JELENTÉS. Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzata gazdálkodási rendszerének évi ellenőrzéséről november

Átírás

1 JELENTÉS Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzata gazdálkodási rendszerének évi ellenőrzéséről november

2 3. Önkormányzati és Területi Ellenőrzési Igazgatóság 3.3. Átfogó Ellenőrzések Főcsoport Iktatószám: V /32/19/2009. Témaszám: 933 Vizsgálat-azonosító szám: V0443 Az ellenőrzést felügyelte: Dr. Lóránt Zoltán főigazgató Az ellenőrzés végrehajtásáért felelős: Dr. Sepsey Tamás főigazgató-helyettes Az ellenőrzést vezette: Gyüre Lajosné tanácsadó Az ellenőrzést végezték: Lingné Rajz Borbála irodavezető főtanácsadó Ujvári Józsefné számvevő tanácsos Tótfalusi Zoltán számvevő A témához kapcsolódó eddig készített számvevőszéki jelentések: címe sorszáma Jelentés a Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzata gazdálkodási rendszerének évi átfogó ellenőrzéséről 0626 Jelentés a helyi és a helyi kisebbségi önkormányzatok gazdálkodási 0726 rendszerének évi átfogó és egyéb szabályszerűségi ellenőrzéséről Jelentés a közmunkaprogramok támogatására fordított pénzeszközök hasznosulásának ellenőrzéséről 0732 Jelentés a szakiskolai fejlesztési programra fordított pénzeszközök 0819 felhasználása eredményességének ellenőrzéséről Jelentés a közbeszerzési rendszer működésének ellenőrzéséről 0831 Jelentéseink az Országgyűlés számítógépes hálózatán és az Interneten a címen is olvashatóak.

3 TARTALOMJEGYZÉK BEVEZETÉS 11 I. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK 16 II. RÉSZLETES MEGÁLLAPÍTÁSOK Az Önkormányzat költségvetési és pénzügyi helyzete A tervezett költségvetési bevételek és kiadások alapján a költségvetési egyensúly, a költségvetési hiány oka, finanszírozásának tervezett módja és a költségvetési hiány megállapításának szabályszerűsége A teljesített költségvetési bevételek és kiadások alapján a pénzügyi egyensúly, a pénzügyi hiány oka, finanszírozásának módja és hatása a pénzügyi helyzet alakulására az eladósodás, valamint a fizetőképesség szempontjából Az Önkormányzat felkészültsége az európai uniós források igénylésére és felhasználására, valamint az elektronikus közszolgáltatási feladatok ellátására Az európai uniós források igénybevételére és a várható támogatás felhasználására történt felkészülés szabályozottságának, szervezettségének eredményessége Az európai uniós forrásokra történő pályázatok benyújtására vonatkozó döntések összhangja a fejlesztési célkitűzésekkel Az európai uniós forrásokhoz kapcsolódóan a pályázatfigyelés, a pályázatkészítés, valamint az európai uniós támogatással megvalósuló fejlesztés lebonyolítása belső rendjének szabályozottsága, a végrehajtás személyi, szervezeti feltételei, az ellenőrzési feladatok meghatározása A fejlesztési feladat lebonyolításánál a feladatellátás rendjére, az ellenőrzési feladatok teljesítésére, valamint a felelősségi szabályokra vonatkozó előírások betartása Az elektronikus közszolgáltatás feltételeinek kialakítása, a közérdekű gazdálkodási adatok elektronikus közzététele A költségvetési gazdálkodás belső kontrolljai A szabályozottság kockázata a költségvetés tervezési, gazdálkodási, beszámolási és a folyamatba épített, előzetes és utólagos vezetői ellenőrzési feladatoknál A belső kontrollok működése az önkormányzati források szabályszerű felhasználásában, a költségvetési tervezés, gazdálkodás, beszámolás folyamataiban 55 1

4 3.3. A belső ellenőrzési kötelezettség teljesítése, javaslatainak hasznosulása Az ÁSZ korábbi ellenőrzési javaslatai alapján készített intézkedési terv végrehajtása, eredményessége Az Önkormányzat gazdálkodási rendszerének átfogó ellenőrzése során tett javaslatok végrehajtására tervezett intézkedések megvalósulása A zárszámadáshoz kapcsolódó (állami hozzájárulások, támogatások igénylésének és felhasználásának ellenőrzése), valamint a további vizsgálatok esetében a megállapítások, javaslatok alapján tett intézkedések 70 MELLÉKLETEK 1. számú Az Önkormányzat gazdálkodását meghatározó adatok, mutatószámok (1 oldal) 2. számú Az önkormányzati vagyon alakulása (1 oldal) 2/a. számú Az önkormányzati kötelezettségek alakulása (1 oldal) 3. számú Az Önkormányzat évi költségvetési előirányzatainak és évi pénzügyi teljesítéseinek alakulása (1 oldal) 4. számú Tanúsítvány az európai uniós forrásokkal támogatott célok és programok évi tervezett és teljesített adatairól (3 oldal) 5. számú Adatlap az európai uniós forrással támogatott ROP Jósaváros közterületeinek rehabilitációja I. ütem fejlesztésről (4 oldal) 6. számú Csabai Lászlóné, Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzatának polgármestere által adott tájékoztatás (6 oldal) 7. számú Csabai Lászlóné, Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzata polgármesterének tájékoztatására adott válasz (2 oldal) 2

