JELENTÉS. Eger Megyei Jogú Város Önkormányzata gazdálkodási rendszerének évi átfogó ellenőrzéséről január

Átírás

1 JELENTÉS Eger Megyei Jogú Város Önkormányzata gazdálkodási rendszerének évi átfogó ellenőrzéséről január

2 3. Önkormányzati és Területi Ellenőrzési Igazgatóság Átfogó Ellenőrzések Főcsoport Iktatószám: V /27/23/2007. Témaszám: 845 Vizsgálat-azonosító szám: V0325 Az ellenőrzést felügyelte: Dr. Lóránt Zoltán főigazgató Az ellenőrzés végrehajtásáért felelős: Dr. Sepsey Tamás főigazgató-helyettes Az ellenőrzést vezette: Csecserits Imréné főcsoportfőnök-helyettes Az ellenőrzést végezték: Nagy Sándorné külső szakértő Puchy Márta irodavezető, főtanácsadó Veres Jánosné számvevő A témához kapcsolódó eddig készített számvevőszéki jelentések: címe Jelentés az Eger Megyei Jogú Város Önkormányzata gazdálkodásának átfogó ellenőrzéséről Jelentés a helyi önkormányzati fürdők kiemelten a gyógyfürdők helyzete, fejlesztésének lehetőségei, hatása az idegenforgalomra és a turizmusra Jelentés a Magyar Köztársaság évi költségvetése végrehajtásának ellenőrzéséről Függelék: a kötött felhasználású támogatások évi felhasználásának ellenőrzéséről az Eger megyei Jogú Város önkormányzatánál Jelentés a helyi és a helyi kisebbségi önkormányzatok gazdálkodásának átfogó ellenőrzéséről Jelentés a Magyar Köztársaság évi költségvetése végrehajtásának ellenőrzéséről Függelék: a helyi önkormányzatok évi normatív hozzájárulás igénylésének és elszámolásának ellenőrzéséről a kötött felhasználású támogatások évi felhasználásának ellenőrzéséről a helyi önkormányzatok beruházásaihoz és rekonstrukcióhoz nyújtott évi felhalmozási célú támogatások ellenőrzéséről sorszáma Jelentés a Nemzeti Fejlesztési Terv végrehajtásának ellenőrzéséről 0636 Jelentéseink az Országgyűlés számítógépes hálózatán és az Interneten a címen is olvashatóak.

3 TARTALOMJEGYZÉK BEVEZETÉS 11 I. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK 15 II. RÉSZLETES MEGÁLLAPÍTÁSOK Az Önkormányzat költségvetési és pénzügyi helyzete A tervezett költségvetési bevételi és kiadási előirányzatok, valamint a költségvetési egyensúly alakulása A költségvetési bevételek és kiadások teljesítése, a pénzügyi egyensúlyi helyzet alakulása Az Önkormányzat felkészültsége az európai uniós források igénylésére és felhasználására, valamint az e-közigazgatási feladatok ellátására Az európai uniós források igénybevételére és a várható támogatás felhasználásának szervezettségére történt felkészülés és a belső szabályozottság értékelése A fejlesztési célkitűzések meghatározása Az európai uniós forrásokhoz kapcsolódóan a pályázatfigyelés, a pályázatkészítés, valamint az európai uniós támogatással megvalósuló fejlesztés lebonyolítása belső rendjének szabályozottsága, a végrehajtás személyi, szervezeti feltételei Az európai uniós forrással támogatott fejlesztés megvalósítása Az e-közigazgatási feladatok előkészítése, bevezetése A költségvetési gazdálkodás kontrolljai A szabályozottság kockázata a költségvetés tervezési, gazdálkodási, beszámolási és a folyamatba épített ellenőrzési feladatainál A belső kontrollok érvényesülése az önkormányzati források szabályszerű felhasználásában, a költségvetési tervezés, gazdálkodás, beszámolás folyamataiban A belső ellenőrzési kötelezettség teljesítése, javaslatainak hasznosulása Az ÁSZ korábbi ellenőrzési javaslatai alapján készített intézkedési terv végrehajtása, eredményessége Az Önkormányzat gazdálkodási rendszerének átfogó ellenőrzése során tett javaslatok végrehajtására tervezett intézkedések megvalósulása 58 1

4 4.2. A zárszámadáshoz kapcsolódó (állami hozzájárulások, támogatások igénylésének és felhasználásának ellenőrzése), valamint a további vizsgálatok esetében a megállapítások, javaslatok alapján tett intézkedések 66 MELLÉKLETEK 1. számú Az Önkormányzat gazdálkodását meghatározó adatok, mutatószámok (1 oldal) 2. számú Az önkormányzati vagyon alakulása (1 oldal) 3. számú Az Önkormányzat évi költségvetési előirányzatainak és azok pénzügyi teljesítéseinek alakulása (1 oldal) 4. számú 1. számú Nyilatkozat a tervezett és teljesített költségvetési adatoknak a megelőző évhez viszonyított jelentős, ±10%-ot meghaladó változásának indokolásáról, amennyiben azt a feladatok változása indokolta (2 oldal) 5. számú 1. számú Tanúsítvány az európai uniós forrásokkal támogatott programok, célok tervezett és tényleges évi adatairól (1 oldal) 6. számú Habis László úr, Eger Megyei Jogú Város Önkormányzata polgármesterének észrevétele (2 oldal) 2

5 RÖVIDÍTÉSEK JEGYZÉKE Törvények évi költségvetési törvény évi költségvetési törvény évi költségvetési törvény Áht. Eisztv. Htv. a Magyar Köztársaság évi költségvetéséről szóló évi CXVI. törvény a Magyar Köztársaság évi költségvetéséről és az államháztartás hároméves kereteiről szóló évi CXXXV. törvény a Magyar Köztársaság évi költségvetéséről szóló évi CLIII. törvény az államháztartásról szóló évi XXXVIII. törvény az elektronikus információszabadságról szóló évi XC. törvény a helyi önkormányzatok és szerveik, a köztársasági megbízottak, valamint egyes centrális alárendeltségű szervek feladat- és hatásköreiről szóló évi XX. törvény A közbeszerzésekről szóló évi CXXIX. törvény Kbt. Nek. törvény A nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló évi LXXVII. törvény Ötv. a helyi önkormányzatokról szóló évi LXV. törvény Számv. tv. a számvitelről szóló évi C. törvény társulási törvény Tkt. tv. Rendeletek évi költségvetési rendelet évi zárszámadási rendelet évi költségvetési rendelet évi zárszámadási rendelet évi költségvetési rendelet évi zárszámadási rendelet évi költségvetési rendelet a helyi önkormányzatok társulásairól és együttműködéséről szóló évi CXXXV. törvény a települési önkormányzatok többcélú kistérségi társulásairól szóló évi CVII. törvény Eger Megyei Jogú Város Önkormányzatának 6/2004. (III. 5.) számú rendelete a év költségvetéséről Eger Megyei Jogú Város Önkormányzatának 15/2005. (IV. 29.) számú rendelete a évi költségvetésének zárszámadásáról Eger Megyei Jogú Város Önkormányzatának 10/2005. (III. 4.) számú rendelete a év költségvetéséről Eger Megyei Jogú Város Önkormányzatának 19/2006. (IV. 28.) számú rendelete a évi költségvetésének zárszámadásáról Eger Megyei Jogú Város Önkormányzatának 8/2006. (III. 10.) számú rendelete a év költségvetéséről Eger Megyei Jogú Város Önkormányzatának 21/2007. (IV. 27.) számú rendelete a évi költségvetésének zárszámadásáról Eger Megyei Jogú Város Önkormányzatának 1/2007. (II. 23.) számú rendelete a év költségvetéséről 3

