JELENTÉS. Budapest Főváros XIX. kerület Kispest Önkormányzata gazdálkodási rendszerének évi ellenőrzéséről

Átírás

1 JELENTÉS Budapest Főváros XIX. kerület Kispest Önkormányzata gazdálkodási rendszerének évi ellenőrzéséről január

2 3. Önkormányzati és Területi Ellenőrzési Igazgatóság Átfogó Ellenőrzési Főcsoport Iktatószám: V /34/21/2008. Témaszám: 898 Vizsgálat-azonosító szám: V0396 Az ellenőrzést felügyelte: Dr. Lóránt Zoltán főigazgató Az ellenőrzés végrehajtásáért felelős: Dr. Sepsey Tamás főigazgató-helyettes Az ellenőrzést vezette: Molnár Gyula Mihály igazgató-helyettes Az ellenőrzést végezték: Schósz Attiláné számvevő tanácsos Dr. Kiss Károly számvevő tanácsos Dr. Telkes Imre számvevő tanácsos A témához kapcsolódó eddig készített számvevőszéki jelentések: címe sorszáma Jelentés Budapest Főváros XIX. kerület Kispest Önkormányzata gazdálkodásának átfogó ellenőrzéséről Jelentés a helyi és a helyi kisebbségi önkormányzatok gazdálkodásának átfogó ellenőrzéséről Jelentés a Magyar Köztársaság évi költségvetése végrehajtásának ellenőrzéséről Függelék: a helyi önkormányzatokat a évben megillető normatív állami hozzájárulás elszámolásának ellenőrzésére Jelentés a Fővárosi Önkormányzatot és a kerületi önkormányzatokat osztottan megillető bevételek évi megosztásáról szóló önkormányzati rendelet felülvizsgálatáról 0756 Jelentéseink az Országgyűlés számítógépes hálózatán és az Interneten a címen is olvashatóak.

3 TARTALOMJEGYZÉK BEVEZETÉS 11 I. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK 16 II. RÉSZLETES MEGÁLLAPÍTÁSOK Az Önkormányzat költségvetési és pénzügyi helyzete A tervezett és teljesített költségvetési bevételek és kiadások alapján a költségvetési és a pénzügyi egyensúly alakulása, valamint a költségvetési hiány megállapításának szabályszerűsége A költségvetési és a pénzügyi egyensúlyi helyzet kialakításához tervezett és teljesített finanszírozási célú pénzügyi műveletek módja és azok hatása a tárgyévet követő évek költségvetéseire A költségvetés tervezésének megalapozottsága Az Önkormányzat felkészültsége az európai uniós források igénylésére és felhasználására, valamint az elektronikus közigazgatási feladatok ellátására Az európai uniós források igénybevételére és a várható támogatás felhasználására történt felkészülés szabályozottsága, szervezettsége Az európai uniós forrásokra történő pályázatok benyújtására vonatkozó döntések összhangja a fejlesztési célkitűzésekkel Az európai uniós forrásokhoz kapcsolódóan a pályázatfigyelés, a pályázatkészítés, valamint az európai uniós támogatással megvalósuló fejlesztés lebonyolításának belső rendjének szabályozottsága, a végrehajtás személyi, szervezeti feltételei A fejlesztési feladat lebonyolításánál a feladatellátás rendjére, az ellenőrzési feladatok teljesítésére, valamint a felelősségi szabályokra vonatkozó előírások betartása Az elektronikus közigazgatási feladatok ellátása, a közérdekű adatok elektronikus közzététele A költségvetési gazdálkodás belső kontrolljai A szabályozottság kockázata a költségvetés tervezési, gazdálkodási, beszámolási és a folyamatba épített, előzetes és utólagos vezetői ellenőrzési feladatoknál A belső kontrollok érvényesülése az önkormányzati források szabályszerű felhasználásában, a költségvetési tervezés, gazdálkodás, beszámolás folyamataiban A belső ellenőrzési kötelezettség teljesítése, javaslatainak hasznosulása 47 1

4 4. Az ÁSZ korábbi ellenőrzési javaslatai alapján készített intézkedési terv végrehajtása, eredményessége Az Önkormányzat gazdálkodási rendszerének átfogó ellenőrzése során tett javaslatok végrehajtására tervezett intézkedések megvalósulása A zárszámadáshoz kapcsolódó (állami hozzájárulások, támogatások igénylésének és felhasználásának ellenőrzése), valamint a további vizsgálatok esetében a megállapítások, javaslatok alapján tett intézkedések 56 MELLÉKLETEK 1. számú Az Önkormányzat gazdálkodását meghatározó adatok, mutatószámok (1 oldal) 2. számú Az önkormányzati vagyon alakulása (1 oldal) 3. számú Az Önkormányzat évi költségvetési előirányzatainak és azok pénzügyi teljesítéseinek alakulása (1 oldal) 4. számú Tanúsítvány az európai uniós forrásokkal támogatott célok és programok tervezett és tényleges adatairól évekre (1 oldal) 5. számú Adatlap az Önkormányzat európai uniós forrással támogatott fejlesztéséről (4 oldal) 6. számú Gajda Péter úr, a Budapest Főváros XIX. kerület Kispest Önkormányzata polgármestere által adott tájékoztatás (1 oldal) 7. számú Gajda Péter úr, a Budapest Főváros XIX. kerület Budafok-Tétény Önkormányzata polgármestere tájékoztatására adott válasz (1 oldal) 2

5 RÖVIDÍTÉSEK JEGYZÉKE Törvények Áht. Eisztv. Kbt. Ket. Ötv. Rendeletek évi költségvetési rendelet évi zárszámadási rendelet évi költségvetési rendelet évi költségvetési rendelet évi költségvetési rendelet 18/2005. (XII. 27.) IHM rendelet az államháztartásról szóló évi XXXVIII. törvény az elektronikus információszabadságról szóló évi XC. törvény a közbeszerzésekről szóló évi CXXIX. törvény a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló évi CXL. törvény a helyi önkormányzatokról szóló évi LXV. törvény Budapest Főváros XIX. Kerület Kispest Önkormányzatának 5/2005. (III. 16.) számú rendelete az Önkormányzat évi költségvetéséről Budapest Főváros XIX. Kerület Kispest Önkormányzatának 10/2006. (IV. 19.) számú rendelete az Önkormányzat évi zárszámadásáról Budapest Főváros XIX. Kerület Kispest Önkormányzatának 6/2006. (III. 14.) számú rendelete az Önkormányzat évi költségvetéséről Budapest Főváros XIX. Kerület Kispest Önkormányzatának 2/2007. (II. 23.) számú rendelete az Önkormányzat évi költségvetéséről Budapest Főváros XIX. Kerület Kispest Önkormányzatának 5/2008. (II. 21.) számú rendelete az Önkormányzat évi költségvetéséről a közzétételi listákon szereplő adatok közzétételéhez szükséges közzétételi mintákról szóló 18/2005. (XII. 27.) IHM rendelet Ámr. az államháztartás működési rendjéről szóló 217/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet Ber. a költségvetési szervek belső ellenőrzéséről szóló 193/2003. (XI. 26.) Korm. rendelet hivatali SzMSz Budapest Főváros XIX. Kerület Kispest Önkormányzatának 43/2006. (XII. 22.) számú rendelete a Polgármesteri Hivatal Szervezeti és Működési Szabályzatáról lakásrendelet 1 Budapest Főváros XIX. Kerület Kispest Önkormányzatának 29/2004. (V. 19.) számú rendelete az Önkormányzat tulajdonában lévő lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérletéről és elidegenítéséről lakásrendelet 2 Budapest Főváros XIX. Kerület Kispest Önkormányzatának 17/2006. (IV. 19.) számú rendelete az Önkormányzat tulajdonában lévő lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérletéről és elidegenítéséről SzMSz 1 Budapest Főváros XIX. Kerület Kispest Önkormányzatának 5/2003. (III. 17.) számú rendelete az Önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatáról 3

