JELENTÉS. Kecskemét Megyei Jogú Város Önkormányzata gazdálkodási rendszerének évi átfogó ellenőrzéséről november

Átírás

1 JELENTÉS Kecskemét Megyei Jogú Város Önkormányzata gazdálkodási rendszerének évi átfogó ellenőrzéséről november

2 3. Önkormányzati és Területi Ellenőrzési Igazgatóság Átfogó Ellenőrzések Főcsoport Iktatószám: V /24/17/2007. Témaszám: 845 Vizsgálat-azonosító szám: V0327 Az ellenőrzést felügyelte: Dr. Lóránt Zoltán főigazgató Az ellenőrzés végrehajtásáért felelős: Dr. Sepsey Tamás főigazgató-helyettes Az ellenőrzést vezette: Csecserits Imréné főcsoportfőnök-helyettes Az ellenőrzést végezték: Dr. Botta Tibor számvevő tanácsos dr. Csikai Zsolt irodavezető, főtanácsadó Szenténé Tubak Klára számvevő tanácsos A témához kapcsolódó eddig készített számvevőszéki jelentések: címe Jelentés a Magyar Köztársaság évi költségvetése végrehajtásának ellenőrzéséről Függelék: a helyi önkormányzatokat a évben megillető normatív állami hozzájárulás elszámolásának ellenőrzése kötött felhasználású támogatások évi felhasználásának ellenőrzése Jelentés a helyi és a helyi kisebbségi önkormányzatok gazdálkodásának átfogó ellenőrzéséről Jelentés a középiskolai kollégiumok fenntartásának és fejlesztésének ellenőrzéséről Jelentés a Magyar Köztársaság évi költségvetése végrehajtásának ellenőrzéséről Függelék: a helyi önkormányzatokat a évben megillető normatív hozzájárulás elszámolásának ellenőrzése kötött felhasználású támogatások évi felhasználásának ellenőrzése sorszáma Jelentéseink az Országgyűlés számítógépes hálózatán és az Interneten a címen is olvashatóak.

3 TARTALOMJEGYZÉK BEVEZETÉS 11 I. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK 15 II. RÉSZLETES MEGÁLLAPÍTÁSOK Az Önkormányzat költségvetési és pénzügyi helyzete A tervezett költségvetési bevételi és kiadási előirányzatok, valamint a költségvetési egyensúly alakulása A költségvetési bevételek és kiadások teljesítése, a pénzügyi egyensúlyi helyzet alakulása Az Önkormányzat felkészültsége az Európai Uniós források igénylésére és felhasználására, valamint az e-közigazgatási feladatok ellátására Az európai uniós források igénybevételére és a várható támogatás felhasználásának szervezettségére történt felkészülés és a belső szabályozottság értékelése A fejlesztési célkitűzések meghatározása Az európai uniós forrásokhoz kapcsolódóan a pályázatfigyelés, a pályázatkészítés, valamint az európai uniós támogatással megvalósuló fejlesztés lebonyolítási belső rendjének szabályozottsága, a végrehajtás személyi, szervezeti feltételei Az európai uniós forrással támogatott fejlesztés megvalósítása Az e-közigazgatási feladatok előkészítése, bevezetése A költségvetési gazdálkodás belső kontrollrendszere A szabályozottság kockázata a költségvetés tervezési, gazdálkodási, beszámolási és a folyamatba épített ellenőrzési feladatainál A belső kontrollok érvényesülése az önkormányzati források szabályszerű felhasználásában, a költségvetési tervezés, gazdálkodás, beszámolás folyamataiban Az ellenőrzési kötelezettség teljesítése, javaslatainak hasz-nosulása Az ÁSZ korábbi ellenőrzési javaslatai alapján készített intézkedési terv végrehajtása, eredményessége Az Önkormányzat gazdálkodási rendszerének átfogó ellenőrzése során tett javaslatok végrehajtására tervezett intézkedések megvalósulása 55 1

4 4.2. A zárszámadáshoz kapcsolódó (állami hozzájárulások, támogatások igénylésének és felhasználásának ellenőrzése), valamint a további vizsgálatok esetében a megállapítások, javaslatok alapján tett intézkedések 59 MELLÉKLETEK 1. számú Az Önkormányzat gazdálkodását meghatározó adatok, mutatószámok (1 oldal) 2. számú Az önkormányzati vagyon alakulása (1 oldal) 3. számú Az Önkormányzat évi költségvetési előirányzatainak és azok pénzügyi teljesítéseinek alakulása (1 oldal) 4. számú 1. számú Nyilatkozat a tervezett és teljesített költségvetési adatoknak a megelőző évhez viszonyított jelentős, ±10%-ot meghaladó változásának indokolásáról, amennyiben azt az Önkormányzat által ellátott feladatok változása indokolta (2 oldal) 5. számú 1. számú Tanúsítvány az európai uniós forrásokkal támogatott célok és programok tervezett és teljesített adatairól évekre (4 oldal) 6. számú Dr. Zombor Gábor úr, Kecskemét Megyei Jogú Város Önkormányzata polgármesterének észrevétele (1 oldal) 2

5 RÖVIDÍTÉSEK JEGYZÉKE Törvények Áht. Eisztv. Htv. Kbt. közoktatási törvény Ötv. Számv. tv. szociális törvény Tkt. tv. az államháztartásról szóló évi XXXVIII. törvény az elektronikus információszabadságról szóló évi XC. törvény a helyi önkormányzatok és szerveik, a köztársasági megbízottak, valamint egyes centrális alárendeltségű szervek feladat- és hatásköreiről szóló évi XX. törvény a közbeszerzésekről szóló évi XL. törvény a közoktatásról szóló1993. évi LXXIX törvény a helyi önkormányzatokról szóló évi LXV. törvény a számvitelről szóló évi C. törvény A szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló évi III. törvény a települési önkormányzatok többcélú kistérségi társulásairól szóló évi CVII. törvény Rendeletek Ámr. az államháztartás működési rendjéről szóló 217/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet Ber. a költségvetési szervek belső ellenőrzéséről szóló 193/2003. (XI. 26.) Korm. rendelet évi költségvetési rendelet évi zárszámadási rendelet évi költségvetési rendelet évi zárszámadási rendelet évi költségvetési rendelet évi zárszámadási rendelet évi költségvetési rendelet Kecskemét Megyei Jogú Város Önkormányzatának 5/2004. (II. 16.) számú rendelete Kecskemét Megyei Jogú Város Önkormányzatának évi költségvetéséről Kecskemét Megyei Jogú Város Önkormányzatának 14/2005. (IV. 25.) számú rendelete az Önkormányzat évi zárszámadásáról és a pénzmaradvány jóváhagyásáról Kecskemét Megyei Jogú Város Önkormányzatának 7/2005. (II. 21.) számú rendelete Kecskemét Megyei Jogú Város Önkormányzatának évi költségvetéséről Kecskemét Megyei Jogú Város Önkormányzatának 21/2006. (IV. 28.) számú rendelete az Önkormányzat évi zárszámadásáról és a pénzmaradvány jóváhagyásáról Kecskemét Megyei Jogú Város Önkormányzatának 13/2006. (II. 20.) számú rendelete Kecskemét Megyei Jogú Város Önkormányzatának évi költségvetéséről Kecskemét Megyei Jogú Város Önkormányzatának 21/2007. (IV. 23.) számú rendelete az Önkormányzat évi zárszámadásáról és a pénzmaradvány jóváhagyásáról Kecskemét Megyei Jogú Város Önkormányzatának 7/2007. (II. 19.) számú rendelete Kecskemét Megyei Jogú Város Önkormányzatának évi költségvetéséről 3

