JELENTÉS. a Csongrád Megyei Önkormányzat gazdálkodási rendszerének évi ellenőrzéséről december

Átírás

1 JELENTÉS a Csongrád Megyei Önkormányzat gazdálkodási rendszerének évi ellenőrzéséről december

2 3. Önkormányzati és Területi Ellenőrzési Igazgatóság Átfogó Ellenőrzési Főcsoport Iktatószám: V /21/21/2008. Témaszám: 898 Vizsgálat-azonosító szám: V0388 Az ellenőrzést felügyelte: Dr. Lóránt Zoltán főigazgató Az ellenőrzés végrehajtásáért felelős: Dr. Sepsey Tamás főigazgató-helyettes Az ellenőrzést vezette: Dr. Csikai Zsolt irodavezető, főtanácsadó Az ellenőrzést végezték: Csiszárné dr. Kosik Mária irodavezető, főtanácsadó Benkéné dr. Lavner Klára számvevő tanácsos Kisapáti Angéla számvevő A témához kapcsolódó eddig készített számvevőszéki jelentések: címe sorszáma Jelentés a Csongrád Megyei Önkormányzat gazdálkodásának átfogó ellenőrzéséről Jelentés a helyi és a helyi kisebbségi önkormányzatok gazdálkodásának átfogó ellenőrzéséről Jelentés a Magyar Köztársaság évi költségvetése végrehajtásának ellenőrzéséről Függelék a helyi önkormányzatokat a évben megillető normatív állami hozzájárulás elszámolása Jelentés a helyi önkormányzatok közművelődési és könyvtári feladatellátásáról és finanszírozásáról Jelentés a címzett támogatásból finanszírozott egészségügyi beruházások és rekonstrukciók ellenőrzéséről Jelentéseink az Országgyűlés számítógépes hálózatán és az Interneten a címen is olvashatóak.

3 Jelentés a Magyar Köztársaság évi költségvetése végrehajtásának ellenőrzéséről 0540 Függelék: a helyi önkormányzatok beruházásaihoz és rekonstrukcióihoz nyújtott évi felhalmozási célú támogatások Jelentés a Magyar Köztársaság évi költségvetése végrehajtásának ellenőrzéséről 0628 Függelék: a helyi önkormányzatok beruházásaihoz és rekonstrukcióihoz nyújtott évi felhalmozási célú támogatások ellenőrzése

4 TARTALOMJEGYZÉK BEVEZETÉS 11 I. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK 16 II. RÉSZLETES MEGÁLLAPÍTÁSOK Az Önkormányzat költségvetési és pénzügyi helyzete A tervezett és teljesített költségvetési bevételek és kiadások alapján a költségvetési és a pénzügyi egyensúly alakulása, valamint a költségvetési hiány megállapításának szabályszerűsége A költségvetési és a pénzügyi egyensúlyi helyzet kialakításához tervezett és teljesített finanszírozási célú pénzügyi műveletek módja és azok hatása a tárgyévet követő évek költségvetéseire A költségvetés tervezésének megalapozottsága Az Önkormányzat felkészültsége az európai uniós források igénylésére és felhasználására, valamint az elektronikus közigazgatási feladatok ellátására Az európai uniós források igénybevételére és a várható támogatás felhasználására történt felkészülés szabályozottsága, szervezettsége Az európai uniós forrásokra történő pályázatok benyújtására vonatkozó döntések összhangja a fejlesztési célkitűzésekkel Az európai uniós forrásokhoz kapcsolódóan a pályázatfigyelés, a pályázatkészítés, valamint az európai uniós támogatással megvalósuló fejlesztés lebonyolításának belső rendjének szabályozottsága, a végrehajtás személyi, szervezeti feltételei A fejlesztési feladat lebonyolításánál a feladatellátás rendjére, az ellenőrzési feladatok teljesítésére, valamint a felelősségi szabályokra vonatkozó előírások betartása Az elektronikus közigazgatási feladatok ellátása, a közérdekű adatok elektronikus közzététele A költségvetési gazdálkodás belső kontrolljai A szabályozottság kockázata a költségvetés tervezési, gazdálkodási, beszámolási és a folyamatba épített, előzetes és utólagos vezetői ellenőrzési feladatoknál A belső kontrollok érvényesülése az önkormányzati források szabályszerű felhasználásában, a költségvetési tervezés, gazdálkodás, beszámolás folyamataiban A belső ellenőrzési kötelezettség teljesítése, javaslatainak hasznosulása 55 1

5 4. Az ÁSZ korábbi ellenőrzési javaslatai alapján készített intézkedési terv végrehajtása, eredményessége Az Önkormányzat gazdálkodási rendszerének átfogó ellenőrzése során tett javaslatok végrehajtására tervezett intézkedések megvalósulása A zárszámadáshoz kapcsolódó (állami hozzájárulások, támogatások igénylésének és felhasználásának ellenőrzése), valamint a további vizsgálatok esetében a megállapítások, javaslatok alapján tett intézkedések 63 MELLÉKLETEK 1. számú Az Önkormányzat gazdálkodását meghatározó adatok, mutatószámok (1 oldal) 2. számú Az önkormányzati vagyon alakulása (1 oldal) 3. számú Az Önkormányzat évi költségvetési előirányzatainak és azok pénzügyi teljesítéseinek alakulása (1 oldal) 4. számú Tanúsítvány az európai uniós forrásokkal támogatott célok és programok tervezett és tényleges adatairól a évekre (1 oldal) 5. számú Adatlap az Önkormányzat európai uniós forrással támogatott fejlesztéséről (3 oldal) 6. számú Magyar Anna úrhölgy, a Csongrád Megyei Önkormányzat Közgyűlés elnökének észrevétele (1 oldal) 7. számú Magyar Anna úrhölgy, a Csongrád Megyei Önkormányzat Közgyűlés elnökének észrevétele (1 oldal) 2

6 RÖVIDÍTÉSEK JEGYZÉKE Törvények Áfa törvény Áht. Eisztv. Ket. Ötv. Számv. tv. az általános forgalmi adóról szóló évi LXXIV. törvény az államháztartásról szóló évi XXXVIII. törvény az elektronikus információszabadságról szóló évi XC. törvény a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló évi CXL. törvény a helyi önkormányzatokról szóló évi LXV. törvény a számvitelről szóló évi C. törvény Rendeletek Ámr. az államháztartás működési rendjéről szóló 217/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet Ber. a költségvetési szervek belső ellenőrzéséről szóló 193/2003. (XI. 26.) Korm. rendelet SzMSz 1 a Csongrád Megyei Önkormányzat 3/2005. (III. 5.) számú rendelete a közgyűlés és szervei szervezeti és működési szabályzatáról SzMSz 2 a Csongrád Megyei Önkormányzat 4/2007. (IV. 30.) számú rendelete a közgyűlés és szervei szervezeti és működési szabályzatáról vagyongazdálkodási rendelet Vhr. 18/2005. (XII. 27.) IHM rendelet évi költségvetési rendelet évi zárszámadási rendelet évi költségvetési rendelet évi zárszámadási rendelet a Csongrád Megyei Önkormányzat 7/2007. (IV. 30.) számú rendelete az Önkormányzat vagyona feletti rendelkezési jog gyakorlásának szabályairól az államháztartás szervezetei beszámolási és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 249/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet a közzétételi listákon szereplő adatok közzétételéhez szükséges közzétételi mintákról szóló 18/2005. (XII. 27.) IHM rendelet a Csongrád Megyei Önkormányzat 2/2005. (III. 5.) számú rendelete az Önkormányzat évi költségvetéséről és annak végrehajtásáról, a költségvetési gazdálkodás évi vitelének szabályairól a Csongrád Megyei Önkormányzat 6/2006. (IV. 28.) számú rendelete az Önkormányzat évi költségvetési gazdálkodásáról szóló zárszámadás elfogadásáról, a normatív állami hozzájárulás elszámolásáról a Csongrád Megyei Önkormányzat 3/2006. (II. 27.) számú rendelete az Önkormányzat évi költségvetéséről a Csongrád Megyei Önkormányzat 5/2007. (IV. 30.) számú rendelete az Önkormányzat évi költségvetési gazdálkodásáról szóló zárszámadás elfogadásáról, a normatív állami hozzájárulás elszámolásáról 3