6 Ámr. az államháztartás működési rendjéről szóló 217/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet Ber. a költségvetési szervek belső ellenőrzéséről szóló 193/2003. (XI. 26.) Korm. rendelet Polgármesteri hivatali SzMSz vagyongazdálkodási rendelet Vhr. Szórövidítések áfa ÁSZ BM Önerő Alap e-közigazgatás EVAT Zrt. FEUVE jegyző Gazdasági iroda GVOP GVOP e-közigazgatási rendszer fejlesztési feladat hatásköri szabályzat HEFOP HEFOP intézkedés HEFOP intézkedés Eger Megyei Jogú Város Önkormányzatának 37/2001. (X. 19.) számú rendelete a Polgármesteri Hivatal Szervezeti Működési Szabályzatáról Eger Megyei Jogú Város Önkormányzatának 5/2000. (II. 18.) számú rendelete az önkormányzat vagyonáról és a vagyongazdálkodás szabályairól az államháztartás szervezetei beszámolási és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 249/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet általános forgalmi adó Állami Számvevőszék önkormányzatok európai uniós fejlesztési pályázati saját forrás kiegészítésének támogatása elektronikus közigazgatás EVAT Egri Vagyonkezelő és Távfűtő Zrt. folyamatba épített, előzetes és utólagos vezetői ellenőrzés Eger Megyei Jogú Város Önkormányzatának címzetes főjegyzője Eger Megyei Jogú Város Önkormányzata Polgármesteri Hivatalának Gazdasági Irodája NFT Gazdasági Versenyképesség Operatív Program GVOP Szolgáltató önkormányzat az önkormányzatok információ-szolgáltató tevékenységének fejlesztése keretében elnyert Komplex elektronikus közigazgatási rendszer kialakítása Eger kistérségben fejlesztési feladat A költségvetési gazdálkodással kapcsolatos hatáskörök szabályozása (kötelezettségvállalás, ellenjegyzés, érvényesítés, utalványozás), amelyet a polgármester és a jegyző együttesen szabályozott január 1-jén, illetve október 12-én NFT Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program Térségi Integrált Szakképző Központ létrehozása intézkedés keretében elnyert Térségi Integrált Szakképző Központ létrehozása Egerben fejlesztési feladat Térségi Integrált Szakképző Központ Infrastrukturális feltételeinek javítása intézkedés keretében elnyert Térségi Integrált Szakképző Központ infrastrukturális feltételeinek javítása Egerben fejlesztési feladat 4

7 IH Informatikai iroda IT Kht. KEHI KIOP KIOP építési hulladékkezelés fejlesztési feladat kisebbségi önkormányzatok Közbeszerzési Döntőbizottság Gazdasági és Közlekedési Minisztérium KIOP Irányító Hatóság Eger Megyei Jogú Város Önkormányzata Polgármesteri Hivatalának Informatikai Irodája IT Információs Társadalom Informatikai és Távközlési Szolgáltató Közhasznú Társaság Kormányzati Ellenőrzési Hivatal NFT Környezetvédelmi és Infrastruktúra-fejlesztés Operatív Program KIOP 1.3. Egészségügyi és építési hulladékok kezelése intézkedése keretében elnyert Komplex építési és bontási hulladékok kezelése Eger kistérségben fejlesztési feladat Egri Lengyel Települési Kisebbségi Önkormányzat, Egri Ruszin Települési Kisebbségi Önkormányzat, Egri Görög Települési Kisebbségi Önkormányzat, Egri Cigány Települési Kisebbségi Önkormányzat Közbeszerzések Tanácsa Közbeszerzési Döntőbizottság közbeszerzési szabályzat Eger Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 199/2004. (IV. 29.) számú határozata az Önkormányzat és a Polgármesteri Hivatal Közbeszerzési Szabályzatáról Közgyűlés Eger Megyei Jogú Város Önkormányzatának Közgyűlése KvVM Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Fejlesztési Igazgatóság, Kisprojektek Főosztály MÁK Magyar Államkincstár NFT Nemzeti Fejlesztési Terv Okmányiroda Eger Megyei Jogú Város Önkormányzata Polgármesteri Hivatalának Okmányirodája PEA Pályázat Előkészítő Alap PEA II. előkészítő támogatás PEJ Polgármesteri hivatal Polgármesteri hivatal SzMSz-e PM ROP ROP Eger-Egerszalók közötti összekötő út fejlesztési feladat Az Eger város és térsége gazdasági potenciáljának erősítése projektjavaslatra, az Észak-Magyarországi Regionális Fejlesztési Tanácstól elnyert támogatás Projekt előrehaladási jelentés Eger Megyei Jogú Város Önkormányzatának Polgármesteri Hivatala Eger Megyei Jogú Város Önkormányzata többször módosított 37/2001. (X. 19.) számú rendelete a Polgármesteri Hivatal Szervezeti Működési Szabályzatáról Pénzügyminisztérium NFT Regionális Operatív Program ROP Hátrányos helyzetű régiók és kistérségek elérhetőségének javítása intézkedés keretében elnyert Eger-Egerszalók közötti összekötő út fejlesztési feladat 5

8 ROP Eger-Felnémet városrész rehabilitációja fejlesztési feladat ROP tömegközlekedés előnyben részesítése fejlesztési feladat többcélú társulás többcélú társulás ellenőrzési csoportja ÚMFT Város- és területfejlesztési iroda VÁTI Kht. ROP Hátrányos helyzetű régiók és kistérségek elérhetőségének javítása intézkedés keretében elnyert Eger-Felnémet városrész rehabilitációja fejlesztési feladat ROP Hátrányos helyzetű régiók és kistérségek elérhetőségének javítása a helyi tömegközlekedés fejlesztése intézkedés keretében elnyert Tömegközlekedés előnyben részesítése Szt. Miklós városrészben fejlesztési feladat Eger Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 342/2004. (VI. 24.) számú határozatával és 14 települési önkormányzattal létrehozott Egri Kistérségi Többcélú Társulása Egri Kistérség Többcélú Társulásának Ellenőrzési Csoportja Új Magyarország Fejlesztési Terv Eger Megyei Jogú Város Önkormányzata Polgármesteri Hivatalának Város és Területfejlesztési Irodája VÁTI Magyar Regionális Fejlesztési és Urbanisztikai Közhasznú Társaság 6