6 SzMSz Kecskemét Megyei Jogú Város Önkormányzatának 47/1998. (XII. 21.) számú rendelete a Közgyűlés Szervezeti és Működési Szabályzatáról vagyongazdálkodási rendelet Vhr. Szórövidítések áfa ÁSZ BM Önerő Alap támogatás Ellenőrzési csoport e-közigazgatás Európai uniós pályázati csoport FEUVE gazdasági program GVOP GVOP elektronikus szolgáltatások fejlesztési feladat GVOP szélessávú hálózat építési feladat HEFOP ISPA Kecskemét Megyei Jogú Város Önkormányzatának 21/1993. (X. 28.) számú rendelete a vagyonának meghatározásáról, a vagyon feletti tulajdonjog gyakorlásának szabályozásáról az államháztartás szervezetei beszámolási és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 249/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet általános forgalmi adó Állami Számvevőszék A Magyar Köztársaság évi költségvetéséről szóló évi CXXXVII. tv. 5. számú mellékletének 12. pontja alapján központi költségvetési hozzájárulást biztosít a helyi önkormányzatok és jogi személyiségű társulásaik számára, azok Európai uniós fejlesztési célú pályázataihoz szükséges saját forrás kiegészítésére Kecskemét Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala Jegyezői Osztályának Ellenőrzési Csoportja elektronikus közigazgatás Kecskemét Megyei Jogú Város Polgármesteri hivatala Képviselő-testületi Osztályának Európai uniós pályázati csoportja folyamatba épített, előzetes és utólagos vezetői ellenőrzés az Önkormányzat évekre vonatkozó gazdasági programja, amelyet a Közgyűlés 153/2004. (III. 24.) számú határozatával fogadott el Gazdasági Versenyképesség Operatív Program a GVOP Az önkormányzatok információszolgáltató tevékenységének fejlesztésére vonatkozó pályázat keretében elnyert Elektronikus közigazgatási szolgáltatások megvalósítása Kecskeméten és környékén fejlesztési feladat A GVOP Szélessávú hálózat önkormányzatok általi kiépítésének támogatása Magyarország üzletileg kevésbé vonzó településein témájú pályázat keretében elnyert Szélessávú Internet bevezetése Kecskemét és külső területein fejlesztési feladat Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program a Strukturális Politikák Csatlakozás Előtti Eszköze (Instrument for Struktural Policies for Pre-Accession), amelynek fő célja a csatlakozásra váró országok felkészítése a Kohéziós Alap támogatásának fogadására, valamint a közlekedési és környezetvédelmi infrastruktúra területén a csatlakozást hátráltató konkrét problémák megoldása 4

7 IT jegyző Jegyzői osztály KEHI Képviselőtestületi osztály informatikai technológia Kecskemét Megyei Jogú Város Önkormányzatának Jegyzője Kecskemét Megyei Jogú Város Önkormányzata Polgármesteri Hivatalának Jegyzői Osztálya Kormányzati Ellenőrzési Hivatal Kecskemét Megyei Jogú Város Önkormányzata Polgármesteri Hivatalának Képviselőtestületi Osztálya Kincstár Magyar Államkincstár KIOP Környezetvédelmi és Infrastruktúrafejlesztés Operatív Program KIOP hulladékgazdálkodási feladat Közgyűlés közreműködő szervezet KvVM NFH NFT ÖNHIKI Önkormányzat pályázati szabályzat PEA A KIOP Egészségügyi és építési bontási hulladékkezelése intézkedés keretében elnyert Komplex építési-és bontási hulladékgazdálkodási rendszer Kecskemét és térségében fejlesztési feladat Kecskemét Megyei Jogú Város Önkormányzatának Közgyűlése A GVOP-nál az IT Információs Társadalom Informatikai és Távközlési Szolgáltató Közhasznú Társaság, a évben Vállalkozói Támogatásközvetítő Zrt., a KIOP-nál a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Nemzeti Fejlesztési Hivatal Nemzeti Fejlesztési Terv önhibáján kívül hátrányos helyzetben lévő önkormányzatok támogatása Kecskemét Megyei Jogú Város Önkormányzata a Közgyűlés 56/2004.(II. 11.) számú határozatával jóváhagyott Pályázati szabályzat Kecskemét Megyei Jogú Város Önkormányzatának és önálló intézményeinek pályázati rendjéről Pályázat Előkészítő Alap 5

8

9 ÉRTELMEZŐ SZÓTÁR 1. elektronikus szolgáltatási szint 2. elektronikus szolgáltatási szint 3. elektronikus szolgáltatási szint 4. elektronikus szolgáltatási szint európai uniós források felhasználása fejlesztési feladat (projekt) fejlesztési célkitűzés Az 1044/2005. (V. 11.) Korm. határozat alapján olyan elektronikus szolgáltatási szint, információs, tájékoztató szolgáltatás, amely csak általános információkat közöl az adott üggyel kapcsolatos teendőkről és a szükséges dokumentumokról. Az 1044/2005. (V. 11.) Korm. határozat alapján olyan elektronikus szolgáltatási szint, egyirányú kapcsolatot biztosító szolgáltatás, amely az 1. szinten túl biztosítja az adott ügy intézéséhez szükséges dokumentumok, nyomtatványok letöltését, és azok ellenőrzéssel vagy ellenőrzés nélküli elektronikus kitöltését, amely esetben a dokumentumok benyújtása hagyományos úton történik. Az 1044/2005. (V. 11.) Korm. határozat alapján olyan elektronikus szolgáltatási szint, kétirányú kapcsolatot biztosító szolgáltatás, amely közvetlen vagy ellenőrzött kitöltésű dokumentum segítségével biztosítja az elektronikus adatbevitelt és a bevitt adatok ellenőrzését. Az ügy indításához, intézéséhez személyes megjelenés nem szükséges, de az ügyhöz kapcsolódó közigazgatási döntés (határozat, egyéb aktus) közlése, valamint a kapcsolódó illeték- vagy díjfizetés hagyományos úton történik. Az 1044/2005. (V. 11.) Korm. határozat alapján olyan elektronikus szolgáltatási szint, amely teljes közvetlen kétirányú ügyintézési folyamatot biztosító szolgáltatás, az ügyhöz kapcsolódó közigazgatási döntések elektronikus úton való közlésével, a kapcsolódó illeték- vagy díjfizetés elektronikus úton történő intézésével. Az elnyert európai uniós források lehívása a támogatott projekt megvalósítása érdekében, a fejlesztés lebonyolítása során a felmerült kiadások finanszírozására. Az a fejlesztési feladat, amely illeszkedik az Európai Unió, illetve a Nemzeti Fejlesztési Terv által támogatott programokhoz. Az Európai Unió, illetve a Nemzeti Fejlesztési Terv által meghirdetett programokhoz kapcsolódó, támogatott projektek megvalósításához használhatók fel az európai uniós források. A fejlesztési feladat (projekt) tartalmilag és formailag részletesen kidolgozott, megfelelő pénzügyi háttérrel és végrehajtási ütemezéssel rendelkező fejlesztési terv. Az Önkormányzat által ellátott kötelező vagy önként vállalt feladatok mennyiségi (minőségi) fejlesztésére vonatkozó terv. A mennyiségi fejlesztés megvalósulhat beszerzéssel, létesítéssel, bővítéssel, átalakítással. 7

