JELENTÉS. a Budapest Főváros XIV. kerület Zugló Önkormányzata gazdálkodási rendszerének évi ellenőrzéséről

Átírás

1 JELENTÉS a Budapest Főváros XIV. kerület Zugló Önkormányzata gazdálkodási rendszerének évi ellenőrzéséről november

2 3. Önkormányzati és Területi Ellenőrzési Igazgatóság Átfogó Ellenőrzési Főcsoport Iktatószám: V /23/22/2009. Témaszám: 933 Vizsgálat-azonosító szám: V0451 Az ellenőrzést felügyelte: Dr. Lóránt Zoltán főigazgató Az ellenőrzés végrehajtásáért felelős: Dr. Sepsey Tamás főigazgató-helyettes Az ellenőrzést vezette: Molnár Gyula Mihály igazgatóhelyettes Az ellenőrzést végezték: Dr. Karáné Kőszegi Zsuzsanna főtanácsadó Kisgergely István számvevő tanácsos Dr. Telkes Imre számvevő tanácsos A témához kapcsolódó eddig készített számvevőszéki jelentések: címe Jelentés Budapest Főváros XIV. kerület Zugló Önkormányzata gazdálkodási rendszerének évi átfogó ellenőrzéséről Jelentés a Magyar Köztársaság évi költségvetése végrehajtásának ellenőrzéséről Függelék: A kötött felhasználású támogatások évi felhasználásának ellenőrzése Jelentés a helyi és helyi kisebbségi önkormányzatok gazdálkodási rendszerének évi átfogó és egyéb szabályszerűségi ellenőrzéséről Jelentés a fővárosi önkormányzatot és a kerületi önkormányzatokat osztottan megillető bevételek évi megosztásáról szóló önkormányzati rendelet felülvizsgálatáról sorszáma Jelentéseink az Országgyűlés számítógépes hálózatán és az Interneten a címen is olvashatóak.

3 TARTALOMJEGYZÉK BEVEZETÉS 11 I. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK 16 II. RÉSZLETES MEGÁLLAPÍTÁSOK Az Önkormányzat költségvetési és pénzügyi helyzete A tervezett költségvetési bevételek és kiadások alapján a költségvetési egyensúly alakulása, a költségvetési hiány oka, finanszírozásának tervezett módja és a költségvetési hiány megállapításának szabályszerűsége A teljesített költségvetési bevételek és kiadások alapján a pénzügyi egyensúly alakulása, a pénzügyi hiány oka, finanszírozásának módja és hatása a pénzügyi helyzetre az eladósodás, valamint a fizetőképesség szempontjából Az Önkormányzat felkészültsége az európai uniós források igénylésére és felhasználására, valamint az elektronikus közszolgáltatási feladatok ellátására Az európai uniós források igénybevételére és a várható támogatás felhasználására történt felkészülés szabályozottságának, szervezettségének eredményessége Az európai uniós forrásokra történő pályázatok benyújtására vonatkozó döntések összhangja a fejlesztési célkitűzésekkel Az európai uniós forrásokhoz kapcsolódóan a pályázatfigyelés, a pályázatkészítés, valamint az európai uniós támogatással megvalósuló fejlesztés lebonyolítása belső rendjének szabályozottsága, a végrehajtás személyi, szervezeti feltételei, az ellenőrzési feladatok meghatározása A fejlesztési feladat lebonyolításánál a feladatellátás rendjére, az ellenőrzési feladatok teljesítésére, valamint a felelősségi szabályokra vonatkozó előírások betartása Az elektronikus közszolgáltatás feltételeinek kialakítása, a közérdekű gazdálkodási adatok elektronikus közzététele A költségvetési gazdálkodás belső kontrolljai A szabályozottság kockázata a költségvetés tervezési, gazdálkodási, beszámolási és a folyamatba épített, előzetes és utólagos vezetői ellenőrzési feladatoknál A belső kontrollok működése az önkormányzati források szabályszerű felhasználásában, a költségvetési tervezés, gazdálkodás, beszámolás folyamataiban 46 1

4 3.3. A belső ellenőrzési kötelezettség teljesítése, javaslatainak hasznosulása Az ÁSZ korábbi ellenőrzési javaslatai alapján készített intézkedési terv végrehajtása, eredményessége Az Önkormányzat gazdálkodási rendszerének átfogó ellenőrzése során tett javaslatok végrehajtására tervezett intézkedések megvalósulása A zárszámadáshoz kapcsolódó (állami hozzájárulások, támogatások igénylésének és felhasználásának ellenőrzése), valamint a további vizsgálatok esetében a megállapítások, javaslatok alapján tett intézkedések 58 MELLÉKLETEK 1. számú Az Önkormányzat gazdálkodását meghatározó adatok, mutatószámok (1 oldal) 2. számú Az önkormányzati vagyon alakulása (1 oldal) 2/a. számú Az önkormányzati kötelezettségek alakulása (1 oldal) 3. számú Az Önkormányzat évi költségvetési előirányzatainak és évi pénzügyi teljesítéseinek alakulása (1 oldal) 4. számú Tanúsítvány az európai uniós forrásokkal támogatott célok és programok évi tervezett és teljesített adatairól (1 oldal) 5. számú Adatlap az európai uniós forrással támogatott elektronikus önkormányzati szolgáltatások fejlesztésről (4 oldal) 6. számú Dr. Weinek Leonárd úr, Budapest Főváros XIV. kerület Zugló Önkormányzata polgármestere által adott tájékoztatás (2 oldal) 7. számú Dr. Weinek Leonárd úr, Budapest Főváros XIV. kerület Zugló Önkormányzata polgármestere tájékoztatására adott válasz (1 oldal) 2

5 RÖVIDÍTÉSEK JEGYZÉKE Törvények Áht. Eisztv. Htv. Kbt. Ötv. az államháztartásról szóló évi XXXVIII. törvény az elektronikus információszabadságról szóló évi XC. törvény a helyi önkormányzatok és szerveik, a köztársasági megbízottak, valamint egyes centrális alárendeltségű szervek feladat- és hatásköreiről szóló évi XX. törvény a közbeszerzésekről szóló évi CXXIX. törvény a helyi önkormányzatokról szóló évi LXV. törvény Ptv. a pártok működéséről és gazdálkodásáról szóló évi XXXIII. törvény Számv. tv. a számvitelről szóló évi C. törvény Szoctv. a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló évi III. törvény Rendeletek Ámr. az államháztartás működési rendjéről szóló 217/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet Ber. a költségvetési szervek belső ellenőrzéséről szóló 193/2003. (XI. 26.) Korm. rendelet 18/2005. (XII. 27.) IHM rendelet önkormányzati SzMSz vagyongazdálkodási rendelet Vhr évi költségvetési rendelet évi költségvetési rendelet évi költségvetési rendelet a közzétételi listákon szereplő adatok közzétételéhez szükséges közzétételi mintákról szóló 18/2005. (XII. 27.) IHM rendelet Budapest Főváros XIV. kerület Zugló Önkormányzata 1/2007. (II. 23.) számú rendelete a Képviselő-testület Szervezeti és Működési Szabályzatáról Budapest Főváros XIV. kerület Zugló Önkormányzata 14/2004. (III. 29.) számú rendelete az Önkormányzat vagyonáról, a vagyontárgyak feletti tulajdonosi jogok gyakorlásáról az államháztartás szervezetei beszámolási és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 249/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet Budapest Főváros XIV. kerület Zugló Önkormányzata 6/2006. (III. 14.) számú rendelete a évi költségvetéséről Budapest Főváros XIV. kerület Zugló Önkormányzata 8/2007. (III. 13.) számú rendelete a évi költségvetéséről Budapest Főváros XIV. kerület Zugló Önkormányzata 12/2008. (III. 7.) számú rendelete a évi költségvetéséről 3