9 ÉRTELMEZŐ SZÓTÁR 1. elektronikus szolgáltatási szint 2. elektronikus szolgáltatási szint 3. elektronikus szolgáltatási szint 4. elektronikus szolgáltatási szint európai uniós források Fejlesztési feladat (projekt) Fejlesztési célkitűzés irányító hatóság Az 1044/2005. (V. 11.) Korm. határozat alapján olyan információs, tájékoztató szolgáltatás, amely csak általános információkat közöl az adott üggyel kapcsolatos teendőkről és a szükséges dokumentumokról. Az 1044/2005. (V. 11.) Korm. határozat alapján olyan egyirányú kapcsolatot biztosító szolgáltatás, amely az 1. szinten túl biztosítja az adott ügy intézéséhez szükséges dokumentumok, nyomtatványok letöltését, és azok ellenőrzéssel, vagy ellenőrzés nélküli elektronikus kitöltését, amely esetben a dokumentumok benyújtása hagyományos úton történik. Az 1044/2005. (V. 11.) Korm. határozat alapján olyan kétirányú kapcsolatot biztosító szolgáltatás, amely közvetlen, vagy ellenőrzött kitöltésű dokumentum segítségével biztosítja az elektronikus adatbevitelt és a bevitt adatok ellenőrzését. Az ügy indításához, intézéséhez személyes megjelenés nem szükséges, de az ügyhöz kapcsolódó közigazgatási döntés (határozat, egyéb aktus) közlése, valamint a kapcsolódó illeték-, vagy díjfizetés hagyományos úton történik. Az 1044/2005. (V. 11.) Korm. határozat alapján olyan teljes közvetlen kétirányú ügyintézési folyamatot biztosító szolgáltatás, amikor az ügyhöz kapcsolódó közigazgatási döntés is elektronikus úton kerül közlésre, illetve a kapcsolódó illeték-, vagy díjfizetés elektronikus úton is intézhető. Az elnyert európai uniós források lehívása a támogatott projekt megvalósítása érdekében, a fejlesztés lebonyolítása során felmerült kiadások finanszírozására. A fejlesztési feladat (projekt) tartalmilag és formailag részletesen kidolgozott, megfelelő pénzügyi háttérrel és végrehajtási ütemezéssel rendelkező fejlesztési terv, amely illeszkedik az Európai Unió, illetve a Nemzeti Fejlesztési Terv által támogatott programokhoz. Az önkormányzat által ellátott kötelező, vagy önként vállalt feladatok ellátásának mennyiségi, vagy minőségi fejlesztésére vonatkozó terv. A mennyiségi fejlesztés megvalósulhat beszerzéssel, létesítéssel, bővítéssel, átalakítással. A strukturális alapok és a Kohéziós alap forrásainak szabályszerű, hatékony és eredményes felhasználásához szükséges intézményrendszer felső eleme. Az irányító hatóság általános és átfogó felelősséget visel a programok, projektek hatékony és szabályszerű végrehajtásáért. Felelősségi köréből eredően ellenőrzi a közösségi, valamint a hazai jogszabályok betartását, koordinálja az európai uniós források szétosztásának folyamatát, irányítja az 7

10 kedvezményezett központi program közreműködő szervezet lebonyolítás operatív program intézményrendszer, a statisztikai és a pénzügyi nyilvántartási rendszer működését. Az a helyi önkormányzat, amely a támogatási szerződést kedvezményezettként aláírja, a projektet, illetve a központi programhoz kapcsolódó támogatott önkormányzati programot végrehajtja. Az ország egészére, több régióra, egy régióra vonatkozó, de mindenképpen az önkormányzat közigazgatási területén túlmutató program, amelynél a támogatott programok kiválasztása pályáztatás nélkül, előre meghatározott feltételrendszer szerint történik, a kedvezményezettek közvetlen megkeresésével. Az Európai Unió pénzügyi alapja a Kohéziós alap, a környezetvédelem és a közlekedés terén nyújt lehetőséget az egyes tagországoknak központi programok megvalósítására. A közreműködő szervezet az európai uniós támogatást elnyert kedvezményezettekkel kapcsolatot tartó szerv. Az operatív programok közreműködő szervezetei befogadják, nyilvántartják, döntésre előkészítik a pályázatokat, rögzítik a támogatással kapcsolatos adatokat az egységes monitoring informatikai rendszerben, elvégzik a támogatások előzetes (szerződéskötést megelőző), közbenső (a pénzügyi elszámolás, finanszírozás folyamatában végzett) és utólagos (a támogatott projekt pénzügyi lezárását megelőző) ellenőrzését. Az önkormányzatoknál a leggyakrabban előforduló operatív program a Regionális Fejlesztési Operatív Program végrehajtásában közreműködő szervezetek a VÁTI Kht. és a regionális fejlesztési ügynökségek. A Kohéziós alap két közreműködő szervezete (Gazdasági és Közlekedési Minisztérium, Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium) a támogatott projektek végrehajtásához kapcsolódó operatív feladatokat látják el. Ennek keretében megkötik a szerződéseket a projekt kedvezményezettjével, folyamatosan nyomon követik a teljesítéseket, lebonyolítják a támogatások kifizetését, vezetik az egységes monitoring informatikai rendszert. Az európai uniós források felhasználásával megvalósuló fejlesztésre irányuló műszaki, gazdasági (pénzügyi) tevékenységet magában foglaló szervezési, irányítási szolgáltatás. A szervezési szolgáltatás kiterjedhet a pályázatkészítésre, a közbeszerzési eljárás lebonyolításán keresztül a folyamatos műszaki ellenőrzésre, a pénzügyi elszámolásra, a műszaki átadás-átvételre, az üzembe helyezésre, illetve a fejlesztési folyamat egyes elemeire. Az Európai Bizottság által jóváhagyott, a Közösségi Támogatási Keret végrehajtására vonatkozó közötti, több évre szóló intézkedésekhez kapcsolódó prioritások egységes rendszerét tartalmazó dokumentum. A strukturális alapok operatív programjai: Agrár és Vidékfejlesz- 8

11 támogatási szerződés tési Operatív Program (AVOP); Gazdasági Versenyképesség Operatív Program (GVOP); Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program (HEFOP); Környezetvédelmi és Infrastruktúra-fejlesztési Operatív Program (KIOP); Regionális Fejlesztési Operatív Program (ROP). A strukturális alapok esetében az irányító hatóságnak, illetve a Kohéziós alap esetében a közreműködő szervezeteknek a kedvezményezett önkormányzattal kötött szerződése, amely a támogatás felhasználásának részletes feltételeit tartalmazza. 9