6 SzMSz 2 vagyongazdálkodási rendelet Vhr. Szórövidítések áfa ÁROP ÁSZ Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat EKOP EPEJ e-közigazgatás felkészítés a kompetencia-alapú oktatásra projekt FEUVE gazdálkodási jogkörök szabályzata 1 gazdálkodási jogkörök szabályzata 2 gazdasági program 1 gazdasági program 2 GESZ GVOP HEFOP Humánszolgáltatási iroda IVS Budapest Főváros XIX. Kerület Kispest Önkormányzatának 1/2007. (I. 17.) számú rendelete az Önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatáról Budapest Főváros XIX. Kerület Kispest Önkormányzatának 9/2004. (III. 16.) számú rendelete az Önkormányzat vagyonával való rendelkezés szabályairól az államháztartás szervezetei beszámolási és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 249/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet általános forgalmi adó ÚMFT Államreform Operatív Program Állami Számvevőszék Budapest Főváros XIX. kerület Kispest Önkormányzata Családsegítő szolgálat és Gyermekjóléti Módszertani Központ Intézménye ÚMFT Elektronikus Közigazgatási Operatív Program Egyszerűsített Projekt Előrehaladási Jelentés elektronikus közigazgatás HEFOP-3.1. Az élethosszig tartó tanulás és alkalmazkodás képesség intézkedésre a Vass Lajos Iskola Felkészítés a kompetencia-alapú oktatásra címszóval benyújtott pályázata folyamatba épített, előzetes és utólagos vezetői ellenőrzés a kötelezettségvállalás, utalványozás, az ellenjegyzés és az érvényesítés rendjéről szóló 5-20/2005. (X. 1.) számú polgármesteri és jegyzői közös intézkedés a kötelezettségvállalás, utalványozás, az ellenjegyzés és az érvényesítés rendjéről szóló 5-28/2007. (IX. 1.) számú polgármesteri és jegyzői közös intézkedés Budapest Főváros XIX. kerület Kispest Önkormányzat Képviselő-testülete által a 682/2004. (VI. 17.) számú határozattal jóváhagyott évekre szóló gazdasági program Budapest Főváros XIX. kerület Kispest Önkormányzat Képviselő-testülete által a 363/2007. (IV. 17.) számú határozattal jóváhagyott évekre szóló gazdasági program Budapest Főváros XIX. kerület Kispest Önkormányzat Gazdasági Ellátó Szervezete NFT Gazdasági Versenyképesség Operatív Program NFT Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program Budapest Főváros XIX. Kerület Kispest Önkormányzat Polgármesteri Hivatalának Humánszolgáltatási Irodája Budapest Főváros XIX. kerület Kispest Önkormányzatának Integrált Városfejlesztési Stratégiája 4

7 jegyző Jegyzői kabinet Képviselő-testület KIJE Kispest Uszoda KMOP MÁK NFT OMEGA kht. Önkormányzat PEJ Pénzügyi iroda Piac-felügyelőség polgármester Polgármesteri hivatal Polgármesteri Kabinet iroda ROP Társadalmi Kapcsolatok irodája ÚMFT VAMÜSZ Vass Lajos Iskola Budapest Főváros XIX. Kerület Kispest Önkormányzat Jegyzője Budapest Főváros XIX. Kerület Kispest Önkormányzat Polgármesteri Hivatalának Jegyzői Kabinetje Budapest Főváros XIX. Kerület Kispest Önkormányzat Képviselő-testülete Kispest Biztonságáért Közösségi Jóléti Egyesület Budapest Főváros XIX. Kerület Kispest Önkormányzatának Kispest Uszodája ÚMFT Közép-Magyarországi Operatív Program Magyar Államkincstár Nemzeti Fejlesztési Terv Omega Kispest Foglalkozási Szolgálat Közhasznú Társaság Budapest Főváros XIX. Kerület Kispest Önkormányzata Projekt Előrehaladási Jelentés Budapest Főváros XIX. Kerület Kispest Önkormányzat Polgármesteri Hivatalának Pénzügyi és Gazdasági irodája Budapest Főváros XIX. Kerület Kispest Önkormányzatának Piac-felügyelősége Budapest Főváros XIX. Kerület Kispest Önkormányzat Polgármestere Budapest Főváros XIX. Kerület Kispest Önkormányzat Polgármesteri Hivatala Budapest Főváros XIX. Kerület Kispest Önkormányzat Polgármesteri Hivatalának Polgármesteri Kabinet irodája NFT Regionális Fejlesztési Operatív Program Budapest Főváros XIX. Kerület Kispest Önkormányzat Polgármesteri Hivatalának Társadalmi Kapcsolatok Irodája Új Magyarország Fejlesztési Terv Budapest Főváros XIX. Kerület Kispest Önkormányzatának Vagyonkezelő Műszaki Szervezete Budapest Főváros XIX. kerület Kispest Önkormányzatának Vass Lajos Általános Iskolája 5

8

9 ÉRTELMEZŐ SZÓTÁR 1. elektronikus szolgáltatási szint 2. elektronikus szolgáltatási szint 3. elektronikus szolgáltatási szint 4. elektronikus szolgáltatási szint EMIR európai uniós források fejlesztési feladat (projekt) fejlesztési célkitűzés Az 1044/2005. (V. 11.) Korm. határozat alapján olyan információs, tájékoztató szolgáltatás, amely csak általános információkat közöl az adott üggyel kapcsolatos teendőkről és a szükséges dokumentumokról. Az 1044/2005. (V. 11.) Korm. határozat alapján olyan egyirányú kapcsolatot biztosító szolgáltatás, amely az 1. szinten túl biztosítja az adott ügy intézéséhez szükséges dokumentumok, nyomtatványok letöltését, és azok ellenőrzéssel, vagy ellenőrzés nélküli elektronikus kitöltését, amely esetben a dokumentumok benyújtása hagyományos úton történik. Az 1044/2005. (V. 11.) Korm. határozat alapján olyan kétirányú kapcsolatot biztosító szolgáltatás, amely közvetlen, vagy ellenőrzött kitöltésű dokumentum segítségével biztosítja az elektronikus adatbevitelt és a bevitt adatok ellenőrzését. Az ügy indításához, intézéséhez személyes megjelenés nem szükséges, de az ügyhöz kapcsolódó közigazgatási döntés (határozat, egyéb aktus) közlése, valamint a kapcsolódó illeték-, vagy díjfizetés hagyományos úton történik. Az 1044/2005. (V. 11.) Korm. határozat alapján olyan teljes közvetlen kétirányú ügyintézési folyamatot biztosító szolgáltatás, amikor az ügyhöz kapcsolódó közigazgatási döntés is elektronikus úton kerül közlésre, illetve a kapcsolódó illeték-, vagy díjfizetés elektronikus úton is intézhető. Egységes monitoring informatikai rendszer az Európai Unió által nyújtott egyes pénzügyi támogatások felhasználásával megvalósuló programok, projektek figyelemmel kísérésére kialakított számítógépes nyilvántartási rendszer, amely a programok és a projektek adatait gyűjti, rendszerezi és tartja nyilván. Az elnyert európai uniós források lehívása a támogatott projekt megvalósítása érdekében, a fejlesztés lebonyolítása során felmerült kiadások finanszírozására. A fejlesztési feladat (projekt) tartalmilag és formailag részletesen kidolgozott, megfelelő pénzügyi háttérrel és végrehajtási ütemezéssel rendelkező fejlesztési terv, amely illeszkedik az Európai Unió, illetve a Nemzeti Fejlesztési Terv által támogatott programokhoz. Az önkormányzat által ellátott kötelező, vagy önként vállalt feladatok ellátásának mennyiségi, vagy minőségi fejlesztésére vonatkozó terv. A mennyiségi fejlesztés megvalósulhat beszerzéssel, létesítéssel, bővítéssel, átalakítással. 7

