivatal Polgármesteri hivatal SzMSz-e Polgármesteri kabinet Ügyfélszolgálat ügyrend Budapest Főváros I. kerület Budavári Önkormányzatának Képviselő-testülete Magyar Államkincstár Nemzeti Fejlesztési Terv az Európai Gazdasági Térség és a Norvég Finanszírozási Mechanizmusok Közösségi Kezdeményezés Budapest Főváros I. kerület Budavári Önkormányzata Polgármesteri Hivatala Hatósági Igazgatóságának Okmányirodája Budapest Főváros I. kerület Budavári Önkormányzata Budapest Főváros I. kerület Budavári Önkormányzata Képviselő-testületének Pénzügyi Bizottsága Budapest Főváros I. kerület Budavári Önkormányzata Polgármesteri Hivatalának Pénzügyi Igazgatósága Budapest Főváros I. kerület Budavári Önkormányzatának Polgármestere Budapest Főváros I. kerület Budavári Önkormányzatának Polgármesteri Hivatala Budapest Főváros I. kerület Budavári Önkormányzata Polgármesteri Hivatalának Szervezeti és Működési Szabályzata, melyet a Képviselő-testület a 21/2005. (III. 3.) számú határozattal fogadott el Budapest Főváros I. kerület Budavári Önkormányzata Polgármesteri Hivatalának Polgármesteri Kabinetje Budapest Főváros I. kerület Budavári Önkormányzata Polgármesteri Hivatal Hatósági Igazgatóságának Ügyfélszolgálata Budapest Főváros I. kerület Budavári Önkormányzata gazdasági szervezetének a gazdálkodással összefüggő feladatairól szóló ügyrendje, mely a Polgármesteri hivatal SzMSz-ének 1. számú melléklete 5

8 ÉRTELMEZŐ SZÓTÁR 1. elektronikus szolgáltatási szint 2. elektronikus szolgáltatási szint 3. elektronikus szolgáltatási szint 4. elektronikus szolgáltatási szint európai uniós források fejlesztési feladat (projekt) fejlesztési célkitűzés Az 1044/2005. (V. 11.) Korm. határozat alapján olyan információs, tájékoztató szolgáltatás, amely csak általános információkat közöl az adott üggyel kapcsolatos teendőkről és a szükséges dokumentumokról. Az 1044/2005. (V. 11.) Korm. határozat alapján olyan egyirányú kapcsolatot biztosító szolgáltatás, amely az 1. szinten túl biztosítja az adott ügy intézéséhez szükséges dokumentumok, nyomtatványok letöltését, és azok ellenőrzéssel, vagy ellenőrzés nélküli elektronikus kitöltését, amely esetben a dokumentumok benyújtása hagyományos úton történik. Az 1044/2005. (V. 11.) Korm. határozat alapján olyan kétirányú kapcsolatot biztosító szolgáltatás, amely közvetlen, vagy ellenőrzött kitöltésű dokumentum segítségével biztosítja az elektronikus adatbevitelt és a bevitt adatok ellenőrzését. Az ügy indításához, intézéséhez személyes megjelenés nem szükséges, de az ügyhöz kapcsolódó közigazgatási döntés (határozat, egyéb aktus) közlése, valamint a kapcsolódó illeték-, vagy díjfizetés hagyományos úton történik. Az 1044/2005. (V. 11.) Korm. határozat alapján olyan teljes közvetlen kétirányú ügyintézési folyamatot biztosító szolgáltatás, amikor az ügyhöz kapcsolódó közigazgatási döntés is elektronikus úton kerül közlésre, illetve a kapcsolódó illeték-, vagy díjfizetés elektronikus úton is intézhető. Az elnyert európai uniós források lehívása a támogatott projekt megvalósítása érdekében, a fejlesztés lebonyolítása során felmerült kiadások finanszírozására. A fejlesztési feladat (projekt) tartalmilag és formailag részletesen kidolgozott, megfelelő pénzügyi háttérrel és végrehajtási ütemezéssel rendelkező fejlesztési terv, amely illeszkedik az Európai Unió, illetve a Nemzeti Fejlesztési Terv által támogatott programokhoz. Az önkormányzat által ellátott kötelező, vagy önként vállalt feladatok ellátásának mennyiségi, vagy minőségi fejlesztésére vonatkozó terv. A mennyiségi fejlesztés megvalósulhat beszerzéssel, létesítéssel, bővítéssel, átalakítással. 6

9 operatív program Az Európai Bizottság által jóváhagyott, a Közösségi Támogatási Keret végrehajtására vonatkozó közötti, több évre szóló intézkedésekhez kapcsolódó prioritások egységes rendszerét tartalmazó dokumentum. A strukturális alapok operatív programjai: Agrár és Vidékfejlesztési Operatív Program (AVOP); Gazdasági Versenyképesség Operatív Program (GVOP); Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program (HEFOP); Környezetvédelmi és Infrastruktúra-fejlesztési Operatív Program (KIOP); Regionális Fejlesztési Operatív Program (ROP). 7

