JELENTÉS. a Győr-Moson-Sopron Megyei Önkormányzat gazdálkodási rendszerének évi ellenőrzéséről augusztus

Átírás

1 JELENTÉS a Győr-Moson-Sopron Megyei Önkormányzat gazdálkodási rendszerének évi ellenőrzéséről augusztus

2 3. Önkormányzati és Területi Ellenőrzési Igazgatóság 3.3. Átfogó Ellenőrzések Főcsoport Iktatószám: V /32/19/2010. Témaszám: 966 Vizsgálat-azonosító szám: V0494 Az ellenőrzést felügyelte: Dr. Lóránt Zoltán főigazgató Az ellenőrzés végrehajtásáért felelős: Dr. Sepsey Tamás főigazgató-helyettes Az ellenőrzést vezette: Varga József irodavezető, főtanácsadó Az ellenőrzést végezték: Varga József irodavezető, főtanácsadó Dr. Fátrainé Zsebedics Katalin számvevő tanácsadó Kalmár István számvevő tanácsos A témához kapcsolódó eddig készített számvevőszéki jelentések: címe Jelentés a Győr-Moson-Sopron Megyei Önkormányzat gazdálkodási rendszerének évi átfogó ellenőrzéséről Jelentés a helyi és a helyi kisebbségi önkormányzatok gazdálkodási rendszerének évi átfogó és egyéb szabályszerűségi ellenőrzéséről Jelentés a Magyar Köztársaság évi költségvetése végrehajtásának ellenőrzéséről sorszáma Függelék: a helyi önkormányzatok évi normatív hozzájárulás igénylésének és elszámolásának ellenőrzése Jelentéseink az Országgyűlés számítógépes hálózatán és az Interneten a címen is olvashatóak.

3 TARTALOMJEGYZÉK BEVEZETÉS 9 I. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK 14 II. RÉSZLETES MEGÁLLAPÍTÁSOK Az Önkormányzat költségvetési és pénzügyi helyzete A tervezett költségvetési bevételek és kiadások alapján a költségvetési egyensúly, a költségvetési hiány alakulása, a hiány tervezett finanszírozási módja, valamint a költségvetési hiány megállapításának szabályszerűsége A teljesített költségvetési bevételek és kiadások alapján a pénzügyi egyensúly, a pénzügyi hiány alakulása, a pénzügyi hiány finanszírozása, az igénybe vett finanszírozási célú pénzügyi eszközök hatása a pénzügyi helyzet alakulására, az eladósodásra, valamint a fizetőképességre Az Önkormányzat felkészültsége az európai uniós források igénylésére, felhasználására, a támogatott célkitűzés megvalósítására, működtetésére, valamint az elektronikus közszolgáltatási feladatok ellátására Az európai uniós források igénybevételére, felhasználására, a támogatott célkitűzés megvalósítására, működtetésére történt felkészülés szabályozottságának, szervezettségének, valamint egy támogatási szerződésben foglalt célkitűzés megvalósításának, működtetésének eredményessége Az európai uniós forrásokra történő pályázatok benyújtására vonatkozó döntések összhangja fejlesztési célkitűzésekkel Az európai uniós forrásokhoz kapcsolódóan a pályázatfigyelés, a pályázatkészítés, valamint az európai uniós támogatással megvalósuló fejlesztés lebonyolításának belső rendje, a végrehajtás és az ellenőrzés szervezettsége Egy támogatási szerződésben foglalt célkitűzés megvalósítása, működtetése Az elektronikus közszolgáltatás feltételeinek kialakítása A költségvetési gazdálkodás belső kontrolljai A költségvetés tervezés, a gazdálkodás és a zárszámadás készítés folyamatában végrehajtandó belső kontrollok kialakítása A belső kontrollok működtetése a költségvetés tervezés, a gazdálkodás, és a zárszámadás készítés folyamataiban A belső ellenőrzési kötelezettség teljesítése 41 1

4 4. Az ÁSZ korábbi ellenőrzési javaslatai alapján készített intézkedési terv végrehajtása, hasznosítása Az Önkormányzat gazdálkodási rendszerének átfogó ellenőrzése során tett javaslatok végrehajtására tervezett intézkedések megvalósítása A zárszámadáshoz kapcsolódó (állami hozzájárulások, támogatások igénylésének és felhasználásának ellenőrzése), valamint a további vizsgálatok esetében a megállapítások, javaslatok alapján tett intézkedések 46 MELLÉKLETEK 1. számú Az Önkormányzat gazdálkodását meghatározó adatok, mutatószámok (1 oldal) 2. számú Az önkormányzati vagyon alakulása (1 oldal) 2/a. számú Az önkormányzati kötelezettségek alakulása (1 oldal) 3. számú Az Önkormányzat évi költségvetési előirányzatainak és évi pénzügyi teljesítéseinek alakulása (1 oldal) 4. számú Tanúsítvány az európai uniós forrásokkal támogatott célok és programok évi tervezett és teljesített adatairól (2 oldal) 4/a. számú 4/b. számú Tanúsítvány az európai uniós forrásokra között benyújtott pályázatokról, amelyek elbírálásáról az Önkormányzat még nem kapott tájékoztatást (2 oldal) Tanúsítvány a években benyújtott és elutasított európai uniós pályázatokról (2 oldal) 5. számú Dr. Szakács Imre úr, a Győr-Moson-Sopron Megyei Önkormányzat Közgyűlésének elnöke által adott tájékoztatás (1 oldal) 2

5 RÖVIDÍTÉSEK, MOZAIKSZAVAK JEGYZÉKE Törvények Áht. Eisz. tv. Ket. Ötv. Rendeletek Áhsz. az államháztartásról szóló évi XXXVIII. törvény az elektronikus információszabadságról szóló évi XC. törvény a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló évi CXL. törvény a helyi önkormányzatokról szóló évi LXV. törvény az államháztartás szervezetei beszámolási és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 249/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet Ámr. 1 az államháztartás működési rendjéről szóló 217/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet Ámr. 2 az államháztartás működési rendjéről szóló 292/2009. (XII. 19.) Korm. rendelet Ber. a költségvetési szervek belső ellenőrzéséről szóló 193/2003. (XI. 26.) Korm. rendelet 18/2005. (XII. 27.) IHM rendelet évi költségvetési rendelet évi költségvetési rendelet évi költségvetési rendelet évi költségvetési rendelet évi zárszámadási rendelet évi zárszámadási rendelet Szórövidítések ÁSZ a közzétételi listákon szereplő adatok közzétételéhez szükséges közzétételi mintákról szóló 18/2005. (XII. 27.) IHM rendelet Győr-Moson-Sopron Megyei Önkormányzat 4/2007. (IV. 27.) számú rendelete az Önkormányzat évi költségvetéséről Győr-Moson-Sopron Megyei Önkormányzat 5/2008. (III. 11.) számú rendelete az Önkormányzat évi költségvetéséről Győr-Moson-Sopron Megyei Önkormányzat 4/2009. (III. 10.) számú rendelete az Önkormányzat évi költségvetéséről Győr-Moson-Sopron Megyei Önkormányzat 5/2010. (III. 2.) számú rendelete az Önkormányzat évi költségvetéséről Győr-Moson-Sopron Megyei Önkormányzat 7/2008. (IV. 28.) számú rendelete az Önkormányzat évi költségvetési beszámolójáról és a pénzmaradvány elszámolásáról Győr-Moson-Sopron Megyei Önkormányzat 6/2009. (IV. 27.) számú rendelete az Önkormányzat évi költségvetési beszámolójáról és a pénzmaradvány elszámolásáról, felosztásáról Állami Számvevőszék 3