10 irányító hatóság kedvezményezett központi program közreműködő szervezet A strukturális alapok és a Kohéziós alap forrásainak szabályszerű, hatékony és eredményes felhasználásához szükséges intézményrendszer felső eleme. Az irányító hatóság általános és átfogó felelősséget visel a programok, projektek hatékony és szabályszerű végrehajtásáért. Felelősségi köréből eredően ellenőrzi a közösségi, valamint a hazai jogszabályok betartását, koordinálja az európai uniós források szétosztásának folyamatát, irányítja az intézményrendszer, a statisztikai és a pénzügyi nyilvántartási rendszer működését. Az a helyi önkormányzat, amely a támogatási szerződést kedvezményezettként aláírja, a projektet, illetve a központi programhoz kapcsolódó támogatott önkormányzati programot végrehajtja. Az ország egészére, több régióra, egy régióra vonatkozó, de mindenképpen az önkormányzat közigazgatási területén túlmutató program, amelynél a támogatott programok kiválasztása pályáztatás nélkül, előre meghatározott feltételrendszer szerint történik, a kedvezményezettek közvetlen megkeresésével. Az Európai Unió pénzügyi alapja a Kohéziós alap, a környezetvédelem és a közlekedés terén nyújt lehetőséget az egyes tagországoknak központi programok megvalósítására. A közreműködő szervezet az európai uniós támogatást elnyert kedvezményezettekkel kapcsolatot tartó szerv. Az operatív programok közreműködő szervezetei befogadják, nyilvántartják, döntésre előkészítik a pályázatokat, rögzítik a támogatással kapcsolatos adatokat az egységes monitoring informatikai rendszerben, elvégzik a támogatások előzetes (szerződéskötést megelőző), közbenső (a pénzügyi elszámolás, finanszírozás folyamatában végzett) és utólagos (a támogatott projekt pénzügyi lezárását megelőző) ellenőrzését. Az önkormányzatoknál a leggyakrabban előforduló operatív program a Regionális Fejlesztési Operatív Program végrehajtásában közreműködő szervezetek a VÁTI Kht. és a regionális fejlesztési ügynökségek. A Kohéziós alap két közreműködő szervezete (Gazdasági és Közlekedési Minisztérium, Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium) a támogatott projektek végrehajtásához kapcsolódó operatív feladatokat látják el. Ennek keretében megkötik a szerződéseket a projekt kedvezményezettjével, folyamatosan nyomon követik a teljesítéseket, lebonyolítják a támogatások kifizetését, vezetik az egységes monitoring informatikai rendszert. 8

11 lebonyolítás operatív program támogatási szerződés Az európai uniós források felhasználásával megvalósuló fejlesztésre irányuló műszaki, gazdasági (pénzügyi) tevékenységet magában foglaló szervezési, irányítási szolgáltatás. A szervezési szolgáltatás kiterjedhet a pályázatkészítésre, a közbeszerzési eljárás lebonyolításán keresztül a folyamatos műszaki ellenőrzésre, a pénzügyi elszámolásra, a műszaki átadás-átvételre, az üzembe helyezésre, illetve a fejlesztési folyamat egyes elemeire. Az Európai Bizottság által jóváhagyott, a Közösségi Támogatási Keret végrehajtására vonatkozó és a közötti, több évre szóló intézkedésekhez kapcsolódó prioritások egységes rendszerét tartalmazó dokumentum. A strukturális alapok operatív programjai: Agrár és Vidékfejlesztési Operatív Program (AVOP); Gazdasági Versenyképesség Operatív Program (GVOP); Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program (HEFOP); Környezetvédelmi és Infrastruktúra-fejlesztési Operatív Program (KIOP); Regionális Fejlesztési Operatív Program (ROP). Az ÚMFT-hez kapcsolódó operatív programok: Gazdaságfejlesztési Operatív Program (GOP); Közlekedés Operatív Program (KÖZOP); Társadalmi Megújulás Operatív Program (TÁMOP); Társadalmi Infrastruktúra Operatív Program (TIOP); Környezet és Energia Operatív Program (KEOP); Államreform Operatív Program (ÁROP); Elektronikus Közigazgatás Operatív Program (EKOP); Nyugatdunántúli Operatív Program (NYDOP); Dél-alföldi Operatív Program (DAOP); Észak-alföldi Operatív Program (ÉAOP); Közép-magyarországi Operatív Program (KMOP); Észak-magyarországi Operatív Program (ÉMOP); Középdunántúli Operatív Program (KDOP); Dél-dunántúli Operatív Program (DDOP); A strukturális alapok esetében az irányító hatóságnak, illetve a Kohéziós alap esetében a közreműködő szervezeteknek a kedvezményezett önkormányzattal kötött szerződése, amely a támogatás felhasználásának részletes feltételeit tartalmazza. 9