6 2009. évi költségvetési rendelet évi átmeneti gazdálkodási rendelet évi zárszámadási rendelet évi zárszámadási rendelet Budapest Főváros XIV. kerület Zugló Önkormányzata 8/2009. (III. 23.) számú rendelete a évi költségvetéséről Budapest Főváros XIV. kerület Zugló Önkormányzata 45/2006. (XII. 19.) számú rendelete az átmeneti gazdálkodásról Budapest Főváros XIV. kerület Zugló Önkormányzata 23/2007. (VI. 1.) számú rendelete a évi zárszámadásáról Budapest Főváros XIV. kerület Zugló Önkormányzata 16/2009. (V. 29.) számú rendelete a évi zárszámadásáról Szórövidítések ÁROP ÁSZ BM Belső ellenőrzési osztály Cserepesház EGT EGYMI e-közigazgatás FEUVE gazdasági program gazdasági szervezet ügyrendje gazdálkodási jogkörök szabályzata 1 gazdálkodási jogkörök szabályzata 2 Államreform Operatív Program Állami Számvevőszék Belügyminisztérium Budapest Főváros XIV. kerület Zugló Önkormányzat Polgármesteri Hivatalának Belső Ellenőrzési Osztálya Cserepesház, Zuglói Művelődési Ház Európai Gazdasági Térség Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény elektronikus közigazgatás folyamatba épített, előzetes és utólagos vezetői ellenőrzés Budapest Főváros XIV. kerület Zugló Önkormányzatának Képviselő-testülete által a évekre szóló 356/2007. (IV. 24.) számú határozatában jóváhagyott gazdasági programja 2/2009. (IV. 29.) számú polgármesteri és jegyzői együttes utasítás a Budapest Főváros XIV. kerület Zugló Önkormányzata Polgármesteri Hivatal Pénzügyi Osztályának ügyrendjéről Budapest Főváros XIV. kerület Zugló Önkormányzat 1/2008. számú Polgármesteri és Jegyzői együttes utasítása az önkormányzat kötelezettségvállalás, érvényesítés, utalványozás és ellenjegyzés rendjéről, hatályos január 3-tól február 7-ig Budapest Főváros XIV. kerület Zugló Önkormányzat 2/2008. számú Polgármesteri és Jegyzői együttes utasítása az önkormányzat kötelezettségvállalás, érvényesítés, utalványozás és ellenjegyzés rendjéről, hatályos február 8-tól április 21-ig 4

7 gazdálkodási jogkörök szabályzata 3 gazdálkodási jogkörök szabályzata 4 gazdálkodási jogkörök szabályzata 5 GVOP HEFOP Informatikai osztály IVS jegyző Képviselő-testület KEOP KMOP NFT Oktatási, művelődési osztály Önkormányzat Önkormányzat Közoktatási Intézkedési Terve PEJ Pénzügyi bizottság Pénzügyi osztály PM polgármester Budapest Főváros XIV. kerület Zugló Önkormányzat 3/2008. számú Polgármesteri és Jegyzői együttes utasítása az önkormányzat kötelezettségvállalás, érvényesítés, utalványozás és ellenjegyzés rendjéről, hatályos április 22-től július 28-ig Budapest Főváros XIV. kerület Zugló Önkormányzat 4/2008. számú Polgármesteri és Jegyzői együttes utasítása az önkormányzat kötelezettségvállalás, érvényesítés, utalványozás és ellenjegyzés rendjéről, hatályos július 29-től október 1-ig Budapest Főváros XIV. kerület Zugló Önkormányzat 5/2008. számú Polgármesteri és Jegyzői együttes utasítása az önkormányzat kötelezettségvállalás, érvényesítés, utalványozás és ellenjegyzés rendjéről, hatályos október 2-től március 23-ig NFT Gazdasági Versenyképesség Operatív Program NFT Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program Budapest Főváros XIV. kerületi Zugló Önkormányzata Polgármesteri Hivatalának Informatikai Osztálya Integrált Városfejlesztési Stratégia Budapest Főváros XIV. kerület Zugló Önkormányzat jegyzője Budapest Főváros XIV. kerület Zugló Önkormányzat Képviselő-testülete ÚMFT Környezet és Energia Operatív Program ÚMFT Közép-magyarországi Operatív Program Nemzeti Fejlesztési Terv Budapest Főváros XIV. kerületi Zugló Önkormányzat Polgármesteri Hivatalának Oktatási, Művelődési Osztálya Budapest Főváros XIV. kerület Zugló Önkormányzata Önkormányzat Közoktatási-feladatellátási, Intézményhálózat-működtetési és Fejlesztési Terve. Jóváhagyta a Képviselő-testület 28/2004. (I. 27.) számú határozatával. Projekt előrehaladási jelentés Budapest Főváros XIV. kerületi Zugló Önkormányzatának Pénzügyi Bizottsága Budapest Főváros XIV. kerületi Zugló Önkormányzat Polgármesteri Hivatalának Pénzügyi Osztálya Pénzügyminisztérium Budapest Főváros XIV. kerület Zugló Önkormányzat polgármestere 5

8 Polgármesteri hivatal polgármesteri hivatali SzMSz Polgármesteri kabinet TÁMOP ÚMFT Városfejlesztési osztály Budapest Főváros XIV. kerület Zugló Önkormányzata Polgármesteri Hivatala 3/2009. (IV. 27.) számú polgármesteri és jegyzői együttes utasítás a Budapest Főváros XIV. kerület Zugló Önkormányzata Polgármesteri Hivatalának hivatali Szervezeti és Működési Szabályzatáról Budapest Főváros XIV. kerületi Zugló Önkormányzata Polgármesteri Hivatalának Polgármesteri Kabinetje ÚMFT Társadalmi Megújulás Operatív Program Új Magyarország Fejlesztési Terv Budapest Főváros XIV. kerületi Zugló Önkormányzata Polgármesteri Hivatalának Városfejlesztési Osztálya 6