5 RÖVIDÍTÉSEK JEGYZÉKE Törvények Art. az adózás rendjéről szóló évi XCII. törvény Áht. az államháztartásról szóló évi XXXVIII. törvény Eisztv. az elektronikus információszabadságról szóló évi XC. törvény Ket. a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló évi CXL. törvény Munka tv. a Munka Törvénykönyvéről szóló évi XXII. törvény Ötv. a helyi önkormányzatokról szóló évi LXV. törvény évi költségvetési törvény évi költségvetési törvény évi költségvetési törvény a Magyar Köztársaság évi költségvetéséről és az államháztartás hároméves kereteiről szóló évi CXVI. törvény a Magyar Köztársaság évi költségvetéséről és az államháztartás hároméves kereteiről szóló évi CXXXV. törvény a Magyar Köztársaság évi költségvetéséről szóló évi CXXVII. törvény Rendeletek Ámr. az államháztartás működési rendjéről szóló 217/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet Ber. a költségvetési szervek belső ellenőrzéséről szóló 193/2003. (XI. 26.) Korm. rendelet Vhr. az államháztartás szervezetei beszámolási és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 249/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet 18/2005. (XII. 27.) IHM rendelet évi költségvetési rendelet évi költségvetési rendelet évi költségvetési rendelet évi költségvetési rendelet a közzétételi listákon szereplő adatok közzétételéhez szükséges közzétételi mintákról szóló 18/2005. (XII. 27.) IHM rendelet Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzatának 3/2006. (II. 9.) számú rendelete az Önkormányzat évi költségvetéséről Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzatának 6/2007. (II. 13.) számú rendelete az Önkormányzat évi költségvetéséről Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzatának 4/2008. (II. 12.) számú rendelete az Önkormányzat évi költségvetéséről Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzatának 4/2009. (II. 17.) számú rendelete az Önkormányzat évi költségvetéséről 3

6 2005. évi zárszámadási rendelet évi zárszámadási rendelet évi zárszámadási rendelet helyi önszerveződő közösségek támogatásának rendjéről szóló rendelet SzMSz vagyongazdálkodási rendelet Szórövidítések ÁROP ÁSZ EGT és Norvég Finanszírozási Mechanizmus e-közigazgatás ellenőrzési nyomvonal Ellenőrzési iroda EMVA EU Önerő Alap EQUAL program ÉAOP fejlesztési terv 1 Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzatának 13/2007. (IV. 27). számú rendelete az Önkormányzat évi költségvetésének végrehajtásáról Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzatának 15/2007. (IV. 24). számú rendelete az Önkormányzat évi költségvetésének végrehajtásáról Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzatának 22/2008. (IV. 29). számú rendelete az Önkormányzat évi költségvetésének végrehajtásáról Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzatának 24/2008. (IV. 29.) számú rendelete a helyi önszerveződő közösségek pénzügyi támogatásának rendjéről Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzatának 6/1999. (III. 1.) számú rendelete Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzata és Szervei Szervezeti és Működési Szabályzatáról Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzatának a többször módosított 21/2004. (VI. 24.) számú rendelete az Önkormányzat vagyonának meghatározásáról, a vagyon feletti tulajdonjog gyakorlásának szabályairól ÚMFT Államreform Operatív Program Állami Számvevőszék Európai Gazdasági Térség és a Norvég Finanszírozási Mechanizmus Civil támogatási Alap elektronikus közigazgatás Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzata Polgármesteri hivatalának ellenőrzési nyomvonala, a Közgyűlés 4/2008. (I. 28.) számú határozatának 1. számú függeléke, hatályos január 10-től Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzata Polgármesteri hivatalának Ellenőrzési Irodája ÚMFT Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap a évi költségvetési törvény 5. számú mellékletének 19. pontja, valamint a évi költségvetési törvény 5. számú mellékletének 18. pontja alapján az Önkormányzatok EU-s, valamint hazai fejlesztési pályázatai saját forrás kiegészítésének támogatása EQUAL Közösségi Kezdeményezés Program ÚMFT Észak-Alföldi Operatív Program Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 181/2004. (VI. 23.) számú határozata Nyíregyháza Megyei Jogú Város Európa Tervéről a hosszabb távra készülő európai uniós pályázatok koncepciójáról 4

7 fejlesztési terv 2 fejlesztési terv 3 fejlesztési terv 4 FEUVE Gazdasági iroda gazdasági program 1 gazdasági program 2 gazdasági szervezet ügyrendje gazdálkodási jogkörök szabályzata GVOP HEFOP jegyző KEOP Közgyűlés LIBOR NFT Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 19/2006. (II. 8.) számú határozata Nyíregyháza Megyei Jogú Város évek közötti európai uniós programozási időszakra vonatkozó fejlesztési tervéről a II. Nemzeti Fejlesztési Terv prioritásai alapján, középtávú kitekintéssel 2020-ig Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 114/2006. (V. 31.) számú határozata a Bencs Program évek közötti időszakra szűkített és a Nemzeti Stratégiai Referencia Keret Programjaihoz illesztett változatának jóváhagyásáról Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 74/2008. (III. 31.) számú határozata Nyíregyháza Megyei Jogú Város Integrált Városfejlesztési Stratégiájáról folyamatba épített, előzetes és utólagos vezetői ellenőrzés Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzata Polgármesteri hivatalának Gazdasági Irodája Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 2/2003. (I. 27.) számú határozata az Önkormányzat évekre vonatkozó gazdasági programjáról Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 51/2007. (III. 26.) számú határozata az Önkormányzat évekre vonatkozó gazdasági programjáról Nyíregyháza Megyei Jogú Városi Önkormányzat Polgármesteri hivatala Gazdasági Szervezetének Ügyrendje Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzata Polgármesteri hivatalának Kötelezettségvállalási, utalványozási, ellenjegyzési, érvényesítési rendjéről szóló szabályzata NFT Gazdasági Versenyképesség Operatív Program NFT Humán erőforrások fejlesztése Operatív Program Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzatának Címzetes Főjegyzője ÚMFT Környezet és Energia Operatív Program Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzatának Közgyűlése A Londoni Interbank Offered Rate (londoni bankközi kamatláb) Nemzeti Fejlesztési Terv 5