6 Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Intézmény Doborjáni Ferenc Nevelési-Oktatási Központ Bárczi Gusztáv Óvoda, Általános Iskola, Készségfejlesztő Speciális Szakiskola, Kollégium és Különleges Gyermekotthon Doborjáni Ferenc Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény, Óvoda, Fejlesztő Iskola, Általános Iskola, Speciális Szakiskola, Készségfejlesztő Speciális Szakiskola, Kollégium, Különleges Gyermekotthon, Gyermekotthon, Utógondozó Otthon és Pedagógiai Szakszolgálat elektronikus közszolgáltatás e-közszolgáltatás Ellenőrzési csoport Győr-Moson-Sopron Megyei Önkormányzati Hivatal Önálló Ellenőrzési Csoportja Európai Integráció és Nemzetközi Kapcsolatok Osztálya FEUVE főjegyző gazdasági és humán program gazdasági szervezet gazdasági szervezet ügyrendje hivatali SzMSz Informatikai csoport Győr-Moson-Sopron Megyei Önkormányzati Hivatal Európai Integráció és Nemzetközi Kapcsolatok Osztálya folyamatba épített, előzetes, utólagos és vezetői ellenőrzés Győr-Moson-Sopron Megyei Önkormányzat Főjegyzője a Győr-Moson-Sopron Megyei Önkormányzat Gazdaságiés Humán Programja, melyet a Közgyűlés március 2-án hagyott jóvá és a 194/2008. (XII. 19.) és a 205/2009. (XI. 27.) számú határozataival azt aktualizálta Győr-Moson-Sopron Megyei Önkormányzati Hivatal Gazdasági Szervezete Győr-Moson-Sopron Megyei Önkormányzati Hivatal Gazdasági Szervezetének 01/667/2009. számú ügyrendje a főjegyző által február 25-én kiadott, és a Közgyűlés elnöke által jóváhagyott Győr-Moson-Sopron Megyei Önkormányzati Hivatal Szervezeti és Működési Szabályzata (módosításai: szeptember 1., május 1. és szeptember 28.) Győr-Moson-Sopron Megyei Önkormányzati Hivatal Informatikai Csoportja informatikai stratégia Győr-Moson-Sopron Megyei Önkormányzati Hivatal évekre szóló Informatikai Stratégiája, amelyet a főjegyző december 15-én kiadmányozott Kórház Petz Aladár Megyei Oktató Kórház Könyvtár Kisfaludy Károly Megyei Könyvtár kötelezettségvállalási szabályzat Közgyűlés Közgyűlés elnöke a Győr-Moson-Sopron Megyei Önkormányzati Hivatal 01/667-2/2009. számú, január 1-től érvényes szabályzata a kötelezettségvállalás, utalványozás, ellenjegyzés, érvényesítés rendjéről Győr-Moson-Sopron Megyei Önkormányzat Közgyűlése Győr-Moson-Sopron Megyei Önkormányzat Közgyűlésének Elnöke 4

7 Megyei ÁMK Győr-Moson-Sopron Megyei Önkormányzat Általános Művelődési Központja (2009. augusztus 1-től a Porpáczy Aladár ÁMK és az Ujhelyi Imre Szakképző Iskola jogutódaként) Múzeum Győr-Moson-Sopron Megyei Múzeumok Igazgatósága Xantus János Múzeum Önkormányzat Önkormányzati hivatal pályázati szabályzat Pedagógiai intézet Pénzügyi bizottság Győr-Moson-Sopron Megyei Önkormányzat Győr-Moson-Sopron Megyei Önkormányzat Hivatala A hazai és az európai uniós formákkal kapcsolatos pályázatfigyelés, pályázatkésztés és lebonyolítás rendjéről szóló szabályzat, amelyet a főjegyző július 1-jén kiadmányozott Győr-Moson-Sopron Megyei Pedagógiai Intézet Győr-Moson-Sopron Megyei Önkormányzat Közgyűlésének Pénzügyi és Vagyonkezelő Bizottsága Porpáczy Aladár ÁMK Porpáczy Aladár Általános Művelődési Központ (2007. március 2-től a Porpáczy Aladár Középiskola jogutódaként, új intézményegységgel kibővítve) Porpáczy Aladár Középiskola Területfejlesztési és Vagyongazdálkodási Osztály Ujhelyi Imre Szakképző Iskola ÚMFT Porpáczy Aladár Középiskola, Szaktanácsadó Intézmény és Kollégium Győr-Moson-Sopron Megyei Önkormányzati Hivatal Területfejlesztési és Vagyongazdálkodási Osztálya Ujhelyi Imre Élelmiszeripari Közép- és Felsőfokú Szakképző Iskola és Kollégium Új Magyarország Fejlesztési Terv 5

8 ÉRTELMEZŐ SZÓTÁR 1. elektronikus szolgáltatási szint 2. elektronikus szolgáltatási szint 3. elektronikus szolgáltatási szint 4. elektronikus szolgáltatási szint európai uniós források eredményesség fejlesztési feladat (projekt) fejlesztési célkitűzés Az 1044/2005. (V. 11.) Korm. határozat alapján olyan információs, tájékoztató szolgáltatás, amely csak általános információkat közöl az adott üggyel kapcsolatos teendőkről és a szükséges dokumentumokról. Az 1044/2005. (V. 11.) Korm. határozat alapján olyan egyirányú kapcsolatot biztosító szolgáltatás, amely az 1. szinten túl biztosítja az adott ügy intézéséhez szükséges dokumentumok, nyomtatványok letöltését, és azok ellenőrzéssel, vagy ellenőrzés nélküli elektronikus kitöltését, amely esetben a dokumentumok benyújtása hagyományos úton történik. Az 1044/2005. (V. 11.) Korm. határozat alapján olyan kétirányú kapcsolatot biztosító szolgáltatás, amely közvetlen, vagy ellenőrzött kitöltésű dokumentum segítségével biztosítja az elektronikus adatbevitelt és a bevitt adatok ellenőrzését. Az ügy indításához, intézéséhez személyes megjelenés nem szükséges, de az ügyhöz kapcsolódó közigazgatási döntés (határozat, egyéb aktus) közlése, valamint a kapcsolódó illeték-, vagy díjfizetés hagyományos úton történik. Az 1044/2005. (V. 11.) Korm. határozat alapján olyan teljes közvetlen kétirányú ügyintézési folyamatot biztosító szolgáltatás, amikor az ügyhöz kapcsolódó közigazgatási döntés is elektronikus úton kerül közlésre, illetve a kapcsolódó illeték-, vagy díjfizetés elektronikus úton is intézhető. Az Európai Unió költségvetéséből, illetve az Európai Gazdasági Térség Európai Unión kívüli tagállamainak költségvetéséből származó támogatások, valamint a Svájci Hozzájárulás programból származó támogatás. Egy adott tevékenység céljai megvalósításának mértéke, a tevékenység szándékolt és tényleges hatása közötti kapcsolat. (Forrás: Ámr pont) Az a fejlesztési feladat, amely illeszkedik az Európai Unió, illetve a Nemzeti Fejlesztési Terv által támogatott programokhoz. Az Európai Unió, illetve a Nemzeti Fejlesztési Terv és az Új Magyarország Fejlesztési Terv által meghirdetett programokhoz kapcsolódó, támogatott projektek fejlesztési feladatok megvalósításához használhatók fel az európai uniós források. A fejlesztési feladat (projekt) tartalmilag és formailag részletesen kidolgozott, megfelelő pénzügyi háttérrel és végrehajtási ütemezéssel rendelkező fejlesztési terv. Az önkormányzat által ellátott kötelező, vagy önként vállalt feladatok mennyiségi (minőségi) fejlesztésére vonatkozó terv. A mennyiségi fejlesztés megvalósulhat beszerzéssel, létesítéssel, bővítéssel, átalakítással. 6

