JELENTÉS. a Budapest Főváros XXIII. kerület Soroksár Önkormányzata gazdálkodási rendszerének évi ellenőrzéséről

Átírás

1 JELENTÉS a Budapest Főváros XXIII. kerület Soroksár Önkormányzata gazdálkodási rendszerének évi ellenőrzéséről július

2 3. Önkormányzati és Területi Ellenőrzési Igazgatóság Átfogó Ellenőrzési Főcsoport Iktatószám: V /21/21/2009. Témaszám: 933 Vizsgálat-azonosító szám: V0449 Az ellenőrzést felügyelte: Dr. Lóránt Zoltán főigazgató Az ellenőrzés végrehajtásáért felelős: Dr. Sepsey Tamás főigazgató-helyettes Az ellenőrzést vezette: Molnár Gyula Mihály igazgatóhelyettes Az ellenőrzést végezték: Vojcsekné Szabó Ágnes számvevő tanácsos Kozma Gábor számvevő tanácsos Dr. Telkes Imre számvevő tanácsos A témához kapcsolódó eddig készített számvevőszéki jelentések: címe Jelentés a Budapest Főváros XXIII. kerület Soroksár Önkormányzata gazdálkodási rendszerének évi átfogó ellenőrzéséről Jelentés a Magyar Köztársaság évi költségvetése végrehajtásának ellenőrzéséről Függelék: a helyi önkormányzatok beruházásaihoz és rekonstrukcióihoz nyújtott évi felhalmozási célú támogatások ellenőrzése Jelentés a helyi és a helyi kisebbségi önkormányzatok gazdálkodási rendszerének évi átfogó és egyéb szabályszerűségi ellenőrzéséről Jelentés a fővárosi önkormányzatot és a kerületi önkormányzatokat osztottan megillető bevételek évi megosztásáról szóló önkormányzati rendelet felülvizsgálatáról sorszáma Jelentéseink az Országgyűlés számítógépes hálózatán és az Interneten a címen is olvashatóak.

3 TARTALOMJEGYZÉK BEVEZETÉS 9 I. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK 14 II. RÉSZLETES MEGÁLLAPÍTÁSOK Az Önkormányzat költségvetési és pénzügyi helyzete A tervezett költségvetési bevételek és kiadások alapján a költségvetési egyensúly, a költségvetési hiány oka, finanszírozásának tervezett módja és a költségvetési hiány megállapításának szabályszerűsége A teljesített költségvetési bevételek és kiadások alapján a pénzügyi egyensúly, a pénzügyi hiány oka, finanszírozásának módja és hatása a pénzügyi helyzet alakulására az eladósodás, valamint a fizetőképesség szempontjából Az Önkormányzat felkészültsége az európai uniós források igénylésére és felhasználására, valamint az elektronikus közszolgáltatási feladatok ellátására Az európai uniós források igénybevételére és a várható támogatás felhasználására történt felkészülés szabályozottságának, szervezettségének eredményessége Az európai uniós forrásokra történő pályázatok benyújtására vonatkozó döntések összhangja a fejlesztési célkitűzésekkel Az európai uniós forrásokhoz kapcsolódóan a pályázatfigyelés, a pályázatkészítés, valamint az európai uniós támogatással megvalósuló fejlesztés lebonyolítása belső rendjének szabályozottsága, a végrehajtás személyi, szervezeti feltételei, az ellenőrzési feladatok meghatározása A fejlesztési feladat lebonyolításánál a feladatellátás rendjére, az ellenőrzési feladatok teljesítésére, valamint a felelősségi szabályokra vonatkozó előírások betartása Az elektronikus közszolgáltatás feltételeinek kialakítása, a közérdekű gazdálkodási adatok elektronikus közzététele A költségvetési gazdálkodás belső kontrolljai A szabályozottság kockázata a költségvetés tervezési, gazdálkodási, beszámolási és a folyamatba épített, előzetes és utólagos vezetői ellenőrzési feladatoknál A belső kontrollok működése az önkormányzati források szabályszerű felhasználásában, a költségvetési tervezés, gazdálkodás, beszámolás folyamataiban 38 1