8 Nyírinfo Kht. Nyíregyháza Informatikai Közhasznú Társaság, január 1-jétől Nyíregyháza Informatikai Non-profit Korlátolt Felelősségű Társaság Oktatási iroda Önkormányzat pályázati szabályzat Pénzügyi bizottság PHARE polgármester Polgármesteri hivatal Polgármesteri hivatal SzMSz-e ROP Stratégiai csoport Szociális bizottság Szociális iroda TÁMOP településfejlesztési koncepció TIOP ÚMFT Városfejlesztési bizottság Városfejlesztési iroda VÁTI Kht. Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzata Polgármesteri Hivatalának Oktatási, Kulturális és Sport Irodája Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzata Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzata Polgármesterének és Jegyzőjének X. számú, január 1-jétől hatályos együttes utasítása a Polgármesteri Hivatal pályázatokkal kapcsolatos eljárási rendjéről Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzatának Pénzügyi Bizottsága PHARE (Pologne, Hongrie Aide a la Reconstruction Économique) program Nyíregyháza Megyei Jogú Város Polgármestere Nyíregyháza megyei Jogú Város Önkormányzatának Polgármesteri hivatala Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 4/2004. (I. 28.) számú határozata Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzatának Polgármesteri Hivatala belső szervezeti tagozódásának és ügyrendjének megállapításáról NFT Regionális Fejlesztés Operatív program Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzata Polgármesteri Hivatalának Stratégiai Csoportja Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzatának Szociális, Egészségügyi, Lakásügyi és Idősügyi Bizottsága Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzata Polgármesteri Hivatalának Szociális Irodája ÚMFT Társadalmi Megújulás Operatív Program Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlésének 230/2000. (X. 25.) számú határozata Nyíregyháza Megyei Jogú Város hosszú távú településfejlesztési koncepciójáról ÚMFT Társadalmi Infrastruktúra Operatív Program Új Magyarország Fejlesztési Terv Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzatának Városfejlesztési és Környezetvédelmi Bizottsága Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzata Polgármesteri Hivatalának Városfejlesztési Irodája VÁTI Magyar Regionális Fejlesztési és Urbanisztikai Közhasznú Társaság 6

9 ÉRTELMEZŐ SZÓTÁR 1. elektronikus szolgáltatási szint 2. elektronikus szolgáltatási szint 3. elektronikus szolgáltatási szint 4. elektronikus szolgáltatási szint európai uniós források fejlesztési feladat (projekt) fejlesztési célkitűzés hazai társfinanszírozás Az 1044/2005. (V. 11.) Korm. határozat alapján olyan információs, tájékoztató szolgáltatás, amely csak általános információkat közöl az adott üggyel kapcsolatos teendőkről és a szükséges dokumentumokról. Az 1044/2005. (V. 11.) Korm. határozat alapján olyan egyirányú kapcsolatot biztosító szolgáltatás, amely az 1. szinten túl biztosítja az adott ügy intézéséhez szükséges dokumentumok, nyomtatványok letöltését, és azok ellenőrzéssel, vagy ellenőrzés nélküli elektronikus kitöltését, amely esetben a dokumentumok benyújtása hagyományos úton történik. Az 1044/2005. (V. 11.) Korm. határozat alapján olyan kétirányú kapcsolatot biztosító szolgáltatás, amely közvetlen, vagy ellenőrzött kitöltésű dokumentum segítségével biztosítja az elektronikus adatbevitelt és a bevitt adatok ellenőrzését. Az ügy indításához, intézéséhez személyes megjelenés nem szükséges, de az ügyhöz kapcsolódó közigazgatási döntés (határozat, egyéb aktus) közlése, valamint a kapcsolódó illeték-, vagy díjfizetés hagyományos úton történik. Az 1044/2005. (V. 11.) Korm. határozat alapján olyan teljes közvetlen kétirányú ügyintézési folyamatot biztosító szolgáltatás, amikor az ügyhöz kapcsolódó közigazgatási döntés is elektronikus úton kerül közlésre, illetve a kapcsolódó illeték-, vagy díjfizetés elektronikus úton is intézhető. A támogatott projekt megvalósítása érdekében, a fejlesztés lebonyolítása során felmerült kiadások finanszírozási forrása. A fejlesztési feladat (projekt) tartalmilag és formailag részletesen kidolgozott, megfelelő pénzügyi háttérrel és végrehajtási ütemezéssel rendelkező fejlesztési terv, amely illeszkedik az Európai Unió, illetve a Nemzeti Fejlesztési Terv és az Új Magyarország Fejlesztési Terv által támogatott programokhoz. Az önkormányzat által ellátott kötelező, vagy önként vállalt feladatok biztosításának mennyiségi, vagy minőségi fejlesztésére vonatkozó terv. A mennyiségi fejlesztés megvalósulhat beszerzéssel, létesítéssel, bővítéssel, átalakítással. A központi költségvetési és az elkülönített állami pénzalapokból származó finanszírozás. 7