10 fejlesztés lebonyolítás (projekt menedzseri tevékenység) közösségi programok közreműködő szervezet Norvég Alap Az európai uniós források felhasználásával megvalósuló fejlesztésre irányuló műszaki, gazdasági (pénzügyi) tevékenységet magában foglaló szervezési, irányítási szolgáltatás. A szervezési szolgáltatás kiterjedhet a pályázatkészítésre, a közbeszerzési eljárás lebonyolításán keresztül a folyamatos műszaki ellenőrzésre, a pénzügyi elszámolásra, a műszaki átadás-átvételre, az üzembe helyezésre, illetve a fejlesztési folyamat egyes elemeire. Az Európai Unió a tagállamok közötti együttműködés ösztönzését, az oktatásban és szakképzésben részt vevő intézmények fejlesztésének támogatását, a minőségi oktatás és szakképzés elősegítését az úgynevezett közösségi programokon keresztül valósítja meg. Közösségi programoknak a gazdasági és társadalmi élet szinte minden területét átfogó közösségi politikák végrehajtását szolgáló programokat nevezzük. (Ezek a területek pl. az ipar, az oktatás, a környezetvédelem, az egészség, a kultúra stb.) A közreműködő szervezetek az európai uniós támogatást elnyert kedvezményezettekkel a kapcsolattartó szervek. Az operatív programok közreműködő szervezetei befogadják, nyilvántartják, döntésre előkészítik a pályázatokat, rögzítik a támogatással kapcsolatos adatokat az Egységes monitoring informatikai rendszerben, elvégzik a támogatások előzetes (szerződéskötést megelőző), közbenső (a pénzügyi elszámolás, finanszírozás folyamatában végzett) és utólagos (a támogatott projekt pénzügyi lezárását megelőző) ellenőrzését. Az önkormányzatoknál a leggyakrabban előforduló operatív program a Regionális Fejlesztési Operatív Program végrehajtásában közreműködő szervezetek a VÁTI Kht. És a regionális fejlesztési ügynökségek. A Kohéziós alap két közreműködő szervezete (Gazdasági és Közlekedési Minisztérium, Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium) a támogatott projektek végrehajtásához kapcsolódó operatív feladatokat látják el. Ennek keretében megkötik a szerződéseket a projekt kedvezményezettjével, folyamatosan nyomon követik a teljesítéseket, lebonyolítják a támogatások kifizetését, vezetik az Egységes monitoring informatikai rendszert. Az Európai Unió tíz újonnan csatlakozott országa részére Norvégia kétoldalú szerződésekkel létre hozta a Norvég Finanszírozási Mechanizmust (Norvég Alap). Az intézkedés célja, hogy támogassa azokat a beruházásokat, fejlesztéseket, kutatásokat, melyek az alábbi kiemelt területekhez kapcsolódnak: - Környezetvédelem Fenntartható fejlődés Az európai örökség megőrzése Humánerőforrás-fejlesztés és oktatás Egészségügy Gyermek és ifjúság Regionális fejlesztés és határon átnyúló együttműködés Bel- és igazságügyi együttműködés Tudomány, kutatás, közös kutatási tevékenység. A támogatás eszközbe- 8

11 szerzésre, ingatlanfejlesztésre, szakmai programok megvalósítására fordítható. operatív program Az Európai Bizottság által jóváhagyott, a Közösségi Támogatási Keret végrehajtására vonatkozó, több évre szóló intézkedésekhez kapcsolódó prioritások egységes rendszerét tartalmazó dokumentum. A strukturális alapok operatív programjai: Agrár és Vidékfejlesztési Operatív Program (AVOP); Gazdasági Versenyképesség Operatív Program (GVOP); Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program (HEFOP); Környezetvédelmi és Infrastruktúra-fejlesztési Operatív Program (KIOP); Regionális Fejlesztési Operatív Program (ROP). Pályázat Előkészítő Alap A Pályázat Előkészítő Alap (PEA) célja olyan színvonalas projektek teljes körű előkészítése, amelyek megvalósítása az Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA), illetve az Európai Szociális Alap (ESZA) támogatásának elnyerése esetén a közötti időszakban megkezdődhet. A PEA nem közvetlen anyagi támogatást nyújt a projekt ötletek megvalósításához, hanem olyan szakmai hátteret, adminisztratív, valamint szervezést, stb. segítséget, melynek eredményeként a kiválasztott projekt ötletekből az EU-csatlakozás után akár azonnal beadható, tökéletesen előkészített, kész pályázatok születhetnek. projekt előrehaladási jelentés (PEJ) támogatási szerződés A Strukturális Alapok által társfinanszírozott projektek megvalósítása során a kedvezményezetteknek a támogatási szerződésben meghatározott időközönként, általában negyedévente, a támogatás kifizetési kérelmekhez kapcsolódóan pár oldalas projekt előrehaladási jelentéseket kell benyújtaniuk. A projekt előrehaladási jelentés jóváhagyása a további támogatások kifizetésének előfeltétele. A közreműködő szervezeteknek a kedvezményezett önkormányzattal kötött szerződése, amely a támogatás felhasználásának részletes feltételeit tartalmazza. 9

12

13 JELENTÉS Kecskemét Megyei Jogú Város Önkormányzata gazdálkodási rendszerének évi átfogó ellenőrzéséről BEVEZETÉS Az Ötv. 92. (1) bekezdése, az Állami Számvevőszékről szóló XXXVIII. törvény 2. (3) bekezdése, valamint az Áht. 120/A. (1) bekezdése alapján az önkormányzatok gazdálkodását az Állami Számvevőszék ellenőrzi. Az ellenőrzésre az Országgyűlés illetékes bizottságai részére is átadott, országosan egységes ellenőrzési program szerint került sor. Az Állami Számvevőszék a stratégiájában foglalt célkitűzéseknek megfelelően a helyi önkormányzatok költségvetési gazdálkodási rendszere átfogó ellenőrzésének programját a évtől megújította, azt kiegészítette további teljesítmény-ellenőrzési elemekkel. Az ellenőrzés célja annak értékelése volt, hogy az Önkormányzat: a pénzügyi egyensúlyt a költségvetésében és annak teljesítése során milyen módon biztosította, a teljesített bevételek és kiadások egyes évek közötti jelentős eltérése feladatváltozáshoz kapcsolódott-e; felkészült-e a szabályozottság és a szervezettség terén az Európai uniós források igénylésére és felhasználására, továbbá az e-közigazgatás bevezetése miatti szervezet-korszerűsítési feladatokra; kialakította-e a külső és a belső feltételeknek megfelelően a gazdálkodás belső kontrollrendszerét 1, továbbá a költségvetés tervezési, végrehajtási és zárszámadási feladatok szabályszerű ellátásához hozzájárult-e a FEUVE, valamint a belső ellenőrzés; megfelelően hasznosították-e a korábbi számvevőszéki ellenőrzések megállapításait, szabályszerűségi 2 és célszerűségi javaslatait. 1 A gazdálkodás szabályszerűségét biztosító kontrollrendszer alatt értjük a kiépített és működő belső irányítási és szabályozási rendszert, valamint a belső ellenőrzési funkciók ellátásának rendszerét. 2 A törvényi előírások betartásának elmulasztásakor a részletes megállapítások fejezetben egységesen a törvénysértés megjelölést alkalmazzuk, mivel az ÁSZ nem tehet különbséget a törvényi előírások között. 11