4 3.3. A belső ellenőrzési kötelezettség teljesítése, javaslatainak hasznosulása Az ÁSZ korábbi ellenőrzési javaslatai alapján készített intézkedési terv végrehajtása, eredményessége Az Önkormányzat gazdálkodási rendszerének átfogó ellenőrzése során tett javaslatok végrehajtására tervezett intézkedések megvalósulása A zárszámadáshoz kapcsolódó (állami hozzájárulások, támogatások igénylésének és felhasználásának ellenőrzése), valamint a további vizsgálatok esetében a megállapítások, javaslatok alapján tett intézkedések 49 MELLÉKLETEK 1. számú Az Önkormányzat gazdálkodását meghatározó adatok, mutatószámok (1 oldal) 2. számú Az önkormányzati vagyon alakulása (1 oldal) 2/a. számú Az önkormányzati kötelezettségek alakulása (1 oldal) 3. számú Az Önkormányzat évi költségvetési előirányzatainak és évi pénzügyi teljesítéseinek alakulása (1 oldal) 4. számú Tanúsítvány az európai uniós forrásokkal támogatott célok és programok évi tervezett és teljesített adatairól (1 oldal) 5. számú Adatlap az európai uniós forrással támogatott Komplex szervezetfejlesztés Soroksár Polgármesteri Hivatalában című fejlesztésről (3 oldal) 6. számú Az ellenőrzés során átadott munkatáblák, munkalapok és megfelelőségi tesztek jegyzéke (4 oldal) 7. számú Geiger Ferenc úr, a Budapest Főváros XXIII. kerület Soroksár Önkormányzat polgármestere által adott tájékoztatás (1 oldal) 8. számú Geiger Ferenc úr, a Budapest Főváros XXIII. kerület Soroksár Önkormányzat polgármestere tájékoztatására adott válasz (1 oldal) 2

5 RÖVIDÍTÉSEK JEGYZÉKE Törvények Áht. Eisztv. Fot. Ltv. Ötv. az államháztartásról szóló évi XXXVIII. törvény az elektronikus információszabadságról szóló évi XC. törvény a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló évi XXVI. törvény a lakások és helyiségek bérletére, valamint elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló évi LXXVII. törvény a helyi önkormányzatokról szóló évi LXV. törvény Rendeletek Ámr. az államháztartás működési rendjéről szóló 217/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet Ber. a költségvetési szervek belső ellenőrzéséről szóló 193/2003. (XI. 26.) Korm. rendelet 18/2005. (XII. 27.) IHM rendelet vagyongazdálkodási rendelet 1 vagyongazdálkodási rendelet 2 Vhr évi költségvetési rendelet évi költségvetési rendelet évi zárszámadási rendelet évi költségvetési rendelet évi költségvetési rendelet a 18/2005. (XII. 27.) IHM rendelet a közzétételi listákon szereplő adatok közzétételéhez szükséges közzétételi mintákról Budapest Főváros XXIII. kerület Soroksár Önkormányzatának 2/1997. (I. 31.) számú rendelete az Önkormányzat vagyonáról, a vagyontárgyak feletti jog gyakorlásáról Budapest Főváros XXIII. kerület Soroksár Önkormányzatának 32/2004. (IV. 23.) számú rendelete az Önkormányzat vagyonáról, a vagyontárgyak feletti jog gyakorlásáról az államháztartás szervezetei beszámolási és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 249/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet Budapest Főváros XXIII. kerület Soroksár Önkormányzatának 8/2006. (III. 19.) számú rendelete a évi költségvetésről Budapest Főváros XXIII. kerület Soroksár Önkormányzatának 19/2007. (III. 9.) számú rendelete a évi költségvetésről Budapest Főváros XXIII. kerület Soroksár Önkormányzatának 22/2008. (IV. 25.) számú rendelete a évi zárszámadásról Budapest Főváros XXIII. kerület Soroksár Önkormányzatának 11/2008. (III. 10.) számú rendelete a évi költségvetésről Budapest Főváros XXIII. kerület Soroksár Önkormányzatának 21/2009. (III. 9.) számú rendelete a évi költségvetésről 3