12

13 JELENTÉS Eger Megyei Jogú Város Önkormányzata gazdálkodási rendszerének évi átfogó ellenőrzéséről BEVEZETÉS Az Ötv. 92. (1) bekezdése, az Állami Számvevőszékről szóló évi XXXVIII. törvény 2. (3) bekezdése, valamint az Áht. 120/A. (1) bekezdése alapján az önkormányzatok gazdálkodását az Állami Számvevőszék ellenőrzi. Az ellenőrzésre az Országgyűlés illetékes bizottságai részére is átadott, országosan egységes ellenőrzési program szerint került sor. Az Állami Számvevőszék a stratégiájában foglalt célkitűzéseknek megfelelően a helyi önkormányzatok költségvetési gazdálkodási rendszere átfogó ellenőrzésének programját a évtől megújította, azt kiegészítette további teljesítmény-ellenőrzési elemekkel. Az ellenőrzés célja annak értékelése volt, hogy az Önkormányzat: a pénzügyi egyensúlyt a költségvetésében és annak teljesítése során milyen módon biztosította, a teljesített bevételek és kiadások egyes évek közötti jelentős eltérése feladatváltozáshoz kapcsolódott-e; felkészült-e a szabályozottság és a szervezettség terén az európai uniós források igénylésére és felhasználására, továbbá az e-közigazgatás bevezetése miatti szervezet-korszerűsítési feladatokra; kialakította-e a külső és a belső feltételeknek megfelelően a gazdálkodás belső kontrollrendszerét 1, továbbá a költségvetés tervezési, végrehajtási és zárszámadási feladatok szabályszerű ellátásához hozzájárult-e a folyamatba épített, előzetes és utólagos vezetői ellenőrzés, valamint a belső ellenőrzés; megfelelően hasznosították-e a korábbi számvevőszéki ellenőrzések megállapításait, szabályszerűségi 2 és célszerűségi javaslatait. 1 A gazdálkodás szabályszerűségét biztosító kontrollrendszer alatt értjük a kiépített és működő belső irányítási és szabályozási rendszert, valamint a belső ellenőrzési funkciók ellátásának rendszerét. 2 A törvényi előírások betartásának elmulasztásakor a részletes megállapítások fejezetben egységesen a törvénysértés megjelölést alkalmazzuk, mivel az ÁSZ nem tehet különbséget a törvényi előírások között. 11

14 16BBEVEZETÉS Az ellenőrzött időszak: az 1., 2. és 4. programpontok tekintetében a évek, valamint a év első félév, a 3. ellenőrzési programpontnál a év és a év első negyedév. Eger megyei jogú város lakosainak száma január 1-jén fő volt. A évi önkormányzati választást követően az Önkormányzat 26 tagú Közgyűlésének munkáját kilenc állandó bizottság segítette. A helyi önkormányzat mellett a évi önkormányzati választásokig három 3, azt követően négy 4 kisebbségi önkormányzat működött. A polgármester a évi önkormányzati választás óta tölti be tisztségét, a jegyző személye nem változott. Az Önkormányzat feladatainak végrehajtása érdekében a évben 46 költségvetési intézményt működtetett, amelyekből 23 önállóan gazdálkodott. A feladatok ellátásában részt vett 18 gazdasági társasága, amelyekben ötnél 100%- os, háromnál 51% feletti, míg a többiben 50% alatti tulajdoni részesedéssel bírt az Önkormányzat. A évi költségvetési beszámolója szerint az Önkormányzat millió Ft költségvetési bevételt ért el és millió Ft költségvetési kiadást teljesített, december 31-én a könyvviteli mérleg szerint millió Ft értékű vagyonnal rendelkezett. A évi költségvetési rendeletben millió Ft költségvetési bevételt és millió Ft költségvetési kiadást a kiadások és bevételek különbségeként mutatkozó hiány fedezeteként a finanszírozási célú pénzügyi műveletekkel összességében 1167 millió Ft hoszszú- és rövidlejáratú hitel igénybevételét, valamint hosszú lejáratú értékpapír értékesítési bevételt irányoztak elő. A Polgármesteri hivatalban dolgozó köztisztviselők száma a december 31-én 232 fő, a költségvetési intézményekben foglalkoztatott közalkalmazottak száma 1995 fő volt. Az Önkormányzat gazdálkodását meghatározó adatokat, mutatószámokat az 1 3. számú mellékletek tartalmazzák. Az Önkormányzat költségvetési és pénzügyi helyzetét az összehasonlító elemzés módszerével vizsgáltuk. E körben elemeztük a költségvetés egyensúlyi helyzetének alakulását, a tervezett és tényleges költségvetési hiány okait, a mérséklésére tett intézkedéseket, finanszírozásának módját, az Önkormányzat adósságállományának alakulását, összetevőit. A teljesítmény-ellenőrzés módszerével vizsgáltuk, hogy a belső szabályozottság, szervezettség terén felkészültek-e az európai uniós források figyelésére, igénylésére és felhasználására, valamint az igényelt európai uniós támogatások az Önkormányzat által meghatározott fejlesztési célkitűzésekhez kapcsolódtak-e. Az ellenőrzés során felmértük, hogy az e-közigazgatási feladat ellátása, illetve bevezetése, működtetése érdekében milyen intézkedéseket tettek, valamint biztosították-e a közérdekű adatok elektronikus közzétételét. A költségvetési gazdálkodás belső kontrolljainak ellenőrzése során értékeltük, hogy a Polgármesteri hivatalnál a költségvetés tervezési, gazdálkodási, zárszámadás készítési feladatok belső kontrolljainak kiépítettsége és működése 3 Cigány, görög, lengyel, kisebbségi önkormányzatok. 4 Cigány, görög, lengyel, ruszin kisebbségi önkormányzatok. 12

15 16BBEVEZETÉS megfelelő biztosítékot ad-e a gazdálkodási feladatok megfelelő, szabályszerű ellátására. Felmértük és minősítettük a költségvetés tervezési, a gazdálkodási, a zárszámadás készítési feladatokkal, továbbá a pénzügyi-számviteli területen az informatikával kapcsolatosan kialakított kontrollok megfelelőségét, valamint azok működésének eredményességét, megbízhatóságát. Értékeltük a belső ellenőrzés szervezeti és szabályozási keretét, továbbá működését. A Polgármesteri hivatalnál értékeltük a gazdálkodás folyamatában a kontrollok működésének megbízhatóságát, ennek keretében ellenőriztük a szakmai teljesítés igazolására és az utalvány ellenjegyzésére kialakított kontrollok végrehajtását. Az ellenőrzést a következő, kiemelt kockázatuk alapján kiválasztott 5 az általánostól jellemzően eltérő, egyedi eljárást igénylő gazdasági eseményekkel kapcsolatos kifizetésekre folytattuk le 6 : a személyi juttatások közül az állományba nem tartozók megbízási díjai 7, a külső szolgáltató által végzett karbantartási, kisjavítási szolgáltatások, valamint a gépek, berendezések, felszerelések beszerzése. Az ellenőrzés hatékony elvégzése céljából a vizsgálandó területek kiválasztása során a kockázatokon alapuló megközelítés érvényesült, ezáltal az ellenőrzési erőforrásokat azokra a területekre fókuszáltuk, amelyeken legnagyobb a hibák előfordulási valószínűsége. Az ellenőrzési erőforrások ilyen típusú összpontosításával minimálisra csökkenthető a kívánt ellenőrzési bizonyosság eléréséhez szükséges időráfordítás. A pénzügyi-számviteli folyamatokban alkalmazott belső kontrollok létezésének és működésének ellenőrzésére a vizsgált három terület évi és a I. negyedévi könyvviteli tételeiből területenként egyszerű véletlen mintát vettünk. A kijelölt gazdasági eseményre elvégzett megfelelőségi tesztek alapján értékeltük a kontrollok működésének eredményességét, megbízhatóságát a vizs- 5 Az önkormányzatok kiemelt előirányzataira vonatkozóan, a vertikális folyamatokra elvégeztük a kockázatok becslését, amelynek eredményeként az állományba nem tartozók megbízási díjai, a külső szolgáltató által végzett karbantartási, kisjavítási szolgáltatások, valamint a gépek, berendezések, felszerelések beszerzése kiemelkedően kockázatos területnek bizonyultak. 6 A korábbi ellenőrzési tapasztalataink szerint ezeken a területeken a jegyzők nem, vagy hiányosan szabályozták a megbízás, megrendelés, illetve beszerzés indokoltságának, szükségességének elbírálására, igazolására, valamint a teljesítések dokumentálására, a kifizetések jogosságának megítélésére szolgáló kontrollokat. További kockázatot jelentett a külső szolgáltató által végzett karbantartási, kisjavítási munkák esetében, hogy az 50 ezer Ft alatti megrendelésekre vonatkozóan az ellenőrzési tapasztalataink szerint a jegyzők nem alakították ki a kötelezettségvállalások rendjét és nyilvántartási formáját, valamint a szabályozás elmulasztása esetén nem történt meg az írásbeli kötelezettségvállalás és annak az ellenjegyzése sem. 7 Az állományba tartozók rendszeres személyi juttatásainak számfejtését, valamint folyósítását nem a polgármesteri hivatalok, hanem a nettó finanszírozás keretében a beküldött dokumentumok alapján a MÁK végzi. 13