9 hazai társfinanszírozás irányító hatóság kedvezményezett lebonyolítás operatív program Nemzeti Fejlesztési Terv A központi költségvetési és az elkülönített állami pénzalapokból származó finanszírozás. A strukturális alapok és a Kohéziós alap forrásainak szabályszerű, hatékony és eredményes felhasználásához szükséges intézményrendszer felső eleme. Az irányító hatóság általános és átfogó felelősséget visel a programok, projektek hatékony és szabályszerű végrehajtásáért. Felelősségi köréből eredően ellenőrzi a közösségi, valamint a hazai jogszabályok betartását, koordinálja az európai uniós források szétosztásának folyamatát, irányítja az intézményrendszer, a statisztikai és a pénzügyi nyilvántartási rendszer működését. Az Új Magyarország Fejlesztési Terv Irányító Hatósága közreműködik az Operatív Program véglegesítésében, irányítja az Operatív Program Program-kiegészítő Dokumentum kidolgozását, és közreműködő szerepet vállal e dokumentumoknak az Európai Bizottsággal történő tárgyalásaiban. Az Irányító Hatóság részt vesz továbbá a költségvetési tervezésében, valamint közreműködő szervezetek bevonásával irányítja a meghirdetett pályázatok és a központi programok végrehajtását. Az a helyi önkormányzat, amely a támogatási szerződést kedvezményezettként aláírja, a projektet, illetve a központi programhoz kapcsolódó támogatott önkormányzati programot végrehajtja. Az európai uniós források felhasználásával megvalósuló fejlesztésre irányuló műszaki, gazdasági (pénzügyi) tevékenységet magában foglaló szervezési, irányítási szolgáltatás. A szervezési szolgáltatás kiterjedhet a pályázatkészítésre, a közbeszerzési eljárás lebonyolításán keresztül a folyamatos műszaki ellenőrzésre, a pénzügyi elszámolásra, a műszaki átadás-átvételre, az üzembe helyezésre, illetve a fejlesztési folyamat egyes elemeire. Az Európai Bizottság által jóváhagyott, a Közösségi Támogatási Keret végrehajtására vonatkozó, több évre szóló intézkedésekhez kapcsolódó prioritások egységes rendszerét tartalmazó dokumentum. Helyzetelemzést, stratégiát a tervezett fejlesztési területek prioritásait, azok céljait és pénzügyi forrásaik megjelölését tartalmazó dokumentum, amelyet a Magyar Köztársaság készített az Európai Unió programozási irányelveinek, célkitűzéseinek megfelelően a fejlődésben lemaradó régiók fejlődésének és strukturális átalakulásának elősegítésére a kiemelt szükségletekre figyelemmel. A Nemzeti Fejlesztési Terv stratégiai fejezetének célja, hogy a közötti időszakra kijelölje a strukturális alapokból támogatható fejlesztéspolitikai célkitűzéseit és prioritásait. A strukturális alapok operatív programjai: Agrár- és Vidékfejlesztés Operatív Program (AVOP); Gazdasági Versenyképesség 7

10 prioritás program saját forrás Új Magyarország Fejlesztési Terv támogatási szerződés Operatív Program (GVOP); Humán erőforrások fejlesztései Operatív Program (HEFOP); Környezetvédelem és infrastruktúra Operatív Program (KIOP); Regionális Fejlesztés Operatív Program (ROP). A közösségi támogatási kerettervben vagy támogatásban elfogadott stratégia valamely elsődlegessége; ehhez rendelik hozzá az alapokból és egyéb pénzügyi eszközökből, valamint a tagállam megfelelő pénzügyi forrásaiból származó hozzájárulást, továbbá a meghatározott célok összességét. Ágazati vagy térségi fejlesztési célt megvalósító fejlesztési terv, mely több egymással összefüggő projekt útján, az érintettek együttműködése alapján valósul meg. A kedvezményezett által a támogatott projekthez biztosított forrás, amelybe az államháztartás alrendszereiből nyújtott támogatás nem számítható be. Költségvetési szervek esetén a jóváhagyott előirányzat saját forrásnak minősül. Az Új Magyarország Fejlesztési Terv célja a foglalkoztatás bővítése és a tartós növekedés feltételeinek megteremtése. Ennek érdekében között hat kiemelt területen indított el összehangolt állami és európai uniós fejlesztéseket: a gazdaságban, a közlekedésben, a társadalom megújulása érdekében, a környezet és az energetika területén, a területfejlesztésben és az államreform feladataival összefüggésben. Az Új Magyarország Fejlesztési Terv operatív programjai: Államreform Operatív Program (ÁROP); Elektronikus Közigazgatás Operatív Program (EKOP); Gazdaságfejlesztés Operatív Program (GOP); Környezet és Energia Operatív Program (KEOP); Közlekedés Operatív Program (KÖZOP); Dél-Alföldi Operatív Program (DAOP); Dél-Dunántúli Operatív Program (DDOP); Észak-Alföldi Operatív Program (ÉAOP); Észak-Magyarországi Operatív Program (ÉMOP); Közép-Dunántúli Operatív Program (KDOP); Közép-Magyarországi Operatív Program (KMOP); Nyugat-Dunántúli Operatív Program (NYDOP); Társadalmi Infrastruktúra Operatív Program (TIOP); Társadalmi Megújulás Operatív Program (TÁMOP). A strukturális alapok esetében az irányító hatóságnak, a kedvezményezett önkormányzattal kötött szerződése, amely a támogatás felhasználásának részletes fel-tételeit tartalmazza. Az Új Magyarország Fejlesztési Terv keretében támogatott projektek esetében a támogatási szerződés a kedvezményezett és a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség nevében eljáró közreműködő szervezet között jön létre. Nagyprojekt esetén a támogatási szerződés ellenjegyzését a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség végzi. A támogatási szerződés képezi a megvalósítás nyomon követésének, finanszírozásának és ellenőrzésének alapját. 8