6 Szórövidítések ÁROP ÁSZ Belső Ellenőri Szervezeti Egység EKOP e-közigazgatás értékelési szabályzat ESZI FEUVE gazdasági program gazdasági szervezet ügyrendje GVOP hivatali SzMSz INTERREG IVC jegyző Képviselő-testület KMOP Kulturális Szolgáltató Kht. Kulturális Szolgáltató Kft. Leltározási és selejtezési szabályzat NFT Államreform Operatív Program Állami Számvevőszék Budapest Főváros XXIII. kerület Soroksár Önkormányzata Polgármesteri Hivatalának Belső Ellenőri Szervezeti Egysége ÚMFT Elektronikus Közigazgatási Operatív Program elektronikus közigazgatás Budapest Főváros XXIII. kerület Soroksár Önkormányzata Polgármesteri hivatalának Eszközök és Források Értékelési Szabályzata Budapest Főváros XXIII. kerület Soroksár Önkormányzatának Egészségügyi és Szociális Intézménye folyamatba épített előzetes és utólagos vezetői ellenőrzés Budapest Főváros XXIII. kerület Soroksár Önkormányzatának Képviselő-testülete által a évekre szóló 246/2007. (IV. 10.) számú határozatában jóváhagyott gazdasági programja Budapest Főváros XXIII. kerület Soroksár Önkormányzatának Polgármesteri hivatala Pénzügyi-gazdasági Osztályának Ügyrendje NFT Gazdasági Versenyképesség Operatív Program Budapest Főváros XXIII. kerület Soroksár Önkormányzata Polgármesteri hivatalának Szervezeti és Működési Szabályzata Interreg Közösségi Kezdeményezés Támogatási Programja Budapest Főváros XXIII. kerület Soroksár Önkormányzatának Jegyzője Budapest Főváros XXIII. kerület Soroksár Önkormányzatának Képviselő-testülete Közép-magyarországi Operatív Program Galéria 13 Kulturális Szolgáltató Közhasznú Társaság Galéria 13 Kulturális Szolgáltató Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság Budapest Főváros XXIII. kerület Soroksár Önkormányzata Polgármesteri hivatalának Leltározási és Selejtezési Szabályzata Nemzeti Fejlesztési Terv 4

7 SEPSZI Szociális Foglalkoztató Kht. Szociális Foglalkoztató Kft. Szociális Gondozó Szolgálat Pénzügyi-gazdasági Osztály polgármester Polgármesteri csoport Polgármesteri hivatal TÁMOP Társulás ÚMFT Soroksári Egységes Pedagógiai Szakszolgálat és Pedagógiai Szolgáltató Intézmény Soroksári Szociális Foglalkoztató Közhasznú Társaság Soroksári Szociális Foglalkoztató Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság Budapest Főváros XXIII. Kerület Soroksár Önkormányzatának Egészségügyi és Szociális Intézménye Szociális Gondozó Szolgálata Budapest Főváros XXIII. kerület Soroksár Önkormányzata Polgármesteri hivatalának Pénzügyi-gazdasági Osztálya Budapest Főváros XXIII. kerület Soroksár Önkormányzatának Polgármestere Budapest Főváros XXIII. kerület Soroksár Önkormányzata Polgármesteri Hivatala Jegyzői Titkárságának Polgármesteri Csoportja Budapest Főváros XXIII. kerület Soroksár Önkormányzatának Polgármesteri hivatala Társadalmi Megújulás Operatív Program Kisdunáért Önkormányzati Társulás Új Magyarország Fejlesztési Terv 5