7 2007. évi költségvetési rendelet évi zárszámadási rendelet évi költségvetési rendelet a Csongrád Megyei Önkormányzat 3/2007. (II. 26.) számú rendelete az Önkormányzat évi költségvetéséről és a költségvetést érintő egyéb rendeletek módosításáról a Csongrád Megyei Önkormányzat 9/2008. (IV. 28.) számú rendelete az Önkormányzat évi költségvetési gazdálkodásáról szóló zárszámadás elfogadásáról, a normatív állami hozzájárulás elszámolásáról a Csongrád Megyei Önkormányzat 4/2008. (III. 1.) számú rendelete az Önkormányzat évi költségvetéséről és a költségvetést érintő egyéb rendeletek módosításáról Szórövidítések APEH Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal ÁSZ Állami Számvevőszék ÁROP ÚMFT Államreform Operatív Program BM Önerő Alap Magyar Köztársaság évi költségvetéséről szóló évi CXXXVII. tv. 5. számú mellékletének 12. pontja alapján központi költségvetési hozzájárulást biztosít a helyi önkormányzatok és jogi személyiségű társulásaik számára, azok európai uniós fejlesztési célú pályázataihoz szükséges saját forrás kiegészítésére csongrádi fogyatékos otthon DAOP deszki kórház EGT EKOP e-közigazgatás Ellenőrzési osztály EURIBOR Csongrád Megyei Önkormányzat Aranysziget Otthona Kisréti Otthon, Csongrád ÚMFT Dél-Alföldi Operatív Program Csongrád Megyei Önkormányzat Mellkasi Betegségek Szakkórháza, Deszk Európai Gazdasági Térség ÚMFT Elektronikus Közigazgatási Operatív Program elektronikus közigazgatás a Csongrád Megyei Önkormányzat Hivatalának Önkormányzati Belső Ellenőrzési Osztálya Európai irányadó bankközi kamatláb (Euro Interbank Offered Rate) folyamatba épített, előzetes és utólagos vezetői ellenőrzés Csongrád Megyei Önkormányzat Főjegyzője FEUVE főjegyző gazdasági program 1 a Csongrád Megyei Önkormányzat Közgyűlésének 40/2003. (IV. 24.) számú határozata az Önkormányzat évekre vonatkozó gazdasági programjáról gazdasági program 2 a Csongrád Megyei Önkormányzat Közgyűlésének 29/2007. (IV. 26.) számú határozata az Önkormányzat évekre vonatkozó gazdasági programjáról ügyrend GVOP HEFOP a Csongrád Megyei Önkormányzat Hivatala gazdasági szervezetének ügyrendje, amelyet az elnök és a főjegyző a augusztus 25-én kelt utasításban hagyott jóvá NFT Gazdasági Versenyképesség Operatív Program NFT Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program 4

8 hivatali SzMSz a Csongrád Megyei Önkormányzat Közgyűlésének 17/2005. (III. 3.) számú határozata a Csongrád Megyei Önkormányzat Hivatala Szervezeti és Működési Szabályzatáról IHM Informatikai és Hírközlési Minisztérium Illetékhivatal Csongrád Megyei Önkormányzat Illetékhivatala INTERREG Határon átnyúló, transznacionális és interregionális együttműködés INTERREG HU-RO-SCG Magyarország Románia, Magyarország Szerbia és Montenegró Határon Átnyúló Együttműködési Program INTERREG HU-RO Magyarország Románia Határon Átnyúló Együttműködési Program KIOP NFT Környezetvédelem és Infrastruktúra Operatív Program kisebbségi önkormányzat Klúg Péter Óvoda, Általános Iskola, Szakiskola, Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény Közgazdasági osztály Csongrád Megyei Cigány Területi Kisebbségi Önkormányzat Csongrád Megyei Önkormányzat Klúg Péter Óvoda, Általános Iskola, Alapfokú Művészetoktatási Intézmény, Szakiskola, Diákotthon és Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézménye a Csongrád Megyei Önkormányzat Hivatalának Közgazdasági Osztálya, július 1-től a Csongrád Megyei Önkormányzat Hivatalának Intézmény-felügyeleti Osztálya Csongrád Megyei Önkormányzat Közgyűlése Csongrád Megyei Önkormányzat Közgyűlésének Elnöke Közgyűlés Közgyűlés elnöke Önkormányzat hivatala Csongrád Megyei Önkormányzat Hivatala makói kórház a Csongrád Megyei Önkormányzat Dr. Diósszilágyi Sámuel Kórház Rendelőintézete, Makó megyei múzeum a Csongrád Megyei Önkormányzat Móra Ferenc Múzeuma, Szeged NFÜ Nemzeti Fejlesztési Ügynökség NFT Nemzeti Fejlesztési Terv OEP Országos Egészségügyi Pénztár Önkormányzat Csongrád Megyei Önkormányzat ÓNTE Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékpark pályázati szabályzat a Csongrád Megyei Önkormányzat Közgyűlésének 34/2008. (II. 28.) számú határozata az Önkormányzat pályázatokkal, támogatásokkal és európai uniós forrásokkal kapcsolatos tevékenységeinek szabályzatáról Pénzügyi bizottság a Csongrád Megyei Önkormányzat Pénzügyi Bizottsága ROP NFT Regionális Fejlesztés Operatív Program Stratégiai és integrációs iroda szja szentesi kórház Csongrád Megyei Önkormányzat Hivatalának Stratégiai és Integrációs Irodája személyi jövedelemadó a Csongrád Megyei Önkormányzat Dr. Bugyi István Kórháza, Szentes 5

9 TEGYESZ TIOP Tulajdonosi bizottság ÚMFT Csongrád Megyei Területi Gyermekvédelmi Szakszolgálat és Gyermekotthonok Igazgatósága ÚMFT Társadalmi Infrastruktúra Operatív Program a Csongrád Megyei Önkormányzat Közgyűlésének Tulajdonosi Bizottsága Új Magyarország Fejlesztési Terv 6