11 JELENTÉS Győr-Moson-Sopron Megyei Önkormányzat gazdálkodási rendszerének évi ellenőrzéséről BEVEZETÉS Az Ötv. 92. (1) bekezdése, az Állami Számvevőszékről szóló évi XXXVIII. törvény 2. (3) bekezdése, valamint az Áht. 120/A. (1) bekezdése alapján az önkormányzatok gazdálkodását az Állami Számvevőszék ellenőrzi. Az ellenőrzésre az Országgyűlés illetékes bizottságai részére is átadott, országosan egységes ellenőrzési program szerint került sor. Az Állami Számvevőszék a stratégiájában foglalt célkitűzéseknek megfelelően a helyi önkormányzatok költségvetési gazdálkodási rendszerének ellenőrzését a évben megújított, teljesítmény-ellenőrzési elemekkel kiegészített ellenőrzési program alapján folytatja a évben. Az ellenőrzés célja annak értékelése volt, hogy az Önkormányzat: milyen módon biztosította a költségvetési és a pénzügyi egyensúlyt a költségvetésében és annak teljesítése során, valamint változott-e a hiányzó bevételi források pótlásában a finanszírozási célú pénzügyi műveletek jelentősége, hatása; eredményesen készült-e fel a szabályozottság és a szervezettség terén az európai uniós források igénylésére és felhasználására, megvalósította, működtette-e a támogatott célkitűzést, továbbá biztosította-e az elektronikus közszolgáltatás feltételeit, a gazdálkodási adatok közzétételével a gazdálkodás nyilvánosságát; megfelelően kialakította-e és működtette-e a belső kontrollokat a költségvetés tervezés, a gazdálkodás és a zárszámadás készítés, valamint a belső ellenőrzés folyamatában, továbbá; megfelelően hasznosították-e a korábbi számvevőszéki ellenőrzések megállapításait, szabályszerűségi 1 és célszerűségi javaslatait. 1 A törvényi előírások betartásának elmulasztásakor a részletes megállapítások fejezetben egységesen a törvénysértés megjelölést alkalmazzuk, mivel az ÁSZ nem tehet különbséget a törvényi előírások között. 9

12 BEVEZETÉS Az ellenőrzés típusa: átfogó ellenőrzés, amely egy ellenőrzés keretében meghatározott területekre összpontosítva alkalmazza a szabályszerűségi, valamint a teljesítmény-ellenőrzés jellemzőit. Az ellenőrzött időszak: a költségvetési egyensúly és az európai uniós támogatás igénybevételére történt felkészülés ellenőrzése esetében a évek, a belső kontrollok kialakítása és működtetése tekintetében a év és a I. negyedév, az Önkormányzat gazdálkodási rendszerének évi átfogó ellenőrzéséről készített jelentésben rögzített javaslatok megvalósítását, hasznosítását, valamint a 2006 óta végzett további ellenőrzések során megfogalmazott javaslatok végrehajtása érdekében a I. negyedév közötti időszakban tett intézkedéseket ellenőriztük. Győr-Moson-Sopron megye lakosainak száma január 1-jén fő volt. A évi önkormányzati képviselő és polgármester választást követően az Önkormányzat 41 tagú Közgyűlésének munkáját nyolc állandó bizottság segítette. A helyi önkormányzat mellett a évi önkormányzati képviselő és polgármester választásokat követően három 2 kisebbségi önkormányzat működött. A Közgyűlés elnöke a évi önkormányzati képviselő és polgármester választás óta tölti be tisztségét, a főjegyző személye november 1-je óta változatlan. Az Önkormányzat feladatainak végrehajtása érdekében a év végén 21 önállóan gazdálkodó és négy részben önállóan gazdálkodó, a év végén 21 önállóan működő és gazdálkodó költségvetési intézményt működtetett. A feladatok ellátásában a évben öt, a évben három gazdasági társasága vett részt. Az Önkormányzat az éves költségvetési beszámolója szerint a évben millió Ft költségvetési bevételt ért el, és millió Ft költségvetési kiadást teljesített. A évben teljesített költségvetési bevételek 2,3%-kal, a költségvetési kiadások 0,3%-kal maradtak el a évben teljesített költségvetési bevételektől és kiadásoktól, a teljesített felhalmozási célú költségvetési bevételek 76%-os (801 millió Ft-os) és kiadások 61%-os (628 millió Ftos) csökkenése következtében. Az Önkormányzat december 31-én a könyvviteli mérleg szerint millió Ft értékű vagyonnal rendelkezett, ami a év végi állományhoz viszonyítva 2%-kal csökkent. A változás több, egymással ellentétes folyamat hatásaként alakult, amelyben meghatározó szerepe a tárgyi eszközök 200 millió forintos (2%-ot elérő) csökkenésének volt. Csökkent a forgóeszközök állománya, amelynek fő oka a pénzeszközök 88 millió Ft összegű csökkenése, amit csak kis részben ellentételezett a követelések 24 millió Ft-os növekedése. Az Önkormányzat saját vagyonának és a tartalékoknak az összege 2276 millió Ft-tal, 22,5%-kal csökkent. A kötelezettségek növekedése meghaladta a 76%-ot, értékben a 2006 millió Ft-ot, ez azonban teljes összegében rövid lejáratú kötelezettség, nagyobbrészt a szállítói követelések 1464 millió Ft összegű (78,5%) növekedéséből származott. 2 cigány, horvát, német kisebbségi önkormányzat 10

13 BEVEZETÉS Az Önkormányzat gazdálkodásában kockázatot jelent, hogy az összes költségvetési bevétel mindössze 30,4%-át éri el a saját bevétel, melynek alakulására csak az intézményi saját bevétel növelésével tud hatást gyakorolni. Az illetékbevétel az összes költségvetési bevétel 9,3%-át biztosította a évben, ami a évihez viszonyítva mindössze 0,4 százalékpontos növekedést mutatott, de a évben már ennél kisebb bevételt tervezett az Önkormányzat. Az összes költségvetési kiadásból a felhalmozási célú költségvetési kiadások részaránya a évhez viszonyítva 2009-re három százalékponttal (közel egyharmadára) esett vissza, a évben 2% volt. A teljesített felhalmozási célú költségvetési kiadások részarányának visszaesését a fejlesztési célú költségvetési bevételek csökkenése idézte elő, amit az európai uniós forrással, hazai támogatás igénybe vételével nem tudott pótolni az Önkormányzat. A év végén indított Kórház korszerűsítési beruházás 3 miatt a felhalmozási célú költségvetési kiadások aránya jelentősen emelkedik. A évi költségvetési rendeletben millió Ft költségvetési bevételt és millió Ft költségvetési kiadást irányoztak elő. Az Önkormányzati hivatalban dolgozó köztisztviselők száma január 1-jén 58 fő, december 31-én 59 fő volt, a költségvetési intézményekben foglalkoztatott közalkalmazottak száma január 1-jén 4335 fő, december 31-én 3612 fő volt. Az Önkormányzat gazdálkodását meghatározó adatokat, mutatószámokat az 1 3. számú mellékletek tartalmazzák. Az Önkormányzat költségvetési és pénzügyi helyzetét az elemző eljárás módszerével vizsgáltuk. E körben elemeztük a költségvetés egyensúlyi helyzetének alakulását, a tervezett és teljesített költségvetési, pénzügyi hiány okait, a hiány finanszírozásának tervezett és teljesített módját, az Önkormányzat pénzügyi helyzetének alakulását az eladósodás és a likviditás szempontjából. Teljesítmény-ellenőrzés módszerével vizsgáltuk, és eredményesség szempontjából értékeltük az Önkormányzat benyújtott pályázatai kapcsolódását a Közgyűlés által meghatározott fejlesztési célkitűzésekhez, valamint felkészültségét a belső szabályozottság, szervezettség terén az európai uniós forrásokra vonatkozó pályázati felhívások figyelésére, a pályázatok készítésére és lebonyolítására. Az ellenőrzés során felmértük, hogy az elektronikus közigazgatási szolgáltatások működtetése érdekében milyen intézkedéseket tettek, továbbá biztosították-e a közérdekű gazdálkodási adatok meghatározott körének honlapon történő közzétételét. A költségvetési gazdálkodás belső kontrolljainak ellenőrzése során vizsgáltuk, hogy az Önkormányzati hivatalban a költségvetés tervezés, a gazdálkodás és a zárszámadás készítés folyamatában a belső kontrollok kialakítása és működése megfelelő biztosítékot ad-e a gazdálkodási feladatok szabályszerű ellátására. Felmértük és minősítettük a költségvetés tervezés, a gazdálkodás és a zárszámadás készítés feladataival, továbbá a pénzügyi-számviteli területen az informatikával kapcsolatosan kialakított kontrollok, valamint azok működésének megfelelőségét. A vizsgálat során értékeltük a belső ellenőrzés szabályozottsá- 3 A projekt megnevezése: Infrastruktúrafejlesztés a győri Petz Aladár Megyei Oktatókórházban, mint egészségpólusban. 11