12

13 JELENTÉS Budapest Főváros XIX. Kerület Kispest Önkormányzata gazdálkodási rendszerének évi ellenőrzéséről BEVEZETÉS Az Ötv. 92. (1) bekezdése, az Állami Számvevőszékről szóló évi XXXVIII. törvény 2. (3) bekezdése, valamint az Áht. 120/A. (1) bekezdése alapján az önkormányzatok gazdálkodását az Állami Számvevőszék ellenőrzi. Az ellenőrzésre az Országgyűlés illetékes bizottságai részére is átadott, országosan egységes ellenőrzési program szerint került sor. Az Állami Számvevőszék a stratégiájában foglalt célkitűzéseknek megfelelően a helyi önkormányzatok költségvetési gazdálkodási rendszere átfogó ellenőrzésének programját a évtől megújította, azt kiegészítette további teljesítmény-ellenőrzési elemekkel. Az ellenőrzés célja annak értékelése volt, hogy az Önkormányzat: milyen módon biztosította a költségvetési és a pénzügyi egyensúlyt a költségvetésében és annak teljesítése során, valamint változott-e a finanszírozási célú pénzügyi műveletek jelentősége a hiányzó bevételi források pótlásában; eredményesen készült-e fel a szabályozottság és a szervezettség terén az európai uniós források igénylésére és felhasználására, továbbá biztosította-e az e-közigazgatás feltételeit, az adatok közzétételével a gazdálkodás nyilvánosságát; kialakította-e a külső és a belső feltételeknek megfelelően a költségvetés tervezési, gazdálkodási és zárszámadási feladatai belső kontrollrendszerét 1, ezen tevékenységek szabályszerű ellátásához hozzájárult-e a folyamatba épített, előzetes és utólagos vezetői ellenőrzés, valamint a belső ellenőrzés; megfelelően hasznosították-e a korábbi számvevőszéki ellenőrzések megállapításait, szabályszerűségi 2 és célszerűségi javaslatait. 1 A gazdálkodás szabályszerűségét biztosító kontrollrendszer alatt értjük a kiépített és működő belső irányítási és szabályozási rendszert, valamint a belső ellenőrzési funkciók ellátásának rendszerét. 2 A törvényi előírások betartásának elmulasztásakor a részletes megállapítások fejezetben egységesen a törvénysértés megjelölést alkalmazzuk, mivel az ÁSZ nem tehet különbséget a törvényi előírások között. 11

14 BEVEZETÉS Az ellenőrzés típusa: átfogó ellenőrzés, amely egyidejűleg egy ellenőrzés keretében meghatározott területekre összpontosítva érvényesíti a szabályszerűségi, valamint a teljesítmény-ellenőrzés jellemzőit. Az ellenőrzött időszak: az 1., 2. és 4. programpontok tekintetében a évek és I. félév, a 3. ellenőrzési programpontnál a év és I. félév. Budapest Főváros XIX. kerület lakosainak száma január 1-jén fő volt. A évi önkormányzati választást követően az Önkormányzat 28 tagú Képviselő-testületének munkáját 10 állandó bizottság segítette. Az Önkormányzat mellett a évi önkormányzati választásokat követően hét kisebbségi önkormányzat 3 működött. A polgármester a évi önkormányzati képviselő és polgármester választás óta tölti be tisztségét, a jegyző személye az évi önkormányzati választások óta nem változott. Az Önkormányzat feladatainak végrehajtása érdekében a évben 47 költségvetési intézményt működtetett, amelyekből hat önállóan gazdálkodott. A feladatok ellátásában részt vett egy gazdasági társasága és egy közhasznú társasága, továbbá kilenc alapítványa. Az Önkormányzat a évi költségvetési beszámolója szerint millió Ft költségvetési bevételt ért el és millió Ft költségvetési kiadást teljesített, december 31-én a könyvviteli mérleg szerint millió Ft értékű vagyonnal rendelkezett. Az Önkormányzat vagyona a év végi állományhoz viszonyítva 0,4%-kal emelkedett, mivel közel megduplázódott (92%-kal emelkedve 1676 millió Ft-ra nőtt) a forgóeszközök állománya a pénzeszközök év végi állományának növekedése hatására, ugyanakkor a befektetett eszközök értéke 0,6%-kal (469 millió Ft-tal) csökkent a tárgyi eszközök és a befektetett pénzügyi eszközök állományának változása következtében. A saját tőke összege 1,7%-kal (1376 millió Ft-tal) csökkent, melyhez hozzájárult a termőföld és ingatlan értékesítés. A tartalékok értéke közel kilencszeresére nőtt, a kötelezettségek a hosszú lejáratú kötelezettségek növekedésének hatására több mint kétszeresére (128%-kal emelkedve 2346 millió Ft-ra) emelkedtek. Az összes költségvetési bevétel 60%-át a saját bevétel, és ezen belül 34%-át a helyi adó bevétel biztosította a évben. Az összes költségvetési kiadásból a felhalmozási célú kiadás részaránya a évben 9% volt. A évi költségvetési rendeletben millió Ft költségvetési bevételt és millió Ft költségvetési kiadást irányoztak elő. A Polgármesteri hivatalban dolgozó köztisztviselők száma december 31-én 218 fő, a költségvetési intézményekben foglalkoztatott közalkalmazottak száma 1712 fő volt. Az Önkormányzat gazdálkodását meghatározó adatokat, mutatószámokat az 1 3. számú mellékletek tartalmazzák. Az Önkormányzat költségvetési és pénzügyi helyzetét az elemző eljárás módszerével vizsgáltuk. E körben elemeztük a költségvetés egyensúlyi helyzetének alakulását, a tervezett és tényleges költségvetési hiány okait, a mérséklésére tett intézkedéseket, finanszírozásának módját, az Önkormányzat adósságállományának alakulását, összetevőit. 3 Bolgár, cigány, görög, horvát, lengyel, román, szerb. 12

15 BEVEZETÉS A teljesítmény-ellenőrzés módszerével vizsgáltuk, a belső szabályozottság, szervezettség terén az Önkormányzat felkészültségét az európai uniós források figyelésére, igénylésére és felhasználására, továbbá értékeltük, hogy az igényelt európai uniós támogatások az Önkormányzat által meghatározott fejlesztési célkitűzésekhez kapcsolódtak-e. Az eredményesség szempontjából a minősítést a lényegességi szinthez való viszonyítással végeztük el. Az ellenőrzés során felmértük, hogy az e-közigazgatási feladat ellátása, illetve bevezetése, működtetése érdekében milyen intézkedéseket tettek, valamint biztosították-e a közérdekű adatok közzétételét. A költségvetési gazdálkodás belső kontrolljainak ellenőrzése során értékeltük, hogy a Polgármesteri hivatalnál a költségvetés tervezési, gazdálkodási, zárszámadás készítési feladatok belső kontrolljainak kiépítettsége és működése megfelelő biztosítékot ad-e a gazdálkodási feladatok megfelelő, szabályszerű ellátására. Felmértük és minősítettük a költségvetés tervezési, a gazdálkodási, a zárszámadás készítési feladatokkal, továbbá a pénzügyi- számviteli területen az informatikával kapcsolatosan kialakított kontrollok megfelelőségét, valamint azok működésének eredményességét, megbízhatóságát. Értékeltük a belső ellenőrzés szervezeti és szabályozási keretét, továbbá működését. A Polgármesteri hivatalnál értékeltük a gazdálkodás folyamatában a kontrollok működésének megbízhatóságát, ennek keretében ellenőriztük a szakmai teljesítés igazolására és az utalvány ellenjegyzésére kialakított kontrollok végrehajtását. Az ellenőrzést a következő, kiemelt kockázatuk alapján kiválasztott 4 az általánostól jellemzően eltérő, egyedi eljárást igénylő gazdasági eseményekkel kapcsolatos kifizetésekre folytattuk le 5 : a külső szolgáltató által végzett karbantartási, kisjavítási szolgáltatások, a gépek, berendezések, felszerelések beszerzése, továbbá a működési célú pénzeszköz átadásokból az államháztartáson kívülre teljesített kifizetésekre. 4 Az önkormányzatok kiemelt előirányzataira vonatkozóan, a vertikális folyamatokra elvégeztük a kockázatok becslését, amelynek eredményeként a külső szolgáltató által végzett karbantartási, kisjavítási szolgáltatások, a gépek, berendezések, felszerelések beszerzése valamint a működési célú pénzeszköz átadások államháztartáson kívülre teljesített kifizetései kiemelkedően kockázatos területeknek bizonyultak. 5 A korábbi ellenőrzési tapasztalataink szerint ezeken a területeken a jegyzők nem, vagy hiányosan szabályozták a megbízás, megrendelés, illetve beszerzés indokoltságának, szükségességének elbírálására, igazolására, valamint a teljesítések dokumentálására, a kifizetések jogosságának megítélésére szolgáló kontrollokat. További kockázatot jelentett a külső szolgáltató által végzett karbantartási, kisjavítási munkák esetében, hogy az 50 ezer Ft alatti megrendelésekre vonatkozóan az ellenőrzési tapasztalataink szerint a jegyzők nem alakították ki a kötelezettségvállalások rendjét és nyilvántartási formáját, valamint a szabályozás elmulasztása esetén nem történt meg az írásbeli kötelezettségvállalás és annak az ellenjegyzése sem. 13