9 ÉRTELMEZŐ SZÓTÁR 1. elektronikus szolgáltatási szint 2. elektronikus szolgáltatási szint 3. elektronikus szolgáltatási szint 4. elektronikus szolgáltatási szint európai uniós források fejlesztési feladat (projekt) fejlesztési célkitűzés hazai társfinanszírozás Az 1044/2005. (V. 11.) Korm. határozat alapján olyan információs, tájékoztató szolgáltatás, amely csak általános információkat közöl az adott üggyel kapcsolatos teendőkről és a szükséges dokumentumokról. Az 1044/2005. (V. 11.) Korm. határozat alapján olyan egyirányú kapcsolatot biztosító szolgáltatás, amely az 1. szinten túl biztosítja az adott ügy intézéséhez szükséges dokumentumok, nyomtatványok letöltését, és azok ellenőrzéssel, vagy ellenőrzés nélküli elektronikus kitöltését, amely esetben a dokumentumok benyújtása hagyományos úton történik. Az 1044/2005. (V. 11.) Korm. határozat alapján olyan kétirányú kapcsolatot biztosító szolgáltatás, amely közvetlen, vagy ellenőrzött kitöltésű dokumentum segítségével biztosítja az elektronikus adatbevitelt és a bevitt adatok ellenőrzését. Az ügy indításához, intézéséhez személyes megjelenés nem szükséges, de az ügyhöz kapcsolódó közigazgatási döntés (határozat, egyéb aktus) közlése, valamint a kapcsolódó illeték-, vagy díjfizetés hagyományos úton történik. Az 1044/2005. (V. 11.) Korm. határozat alapján olyan teljes közvetlen kétirányú ügyintézési folyamatot biztosító szolgáltatás, amikor az ügyhöz kapcsolódó közigazgatási döntés is elektronikus úton kerül közlésre, illetve a kapcsolódó illeték-, vagy díjfizetés elektronikus úton is intézhető. A támogatott projekt megvalósítása érdekében, a fejlesztés lebonyolítása során felmerült kiadások finanszírozási forrása. A fejlesztési feladat (projekt) tartalmilag és formailag részletesen kidolgozott, megfelelő pénzügyi háttérrel és végrehajtási ütemezéssel rendelkező fejlesztési terv, amely illeszkedik az Európai Unió, illetve a Nemzeti Fejlesztési Terv és az Új Magyarország Fejlesztési Terv által támogatott programokhoz. Az önkormányzat által ellátott kötelező, vagy önként vállalt feladatok biztosításának mennyiségi, vagy minőségi fejlesztésére vonatkozó terv. A mennyiségi fejlesztés megvalósulhat beszerzéssel, létesítéssel, bővítéssel, átalakítással. A központi költségvetési és az elkülönített állami pénzalapokból származó finanszírozás. 7

10 irányító hatóság kedvezményezett közreműködő szervezet A strukturális alapok és a Kohéziós alap forrásainak szabályszerű, hatékony és eredményes felhasználásához szükséges intézményrendszer felső eleme. Az irányító hatóság általános és átfogó felelősséget visel a programok, projektek hatékony és szabályszerű végrehajtásáért. Felelősségi köréből eredően ellenőrzi a közösségi, valamint a hazai jogszabályok betartását, koordinálja az európai uniós források szétosztásának folyamatát, irányítja az intézményrendszer, a statisztikai és a pénzügyi nyilvántartási rendszer működését. Az Új Magyarország Fejlesztési Terv Irányító Hatósága közreműködik az Operatív Program véglegesítésében, irányítja az Operatív Program Program-kiegészítő Dokumentum kidolgozását, és közreműködő szerepet vállal e dokumentumoknak az Európai Bizottsággal történő tárgyalásaiban. Az Irányító Hatóság részt vesz továbbá a költségvetési tervezésében, valamint közreműködő szervezetek bevonásával irányítja a meghirdetett pályázatok és a központi programok végrehajtását. Az a helyi önkormányzat, amely a támogatási szerződést kedvezményezettként aláírja, a projektet, illetve a központi programhoz kapcsolódó támogatott önkormányzati programot végrehajtja. A közreműködő szervezet az európai uniós támogatást elnyert kedvezményezettekkel kapcsolatot tartó szerv. Az operatív programok közreműködő szervezetei befogadják, nyilvántartják, döntésre előkészítik a pályázatokat, rögzítik a támogatással kapcsolatos adatokat az Egységes Monitoring Informatikai Rendszerben, elvégzik a támogatások előzetes (szerződéskötést megelőző), közbenső (a pénzügyi elszámolás, finanszírozás folyamatában végzett) és utólagos (a támogatott projekt pénzügyi lezárását megelőző) ellenőrzését. Az önkormányzatoknál a leggyakrabban előforduló operatív program a Regionális Fejlesztési Operatív Program végrehajtásában közreműködő szervezetek a VÁTI Kht. és a regionális fejlesztési ügynökségek. A Kohéziós alap kettő közreműködő szervezete (Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium, Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium) a támogatott projektek végrehajtásához kapcsolódó operatív feladatokat látják el. Ennek keretében megkötik a szerződéseket a projekt kedvezményezettjével, folyamatosan nyomon követik a teljesítéseket, lebonyolítják a támogatások kifizetését, vezetik az Egységes Monitoring Informatikai Rendszert. 8

11 lebonyolítás Nemzeti Fejlesztési Terv Új Magyarország Fejlesztési Terv Az európai uniós források felhasználásával megvalósuló fejlesztésre irányuló műszaki, gazdasági (pénzügyi) tevékenységet magában foglaló szervezési, irányítási szolgáltatás. A szervezési szolgáltatás kiterjedhet a pályázatkészítésre, a közbeszerzési eljárás lebonyolításán keresztül a folyamatos műszaki ellenőrzésre, a pénzügyi elszámolásra, a műszaki átadás-átvételre, az üzembe helyezésre, illetve a fejlesztési folyamat egyes elemeire. Helyzetelemzést, stratégiát a tervezett fejlesztési területek prioritásait, azok céljait és pénzügyi forrásaik megjelölését tartalmazó dokumentum, amelyet a Magyar Köztársaság készített az Európai Unió programozási irányelveinek, célkitűzéseinek megfelelően a fejlődésben lemaradó régiók fejlődésének és strukturális átalakulásának elősegítésére a kiemelt szükségletekre figyelemmel. A Nemzeti Fejlesztési Terv stratégiai fejezetének célja, hogy a közötti időszakra kijelölje a strukturális alapokból támogatható fejlesztéspolitikai célkitűzéseit és prioritásait. A strukturális alapok operatív programjai: Agrár és Vidékfejlesztési Operatív Program (AVOP); Gazdasági Versenyképesség Operatív Program (GVOP); Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program (HEFOP); Környezetvédelmi és Infrastruktúra-fejlesztési Operatív Program (KIOP); Regionális Fejlesztési Operatív Program (ROP). Az Új Magyarország Fejlesztési Terv célja a foglalkoztatás bővítése és a tartós növekedés feltételeinek megteremtése. Ennek érdekében között hat kiemelt területen indított el összehangolt állami és európai uniós fejlesztéseket: a gazdaságban, a közlekedésben, a társadalom megújulása érdekében, a környezet és az energetika területén, a területfejlesztésben és az államreform feladataival összefüggésben. Az Új Magyarország Fejlesztési Terv operatív programjai: Államreform Operatív Program (ÁROP); Elektronikus Közigazgatás Operatív Program (EKOP); Gazdaságfejlesztés Operatív Program (GOP); Környezet és Energia Operatív Program (KEOP); Közlekedés Operatív Program (KÖZOP); Dél-Alföldi Operatív Program (DAOP); Dél-Dunántúli Operatív Program (DDOP); Észak-Alföldi Operatív Program (ÉAOP); Észak-Magyarországi Operatív Program (ÉMOP); Közép-Dunántúli Operatív Program (KDOP); Közép-Magyarországi Operatív Program (KMOP); Nyugat-Dunántúli Operatív Program (NYDOP); Társadalmi Infrastruktúra Operatív Program (TIOP); Társadalmi Megújulás Operatív Program (TÁMOP). 9