14 BEVEZETÉS gát, működési feltételeinek kialakítását, meghatározását, továbbá működésének megfelelőségét. Az Önkormányzati hivatalban értékeltük a gazdálkodás folyamatában kulcsszerepet betöltő belső kontrollok működésének megfelelőségét, ennek keretében ellenőriztük a szakmai teljesítés igazolására és az utalvány ellenjegyzésére kialakított kontrollok végrehajtását. Az ellenőrzést a következő, magas kockázatú kifizetésekre folytattuk le 4 : az államháztartáson kívülre teljesített működési és felhalmozási célú pénzeszköz átadásokra, az állományba nem tartozók megbízási díjaira, továbbá a külső szolgáltató által végzett karbantartási, kisjavítási szolgáltatásokra. Az ellenőrzés hatékony elvégzése céljából a vizsgálandó területek kiválasztása során a kockázatokon alapuló megközelítés érvényesült, ezáltal az ellenőrzési erőforrásokat azokra a területekre fókuszáltuk, amelyeken a korábbi ellenőrzési tapasztalatok figyelembevételével legnagyobb a hibák előfordulási valószínűsége. Az ellenőrzési erőforrások ilyen típusú összpontosításával minimálisra csökkenthető a kívánt ellenőrzési bizonyosság eléréséhez szükséges időráfordítás. A pénzügyi-számviteli folyamatokban alkalmazott belső kontrollok kialakításának és működésének ellenőrzésére a vizsgált három terület évi könyvviteli tételeiből területenként egyszerű véletlen mintát vettünk. A kijelölt gazdasági eseményre elvégzett megfelelőségi tesztek alapján értékeltük a kontrollok működésének megfelelőségét a vizsgált három területre külön-külön, majd öszszefoglalóan 5. A helyszíni ellenőrzés megállapításainak részletes dokumentálását megfelelőségi tesztlapokon, ellenőrzési munkalapokon biztosítottuk. Ezeken a teszt- és munkalapokon a minősítés alapjául szolgáló kérdések és a vonatkozó konkrét jogszabályhelyek megjelölése mellett értékeltük a kialakított belső 4 Az önkormányzatok kiemelt előirányzataira vonatkozóan, a vertikális folyamatokra elvégeztük a kockázatok becslését, amelynek eredményeként határoztuk meg a magas kockázatú területeket. 5 A vizsgált három terület egyedi értékelési pontszámait a területek költségvetési súlyával arányosan összegeztük. 12

15 BEVEZETÉS kontrollokban rejlő kockázatokat 6 megfelelőségét 7. és a kialakított kontrollok működésének Az ÁSZ korábbi ellenőrzési javaslatai alapján tett intézkedéseket, illetve azok megvalósítását utóellenőrzés keretében vizsgáltuk. A gazdálkodási rendszer korábbi átfogó ellenőrzése során megfogalmazott javaslatok végrehajtására tett intézkedések megvalósítását ellenőriztük, az egyéb számvevőszéki ellenőrzések során tett javaslatok esetében pedig a kiadott intézkedéseket tekintettük át. A helyszíni ellenőrzés során kitöltött az ellenőrzést végző számvevő és az Önkormányzati hivatal felelős köztisztviselője által aláírt ellenőrzési munkalapokat, azok kitöltési útmutatóit, továbbá a megfelelőségi tesztek dokumentumait a Közgyűlés elnöke részére a számvevői jelentéssel egyidejűleg átadtuk. A jelentést az ÁSZ-ról szóló évi XXXVIII. tv. 25. (1) bekezdése alapján észrevétel közlése céljából megküldtük a Győr-Moson-Sopron Megyei Önkormányzat Közgyűlése elnökének. A kapott tájékoztatást a jelentés 5. számú melléklete tartalmazza. 6 A kialakított belső kontrollokban rejlő kockázatot alacsonynak minősítettük, ha a kontrollok megfelelő védelmet nyújtottak a hibák bekövetkezése ellen. Közepesnek minősítettük a belső kontrollokban rejlő kockázatot, amennyiben a kontrollok a lehetséges hibák többsége ellen védelmet nyújtottak. Magasnak értékeltük a kockázatot, ha a kontrollok kialakításuk hiányában, vagy hiányos kialakításuk miatt nem nyújtottak elegendő védelmet a lehetséges hibákkal szemben. 7 A kontrollok működésének megfelelőségét kiválónak értékeltük abban az esetben, ha azok működése esetleges kisebb, az egységesen meghatározott követelményrendszerben foglalt mértéket el nem érő hiányosságoktól eltekintve megfelelt a hibák megelőzésére és kijavítására meghatározott szabályozásnak és a legmagasabb szintű elvárásoknak. Jónak minősítettük a kontrollok működését, ha a megállapított kisebb (tolerálható mértékű) hiányosságok nem veszélyeztették az ellenőrzött terület hibáinak megelőzését és kijavítását. Amennyiben a kontrollok működésében túl sok hiányosság fordult elő ahhoz, hogy a kontrollok biztosítsák a hibák megelőzését, feltárását, kijavítását és ezáltal veszélyeztették az eredményes, megfelelő működést, a kontroll működésének megfelelősége gyenge minősítést kapott. 13