10 ÉRTELMEZŐ SZÓTÁR 1. elektronikus szolgáltatási szint 2. elektronikus szolgáltatási szint 3. elektronikus szolgáltatási szint 4. elektronikus szolgáltatási szint európai uniós források fejlesztési feladat (projekt) fejlesztési célkitűzés irányító hatóság Az 1044/2005. (V. 11.) Korm. határozat alapján olyan információs, tájékoztató szolgáltatás, amely csak általános információkat közöl az adott üggyel kapcsolatos teendőkről és a szükséges dokumentumokról. Az 1044/2005. (V. 11.) Korm. határozat alapján olyan egyirányú kapcsolatot biztosító szolgáltatás, amely az 1. szinten túl biztosítja az adott ügy intézéséhez szükséges dokumentumok, nyomtatványok letöltését, és azok ellenőrzéssel, vagy ellenőrzés nélküli elektronikus kitöltését, amely esetben a dokumentumok benyújtása hagyományos úton történik. Az 1044/2005. (V. 11.) Korm. határozat alapján olyan kétirányú kapcsolatot biztosító szolgáltatás, amely közvetlen, vagy ellenőrzött kitöltésű dokumentum segítségével biztosítja az elektronikus adatbevitelt és a bevitt adatok ellenőrzését. Az ügy indításához, intézéséhez személyes megjelenés nem szükséges, de az ügyhöz kapcsolódó közigazgatási döntés (határozat, egyéb aktus) közlése, valamint a kapcsolódó illeték-, vagy díjfizetés hagyományos úton történik. Az 1044/2005. (V. 11.) Korm. határozat alapján olyan teljes közvetlen kétirányú ügyintézési folyamatot biztosító szolgáltatás, amikor az ügyhöz kapcsolódó közigazgatási döntés is elektronikus úton kerül közlésre, illetve a kapcsolódó illeték-, vagy díjfizetés elektronikus úton is intézhető. Az elnyert európai uniós források lehívása a támogatott projekt megvalósítása érdekében, a fejlesztés lebonyolítása során felmerült kiadások finanszírozására. A fejlesztési feladat (projekt) tartalmilag és formailag részletesen kidolgozott, megfelelő pénzügyi háttérrel és végrehajtási ütemezéssel rendelkező fejlesztési terv, amely illeszkedik az Európai Unió, illetve a Nemzeti Fejlesztési Terv által támogatott programokhoz. Az önkormányzat által ellátott kötelező, vagy önként vállalt feladatok ellátásának mennyiségi, vagy minőségi fejlesztésére vonatkozó terv. A mennyiségi fejlesztés megvalósulhat beszerzéssel, létesítéssel, bővítéssel, átalakítással. A strukturális alapok és a Kohéziós alap forrásainak szabályszerű, hatékony és eredményes felhasználásához szükséges intézményrendszer felső eleme. Az irányító hatóság általános és átfogó felelősséget visel a programok, projektek hatékony és szabályszerű végrehajtásáért. Felelősségi köréből eredően ellenőrzi a közösségi, valamint a hazai jogszabályok betartását, koordinálja az európai uniós források szétosztásának folyamatát, irányítja az intézményrendszer, a statisztikai és a pénzügyi nyilvántartási rendszer működését. 7

11 kedvezményezett közreműködő szervezet lebonyolítás operatív program Az a helyi önkormányzat, amely a támogatási szerződést kedvezményezettként aláírja, a projektet, illetve a központi programhoz kapcsolódó támogatott önkormányzati programot végrehajtja. A közreműködő szervezet az európai uniós támogatást elnyert kedvezményezettekkel kapcsolatot tartó szerv. Az operatív programok közreműködő szervezetei befogadják, nyilvántartják, döntésre előkészítik a pályázatokat, rögzítik a támogatással kapcsolatos adatokat az egységes monitoring informatikai rendszerben, elvégzik a támogatások előzetes (szerződéskötést megelőző), közbenső (a pénzügyi elszámolás, finanszírozás folyamatában végzett) és utólagos (a támogatott projekt pénzügyi lezárását megelőző) ellenőrzését. Az önkormányzatoknál a leggyakrabban előforduló operatív program a Regionális Fejlesztési Operatív Program végrehajtásában közreműködő szervezetek a VÁTI Kht. és a regionális fejlesztési ügynökségek. A Kohéziós alap két közreműködő szervezete (Gazdasági és Közlekedési Minisztérium, Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium) a támogatott projektek végrehajtásához kapcsolódó operatív feladatokat látják el. Ennek keretében megkötik a szerződéseket a projekt kedvezményezettjével, folyamatosan nyomon követik a teljesítéseket, lebonyolítják a támogatások kifizetését, vezetik az egységes monitoring informatikai rendszert. Az európai uniós források felhasználásával megvalósuló fejlesztésre irányuló műszaki, gazdasági (pénzügyi) tevékenységet magában foglaló szervezési, irányítási szolgáltatás. A szervezési szolgáltatás kiterjedhet a pályázatkészítésre, a közbeszerzési eljárás lebonyolításán keresztül a folyamatos műszaki ellenőrzésre, a pénzügyi elszámolásra, a műszaki átadás-átvételre, az üzembe helyezésre, illetve a fejlesztési folyamat egyes elemeire. Az Európai Bizottság által jóváhagyott, a Közösségi Támogatási Keret végrehajtására vonatkozó közötti, több évre szóló intézkedésekhez kapcsolódó prioritások egységes rendszerét tartalmazó dokumentum. A strukturális alapok operatív programjai: Agrár és Vidékfejlesztési Operatív Program (AVOP); Gazdasági Versenyképesség Operatív Program (GVOP); Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program (HEFOP); Környezetvédelmi és Infrastruktúra-fejlesztési Operatív Program (KIOP); Regionális Fejlesztési Operatív Program (ROP). Az ÚMFT-hez kapcsolódó operatív programok: Gazdaságfejlesztési Operatív Program (GOP); Közlekedés Operatív Program (KÖZOP); Társadalmi Megújulás Operatív Program (TÁMOP); Társadalmi Infrastruktúra Operatív Program (TIOP); Környezet és Energia Operatív Program (KEOP); Államreform Operatív Program (ÁROP); Elektronikus Közigazgatás 8

12 projekt előrehaladási jelentés (PEJ) támogatási szerződés Operatív Program (EKOP); Nyugat-dunántúli Operatív Program (NYDOP); Dél-alföldi Operatív Program (DAOP); Észak-alföldi Operatív Program (ÉAOP); Középmagyarországi Operatív Program (KMOP); Északmagyarországi Operatív Program (ÉMOP); Középdunántúli Operatív Program (KDOP); Dél-dunántúli Operatív Program (DDOP). A Strukturális Alapok által társfinanszírozott projektek megvalósítása során a kedvezményezetteknek a támogatási szerződésben meghatározott időközönként, általában negyedévente, a támogatás kifizetési kérelmeihez kapcsolódóan pár oldalas projekt előrehaladási jelentéseket kell benyújtaniuk. A projekt előrehaladási jelentés jóváhagyása a további támogatások kifizetésének előfeltétele. A strukturális alapok esetében az irányító hatóságnak, illetve a Kohéziós Alap esetében a közreműködő szervezeteknek a kedvezményezett önkormányzattal kötött szerződése, amely a támogatás felhasználásának részletes feltételeit tartalmazza. 9