14 16BBEVEZETÉS Az ellenőrzött időszak: az 1., 2. és 4. programpontok tekintetében a I. n. év, a 3. ellenőrzési programpontnál a év és a I. negyedév. Kecskemét megyei jogú város lakosainak száma január 1-jén fő volt. A évi önkormányzati választást követően az Önkormányzat 33 tagú Közgyűlésének munkáját 9 állandó bizottság segítette. A helyi önkormányzat mellett a évi önkormányzati választásokig két 3, azt követően három 4 kisebbségi önkormányzat működött. A polgármester a évi önkormányzati választás óta tölti be tisztségét, a jegyző közszolgálati jogviszonyának közös megegyezéssel történő megszüntetéséhez a Közgyűlés február 1-jével járult hozzá. Az új jegyző május 1-jétől kezdte meg tevékenységét. Az Önkormányzat feladatainak végrehajtása érdekében a évben 68 költségvetési intézményt működtetett, amelyekből 31 önállóan gazdálkodott. A feladatok ellátásában részt vett kilenc gazdasági társasága, továbbá kilenc alapítványa. Az Önkormányzat a évi költségvetési beszámolója szerint millió Ft költségvetési bevételt ért el és millió Ft költségvetési kiadást teljesített, december 31-én a könyvviteli mérleg szerint millió Ft értékű vagyonnal rendelkezett. A évi költségvetési rendeletben millió Ft költségvetési bevételt és millió Ft költségvetési kiadást irányoztak elő. A Polgármesteri hivatalban dolgozó köztisztviselők száma december 31-én 437 fő, a költségvetési intézményekben foglalkoztatott közalkalmazottak száma 3786 fő volt. Az Önkormányzat gazdálkodását meghatározó adatokat, mutatószámokat az 1 3. számú mellékletek tartalmazzák. Az Önkormányzat költségvetési és pénzügyi helyzetét az összehasonlító elemzés módszerével vizsgáltuk. E körben elemeztük a költségvetés egyensúlyi helyzetének alakulását, a tervezett és tényleges költségvetési hiány okait, a mérséklésére tett intézkedéseket, finanszírozásának módját, az Önkormányzat adósságállományának alakulását, összetevőit. A teljesítmény-ellenőrzés módszerével vizsgáltuk, hogy a belső szabályozottság, szervezettség terén felkészültek-e az európai uniós források figyelésére, igénylésére és felhasználására, valamint az igényelt európai uniós támogatások az Önkormányzat által meghatározott fejlesztési célkitűzésekhez kapcsolódtak-e. Az ellenőrzés során felmértük, hogy az e-közigazgatási feladat ellátása, illetve bevezetése, működtetése érdekében milyen intézkedéseket tettek, valamint biztosították-e a közérdekű adatok elektronikus közzétételét. A költségvetési gazdálkodás belső kontrolljainak ellenőrzése során értékeltük, hogy a Polgármesteri hivatalnál a költségvetés tervezési, gazdálkodási, zárszámadás készítési feladatok belső kontrolljainak kiépítettsége és működése megfelelő biztosítékot ad-e a gazdálkodási feladatok megfelelő, szabályszerű ellátására. Felmértük és minősítettük a költségvetés tervezési, a gazdálkodási, a zárszámadás készítési feladatokkal, továbbá a pénzügyi-számviteli területen az informatikával kapcsolatosan kialakított kontrollok megfelelőségét, valamint 3 Cigány, német kisebbségi önkormányzatok. 4 Cigány, német, horvát kisebbségi önkormányzatok. 12

15 16BBEVEZETÉS azok működésének eredményességét, megbízhatóságát. Értékeltük a belső ellenőrzés szervezeti és szabályozási keretét, továbbá működését. A Polgármesteri hivatalnál értékeltük a gazdálkodás folyamatában a kontrollok működésének megbízhatóságát, ennek keretében ellenőriztük a szakmai teljesítés igazolására és az utalvány ellenjegyzésére kialakított kontrollok végrehajtását. Az ellenőrzést a következő, kiemelt kockázatuk alapján kiválasztott 5, az általánostól jellemzően eltérő, egyedi eljárást igénylő gazdasági eseményekkel kapcsolatos kifizetésekre folytattuk le 6 : a személyi juttatások közül az állományba nem tartozók megbízási díjai 7, a külső szolgáltató által végzett karbantartási, kisjavítási szolgáltatások, valamint a gépek, berendezések, felszerelések beszerzése. Az ellenőrzés hatékony elvégzése céljából a vizsgálandó területek kiválasztása során a kockázatokon alapuló megközelítés érvényesült, ezáltal az ellenőrzési erőforrásokat azokra a területekre fókuszáltuk, amelyeken legnagyobb a hibák előfordulási valószínűsége. Az ellenőrzési erőforrások ilyen típusú összpontosításával minimálisra csökkenthető a kívánt ellenőrzési bizonyosság eléréséhez szükséges időráfordítás. A pénzügyi-számviteli folyamatokban alkalmazott belső kontrollok létezésének és működésének ellenőrzésére a vizsgált három terület évi könyvviteli tételeiből területenként egyszerű véletlen mintát vettünk. A kijelölt gazdasági eseményre elvégzett megfelelőségi tesztek alapján értékeltük a kontrollok működésének eredményességét, megbízhatóságát a vizsgált három területre különkülön, majd összefoglalóan 8 a Polgármesteri hivatal egyedi eljárást igénylő gazdasági eseményeire. A helyszíni ellenőrzés megállapításainak részletes dokumentálását három megfelelőségi tesztlapon, öt elővizsgálati és kilenc hely- 5 Az önkormányzatok kiemelt előirányzataira vonatkozóan, a vertikális folyamatokra elvégeztük a kockázatok becslését, amelynek eredményeként az állományba nem tartozók megbízási díjai, a külső szolgáltató által végzett karbantartási, kisjavítási szolgáltatások, valamint a gépek, berendezések, felszerelések beszerzése kiemelkedően kockázatos területnek bizonyultak. 6 A korábbi ellenőrzési tapasztalataink szerint ezeken a területeken a jegyzők nem, vagy hiányosan szabályozták a megbízás, megrendelés, illetve beszerzés indokoltságának, szükségességének elbírálására, igazolására, valamint a teljesítések dokumentálására, a kifizetések jogosságának megítélésére szolgáló kontrollokat. További kockázatot jelentett a külső szolgáltató által végzett karbantartási, kisjavítási munkák esetében, hogy az 50 ezer Ft alatti megrendelésekre vonatkozóan az ellenőrzési tapasztalataink szerint a jegyzők nem alakították ki a kötelezettségvállalások rendjét és nyilvántartási formáját, valamint a szabályozás elmulasztása esetén nem történt meg az írásbeli kötelezettségvállalás és annak az ellenjegyzése sem. 7 Az állományba tartozók rendszeres személyi juttatásainak számfejtését, valamint folyósítását nem a polgármesteri hivatalok, hanem a nettó finanszírozás keretében a beküldött dokumentumok alapján a MÁK végzi. 8 A vizsgált három terület egyedi értékelési pontszámait a területek relatív költségvetési súlyával arányosan összegeztük. 13