16 I. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK I. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK Az Önkormányzat évi költségvetési bevételeinek és kiadásainak főösszege emelkedett az előző évhez viszonyítva, a évi költségvetési bevételi és kiadási előirányzatok főösszegei elmaradtak a évitől. Az Önkormányzat a évi költségvetési rendeleteiben a költségvetési bevételek és kiadások egyensúlyát nem biztosította, a tervezett költségvetési kiadások meghaladták a tervezett költségvetési bevételeket. Az Önkormányzat a költségvetési egyensúly biztosításához a költségvetési hiány finanszírozására a évi költségvetési rendeletekben rövid- és hosszú lejáratú hitelek felvételét, valamint bevételt növelő és kiadást csökkentő intézkedések megtételét tervezte, az átmeneti finanszírozási problémák megoldására folyószámla-hitelkeretet hagyott jóvá a Közgyűlés. A évi költségvetési bevételek és kiadások főösszegeinek tervezése során betartották az Áht. vonatkozó előírásait és finanszírozási célú pénzügyi műveleteket, hiányt módosító költségvetési bevételként, vagy kiadásként nem vettek figyelembe AZ ÖNKORMÁNYZAT KÖLTSÉGVETÉSI ÉS PÉNZÜGYI HELYZETÉNEK ÉVI ALAKULÁSA Adatok: millió Ft-ban terv tény terv tény terv tény terv tény terv tény terv tény bevétel kiadás bevétel kiadás bevétel kiadás év év év Tervezett, teljesített működési célú költségvetési bevétel-kiadás Tervezett, teljesített felhalmozási célú költségvetési bevétel-kiadás Tervezett hiány Teljesített hiány A évről a évre a teljesített költségvetési bevételek és kiadások főöszszege növekedett, 2009-ben az előző évhez viszonyítva a költségvetési bevételek és kiadások főösszege is csökkent. A teljesített működési célú költségvetési kiadásokra nem nyújtottak fedezetet a működési célú költségvetési bevételek, de mindhárom évben a tervezettnél kisebb mértékű hiány keletkezett. A felhalmozási célú költségvetési kiadások aránya a költségvetésen belül 2007-ben megközelítette az 5%-ot, a években azonban már a 2%-ot sem érte el. A felhalmozási célú költségvetési kiadásokat a években fedezték az azonos célú költségvetési bevételek, a évben a teljesített felhalmozási célú költségvetési kiadások haladták meg az azonos célú bevételeket, aminek oka az 14

17 I. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK uniós támogatással megvalósuló beruházás előfinanszírozása volt. A tervezett költségvetési hiány mérséklése érdekében a évi költségvetés előkészítésének részeként létszámcsökkentésről, intézmények megszüntetéséről és átszervezéséről döntött a Közgyűlés. A döntések végrehajtásával biztosították a tervezett megtakarítások elérését. A költségvetések végrehajtása során a teljesített pénzügyi hiány a tervezettnél alacsonyabb összegű volt, amit az eredményezett, hogy nagyobb összegű terven felüli költségvetési bevételt értek el, mint amennyi terven felüli költségvetési kiadást teljesítettek. Az év közben keletkezett többletbevételeket és az intézmények feladattal nem terhelt pénzmaradványát a Közgyűlés elvonta. A jóváhagyott, de fel nem vett rövid- és hosszú lejáratú hitelek helyett folyószámlahitelt vettek igénybe, amit a bevételek és kiadások eltérő időpontban történő teljesítése miatt jelentkező, eseti, éven belüli likviditási problémák megoldásán túl a teljesített költségvetési bevételeket meghaladó költségvetési kiadások finanszírozására fordították. A december 31- i hitelállomány a évi 13 millió Ft-ról 2009-re 642 millió Ft-ra emelkedett. Az Önkormányzat eladósodottsága között nőtt, likviditási helyzete gyengült. Az eladósodás növekedése és a fizetőképesség kedvezőtlen változása miatt az Önkormányzat pénzügyi helyzete romlott. Az Önkormányzat fejlesztési célkitűzéseit gazdasági és humán programban, területrendezési tervben, ágazati, szakmai koncepciókban határozta meg, amelyben a megvalósítás lehetséges pénzügyi forrásait figyelembe vették. A Közgyűlés és az intézményvezetők döntései alapján a I. negyedév között európai uniós és közösségi kezdeményezés támogatására 50 pályázatot nyújtottak be, amelyekből 21 támogatásban részesült, 13 elbírálása folyamatban volt, 15 pályázatot tartalmi, formai hibák, szakmai kidolgozatlanság, pályázati források és a jogosultsági feltételek hiánya miatt elutasítottak, egy pályázatot a támogató döntése után visszavontak. Az Önkormányzat évi költségvetési rendeletei tartalmazták az európai uniós forrást igénylő fejlesztési feladatok kiadási és bevételi előirányzatait, a felújítási előirányzatokat célonként, a felhalmozási kiadásokat feladatonként. A években az Ámr. 1 előírása ellenére a költségvetési rendeletekben nem mutatták be a többéves kihatással járó európai uniós forrásból megvalósuló fejlesztési feladatok előirányzatait éves bontásban, valamint elkülönítetten az európai uniós támogatással megvalósuló projektek bevételeit és kiadásait, amelyeket már a évi költségvetési rendelet az Ámr. 2 előírásainak megfelelően tartalmazott. Az európai uniós források igénybevételének és felhasználásának feladatait a években a hivatali SzMSz-ben, a pályázati szabályzatban, valamint a köztisztviselők munkaköri leírásaiban meghatározták. Rögzítették az európai uniós forrásokra vonatkozó pályázatokkal összefüggésben az önkormányzati szintű pályázatkoordinálás feladatait, felelőseit, továbbá előírták a pályázatok önkormányzati szintű nyilvántartás vezetésének kötelezettségét és módját. Szabályozták a pályázatfigyelést végzők és a döntési, illetve döntéselőterjesztési jogkörrel rendelkezők közötti információ-szolgáltatási kötelezettséget, valamint meghatározták a pályázatfigyelés, pályázatkészítés, fejlesztési feladat lebonyolítás rendjét. Az Önkormányzati hivatalban a pályázatfigyelés, pályázatkészítés és fejlesztési feladat lebonyolításának személyi és szervezeti feltételeit kialakították. A Közgyűlés elnöke nyolc, az intézményvezetők két pályá- 15