8 ÉRTELMEZŐ SZÓTÁR 1. elektronikus szolgáltatási szint 2. elektronikus szolgáltatási szint 3. elektronikus szolgáltatási szint 4. elektronikus szolgáltatási szint európai uniós források fejlesztési feladat (projekt) fejlesztési célkitűzés hazai társfinanszírozás kedvezményezett Az 1044/2005. (V. 11.) Korm. határozat alapján olyan információs, tájékoztató szolgáltatás, amely csak általános információkat közöl az adott üggyel kapcsolatos teendőkről és a szükséges dokumentumokról. Az 1044/2005. (V. 11.) Korm. határozat alapján olyan egyirányú kapcsolatot biztosító szolgáltatás, amely az 1. szinten túl biztosítja az adott ügy intézéséhez szükséges dokumentumok, nyomtatványok letöltését, és azok ellenőrzéssel, vagy ellenőrzés nélküli elektronikus kitöltését, amely esetben a dokumentumok benyújtása hagyományos úton történik. Az 1044/2005. (V. 11.) Korm. határozat alapján olyan kétirányú kapcsolatot biztosító szolgáltatás, amely közvetlen, vagy ellenőrzött kitöltésű dokumentum segítségével biztosítja az elektronikus adatbevitelt és a bevitt adatok ellenőrzését. Az ügy indításához, intézéséhez személyes megjelenés nem szükséges, de az ügyhöz kapcsolódó közigazgatási döntés (határozat, egyéb aktus) közlése, valamint a kapcsolódó illeték-, vagy díjfizetés hagyományos úton történik. Az 1044/2005. (V. 11.) Korm. határozat alapján olyan teljes közvetlen kétirányú ügyintézési folyamatot biztosító szolgáltatás, amikor az ügyhöz kapcsolódó közigazgatási döntés is elektronikus úton kerül közlésre, illetve a kapcsolódó illeték-, vagy díjfizetés elektronikus úton is intézhető. A támogatott projekt megvalósítása érdekében, a fejlesztés lebonyolítása során felmerült kiadások finanszírozási forrása. A fejlesztési feladat (projekt) tartalmilag és formailag részletesen kidolgozott, megfelelő pénzügyi háttérrel és végrehajtási ütemezéssel rendelkező fejlesztési terv, amely illeszkedik az Európai Unió, illetve a Nemzeti Fejlesztési Terv és az Új Magyarország Fejlesztési Terv által támogatott programokhoz. Az önkormányzat által ellátott kötelező, vagy önként vállalt feladatok biztosításának mennyiségi, vagy minőségi fejlesztésére vonatkozó terv. A mennyiségi fejlesztés megvalósulhat beszerzéssel, létesítéssel, bővítéssel, átalakítással. A központi költségvetési és az elkülönített állami pénzalapokból származó finanszírozás. Az a helyi önkormányzat, amely a támogatási szerződést kedvezményezettként aláírja, a projektet, illetve a központi programhoz kapcsolódó támogatott önkormányzati programot végrehajtja. 6