16 16BBEVEZETÉS gált három területre külön-külön, majd összefoglalóan 8 a Polgármesteri hivatal egyedi eljárást igénylő gazdasági eseményeire. A helyszíni ellenőrzés megállapításainak részletes dokumentálását három megfelelőségi tesztlapon, öt elővizsgálati és kilenc helyszíni ellenőrzési munkalapon biztosítottuk. Ezeken a teszt- és munkalapokon a minősítés alapjául szolgáló kérdések és a vonatkozó konkrét jogszabályhelyek megjelölése mellett értékeltük a kialakított belső kontrollokban rejlő kockázatokat 9 és a kialakított kontrollok működésének megbízhatóságát 10. Az ÁSZ korábbi ellenőrzési javaslatai alapján tett intézkedéseket, illetve azok megvalósítását utóellenőrzés keretében vizsgáltuk. A gazdálkodási rendszer átfogó ellenőrzése során megfogalmazott javaslatok végrehajtására tett intézkedések megvalósítását ellenőrizzük, az egyéb számvevőszéki ellenőrzések során tett javaslatok esetében pedig a kiadott intézkedéseket tekintjük át. A helyszíni ellenőrzés során kitöltött az ellenőrzést végző számvevő és a Polgármesteri hivatal felelős köztisztviselője által aláírt elővizsgálati és helyszíni ellenőrzési munkalapokat, azok kitöltési útmutatóit, továbbá a megfelelőségi tesztek dokumentumait a polgármester részére a számvevői jelentéssel egyidejűleg átadtuk. A jelentés megállapításainak, javaslatainak egyeztetése során a polgármester arról adott tájékoztatást, hogy az időközben megtett intézkedésekkel a javaslatokat megvalósították. A megtett intézkedést a jelentés II. Részletes megállapítások fejezetében az adott témához kapcsolt lábjegyzetben feltüntettük és a kapcsolódó javaslatot elhagytuk. A jelentést az ÁSZ-ról szóló évi XXXVIII. tv. 25. (1) bekezdése alapján észrevétel közlése céljából megküldtük Eger Megyei Jogú Város Önkormányzata polgármesterének. A kapott észrevételt a jelentés 6. számú melléklete tartalmazza. 8 A vizsgált három terület egyedi értékelési pontszámait a területek relatív költségvetési súlyával arányosan összegeztük. 9 A kialakított belső kontrollokban rejlő kockázatot alacsonynak minősítettük, ha a kontrollok végrehajtásuk esetén megfelelő védelmet nyújtanak a hibák bekövetkezése ellen. Közepesnek minősítettük a belső kontrollokban rejlő kockázatot, amennyiben a kontrollok végrehajtásuk esetén a lehetséges hibák többsége ellen védelmet nyújtanak. Magasnak értékeltük a kockázatot, ha a kontrollok kialakításuk hiányában, vagy hiányos kialakításuk miatt nem nyújtanak elegendő védelmet a lehetséges hibákkal szemben. 10 A kontrollok működésének eredményességét, megbízhatóságát kiválónak értékeltük abban az esetben, ha azok működése esetleges apróbb hiányosságoktól eltekintve megfelelt a hibák megelőzésére és kijavítására meghatározott szabályozásnak és a legmagasabb szintű elvárásoknak. Jónak minősítettük a kontrollok működését, ha a hiányosságok száma ugyan jelentős volt, de nem veszélyeztette az ellenőrzött terület hibáinak megelőzését és kijavítását. Amennyiben a hiányosságok mértéke nem biztosította a hibák megelőzését, feltárását, kijavítását és ezáltal veszélyeztette az eredményes, megbízható működést, a kontroll gyenge minősítést kapott. 14

17 17BI. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK I. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK Az Önkormányzatnál a években a tervezett költségvetési bevételek és kiadások összegei folyamatosan növekedtek, de a költségvetések egyensúlya tervezési szinten nem volt biztosított. A tervezett költségvetési hiányt a működési célú költségvetési kiadások 1-4%-os forráshiánya, valamint a felhalmozási célú költségvetési kiadásoknak a felhalmozási célú költségvetési bevételeket 16-34%-kal meghaladó összegű tervezése eredményezte. A költségvetési egyensúly biztosítása érdekében között évente növekvő arányban rövid, illetve hosszú lejáratú hitelfelvételt terveztek. A évi költségvetési rendeletekben a költségvetés bevételi és kiadási főösszegének megállapításakor az Áht. előírása ellenére a finanszírozási célú pénzügyi műveletek bevételeit, kiadásait, költségvetési hiányt módosító költségvetési bevételként, illetve költségvetési kiadásként vették figyelembe. A költségvetési egyensúly a teljesített költségvetési bevételek és kiadások adatai alapján a években a költségvetés végrehajtása során biztosított volt, a működési kiadásoknál forráshiány nem alakult ki, a felhalmozási célú költségvetési kiadásokat fedezték a felhalmozási célú költségvetési bevételek. Az Önkormányzat mindhárom évben költségvetési többlettel zárta az évet. A működési célú költségvetési kiadások folyamatos, de a költségvetési bevételekhez képest alacsonyabb mértékű emelkedése ellenére a gazdálkodáshoz a és a évben tervezett rövid lejáratú hitel felvételére nem volt szükség, a működési célú költségvetési bevételek fedezték a működési célú költségvetési kiadásokat. A működési célú költségvetési bevételek eredeti előirányzatának túlteljesítését az alul tervezett kamat- és intézményi működési bevételek, a helyi adók és illetékek, a támogatásértékű működési bevételek, és a évben működési célra igénybe vett előző évi pénzmaradvány tervezettnél magasabb összegei eredményezték. A teljesített felhalmozási célú költségvetési bevételek mindhárom évben meghaladták a tervezett előirányzatokat. A túlteljesítést az előző évi felhalmozási célú pénzmaradvány tervezettet meghaladó összegben történt igénybevétele, a különböző pályázatokkal elnyert központi költségvetési és európai uniós források valamint az államháztartáson kívülről felhalmozási célra átvett pénzeszközök eredményezték. A felhalmozási célú költségvetési kiadások túlteljesítéshez hozzájárult a pályázatok alapján kapott támogatások felhasználása, valamint az előző évi pénzmaradvány igénybevételéből tervezett tartalékból történt átcsoportosítások, és a tervezettnél magasabb összegű felhalmozási célú pénzeszköz-átadások. A pénzügyi egyensúlyt az Önkormányzat a években felhalmozási célú rövid- és hosszúlejáratú hitelek felvételével biztosította. Az egyes évek költségvetéseiben tervezett hosszú lejáratú felhalmozási célú hitelek felvételére a tervezett összeg %-ában került sor. Az igénybe vett hitelek január 1-i 1199 millió Ft összeget kitevő állománya évenként emelkedett, június 30-ig összességében 117%-kal, 2608 millió Ft-ra. A hitelfelvételek ame- 15