10

11 JELENTÉS Budapest Főváros I. kerület Budavári Önkormányzata gazdálkodási rendszerének évi átfogó ellenőrzéséről BEVEZETÉS Az Ötv. 92. (1) bekezdése, az Állami Számvevőszékről szóló évi XXXVIII. törvény 2. (3) bekezdése, valamint az Áht. 120/A. (1) bekezdése alapján az önkormányzatok gazdálkodását az Állami Számvevőszék ellenőrzi. Az ellenőrzésre az Országgyűlés illetékes bizottságai részére is átadott, országosan egységes ellenőrzési program szerint került sor. Az Állami Számvevőszék a stratégiájában foglalt célkitűzéseknek megfelelően a helyi önkormányzatok költségvetési gazdálkodási rendszere átfogó ellenőrzésének programját a évtől megújította, azt kiegészítette további teljesítmény-ellenőrzési elemekkel. Az ellenőrzés célja annak értékelése volt, hogy az Önkormányzat: a pénzügyi egyensúlyt a költségvetésében és annak teljesítése során milyen módon biztosította, a teljesített bevételek és kiadások egyes évek közötti jelentős eltérése feladatváltozáshoz kapcsolódott-e; felkészült-e a szabályozottság és a szervezettség terén az európai uniós források igénylésére és felhasználására, továbbá az e-közigazgatás bevezetése miatti szervezet-korszerűsítési feladatokra; kialakította-e a külső és a belső feltételeknek megfelelően a gazdálkodás belső kontrollrendszerét 1, továbbá a költségvetés tervezési, végrehajtási és zárszámadási feladatok szabályszerű ellátásához hozzájárult-e a folyamatba épített, előzetes és utólagos vezetői ellenőrzés, valamint a belső ellenőrzés; megfelelően hasznosították-e a korábbi számvevőszéki ellenőrzések megállapításait, szabályszerűségi 2 és célszerűségi javaslatait. 1 A gazdálkodás szabályszerűségét biztosító kontrollrendszer alatt értjük a kiépített és működő belső irányítási és szabályozási rendszert, valamint a belső ellenőrzési funkciók ellátásának rendszerét. 2 A törvényi előírások betartásának elmulasztásakor a részletes megállapítások fejezetben egységesen a törvénysértés megjelölést alkalmazzuk, mivel az ÁSZ nem tehet különbséget a törvényi előírások között. 9

12 BEVEZETÉS Az ellenőrzött időszak: az 1., 2. és 4. programpontok tekintetében a évek és a év I. negyedév, a 3. ellenőrzési programpontnál a év és a év I. negyedév. Budapest Főváros I. kerület lakosainak száma január 1-én fő volt. A évi önkormányzati választást követően az Önkormányzat 24 tagú Képviselő-testületének munkáját hat állandó bizottság segítette. A helyi önkormányzat mellett a évi önkormányzati választásokig kilenc 3, azt követően hat 4 kisebbségi önkormányzat működött. A polgármester az évi önkormányzati választás óta tölti be tisztségét, a jegyző személye április 1. napján változott. Az Önkormányzat feladatainak végrehajtása érdekében a évben 18 költségvetési intézményt működtetett, amelyekből hat önállóan gazdálkodott. A feladatok ellátásában részt vett egy gazdasági társasága. Az Önkormányzat költségvetési szerveinél december 31-én foglalkoztatott közalkalmazottak száma 705 fő, a köztisztviselők száma 124 fő volt. Az Önkormányzat a évi költségvetési beszámolója szerint 7499 millió Ft költségvetési bevételt ért el és 6289 millió Ft költségvetési kiadást teljesített, december 31-én a könyvviteli mérleg szerint millió Ft értékű vagyonnal rendelkezett. A évi költségvetési rendeletben 7068 millió Ft költségvetési bevételt és 7067 millió Ft költségvetési kiadást irányoztak elő. Az Önkormányzat gazdálkodását meghatározó adatokat, mutatószámokat az 1-3. számú mellékletek tartalmazzák. Az Önkormányzat költségvetési és pénzügyi helyzetét az összehasonlító elemzés módszerével vizsgáltuk. E körben elemeztük a költségvetés egyensúlyi helyzetének alakulását, a tervezett és tényleges költségvetési hiány okait, a mérséklésére tett intézkedéseket, finanszírozásának módját, az Önkormányzat adósságállományának alakulását, összetevőit. A teljesítmény-ellenőrzés módszerével vizsgáltuk, hogy a belső szabályozottság, szervezettség terén felkészültek-e az európai uniós források figyelésére, igénylésére és felhasználására, valamint az igényelt európai uniós támogatások az Önkormányzat által meghatározott fejlesztési célkitűzésekhez kapcsolódtak-e. Az ellenőrzés során felmértük, hogy az e-közigazgatási feladat ellátása, illetve bevezetése, működtetése érdekében milyen intézkedéseket tettek, valamint biztosították-e a közérdekű adatok elektronikus közzétételét. A költségvetési gazdálkodás belső kontrolljainak ellenőrzése során értékeltük, hogy a Polgármesteri hivatalnál a költségvetés tervezési, gazdálkodási, zárszámadás készítési feladatok belső kontrolljainak kiépítettsége és működése megfelelő biztosítékot ad-e a gazdálkodási feladatok megfelelő, szabályszerű ellátására. Felmértük és minősítettük a költségvetés tervezési, a gazdálkodási, a zárszámadás készítési feladatokkal, továbbá a pénzügyi- számviteli területen az informatikával kapcsolatosan kialakított kontrollok megfelelőségét, vala- 3 Bolgár, görög, lengyel, német, örmény, roma, román, szerb, szlovák kisebbségi önkormányzatok. 4 Görög, lengyel, német, örmény, szerb, szlovák kisebbségi önkormányzatok. 10