9 közreműködő szervezet lebonyolítás operatív program Nemzeti Fejlesztési Terv Új Magyarország Fejlesztési Terv A közreműködő szervezet az európai uniós támogatást elnyert kedvezményezettekkel kapcsolatot tartó szerv. Az operatív programok közreműködő szervezetei befogadják, nyilvántartják, döntésre előkészítik a pályázatokat, rögzítik a támogatással kapcsolatos adatokat az Egységes Monitoring Informatikai Rendszerben, elvégzik a támogatások előzetes (szerződéskötést megelőző), közbenső (a pénzügyi elszámolás, finanszírozás folyamatában végzett) és utólagos (a támogatott projekt pénzügyi lezárását megelőző) ellenőrzését. Az önkormányzatoknál a leggyakrabban előforduló operatív program a Regionális Fejlesztési Operatív Program végrehajtásában közreműködő szervezetek a VÁTI Kht. és a regionális fejlesztési ügynökségek. Az európai uniós források felhasználásával megvalósuló fejlesztésre irányuló műszaki, gazdasági (pénzügyi) tevékenységet magában foglaló szervezési, irányítási szolgáltatás. A szervezési szolgáltatás kiterjedhet a pályázatkészítésre, a közbeszerzési eljárás lebonyolításán keresztül a folyamatos műszaki ellenőrzésre, a pénzügyi elszámolásra, a műszaki átadás-átvételre, az üzembe helyezésre, illetve a fejlesztési folyamat egyes elemeire. Az Európai Bizottság által jóváhagyott, a Közösségi Támogatási Keret végrehajtására vonatkozó, több évre szóló intézkedésekhez kapcsolódó prioritások egységes rendszerét tartalmazó dokumentum. Helyzetelemzést, stratégiát a tervezett fejlesztési területek prioritásait, azok céljait és pénzügyi forrásaik megjelölését tartalmazó dokumentum, amelyet a Magyar Köztársaság készített az Európai Unió programozási irányelveinek, célkitűzéseinek megfelelően a fejlődésben lemaradó régiók fejlődésének és strukturális átalakulásának elősegítésére a kiemelt szükségletekre figyelemmel. A Nemzeti Fejlesztési Terv stratégiai fejezetének célja, hogy a közötti időszakra kijelölje a strukturális alapokból támogatható fejlesztéspolitikai célkitűzéseit és prioritásait. A strukturális alapok operatív programjai: Agrár és Vidékfejlesztési Operatív Program (AVOP); Gazdasági Versenyképesség Operatív Program (GVOP); Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program (HEFOP); Környezetvédelmi és Infrastruktúra-fejlesztési Operatív Program (KIOP); Regionális Fejlesztési Operatív Program (ROP). Az Új Magyarország Fejlesztési Terv célja a foglalkoztatás bővítése és a tartós növekedés feltételeinek megteremtése. Ennek érdekében között hat kiemelt területen indított el összehangolt állami és európai uniós fejlesztéseket: a gazdaságban, a közlekedésben, a társadalom megújulása érdekében, a környezet és az energetika területén, a területfejlesztésben és az államreform feladataival összefüggésben. Az Új Magyarország Fejlesztési Terv ope- 7

10 támogatási szerződés ratív programjai: Államreform Operatív Program (ÁROP); Elektronikus Közigazgatás Operatív Program (EKOP); Gazdaságfejlesztés Operatív Program (GOP); Környezet és Energia Operatív Program (KEOP); Közlekedés Operatív Program (KÖZOP); Dél-Alföldi Operatív Program (DAOP); Dél-Dunántúli Operatív Program (DDOP); Észak-Alföldi Operatív Program (ÉAOP); Észak-Magyarországi Operatív Program (ÉMOP); Közép-Dunántúli Operatív Program (KDOP); Közép-Magyarországi Operatív Program (KMOP); Nyugat-Dunántúli Operatív Program (NYDOP); Társadalmi Infrastruktúra Operatív Program (TIOP); Társadalmi Megújulás Operatív Program (TÁMOP). A strukturális alapok esetében az irányító hatóságnak, illetve a Kohéziós Alap esetében a közreműködő szervezeteknek a kedvezményezett önkormányzattal kötött szerződése, amely a támogatás felhasználásának részletes feltételeit tartalmazza. Az Új Magyarország Fejlesztési Terv keretében támogatott projektek esetében a támogatási szerződést a kedvezményezett és a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség nevében eljáró közreműködő szervezet között jön létre. Nagyprojekt esetén a támogatási szerződést az Nemzeti Fejlesztési Ügynökség ellenjegyzi. A támogatási szerződés képezi a megvalósítás nyomon követésének, finanszírozásának és ellenőrzésének alapját. 8