18 17BI. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK lyek között szerepeltek deviza-alapú és kedvezményes kamatozású hitelek célja az Önkormányzat felújítási, beruházási feladatainak finanszírozása volt. A törlesztések megkezdésére minimálisan egy év, de két hitelszerződés esetében négy év türelmi időt biztosítottak a hitelt nyújtó pénzintézetek. A években az Önkormányzat hosszú lejáratú hitelek törlesztésével kapcsolatos éves adósságszolgálati kötelezettsége amely legkésőbb a évben szűnik meg a költségvetési pénzügyi helyzet alakulását érdemben nem befolyásolta. Az egyes években elért költségvetési bevételi többletek és a tervezett feladatok ütemezéstől eltérő megvalósulása lehetőséget biztosított az Önkormányzat számára a tervezettől alacsonyabb összegű hitelek igénybevétele mellett az átmenetileg szabad pénzeszközeinek lekötésével a kamatbevételek terven felüli teljesítésére. Folyószámla hitelkeretet a Közgyűlés nem határozott meg, igénybevételre sem került sor. Az Önkormányzat a évekre vonatkozó fejlesztési célkitűzéseit meghatározta, a célok kétharmada a kötelező feladatokhoz kapcsolódott. A fejlesztési célkitűzések költségvetési kiadási szükségletét és a megvalósítás pénzügyi forrásait számba vették. Az Önkormányzat eredményesen pályázott a fejlesztési célkitűzéseivel összhangban hét fejlesztési feladathoz európai uniós támogatásra. A év közben megkötött támogatási szerződések alapján a ténylegesen folyósított támogatás összegével a költségvetési előirányzatok év közbeni módosításáról az Önkormányzat döntött. A és a évi költségvetések eredeti előirányzatai az Áht-ban előírtak ellenére nem tartalmazták az éves kiadási és támogatási ütemezés összegeit költségvetési kiadásonként és forrásonként. Az Önkormányzat gondoskodott az európai uniós támogatással megvalósuló fejlesztési feladatok saját forrásának biztosításáról a évi költségvetéseiben. A Közgyűlés tájékoztatása céljából bemutatták a többéves kihatással járó európai uniós forrásból megvalósuló fejlesztési feladatok bevételeit és kiadásait számszerűsítve, éves bontásban, szöveges indoklással, valamint önkormányzati szinten elkülönítetten. A saját forrás kiegészítéseként között a BM Önerő Alapból 729 millió Ft támogatásban részesült az Önkormányzat. A projektek utófinanszírozása miatt ben a költségvetésekben előfinanszírozási tartalékot képeztek. Az Önkormányzat európai uniós pályázatai a gazdasági programban, ágazati, szakmai és terület-fejlesztési koncepciókban, tervekben megfogalmazott fejlesztési célkitűzésekhez kapcsolódtak, azonban a szabályozottság és a szervezettség terén az Önkormányzat között összességében nem készült fel eredményesen az európai uniós források igénybevételére és felhasználására. Nem határozták meg az európai uniós forrásokhoz kapcsolódóan a pályázatfigyelés, a pályázatkészítés, az európai uniós forrásokkal támogatott fejlesztés lebonyolítási feladatait, felelőseit, valamint nem jelölték ki az önkormányzati szintű pályázatnyilvántartás vezetésének felelősét. Nem szabályozták a pályázatfigyelés, pályázatkészítés, valamint az európai uniós forrással támogatott fejlesztési feladat lebonyolításának ellenőrzési kötelezettségét, feladatait és felelőseit. A pályázatfigyelés, pályázatkészítés, valamint a fejlesztési feladat lebonyolításának feladatait és felelőseit, továbbá a pályázatfigyelés, pályázatkészítés ellenőrzési kötelezettségét, feladatait és felelőseit II. félévétől szabályozták, ezzel biztosították az európai uniós források igénybevételének és felhasználásának szabályozottságát és szervezettségét. A Polgármesteri hivatal 16