13

14 JELENTÉS a Csongrád Megyei Önkormányzat gazdálkodási rendszerének évi ellenőrzéséről BEVEZETÉS Az Ötv. 92. (1) bekezdése, az Állami Számvevőszékről szóló évi XXXVIII. törvény 2. (3) bekezdése, valamint az Áht. 120/A. (1) bekezdése alapján az önkormányzatok gazdálkodását az Állami Számvevőszék ellenőrzi. Az ellenőrzésre az Országgyűlés illetékes bizottságai részére is átadott, országosan egységes ellenőrzési program szerint került sor. Az Állami Számvevőszék a stratégiájában foglalt célkitűzéseknek megfelelően a helyi önkormányzatok költségvetési gazdálkodási rendszere átfogó ellenőrzésének programját a évtől megújította, azt kiegészítette további teljesítmény-ellenőrzési elemekkel. Az ellenőrzés célja annak értékelése volt, hogy az Önkormányzat: milyen módon biztosította a költségvetési és a pénzügyi egyensúlyt a költségvetésében és annak teljesítése során, valamint változott-e a finanszírozási célú pénzügyi műveletek jelentősége a hiányzó bevételi források pótlásában; eredményesen készült-e fel a szabályozottság és a szervezettség terén az európai uniós források igénylésére és felhasználására, továbbá biztosította-e az e-közigazgatás feltételeit, az adatok közzétételével a gazdálkodás nyilvánosságát; kialakította-e a külső és a belső feltételeknek megfelelően a költségvetés tervezési, gazdálkodási és zárszámadási feladatai belső kontrollrendszerét 1, ezen tevékenységek szabályszerű ellátásához hozzájárult-e a folyamatba épített, előzetes és utólagos vezetői ellenőrzés, valamint a belső ellenőrzés; megfelelően hasznosították-e a korábbi számvevőszéki ellenőrzések megállapításait, szabályszerűségi 2 és célszerűségi javaslatait. 1 A gazdálkodás szabályszerűségét biztosító kontrollrendszer alatt értjük a kiépített és működő belső irányítási és szabályozási rendszert, valamint a belső ellenőrzési funkciók ellátásának rendszerét. 2 A törvényi előírások betartásának elmulasztásakor egységesen a törvénysértés megjelölést alkalmazzuk, mivel az ÁSZ nem tehet különbséget a törvényi előírások között. 11

15 BEVEZETÉS Az ellenőrzés típusa: átfogó ellenőrzés, amely egyidejűleg egy ellenőrzés keretében meghatározott területekre összpontosítva érvényesíti a szabályszerűségi, valamint a teljesítmény-ellenőrzés jellemzőit. Az ellenőrzött időszak: az 1. és 2. ellenőrzési programpontok tekintetében évtől a év I. negyedév végéig, a 3. ellenőrzési programpontnál a év és I. negyedév, a 4. ellenőrzési programpontnál a évtől a I. negyedév végéig terjedő időszak. Csongrád megye lakosainak száma Szeged és Hódmezővásárhely megyei jogú városok nélkül január 1-jén fő volt. A megyében a évben 60 települési önkormányzat működött, amelyből kilenc város, négy nagyközség és 47 község volt. A évi önkormányzati választást követően az Önkormányzat 40 tagú Közgyűlésének munkáját kilenc állandó bizottság segítette. Az Önkormányzat területén a évi önkormányzati választásokig helyi kisebbségi önkormányzat nem működött, azt követően megalakult a Csongrád Megyei Cigány Területi Kisebbségi Önkormányzat. A évi önkormányzati választást követően a Közgyűlés elnökének személye változott. A évtől alkalmazásban álló főjegyző köztisztviselői jogviszonya április 30-án megszűnt. A hivatalban lévő főjegyző június 4-től tölti be tisztségét. Az Önkormányzat feladatainak végrehajtása érdekében a évben 27 költségvetési intézményt működtetett, amelyekből 24 önállóan gazdálkodott. A feladatok ellátásában nyolc gazdasági társasága vett részt. Az Önkormányzat a évben millió Ft költségvetési bevételt ért el és millió Ft költségvetési kiadást teljesített, december 31-én millió Ft értékű vagyonnal rendelkezett. Az Önkormányzat vagyona a év végi állományhoz viszonyítva a év végére közel 14%-kal csökkent, ezen belül mintegy 94%-kal alacsonyabb a követelések állománya elsősorban az Illetékhivatal APEH-nek történő január 1-i átadása miatt. Az ingatlanok értékének év végi állománya ugyanezen időszak alatt 18%-kal emelkedett elsősorban a 900 millió Ft címzett támogatás segítségével Csongrád Városban megvalósult fogyatékos személyeket ellátó, 124 férőhelyes otthon miatt. A kötelezettségek év végi állománya közel 18%-kal nőtt a év végi állományhoz képest, melyet elsősorban a szállítói tartozás, a folyószámlahitel 3 és a deszki kórház rekonstrukciójára felvett hosszú lejáratú hitel év végi állományának növekedése okozott. A saját tőke év végi értéke a év végi saját tőkeérték közel 84%-ára csökkent az Illetékhivatal eszközeinek APEH részére történt átadása miatt. A évi költségvetési rendeletben millió Ft költségvetési bevételt és millió Ft költségvetési kiadást irányoztak elő, a költségvetési hiány 1886 millió Ft. Az összes költségvetési bevétel 24%-át a saját bevétel biztosította a évben. Az összes költségvetési kiadásból a felhalmozási célú kiadás részaránya a évben 7% volt. Az Önkormányzat hivatalában dolgozó köztisztviselők száma december 31-én 72 fő, a költségvetési intézmé- 3 A és a évek végén nem volt folyószámlahitel állománya az Önkormányzatnak. 12