11 JELENTÉS Budapest Főváros XXIII. kerület Soroksár Önkormányzata gazdálkodási rendszerének évi ellenőrzéséről BEVEZETÉS Az Ötv. 92. (1) bekezdése, az Állami Számvevőszékről szóló évi XXXVIII. törvény 2. (3) bekezdése, valamint az Áht. 120/A. (1) bekezdése alapján az önkormányzatok gazdálkodását az Állami Számvevőszék ellenőrzi. Az ellenőrzésre az Országgyűlés illetékes bizottságai részére is átadott, országosan egységes ellenőrzési program szerint került sor. Az Állami Számvevőszék a stratégiájában foglalt célkitűzéseknek megfelelően a helyi önkormányzatok költségvetési gazdálkodási rendszere átfogó ellenőrzésének programját a évtől megújította, azt kiegészítette további teljesítmény-ellenőrzési elemekkel. Az ellenőrzés célja annak értékelése volt, hogy az Önkormányzat: milyen módon biztosította a költségvetési és a pénzügyi egyensúlyt a költségvetésében és annak teljesítése során, valamint változott-e a hiányzó bevételi források pótlásában a finanszírozási célú pénzügyi műveletek jelentősége, hatása; eredményesen készült-e fel a szabályozottság és a szervezettség terén az európai uniós források igénylésére és felhasználására, továbbá biztosította-e az elektronikus közszolgáltatás feltételeit, a gazdálkodási adatok közzétételével a gazdálkodás nyilvánosságát; kialakította-e és működtette-e a külső és a belső feltételeknek megfelelően a költségvetés tervezési, gazdálkodási és zárszámadási feladatai belső kontrollrendszerét 1, ezen tevékenységek szabályszerű ellátásához hozzájárult-e a folyamatba épített, előzetes és utólagos vezetői ellenőrzés, valamint a belső ellenőrzés; 1 A gazdálkodás szabályszerűségét biztosító kontrollrendszer alatt értjük a kiépített és működő pénzügyi irányítási és szabályozási rendszert, valamint a belső ellenőrzési funkciók ellátásának rendszerét. 9

12 BEVEZETÉS megfelelően hasznosították-e a korábbi számvevőszéki ellenőrzések megállapításait, szabályszerűségi 2 és célszerűségi javaslatait. Az ellenőrzés típusa: átfogó ellenőrzés, amely egy ellenőrzés keretében meghatározott területekre összpontosítva alkalmazza a szabályszerűségi, valamint a teljesítmény-ellenőrzés jellemzőit. Az ellenőrzött időszak: az 1., 2. és 4. programpontok tekintetében a évek, a 3. ellenőrzési programpontnál a év. Budapest Főváros XXIII. kerület Soroksár lakosainak száma január 1-jén fő volt. A évi önkormányzati választást követően az Önkormányzat 18 tagú Képviselő-testületének munkáját hét állandó bizottság segítette. A helyi önkormányzat mellett a évi önkormányzati választásokat követően három kisebbségi önkormányzat 3 működött. A polgármester az évi önkormányzati képviselő és polgármester választás óta tölti be tisztségét, a jegyző személye február 1-jétől változatlan. Az Önkormányzat feladatainak végrehajtása érdekében a évben 12 költségvetési intézményt működtetett, amelyekből kettő önállóan gazdálkodott. A feladatok ellátásában részt vett kettő közhasznú társasága 4, öt közalapítványa, és egy Társulás. Az Önkormányzat a évi költségvetési beszámolója szerint 5528 millió Ft költségvetési bevételt ért el és 5384 millió Ft költségvetési kiadást teljesített. A könyvviteli mérleg szerint december 31-én millió Ft értékű vagyonnal rendelkezett. Az Önkormányzat vagyona a év végi állományhoz viszonyítva a évre 3,6%-kal, 724 millió Ft-tal emelkedett, ezen belül a forgóeszközök állománya 223,3%-kal nőtt, mivel a pénzeszközállomány több mint ötszörösére emelkedett a kötvénykibocsátásból származó átmenetileg szabad pénzeszközök betétként történt lekötése miatt. A kötelezettségek állománya a évhez viszonyítva a évre 1313 millió Ft-tal (50,8%-kal) nőtt a és évi 1400 millió Ft kötvénykibocsátás miatt, valamint a ki nem egyenlített folyószámla hitelállomány hatására. A saját tőke a évhez viszonyítva a év végére 7,5%-kal, millió Ft-ra csökkent, a tartalék közel ötszörösére, 857 millió Ft-ra nőtt. Az összes költségvetési bevétel 61,6%-át a saját bevétel, illetve 39,8%-át a helyi adó bevétele biztosította a évben. Az összes költségvetési kiadásból a felhalmozási célú kiadás részaránya a évben 16,8% volt. A évi költségvetési rendeletben 6300 millió Ft költségvetési bevételt és 6332 millió Ft költségvetési kiadást irányoztak elő. A Polgármesteri hivatalban dolgozó köztisztviselők száma december 31-én 152 fő, a költségvetési intézményekben foglalkoztatott közalkalmazottak száma 496 fő volt. Az Önkormányzat gazdálkodását meghatározó adatokat, mutatószámokat az 1 3. számú mellékletek tartalmazzák. 2 A törvényi előírások betartásának elmulasztásakor a részletes megállapítások fejezetben egységesen a törvénysértés megjelölést alkalmazzuk, mivel az ÁSZ nem tehet különbséget a törvényi előírások között. 3 Kisebbségi önkormányzatok: bolgár, cigány, német. 4 A Szociális Foglalkoztató Kht április 1-jével, a Kulturális Szolgáltató Kht. pedig szeptember 10-ével alakult át nonprofit Kft-vé. 10