12 támogatási szerződés A strukturális alapok esetében az irányító hatóságnak, illetve a Kohéziós Alap esetében a közreműködő szervezeteknek a kedvezményezett önkormányzattal kötött szerződése, amely a támogatás felhasználásának részletes feltételeit tartalmazza. Az Új Magyarország Fejlesztési Terv keretében támogatott projektek esetében a támogatási szerződést a kedvezményezett és a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség nevében eljáró közreműködő szervezet között jön létre. Nagyprojekt esetén a támogatási szerződést az Nemzeti Fejlesztési Ügynökség ellenjegyzi. A támogatási szerződés képezi a megvalósítás nyomon követésének, finanszírozásának és ellenőrzésének alapját. 10

13 JELENTÉS a Budapest Főváros XIV. kerület Zugló Önkormányzata gazdálkodási rendszerének évi ellenőrzéséről BEVEZETÉS Az Ötv. 92. (1) bekezdése, az Állami Számvevőszékről szóló évi XXXVIII. törvény 2. (3) bekezdése, valamint az Áht. 120/A. (1) bekezdése alapján az önkormányzatok gazdálkodását az Állami Számvevőszék ellenőrzi. Az ellenőrzésre az Országgyűlés illetékes bizottságai részére is átadott, országosan egységes ellenőrzési program szerint került sor. Az Állami Számvevőszék a stratégiájában foglalt célkitűzéseknek megfelelően a helyi önkormányzatok költségvetési gazdálkodási rendszere átfogó ellenőrzésének programját a évtől megújította, azt kiegészítette további teljesítmény-ellenőrzési elemekkel. Az ellenőrzés célja annak értékelése volt, hogy az Önkormányzat: milyen módon biztosította a költségvetési és a pénzügyi egyensúlyt a költségvetésében és annak teljesítése során, valamint változott-e a hiányzó bevételi források pótlásában a finanszírozási célú pénzügyi műveletek jelentősége, hatása; eredményesen készült-e fel a szabályozottság és a szervezettség terén az európai uniós források igénylésére és felhasználására, továbbá biztosította-e az elektronikus közszolgáltatás feltételeit, a gazdálkodási adatok közzétételével a gazdálkodás nyilvánosságát; kialakította-e és működtette-e a külső és a belső feltételeknek megfelelően a költségvetés tervezési, gazdálkodási és zárszámadási feladatai belső kontrollrendszerét 1 ezen tevékenységek szabályszerű ellátásához hozzájárult-e a folyamatba épített, előzetes és utólagos vezetői ellenőrzés, valamint a belső ellenőrzés; 1 A gazdálkodás szabályszerűségét biztosító kontrollrendszer alatt értjük a kiépített és működő pénzügyi irányítási és szabályozási rendszert, valamint a belső ellenőrzési funkciók ellátásának rendszerét. 11

14 16BBEVEZETÉS megfelelően hasznosították-e a korábbi számvevőszéki ellenőrzések megállapításait, szabályszerűségi 2 és célszerűségi javaslatait. Az ellenőrzés típusa: átfogó ellenőrzés, amely egy ellenőrzés keretében meghatározott területekre összpontosítva alkalmazza a szabályszerűségi, valamint a teljesítmény-ellenőrzés jellemzőit. Az ellenőrzött időszak: az 1., 2. és 4. programpontok tekintetében a évek és I. negyedév, a 3. ellenőrzési programpontnál a év és I. negyedév. Budapest Főváros XIV. kerület Zugló Önkormányzata lakosainak száma január 1-jén fő volt. A évi önkormányzati választást követően az Önkormányzat 34 tagú Képviselő-testületének munkáját 12 állandó bizottság segítette. A helyi önkormányzat mellett a évi önkormányzati választásokat követően 11 kisebbségi önkormányzat 3 működött. A polgármester a évi önkormányzati képviselő- és polgármester-választás óta tölti be tisztségét, a jegyző személye a évben változott. Az Önkormányzat feladatainak végrehajtása érdekében a évben 57 költségvetési intézményt működtetett, amelyekből hat önállóan gazdálkodott. A feladatok ellátásában részt vett egy gazdasági társasága, egy közhasznú társasága 4, négy közalapítványa, továbbá egy társulás. Az Önkormányzat a évi költségvetési beszámolója szerint millió Ft költségvetési bevételt ért el és millió Ft költségvetési kiadást teljesített december 31-én a könyvviteli mérleg szerint millió Ft értékű vagyonnal rendelkezett. Az Önkormányzat vagyona a év végi állományhoz viszonyítva 2,3%-kal emelkedett, ezen belül a pénzeszközök év végi állományának növekedése volt a meghatározó (229,2%-kal), miközben a befektetett eszközök értéke 4,5%-kal, 3793 millió Ft-tal csökkent. A kötelezettségek állománya 133,8%-kal emelkedett, 7939 millió Ft-ra, ezen belül a hosszú lejáratú kötelezettségek állománya közel harmincszorosára növekedett, az 5739 millió Ft összegű fejlesztési célú kötvénykibocsátás miatt. Az összes költségvetési bevétel 53,9%-át a saját bevétel, illetve 28,9%-át a helyi adóbevétel biztosította a évben. Az összes költségvetési kiadásból a felhalmozási célú kiadás részaránya a évben 12,2% volt. A évi költségvetési rendeletben millió Ft költségvetési bevételt és millió Ft költségvetési kiadást irányoztak elő. A Polgármesteri hivatalban dolgozó köztisztviselők száma december 31-én 269 fő, a költségvetési intézményekben foglalkoztatott közalkalmazottak száma 2759 fő volt. Az Önkormányzat gazdálkodását meghatározó adatokat, mutatószámokat az 1 3. számú mellékletek tartalmazzák. 2 A törvényi előírások betartásának elmulasztásakor a részletes megállapítások fejezetben egységesen a törvénysértés megjelölést alkalmazzuk, mivel az ÁSZ nem tehet különbséget a törvényi előírások között. 3 Kisebbségi önkormányzatok: bolgár, cigány, görög, horvát, lengyel, német, örmény, román, ruszin, szerb, szlovák. 4 A Zuglói Filharmónia Kht január 31-ével alakult át nonprofit kft-vé. 12