16 16BBEVEZETÉS színi ellenőrzési munkalapon biztosítottuk. Ezeken a teszt- és munkalapokon a minősítés alapjául szolgáló kérdések és a vonatkozó konkrét jogszabályhelyek megjelölése mellett értékeltük a kialakított belső kontrollokban rejlő kockázatokat 9 és a kialakított kontrollok működésének megbízhatóságát 10. Az ÁSZ korábbi ellenőrzési javaslatai alapján tett intézkedéseket, illetve azok megvalósítását utóellenőrzés keretében vizsgáltuk. A gazdálkodási rendszer átfogó ellenőrzése során megfogalmazott javaslatok végrehajtására tett intézkedések megvalósítását ellenőriztük, az egyéb számvevőszéki ellenőrzések során tett javaslatok esetében pedig a kiadott intézkedéseket tekintettük át. A helyszíni ellenőrzés során kitöltött az ellenőrzést végző számvevő és a Polgármesteri hivatal felelős köztisztviselője által aláírt elővizsgálati és helyszíni ellenőrzési munkalapokat, azok kitöltési útmutatóit, továbbá a megfelelőségi tesztek dokumentumait a polgármester részére a számvevői jelentéssel egyidejűleg átadtuk. A jelentés megállapításainak, javaslatainak egyeztetése során a polgármester arról adott tájékoztatást, hogy az időközben megtett intézkedésekkel a javaslatok egy részét megvalósították. Ezekben az esetekben a jelentés II. Részletes megállapítások fejezetében az adott témához kapcsolt lábjegyzetben a megtett intézkedést feltüntettük és a kapcsolódó javaslatot elhagytuk. A jelentést az ÁSZ-ról szóló évi XXXVIII. tv. 25. (1) bekezdése alapján észrevétel közlése céljából megküldtük Kecskemét Megyei Jogú Város Önkormányzata polgármesterének. A kapott észrevételt a jelentés 6. számú melléklete tartalmazza. 9 A kialakított belső kontrollokban rejlő kockázatot alacsonynak minősítettük, ha a kontrollok végrehajtásuk esetén megfelelő védelmet nyújtanak a hibák bekövetkezése ellen. Közepesnek minősítettük a belső kontrollokban rejlő kockázatot, amennyiben a kontrollok végrehajtásuk esetén a lehetséges hibák többsége ellen védelmet nyújtanak. Magasnak értékeltük a kockázatot, ha a kontrollok kialakításuk hiányában, vagy hiányos kialakításuk miatt nem nyújtanak elegendő védelmet a lehetséges hibákkal szemben. 10 A kontrollok működésének eredményességét, megbízhatóságát kiválónak értékeltük abban az esetben, ha azok működése esetleges apróbb hiányosságoktól eltekintve megfelelt a hibák megelőzésére és kijavítására meghatározott szabályozásnak és a legmagasabb szintű elvárásoknak. Jónak minősítettük a kontrollok működését, ha a hiányosságok száma ugyan jelentős volt, de nem veszélyeztette az ellenőrzött terület hibáinak megelőzését és kijavítását. Amennyiben a hiányosságok mértéke nem biztosította a hibák megelőzését, feltárását, kijavítását és ezáltal veszélyeztette az eredményes, megbízható működést, a kontroll működésének megbízhatósága gyenge minősítést kapott. 14

17 17BI. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK I. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK Az Önkormányzatnál a évek között a tervezett költségvetési bevételek nem nyújtottak fedezetet a tervezett költségvetési kiadásokra. A tervezett költségvetési hiány a évi 543 millió Ft-ról a évre 3148 millió Ft-ra nőtt. A költségvetés hiányát az Önkormányzat hitelfelvétellel tervezte fedezni. A tervezett működési célú költségvetési bevételek a évben fedezték a tervezett működési célú költségvetési kiadásokat, a évben 1447 millió Ft tervezett forráshiány volt a működési célú költségvetési kiadásoknál. A tervezett felhalmozási célú költségvetési kiadásokra a években a tervezett felhalmozási célú költségvetési bevételek nem nyújtottak fedezetet. Az Önkormányzat teljesített költségvetési bevételei között 2483 millió Ft-tal, a teljesített költségvetési kiadásai a bevételeket meghaladó mértékben, 5957 millió Ft-tal növekedtek. A teljesített működési célú költségvetési bevételek a évek között fedezetet biztosítottak a működési célú költségvetési kiadásokra, azonban a teljesített felhalmozási célú költségvetési kiadásokra mindhárom évben a teljesített felhalmozási célú költségvetési bevételeknél többet fordítottak. Az Önkormányzat az évközi pénzügyi egyensúlyi helyzet biztosításához a években folyószámlahiteleket vett igénybe, melynek átlagos állománya évente emelkedett, a évben a napi átlagos folyószámlahitel állománya 552 millió Ft volt. Az Önkormányzatnál a költségvetési hiány finanszírozását szolgáló hitelek állománya december 31-én 4831 millió Ft volt, amely a év végi hitelállománynak több mint kétszerese volt. A felvett működési és felhalmozási célú hiteleket az Önkormányzat fejlesztési célokra használta. Az Önkormányzat az éves költségvetési rendeleteiben tervezett eredeti költségvetési bevételi előirányzatait a években 8-10%-kal túlteljesítette. A tervezett költségvetési kiadásait a és a években közel az eredeti tervszinten, a évben attól 5%-kal alacsonyabb összegben teljesítette. A működési célú költségvetési bevételek túlteljesítését elsődlegesen a nem tervezett pénzmaradvány igénybe vétele, valamint az intézmények működési bevételeinek, és az adóbevételeknek az alultervezése okozta. A felhalmozási célú költségvetési bevételek és kiadások teljesített összege elmaradt a tervezett eredeti előirányzattól, amelyet a tervezett beruházások, felújítások elmaradása, illetve a következő évre történő áthúzódása okozott. Az Önkormányzat középtávú fejlesztési célkitűzéseit a években a gazdasági program és a szolgáltatástervezési koncepció tartalmazta. A gazdasági program célkitűzéseinek több mint a felét az NFT-ben foglalt célokkal összhangban és az európai uniós forráslehetőség figyelembevételével határozták meg. 15