10 irányító hatóság kedvezményezett közreműködő szervezet lebonyolítás A strukturális alapok és a Kohéziós alap forrásainak szabályszerű, hatékony és eredményes felhasználásához szükséges intézményrendszer felső eleme. Az irányító hatóság általános és átfogó felelősséget visel a programok, projektek hatékony és szabályszerű végrehajtásáért. Felelősségi köréből eredően ellenőrzi a közösségi, valamint a hazai jogszabályok betartását, koordinálja az európai uniós források szétosztásának folyamatát, irányítja az intézményrendszer, a statisztikai és a pénzügyi nyilvántartási rendszer működését. Az Új Magyarország Fejlesztési Terv Irányító Hatósága közreműködik az Operatív Program véglegesítésében, irányítja az Operatív Program Program-kiegészítő Dokumentum kidolgozását, és közreműködő szerepet vállal e dokumentumoknak az Európai Bizottsággal történő tárgyalásaiban. Az Irányító Hatóság részt vesz továbbá a költségvetési tervezésében, valamint közreműködő szervezetek bevonásával irányítja a meghirdetett pályázatok és a központi programok végrehajtását. Az a helyi önkormányzat, amely a támogatási szerződést kedvezményezettként aláírja, a projektet, illetve a központi programhoz kapcsolódó támogatott önkormányzati programot végrehajtja. A közreműködő szervezet az európai uniós támogatást elnyert kedvezményezettekkel kapcsolatot tartó szerv. Az operatív programok közreműködő szervezetei befogadják, nyilvántartják, döntésre előkészítik a pályázatokat, rögzítik a támogatással kapcsolatos adatokat az Egységes Monitoring Informatikai Rendszerben, elvégzik a támogatások előzetes (szerződéskötést megelőző), közbenső (a pénzügyi elszámolás, finanszírozás folyamatában végzett) és utólagos (a támogatott projekt pénzügyi lezárását megelőző) ellenőrzését. Az önkormányzatoknál a leggyakrabban előforduló operatív program a Regionális Fejlesztési Operatív Program végrehajtásában közreműködő szervezetek a VÁTI Kht. és a regionális fejlesztési ügynökségek. A Kohéziós alap kettő közreműködő szervezete (Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium, Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium) a támogatott projektek végrehajtásához kapcsolódó operatív feladatokat látják el. Ennek keretében megkötik a szerződéseket a projekt kedvezményezettjével, folyamatosan nyomon követik a teljesítéseket, lebonyolítják a támogatások kifizetését, vezetik az Egységes Monitoring Informatikai Rendszert. Az európai uniós források felhasználásával megvalósuló fejlesztésre irányuló műszaki, gazdasági (pénzügyi) tevékenységet magában foglaló szervezési, irányítási szolgáltatás. A szervezési szolgáltatás kiterjedhet a pályázatkészítésre, a közbeszerzési eljárás lebonyolításán keresztül 8

11 operatív program Nemzeti Fejlesztési Terv regionális program Új Magyarország Fejlesztési Terv a folyamatos műszaki ellenőrzésre, a pénzügyi elszámolásra, a műszaki átadás-átvételre, az üzembe helyezésre, illetve a fejlesztési folyamat egyes elemeire. Az Európai Bizottság által jóváhagyott, a Közösségi Támogatási Keret végrehajtására vonatkozó, több évre szóló intézkedésekhez kapcsolódó prioritások egységes rendszerét tartalmazó dokumentum. Helyzetelemzést, stratégiát a tervezett fejlesztési területek prioritásait, azok céljait és pénzügyi forrásaik megjelölését tartalmazó dokumentum, amelyet a Magyar Köztársaság készített az Európai Unió programozási irányelveinek, célkitűzéseinek megfelelően a fejlődésben lemaradó régiók fejlődésének és strukturális átalakulásának elősegítésére a kiemelt szükségletekre figyelemmel. A Nemzeti Fejlesztési Terv stratégiai fejezetének célja, hogy a közötti időszakra kijelölje a strukturális alapokból támogatható fejlesztéspolitikai célkitűzéseit és prioritásait. A strukturális alapok operatív programjai: Agrár- és Vidékfejlesztés Operatív Program (AVOP); Gazdasági Versenyképesség Operatív Program (GVOP); Humán erőforrások fejlesztése Operatív Program (HEFOP); Környezetvédelem és infrastruktúra Operatív Program (KIOP); Regionális Fejlesztés Operatív Program (ROP). Az ágazati és regionális prioritásokat egyaránt tartalmazó operatív program regionális prioritása, illetve támogatási konstrukciója. Az Új Magyarország Fejlesztési Terv célja a foglalkoztatás bővítése és a tartós növekedés feltételeinek megteremtése. Ennek érdekében között hat kiemelt területen indított el összehangolt állami és európai uniós fejlesztéseket: a gazdaságban, a közlekedésben, a társadalom megújulása érdekében, a környezet és az energetika területén, a területfejlesztésben és az államreform feladataival összefüggésben. Az Új Magyarország Fejlesztési Terv operatív programjai: Államreform Operatív Program (ÁROP); Elektronikus Közigazgatás Operatív Program (EKOP); Gazdaságfejlesztés Operatív Program (GOP); Környezet és Energia Operatív Program (KEOP); Közlekedés Operatív Program (KÖZOP); Dél-Alföldi Operatív Program (DAOP); Dél-Dunántúli Operatív Program (DDOP); Észak-Alföldi Operatív Program (ÉAOP); Észak-Magyarországi Operatív Program (ÉMOP); Közép-Dunántúli Operatív Program (KDOP); Közép-Magyarországi Operatív Program (KMOP); Nyugat-Dunántúli Operatív Program (NYDOP); Társadalmi Infrastruktúra Operatív Program (TIOP); Társadalmi Megújulás Operatív Program (TÁMOP). 9

12 támogatási szerződés A strukturális alapok esetében az irányító hatóságnak, illetve a Kohéziós Alap esetében a közreműködő szervezeteknek a kedvezményezett önkormányzattal kötött szerződése, amely a támogatás felhasználásának részletes feltételeit tartalmazza. Az Új Magyarország Fejlesztési Terv keretében támogatott projektek esetében a támogatási szerződést a kedvezményezett és a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség nevében eljáró közreműködő szervezet között jön létre. Nagyprojekt esetén a támogatási szerződést az Nemzeti Fejlesztési Ügynökség ellenjegyzi. A támogatási szerződés képezi a megvalósítás nyomon követésének, finanszírozásának és ellenőrzésének alapját. 10