13 BEVEZETÉS Az Önkormányzat költségvetési és pénzügyi helyzetét az elemző eljárás módszerével vizsgáltuk. E körben elemeztük a költségvetés egyensúlyi helyzetének alakulását, a tervezett és tényleges költségvetési hiány okait, a mérséklésére tett intézkedéseket, finanszírozásának módját, az Önkormányzat adósságállományának alakulását, összetevőit. Az európai uniós támogatás igénylésére, felhasználására történt felkészülésre vonatkozóan teljesítmény-ellenőrzést végeztünk. Az európai uniós források figyelésére, igénylésére és felhasználására a felkészülést akkor minősítettük eredményesnek, ha a meghatározott szempontok szerinti feltételeknek megfelelt a felkészülés szabályozottsága, szervezettsége, továbbá értékeltük, hogy az igényelt európai uniós támogatások az Önkormányzat által meghatározott fejlesztési célkitűzésekhez kapcsolódtak-e. Az ellenőrzés során felmértük, hogy az e-közszolgáltatási feladat ellátása, illetve bevezetése, működtetése érdekében milyen intézkedéseket tettek, valamint biztosították-e a közérdekű adatok közzétételét. A költségvetési gazdálkodás belső kontrolljainak ellenőrzése során értékeltük, hogy a Polgármesteri hivatalnál a költségvetés tervezési, gazdálkodási, zárszámadás készítési feladatok belső kontrolljainak kiépítettsége és működése megfelelő biztosítékot ad-e a gazdálkodási feladatok megfelelő, szabályszerű ellátására. Felmértük és minősítettük a költségvetés tervezési, a gazdálkodási, a zárszámadás készítési feladatokkal, továbbá a pénzügyi-számviteli területen az informatikával kapcsolatosan kialakított kontrollok megfelelőségét, valamint a kialakított belső kontrollok működésének megbízhatóságát. Értékeltük a belső ellenőrzés szabályozottságát, működési feltételeinek kialakítását, továbbá működésének megbízhatóságát. A Polgármesteri hivatalnál értékeltük a gazdálkodás folyamatában kulcsszerepet betöltő belső kontrollok működésének megbízhatóságát, ennek keretében ellenőriztük a szakmai teljesítés igazolására és az utalvány ellenjegyzésére kialakított kontrollok végrehajtását. Az ellenőrzést a következő, kiemelt kockázatuk alapján kiválasztott 5 kifizetésekre folytattuk le 6 : a külső szolgáltató által végzett karbantartási, kisjavítási szolgáltatásokra; a gépek, berendezések, felszerelések beszerzésére, továbbá; az államháztartáson kívülre teljesített működési és a felhalmozási célú pénzeszköz átadásokra. 5 Az önkormányzatok kiemelt előirányzataira vonatkozóan, a vertikális folyamatokra elvégeztük a kockázatok becslését, amelynek eredményeként határoztuk meg a magas kockázatú területeket. 6 A korábbi ellenőrzési tapasztalataink szerint ezeken a területeken a jegyzők nem, vagy hiányosan szabályozták a megbízás, megrendelés, illetve beszerzés indokoltságának, szükségességének elbírálására, igazolására, valamint a teljesítések dokumentálására, a kiadások jogosultságának, összegszerűségének ellenőrzésére irányuló kontrollokat. További kockázatot jelentett, ha a külső szolgáltató által végzett karbantartási, kisjavítási munkák 50 ezer Ft alatti megrendelésekre vonatkozóan a jegyzők nem alakították ki a kötelezettségvállalások rendjét és nyilvántartási formáját, valamint a szabályozás elmulasztása esetén nem történt meg az írásbeli kötelezettségvállalás és annak az ellenjegyzése sem. 11