18 17BI. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK Az Önkormányzat a évek között 33 európai uniós forrásokkal támogatott fejlesztési feladat megvalósításának kezdeményezéséről döntött, melyből 22 esetben a benyújtott pályázata eredményes volt. Az európai uniós forrással támogatott fejlesztési feladatok bevételi és kiadási előirányzatait a évek költségvetésébe beépítették, de az Ámr. előírása ellenére nem elkülönítetten tartalmazták a költségvetési rendeletek az európai uniós forrásokkal támogatott fejlesztési feladatok kiadási előirányzatait és azok forrásait. Az Áht. előírását megsértve a évi költségvetés nem tartalmazta az Önkormányzat által kijelölt felhalmozások közül a KIOP hulladékgazdálkodási és a GVOP szélessávú hálózat építési feladatok előirányzatait a hatályos támogatási szerződésekben foglalt éves támogatási és felhasználási ütemeknek megfelelően, mivel a projekt költségvetés évi ütemétől eltérően tervezték a kiadási előirányzatokat, valamint európai uniós forrást a támogatási szerződésekben foglalt támogatás-igénylési ütem ellenére bevételként nem terveztek. Az európai uniós források igénybevételével és felhasználásával kapcsolatos önkormányzati feladatokat a évben meghatározták, a hatásköröket szabályozták. Az európai uniós forrásokra irányuló pályázatokkal összefüggésben kijelölték az önkormányzati szintű pályázatkoordinálás feladatait és felelősét, valamint az önkormányzati szintű nyilvántartás vezetésének felelősét, meghatározták az európai uniós forrásokkal kapcsolatos információk áramlásának rendjét. A pályázati szabályzat tartalmazta a pályázatfigyelést végzők és a pályázatok benyújtásáról döntési jogkörrel rendelkezők közötti információszolgáltatási kötelezettség előírását. A január 31-e között időszakban a Polgármesteri hivatal SzMSz-ében, a pályázati szabályzatban, valamint a munkavállalók munkaköri leírásaiban szabályozták az európai uniós források igénybevételére, felhasználására, és az ezzel összefüggő felelősségükre vonatkozó feladatokat, de a szabályozások egyike sem tartalmazta az európai uniós pályázatfigyelés, pályázatkészítés, valamint a támogatott fejlesztési feladatok lebonyolításával kapcsolatos belső ellenőrzési és folyamatba épített ellenőrzési kötelezettség meghatározását. Az Európai uniós pályázati csoport megszüntetésével február 1-jétől sem a Polgármesteri hivatal SzMSz-e, sem a munkaköri leírások nem tartalmazták az európai uniós forrásokra irányuló önkormányzati szintű pályázatkoordinálás feladatait, felelősét, az önkormányzati szintű nyilvántartás vezetésének felelősét, és az információk áramlásának rendjét, amely közrejátszott abban, hogy az európai uniós források igénybevételével kapcsolatos önkormányzati nyilvántartást nem vezették, az intézmények európai uniós források igénybevételével kapcsolatos adatait nem terjesztették a Közgyűlés elé. A Polgármesteri hivatalban a január 31-e közötti időszakban az európai uniós források pályázat figyelésével, pályázat készítésével összefüggő feladatok ellátásának személyi feltételeit kialakították, a megbízott köztisztviselők munkájukat a Polgármesteri hivatal SzMSz-ében és a munkaköri leírásokban rögzített feladatok és felelősség meghatározása mellett végezték. A Polgármesteri hivatal SzMSz-ének február 1-jei módosítását, illetve az Európai uniós pályázati csoport megszüntetését követően indokoltsága ellenére nem történt meg a pályázatfigyelési és pályázatkészítési feladatokat ellátók kijelölése, a feladatellátás rendjének, a köztisztviselők feladatainak és felelősségének a meghatározása. Két esetben a pályázat elkészítésével külső szervezeteket bíztak meg, melynek szerződései tartalmazták a feladatellátás rendjének szabályozá- 16

19 17BI. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK sát és a megbízott munkájának ellenőrzési feltételeit, az információátadás módját. Az európai uniós támogatásokkal megvalósuló fejlesztési feladatok lebonyolításának projektenkénti személyi feltételeiről a évben a Projektmenedzseri és közbeszerzési csoport szervezeti keretei között gondoskodtak. Két európai uniós forrással megvalósuló fejlesztési feladat lebonyolítását külső szervezettel kötött szerződés keretében végezték, a szerződések tartalmazták a feladatellátás rendjének szabályozását, a feladatellátás kötelezettségeit, a kifizetés átláthatóságát és ellenőrizhetőségét, a megbízott munkájának követhetőségét, de nem határozták névre szólóan a felelősségi szabályokat. Az Önkormányzat felkészülése az európai uniós források igénybevételére és felhasználására a belső szabályozottság, a belső munkamegosztás, az információáramlás szervezettsége terén összességében nem volt eredményes. A gazdasági programban meghatározták a valós szükségleteken alapuló, több évre vonatkozó fejlesztési célkitűzéseiket, azok költségigényét és lehetséges pénzügyi forrásait, amelyekhez kapcsolódtak az európai uniós támogatások. Az SzMSzben, a Polgármesteri hivatal SzMSz-ében és a pályázati szabályzatban szabályozták az európai uniós forrásokhoz kapcsolódóan a pályázatfigyelés, pályázatkészítés és a lebonyolítás önkormányzati szintű feladatait, a feladatok ellátásának rendjét, gondoskodtak a szervezeti, személyi feltételek kialakításáról. Nem terjedt ki azonban a szabályozás az európai uniós forrásokra irányuló pályázatfigyelés, pályázatkészítés és az európai uniós forrással támogatott fejlesztés lebonyolításának ellenőrzési kötelezettségére, feladataira, a felelősök meghatározására. A Polgármesteri hivatal SzMSz-ét a Közgyűlés február 1-jei hatállyal módosította, az új szabályozás szerint megszűnt a pályázatok koordinálását, pályázatfigyelés és pályázatkészítés feladatait ellátó Európai uniós pályázati csoport. A feladatokat más szervezeti egységhez nem telepítették, nem szervezték meg és nem szabályozták a feladatellátás rendjét és felelőseit, így február 1-jétől nem biztosították az eredményes felkészülés feltételeit a szabályozottság és szervezettség terén. Az Önkormányzat három európai uniós forrással megvalósuló fejlesztési feladatra (GVOP elektronikus szolgáltatás, GVOP szélessávú hálózat-építés, KIOP hulladékgazdálkodási feladat a évek között benyújtott pályázataival összesen 1017,9 millió Ft támogatást nyert el az összesen 1314,4 millió Ft összegű fejlesztések megvalósítására. A fejlesztési feladatok megvalósítása és a tervezett források igénybevétele a GVOP elektronikus szolgáltatások fejlesztési feladatnál a hatályos támogatási szerződésben meghatározott időbeli ütemezés szerint haladt. A GVOP szélessávú hálózat-építés és a KIOP hulladékgazdálkodási feladatoknál a megvalósítás és a tervezett források igénybevétele a közbeszerzési eljárás elhúzódása és műszaki problémák felmerülése miatt a hatályos támogatási szerződésekben rögzített ütemezésnél lassabban történt. Az Önkormányzat által a projekt előrehaladási jelentésekben kezdeményezett támogatási szerződések módosítására a GVOP szélessávú hálózat-építés és a KIOP hulladékgazdálkodási feladatok esetében nem került sor, mivel a közreműködő szervezetek a támogatási szerződések módosítására nem tettek intézkedést, amelynek okai az Önkormányzat számára nem voltak ismertek. Az Önkormányzatnak pénzügyi zavarokat nem okozott a támogatás utólagos finanszírozási rendszere, a GVOP elektronikus szolgáltatások és a KIOP hulla- 17