13 JELENTÉS Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzata gazdálkodási rendszerének évi ellenőrzéséről BEVEZETÉS Az Ötv. 92. (1) bekezdése, az Állami Számvevőszékről szóló évi XXXVIII. törvény 2. (3) bekezdése, valamint az Áht. 120/A. (1) bekezdése alapján az önkormányzatok gazdálkodását az Állami Számvevőszék ellenőrzi. Az ellenőrzésre az Országgyűlés illetékes bizottságai részére is átadott, országosan egységes ellenőrzési program szerint került sor. Az Állami Számvevőszék a stratégiájában foglalt célkitűzéseknek megfelelően a helyi önkormányzatok költségvetési gazdálkodási rendszere átfogó ellenőrzésének programját a évtől megújította, azt kiegészítette további teljesítmény-ellenőrzési elemekkel. Az ellenőrzés célja annak értékelése volt, hogy az Önkormányzat: milyen módon biztosította a költségvetési és a pénzügyi egyensúlyt a költségvetésében és annak teljesítése során, valamint változott-e a hiányzó bevételi források pótlásában a finanszírozási célú pénzügyi műveletek jelentősége, hatása; eredményesen készült-e fel a szabályozottság és a szervezettség terén az európai uniós források igénylésére és felhasználására, továbbá biztosította-e az elektronikus közszolgáltatás feltételeit, a gazdálkodási adatok közzétételével a gazdálkodás nyilvánosságát; kialakította-e és működtette-e a külső és a belső feltételeknek megfelelően a költségvetés tervezési, gazdálkodási és zárszámadási feladatai belső kontrollrendszerét 1, ezen tevékenységek szabályszerű ellátásához hozzájárult-e a folyamatba épített, előzetes és utólagos vezetői ellenőrzés, valamint a belső ellenőrzés; 1 A gazdálkodás szabályszerűségét biztosító kontrollrendszer alatt értjük a kiépített és működő pénzügyi irányítási és szabályozási rendszert, valamint a belső ellenőrzési funkciók ellátásának rendszerét. 11

14 BEVEZETÉS megfelelően hasznosították-e a korábbi számvevőszéki ellenőrzések megállapításait, szabályszerűségi 2 és célszerűségi javaslatait. Az ellenőrzés típusa: átfogó ellenőrzés, amely egy ellenőrzés keretében meghatározott területekre összpontosítva alkalmazza a szabályszerűségi, valamint a teljesítmény-ellenőrzés jellemzőit. Az ellenőrzött időszak: az 1., 2. és 4. programpontok tekintetében a évek és I. negyedév, a 3. ellenőrzési programpontnál a év. Nyíregyháza megyei jogú város lakosainak száma január 1-jén fő volt. A évi önkormányzati választást követően az Önkormányzat 35 tagú Közgyűlésének munkáját tíz állandó bizottság segítette. A helyi önkormányzat mellett a évi önkormányzati választásokat követően hét kisebbségi önkormányzat 3 működik. A polgármester az évi önkormányzati képviselő és polgármester választás óta tölti be tisztségét, a jegyző személye január 1-je óta változatlan. Az Önkormányzat feladatainak végrehajtása érdekében a évben 60 költségvetési intézményt működtetett, amelyekből 29 önállóan gazdálkodott. A feladatok ellátásában részt vett 15 gazdasági társaság. Az Önkormányzat a évi költségvetési beszámolója szerint millió Ft költségvetési bevételt ért el és millió Ft költségvetési kiadást teljesített december 31- én a könyvviteli mérleg szerint millió Ft értékű vagyonnal rendelkezett. Az Önkormányzat vagyona a év végi állományhoz viszonyítva 8,7%-kal emelkedett, ezen belül közel négyszeresére (284,4%-kal) nőtt a forgóeszközök állománya. A pénzeszközök tizennégyszeres, 3567 millió Ft-ra való növekedését a kötvénykibocsátásból származó bevétel betétként történő elhelyezése eredményezte. A kötelezettségek állománya közel kétszeresére, 64,1%-kal emelkedve millió Ft-ra nőtt a és a évi (7640 millió Ft összegű) kötvénykibocsátás hatására. Az összes költségvetési bevétel 55%-át a saját bevétel, illetve 17%-át a helyi adó bevétel biztosította a évben. Az összes költségvetési kiadásból a felhalmozási célú kiadás részaránya a évben 17% volt. A évi költségvetési rendeletben millió Ft költségvetési bevételt és millió Ft költségvetési kiadást irányoztak elő. A Polgármesteri hivatalban dolgozó köztisztviselők száma december 31-én 322 fő, a költségvetési intézményekben foglalkoztatott közalkalmazottak száma 3961 fő volt. Az Önkormányzat gazdálkodását meghatározó adatokat, mutatószámokat az 1 3. számú mellékletek tartalmazzák. Az Önkormányzat költségvetési és pénzügyi helyzetét az elemző eljárás módszerével vizsgáltuk. E körben elemeztük a költségvetés egyensúlyi helyzetének alakulását, a tervezett és tényleges költségvetési hiány okait, a mérséklésére tett intézkedéseket, finanszírozásának módját, az Önkormányzat adósságállományának alakulását, összetevőit. Az európai uniós támogatás igénylésére, fel- 2 A törvényi előírások betartásának elmulasztásakor a részletes megállapítások fejezetben egységesen a törvénysértés megjelölést alkalmazzuk, mivel az ÁSZ nem tehet különbséget a törvényi előírások között. 3 Kisebbségi önkormányzatok: cigány, lengyel, német, örmény, ruszin, szlovák, ukrán. 12