16 BEVEZETÉS Az ellenőrzés hatékony elvégzése céljából a vizsgálandó területek kiválasztása során a kockázatokon alapuló megközelítés érvényesült, ezáltal az ellenőrzési erőforrásokat azokra a területekre fókuszáltuk, amelyeken legnagyobb a hibák előfordulási valószínűsége. Az ellenőrzési erőforrások ilyen típusú összpontosításával minimálisra csökkenthető a kívánt ellenőrzési bizonyosság eléréséhez szükséges időráfordítás. A pénzügyi-számviteli folyamatokban alkalmazott belső kontrollok létezésének és működésének ellenőrzésére a vizsgált három terület évi könyvviteli tételeiből területenként egyszerű véletlen mintát vettünk. A kijelölt gazdasági eseményre elvégzett megfelelőségi tesztek alapján értékeltük a kontrollok működésének eredményességét, megbízhatóságát a vizsgált három területre különkülön, majd összefoglalóan 6 a Polgármesteri hivatal egyedi eljárást igénylő gazdasági eseményeire. A helyszíni ellenőrzés megállapításainak részletes dokumentálását három megfelelőségi tesztlapon, öt elővizsgálati és 12 helyszíni ellenőrzési munkalapon biztosítottuk. Ezeken a teszt- és munkalapokon a minősítés alapjául szolgáló kérdések és a vonatkozó konkrét jogszabályhelyek megjelölése mellett értékeltük a kialakított belső kontrollokban rejlő kockázatokat 7 és a kialakított kontrollok működésének megbízhatóságát 8. Az ÁSZ korábbi ellenőrzési javaslatai alapján tett intézkedéseket, illetve azok megvalósítását utóellenőrzés keretében vizsgáltuk. A gazdálkodási rendszer átfogó ellenőrzése során megfogalmazott javaslatok végrehajtására tett intézkedések megvalósítását ellenőriztük, az egyéb számvevőszéki ellenőrzések során tett javaslatok esetében pedig a kiadott intézkedéseket tekintettük át. A helyszíni ellenőrzés során kitöltött az ellenőrzést végző számvevő és a Polgármesteri hivatal felelős köztisztviselője által aláírt elővizsgálati és helyszíni ellenőrzési munkalapokat, azok kitöltési útmutatóit, továbbá a megfelelőségi tesztek dokumentumait a polgármester részére a számvevői jelentéssel egyidejűleg átadtuk. 6 A vizsgált három terület egyedi értékelési pontszámait a területek relatív költségvetési súlyával arányosan összegeztük. 7 A kialakított belső kontrollokban rejlő kockázatot alacsonynak minősítettük, ha a kontrollok végrehajtásuk esetén megfelelő védelmet nyújtanak a hibák bekövetkezése ellen. Közepesnek minősítettük a belső kontrollokban rejlő kockázatot, amennyiben a kontrollok végrehajtásuk esetén a lehetséges hibák többsége ellen védelmet nyújtanak. Magasnak értékeltük a kockázatot, ha a kontrollok kialakításuk hiányában, vagy hiányos kialakításuk miatt nem nyújtanak elegendő védelmet a lehetséges hibákkal szemben. 8 A kontrollok működésének eredményességét, megbízhatóságát kiválónak értékeltük abban az esetben, ha azok működése esetleges apróbb hiányosságoktól eltekintve megfelelt a hibák megelőzésére és kijavítására meghatározott szabályozásnak és a legmagasabb szintű elvárásoknak. Jónak minősítettük a kontrollok működését, ha a hiányosságok száma ugyan jelentős volt, de nem veszélyeztette az ellenőrzött terület hibáinak megelőzését és kijavítását. Amennyiben a hiányosságok mértéke nem biztosította a hibák megelőzését, feltárását, kijavítását és ezáltal veszélyeztette az eredményes, megbízható működést, a kontroll működésének megbízhatósága gyenge minősítést kapott. 14

17 BEVEZETÉS A jelentés megállapításainak, javaslatainak egyeztetése során a polgármester arról adott részletes tájékoztatást egyidejűleg csatolta azokat a dokumentumokat, amelyek igazolták hogy az időközben megtett intézkedésekkel a számvevői jelentésben tett néhány javaslatot 9 megvalósították. A megtett intézkedéseket a jelentés II. Részletes megállapítások fejezetében az adott témához kapcsolt lábjegyzetben feltüntettük és a vonatkozó javaslatokat elhagytuk. A jelentést az ÁSZ-ról szóló évi XXXVIII. tv. 25. (1) bekezdése alapján észrevétel közlése céljából megküldtük a Budapest Főváros XIX. kerület Kispest Önkormányzata polgármesterének. A kapott tájékoztatást a jelentés 6. számú melléklete, az arra adott választ a 7. számú melléklet tartalmazza. 9 A számvevői jelentésben a helyszíni ellenőrzés során a jegyzőnek 23 szabályszerűségi javaslatot tettünk, melyből a megtett intézkedésről szóló tájékoztatás alapján négy szabályszerűségi javaslatot hagytunk el. 15