18 I. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK zat készítésére kötöttek szerződést külső szervezettel, amelyekben előírták a pályázat tartalmi és formai követelményei biztosítására, a pályázat céljának számszerűsíthető eredményei egyértelmű meghatározására vonatkozóan a pályázatkészítő felelősségét, további egy fejlesztési feladat lebonyolítása esetében rögzítették a támogatott fejlesztési célkitűzés megvalósításának kötelezettségét, a kapcsolattartás és az ellenőrzés rendjét, valamint a személyre szóló felelősségi szabályokat. Az Önkormányzat között eredményesen készült fel belső szabályozottság és szervezettség terén az európai uniós források igénybevételére és felhasználására. A gazdasági és humán programban, a területrendezési tervben, az ágazati, szakmai koncepciókban megfogalmazott fejlesztési célkitűzésekhez kapcsolódtak az európai uniós támogatások, szabályozták a pályázatfigyelést végzők és a döntési, illetve a döntés előterjesztési jogkörrel rendelkezők közötti információszolgáltatási kötelezettséget. Az Önkormányzati hivatalon belül biztosították a pályázatfigyelés, esetenként külső szervezet igénybevételével a pályázatkészítés és a fejlesztési feladat lebonyolításának személyi, szervezeti feltételeit. A külső szervezettel a pályázatkészítésre kötött szerződésekben meghatározták a pályázat szakmai és formai követelményeinek biztosítására vonatkozóan a pályázatkészítő felelősségét, valamint előírták a fejlesztési feladat lebonyolítását végző ellenőrzési kötelezettségét. Az éves belső ellenőrzési terveket megalapozó kockázatelemzés a évben nem, a években kiterjedt az európai uniós forrásokkal támogatott fejlesztési feladatokra. Az Önkormányzat rendelkezett a évekre vonatkozó, helyzetelemzéssel alátámasztott informatikai stratégiával, amelyben az e-közszolgáltatási feladatok 4. elektronikus szolgáltatási szintű megvalósítását tervezték. Az e- közszolgáltatási feladatok ellátását a évben a 2. elektronikus szolgáltatási szinten, az Informatikai csoport köztisztviselőivel, a saját számítógépes információs rendszeren keresztül, vásárolt programok üzemeltetésével biztosították. Az Önkormányzati hivatal a évben elindította hivatali kapu létesítése iránti kérelmét. Az e-közszolgáltatási feladatot ellátó informatikai rendszer ügyfelek általi igénybevételét nem vizsgálták. A főjegyző az Önkormányzat honlapján a évben közzétette az Önkormányzat által nyújtott nem normatív, céljellegű működési és fejlesztési, valamint az intézmények által nyújtott fejlesztési támogatások kedvezményezettjei nevét, a támogatás célját, összegét, a megvalósítás helyét, továbbá az Önkormányzat pénzeszközeinek felhasználásával, a vagyonnal való gazdálkodással összefüggő a nettó ötmillió Ft-ot elérő vagy azt meghaladó értékű, építési beruházásra és szolgáltatás megrendelésére vonatkozó szerződések típusát, tárgyát, a szerződést kötő felek nevét, a szerződések értéket, valamint a határozott időre kötött szerződések időtartamát. Az Önkormányzat a évi költségvetési beszámolójának szöveges indoklását az Ámr. 1 ben és az Áhsz-ben foglaltak szerint a főjegyző a honlapon közzétette. Az Önkormányzati hivatalban a évben a költségvetés tervezési és a zárszámadás-készítési folyamatok szabályozottsága alacsony kockázatot jelentett a feladatok megfelelő, szabályszerű végrehajtásában, mivel a főjegyző 16

19 I. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK a FEUVE rendszer keretében a gazdasági szervezet ügyrendjében szabályozta a költségvetés tervezés és zárszámadás készítés rendjét, meghatározta az intézmények részére a költségvetési javaslat összeállításával kapcsolatos követelményeket. Az Önkormányzati hivatalban a évben a költségvetés tervezési és zárszámadás készítési folyamatban a működésbeli hibák megelőzésére, feltárására, kijavítására kialakított belső kontrollok működésének megfelelősége kiváló volt, mivel a főjegyző az előírásoknak megfelelően ellenőriztette, hogy a költségvetési intézmények teljesítették-e a költségvetési javaslat összeállításával kapcsolatban részükre meghatározott követelményeket, az intézmények és az Önkormányzati hivatal szervezeti egységeinek költségvetési igényei megalapozottak, indokoltak és teljesíthetők-e, a költségvetés tervezéséhez készített intézményi mutatószám felmérés adatai megalapozottak-e. A évi zárszámadás készítés folyamatában ellenőrizték, az intézmények által az állami hozzájárulásokkal történő elszámoláshoz közölt mutatószámok adatainak megbízhatóságát, az intézmények pénzmaradvány megállapításának szabályszerűségét. Az Önkormányzati hivatalban a gazdálkodási, a pénzügyi-számviteli és a folyamatba épített ellenőrzési feladatok szabályozottsága alacsony kockázatot jelentett a feladatok megfelelő, szabályszerű végrehajtásában, mivel a főjegyző a FEUVE rendszer keretében szabályozta a gazdasági szervezet felépítését és feladatait, jóváhagyta a gazdasági szervezet ügyrendjét, számviteli politikáját és a kapcsolódó szabályzatokat, a számlarendet. A főjegyző a kötelezettségvállalás, ellenjegyzés, utalványozás és érvényesítés rendjét szabályozta, rendelkezett a szakmai teljesítés igazolásának módjáról, kijelölte a szakmai teljesítésigazolást végző személyeket, az érvényesítőket írásban megbízta. Az Önkormányzati hivatalban a évben az államháztartáson kívülre történő működési és felhalmozási célú pénzeszközátadásokkal, az állományba nem tartozók megbízási díjaival, valamint a külső szolgáltatók által végzett karbantartással, kisjavítással kapcsolatos kifizetések során a belső kontrollok működésének megfelelősége kiváló volt, mivel a szakmai teljesítés igazolására a főjegyző által kijelölt személyek a szerződések, megrendelések, a megállapodások teljesítésének, a kiadások jogosultságának, összegszerűségének ellenőrzését a helyi szabályozásban előírt módon elvégezték. Az utalványok ellenjegyzője meggyőződött a gazdálkodásra vonatkozó szabályok betartásáról, továbbá ellenőrizte a szakmai teljesítésigazolás és az érvényesítés megtörténtét. Az Önkormányzati hivatalban a pénzügyi-számviteli feladatoknál használt programok nem érhetők el informatikai hálózaton keresztül, integrált pénzügyi-számviteli rendszert nem vezettek be. Közbenső intézkedéssel a főjegyző elrendelte az integrált pénzügyi-számviteli rendszer bevezetése lehetőségének felmérését. A pénzügyi-számviteli tevékenységhez kapcsolódó feladatok szabályozásának hiányosságai összességében alacsony kockázatot jelentettek az informatikai feladatok megfelelő, szabályszerű végrehajtásában, mivel az Önkormányzati hivatal rendelkezett hozzáférési jogosultságokra vonatkozó eljárásrenddel, a pénzügyi-számviteli rendszerből lekérhető az ellenőrzési lista, a pénzügyi-számviteli programoknál a mentési eljárások szabályozottak, üzletmenet folytonossági és katasztrófa elhárítási tervvel rendelkeztek. Annak ellenére összességében alacsony volt a kockázat, hogy a pénzügyi-számviteli rendszerből lekérhető ellenőrzési listából nem állapítható meg, hogy melyik azono- 17