16 BEVEZETÉS nyekben foglalkoztatott közalkalmazottak száma 4011 fő volt. Az Önkormányzat gazdálkodására vonatkozó adatokat, mutatószámokat az 1 3. számú mellékletek tartalmazzák. Az Önkormányzat költségvetési és pénzügyi helyzetét az elemző eljárás módszerével vizsgáltuk. E körben elemeztük a költségvetés egyensúlyi helyzetének alakulását, a tervezett és tényleges költségvetési hiány okait, a mérséklésére tett intézkedéseket, finanszírozásának módját, az Önkormányzat adósságállományának alakulását, összetevőit. A teljesítmény-ellenőrzés módszerével vizsgáltuk a belső szabályozottság, szervezettség terén az Önkormányzat felkészültségét az európai uniós források figyelésére, igénylésére és felhasználására, továbbá értékeltük, hogy az igényelt európai uniós támogatások az Önkormányzat által meghatározott fejlesztési célkitűzésekhez kapcsolódtak-e. Az eredményesség szempontjából a minősítést a lényegességi szinthez való viszonyítással végeztük el. Az ellenőrzés során felmértük, hogy az e-közigazgatási feladat ellátása, illetve bevezetése, működtetése érdekében milyen intézkedéseket tettek, valamint biztosították-e a közérdekű adatok közzétételét. A költségvetési gazdálkodás belső kontrolljainak ellenőrzése során értékeltük, hogy az Önkormányzat hivatalánál a költségvetés tervezési, gazdálkodási, zárszámadás-készítési feladatok belső kontrolljainak kiépítettsége és működése megfelelő biztosítékot ad-e a gazdálkodási feladatok megfelelő, szabályszerű ellátására. Felmértük és minősítettük a költségvetés tervezési, a gazdálkodási, a zárszámadás-készítési feladatokkal, továbbá a pénzügyi-számviteli területen az informatikával kapcsolatosan kialakított kontrollok megfelelőségét, valamint azok működésének eredményességét, megbízhatóságát. Értékeltük a belső ellenőrzés szervezeti és szabályozási keretét, továbbá működését. Az Önkormányzat hivatalánál értékeltük a gazdálkodás folyamatában a kontrollok működésének megbízhatóságát, ennek keretében ellenőriztük a szakmai teljesítés igazolására és az utalvány ellenjegyzésére kialakított kontrollok végrehajtását. Az ellenőrzést a következő, kiemelt kockázatuk alapján kiválasztott 4, az általánostól jellemzően eltérő, egyedi eljárást igénylő gazdasági eseményekkel kapcsolatos kifizetésekre folytattuk le 5 : 4 Az önkormányzatok kiemelt előirányzataira vonatkozóan, a vertikális folyamatokra elvégeztük a kockázatok becslését, amelynek eredményeként a külső szolgáltató által végzett karbantartási, kisjavítási szolgáltatások, a gépek, berendezések, felszerelések beszerzése valamint a működési célú pénzeszköz átadások államháztartáson kívülre teljesített kifizetései kiemelkedően kockázatos területeknek bizonyultak. 5 A korábbi ellenőrzési tapasztalataink szerint ezeken a területeken a jegyzők nem, vagy hiányosan szabályozták a megbízás, megrendelés, illetve beszerzés indokoltságának, szükségességének elbírálására, igazolására, valamint a teljesítések dokumentálására, a kifizetések jogosságának megítélésére szolgáló kontrollokat. További kockázatot jelentett a külső szolgáltató által végzett karbantartási, kisjavítási munkák esetében, hogy az 50 ezer Ft alatti megrendelésekre vonatkozóan az ellenőrzési tapasztalataink szerint a jegyzők nem alakították ki a kötelezettségvállalások rendjét és nyilvántartási formáját, valamint a szabályozás elmulasztása esetén nem történt meg az írásbeli kötelezettségvállalás és annak az ellenjegyzése sem. 13

17 BEVEZETÉS a külső szolgáltató által végzett karbantartási, kisjavítási szolgáltatások, a gépek, berendezések, felszerelések beszerzése, továbbá a működési célú pénzeszköz átadásokból az államháztartáson kívülre teljesített kifizetésekre. Az ellenőrzés hatékony elvégzése céljából a vizsgálandó területek kiválasztása során a kockázatokon alapuló megközelítés érvényesült, ezáltal az ellenőrzési erőforrásokat azokra a területekre fókuszáltuk, amelyeken legnagyobb a hibák előfordulási valószínűsége. Az ellenőrzési erőforrások ilyen típusú összpontosításával minimálisra csökkenthető a kívánt ellenőrzési bizonyosság eléréséhez szükséges időráfordítás. A pénzügyi-számviteli folyamatokban alkalmazott belső kontrollok létezésének és működésének ellenőrzésére a vizsgált három terület és I. negyedévi könyvviteli tételeiből területenként egyszerű véletlen mintát vettünk. A kijelölt gazdasági eseményre elvégzett megfelelőségi tesztek alapján értékeltük a kontrollok működésének eredményességét, megbízhatóságát a vizsgált három területre külön-külön, majd összefoglalóan 6 az Önkormányzat hivatala egyedi eljárást igénylő gazdasági eseményeire. A helyszíni ellenőrzés megállapításainak részletes dokumentálását három megfelelőségi tesztlapon, öt elővizsgálati és kilenc helyszíni ellenőrzési munkalapon biztosítottuk. Ezeken a teszt- és munkalapokon a minősítés alapjául szolgáló kérdések és a vonatkozó konkrét jogszabályhelyek megjelölése mellett értékeltük a kialakított belső kontrollokban rejlő kockázatokat 7 és a kialakított kontrollok működésének megbízhatóságát 8. Az ÁSZ korábbi ellenőrzési javaslatai alapján tett intézkedéseket, illetve azok megvalósítását utóellenőrzés keretében vizsgáltuk. A gazdálkodási rendszer átfogó ellenőrzése során megfogalmazott javaslatok végrehajtására tett intézke- 6 A vizsgált három terület egyedi értékelési pontszámait a területek relatív költségvetési súlyával arányosan összegeztük. 7 A kialakított belső kontrollokban rejlő kockázatot alacsonynak minősítettük, ha a kontrollok végrehajtásuk esetén megfelelő védelmet nyújtanak a hibák bekövetkezése ellen. Közepesnek minősítettük a belső kontrollokban rejlő kockázatot, amennyiben a kontrollok végrehajtásuk esetén a lehetséges hibák többsége ellen védelmet nyújtanak. Magasnak értékeltük a kockázatot, ha a kontrollok kialakításuk hiányában, vagy hiányos kialakításuk miatt nem nyújtanak elegendő védelmet a lehetséges hibákkal szemben. 8 A kontrollok működésének eredményességét, megbízhatóságát kiválónak értékeltük abban az esetben, ha azok működése esetleges apróbb hiányosságoktól eltekintve megfelelt a hibák megelőzésére és kijavítására meghatározott szabályozásnak és a legmagasabb szintű elvárásoknak. Jónak minősítettük a kontrollok működését, ha a hiányosságok száma ugyan jelentős volt, de nem veszélyeztette az ellenőrzött terület hibáinak megelőzését és kijavítását. Amennyiben a hiányosságok mértéke nem biztosította a hibák megelőzését, feltárását, kijavítását és ez által veszélyeztette az eredményes, megbízható működést, a kontroll működésének megbízhatósága gyenge minősítést kapott. 14

18 BEVEZETÉS dések megvalósítását ellenőriztük, az egyéb számvevőszéki ellenőrzések során tett javaslatok esetében pedig a kiadott intézkedéseket tekintettük át. A helyszíni ellenőrzés során kitöltött az ellenőrzést végző számvevő és az Önkormányzat hivatala felelős köztisztviselője által aláírt elővizsgálati és helyszíni ellenőrzési munkalapokat, azok kitöltési útmutatóit, továbbá a megfelelőségi tesztek dokumentumait a Közgyűlés elnöke részére a számvevői jelentéssel egyidejűleg átadtuk. A jelentést az ÁSZ-ról szóló évi XXXVIII. tv. 25. (1) bekezdése alapján észrevétel közlése céljából megküldtük Csongrád Megyei Önkormányzat Közgyűlés elnökének. A kapott észrevételt és az arra adott válaszlevelet a jelentés 6. és 7. számú melléklete tartalmazza. 15