18 I. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK I. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK Az Önkormányzatnál a tervezett költségvetési bevételek főösszege az előző évhez viszonyítva a évben csökkent, míg a és a években növekedett, ugyanakkor a tervezett költségvetési kiadások főösszege folyamatosan csökkent. Az Önkormányzat a évi költségvetési rendeleteiben a költségvetési bevételek és kiadások egyensúlyát nem biztosította, mivel a tervezett költségvetési kiadások mindegyik évben meghaladták a tervezett költségvetési bevételeket. Az Önkormányzat a évi költségvetési rendeleteiben a költségvetési egyensúly biztosításához rövid és hosszú lejáratú hitelek felvételét tervezte, valamint a költségvetések végrehajtása során a pénzügyi hiány csökkentése érdekében bevétel növelő és kiadás csökkentő intézkedéseket hozott. A évi költségvetési rendeletekben a költségvetési kiadási főöszszeg megállapításakor nem tartották be az Áht-ban foglaltakat, mivel finanszírozási célú pénzügyi műveleteket vettek figyelembe költségvetési hiányt módosító költségvetési kiadásként. Az Önkormányzat a évi költségvetési rendeletét módosította és a költségvetési kiadási főösszeget finanszírozási célú pénzügyi műveletek nélkül határozta meg. A évi költségvetés végrehajtása során a költségvetési bevételek főösszege az előző évhez viszonyítva a évre csökkent, majd a évre növekedett, a költségvetési kiadások főösszegének változása ezzel ellentétes irányú volt. A költségvetés végrehajtása során a években a tervezettől alacsonyabb összegű pénzügyi hiánnyal, a évben pénzügyi többlettel zárták az évet. Az Önkormányzat a években hosszú lejáratú felhalmozási célú hitelt vett fel, továbbá a folyamatos likviditás biztosítása érdekében a években folyószámla és a években munkabér hitelt vett igénybe. Az Önkormányzatnál a pénzeszközök év végi állománya a években nem biztosított fedezetet a rövid lejáratú kötelezettségek pénzügyi rendezésére, míg a évben már igen. A pénzeszközök növekedéséhez hozzájárult, hogy a bevételi többlet mellett hitelt vett fel az Önkormányzat. A követelések és a pénzeszközök együttesen mindhárom évben fedezetet nyújtottak a rövid lejáratú kötelezettségek pénzügyi teljesítésére. A és a évi költségvetési rendeletekben jóváhagyott eredeti költségvetési bevételi előirányzatok túl-, a évben alulteljesültek, a kiadási előirányzatokat mindhárom évben alulteljesítés jellemezte. Az Önkormányzat a évi költségvetési rendeletekben eredeti előirányzatként nem tervezte az előző évi kötelezettségvállalások áthúzódó kiadásait (mint jóváhagyott kiadásokat), valamint azok forrását azokkal a költségvetési előirányzatokat a pénzmaradvány jóváhagyását követően módosította annak ellenére, hogy az előző évi kötelezettségvállalások pénzmaradvány terhére teljesíthető kiadásai az eredeti előirányzatok tervezésekor ismertek voltak. Az Önkormányzat a évi költségvetési rendeletben tervezett, előző évről áthúzódó kötelezettség forrásaként az előző évi pénzmaradvány igénybevételét jelölte meg. A felhalmozási célú költségvetési kiadásokon belül a beruházási és a felújítási kiadások 16

19 I. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK a években alulteljesültek. Az alulteljesítésekben közrejátszott, hogy a költségvetési rendeletekben a fejlesztési kiadások bevételekkel összhangban lévő teljesítésére vonatkozó előírásoknak megfelelően több beruházás és felújítás késve kezdődött meg, illetve az adott évben elmaradt. Az Önkormányzat a évekre vonatkozó fejlesztési célkitűzéseit a gazdasági programok 1,2 -ben a szolgáltatástervezési koncepcióban, a közoktatási intézkedési tervében, a településfejlesztési koncepcióban, valamint az IVS-ben rögzítette. Az Önkormányzat fejlesztési célkitűzései az NFT-ben és az ÚMFT-ben megjelenő pályázati lehetőségekkel összhangban voltak. Az Önkormányzat a I. félévében 14 európai uniós pályázat benyújtásáról döntött. Ezek közül hat eredményes volt, egyet elutasítottak a kidolgozás hiányosságai miatt. A I. félévében benyújtott és még el nem bírált pályázatok száma hét volt. Az Önkormányzat nem teljesítette az Áht. előírását, mivel a évi költségvetési rendeletek nem tartalmazták az európai uniós támogatással megvalósuló fejlesztési feladatok támogatási szerződésben rögzített bevételi és kiadási előirányzatait. Az Ámr. előírása ellenére nem mutatták be a több éves kihatással járó európai uniós feladatok előirányzatait éves bontásban és elkülönítetten. Az európai uniós források igénybevételének és felhasználásának feladatait a hivatali SzMSz-ben, a Minőségügyi Kézikönyvben, továbbá munkaköri leírásokban határozták meg. Az Önkormányzat egyik intézménye a Vass Lajos Iskola a évben a HEFOP intézkedésre eredményesen pályázott és a évben Felkészítés a kompetencia-alapú oktatásra projekt 18 millió Ft támogatást nyert el. A fejlesztési feladat végrehajtása a támogatási szerződés késedelmes aláírása, valamint szervezési hiányosságok miatt nem a szerződésben rögzített határidőben indult, azonban az nem befolyásolta a felkészítés a kompetencia-alapú oktatásra projekt szerződésben rögzített befejezési határidejét. Az európai uniós támogatás igénylésénél az elszámolásokat, illetve a kifizetési kérelmeket alátámasztó bizonylatok ellenőrzése benyújtástól a kifizetéséig másfél és nyolc hónap közötti időtartamot vett igénybe, mely nem hátráltatta a projekt megvalósítását, mivel a támogatás megérkezéséig az Önkormányzat a kiadások összegét a GESZ költségvetéséből, a szabad pénzeszközök terhére megelőlegezte, a fejlesztés utófinanszírozása az intézménynél pénzügyi zavarokat nem okozott. A feladat megvalósítása során az eljárási rendet a Vass Lajos Iskola igazgatója alakította ki, melyet a feladat lebonyolítása során betartottak. A belső, illetve a külső ellenőrzés nem vizsgálta az európai uniós forrásból támogatott, felkészítés a kompetencia-alapú oktatásra projekt megvalósulását. Az Önkormányzat felkészülése a I. félévében az európai uniós források igénybevételére és felhasználására a belső szabályozottság és a szervezettség terén összességében nem volt eredményes, annak ellenére, hogy az Önkormányzat európai uniós pályázatai a gazdasági programok 1,2 -ben, a szolgáltatástervezési koncepcióban, a közoktatási intézkedési tervben, a településfejlesztési koncepcióban és az IVS-ben megfogalmazott fejlesztési célkitűzésekhez kapcsolódtak. A szabályozás tartalmazta a pályázatfigyelést végzők és a döntési, illetve a döntés előkészítési jogkörrel rendelkezők közötti információk szolgáltatásának kötelezettségét. A Polgármesteri hivatalon belül külön szervezeti egységgel és külső szervezet megbízásával, igénybevételével biztosították a 17