20 I. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK sítóval végezték a műveleteket, a program-változások ellenőrzésére, tesztelésére vonatkozó eljárások nem szabályozottak. Az Önkormányzati hivatalban a évben a pénzügyi-számviteli tevékenységhez kapcsolódó informatikai feladatoknál a kialakított belső kontrollok működésének megfelelősége jó volt, mivel a hozzáférési jogosultságokra vonatkozó nyilvántartás teljeskörűségét és naprakészségét biztosították, ellenőrizték, hogy az elmentett állományokból a pénzügyi-számviteli adatok teljes körűen helyreállíthatók, merevlemezre mentették az Önkormányzati hivatalban a Számv. tv-ben előírt adatokat, azonban a szabályozásban foglaltak ellenére a főkönyvi könyvelési rendszerben a hozzáférési jogosultságok ellenőrizhetőségét nem biztosították, nem dokumentálták a pénzügyi-számviteli program elemeire vonatkozó változáskezelési eljárásokat. A főjegyző a hiányosságok megszüntetésére utasítást adott ki. A belső ellenőrzés szervezeti kereteinek kialakítása és szabályozása a belső ellenőrzési feladatok megfelelő, szabályszerű végrehajtásában alacsony kockázatot jelentett, mivel az Önkormányzat a belső ellenőrzési feladatok ellátására a főjegyzőnek közvetlenül alárendelt kétfős Ellenőrzési csoportot hozott létre, a hivatali SzMSz-ben meghatározták a belső ellenőrzést végző egység jogállását, feladatait, a belső ellenőrzési vezető személyét, feladatait, a belső ellenőrzési kézikönyvet a főjegyző jóváhagyta. A belső ellenőrök rendelkeztek az előírt iskolai végzettséggel, funkcionális függetlenségüket biztosították. A belső ellenőrzés rendelkezett kockázatelemzésen alapuló stratégiai tervvel, valamint a Közgyűlés által elfogadott éves ellenőrzési tervvel. A belső ellenőrzési vezető jóváhagyásával elkészítették az ellenőrzések lefolytatásához az ellenőrzési programokat. Az Önkormányzati hivatalban a évben a belső ellenőrzés megfelelősége kiváló volt, mivel az Önkormányzatnál a belső ellenőrzés ellátásának módja megfelelt az előírásoknak. A főjegyző a évi módosított ellenőrzési tervben foglaltaknak megfelelően gondoskodott a költségvetési szervek ellenőrzésének végrehajtásáról, a magas kockázatúnak értékelt területek ellenőrzését elvégezték. Egy magas kockázatúnak értékelt intézmény tervezett ellenőrzése intézmény átszervezés miatt elmaradt, amit a évre ütemeztek. Az ellenőrzéseket az Önkormányzati hivatalban és az intézményekben a belső ellenőrzési vezető által jóváhagyott ellenőrzési program alapján hajtották végre. Az ellenőrzöttek az intézkedési terveket megküldték a belső ellenőrzési vezető részére, aki az elvégzett ellenőrzésekről, valamint a jelentésben tett megállapításokról, a javaslatok hasznosulásáról az előírt tartalommal vezette a nyilvántartást. A I. negyedévében a tervezett ellenőrzéseket az Önkormányzati hivatalban és három intézményben elvégezték. A főjegyző az Ámr. 1 előírásainak megfelelően értékelte a belső kontrollok működését és eleget tett nyilatkozattételi kötelezettségének. A Közgyűlés elnöke az Ötv. előírásai szerint a zárszámadási rendelettervezettel egyidejűleg a Közgyűlés elé terjesztette a költségvetési szervek éves ellenőrzési tapasztalatai alapján elkészített évi összefoglaló jelentést. Az ÁSZ az Önkormányzat gazdálkodási rendszerét a évben ellenőrizte átfogó jelleggel, amelynek során 10 szabályszerűségi és egy célszerűségi javaslatot tett. A javaslatok 90%-ára a Közgyűlés elnöke és a főjegyző a közbenső egyeztetés során intézkedett, az akadálymentesítési feladatok megvalósítására vonatkozó tervet a Közgyűlés elfogadta. Az ÁSZ ellenőrzés tapasztalatait a Közgyűlés megtárgyalta. A javaslatokat teljes körűen hasznosították. A végrehajtott javaslatok a jóváhagyott előirányzatokon belüli gazdálkodásra, a köve- 18

21 I. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK telések elengedési módjának és eseteinek, továbbá a törzsvagyon körébe tartozó vagyontárgyak elidegenítése esetén a besorolás megváltoztatásának, módjának meghatározására és végrehajtására, a céljelleggel nyújtott támogatásokról szóló döntések és a belső ellenőrzési rendszer szabályszerűségére vonatkoztak. Az Önkormányzat évi zárszámadási rendeletében bemutatták a közvetett támogatásokat szöveges indoklással, az otthont nyújtó utógondozói ellátásra szerződést kötöttek, valamint a Közgyűlés döntése alapján a középületeknél akadálymentesítési munkákat végeztek. A javaslatok hasznosítása eredményeként biztosították a jóváhagyott előirányzatokon belüli gazdálkodást, javult a vagyongazdálkodás szabályozottsága, a céljelleggel nyújtott támogatások, a belső ellenőrzés szabályszerűsége. Az ÁSZ a helyi önkormányzatokat évben megillető normatív hozzájárulás és normatív részesedésű személyi jövedelemadó elszámolásának ellenőrzése során az Önkormányzatnál készült jelentésében öt célszerűségi javaslatot fogalmazott meg. A javaslatok megvalósítására a főjegyző intézkedési tervet készített, amelynek elfogadásával és végrehajtásával mind az öt javaslatot hasznosították. Az ÁSZ által az Önkormányzat gazdálkodási rendszerének évi átfogó ellenőrzése, valamint a évben végzett további ellenőrzés során tett szabályszerűségi és célszerűségi javaslatok 100%-ban hasznosultak. A helyszíni ellenőrzés megállapításainak hasznosítása mellett javasoljuk: a Közgyűlés elnökének a munka színvonalának javítása érdekében kezdeményezze, hogy a Közgyűlés a jelentésben foglaltakat tárgyalja meg. 19

22 II. RÉSZLETES MEGÁLLAPÍTÁSOK II. RÉSZLETES MEGÁLLAPÍTÁSOK 1. AZ ÖNKORMÁNYZAT KÖLTSÉGVETÉSI ÉS PÉNZÜGYI HELYZETE 1.1. A tervezett költségvetési bevételek és kiadások alapján a költségvetési egyensúly, a költségvetési hiány alakulása, a hiány tervezett finanszírozási módja, valamint a költségvetési hiány megállapításának szabályszerűsége Az Önkormányzatnál a tervezett költségvetési bevételek és kiadások között folyamatosan emelkedtek. A tervezett költségvetési bevételek növekedése az előző évihez viszonyítva (az évek sorrendjében) 0,5%, 6,9% és 0,4% volt, míg a költségvetési kiadások 3,0%-kal, 4,6%-kal és 0,9%-kal nőttek. Az Önkormányzat a évi költségvetési rendeleteiben a költségvetési bevételek és kiadások egyensúlyát nem biztosította, mivel a tervezett költségvetési bevételek nem nyújtottak fedezetet a tervezett költségvetési kiadásokra. A költségvetési hiány okai között mind a négy évben szerepet játszottak a működési célú költségvetési bevételek hiánya és a tervezett felhalmozási célú költségvetési bevételeket meghaladó összegben tervezett, felhalmozási célú költségvetési kiadások. AZ ÖNKORMÁNYZAT TERVEZETT KÖLTSÉGVETÉSI BEVÉTELÉNEK, KIADÁSÁNAK ÉS EGYENSÚLYI HELYZETÉNEK ALAKULÁSA év év 2009.év 2010.év Költségvetési bevétel Költségvetési kiadás Költségvetési bevétel Költségvetési kiadás Költségvetési bevétel Költségvetési kiadás Költségvetési bevétel Költségvetési kiadás Tervezett működési célú költségvetési bevételek/kiadások Tervezett felhalmozási célú költségvetési bevételek/kiadások Adatok:millió Ft-ban Hiány A tervezett költségvetési hiányon belül meghatározó volt a működési hiány mértéke, a években az évek sorrendjében a tervezett hiány 95,4%-a, 78,5%-a, 65,9%-a, illetve 72,3%-a működési hiány volt. A költségvetési kiadásokon belül a működési célú előirányzatok aránya volt a meghatározó, az évek sorrendjében 95,2%, 97,4%, 97,3%, illetve 92,5%. 20