15 16BBEVEZETÉS Az Önkormányzat költségvetési és pénzügyi helyzetét az elemző eljárás módszerével vizsgáltuk. E körben elemeztük a költségvetés egyensúlyi helyzetének alakulását, a tervezett és tényleges költségvetési hiány okait, a mérséklésére tett intézkedéseket, finanszírozásának módját, az Önkormányzat adósságállományának alakulását, összetevőit. Az európai uniós támogatás igénylésére, felhasználására történt felkészülésre vonatkozóan teljesítményellenőrzést végeztünk. Az európai uniós források figyelésére, igénylésére és felhasználására a felkészülést akkor minősítettük eredményesnek, ha a meghatározott szempontok szerinti feltételeknek megfelelt a felkészülés szabályozottsága, szervezettsége, továbbá értékeltük, hogy az igényelt európai uniós támogatások az Önkormányzat által meghatározott fejlesztési célkitűzésekhez kapcsolódtak-e. Az ellenőrzés során felmértük, hogy az e-közszolgáltatási feladat ellátása, illetve bevezetése, működtetése érdekében milyen intézkedéseket tettek, valamint biztosították-e a közérdekű adatok közzétételét. A költségvetési gazdálkodás belső kontrolljainak ellenőrzése során értékeltük, hogy a Polgármesteri hivatalnál a költségvetés tervezési, gazdálkodási, zárszámadás készítési feladatok belső kontrolljainak kiépítettsége és működése megfelelő biztosítékot ad-e a gazdálkodási feladatok megfelelő, szabályszerű ellátására. Felmértük és minősítettük a költségvetés tervezési, a gazdálkodási, a zárszámadás készítési feladatokkal, továbbá a pénzügyi-számviteli területen az informatikával kapcsolatosan kialakított kontrollok megfelelőségét, valamint a kialakított belső kontrollok működésének megbízhatóságát. Értékeltük a belső ellenőrzés szabályozottságát, működési feltételeinek kialakítását, továbbá működésének megbízhatóságát. A Polgármesteri hivatalnál értékeltük a gazdálkodás folyamatában kulcsszerepet betöltő belső kontrollok működésének megbízhatóságát, ennek keretében ellenőriztük a szakmai teljesítésigazolásra és az utalvány ellenjegyzésére kialakított kontrollok végrehajtását. Az ellenőrzést a következő, kiemelt kockázatuk alapján kiválasztott 5 kifizetésekre folytattuk le 6 : a külső szolgáltató által végzett karbantartási, kisjavítási szolgáltatásokra, a gépek, berendezések, felszerelések beszerzésére, továbbá az államháztartáson kívülre teljesített működési és felhalmozási célú pénzeszközátadásokra. 5 Az önkormányzatok kiemelt előirányzataira vonatkozóan, a vertikális folyamatokra elvégeztük a kockázatok becslését, amelynek eredményeként határoztuk meg a magas kockázatú területeket. 6 A korábbi ellenőrzési tapasztalataink szerint ezeken a területeken a jegyzők nem, vagy hiányosan szabályozták a megbízás, megrendelés, illetve beszerzés indokoltságának, szükségességének elbírálására, igazolására, valamint a teljesítések dokumentálására, a kiadások jogosultságának, összegszerűségének ellenőrzésére irányuló kontrollokat. További kockázatot jelentett, ha a külső szolgáltató által végzett karbantartási, kisjavítási munkák 50 ezer Ft alatti megrendeléseire vonatkozóan a jegyzők nem alakították ki a kötelezettségvállalások rendjét és nyilvántartási formáját, valamint a szabályozás elmulasztása esetén nem történt meg az írásbeli kötelezettségvállalás és annak az ellenjegyzése sem. 13

16 16BBEVEZETÉS Az ellenőrzés hatékony elvégzése céljából a vizsgálandó területek kiválasztása során a kockázatokon alapuló megközelítés érvényesült, ezáltal az ellenőrzési erőforrásokat azokra a területekre fókuszáltuk, amelyeken legnagyobb a hibák előfordulási valószínűsége. Az ellenőrzési erőforrások ilyen típusú összpontosításával minimálisra csökkenthető a kívánt ellenőrzési bizonyosság eléréséhez szükséges időráfordítás. A pénzügyi-számviteli folyamatokban alkalmazott belső kontrollok létezésének és működésének ellenőrzésére a vizsgált három terület évi könyvviteli tételeiből területenként egyszerű véletlen mintát vettünk. A kijelölt gazdasági eseményre elvégzett megfelelőségi tesztek alapján értékeltük a kontrollok működésének megbízhatóságát a vizsgált három területre külön-külön, majd öszszefoglalóan 7. A helyszíni ellenőrzés megállapításainak részletes dokumentálását megfelelőségi tesztlapokon, elővizsgálati és helyszíni ellenőrzési munkalapokon biztosítottuk. Ezeken a teszt- és munkalapokon a minősítés alapjául szolgáló kérdések és a vonatkozó konkrét jogszabályhelyek megjelölése mellett értékeltük a kialakított belső kontrollokban rejlő kockázatokat 8 és a kialakított kontrollok működésének megbízhatóságát 9. Az ÁSZ korábbi ellenőrzési javaslatai alapján tett intézkedéseket, illetve azok megvalósítását utóellenőrzés keretében vizsgáltuk. A gazdálkodási rendszer átfogó ellenőrzése során megfogalmazott javaslatok végrehajtására tett intézkedések megvalósítását ellenőriztük, az egyéb számvevőszéki ellenőrzések során tett javaslatok esetében pedig a kiadott intézkedéseket tekintettük át. A helyszíni ellenőrzés során kitöltött az ellenőrzést végző számvevő és a Polgármesteri hivatal felelős köztisztviselője által aláírt elővizsgálati és helyszíni ellenőrzési munkalapokat, azok kitöltési útmutatóit, továbbá a megfelelőségi tesztek dokumentumait a polgármester részére a számvevői jelentéssel egyidejűleg átadtuk. 7 A vizsgált három terület egyedi értékelési pontszámait a területek költségvetési súlyával arányosan összegeztük. 8 A kialakított belső kontrollokban rejlő kockázatot alacsonynak minősítettük, ha a kontrollok végrehajtásuk esetén megfelelő védelmet nyújtanak a hibák bekövetkezése ellen. Közepesnek minősítettük a belső kontrollokban rejlő kockázatot, amennyiben a kontrollok végrehajtásuk esetén a lehetséges hibák többsége ellen védelmet nyújtanak. Magasnak értékeltük a kockázatot, ha a kontrollok kialakításuk hiányában, vagy hiányos kialakításuk miatt nem nyújtanak elegendő védelmet a lehetséges hibákkal szemben. 9 A kontrollok működésének megbízhatóságát kiválónak értékeltük abban az esetben, ha azok működése esetleges apróbb hiányosságoktól eltekintve megfelelt a hibák megelőzésére és kijavítására meghatározott szabályozásnak és a legmagasabb szintű elvárásoknak. Jónak minősítettük a kontrollok működését, ha a hiányosságok száma ugyan jelentős volt, de nem veszélyeztette az ellenőrzött terület hibáinak megelőzését és kijavítását. Amennyiben a kontrollok kialakításuk hiánya, illetve hiányosságai miatt nem biztosították a hibák megelőzését, feltárását, kijavítását és ez veszélyeztette az eredményes, megbízható működést, a kontroll működésének megbízhatósága gyenge minősítést kapott. 14

17 16BBEVEZETÉS A jelentés megállapításainak, javaslatainak egyeztetése során a polgármester arról adott részletes tájékoztatást egyidejűleg csatolta azokat a dokumentumokat, amelyek igazolták, hogy az időközben megtett intézkedésekkel a számvevői jelentésben tett néhány javaslatot 10 megvalósították. A megtett intézkedéseket a jelentés II. Részletes megállapítások fejezetében az adott témához kapcsolt lábjegyzetben feltüntettük és a vonatkozó javaslatokat elhagytuk. A jelentést az ÁSZ-ról szóló évi XXXVIII. tv. 25. (1) bekezdése alapján észrevétel közlése céljából megküldtük a Budapest Főváros XIV. kerület Zugló Önkormányzat polgármesterének. A kapott tájékoztatást a jelentés 6. számú melléklete, az arra adott választ a 7. számú melléklet tartalmazza. 10 A számvevői jelentésben a helyszíni ellenőrzés során a polgármesternek egy szabályszerűségi javaslatot tettünk, melyet elhagytunk. A jegyzőnek 12 szabályszerűségi és kettő célszerűségi javaslatot tettünk, melyből hét szabályszerűségi és egy célszerűségi javaslatot elhagytunk. 15