19 I. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK I. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK Az Önkormányzatnál a tervezett költségvetési bevételek és kiadások főösszegei az előző évhez viszonyítva a és a évben növekedtek, a évben csökkentek az Illetékhivatal APEH-hez történő átadása és az szja helyben maradó részének csökkenése miatt. A költségvetés egyensúlya a években nem volt biztosítva, a tervezett költségvetési bevételek évről évre növekvő összegben nem nyújtottak fedezetet a tervezett költségvetési kiadásokra. Az Önkormányzat a évi költségvetési rendeleteiben a költségvetési egyensúly biztosításához rövid- és hosszú lejáratú hitelek felvételét tervezte. A évi költségvetési rendeletekben a költségvetési kiadás főösszegének megállapításakor az Áht előírása ellenére finanszírozási célú pénzügyi műveletet (hiteltörlesztést) is figyelembe vettek költségvetési hiányt módosító kiadásként. Az Önkormányzatnál a években a pénzügyi egyensúlyt a költségvetés végrehajtása során a működési és felhalmozási célú költségvetési bevételeknél elért többletbevételekből a tervezettet meghaladó összegű előző évi pénzmaradvány igénybevételből, a közoktatási intézmények szakképzési hozzájárulásként kapott, tervezettnél nagyobb összegű támogatásából, az OEP-től az eredeti előirányzatot meghaladóan átvett pénzeszközökből és a megyei múzeum megelőző régészeti feltárásra kapott többletbevételéből, valamint a években végrehajtott létszámcsökkentések, átszervezések miatt keletkezett, de nem tervezett kiadási megtakarításokból biztosították. A felhalmozási célú költségvetési bevételeket meghaladó összegű felhalmozási célú költségvetési kiadásokra a működési célú költségvetési bevételi többlet nyújtott fedezetet. A költségvetés teljesítése során a években pénzügyi hiány nem volt, a költségvetési bevételek fedezetet biztosítottak a költségvetési kiadásokra, ennek ellenére az Önkormányzat rövid és hosszú lejáratú hitelt vett fel. Az évközi likviditás biztosítása érdekében az Önkormányzat a években folyószámlahitelt, továbbá a évben a deszki kórház rekonstrukciójához hosszú lejáratú fejlesztési célú hitelt vett igénybe. A folyószámlahitel keretösszege a évben az előző évekhez képest háromszorosára emelkedett, a ténylegesen felvett folyószámlahitel éves átlagos állománya a évben az előző évi 2,8-szorosára növekedett, annak felvételére elsősorban a beruházási kiadások időbeli teljesítése és a tervezett bevételek realizálódása közötti ütemkülönbség miatt volt szükség. A Közgyűlés a év végén az Önkormányzat hosszú és rövid lejáratú hiteleinek visszafizetése, a határidőn túli szállítói tartozásainak rendezése, továbbá a később meghatározandó beruházások finanszírozása céljából 5000 millió Ft összegű kötvénykibocsátásról döntött. A kötvénykibocsátásból származó bevétel 82%-át betétként lekötötték, valamint kincstárjegyek vásárlására fordították. A évi költségvetési rendelettervezetben finanszírozási célú pénzügyi műveletek között indokoltsága ellenére bevételként, továbbá kiadásként nem szerepeltették a Közgyűlés által december 20-án elhatározott kötvénykibocsátásból származó 5000 millió Ft bevételt, illetve az abból tervezett kiadásokat. 16

20 I. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK Az Önkormányzat évi zárszámadási rendelete szerint az Ötv. előírása ellenére kettő intézménye részére a feladatok végrehajtásához szükséges forrást nem támogatásként, hanem a támogatások egy részét kölcsönként biztosította. Ezen kölcsönök tényleges tartalmuk szerint támogatások (intézményfinanszírozások) voltak, így a tartalomtól eltérő könyvviteli elszámolás, és ennek következtében a valóságnál magasabb összegű követelés és kötelezettség könyvviteli mérlegben történt kimutatása nem felelt meg a Számv. tv. előírásainak. Az Önkormányzat pénzügyi helyzete a és évek között a hitelállomány növekedése és a fizetőképesség évi átmeneti javulását követően a évben a pénzeszközök és a követelések állományában bekövetkezett csökkenés következtében kedvezőtlenül alakult. A évben a kötvénykibocsátásból származó bevételből származó pénzeszközök hatására az Önkormányzat fizetőképessége I. félévben javult, azonban eladósodottsága növekedett. Az Önkormányzat középtávú fejlesztési célkitűzéseit között a gazdasági program 1,2, valamint az ágazati, szakmai, fejlesztési koncepciók az NFT-ben, illetve az ÚMFT-ben foglalt célokkal összhangban tartalmazták. Az Önkormányzat hivatala és az intézmények I. negyedév között európai uniós források megszerzésére 16 pályázatot nyújtottak be, melyekből nyolc támogatásban részesült, ötöt elutasítottak és három elbírálása még nem történt meg. A pályázatok elutasításának okáról két esetben nem kapott tájékoztatást az Önkormányzat, a továbbiaknál forráshiány és a pályázat tartalmi, formai hibái okozták a sikertelenséget. Az Önkormányzat a évi költségvetési rendeletei tartalmazták az európai uniós támogatással megvalósuló beruházások kiadási és bevételi előirányzatait, azonban az Ámr. előírása ellenére a költségvetési rendeletekben nem mutatták be elkülönítetten az európai uniós forrásokkal megvalósuló fejlesztések bevételeit és kiadásait, valamint a többéves kihatással járó fejlesztési feladatok előirányzatait éves bontásban. Az Önkormányzat felkészültsége a években az európai uniós források igénybevételére és felhasználására a belső szabályozottság és szervezettség terén összességében nem volt eredményes annak ellenére, hogy az Önkormányzat európai uniós pályázatai a gazdasági program 1,2 -ben megfogalmazott fejlesztési célkitűzésekhez kapcsolódtak. Nem határozták meg azonban a években és február 28-ig a pályázatfigyelést végzők és a döntési, illetve a döntés-előterjesztési jogkörrel rendelkezők közötti információszolgáltatási kötelezettséget, továbbá a Közgyűlés elnöke és a fejlesztési feladat lebonyolítója közötti kapcsolattartás rendjét, valamint az ellenőrzési stratégiai tervet és az éves ellenőrzési tervet alátámasztó kockázatelemzés nem terjedt ki az európai uniós forrásokkal támogatott fejlesztési feladatok lebonyolításával kapcsolatos belső ellenőrzési feladatokra. Nem írták elő munkaköri leírásban az európai uniós pályázatok nyilvántartási kötelezettségét annak ellenére, hogy a hivatali SzMSz tartalmazta a pályázat-nyilvántartási kötelezettséget. Az Önkormányzat hivatalában és külső szervezetek igénybevételével ugyan biztosították a pályázatfigyelés, pályázatkészítés, lebonyolítás személyi, szervezeti feltételeit, de a feladatok végrehajtásának eljárási rendjét nem határozták meg, továbbá a gazdasági társaságokkal a pályázatok készítésére, lebonyolítására kötött megállapodásokban az ellenőrzési feladatok megosztására nem tértek ki. 17