15 BEVEZETÉS használására történt felkészülésre vonatkozóan teljesítményellenőrzést végeztünk. Az európai uniós források figyelésére, igénylésére és felhasználására a felkészülést akkor minősítettük eredményesnek, ha a meghatározott szempontok szerinti feltételeknek megfelelt a felkészülés szabályozottsága, szervezettsége, továbbá értékeltük, hogy az igényelt európai uniós támogatások az Önkormányzat által meghatározott fejlesztési célkitűzésekhez kapcsolódtak-e. Az ellenőrzés során felmértük, hogy az e-közszolgáltatási feladat ellátása, illetve bevezetése, működtetése érdekében milyen intézkedéseket tettek, valamint biztosították-e a közérdekű adatok közzétételét. A költségvetési gazdálkodás belső kontrolljainak ellenőrzése során értékeltük, hogy a Polgármesteri hivatalnál a költségvetés tervezési, gazdálkodási, zárszámadás készítési feladatok belső kontrolljainak kiépítettsége és működése megfelelő biztosítékot ad-e a gazdálkodási feladatok megfelelő, szabályszerű ellátására. Felmértük és minősítettük a költségvetés tervezési, a gazdálkodási, a zárszámadás készítési feladatokkal, továbbá a pénzügyi-számviteli területen az informatikával kapcsolatosan kialakított kontrollok megfelelőségét, valamint a kialakított belső kontrollok működésének megbízhatóságát. Értékeltük a belső ellenőrzés szabályozottságát, működési feltételeinek kialakítását, továbbá működésének megbízhatóságát. A Polgármesteri hivatalnál értékeltük a gazdálkodás folyamatában kulcsszerepet betöltő belső kontrollok működésének megbízhatóságát, ennek keretében ellenőriztük a szakmai teljesítésigazolásra és az utalvány ellenjegyzésére kialakított kontrollok végrehajtását. Az ellenőrzést a következő, kiemelt kockázatuk alapján kiválasztott 4 kifizetésekre folytattuk le 5 : a külső szolgáltató által végzett karbantartási, kisjavítási szolgáltatásokra, a gépek, berendezések, felszerelések beszerzésére, továbbá az államháztartáson kívülre teljesített működési és felhalmozási célú pénzeszköz átadásokra. Az ellenőrzés hatékony elvégzése céljából a vizsgálandó területek kiválasztása során, a kockázatokon alapuló megközelítés érvényesült, ezáltal az ellenőrzési erőforrásokat azokra a területekre fókuszáltuk, amelyeken legnagyobb a hibák előfordulási valószínűsége. Az ellenőrzési erőforrások ilyen típusú összpontosí- 4 Az önkormányzatok kiemelt előirányzataira vonatkozóan, a vertikális folyamatokra elvégeztük a kockázatok becslését, amelynek eredményeként határoztuk meg a magas kockázatú területeket. 5 A korábbi ellenőrzési tapasztalataink szerint ezeken a területeken a jegyzők nem, vagy hiányosan szabályozták a megbízás, megrendelés, illetve beszerzés indokoltságának, szükségességének elbírálására, igazolására, valamint a teljesítések dokumentálására, a kiadások jogosultságának, összegszerűségének ellenőrzésére irányuló kontrollokat. További kockázatot jelentett, ha a külső szolgáltató által végzett karbantartási, kisjavítási munkák 50 ezer Ft alatti megrendeléseire vonatkozóan a jegyzők nem alakították ki a kötelezettségvállalások rendjét és nyilvántartási formáját, valamint a szabályozás elmulasztása esetén nem történt meg az írásbeli kötelezettségvállalás és annak az ellenjegyzése sem. 13

16 BEVEZETÉS tásával minimálisra csökkenthető a kívánt ellenőrzési bizonyosság eléréséhez szükséges időráfordítás. A pénzügyi-számviteli folyamatokban alkalmazott belső kontrollok létezésének és működésének ellenőrzésére a vizsgált három terület évi könyvviteli tételeiből területenként egyszerű véletlen mintát vettünk. A kijelölt gazdasági eseményre elvégzett megfelelőségi tesztek alapján értékeltük a kontrollok működésének megbízhatóságát a vizsgált három területre külön-külön, majd öszszefoglalóan 6. A helyszíni ellenőrzés megállapításainak részletes dokumentálását megfelelőségi tesztlapokon, elővizsgálati és helyszíni ellenőrzési munkalapokon biztosítottuk. Ezeken a teszt- és munkalapokon a minősítés alapjául szolgáló kérdések és a vonatkozó konkrét jogszabályhelyek megjelölése mellett értékeltük a kialakított belső kontrollokban rejlő kockázatokat 7 és a kialakított kontrollok működésének megbízhatóságát 8. Az ÁSZ korábbi ellenőrzési javaslatai alapján tett intézkedéseket, illetve azok megvalósítását utóellenőrzés keretében vizsgáltuk. A gazdálkodási rendszer átfogó ellenőrzése során megfogalmazott javaslatok végrehajtására tett intézkedések megvalósítását ellenőriztük, az egyéb számvevőszéki ellenőrzések során tett javaslatok esetében pedig a kiadott intézkedéseket tekintettük át. A helyszíni ellenőrzés során kitöltött az ellenőrzést végző számvevő és a Polgármesteri hivatal felelős köztisztviselője által aláírt elővizsgálati és helyszíni ellenőrzési munkalapokat, azok kitöltési útmutatóit, továbbá a megfelelőségi tesztek dokumentumait a polgármester részére a számvevői jelentéssel egyidejűleg átadtuk. A jelentés megállapításainak, javaslatainak egyeztetése során a polgármester arról adott részletes tájékoztatást, hogy az időközben megtett intézkedésekkel a javaslatok egy részét 9 megvalósították. A megtett intézkedéseket a jelentés II. 6 A vizsgált három terület egyedi értékelési pontszámait a területek költségvetési súlyával arányosan összegeztük. 7 A kialakított belső kontrollokban rejlő kockázatot alacsonynak minősítettük, ha a kontrollok végrehajtásuk esetén megfelelő védelmet nyújtanak a hibák bekövetkezése ellen. Közepesnek minősítettük a belső kontrollokban rejlő kockázatot, amennyiben a kontrollok végrehajtásuk esetén a lehetséges hibák többsége ellen védelmet nyújtanak. Magasnak értékeltük a kockázatot, ha a kontrollok kialakításuk hiányában, vagy hiányos kialakításuk miatt nem nyújtanak elegendő védelmet a lehetséges hibákkal szemben. 8 A kontrollok működésének megbízhatóságát kiválónak értékeltük abban az esetben, ha azok működése esetleges apróbb hiányosságoktól eltekintve megfelelt a hibák megelőzésére és kijavítására meghatározott szabályozásnak és a legmagasabb szintű elvárásoknak. Jónak minősítettük a kontrollok működését, ha a hiányosságok száma ugyan jelentős volt, de nem veszélyeztette az ellenőrzött terület hibáinak megelőzését és kijavítását. Amennyiben a kontrollok kialakításuk hiánya, illetve hiányosságai miatt nem biztosították a hibák megelőzését, feltárását, kijavítását és ez veszélyeztette az eredményes, megbízható működést, a kontroll működésének megbízhatósága gyenge minősítést kapott. 9 A jelentésben 11 szabályszerűségi és öt célszerűségi javaslatot tettünk, melyből a megvalósított nyolc szabályszerűségi és három célszerűségi javaslatot elhagytuk. 14