13 BEVEZETÉS mint azok működésének eredményességét, megbízhatóságát. Értékeltük a belső ellenőrzés szervezeti és szabályozási keretét, továbbá működését. A Polgármesteri hivatalnál értékeltük a gazdálkodás folyamatában a kontrollok működésének megbízhatóságát, ennek keretében ellenőriztük a szakmai teljesítés igazolására és az utalvány ellenjegyzésére kialakított kontrollok végrehajtását. Az ellenőrzést a következő, kiemelt kockázatuk alapján kiválasztott 5, az általánostól jellemzően eltérő, egyedi eljárást igénylő gazdasági eseményekkel kapcsolatos kifizetésekre folytattuk le 6 : a személyi juttatások közül az állományba nem tartozók megbízási díjai 7, a külső szolgáltató által végzett karbantartási, kisjavítási szolgáltatások, valamint a gépek, berendezések, felszerelések beszerzése. Az ellenőrzés hatékony elvégzése céljából a vizsgálandó területek kiválasztása során a kockázatokon alapuló megközelítés érvényesült, ezáltal az ellenőrzési erőforrásokat azokra a területekre fókuszáltuk, amelyeken legnagyobb a hibák előfordulási valószínűsége. Az ellenőrzési erőforrások ilyen típusú összpontosításával minimálisra csökkenthető a kívánt ellenőrzési bizonyosság eléréséhez szükséges időráfordítás. A pénzügyi-számviteli folyamatokban alkalmazott belső kontrollok létezésének és működésének ellenőrzésére a vizsgált három terület évi könyvviteli tételeiből területenként egyszerű véletlen mintát vettünk. A kijelölt gazdasági eseményre elvégzett megfelelőségi tesztek alapján értékeltük a kontrollok működésének eredményességét, megbízhatóságát a vizsgált három területre különkülön, majd összefoglalóan 8 a Polgármesteri hivatal egyedi eljárást igénylő gazdasági eseményeire. A helyszíni ellenőrzés megállapításainak részletes do- 5 Az önkormányzatok kiemelt előirányzataira vonatkozóan, a vertikális folyamatokra elvégeztük a kockázatok becslését, amelynek eredményeként az állományba nem tartozók megbízási díjai, a külső szolgáltató által végzett karbantartási, kisjavítási szolgáltatások, valamint a gépek, berendezések, felszerelések beszerzése kiemelkedően kockázatos területnek bizonyultak. 6 A korábbi ellenőrzési tapasztalataink szerint ezeken a területeken a jegyzők nem, vagy hiányosan szabályozták a megbízás, megrendelés, illetve beszerzés indokoltságának, szükségességének elbírálására, igazolására, valamint a teljesítések dokumentálására, a kifizetések jogosságának megítélésére szolgáló kontrollokat. További kockázatot jelentett a külső szolgáltató által végzett karbantartási, kisjavítási munkák esetében, hogy az 50 ezer Ft alatti megrendelésekre vonatkozóan az ellenőrzési tapasztalataink szerint a jegyzők nem alakították ki a kötelezettségvállalások rendjét és nyilvántartási formáját, valamint a szabályozás elmulasztása esetén nem történt meg az írásbeli kötelezettségvállalás és annak az ellenjegyzése sem. 7 Az állományba tartozók rendszeres személyi juttatásainak számfejtését, valamint folyósítását nem a polgármesteri hivatalok, hanem a nettó finanszírozás keretében a beküldött dokumentumok alapján a MÁK végzi. 8 A vizsgált három terület egyedi értékelési pontszámait a területek relatív költségvetési súlyával arányosan összegeztük. 11

14 BEVEZETÉS kumentálását három megfelelőségi tesztlapon, öt elővizsgálati és kilenc helyszíni ellenőrzési munkalapon biztosítottuk. Ezeken a teszt- és munkalapokon a minősítés alapjául szolgáló kérdések és a vonatkozó konkrét jogszabályhelyek megjelölése mellett értékeltük a kialakított belső kontrollokban rejlő kockázatokat 9 és a kialakított kontrollok működésének megbízhatóságát 10. Az ÁSZ korábbi ellenőrzési javaslatai alapján tett intézkedéseket, illetve azok megvalósítását utóellenőrzés keretében vizsgáltuk. A gazdálkodási rendszer átfogó ellenőrzése során megfogalmazott javaslatok végrehajtására tett intézkedések megvalósítását ellenőriztük, az egyéb számvevőszéki ellenőrzések során tett javaslatok esetében pedig a kiadott intézkedéseket tekintettük át. A helyszíni ellenőrzés során kitöltött az ellenőrzést végző számvevő és a Polgármesteri hivatal felelős köztisztviselője által aláírt elővizsgálati és helyszíni ellenőrzési munkalapokat, azok kitöltési útmutatóit, továbbá a megfelelőségi tesztek dokumentumait a polgármester részére a számvevői jelentéssel egyidejűleg átadtuk. A jelentést az ÁSZ-ról szóló évi XXXVIII. tv. 25. (1) bekezdése alapján észrevétel közlése céljából megküldtük a Budapest Főváros I. kerület Budavári Önkormányzata polgármesterének. A kapott észrevételt a jelentés 5. számú melléklete tartalmazza. 9 A kialakított belső kontrollokban rejlő kockázatot alacsonynak minősítettük, ha a kontrollok végrehajtásuk esetén megfelelő védelmet nyújtanak a hibák bekövetkezése ellen. Közepesnek minősítettük a belső kontrollokban rejlő kockázatot, amennyiben a kontrollok végrehajtásuk esetén a lehetséges hibák többsége ellen védelmet nyújtanak. Magasnak értékeltük a kockázatot, ha a kontrollok kialakításuk hiányában, vagy hiányos kialakításuk miatt nem nyújtanak elegendő védelmet a lehetséges hibákkal szemben. 10 A kontrollok működésének eredményességét, megbízhatóságát kiválónak értékeltük abban az esetben, ha azok működése esetleges apróbb hiányosságoktól eltekintve megfelelt a hibák megelőzésére és kijavítására meghatározott szabályozásnak és a legmagasabb szintű elvárásoknak. Jónak minősítettük a kontrollok működését, ha a hiányosságok száma ugyan jelentős volt, de nem veszélyeztette az ellenőrzött terület hibáinak megelőzését és kijavítását. Amennyiben a hiányosságok mértéke nem biztosította a hibák megelőzését, feltárását, kijavítását és ezáltal veszélyeztette az eredményes, megbízható működést, a kontroll gyenge minősítést kapott. 12