20 17BI. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK dékgazdálkodási feladatoknál a kivitelező vállalkozások számláit késedelem nélkül kifizették. A Polgármesteri hivatalban a GVOP elektronikus szolgáltatások és a KIOP hulladékgazdálkodás fejlesztési feladatoknál a folyamatba épített ellenőrzés nem működött, az Ámr. előírása ellenére a bevételek és kiadások teljesítéséhez kapcsolódó bizonylatokon, utalványrendeleteken aláírásával nem igazolta ellenőrzési feladata elvégzését a szakmai teljesítés igazolója, az érvényesítő és az utalvány ellenjegyzője. A belső ellenőrzés az európai uniós forrással megvalósuló fejlesztési feladatok folyamatát és az ezzel kapcsolatos kötelezettség teljesítését nem ellenőrizte. A Polgármesteri hivatalban a évben az e-közigazgatási feladatokat ellátó informatikai rendszert a 2. elektronikus szolgáltatási szinten működtették a lakosság, illetve a vállalkozók részére, kivételt képeztek a hatósági igazolások és a lakcím-változás bejelentése, amelyeknél már a 3. szint valósult meg. Az informatikai stratégiában a évtől az e-közigazgatási feladatok 3. elektronikus szolgáltatási szintjét tűzték ki célul. Az Önkormányzat a közérdekű adatok közzétételére vonatkozó Eisztv. mellékletében rögzített kötelezettségeket hiányosan teljesítette, mivel az Ámr. előírásai ellenére a évi beszámoló szöveges indokolását nem tette közzé, a évi költségvetési beszámoló indokolását pedig hiányosan jelentette meg a honlapján. Az Áht. előírásait betartva az Önkormányzat a honlapján közzétette a évben nyújtott céljellegű fejlesztési támogatások, a I. negyedévében nyújtott működési és fejlesztési támogatások, továbbá a pénzeszközök felhasználásával, a vagyonnal történő gazdálkodással összefüggő, az árubeszerzésre, a beruházásra, a szolgáltatás megrendelésre vonatkozó, nettó 5 millió Ft-ot elérő, vagy azt meghaladó szerződések adatait. A Polgármesteri hivatalban a költségvetés tervezési és a zárszámadás készítési folyamatok szabályozottsága a évben összességében alacsony kockázatot jelentett a feladatok szabályszerű végrehajtásában, mivel szabályozták a költségvetési tervezés és a zárszámadás elkészítés rendjét, kijelölték a költségvetés tervezési és zárszámadás készítési feladatok koordinálásáért felelős személyeket. Annak ellenére összességében alacsony volt a kockázat, hogy a Közgyűlés előterjesztés hiányában nem határozta meg az önkormányzati költségvetési szervek elemi beszámolója felülvizsgálatának rendjét, tartalmát és felelőseit. A Polgármesteri hivatalnál a költségvetési tervezés és a zárszámadáskészítés folyamatában a kialakított belső kontrollok működésének megbízhatósága gyenge volt, mivel a jegyző dokumentáltan nem ellenőriztette, hogy a költségvetési intézmények teljesítették-e a költségvetési javaslat összeállításával kapcsolatban a részükre meghatározott követelményeket, valamint a költségvetési tervezéshez készített intézményi mutatószámok adatai megalapozottake, az intézmények és a Polgármesteri hivatali szervezetek költségvetési igényei megalapozottak, indokoltak és teljesíthetőek-e, továbbá a saját bevételek tervezett előirányzatai és az azok megalapozását szolgáló önkormányzati rendeletek összhangja biztosított-e. A Polgármesteri hivatalban a gazdálkodási, a pénzügyi-számviteli tevékenységek és a folyamatba épített ellenőrzési feladatok szabályszerű végrehajtásában a feladatok szabályozottsága összességében alacsony kockázatot jelentett az elvégzendő feladatok szabályszerű végrehajtásában, mivel a Polgár- 18

21 17BI. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK mesteri hivatal a évben rendelkezett ügyrenddel, számviteli politikával és az ahhoz tartozó aktualizált szabályzatokkal, számlarenddel, valamint pénzgazdálkodási és pénzkezelési szabályzattal. Annak ellenére összességében alacsony volt a kockázat az elvégzendő feladatok szabályszerű végrehajtásában, hogy a évben a gazdasági szervezet ügyrendjében nem szabályozták a vezetők és a beosztottak feladat-, hatás- és jogkörét, a jegyző belső szabályzatban nem írta elő a szakmai teljesítés igazolásának elvégzésére kijelölt személyek részére az ellenőrzési feladatok elvégzésének dokumentálási módját, nem tartalmazta az értékelési szabályzat az értékvesztés elszámolása és annak visszaírása részletes rendjét, az eszközök hasznosítási és selejtezési szabályzata az üzemeltetésre átadott eszközök esetében a selejtezésre vonatkozóan a döntéshozatalra jogosultak körét. Az állományba nem tartozók megbízási díjainak kifizetése során a kontrollok működésének megbízhatósága gyenge volt, mivel a Környezetvédelmi Programcentrum Társulás működésének biztosítására, valamint a kötelező eboltásban való közreműködésre vonatkozó szerződésben foglalt feladatok szakmai teljesítését nem a szakmai teljesítés igazolására kijelölt személyek igazolták, valamint a szakmai teljesítés igazolási módjának szabályozási hiánya miatt az ellenőrzési feladat elvégzését nem a belső szabályzatban előírt módon igazolták. Az utalvány ellenjegyzése során elmaradt a gazdálkodásra vonatkozó szabályok betartásának, a szakmai teljesítés igazolásának és az érvényesítés megtörténtének ellenőrzése. A külső szolgáltató által végzett karbantartási, kisjavítási szolgáltatásokkal kapcsolatos kifizetések során a működésbeli hibák megelőzésére, feltárására, kijavítására kialakított kontrollok működésének megbízhatósága gyenge volt, mivel a szakmai teljesítésigazolást a jegyző kijelölésével nem rendelkező személy végezte a Polgármesteri hivatal íróasztal-, ablak-javítási feladatainak teljesítésénél. A megrendelésekben, szerződésekben meghatározott többi feladat teljesítését a jegyző által szakmai teljesítés igazolására kijelölt személyek ellenőrizték, és az ellenőrzés elvégzését aláírásukkal igazolták, azonban ellenőrzési feladataik elvégzését a szabályozás hiánya miatt nem belső szabályzatban előírt módon igazolták. Az utalvány ellenjegyzése során elmaradt a gazdálkodásra vonatkozó szabályok betartásának, a szakmai teljesítés igazolásának és az érvényesítés megtörténtének ellenőrzése. Az ügyvitel és számítástechnikai eszközök, valamint az egyéb gépek, berendezések és felszerelések vásárlásával, létesítésével kapcsolatos kifizetések során a kontrollok működésének megbízhatósága gyenge volt, mert a kötelezettségvállalásban meghatározott cél teljesítésének, a kiadás jogosultságának, összegszerűségének az ellenőrzését a szakmai teljesítés igazolására kijelölt személy a szoftver lízingdíjak esetében nem végezte el, illetve a GVOP elektronikus közigazgatási szolgáltatás fejlesztési feladathoz kapcsolódó tanácsadói tevékenység elvégzésének igazolását szakmai teljesítés igazolására nem kijelölt személy végezte. Az utalvány ellenjegyzése során elmaradt a gazdálkodásra vonatkozó szabályok betartásának, a szakmai teljesítés igazolásának, valamint az érvényesítés megtörténtének az ellenőrzése. A Polgármesteri hivatalnál az állományba nem tartozók megbízási díjaival, a karbantartási, kisjavítási szolgáltatásokkal, továbbá az ügyvitel és számítás- 19