20 I. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK pályázatfigyelés és pályázatkészítés személyi feltételeit, meghatározták a pályázat készítést végző személyek, a pályázat benyújtásáért felelős személyek közötti kapcsolattartás és felelősség szabályait. Nem határozták meg azonban a támogatott fejlesztés lebonyolításával kapcsolatos eljárási rendet, a polgármester és a fejlesztési feladat lebonyolítója közötti kapcsolattartás rendjét, mely hiányosságokat augusztus végéig polgármesteri és jegyzői közös intézkedésben pótoltak. A szabályozás nem tartalmazta az európai uniós forrásokkal támogatott fejlesztési feladatok lebonyolításával kapcsolatos FEUVE feladatokat. A belső ellenőrzési tervek nem terjedtek ki az európai uniós forrásokkal támogatott fejlesztési feladatok vizsgálatára. Az Önkormányzat szeptember közepéig nem rendelkezett a Képviselőtestület által elfogadott informatikai, illetve közigazgatási stratégiával. A Polgármesteri hivatalban az e-közigazgatás keretében történő ügyintézést az 1. és a 2. elektronikus szolgáltatási szinten valósították meg egyes ügykörökben. A közérdekű adatok közzététele az önkormányzati honlapon nem a vonatkozó rendeletben előírtak szerint történt, mivel a honlap megnyitásakor megjelenő oldalon nem szerepelt a közérdekű adatok elnevezés és a közérdekű adatok jegyzéke nem tartalmazta a közzétételi egységeket, vagy az arra vonatkozó hivatkozást. Az Áht. előírása ellenére a jegyző nem tette közzé az Önkormányzat által nyújtott nem normatív céljellegű fejlesztési támogatásokra vonatkozó adatokat, míg a működési támogatásokra vonatkozó adatok közel kétharmadának közzétételéről nem gondoskodott. A közzétett céljellegű működési támogatások esetében a támogatási program megvalósítási helyére vonatkozó adatokat nem tartalmazott a közzététel. A jegyző az Önkormányzat pénzeszközei felhasználásával, a vagyonnal történő gazdálkodással összefüggő, a nettó öt millió Ft-ot elérő, vagy azt meghaladó értékű árubeszerzésre, építési beruházásra, szolgáltatás megrendelésre, vagyonértékesítésre, vagyonhasznosításra vonatkozó szerződéseket közzétette, azonban az Áht. előírása ellenére a közzététel nem tartalmazta a határozott időre kötött szerződések esetében azok időtartamát. Az Ámr-ben foglaltak ellenére elmaradt a évek költségvetési beszámoló szöveges indoklásának közzététele. A Polgármesteri hivatalban az e-közigazgatási feladatokat ellátó informatikai rendszer ügyfelek általi igénybevételét nem kísérték figyelemmel. A évben a Polgármesteri hivatalban a költségvetés tervezési és a zárszámadás készítési folyamatok szabályozottsága közepes kockázatot jelentett a feladatok szabályszerű végrehajtásában, mivel a jegyző nem szabályozta az intézmények és a Polgármesteri hivatal szervezeti egységei által benyújtott költségvetési igények indokoltságának és teljesíthetőségének ellenőrzését, továbbá a Képviselő-testület nem határozta meg a költségvetési szervek elemi beszámolójának rendjét és tartalmát. A költségvetés tervezési és zárszámadás készítési folyamatban a belső kontrollok működésének megbízhatósága jó volt, mivel a szabályozásban foglaltaknak megfelelően a jegyző ellenőriztette, hogy az intézmények teljesítették-e a költségvetési javaslat összeállításával kapcsolatban a részükre meghatározott követelményeket, a költségvetési tervezéshez készített intézményi mutatószám felmérés adatainak megalapozottságát, valamint az intézmények pénzmaradvány megállapításának szabályszerűségét. A hiányos szabályozás miatt nem végezték el annak ellenőrzését, hogy az Önkormányzat intézményei és a Polgármesteri hivatal szervezeti egységei által benyújtott költségvetési igények indokoltak és teljesíthetőek-e, a saját bevételek előirányzatai 18

21 I. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK és a költségvetés megalapozását szolgáló helyi rendeletek összhangja biztosított-e. A zárszámadás készítés folyamatában nem ellenőrizték az Önkormányzat intézményei által az állami támogatásokkal, hozzájárulásokkal történő elszámoláshoz közölt mutatószámok adatainak megbízhatóságát. A megállapított hiányosságok nem veszélyeztették a költségvetés tervezés és zárszámadás készítés hibáinak megelőzését, feltárását és kijavítását. A gazdálkodási, a pénzügyi-számviteli és a folyamatba épített ellenőrzési feladatok szabályozottságának hiányosságai közepes kockázatot jelentettek a feladatok szabályszerű végrehajtásában, mivel a jegyző nem készíttette el a gazdasági szervezet ügyrendjét (mely 2008 októberében elkészült), nem határozta meg az aljegyző és az irodavezetők munkaköri leírásaiban a kötelezettségvállalás és szakmai teljesítésigazolási feladatot. A számviteli szabályzatokban a jegyző nem rögzítette a figyelembe veendő szempontokat a kisértékű tárgyi eszközök, vagyoni értékű jogok, szellemi termékek minősítésénél, az üzemeltetésre, kezelésre átadott eszközök leltározásának módját, illetve selejtezésük esetén a döntéshozatalra jogosultak körét, az értékelések ellenőrzéséért felelős munkaköröket, továbbá az érintett dolgozó munkaköri leírásában az értékelés ellenőrzési feladatát, valamint az ingatlanok leltározási kötelezettségének gyakoriságát nem a Vhr. előírásának megfelelően szabályozta. A jegyző a kockázatkezelési szabályzatban nem határozta meg a kockázatok folyamatgazdáit, az elfogadható kockázati szintet, a kockázatokra teendő válaszintézkedések beépítését a folyamatba, továbbá a kockázati környezet rendszeres felülvizsgálatát. A számviteli szabályzatok, a kockázatkezelési szabályzat és a munkaköri leírások szabályozási hiányosságait a jegyző szeptemberéig pótolta. A Polgármesteri hivatalnál a gazdasági eseményekkel kapcsolatos kifizetések során a kialakított belső kontrollok kiválóan működtek, mivel a szakmai teljesítés igazolására kijelölt személyek a kiadások teljesítését megelőzően ellenőrizték, szakmailag igazolták azok jogosultságát, összegszerűségét és a szerződésekben, megrendelésekben foglaltak teljesítését, valamint az utalványok ellenjegyzői ellenőrizték a gazdálkodásra vonatkozó szabályok betartását, a szakmai teljesítésigazolás és az érvényesítés megtörténtét. A karbantartási, kisjavítási szolgáltatások főkönyvi számlán, valamint az államháztartáson kívüli végleges pénzeszközátadások elszámolása főkönyvi számlán egy-egy gazdasági esemény tekintetében az Ámr-ben foglalt előírás ellenére az érvényesítő a könyvviteli elszámolásra utaló főkönyvi számlaszámot nem a gazdasági esemény tartalmának megfelelően jelölte ki. A Polgármesteri hivatalban az informatikai környezet szabályozottságának hiányosságai magas kockázatot jelentettek a feladatok szabályszerű végrehajtásában, mivel a Polgármesteri hivatalban nem volt informatikai biztonsági szabályzat, illetve katasztrófa elhárítási terv, informatikai eszközök hozzáférésének szabályzata, továbbá a hozzáférések ellenőrzése és a pénzügyiszámviteli szoftver adat-karbantartási folyamata nem volt szabályozott. A Képviselő-testület által elfogadott informatikai stratégiával az Önkormányzat szeptember közepéig nem rendelkezett. A Polgármesteri hivatalnál az informatikai rendszer belső kontrolljainak megbízhatósága a évben gyenge volt, mivel nem volt biztosított az informatikai támogatás az analitikus nyilvántartások vezetéséhez, továbbá az analitikus nyilvántartások és a főkönyv kapcsolata nem volt automatikus. A könyvviteli feladatok elvégzése során nem volt megoldott az adatok egyszeri bevitele, a bizonylatok adatainak rögzítésé- 19