19 17BI. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK szervezetén belül, valamint külső személy és szervezet igénybevételével szervezték meg a pályázatfigyelés, a pályázatkészítés és a fejlesztés lebonyolítási feladatok ellátását. Az európai uniós pályázatokkal összefüggő feladatok koordinálása a Polgármesteri hivatal szervezetén belüli feladat volt. A között európai uniós forrással támogatott öt fejlesztési feladatból négy megvalósítása lezárult, amelyekhez az elnyert európai uniós támogatást az Önkormányzat teljes összegben igénybe vette. Az európai uniós forrásból támogatott öt fejlesztési feladat végrehajtása a támogatási szerződésben foglalt időbeli és pénzügyi ütemezéstől eltérően haladt. A kifizetési kérelmek benyújtása és a teljesítése egy-kilenc hónap közötti időtartamot vett igénybe az igénylést alátámasztó dokumentumok alaki, tartalmi hiányosságai miatt. Az Önkormányzat az éves költségvetési rendeletekben biztosította a saját forrást, továbbá eleget tett a strukturális alapok által támogatott fejlesztések megelőlegezési követelményének. A támogatás utólagos finanszírozási rendszere az Önkormányzat gazdálkodásában pénzügyi zavarokat nem okozott. Az Önkormányzat három fejlesztési feladatnál kezdeményezte a támogatási szerződés időbeni, kiadási és támogatási ütemezésének, ezek közül egy esetben a műszaki tartalomváltozás miatti módosítását, további egy esetben az indokoltság ellenére nem kérelmezett változtatást. Három fejlesztési feladat többletkiadással valósult meg, amely fedezetét saját forrás biztosította. A folyamatba épített ellenőrzési feladatok végrehajtása a Polgármesteri hivatalban nyomon követhető volt. Az európai uniós támogatással megvalósult fejlesztési feladatokat a helyszínen a közreműködő szervezetek, az ÁSZ és a KEHI vizsgálták. Egy fejlesztési feladatnál a IH szabálytalanságra vonatkozó megállapítás miatt a kifizetést nem engedélyezte. Kettő fejlesztési feladat dokumentálásának és a támogatás elszámolásának belső ellenőrzése megtörtént, az ellenőr célszerűségi javaslatokat fogalmazott meg a jegyző részére. Az informatikai koncepciót a Közgyűlés elfogadta, amelyben középtávú célként a 3. elektronikus szolgáltatási szint elérését, az ehhez szükséges eszközöket és pénzügyi forrásokat határozta meg. Az Önkormányzat eredményesen pályázott a GVOP e-közigazgatási rendszer fejlesztési feladat európai uniós támogatására. Az e-közigazgatási feladatok ellátásának szervezeti-személyi feltételeit a Polgármesteri hivatalban kialakították. Az e-közigazgatási feladatokat ellátó közigazgatási szolgáltatások rendszerét a 2. elektronikus szolgáltatási szinten, a helyi adózásnál a 3. elektronikus szolgáltatási szinten az Önkormányzat portálján biztosította a Polgármesteri hivatal. Az Önkormányzat az Eisztv-ben előírt, a közérdekű adatok közzétételére vonatkozó kötelezettségét január 1-jétől teljesítette. Az Önkormányzat honlapján eleget tett az Áht-ban és az Ámr-ben foglalt előírásoknak, mert a évben a céljelleggel nyújtott fejlesztési, a I. negyedévében működési és fejlesztési támogatások kedvezményezettjeinek nevét, a támogatás célját, összegét, továbbá a támogatási program megvalósítási helyét, a vagyonnal történő gazdálkodással összefüggő, a nettó ötmillió Ft-ot elérő, vagy azt meghaladó értékű szerződések megnevezését, tárgyát, a szerződéskötő felek nevét, a szerződés értékét, határozott időre kötött szerződés esetében annak időtartamát, továbbá a évek költségvetési beszámolójának szöveges indoklását közzétette. A Polgármesteri hivatalnál a költségvetés tervezési és a zárszámadás készítési folyamatok szabályozottsága összességében alacsony kockázatot je- 17

20 17BI. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK lentett a feladatok szabályszerű végrehajtásában, mivel a vonatkozó jogszabályok előírásainak és a helyi sajátosságoknak megfelelően rögzítették a költségvetés tervezési és a zárszámadás készítés folyamatában szükséges ellenőrzési feladatokat. A költségvetési tervezés és a zárszámadás készítés folyamatában a működésbeli hibák megelőzésére, feltárására, kijavítására kialakított kontrollok működésének megbízhatósága összességében kiváló volt, mivel a évi költségvetések tervezési és a évi zárszámadás készítési folyamatban a vonatkozó jogszabályokban és a belső szabályozásban előírt ellenőrzési, egyeztetési feladatokat elvégezték. A Polgármesteri hivatalnál a évben a pénzügyi-számviteli tevékenységek szabályszerű végrehajtásában a gazdálkodási, a pénzügyi-számviteli és a folyamatba épített ellenőrzési feladatok szabályozottsága összességében alacsony kockázatot jelentett, mivel rendelkeztek az előírt szabályzatokkal, azok tartalmát rendszeresen felülvizsgálták és aktualizálták. Annak ellenére összességében alacsony volt a kockázat, hogy az eszközök és források szabályzatában az adókkal kapcsolatos követelések egyszerűsített értékelési eljárását alkalmazták, azonban annak szempontjait, dokumentumait a jegyző nem határozta meg. A Polgármesteri hivatalban az eszközök hasznosítási és selejtezési szabályzatában nem rögzítették a hasznosítás, nyilvántartás során követendő eljárási rendet, az ármegállapítás szabályait, a Polgármesteri hivatal SzMSz-ének részét képező ellenőrzési nyomvonal nem tartalmazott utalást arra vonatkozóan, hogy az egyes tevékenységeket, feladatokat részletesen mely szabályzatok tartalmazzák. A Polgármesteri hivatalnál az állományba nem tartozók megbízási díjaival, a karbantartási, kisjavítási szolgáltatásokkal, továbbá az ügyviteli-, számítástechnikai- és az egyéb gépek, berendezések, felszerelések beszerzésével kapcsolatos kifizetések során a belső kontrollok működésének megbízhatósága öszszességében kiváló volt, mivel a gazdálkodás folyamatában, a szakmai teljesítésigazolás és az utalványok ellenjegyzése megfelelő biztosítékot adott a gazdálkodási feladatok megfelelő, szabályszerű ellátására. Az operatív gazdálkodás során a szakmai teljesítés igazolására a jegyző által kijelölt személyek feladatukat elvégezték, a kiadások teljesítésének elrendelése előtt a hatásköri szabályzatban előírt módon szakmailag igazolták azok jogosultságát, összegszerűségét, a szerződés, megrendelés, a megállapodás teljesítését. Az utalványok ellenjegyzői meggyőződtek arról, hogy az utalványozás nem sérti a gazdálkodásra vonatkozó szabályokat, továbbá, hogy a szakmai teljesítés igazolása és az érvényesítés az arra jogosultak által megtörtént. A Polgármesteri hivatalnál az informatikai rendszer szabályozottsága öszszességében alacsony kockázatot jelentett az informatikai feladatok biztonságos végrehajtásában, mivel informatikai koncepcióban meghatározták a stratégiai célkitűzések megvalósításához kapcsolódó feladatokat, a biztonsági szabályzatban rögzítették az informatikai eszközökhöz történő hozzáférés szabályait. Annak ellenére összességében alacsony volt a kockázat, hogy a pénzügyiszámviteli dogozók munkaköri leírásának közel fele nem tartalmazta az informatikai feladatokat. Az informatikai rendszer működtetésénél a működésbeli hibák megelőzésére, feltárására kialakított kontrollok működésének megbízhatósága összességében kiváló volt, mivel informatikai eszközökkel megoldott a költségvetési beszámoló összeállítása, az alkalmazott program biztosította a 18