22 17BI. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK technikai eszközök, valamint egyéb gépek, berendezések, felszerelések beszerzésével, létesítésével kapcsolatos kifizetések során összességében a kontrollok a gazdálkodás folyamatában nem működtek megbízhatóan. A szakmai teljesítésigazolás és az utalvány ellenjegyzés nem adott megfelelő biztosítékot a gazdálkodási feladatok megfelelő, szabályszerű ellátására. A működésbeli hibák megelőzésére, feltárására, kijavítására kialakított kontrollok működésének megbízhatósága gyenge volt. A Polgármesteri hivatalban az informatikai rendszer szabályozottságának hiányosságai közepes kockázatot jelentettek az informatikai feladatok biztonságos végrehajtásában, mivel nem írták elő a Polgármesteri hivatal szabályzataiban, belső utasításaiban vagy egyéb dokumentumokban a hozzáférések ellenőrzésének dokumentálási feladatait, valamint a pénzügyi-számviteli dolgozói esetében az informatikával kapcsolatos szabályzatok megismertetéséről dokumentáltan nem gondoskodtak. Az informatikai rendszer évi működtetésénél a működésbeli hibák megelőzésére, feltárására, kijavítására kialakított kontrollok működésének megbízhatósága összességében kiváló volt, mivel számítógépes program informatikai hálózati rendszer útján biztosította a főkönyv és a költségvetési beszámoló adatainak egyezőségét, megoldott volt a szolgáltatott adatok rendszeres ellenőrzése. Annak ellenére összességében kiváló volt a kontrollok működésének megbízhatósága, hogy az informatikai rendszer nem segítette a folyamatba épített ellenőrzést, az analitikus nyilvántartások és a főkönyvi könyvelés kapcsolata nem volt automatikus a számítógépen vezetett nyilvántartásoknál, ezáltal nem biztosították a könyvviteli feladatok esetében az adatok egyszeri bevitelének lehetőségét, az analitikus nyilvántartásból készített összesítések (feladások) készítése manuálisan történt, az adatkapcsolatokat nem dokumentálták. A belső ellenőrzés szervezeti kereteinek kialakítása és szabályozása a belső ellenőrzés végrehajtásában összességében alacsony kockázatot jelentett, mivel az Önkormányzat az SzMSz-ben 11 a belső ellenőrzés szervezeti kereteit kialakította és szabályozta annak működési feltételeit. Annak ellenére összességében alacsony volt a kockázat, hogy a Polgármesteri hivatal ügyrendjében és a belső ellenőrök munkaköri leírásában a belső ellenőrök funkcionális függetlenségét nem az SzMSz-ben előírtaknak megfelelően határozták meg. A belső ellenőrök funkcionális függetlenségét az Áht. és a Ber. előírásai ellenére nem biztosították, mivel a belső ellenőrzés a Polgármesteri hivatal SzMSz-ében előírtak szerinti szervezeti struktúrában nem közvetlenül a jegyzőhöz, hanem a Jegyzői osztályhoz tartozott. A Közgyűlés az SzMSz-ben biztosította a belső ellenőrzési vezető feladatköri függetlenségét. A Polgármesteri hivatalnál a évben a belső ellenőrzés keretében indokoltsága ellenére nem vizsgálták és nem értékelték a FEUVE rendszer kiépítésének és működésének a központi és a helyi szabályoknak való megfelelését, valamint a költségvetési előirányzatok teljesítését és az Áht. előírása ellenére az önkormányzati költségvetésből céljelleggel nyújtott támogatások rendeltetés 11 Az Önkormányzatnak a Közgyűlés és szervei Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 47/1998. (XII. 21.) számú rendelet módosításáról szóló 10/2004. (III. 29.) számú rendeletében. 20

23 17BI. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK szerinti felhasználását. Nem vizsgálták az Önkormányzat többségi irányítást biztosító befolyása alatt működő gazdasági társaságoknál a rendelkezésre álló erőforrásokkal való gazdálkodást, a vagyon megóvását, gyarapítását, az elszámolások, beszámolók megbízhatóságát. A évben a belső ellenőrzésekről készített 31 ellenőrzési jelentésre az ellenőrzöttek 24 esetben készítettek intézkedési tervet. A évben feltárt hiányosságok megszüntetését a évben kockázatelemzéssel kiválasztott kilenc intézménynél utóvizsgálat keretében ellenőrizték. A jegyző a és a évi költségvetési beszámoló keretében az Áht. előírása ellenére nem számolt be a FEUVE, valamint a belső ellenőrzés működéséről. A polgármester a és a évi zárszámadási rendelettervezettel egyidejűleg a Közgyűlés elé terjesztette az éves összefoglaló ellenőrzési jelentést, amelyet az elfogadott. Az ÁSZ az Önkormányzat gazdálkodását átfogó jelleggel a évben ellenőrizte, ennek során 20 szabályszerűségi és hét célszerűségi javaslatot tett. A javaslatok realizálása érdekében a jegyző a felelősöket és határidőket tartalmazó intézkedési tervet készített, amit a Közgyűlés elfogadott. Az ÁSZ javaslatainak 70%-át realizálták, 4%-át részben hasznosították és 26%-ánál a hasznosítás elmaradt. Az ÁSZ ellenőrzés során megfogalmazott javaslatok figyelembevételével gondoskodtak a vagyongazdálkodási rendelet módosításáról; a költségvetés előterjesztésekor és a zárszámadáskor bemutatandó mérlegek tartalmának meghatározásáról; meghatározták, hogy az Önkormányzat mely feladatokat, milyen mértékben és módon lát el; kiegészítették és módosították a Polgármesteri hivatal SzMSz-ét és különböző szabályzatait, betartották a Kbt. előírásait, azonban egy aszfaltburkolat felújítására vonatkozó vállalkozói szerződésben szereplő kötbér fizetési kötelezettségét a Vhr. előírása ellenére követelésként nem írták elő, ezen követelés teljesítését nem kezdeményezték. Részben valósult meg a költségvetési szervek előirányzatokon belüli gazdálkodására vonatkozó javaslat. Az Ámr. előírása ellenére nem gondoskodtak a bizottsági vélemények és a helyi kisebbségi önkormányzatok véleményének költségvetési koncepció-tervezethez és a költségvetési rendelettervezethez csatolásáról. A jegyző nem gondoskodott a Vhr-ben előírtak ellenére az analitikus nyilvántartások adataiból készült öszszesítő bizonylatok elkészítési határidejének a számlarendben történő rögzítéséről; valamint az Ámr-ben előírtak ellenére a szakmai teljesítésigazolás módjának a belső szabályzatban történő meghatározásáról. Az Áht. előírása ellenére a jegyző nem gondoskodott a céljellegű támogatások rendeltetésszerű felhasználásának ellenőrzéséről. Az Áht-ban és a Ber-ben előírtak ellenére a belső ellenőrzést végző személyek és a belső ellenőrzési szervezet funkcionális függetlenségét nem biztosították. A Polgármesteri hivatal számviteli politikáját és számlarendjét a helyi kisebbségi önkormányzatok gazdálkodásával összefüggő sajátos feladatokkal nem egészítették ki. Az ÁSZ a zárszámadáshoz kapcsolódóan a normatív és a normatív kötött felhasználású támogatások és a évi felhasználásának ellenőrzéséről készített jelentésekben 13 szabályszerűségi és hat célszerűségi javaslatot tett, melyek megvalósítása érdekében 84%-nál a jegyző intézkedéseket tett, 16%-nál azonban nem történt intézkedés. A jegyző az ÁSZ ellenőrzések által feltárt hiányosságok és hibák megszüntetése és a jogszabályi előírások betartása érdekében a évben intézkedési tervet készített, amit a Közgyűlés határozattal 21