21 I. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK Az Önkormányzatnál a március 1-jétől hatályos pályázati szabályzatban határozták meg a pályázatfigyelés és pályázatkészítés feladatait, felelőseit, a fejlesztés lebonyolításával kapcsolatos eljárás rendjét. A pályázati szabályzat szerint az európai uniós pályázatokkal kapcsolatos önkormányzati szintű feladatok ellátása a Stratégiai és integrációs iroda feladatkörébe tartozott. A pályázati szabályzatban meghatározták az önkormányzati szintű pályázatkoordinálás feladatait és felelőseit, az információk áramlásának rendjét, az információ-szolgáltatási kötelezettséget, a pályázatfigyeléssel megbízottak és a döntési jogkörrel rendelkezők közötti, a Közgyűlés elnöke és a fejlesztés lebonyolítója közötti kapcsolattartás rendjét, a belső ellenőrzés európai uniós pályázatokkal kapcsolatos feladatait. Indokoltsága ellenére nem rögzítették az önkormányzati szintű pályázat-nyilvántartás vezetésének felelősét. Az Önkormányzat az informatikai stratégiájában rövid távú célként az elektronikus szolgáltatás 2. szintjének elérését, középtávon a 3. szint elérését határozta meg. Az Önkormányzat hivatalában a évben működtetett e-közigazgatási feladatokat ellátó informatikai rendszer az 1. elektronikus szolgáltatási szint követelményeinek felelt meg, mivel az csak tájékoztatást nyújtott a költségvetési szerveknél intézhető ügyekről és az ehhez szükséges dokumentumokról. A főjegyző gondoskodott az Önkormányzat pénzeszközei felhasználásával, a vagyonnal történő gazdálkodással összefüggő a nettó ötmillió Ft-ot elérő vagy azt meghaladó összegű árubeszerzésre, építési beruházásra, szolgáltatás megrendelésre, vagyonértékesítésre, vagyonhasznosításra, vagyon, vagy vagyoni értékű jog átadására, valamint koncesszióban adásra vonatkozó szerződések megnevezésének, tárgyának, a szerződést kötő felek nevének, a szerződés értékének, határozott időre kötött szerződések esetében annak időtartamának közzétételéről. Az Áht. előírásai ellenére azonban a években nem, csak 2008-ban, az ellenőrzés ideje alatt gondoskodott a években nyújtott, 200 ezer Ft-ot meghaladó összegű céljellegű fejlesztési, valamint a évben adott működési célú támogatások esetében a támogatottak nevének, a támogatás céljának, összegének, és a támogatási program megvalósítási helyének a közzétételéről. Az Ámr. előírása ellenére az Önkormányzat honlapján nem tették közzé a és a évi költségvetési beszámolók szöveges indoklását. Az Önkormányzat hivatalában a évben a költségvetés tervezési és a zárszámadás készítési folyamatok szabályozottsága alacsony kockázatot jelentett a feladatok megfelelő, szabályszerű végrehajtásában, mivel a főjegyző a pénzügyi irányítási és ellenőrzési rendszer keretében az ügyrendben, az ellenőrzési nyomvonalban, a munkaköri leírásokban és körlevelekben szabályozta a költségvetési tervezés és a zárszámadás elkészítés rendjét, meghatározta az intézmények részére a költségvetési javaslat összeállításával kapcsolatos követelményeket. A költségvetés tervezési és a zárszámadás készítési folyamatban a kontrollok működésének megbízhatósága jó volt, mivel a főjegyző a szabályozásban foglaltaknak megfelelően ellenőriztette, hogy a költségvetési intézmények teljesítették-e a költségvetési és zárszámadási tervezet összeállításával kapcsolatban a részükre meghatározott követelményeket. Az előírások ellenére azonban a főjegyző nem ellenőriztette a költségvetés tervezéséhez készített intézményi mutatószám felmérés adatainak megalapozottságát, a saját bevételek előirányzatai 18

22 I. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK és a költségvetés megalapozását szolgáló önkormányzati rendeletek összhangját, az intézményi eredeti és módosított előirányzatok, valamint a teljesítési adatok eltérésének indokoltságát, az intézményi számszaki beszámoló belső, valamint annak a Közgyűlés által meghatározott adatszolgáltatással való összhangját. A megállapított hiányosságok azonban még nem veszélyeztették a költségvetés tervezés és a zárszámadás készítés hibáinak megelőzését, feltárását és kijavítását. A gazdálkodási, a pénzügyi-számviteli és a folyamatba épített ellenőrzési feladatok szabályozottsága az Önkormányzat hivatalában a évben öszszességében alacsony kockázatot jelentett a feladatok megfelelő, szabályszerű végrehajtásában, mivel a főjegyző szabályozta a gazdasági szervezet felépítését, feladatait, az Önkormányzat hivatala rendelkezett az előírt szabályzatokkal. Annak ellenére összességében alacsony volt a kockázat, hogy a főjegyző nem jelölte ki a működési célú pénzeszközátadások szakmai teljesítését igazoló személyeket, nem írta elő önköltség-számítási szabályzatban a közérdekű adatszolgáltatáshoz kapcsolódó költségtérítés összegének megállapítási szabályait, az ellenőrzési nyomvonalban nem szabályozta az egyes tevékenység, feladat elvégzését igazoló dokumentum fellelhetési helyét a rendszerben. Az Önkormányzat hivatalánál a külső szolgáltató által végzett karbantartási, kisjavítási szolgáltatásokkal, a gépek, berendezések és felszerelések beszerzéseivel, valamint az államháztartáson kívülre történő működési célú pénzeszközátadásokkal kapcsolatos kifizetések során a szakmai teljesítésigazolás és az utalvány ellenjegyzés működésének megbízhatósága összességében jó volt, mivel a külső szolgáltató által végzett karbantartási, kisjavítási szolgáltatásokkal, valamint a gépek, berendezések és felszerelések beszerzéseivel kapcsolatos kifizetéseknél a szakmai teljesítés igazolására kijelölt személyek ellenőrizték a kifizetés jogosultságát, összegszerűségét és a megállapodások szakmai teljesítését, és az utalvány ellenjegyzője meggyőződött a gazdálkodási szabályok betartásáról, ellenőrizte a szakmai teljesítésigazolás és az érvényesítés megtörténtét. Az államháztartáson kívülre történő működési célú pénzeszköz-átadásokkal kapcsolatos kifizetésekre vonatkozóan a főjegyző a szakmai teljesítés igazolására jogosult személyeket nem jelölte ki, így nem történt meg a kifizetés jogosultságának és összegszerűségének az ellenőrzése, továbbá az utalvány ellenjegyzője nem észrevételezte, hogy a szakmai teljesítés igazolása nem történt meg. Az érvényesítő a Vhr-ben foglaltak ellenére karbantartási anyag beszerzésekor, valamint irodai hűtő-fűtő beépítésénél a külső szolgáltató által végzett karbantartási, kisjavítási szolgáltatások kiadásainak főkönyvi számláját jelölte ki az anyagbeszerzés, illetve a beruházás főkönyvi számlák helyett. A külső szolgáltató által végzett karbantartási, kisjavítási szolgáltatásokra vonatkozó, 50 ezer Ft alatti kifizetéseknél az utalványozó az Ámr. előírása ellenére az utalványrendeleteken nem tüntette fel a kötelezettségvállalások nyilvántartási sorszámát, mivel a helyi szabályozásban szereplő előírás ellenére nem vezettek nyilvántartást az 50 ezer Ft alatti kötelezettségvállalásokról. Az Önkormányzat hivatalában az informatikai rendszer szabályozottságának hiányosságai összességében alacsony kockázatot jelentettek az informatikai feladatok biztonságos végrehajtásában, mivel rendelkeztek a Közgyűlés ál- 19