18 17BI. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK I. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK Az Önkormányzatnál a években a tervezett költségvetési bevételek és kiadások főösszege változó tendenciát mutatott, mivel az előző évhez képest a évre növekedett, a évre csökkent, majd a évre újból növekedett. Az Önkormányzat a és évi költségvetési rendeleteiben a költségvetési bevételek és kiadások egyensúlyát nem biztosította, mivel a tervezett költségvetési kiadások meghaladták a tervezett költségvetési bevételeket. Az Önkormányzat a és évek költségvetési rendeleteiben a hiány finanszírozásához, illetve a költségvetési egyensúly biztosításához hoszszú lejáratú hitelek felvételét, a évben felhalmozási célú kötvény kibocsátását, valamint bevételt növelő és kiadást csökkentő intézkedések megtételét tervezte. Az Önkormányzatnál a évi költségvetési rendeletekben a költségvetési kiadási és a év költségvetési rendeletben a bevételi főösszeg megállapításakor nem vették figyelembe az Áht-ban foglaltakat, mivel finanszírozási célú pénzügyi műveleteket vettek figyelembe költségvetési hiányt módosító költségvetési bevételként a évi költségvetési rendeletben és költségvetési kiadásként a évi költségvetési rendeletekben. Az Önkormányzat megszüntette a hiányosságot a évi költségvetési rendelet szeptemberi módosításakor AZ ÖNKORMÁNYZAT KÖLTSÉGVETÉSI ÉS PÉNZÜGYI HELYZETÉNEK ÉVI ALAKULÁSA Adatok: millió Ft-ban terv tény terv tény terv tény terv tény terv tény terv tény bevétel kiadás bevétel kiadás bevétel kiadás év év év Tervezett, teljesített működési célú költségvetési bevétel-kiadás Tervezett, teljesített felhalmozási célú költségvetési bevétel-kiadás Tervezett hiány A évről a évre a teljesített költségvetési bevételek főösszegének növekedése mellett a teljesített költségvetési kiadások főösszege csökkent, míg a évre a költségvetési bevételek és kiadások főösszege növekedett az előző évhez képest. A költségvetés végrehajtása során a tényleges egyensúlyi helyzet a tervezetthez viszonyítva javult, a években a tervezett költségvetési hiánnyal szemben pénzügyi többlet keletkezett. A évben a tervezett költségvetési többletbevételt meghaladó pénzügyi többletet értek el. A teljesített 16

19 17BI. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK működési célú költségvetési bevételek és kiadások egyenlege a években többletet eredményezett, amely a és a évben fedezetet biztosított a teljesített felhalmozási célú költségvetési bevételeket meghaladó teljesített felhalmozási célú költségvetési kiadásokra. A évben a teljesített felhalmozási célú költségvetési kiadások nem haladták meg a teljesített felhalmozási célú költségvetési bevételeket. A években a költségvetési bevételi többletet a teljesített működési célú költségvetési bevételek többlete eredményezte, melyhez a évben a felhalmozási célú költségvetési többletbevétel is hozzájárult. A működési célú költségvetési bevételek közül a helyi adók a években a jóváhagyott eredeti költségvetési előirányzathoz képest túlteljesültek, ami nem vezethető vissza tervezési hiányosságra, mivel az iparűzési és az idegenforgalmi adó a fővárosi forrásmegosztás részét képezi. A években a működési és a felhalmozási célú költségvetési bevételek között figyelembe vették az előző évi pénzmaradványt az áthúzódó kötelezettségek forrásaként. A tervezett pénzmaradvány és évi eredeti előirányzatának nagyságrendje az előző évi módosított pénzmaradvány 14%, illetve 57%-a tervezési hiányosságra vezethető vissza, mivel a pénzmaradvány 86%-43%-át az előző évi pénzmaradványról szóló rendelet elfogadását követően az éves költségvetési rendelet első módosítása tartalmazta. A felhalmozási célú költségvetési kiadásokon belül a beruházási és a felújítási kiadások tervezetthez viszonyított és évi többletteljesítése, illetve a évben a tervtől való elmaradás nem tervezési hiányosságból eredt, hanem abból, hogy az eredeti előirányzaton túlmenően a kötelezettségvállalással terhelt pénzmaradvány és a céltartalék összege volt a forrásuk, illetve a teljesítés elmaradása az informatikai beruházásokhoz kapcsolódó projekt utómunkálatainak elhúzódására és a benyújtott számlák utófinanszírozással történt folyósítására vezethető vissza. A évi költségvetések végrehajtása során a pénzügyi helyzet alakításához, a fizetőképesség fenntartásához az Önkormányzat hosszú lejáratú, fejlesztési célú hiteleket vett igénybe, továbbá a évben fejlesztési céllal kötvényt bocsátott ki. A Képviselő-testület a kötvénykibocsátásról szóló döntés meghozatalakor a döntéskor ismert pénzpiaci feltételekkel számolt. A forint svájci frankhoz viszonyított árfolyamváltozása, valamint a változó kamatmérték miatt az Önkormányzat számára a kötvénykibocsátás kockázatot jelent. Az Önkormányzat pénzügyi helyzete a évről a évre eladósodásának növekedése miatt összességében kedvezőtlenül alakult, azonban az Önkormányzat fizetőképessége kiemelkedően kedvező volt, mert a likviditási mutatók jelentősen meghaladták a évben vizsgált Budapest fővárosi kerületek likviditási mutatóinak (a készpénz likviditási mutatónál közel tízszeresen, a likviditási gyorsrátánál több mint ötszörösen) az átlagos mértékét. Az Önkormányzat rendelkezett a Képviselő-testület által jóváhagyott gazdasági programmal, valamint ágazati, szakmai fejlesztési koncepciókkal. Az Önkormányzat az európai uniós támogatással megvalósítandó fejlesztésekre a I. negyedévben 15 pályázatot nyújtott be. Ebből kilenc sikerrel zárult, négyet elutasítottak, kettő elbírálása július végéig nem történt meg. Öt projekt befejeződött és négy megvalósítása elkezdődött. Az NFT, valamint az ÚMFT keretében megpályázott projektek összhangban voltak az Önkormányzat fejlesztési célkitűzéseivel. Az Önkormányzat költségvetési rendeletei az Áht. 17