15 I. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK I. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK Az Önkormányzatnál a évek között tervezett költségvetési bevétel és kiadás évről-évre nőtt, a tervezett költségvetési bevételek és kiadások egyensúlya nem volt biztosított. A évben a tervezett felhalmozási célú költségvetési bevételek nem nyújtottak fedezetet a felhalmozási célú kiadásokra, a évben sem a működési, sem a felhalmozási célú források nem biztosítottak fedezetet az azonos célú kiadásokra, a évben a működési célú költségvetési kiadásoknál terveztek forráshiányt. A költségvetési egyensúlyt a költségvetési rendeletekben mindhárom évben működési célú hitel felvételével tervezte biztosítani az Önkormányzat. A és a évi költségvetési rendeletekben a költségvetés bevételi és kiadási főösszegének megállapításakor az Áht. előírásai ellenére finanszírozási célú pénzügyi műveletet vettek figyelembe költségvetési kiadásként. A évi költségvetési rendeletben már nem szerepeltettek forráshiányt, a költségvetés egyensúlyban volt. Az Önkormányzat a gazdálkodását a tervezettel szemben mindhárom évben hitel igénybe vétele nélkül teljesítette. A teljesített működési célú költségvetési bevételek a működési célú költségvetési kiadásokat a években fedezték, azonban a bevételi többlet összege folyamatosan csökkent. A felhalmozási célú költségvetési kiadások hiánya a évben 63 millió Ft volt, melynek megszüntetése érdekében működési célú költségvetési bevételt használtak fel. A és a évben a felhalmozási célú költségvetési bevételeknél 298 millió Ft, illetve 266 millió Ft többlet képződött. A teljesített működési célú költségvetési bevételek a évről a évre nem a kiadásokkal összhangban változtak, a változás iránya egymással ellentétes volt, a bevételek 5%-kal csökkentek, a kiadások 3%-kal növekedtek, a évben azonban a teljesített működési célú költségvetési bevételek és kiadások változásának iránya azonos volt. A teljesített felhalmozási célú költségvetési bevételek és kiadások változásának iránya mindhárom évben az előző évhez képest azonos volt, azonban a évben nem egymással összhangban változtak. A évi növekedésből a tárgyi eszközök, immateriális javak értékesítéséből származó bevétel 91%-a függött össze az Önkormányzat által ellátott feladat változásával, a Budapest I. kerület Lovas úti mélygarázs 25 év időtartamra szóló haszonélvezeti jogának értékesítésével. A évi felhalmozási célú költségvetési bevételek csökkenéséhez hozzájárult a tárgyi eszközök, immateriális javak, támogatás értékű felhalmozási bevételek és az önkormányzati lakások, helyiségek értékesítéséből származó bevételek csökkenése, valamint a részesedések értékesítéséből elért bevétel növekedése. A teljesített felhalmozási célú költségvetési kiadások az előző évhez viszonyítva a évre 29%-kal növekedtek, a évre 46%-kal csökkentek. A évi növekedésből a beruházási kiadások 71%-a függött össze feladat változással, a Budapest I. kerület Lovas úti mélygarázs önkormányzati tulajdonba kerülésével. A évi csökkenést a beruházási kiadások, a támogatás értékű felhalmozási kiadások és a felhalmozási célú pénzeszköz átadások csökkenése okozta. Mindezeket mérsékelte a felújítások növekedése. 13

16 I. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK Az Önkormányzat évi költségvetéseiben tervezett költségvetési bevételek eredeti előirányzatai ( %-kal) túlteljesültek, ugyanakkor a költségvetési kiadások tervszámai 98%-ra, 102%-ra és 92%-ra teljesültek. A bevételek túlteljesítéséhez hozzájárult, hogy az előző évi pénzmaradvány igénybevételének lehetőségét a évben figyelmen kívül hagyták, valamint a kamatbevételeket mindhárom évben alultervezték. Az Önkormányzat a valós szükségleteken alapuló több évre vonatkozó kötelező feladataihoz kapcsolódó fejlesztési célkitűzéseit gazdasági program 1,2 - ban, költségvetési koncepciókban és szolgáltatás-tervezési koncepcióban meghatározta. A Képviselő-testület a évek között kettő európai uniós forrással támogatott fejlesztési feladat megvalósításának kezdeményezéséről döntött, azonban az Önkormányzat az NFT keretében a strukturális alapok pénzeszközeinek terhére meghirdetett, valamint a kohéziós alap keretstratégiájában megfogalmazott célrendszerrel összefüggő európai uniós pályázatot nem adott be. Az Önkormányzat felkészülése az európai uniós források igénybevételére és felhasználására a belső szabályozottság terén összességében nem volt eredményes. Önkormányzati szinten nem szabályozták a pályázatfigyelés, a pályázat-készítés és a támogatott fejlesztések lebonyolítási feladatainak rendjét, az ellenőrzés, valamint a pályázatok nyilvántartásával kapcsolatos feladatokat. A szabályzatok nem tartalmazták a pályázatkészítés személyi és szervezeti feltételeit. A Polgármesteri hivatali szintű feladatait belső szabályzatokban meghatározták, a döntési jogkörök szabályozása azonban elmaradt. A pályázatfigyelési feladatokat előírták, annak személyi és szervezeti feltételeiről köztisztviselők alkalmazásával, valamint gazdasági társaság megbízásával gondoskodtak, ennek feltételeit a Polgármesteri hivatalban biztosították. A szabályozás hiányosságait polgármesteri-jegyzői közös utasításban, valamint a Polgármesteri hivatal SzMSz-ének módosításában június hónapban megszüntették. Az Önkormányzat az e-közigazgatási feladatok előkészítésére és bevezetésére felkészült. Rendelkeztek informatikai stratégiával, amelynek célkitűzései között konkrét előírásokat határoztak meg az e-közigazgatási feladatok folyamatos bevezetésére. Az Önkormányzat a GVOP információszolgáltatás fejlesztési feladat végrehajtásához a években nem pályázott támogatásért. Az Önkormányzat honlapján a évben az e-közigazgatási feladatokat ellátó informatikai rendszert működtették. Az Önkormányzat az önkormányzati szolgáltatások e-közigazgatás keretében történő ügyintézését az állampolgárok részére a személyi okmányokkal, lakcímváltozás bejelentésével, gépjármű regisztrációval, súlyadó fizetéssel, szociális juttatások, támogatások fizetésével, egészségüggyel kapcsolatos szolgáltatások ügykörökben 2. elektronikus szolgáltatási szinten, a hatósági igazolások, építési engedélyezések, helyi adózás (építményadó, telekadó) ügykörökben 3. elektronikus szolgáltatási szinten valósította meg. Az Önkormányzat az Eisztv-ben előírt közérdekű adatok közzétételére nem volt kötelezett. A gazdálkodási adatokra vonatkozó közzétételi kötelezettségnek az Önkormányzat honlapján az Áht. és az Ámr. előírása szerint eleget tettek. A közigazgatási feladatokat ellátó informatikai rendszer ügyfelek általi igénybevételének tapasztalatait nem értékelték. A Polgármesteri hivatalban a költségvetés tervezési és a zárszámadás készítési folyamatok szabályozottsága összességében alacsony kockázatot jelentett a fel- 14