23 I. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK tal elfogadott informatikai stratégiával, informatikai biztonsági szabályzattal. Annak ellenére összességében alacsony volt a kockázat, hogy nem szabályozták az informatikai eszközökhöz történő hozzáférések ellenőrzését. Az Önkormányzat hivatalánál a pénzügyi- és számviteli, informatikai rendszerek működtetésénél a működésbeli hibák megelőzésére, feltárására, kijavítására kialakított kontrollok megbízhatósága összességében kiváló volt, mivel a számítógépes program biztosította a főkönyv és a költségvetési beszámoló adatainak egyezőségét, megoldotta a rögzített, de hibás, törölt bizonylatok kezelését. Annak ellenére összességében kiváló volt a kontrollok működésének a megbízhatósága, hogy a számítógépes program nem oldotta meg, hogy csak engedélyezett tranzakciót lehessen könyvelni. A belső ellenőrzés szervezeti kereteinek kialakítása és szabályozása a belső ellenőrzési feladatok megfelelő, szabályszerű végrehajtásában a évben összességében alacsony kockázatot jelentett, mivel a Közgyűlés kialakította a belső ellenőrzés szervezeti kereteit és meghatározta a belső ellenőrzés ellátási módját, feladatait, biztosította az Önkormányzat hivatalának és az intézményeknek az ellenőrzését, valamint elkészítették a belső ellenőrzési tevékenységre vonatkozó szabályokat és eljárásokat tartalmazó ellenőrzési kézikönyvet. Annak ellenére összességében alacsony volt a kockázat, hogy a évi ellenőrzési tervben nem minden vizsgálat esetében határozták meg az ellenőrizendő időszakot. A hivatali SzMSz évi módosításában a Ber. előírása ellenére nem biztosították a főjegyzőnek történő közvetlen alárendeltséget a belső ellenőrzési osztályvezető tevékenysége esetében. A belső ellenőrzés működésénél a kialakított kontrollok megbízhatósága összességében kiváló volt, mivel a évi ellenőrzési tervben tervezett ellenőrzéseket végrehajtották, valamint a hibák feltárásával és az intézkedések kezdeményezésével, a javaslatok realizálásának ellenőrzésével a belső ellenőrzés hozzájárult a hiányosságok csökkentéséhez. Annak ellenére összességében kiváló volt a belső ellenőrzés működésének a megbízhatósága, hogy a Ber-ben előírtak ellenére a évben nem ellenőrizték az Önkormányzat hivatalában a FEUVE rendszer kiépítésének és működésének jogszabályoknak és szabályzatoknak való megfelelését, továbbá a pénzügyi irányítási és ellenőrzési rendszer működésének gazdaságosságát, hatékonyságát és eredményességét. A főjegyző a és évi költségvetési beszámoló keretében beszámolt az Önkormányzat hivatala FEUVE rendszerének, valamint a belső ellenőrzésének a működtetéséről. A Közgyűlés elnökének előterjesztése alapján a és évi zárszámadási rendelettervezettel egyidejűleg a Közgyűlés áttekintette a költségvetési szervek éves ellenőrzési jelentései alapján készített éves összefoglaló jelentést. Az ÁSZ az Önkormányzat gazdálkodását átfogó jelleggel a évben ellenőrizte, ennek során 13 szabályszerűségi és hat célszerűségi javaslatot tett. A javaslatok realizálása érdekében a főjegyző felelősöket és határidőket tartalmazó intézkedési tervet készített, amit a Közgyűlés elfogadott. Az ÁSZ ellenőrzés által tett javaslatok közül 11-et megvalósítottak, egy részben és egy pedig nem valósult meg. A megtett intézkedésekkel biztosították a költségvetés előterjesztésekor tájékoztatásul bemutatandó mérlegek, kimutatások tartalmi követelményeinek önkormányzati rendeletben történő meghatározását, valamint az ennek alapján elkészített mérlegek, kimutatások, és a részben önállóan gazdálkodó intézmények bevételei a költségvetés és a zárszámadás előterjesztésekor bemutatásra kerültek. A leltározási és selejtezési szabályzat a források va- 20

24 I. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK lamint az üzemeltetésre átadott eszközök leltározási feladataival kiegészítésre került. Javaslatunk alapján az Önkormányzat által céljelleggel nem szociális ellátásként juttatott támogatások estében a számadást elmulasztókat a főjegyző kötelezettségük teljesítésére felszólította, valamint biztosították, hogy az alapítványok támogatásáról a Közgyűlés döntsön. Az ingatlanvagyonkataszter és a számviteli nyilvántartások egyeztetésére vonatkozó javaslat ellenére nem történt meg a és a évekre vonatkozóan az egyeztetés, és az egyezőség dokumentálása. A belső ellenőrzési tevékenységre vonatkozó javaslatok hasznosultak, a főjegyző a belső ellenőrzési tevékenységet megfelelően szabályozta, valamint a Közgyűlés elnöke tájékoztatta a Közgyűlést a költségvetési szervek ellenőrzési tapasztalatairól. Az Önkormányzat gazdálkodásának évi átfogó ellenőrzése során tett célszerűségi javaslatok alapján megtörtént az informatikai rendszer szabályozása, a stratégiai terv elkészítése, az állami hozzájárulások igénybevételének alapját képező nyilvántartások, elszámolások belső ellenőrzés általi ellenőrzése évenként. A céljelleggel nem szociális ellátásként juttatott támogatások analitikus nyilvántartása elkészült és folyamatosan vezették, valamint ellenőrizték ezen támogatások rendeltetésszerű felhasználását. Az ÁSZ a évek között az Önkormányzatnál négy vizsgálatot végzett: a szentesi kórház címzett támogatásból finanszírozott egészségügyi beruházásának, rekonstrukciójának ellenőrzését, a közművelődési és könyvtári feladat ellátásának, finanszírozásának vizsgálatát, valamint a helyi önkormányzatok beruházásaihoz és rekonstrukcióihoz nyújtott és évi felhalmozási célú támogatások felhasználását ellenőrizte. A számvevői jelentésekben tett javaslatok hasznosítására a főjegyző intézkedett. A helyszíni ellenőrzés megállapításainak hasznosítása mellett javasoljuk: a Közgyűlés elnökének a jogszabályi előírások maradéktalan betartása érdekében 1. kezdeményezze a hivatali SzMSz III. fejezet 2/d) pontja 5. bekezdésének módosítását annak érdekében, hogy a belső ellenőrzési osztályvezető tevékenységét a Ber. 6. (2) bekezdés előírásainak megfelelően közvetlenül a főjegyzőnek alárendelve végezze; a munka színvonalának javítása érdekében 2. kezdeményezze, hogy a számvevőszéki jelentésben foglaltakat a Közgyűlés tárgyalja meg és a feltárt hiányosságok megszüntetése érdekében készíttessen intézkedési tervet a határidők és felelősök megjelölésével; 21