21 17BI. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK könyvviteli mérleg és a főkönyv, illetve a főkönyv és a költségvetési beszámoló adatainak egyezőségét. A belső ellenőrzés szervezeti kereteinek kialakítása és szabályozása a belső ellenőrzés végrehajtásában összességében alacsony kockázatot jelentett, mivel a Közgyűlés döntött a belső ellenőrzés szervezeti keretéről, annak többcélú társulás keretében történő ellátási módjáról, jóváhagyta az előírásoknak megfelelő, kockázatelemzéssel alátámasztott, stratégiai terven alapuló évi ellenőrzési terveket. Kialakították az ellenőrzéssel megbízott többcélú társulásnál az ellenőrzés szabályait, amelyet ellenőrzési kézikönyvben rögzítettek. Annak ellenére alacsony volt a kockázat, hogy a Közgyűlés döntését az ellenőrzés társulás útján történő ellátásáról a Ber. előírása ellenére nem építették be a Polgármesteri hivatal SzMSz-ébe. A belső ellenőrök az előírt iskolai végzettséggel és szakképesítéssel, valamint szakmai gyakorlattal rendelkeztek. A belső ellenőrzéshez kialakított kontrollok működésének megbízhatósága összességében jó volt, mivel éves terv és ellenőrzési program alapján végezték az ellenőrzéseket a Polgármesteri hivatalban és az intézményeknél, az ellenőrzésekről készített jelentések tartalmazták az eredményeket és hiányosságokat összefoglaló értékelést, valamint következtetéseket, javaslatokat. A évi ellenőrzési tervben foglalt ellenőrzések 10%-át azonban nem végezték el, valamint a évben a belső ellenőrök a Polgármesteri hivatalban nem végeztek ellenőrzéseket a költségvetési előirányzatok teljesítését illetően, továbbá az Önkormányzat többségi irányítást biztosító befolyása alatt működő gazdasági társaságainál. A gazdasági társaságoknál végzendő ellenőrzést a évi ellenőrzési tervben szerepeltették. A jegyző az éves ellenőrzési munkatervek alapján gondoskodott a költségvetési szervek ellenőrzésének végrehajtásáról. A évben az intézményeknél tervezett 14 ellenőrzést az ütemezésnek megfelelően végrehajtották. A tartalékidő terhére négy célellenőrzést is végeztek az ellenőrök. A Polgármesteri hivatalban a tervezett hét ellenőrzésből három nem valósult meg, helyette jegyzői utasításra két új témában, valamint öt, nem tervezett cél-, illetve témaellenőrzésre került sor. A év első negyedévében az intézményi tervezett ellenőrzéseket elvégezték. Az ellenőrzéseket ellenőrzési program alapján hajtották végre a belső ellenőrök, és a jelentéseik tartalmaztak értékeléseket, ajánlásokat, következtetéseket és javaslatokat. Az ellenőrzöttek elfogadták az ellenőrzés megállapításait, észrevételt nem tettek, és a jelentés javaslataira intézkedési tervet készítettek. A jegyző a évi költségvetési beszámoló keretében az Áht. előírása alapján tájékoztatást adott a FEUVE rendszer kiépítéséről és működéséről, valamint a belső ellenőrzés működtetéséről. A polgármester a évi zárszámadási rendelettel egyidejűleg az Ötv. előírásának megfelelően a Közgyűlés elé terjesztette az ellenőrzésekről készített éves összefoglaló jelentést, amelyben a tervtől való eltérések indoklása a Ber-ben foglalt előírás ellenére nem történt meg. Az éves összefoglaló jelentést a Közgyűlés elfogadta. Az Önkormányzat gazdálkodásának évi átfogó ellenőrzéséről készített ÁSZ jelentésben tett megállapítások, javaslatok hasznosítására készített intézkedési tervben meghatározták az elvégzendő feladatokat, azok végrehajtásáért felelős személyeket és határidőket. A javaslatok 82%-át teljes mértékben, 5%-át részben hasznosították, 13%-a nem teljesült. Az ÁSZ ellenőrzés során megfogalmazott javaslatok figyelembe vételével gondoskodtak az Önkormányzat 19

22 17BI. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK több évre szóló gazdasági programjának elfogadásáról, a költségvetési rendelethez kapcsolódó mérlegek, kimutatások tartalmának meghatározásáról, a költségvetési rendelet előírt határidőben történő előterjesztéséről, a jóváhagyott költségvetési előirányzatok módosítására, a bevételi előírások nyilvántartására, a jóváhagyott előirányzatokon belüli gazdálkodásra, valamint a gazdálkodási, ellenőrzési jogkörök gyakorlására és a belső ellenőrzésre vonatkozó előírások betartásáról. A jegyző utasításban szabályozta a céljelleggel juttatott összegek rendeltetésszerű felhasználásának számadási kötelezettségét, ellenőrzési rendszerét, melynek működtetésével biztosította az Áht-ben foglaltak betartását. A Közgyűlés a Polgármesteri hivatal SzMSz-ét kiegészítette a kisebbségi önkormányzatok munkáját segítő feladataival, továbbá elvégezte a kisebbségi önkormányzatokkal kötött megállapodások tartalmi felülvizsgálatát. A jegyző előkészítésének hiányában a polgármester a években az Áht. előírása és az ÁSZ javaslata ellenére nem intézkedett, hogy a Közgyűlés helyezze hatályon kívül a vagyongazdálkodási rendelet nyilvános versenytárgyalás mellőzésére vonatkozó kivételek szabályát. Az Önkormányzat augusztus 30-án a vagyongazdálkodási rendeletet az ÁSZ javaslatban foglaltaknak megfelelően módosította. A években, valamint a I. negyedévben nyilvános versenytárgyalás mellőzésével 20 millió Ft forgalmi értékhatárt meghaladó vagyont nem értékesítettek. Az Áht-ban előírtak és a belső szabályozás hiánya ellenére az Önkormányzatnál a években 0,9 millió Ft nettó értékű vagyon tulajdonjogának ingyenes átruházására került sor I. negyedév között összesen 61,7 millió Ft követelésről mondtak le a vagyongazdálkodási rendeletben foglaltaknak megfelelő módon. A jegyző a közbeszerzési eljárások előkészítésének, lefolytatásának, belső felelősségi rendjének szabályozására a évben tett javaslat ellenére a ban nem, csak I. negyedévben intézkedett, melynek alapján a Közgyűlés a Kbt-ben foglaltaknak megfelelő tartalommal új közbeszerzési szabályzatot fogadott el. A közbeszerzési eljárás lebonyolítása során a Kbt. előírása ellenére az Önkormányzatnál nem biztosították az összhangot a megkötött építésivállalkozási szerződés, az ajánlati felhívás és az ajánlattételi dokumentáció tartalma között, az ajánlati biztosíték az ajánlattevők részére határidőben nem került visszafizetésre, továbbá a teljesítéstől számított öt munkanapon belül a közzétételi kötelezettségnek nem tettek eleget. A közbeszerzési eljárást a Kbt-ben előírt értékhatár felett egy szolgáltatás-beszerzés esetében nem folytatták le, melyet a helyszíni ellenőrzés ideje alatt indítottak meg. Az Önkormányzatnál a évek között a zárszámadáshoz kapcsolódóan elvégzett, valamint a további vizsgálatok javaslatai hasznosultak. A helyi önkormányzati fürdők fejlesztésének lehetőségeivel kapcsolatos ellenőrzés javaslataira tett intézkedések során megtörtént a fejlesztések fürdőszolgáltatás színvonalára gyakorolt hatásának tulajdonosi értékelése, a fejlesztési elképzeléseket a Közgyűlés megtárgyalta, prioritásként a gyógyfürdő fejlesztését határozta meg, a fürdők üzemeltetését végző gazdasági társaságok tulajdonosi szerkezetének átalakításával a tulajdonosi célkitűzések érvényesültek az üzleti tervek összeállításában és jóváhagyásában. A évi kötött felhasználású támogatások vizsgálatáról készült ÁSZ jelentés javaslataira a jegyző a Gazdasági iroda ügyrendjében előírta a központosított előirányzatok igénylésének és elszámolásának folyamatba épített vezetői ellenőrzését, intézkedett a közműfejlesztési 20