17 I. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK adatok szabályszerű végrehajtásában, mivel a pénzügyi irányítási és ellenőrzési rendszer meghatározása keretében a jegyző kialakította a költségvetés tervezési és a zárszámadás készítési folyamatok ellenőrzési feladatait. A költségvetés tervezés és a zárszámadás készítés folyamatában a kontrollok működésének megbízhatósága kiváló volt, mivel a vonatkozó jogszabályokban és a kialakított belső szabályozásban foglaltaknak megfelelően végezték el az ellenőrzési és egyeztetési feladatokat. A gazdálkodási és a folyamatba épített ellenőrzési feladatok szabályozottsága összességében alacsony kockázatot jelentett a gazdálkodási feladatok megfelelő és szabályszerű végrehajtásában, mivel a Polgármesteri hivatal rendelkezett a helyi sajátosságoknak megfelelő szervezeti és működési szabályzattal, pénzügyi-számviteli és ellenőrzési szabályzatokkal. Az összességében alacsony kockázat mellett feltárt gazdálkodási, pénzügyi-számviteli folyamatok szabályozottságának hiányosságait II. negyedévében megszüntették. A Polgármesteri hivatalnál a gazdasági eseményekkel kapcsolatos kifizetések során a működésbeli hibák megelőzésére, feltárására, kijavítására kialakított kontrollok működésének megbízhatósága összességében kiváló volt. A szakmai teljesítésigazolás és az utalvány ellenjegyzés működése megfelelő biztosítékot adott a gazdálkodási feladatok szabályszerű ellátására. A karbantartási, kisjavítási munkák kifizetéseinél egy esetben elmaradt a kötelezettségvállalás írásba foglalása, valamint kettő esetben a szakmai teljesítés igazolását nem a jegyző által kijelölt személyek végezték el. Az utalvány ellenjegyzője ezáltal nem győződött meg a gazdálkodásra vonatkozó szabályok érvényesüléséről, valamint arról, hogy a szakmai teljesítés igazolás az arra kijelölt személy által megtörtént-e, azonban a kontrollok megbízhatósága a feltárt eseti hibák ellenére összességében kiváló volt. A költségvetési pénzforgalmat érintő gazdasági események könyvviteli elszámolása során a karbantartási, kisjavítási szolgáltatások főkönyvi számlán számoltak el társasházaknak nyújtott működési célú pénzeszközátadást a Vhr-ben foglalt előírásokkal szemben, mivel a főkönyvi számlaszámot az Ámr. előírása ellenére nem a gazdasági esemény tartalmának megfelelően jelölte ki az érvényesítő. A Polgármesteri hivatalban az informatikai rendszer szabályozottsága alacsony kockázatot jelentett az informatikai feladatok biztonságos végrehajtásában, mivel rendelkeztek informatikai stratégiával, biztonsági és biztonságtechnikai szabályzattal, továbbá katasztrófa elhárítási tervvel. Az informatikai rendszer évi működtetésénél a működésbeli hibák megelőzésére, feltárására, kijavítására kialakított kontrollok működésének megbízhatósága kiváló volt, mivel biztosította a pénzügyi-számviteli feladatok biztonságos, dokumentált és ellenőrzött működési feltételeit. A belső ellenőrzés szervezeti kereteinek kialakítása és szabályozási szintje a belső ellenőrzés végrehajtásában összességében alacsony kockázatot jelentett, mivel a Polgármesteri hivatalon belül Ellenőrzési csoportot hoztak létre, a belső ellenőrzés funkcionális függetlenségét biztosították. Az éves ellenőrzési tervek kockázatelemzéssel alátámasztott stratégiai terven alapultak. Annak ellenére összességében alacsony volt a kockázat, hogy az ellenőrzési programok kettő esetben nem tartalmazták az ellenőrzés módszereit, öt ellenőrzési programban nem határozták meg az ellenőrök feladatmegosztását. A belső ellenőrzés mű- 15