17 BEVEZETÉS Részletes megállapítások fejezetében az adott témához kapcsolt lábjegyzetben feltüntettük és a vonatkozó javaslatokat elhagytuk. A jelentést az ÁSZ-ról szóló évi XXXVIII. tv. 25. (1) bekezdése alapján észrevétel közlése céljából megküldtük Nyíregyháza Megyei Jogú Város polgármesterének. A kapott észrevételt a jelentés 6. számú melléklete, az arra adott választ a 7. számú melléklet tartalmazza. 15

18 I. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK I. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK Az Önkormányzatnál a évek között tervezett költségvetési bevételei és kiadásai az előző évhez viszonyítva a évben csökkentek, míg a és a évben növekedtek. A tervezett működési célú költségvetési bevételek a évben nem nyújtottak fedezetet a működési célú költségvetési kiadásokra, azonban a évben már biztosították az azonos célú költségvetési kiadások fedezetét. A tervezett felhalmozási célú költségvetési kiadások években meghaladták a tervezett felhalmozási célú költségvetési bevételeket. Az tervezett költségvetési kiadások a évben összesen 735 millió Fttal, a évben 1131 millió Ft-tal, a évben 3067 millió Ft-tal, míg a évben 112 millió Ft-tal haladták meg a tervezet költségvetési bevételeket. Az Önkormányzatnál a évi költségvetési rendeletben az Áht. előírása ellenére nem mutatták be a költségvetési hiány összegét, továbbá a évi költségvetési bevételek főösszegének, és a években a költségvetési kiadások főösszegének megállapításakor költségvetési hiányt módosító tételként finanszírozási célú pénzügyi bevételeket (értékpapír értékesítés tervezett bevételeit) és kiadásokat (hiteltörlesztések tervezett kiadásait) is figyelembe vettek. Az Önkormányzat a évi költségvetési rendeleteiben a költségvetési hiány finanszírozására, és korábbi években felvett hitelek visszafizetésére összesen 3437 millió Ft hosszú lejáratú, felhalmozási célt szolgáló hitel, továbbá 7465 millió Ft rövid lejáratú működési célú hitel felvételéről döntött, ezen túl a évi költségvetésben 297 millió Ft összegben befektetési célú értékpapír értékesítés és 1660 millió Ft folyószámlahitel bevételével, valamint a éviben 3500 millió Ft összegű kötvény kibocsátás bevételeivel is számoltak AZ ÖNKORMÁNYZAT KÖLTSÉGVETÉSI ÉS PÉNZÜGYI HELYZETÉNEK ÉVI ALAKULÁSA Adatok: millió Ft-ban terv tény terv tény terv tény terv tény terv tény terv tény bevétel kiadás bevétel kiadás bevétel kiadás év év év Tervezett, teljesített működési célú költségvetési bevétel-kiadás Tervezett, teljesített felhalmozási célú költségvetési bevétel-kiadás Tervezett hiány A évi költségvetések végrehajtása során realizált költségvetési bevételek és teljesített költségvetési kiadások az Önkormányzatnál az előző évhez viszonyítva folyamatosan emelkedtek, a teljesített költségvetési bevételek 16