20 17BI. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK és az Ámr. előírásai ellenére nem tartalmazták elkülönítetten az európai uniós forrást igénylő fejlesztési feladatok megnevezését, bevételi és kiadási előirányzatait. Az Önkormányzatnál a Polgármesteri hivatal három köztisztviselőjének munkaköri leírásában, valamint májusától jegyzői és polgármesteri együttes utasításban határozták meg az európai uniós források igénybevételének és felhasználásának feladatait. A szabályozás magába foglalta a pályázatfigyelés és pályázatkészítés, továbbá a fejlesztés lebonyolításával kapcsolatos eljárási rendet. A FEUVE előírásai vonatkoztak az európai uniós forrásokkal támogatott fejlesztési feladatokra is. A pályázatfigyelés, a pályázatkészítés és a fejlesztési feladat lebonyolításának személyi és szervezeti feltételeit elsősorban a Polgármesteri hivatalon belül alakították ki. A GVOP Az elektronikus önkormányzati szolgáltatások fejlesztése projekt pályázatkészítésébe bevontak külső szakmai szervezetet, a projekt megvalósítását és az egyes szakmai feladatok teljesítésének tesztelését, teljesítésének nyomon követését megbízás alapján külső céggel végeztették. A tervezett projekt a módosított támogatási szerződésekben foglalt határidőn belül megvalósult, és az elnyert 284 millió Ft európai uniós támogatás felhasználása a jogszabályi előírásoknak megfelelően megtörtént. Az Önkormányzat a szabályozottság és szervezettség tekintetében a években nem készült fel eredményesen az európai uniós források igénybevételére és a várható támogatások felhasználására annak ellenére, hogy a benyújtott pályázatok az Önkormányzat gazdasági programjában, ágazati, szakmai koncepciókban, tervekben megfogalmazott célkitűzésekhez kapcsolódtak, valamint a folyamatba épített előzetes és utólagos vezetői ellenőrzési feladatok a szabályozás szerint kiterjedtek az európai uniós forrásokkal megvalósuló fejlesztési célokra, továbbá a pályázatfigyelés, a pályázatkészítés és a fejlesztési feladat lebonyolításának szervezeti, személyi feltételeit biztosították, azonban átfogó szabályozás hiányában a pályázatkészítést, valamint a pályázatfigyelést végző és a döntési, illetve a döntés-előterjesztési jogkörrel rendelkezők közötti információszolgáltatási kötelezettséget nem írták elő, a belső ellenőrzési stratégiát megalapozó kockázatelemzést nem terjesztették ki az európai uniós forrásokkal támogatott fejlesztési feladatokra, továbbá nem határozták meg a fejlesztési feladat lebonyolítását végző ellenőrzési kötelezettségét. A jegyző és a polgármester a évben az együttes utasítás kiadásával a szabályozásbeli hiányosságot megszüntette. Az Önkormányzat rendelkezett informatikai stratégiával a évek közötti időszakban. Az Önkormányzat a GVOP pályázati cél keretében elektronikus önkormányzati szolgáltatások fejlesztése címen 284 millió Ft támogatásban részesült. A projekt a évben megvalósult és az e-közigazgatás működésének feltételeit javította. Az Önkormányzat a Zuglói Polgármesteri Hivatal szervezetfejlesztése című pályázatát az ÁROP keretében 45 millió Ft támogatásban részesítették, a projekt megvalósítása a évben elkezdődött. Az Önkormányzat az elektronikus ügyintézés szabályairól rendeletet alkotott, melyben felsorolták azokat a közigazgatási hatósági ügyeket, amelyek elektronikus úton is intézhetők, a többi ügyfajtát kizárták az elektronikusan intézhető ügyek köréből. Az e-közigazgatást az Önkormányzat saját számítógépes információs rendszerén keresztül, vásárolt szoftverekkel a Polgármesteri hivatalon belül működtette. A Polgármesteri hivatalban az e-közigazgatás keretében történő 18

21 17BI. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK ügyintézést egyes ügykörökben 1., 2. és 3. elektronikus szolgáltatási szinten valósították meg. Az Önkormányzat honlapjának nyitó oldala megfelelt a vonatkozó IHM rendeletben előírt szerkezeti követelményeknek és közzététel is ez alapján történt. Az Önkormányzat nem tett eleget az Eisztv. és az Áht. alapján előírt közzétételi kötelezettségének, mivel a céljellegű működési és felhalmozási támogatások kedvezményezettjeinek nevét, a támogatás célját, összegét és a támogatási program helyét közétették ugyan, azonban az Áht. előírása ellenére a közzététel a társasházaknak nyújtott támogatás esetében a döntéshozatalt követő 60 napon túl, év végén a támogatás elszámolását és az összeg utalását követően történt. Az Áht. előírása ellenére az elektronikus közzététel elmaradt a vagyonértékesítési, illetve szolgáltatási szerződések esetében, míg az intézmények által megkötött szerződések típusát a közzététel során nem szerepeltették. Az Önkormányzat közzétette a évi költségvetési beszámoló szöveges indoklását az Ámr-ben előírtaknak megfelelően, azonban az nem felelt meg a Vhr-ben előírt tartalmi követelményeknek, mert a szöveges indoklásban nem ismertették a kötelezettségállomány alakulását és az azt befolyásoló tényezőket, a könyvviteli mérlegben kimutatott részesedések szöveges értékelése nem történt meg, a táblázatos kimutatásban nem szerepeltették a részesedések mennyiségét, az Önkormányzat könyvvizsgálatra kötelezett volt, azonban erre a kötelezettségre a költségvetési beszámoló kiegészítő mellékletében utalás nem történt. A költségvetés tervezési és zárszámadás készítési folyamatok szabályozottsága alacsony kockázatot jelentett a feladatok megfelelő, szabályszerű végrehajtásában, mivel a jegyző a pénzügyi irányítási és ellenőrzési rendszer keretében szabályozta a költségvetési tervezés és zárszámadás elkészítési rendjét, meghatározta a Polgármesteri hivatalban és az intézményeknél a költségvetési javaslat összeállításával kapcsolatos követelményeket, előírta a költségvetési tervezéshez készített intézményi mutatószám felmérés adatai megalapozottságának, az intézmények által az állami támogatásokkal, hozzájárulásokkal történő elszámoláshoz közölt mutatószámok adatai megbízhatóságának, valamint az intézményi pénzmaradványok kimunkálása szabályszerűségének ellenőrzését. A költségvetési tervezési és zárszámadás készítési folyamatban a működésbeli hibák megelőzésére, feltárására, kijavítására kialakított belső kontrollok működésének megbízhatósága kiváló volt, mivel a Polgármesteri hivatalban és az intézményeknél az előírásoknak megfelelően ellenőrizték, hogy az intézmények teljesítették-e a költségvetési javaslat összeállításával kapcsolatban részükre meghatározott követelményeket, megalapozottak-e az intézményi mutatószám felmérés adatai, valamint a zárszámadás készítés folyamatában az állami támogatásokkal, hozzájárulásokkal történő elszámoláshoz közölt mutatószámok adatai megbízhatóságát és az intézmények pénzmaradvány megállapításának szabályszerűségét. A gazdálkodási, a pénzügyi-számviteli és a folyamatba épített ellenőrzési feladatok szabályozottságának hiányosságai közepes kockázatot jelentettek a feladatok megfelelő, szabályszerű végrehajtásában, mivel a Polgármesteri hivatal áprilisig nem rendelkezett a Képviselő-testület által jóváhagyott SzMSz-el, valamint a pénzügyi irányítási és ellenőrzési rendszer keretében a jegyző nem készítette el a gazdasági szervezet ügyrendjét, azonban a kialakított belső kontrollok végrehajtásuk esetén a lehetséges hibák többsége ellen 19