18 I. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK ködésének megbízhatósága összességében kiváló volt, mivel a hibák feltárásával, célirányos intézkedések kezdeményezésével, a realizálás ellenőrzésével hozzájárult a kontroll kockázatok csökkentéséhez. Annak ellenére összességében kiváló volt az ellenőrzési rendszer megbízhatósága, hogy a közbeszerzéseket és a közbeszerzési eljárásokat nem ellenőrizték. Az intézményi felújítások ellenőrzéséről készült jelentésben az ellenőrzési program célkitűzése nem teljesült, továbbá az átadott pénzeszközökkel történő elszámolások szabályszerűségéhez kapcsolódó intézkedési tervet az előírt 15 napos határidőn túl, kettő hét késedelemmel készítették el, valamint a jegyző a Ber. előírása ellenére öt esetben nem hagyta jóvá az intézkedési tervet. A évben a Polgármesteri hivatalban és egy intézménynél vizsgálták a FEUVE rendszer kiépítésének és működésének megfelelőségét, az Önkormányzat saját tulajdonú vagyonkezelő szervezeténél ellenőrizték a tulajdonvédelmet, vizsgálták a céljelleggel adott támogatások rendeltetés szerinti felhasználását. A tervezett ellenőrzéseket megvalósították. Az ellenőrzési jelentések értékelték a rendelkezésre álló információkat, tartalmaztak ajánlásokat, következtetéseket, javaslatokat. Az ellenőrzöttek észrevételt nem tettek, az intézkedési tervet elkészítették. A végrehajtásról készített külön beszámolóban adtak számot az ellenőrzöttek a javaslatok teljesítéséről, illetve a belső ellenőrök utóellenőrzés keretében győződtek meg azok hasznosulásáról. A jegyző az Áht. előírásának megfelelően beszámolt a FEUVE, valamint a belső ellenőrzés működtetéséről. A polgármester az Ötv. előírását betartva a zárszámadási rendelettervezettel egyidejűleg a Képviselő-testület elé terjesztette a költségvetési szervek éves jelentései alapján készített éves összefoglaló ellenőrzési jelentést. Az ÁSZ a években végzett ellenőrzései során tett javaslatai összességében 87%-ban hasznosultak, 13%-ban részben teljesültek. Az ÁSZ az Önkormányzat gazdálkodását átfogó jelleggel a évben ellenőrizte. A Képviselő-testület határozatával tudomásul vette a jelentésben foglaltakat és az ellenőrzés javaslatainak realizálása érdekében a polgármester és a jegyző intézkedési tervet hagyott jóvá a felelősök, valamint a határidők megjelölésével. A szabályszerűségi javaslatok 78%-ban hasznosultak, 22%-ban részben valósultak meg. Részben teljesültek a költségvetési hiány bemutatására, a gazdálkodással kapcsolatos szabályzatok kiegészítésére, az érvényesítési feladatok elvégzésére vonatkozó javaslatok. A hat célszerűségi javaslatból öt teljesült, egy mely a házipénztáron kívüli pénzkezelésre vonatkozott részben valósult meg. A zárszámadáshoz kapcsolódóan az ÁSZ a évben ellenőrizte a normatív állami hozzájárulások elszámolását, valamint a felhalmozási célú támogatások igénylését és felhasználását. A számvevői jelentésekben megfogalmazott öt szabályszerűségi és három célszerűségi javaslatot az Önkormányzat hasznosította. Az átfogó és a zárszámadáshoz kapcsolódó ellenőrzések javaslatai megvalósításának eredményeként javult a költségvetés készítésének rendje, a gazdálkodási és a pénzügyi-számviteli feladatok ellátásának szabályozottsága, a belső kontrollrendszer, valamint a belső ellenőrzés működése. 16

19 I. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK A helyszíni ellenőrzés megállapításainak hasznosítása mellett javasoljuk: a polgármesternek a munka színvonalának javítása érdekében kezdeményezze, hogy a jelentésben foglaltakat a Képviselő-testület tárgyalja meg és a feltárt hiányosságok megszüntetése érdekében készíttessen intézkedési tervet a határidők és felelősök megjelölésével; a jegyzőnek a jogszabályi előírások maradéktalan betartása érdekében 1. gondoskodjon a kiadások teljesítésének elrendelése előtt, hogy a kijelölt személyek végezzék el az Ámr (2) bekezdésében előírtaknak megfelelően a szakmai teljesítés igazolását, és az Ámr (3) bekezdése alapján az utalvány ellenjegyzője győződjön meg a gazdálkodásra vonatkozó szabályok betartásáról, valamint arról, hogy a szakmai teljesítés igazolás az arra kijelölt személy által megtörtént-e; a munka színvonalának javítása érdekében 2. elemezze és értékelje az e-közigazgatási feladatot ellátó informatikai rendszer adatait, az ügyfelek általi igénybevétel tapasztalatait; 3. gondoskodjon arról, hogy az ellenőrzési program célkitűzéseit az ellenőrzési jelentésekben minden esetben teljesítsék; 4. intézkedjen, hogy kockázatelemzés alapján a Polgármesteri hivatalban és az intézményeknél a belső ellenőrzés keretében ellenőrizzék a közbeszerzéseket, illetve a közbeszerzési eljárásokat. 17

20 II. RÉSZLETES MEGÁLLAPÍTÁSOK 1. AZ ÖNKORMÁNYZAT KÖLTSÉGVETÉSI ÉS PÉNZÜGYI HELYZETE Az Önkormányzatnál a évek között tervezett költségvetési bevétel és kiadás évről évre nőtt, míg a teljesített költségvetési bevétel és kiadás a évről a évre emelkedett, majd a évre csökkent. Az Önkormányzat költségvetésének egyensúlya a években nem volt biztosított, mivel a költségvetési bevételek előirányzata egyik évben sem fedezte a tervezett költségvetési kiadásokat. A teljesítési adatok alapján ugyanakkor nem alakult ki költségvetési hiány, a költségvetési bevételek mindhárom évben fedezetet nyújtottak a költségvetési kiadásokra. A tervezett és a teljesített összes költségvetési bevétel és kiadás alakulását a években az alábbi ábra szemlélteti: Adatok: millió Ft-ban AZ ÖNKORMÁNYZAT PÉNZÜGYI HELYZETÉNEK ÉVI ALAKULÁSA terv tény terv tény terv tény terv tény terv tény terv tény bevétel kiadás bevétel kiadás bevétel kiadás év év év Tervezett működési Tervezett felhalmozási Tervezett hiány Teljesített működési Teljesített felhalmozási A évi költségvetési rendeletben a költségvetési bevételek és költségvetési kiadások különbségeként az Áht. 8. (1) bekezdésében 11 foglaltak alapján a tervezett hiányt bemutatták. A és a évben a költségvetési rendeletekben nem a költségvetési bevételek és költségvetési kiadások, hanem az öszszes bevétel és összes kiadás különbségeként mutatták be a hiányt, melynek 11 Az Áht. 8. (1) bekezdése január 1-től hatályát vesztette. 18