19 I. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK mindhárom évben fedezetet nyújtottak a megvalósított feladatok teljesített költségvetési kiadásaira. A években a teljesített működési célú költségvetési kiadásoknál nem volt hiány, míg a felhalmozási célú költségvetési kiadások alulteljesítésük ellenére mindhárom évben meghaladták az azonos célú költségvetési bevételeket. A költségvetések végrehajtása során a pénzügyi többlet kialakulásához a felhalmozási célú költségvetési kiadások jelentős a és a években mintegy felének, a évben közel ötödének feladat, illetve pénzügyi teljesítés áthúzódása miatti elmaradása, valamint a tervezettet meghaladó működési célú költségvetési bevételek, továbbá a kiadási megtakarítást eredményező intézkedések járultak hozzá. Az Önkormányzat a években összesen 1009 millió Ft hosszú lejáratú fejlesztési célú hitelt vett igénybe, ezen túl a évben (a Közgyűlés évközben hozott döntése alapján) 4140 millió Ft összegű, a évben 3500 millió Ft összegű svájci frank alapú, változó kamatozású, hosszú lejáratú felhalmozási célú kötvényt bocsátott ki. A kötvénykibocsátás a forint svájci frankhoz viszonyított árfolyamváltozása, valamint a változó kamatmérték miatt az Önkormányzat számára kockázatot jelent. A kötvények kibocsátásától a tőketörlesztés megkezdéséig várhatóan összesen 588 millió Ft kamatfizetési kötelezettség terheli az Önkormányzatot, amelyből a év végéig 334 millió Ft-ot fizettek ki. A kötvénykibocsátásból befolyt bevételeket a tervezett célra történő felhasználásig az Önkormányzat betétként lekötötte, ezen túl a pénzpiaci feltételek bizonytalansága miatt kockázattal járó, az Önkormányzat gazdálkodásának biztonságát veszélyeztető határidős deviza ügyleteket is kötöttek az Ötv. előírásaival ellentétesen, mivel a Közgyűlés devizaügyletek kötésére vonatkozó döntést nem hozott, hatáskört nem ruházott át. A évi kötvénykibocsátás bevételeiből a korábban felvett fejlesztési célú hitelek törlesztésére 2247 millió Ft-ot, valamint a tervezett fejlesztési célú költségvetési kiadások teljesítésére a évben 461 millió Ft-ot, a évben 1174 millió Ft-ot használtak fel. A évben kibocsátott kötvény bevételéből 392 millió Ft-ot fordítottak felújítási feladatok finanszírozására és az európai uniós támogatással megvalósuló beruházásokhoz szükséges saját erő biztosítására. A kötvénykibocsátások tervezett feladatra fel nem használt bevételéből a év végén 3342 millió Ft pénzeszközként állt rendelkezésre. Az Önkormányzat a években folyamatosan az időszak minden napján fennálló folyószámlahitelt vett igénybe a számlavezető pénzintézettől, amelynek az év végi vissza nem fizetett állománya az évek sorrendjében 2012 millió Ft, 2398 millió Ft, illetve 2386 millió Ft volt. Az egyes években, a költségvetési rendeletekben tervezett működési célú hiteleket, valamint a fejlesztési célú hitelek egy részét nem vette fel az Önkormányzat, a szükséges fedezetet kötvénykibocsátás bevételeiből, illetve folyószámlahitel igénybevételével biztosította. Az igénybevett folyószámlahitelt az eseti likviditási problémák megoldásán túl a realizált költségvetési bevételekből nem finanszírozott költségvetési kiadások teljesítésére, illetve a korábban felvett hitelek visszafizetésére is fordították. A években igénybevett folyószámlahiteleket a könyvekben likvid hitelként számolták el annak ellenére, hogy azok nem tekinthetők az Ötv-ben foglaltak szerinti likvid hitelnek, mivel éven belül nem fizették vissza. 17

20 I. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK Az Önkormányzat pénzügyi helyzete eladósodási szempontból között kedvezőtlenül változott, mert a hosszú és rövid lejáratú fizetési kötelezettségek összes forráson belüli aránya a könyvviteli mérleg szerinti fizetési kötelezettségek mintegy másfélszeresre történő növekedésének hatására az időszak folyamán nőtt. Az Önkormányzat fizetőképessége a évek között a kötvénykibocsátásokból származó bevételek hatására javult, azonban a pénzeszközök, a követelések és a forgatási célú értékpapírok együttesen a év végén sem nyújtottak fedezetet a rövid lejáratú fizetési kötelezettségek kiegyenlítéséhez. Az Önkormányzat pénzügyi helyzete a évek közötti fizetőképességének javulása ellenére összességében kedvezőtlenül alakult. Az Önkormányzat fejlesztési célkitűzéseit gazdasági program 1,2 -ben, településfejlesztési, ágazati, szakmai fejlesztési koncepciókban, valamint fejlesztési terv 1,2,3,4 -ben határozta meg, amelyek összhangban voltak az NFT-ben, valamint az ÚMFT-ben foglalt pályázati lehetőségekkel. A Közgyűlés és az intézményvezetők a I. negyedév között európai uniós támogatásra öszszesen 55 pályázatot nyújtottak be, amelyekből 23 eredményes volt, 20 pályázatot elutasítottak, 12 elbírálása még nem történt meg, emellett között benyújtott, nyertes pályázatok közül 17 fejlesztési feladat a években valósult meg. Az Önkormányzat évi költségvetési rendeletei tartalmazták az európai uniós támogatással megvalósuló fejlesztési feladatok működési és felhalmozási célú költségvetési kiadás és bevétel előirányzatait, valamint a felhalmozási kiadásokat feladatonként, a többéves kihatással járó fejlesztési feladatok előirányzatait éves bontásban, azonban az Ámr. előírása ellenére elkülönítetten nem mutatták be az intézmények által benyújtott európai uniós forrásból megvalósuló programok bevételeit és kiadásait. Az Önkormányzatnál a években az európai uniós forrásokkal megvalósított, befejezett fejlesztési feladatok teljesített kiadásai a tervezetthez képest 99,7%-ban teljesültek. Az európai uniós források igénybevételének és felhasználásának önkormányzati szintű feladatait a évtől pályázati szabályzatban határozták meg. Kijelölték az európai uniós forrásokra vonatkozó pályázatok önkormányzati szintű koordinációs feladatainak és a pályázat nyilvántartás vezetésének felelősét, előírták a pályázatfigyelést végzők és a döntési, illetve döntéselőterjesztési jogkörrel rendelkezők közötti információ-szolgáltatási kötelezettséget, továbbá a pályázatfigyelés, a pályázatkészítés és a lebonyolítás rendjét. Rögzítették az európai uniós támogatással megvalósuló fejlesztési feladatok lebonyolításával kapcsolatos folyamatba épített, előzetes és utólagos ellenőrzési feladatokat, továbbá a belső ellenőrzési stratégiát megalapozó kockázatelemzés kiterjedt az európai uniós forrásokkal támogatott fejlesztési feladatokra. A Polgármesteri hivatalban a pályázatfigyelés, a pályázatkészítés, valamint a fejlesztési feladat lebonyolításának személyi és szervezeti feltételeit kialakították. Négy pályázat elkészítésére a polgármester külső szervezettel megbízási szerződéseket kötött, amelyekben előírta a feladatellátás kötelezettségét, azonban a megbízási szerződések felében nem határozta meg a megbízott külső szervezet és a Polgármesteri hivatal képviselője közötti kapcsolattartást, valamint az információk átadásának formáját, tartalmát, módját és a pályázat szakmai és formai követelményeinek biztosítására vonatkozóan a pályázatkészítést végző felelősségét. 18