22 17BI. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK védelmet nyújtottak. A jegyző a FEUVE-val kapcsolatosan elkészítette az ellenőrzési nyomvonalat, azonban az nem tartalmazta, hogy a tevékenységeket részletesen mely szabályzat tartalmazza, és a tevékenységek elvégzését igazoló dokumentumok megnevezését és fellelési helyét a rendszerben. A jegyző elkészítette a kockázatkezelési eljárásrendet, az azonban nem tartalmazta a kockázatok folyamatgazdáit, értékelését, kategóriákba sorolását, nyilvántartását, a válaszintézkedéseket, a kockázati szint meghatározását, a kockázati környezet rendszeres felülvizsgálatát, valamint a szabálytalanságok kezeléséről szóló eljárásrend nem mutatta be a szabálytalanságok észlelése esetén teendő intézkedések nyomon követését. A gazdálkodási, a pénzügyi-számviteli és a folyamatba épített ellenőrzési feladatok szabályozottsága javult a évre a korábbi ÁSZ vizsgálat javaslatainak hasznosulása következtében, mivel a jegyző módosította a kötelezettségvállalás, utalványozás, érvényesítés rendjét és belső szabályzatban rögzítette a szakmai teljesítésigazolás módját. A Polgármesteri hivatalnál a karbantartási, kisjavítási szolgáltatások, a gépek, berendezések és felszerelések beszerzése, valamint az államháztartáson kívülre történő működési, illetve felhalmozási célú pénzeszközátadások gazdasági eseményei között elszámolt kiadások teljesítése során a belső kontrollok működésének megbízhatósága jó volt, mivel a külső szolgáltató által végzett karbantartási, kisjavítási szolgáltatásokkal, a gépek, berendezések, felszerelések beszerzésével, létesítésével kapcsolatos kiadások teljesítése során a feladatok teljesítésének, a kiadás jogosultságának, összegszerűségének ellenőrzését a szakmai teljesítés igazolására kijelölt személyek a gazdálkodási jogkörök szabályzata 1,2,3,4,5 -ben előírt módon elvégezték. Az utalvány ellenjegyzője a gazdálkodásra vonatkozó szabályok érvényesüléséről, továbbá a szakmai teljesítésigazolás és az érvényesítés elvégzéséről meggyőződött, azonban a működési és a felhalmozási célú pénzeszközátadások államháztartáson kívülre teljesített gazdasági események között elszámolt kiadások teljesítése során a szakmai teljesítésigazolásra kijelölt személyek a folyamatba épített ellenőrzési feladataikat a gazdálkodási jogkörök szabályzata 1,2,3,4,5 -ben foglaltak ellenére nem végezték el. Az utalványok ellenjegyzője a működési, valamint a felhalmozási célú támogatások kifizetéseit megelőzően nem győződött meg a szakmai teljesítésigazolás belső szabályzatban előírt módon való megtörténtéről, a gazdálkodásra vonatkozó szabályok érvényesülését, továbbá az érvényesítés elvégzését ellenőrizte. A szakmai teljesítésigazolás és az utalvány ellenjegyzés működésében megállapított hiányosságok azonban nem veszélyeztették a lényeges hibák, szabálytalanságok, megelőzését, feltárását és kijavítását. A Polgármesteri hivatalban az informatikai rendszerek működésének szabályozottsága összességében alacsony kockázatot jelentett, mivel az Önkormányzat rendelkezett a Képviselő-testület által elfogadott informatikai stratégiával, az arra jogosult munkatársak részére elérhetők voltak a pénzügyszámvitel által használt programok. A Polgármesteri hivatalban a évtől bevezették az integrált pénzügyi-számviteli informatikai rendszert. A évben kiadott informatikai biztonsági szabályzatot februárban felülvizsgálták és korszerűsítették. Az alkalmazott informatikai rendszerek belső kontrolljainak megbízhatósága összességében jó volt, mivel a hozzáférési jogosultságok ellenőrizhetőségét biztosították, megvalósították a pénzügyi-számviteli prog- 20

23 17BI. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK ramokban a jelszavakra előírt szabályok teljes körű betartását, dokumentálták a változáskezelési eljárások ellenőrzését, illetve tesztelését, azonban az előírt rendszerességgel nem ellenőrizték az ellenőrzési listát, valamint az elmúlt egy évben nem bizonyosodtak meg arról, hogy az elmentett állományból a pénzügyi-számviteli adatok teljes körűen helyreállíthatók-e. A feltárt hiányosságok azonban nem veszélyeztették az informatikai rendszerek megbízható működését. A belső ellenőrzés szervezeti kereteinek kialakítása és szabályozása a belső ellenőrzési feladatok megfelelő szabályszerű végrehajtásában összességében alacsony kockázatot jelentett, mivel a Képviselő-testület meghatározta a belső ellenőrzés ellátási módját, biztosította a belső ellenőrök funkcionális függetlenségét. A belső ellenőrzés rendelkezett a Képviselő-testület által jóváhagyott stratégiai tervvel, éves ellenőrzési tervvel a és évre, és a belső ellenőrzési kézikönyv, valamint az ellenőrzések lefolytatásához készített ellenőrzési programok tartalma megfelelő volt. Annak ellenére összességében alacsony volt a kockázat, hogy a stratégiai terv nem kockázatelemzésen alapult, valamint a belső ellenőrzési kézikönyv nem tartalmazta a belső ellenőrzési tevékenység minőségét biztosító eljárásokat. A belső ellenőrzés szervezeti kereteinek megfelelő, szabályszerű kialakítása és szabályozása javult a évre az előző ÁSZ vizsgálat során tett javaslatok hasznosulásával, mivel a jegyző biztosította a belső ellenőrök szervezeti függetlenségét, gondoskodott a stratégiai terv, valamint a soron kívüli ellenőrzés esetében ellenőrzési program elkészítéséről. A belső ellenőrzés működésénél a kialakított kontrollok megbízhatósága jó volt, mivel a belső ellenőrzéseket ellenőrzési program alapján hajtották végre, minden elvégzett vizsgálatról ellenőrzési jelentés készült, az ellenőrzöttek intézkedési tervet készítettek, az elvégzett ellenőrzésekről a belső ellenőrzési vezető nyilvántartást vezetett. A évi ellenőrzési tervben a Polgármesteri hivatalnál tervezett ellenőrzések közül négy ellenőrzésből hármat, míg az intézményeknél a tervezett ellenőrzések 97%-át teljesítették. A belső ellenőrzés működésében megállapított hiányosságok nem veszélyeztették, hogy a belső ellenőrzés megelőzze, feltárja, kijavíttassa a lényeges hibákat és szabálytalanságokat. A soron kívüli ellenőrzés keretében egy intézmény szabályszerű működését vizsgálták. A jegyző teljesítette az Ámr-ben előírt, belső kontroll rendszerekre vonatkozó nyilatkozattételi kötelezettségét. A polgármester a és a évi zárszámadási rendeletekkel egyidejűleg az Ötv-ben előírtak teljesítésére a Képviselő-testület elé terjesztette az Önkormányzat által alapított és felügyelt költségvetési szervek éves ellenőrzési jelentései alapján összeállított éves összefoglaló ellenőrzési jelentést, melyet a Képviselő-testület határozataival elfogadott. Az Önkormányzat gazdálkodási rendszerének évi átfogó ellenőrzéséről készített számvevői jelentés 41 szabályszerűségi és hat célszerűségi javaslatot tartalmazott. A javaslatok megvalósulása érdekében a felelősök és a határidők megjelölésével a jegyző intézkedési tervet készített, valamint a polgármester és a jegyző utasításokat adott ki az illetékes szervezeti egységek vezetőinek a hiányosságok megszüntetésére. A Képviselő-testület a júniusi ülésén tárgyalta meg a évi átfogó ellenőrzésről készült jelentést, és ezzel egyidejűleg tájékoztatást kapott az addig megtett intézkedésekről. Az ÁSZ ellenőrzés által 21