21 következtében megsértve az Áht. 8/A. (7) bekezdésében előírtakat finanszírozási célú pénzügyi műveletet (hiteltörlesztéssel kapcsolatos kiadást) vettek figyelembe költségvetési hiányt módosító költségvetési kiadásként 12. A hiteltörlesztéssel kapcsolatos kiadás pénzügyi lízing törlesztés volt 13. A pénzügyi lízing és a hitel jogviszonyok a következő tartalmi elemeiknek a vonatkozásában megegyeznek: célja beruházás megvalósításához pénzügyi forrás biztosítása, melynek törlesztése határozott időtartam alatt, részletekben történik. A pénzügyi lízing törlesztését az Önkormányzat éves költségvetési beszámolóiban a finanszírozási célú pénzügyi műveletek között szerepeltették. Az Önkormányzatnál a években tervezett és teljesített működési és felhalmozási célú költségvetési kiadásokra a következő arányban biztosítottak fedezetet a költségvetési bevételek: Adatok: %-ban Megnevezés Működési célú költségvetési kiadások fedezettsége működési célú költségvetési bevételekből Felhalmozási célú költségvetési kiadások fedezettsége felhalmozási célú költségvetési bevételekből Költségvetési kiadások fedezettsége költségvetési bevételekből év év év terv tény terv tény terv tény 105,5 130,0 97,9 120,4 94,8 117,0 62,8 94,2 82,1 121,4 102,2 135,5 96,9 123,7 95,4 120,6 96,2 119,2 A tervezett működési célú költségvetési bevételek a években, a tervezett felhalmozási célú költségvetési bevételek a években nem biztosítottak fedezetet az azonos célú költségvetési kiadásokra. A teljesített működési célú költségvetési bevételek a működési célú kiadásokra mindhárom évben fedezetet nyújtottak, a teljesített felhalmozási célú költségvetési bevételek az azonos célú kiadásokra a évben nem biztosítottak fedezetet, míg a években fedezték azokat. A években tervezett és teljesített költségvetési azon belül a működési és a felhalmozási célú bevételeket és kiadásokat, azok egyenlegeként kialakult hiány, illetve többlet összegét, valamint a finanszírozási célú pénzügyi bevételeket és kiadásokat a 3. számú melléklet ismerteti. 12 A közbenső egyeztetés során a polgármester által adott tájékoztatás szerint a évi költségvetési rendeletben már nem szerepeltettek forráshiányt. A költségvetés egyensúlyban van. 13 Az Önkormányzat a 2003., a és a években kötött pénzügyi lízingszerződéseket. 19

22 A években a tervezett és a teljesített költségvetési azon belül működési és felhalmozási célú bevételek és kiadások megelőző évhez viszonyított alakulását a következő táblázat szemlélteti: Megnevezés Változás az előző évhez (%) évben évben terv tény terv tény Működési célú költségvetési bevételek változása 1,1-4,5-0,4 3,4 Működési célú költségvetési kiadások változása 8,9 3,2 2,8 6,4 Felhalmozási célú költségvetési bevételek változása 9,2 65,6 47,8-40,0 Felhalmozási célú költségvetési kiadások változása -16,5 28,5 18,7-46,2 Összes költségvetési bevétel változása 2,1 5,0 6,3-5,8 Összes költségvetési kiadás változása 3,8 7,7 5,4-4,7 A tervezett költségvetési bevételek és kiadások előirányzatai az előző évhez viszonyítva a és a évben emelkedtek, a tervezett költségvetési kiadási előirányzatok növekedése a költségvetési bevételek növekedésének mértékét a évben 1,7 százalékponttal haladta meg, míg a évben 0,9 százalékponttal elmaradt attól. A teljesített költségvetési bevételek és kiadások az előző évhez viszonyítva a évben emelkedtek, míg a évben csökkentek. A realizált költségvetési bevételek előző évhez viszonyított növekedési mértéke a évben 2,7 százalékponttal maradt el a költségvetési kiadásokétól. A realizált költségvetési bevételek csökkenése a évben az előző évhez képest 1,1 százalékponttal haladta meg a költségvetési kiadások csökkenését A tervezett költségvetési bevételi és kiadási előirányzatok, valamint a költségvetési egyensúly alakulása A és a évben a tervezett működési célú költségvetési bevételek és kiadások nem egymással összhangban változtak, mivel a évben a működési célú költségvetési bevételeket a évhez képest 1%-kal (55,4 millió Ft-tal), az azonos célú kiadásokat azonban 9%-kal (441,5 millió Ft-tal) tervezték magasabban. A évben a tervezett költségvetési bevételek és kiadások változásának iránya egymással ellentétes volt, a működési célú költségvetési bevételi előirányzatok közel fél %-kal (23,5 millió Ft-tal) csökkentek, míg a működési célú költségvetési kiadási előirányzatok 3%-kal (152,6 millió Ft-tal) emelkedtek. A működési célú költségvetési kiadási előirányzatok évi tervezett növekedését a dologi és egyéb folyó kiadások 16%-os, valamint a maradvány és a tartalék működési célú részének 38%-os előirányzat változásai okozták. A évre tervezett működési célú költségvetési kiadási igényt mérsékelte a működési célú pénzeszköz átadások előirányzatainak 34%-os csökkenése, valamint a gimnázium és az óvoda átadásához 14 kapcsolódó kiadáscsökkenés. A kiadáscsökkentő intézkedések és a évi központi bérin- 14 A Fővárosi Önkormányzat részére a Petőfi Sándor Gimnáziumot, a Magyar Kolping Szövetség részére a Dísz téri óvodát adta át az Önkormányzat a évben. 20