22 I. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK nél a számszaki pontosság automatikus ellenőrzése, a rögzített, de hibás, törölt bizonylatok kezelése, valamint a pénzügyi-számviteli adatok feldolgozása nem volt naprakész. Az egységes integrált pénzügyi rendszer bevezetését követően a hiányosságok megszűntek, ezáltal az informatikai rendszer belső kontrolljainak megbízhatósága javult. A belső ellenőrzés szervezeti kereteinek kialakítása és szabályozásának hiányosságai a belső ellenőrzési feladatok megfelelő, szabályszerű végrehajtásában magas kockázatot jelentettek, mivel az Ötv-ben előírtak ellenére az Önkormányzat belső ellenőrzési egységet nem hozott létre, valamint a Polgármesteri hivatalban foglalkoztatott belső ellenőr nem rendelkezett megfelelő iskolai végzettséggel, a rendszeres továbbképzéshez képzési terv nem készült, a Képviselő-testület által jóváhagyott éves ellenőrzési tervek tartalmukban nem feleltek meg a Ber-ben előírtaknak. A belső ellenőrzés nem rendelkezett kockázatelemzéssel alátámasztott stratégiai tervvel, a belső ellenőrzési programok jóváhagyása nem történt meg, valamint a belső ellenőrzési kézikönyvet nem készítették el. A és a évi ellenőrzési terveket a Képviselő-testület külön az Önkormányzat felügyelete alá tartozó költségvetési intézményekre és a Polgármesteri hivatalra az Ötv-ben előírt határidőt túllépve hagyta jóvá. A belső ellenőrzés működésénél a kialakított kontrollok megbízhatósága jó volt, mivel a belső ellenőrzés keretében a jegyző gondoskodott a költségvetési szervek ellenőrzéséről, az elvégzett ellenőrzésekről jelentéseket készítettek. A év folyamán a tervezett ellenőrzéseken felül soron kívül ellenőrzést nem végeztek. A évi ellenőrzési tervben előírt feladatok közül egy ellenőrzést nem az ellenőrzési tervben előírt ütemezésnek megfelelően végeztek el. Az Önkormányzat intézményeire vonatkozó évi ellenőrzési tervben az I. félévre ütemezett kettő ellenőrzés nem valósult meg, az előző évről áthúzódó intézményi ellenőrzés miatt. Az Önkormányzat felügyelete alá tartozó költségvetési intézményekre vonatkozó kockázatelemzés hiányában elkészített éves ellenőrzési tervben foglalt feladatok ellátásához a szükséges ellenőri kapacitás a Berben foglaltak ellenére nem volt biztosított. A Polgármesteri hivatalnál a Ber. előírásai ellenére nem ellenőrizték a FEUVE rendszer kiépítésének és működésének helyi szabályoknak való megfelelését, a pénzügyi irányítási rendszer működésének gazdaságosságát, hatékonyságát és eredményességét, valamint nem értékelték a belső ellenőrzés minőségét, tárgyi és személyi feltételeit a évi ellenőrzési jelentés elkészítésekor. A közbeszerzések, illetőleg a közbeszerzési eljárások ellenőrzését nem végezték el, valamint az Önkormányzat költségvetéséből céljelleggel nyújtott támogatások rendeltetés szerinti felhasználását a belső ellenőrzés nem vizsgálta. Az Áht. előírása ellenére a jegyző a és a évi költségvetési beszámoló keretében a Polgármesteri hivatal FEUVE rendszerének, illetve a belső ellenőrzésének működtetéséről nem számolt be. A polgármester az Ötv-ben előírtaknak megfelelően a zárszámadási rendelettel egyidejűleg a Képviselő-testület elé terjesztette az éves összefoglaló ellenőrzési jelentést. Az Önkormányzat gazdálkodási rendszerének évi átfogó ellenőrzéséről készített számvevői jelentés 51 szabályszerűségi és nyolc célszerűségi javaslatot tartalmazott. A javaslatok megvalósulása érdekében a jegyző intézkedési tervet készített határidők és felelősök megjelölésével, melyet a Képviselő-testület megtárgyalt és jóváhagyott. Az ÁSZ ellenőrzés által tett javaslatokból az intézke- 20

23 I. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK dési tervben foglalt határidőre 75% hasznosult, 10% részben és 15% nem teljesült. A szabályszerűségi javaslatok 75%-a realizálódott, 12%-a részben, illetve 13%-a nem hasznosult. A célszerűségi javaslatok közül hat realizálódott, kettő nem valósult meg. A szabályszerűségi javaslatok közül az intézkedési tervben foglalt határidőre teljesültek a gazdasági program készítésére, a számviteli politika kiegészítésére, a gazdálkodási és ellenőrzési jogkörök szabályozására, a vagyongazdálkodási rendelet kiegészítésére, az önként vállalt feladatok rögzítésére, a vagyon nyilvántartására, a versenyeztetési eljárás lefolytatására, az előirányzatokon belüli gazdálkodásra, a zárszámadási rendelet tartalmára, a kisebbségi önkormányzatokkal kötött együttműködési megállapodásra, valamint a belső ellenőrzésre vonatkozó javaslatok. A költségvetési rendelet tartalmára és módosítására vonatkozó javaslatok több mint fele teljesült, elmaradt azonban a mérlegek, kimutatások tartalmi követelményeinek a meghatározása, az ellátottak pénzbeli juttatásainak bemutatása önkormányzatra összesítve, valamint egy kisebbségi önkormányzat határozatát nem vezették át a költségvetési rendeleten. A céljellegű, nem szociális támogatások nyújtására és elszámolására vonatkozó javaslatok háromnegyede határidőre teljesült, a közoktatási megállapodások elszámolási szabályokkal való kiegészítése csak szeptemberében valósult meg. A közbeszerzésekre vonatkozó javasatok egyharmada teljesült, azonban az Önkormányzat a részekre bontás tilalmának figyelmen kívül hagyásával, közbeszerzési eljárás mellőzésével végzett beszerzést az önkormányzati lakások felújításakor a évben. Az Önkormányzat megalkotta a lakásrendelet 1 -et, azonban nem módosították a pártokkal kötött bérleti szerződéseket. A tárgyi eszközök leltározása közül elmaradt az ingatlanok leltározása. Nem teljesült az intézkedési tervben foglalt határidőre a kisebbségi önkormányzatok véleményének a költségvetési koncepcióhoz való csatolása, a számlarend tartalmi aktualizálása, a kötelezettségvállalás nyilvántartásának vezetése, a záró pénzkészlet betartása. A célszerűségi javaslatok közül teljesültek a számviteli politika, a pénzkezelési szabályzat módosítására és a gazdaságosság vizsgálatára vonatkozó javaslatok. Nem realizálódtak határidőre a számlarend, illetve az értékelési szabályzat kiegészítésére tett javaslatok. Az ÁSZ a évben ellenőrizte a zárszámadáshoz kapcsolódóan a normatív állami hozzájárulások igénylését és elszámolását, a évben a fővárosi önkormányzatot és a kerületi önkormányzatokat osztottan megillető bevételek évi megosztásáról szóló fővárosi önkormányzati rendelet felülvizsgálatát. Az ÁSZ által tett javaslatok realizálása érdekében maradéktalanul intézkedtek. Az Önkormányzatnál végzett ÁSZ ellenőrzések javaslatai összességében 77%- ban hasznosultak, 9%-ban részben teljesültek, 14%-ban nem valósultak meg. 21