23 tézkedésekhez kapcsolódó kiadás növekedés együttes hatására a évben az előző évhez viszonyítva 22,6 millió Ft-tal csökkent az oktatási intézmények működtetéséhez tervezett kiadási előirányzat. A felhalmozási célú bevételi előirányzatok a évről a évre 9%-kal (72,9 millió Ft-tal) növekedtek, míg az azonos célú kiadások 17%-kal (206,9 millió Ft-tal) csökkentek. A évre a felhalmozási célú bevételi előirányzatok 48%-kal (412,1 millió Ft-tal), a kiadási előirányzatok ezzel szemben 19%-kal (196,4 millió Ft-tal) növekedtek. A felhalmozási célú bevételi előirányzatok évi növekedését a tárgyi eszközök, immateriális javak értékesítésének 139%-os, valamint az önkormányzati lakások és helyiségek értékesítésének 19%-os tervezett növekedése okozta. A bevételek növekedését mérsékelte a támogatás értékű felhalmozási bevételek 71%-os, valamint a kölcsönök visszatérülésének 56%-os tervezett csökkenése. A évi tervezett növekedést a tárgyi eszközök, immateriális javak értékesítési bevételeinek 22%-os, a támogatás értékű felhalmozási bevétel 69%-os és a kölcsönök visszatérülésének 63%-os növekedése okozta, amit mérsékelt az Önkormányzat költségvetési támogatásának 58%-os csökkenése 15. A felhalmozási célú kiadási előirányzatok évi csökkenését a tervezett beruházási kiadások 39%-os, a támogatás értékű felhalmozási kiadások 100%-os, a pénzeszköz átadások 40%-os csökkentése okozta, mely csökkentést azonban a felújítások előirányzatának 11%-os, a tervezett maradvány és a tartalék felhalmozási célú részének 14%-os növekedése mérsékelt. A évben a növekedést a tervezett felújítási kiadások 60%-os emelkedése, valamint a felhalmozási célú pénzeszköz átadások 90%-os, a tervezett maradvány és a tartalék 14%-os csökkenése okozta. A évi beruházási kiadások előirányzatát az előző évhez képest csökkentette, hogy a évben megvalósuló beruházásként terveztek tornaterem építést, továbbá lakás- és helyiség gazdálkodásra a évben kiadást nem terveztek. A felhalmozási célú pénzeszköz átadások előirányzatának csökkenését mindkét évben az előző évhez képest a vállalkozások részére tervezett pénzeszköz átadások csökkenései okozták. A évben a tervezett felújítások előirányzatának növekedését az utakra, valamint az intézményekre tervezett kiadások növekedése eredményezte. 15 A költségvetési támogatás a évről a évre történő csökkenését az informatikai fejlesztési feladatokra tervezett támogatás csökkenése okozta. 21

24 AZ ÖNKORMÁNYZAT TERVEZETT KÖLTSÉGVETÉSI BEVÉTELÉNEK, KIADÁSÁNAK ÉS EGYENSÚLYI HELYZETÉNEK ALAKULÁSA év év 2006.év Költségvetési bevétel Költségvetési kiadás Költségvetési bevétel Költségvetési kiadás Költségvetési bevétel Költségvetési kiadás Tervezett működési célú költségvetési bevételek/kiadások Tervezett felhalmozási célú költségvetési bevételek/kiadások Hiány Adatok:millió Ft-ban Az Önkormányzatnál között a tervezett költségvetési bevételek és kiadások egyensúlya nem volt biztosított, mivel az egyes években a költségvetési bevételek előirányzatai a költségvetési kiadási előirányzatokra az évek sorrendjében 97%-ban, 95%-ban, illetve 96%-ban nyújtottak fedezetet. A tervezett költségvetési forráshiány összege a évi 194 millió Ft-ról a évre 300 millió Ft-ra nőtt, majd a évre 261 millió Ft-ra csökkent. A évben a tervezett felhalmozási célú költségvetési bevételek nem nyújtottak fedezetet a felhalmozási célú kiadásokra, a évben a működési és a felhalmozási célú források sem biztosítottak fedezetet az azonos célú kiadásokra, a évben a működési célú költségvetési kiadásoknál terveztek forráshiányt. A költségvetési egyensúlyi helyzetet a költségvetési rendeletekben mindhárom évben működési célú hitel felvételével tervezte biztosítani az Önkormányzat. Az Önkormányzat költségvetési előirányzatainak és teljesítési adatainak a megelőző évhez viszonyított változásait a feladatok bővülésével, illetve csökkenésével összefüggésben a 4. számú melléklet tartalmazza A költségvetési bevételek és kiadások teljesítése, a pénzügyi egyensúlyi helyzet alakulása A teljesített működési célú költségvetési bevételek a évről a évre nem a kiadásokkal összhangban változtak, a változás iránya egymással ellentétes volt, a bevételek 5%-kal (293,5 millió Ft-tal) csökkentek, a kiadások 3%- kal (161,8 millió Ft-tal) növekedtek. A évben azonban a teljesített működési célú költségvetési bevételek és kiadások változásának iránya azonos volt, a bevételek 3%-kal (215,1 millió Ft-tal), a kiadások 6%-kal (331,0 millió Ft-tal) növekedtek. A gimnázium és óvoda átadás miatti kiadás csökkenés és a évi központi bérintézkedésekhez kapcsolódó kiadás növekedés együttes hatására a évben az előző évhez képest 80,6 millió Ft-tal növekedett az oktatási intézmények működtetéséhez teljesített kiadás. 22