14 BEVEZETÉS Az ellenőrzés hatékony elvégzése céljából a vizsgálandó területek kiválasztása során a kockázatokon alapuló megközelítés érvényesült, ezáltal az ellenőrzési erőforrásokat azokra a területekre fókuszáltuk, amelyeken legnagyobb a hibák előfordulási valószínűsége. Az ellenőrzési erőforrások ilyen típusú összpontosításával minimálisra csökkenthető a kívánt ellenőrzési bizonyosság eléréséhez szükséges időráfordítás. A pénzügyi-számviteli folyamatokban alkalmazott belső kontrollok létezésének és működésének ellenőrzésére a vizsgált három terület évi könyvviteli tételeiből területenként egyszerű véletlen mintát vettünk. A kijelölt gazdasági eseményre elvégzett megfelelőségi tesztek alapján értékeltük a kontrollok működésének megbízhatóságát a vizsgált három területre külön-külön, majd öszszefoglalóan 7. A helyszíni ellenőrzés megállapításainak részletes dokumentálását megfelelőségi tesztlapokon, elővizsgálati és helyszíni ellenőrzési munkalapokon biztosítottuk. Ezeken a teszt- és munkalapokon a minősítés alapjául szolgáló kérdések és a vonatkozó konkrét jogszabályhelyek megjelölése mellett értékeltük a kialakított belső kontrollokban rejlő kockázatokat 8 és a kialakított kontrollok működésének megbízhatóságát 9. Az ÁSZ korábbi ellenőrzési javaslatai alapján tett intézkedéseket, illetve azok megvalósítását utóellenőrzés keretében vizsgáltuk. A gazdálkodási rendszer átfogó ellenőrzése során megfogalmazott javaslatok végrehajtására tett intézkedések megvalósítását ellenőriztük, az egyéb számvevőszéki ellenőrzések során tett javaslatok esetében pedig a kiadott intézkedéseket tekintettük át. A helyszíni ellenőrzés során kitöltött az ellenőrzést végző számvevő és a Polgármesteri hivatal felelős köztisztviselője által aláírt elővizsgálati és helyszíni ellenőrzési munkalapokat, azok kitöltési útmutatóit, továbbá a megfelelőségi tesztek dokumentumait a polgármester részére a számvevői jelentéssel egyidejűleg átadtuk. 7 A vizsgált három terület egyedi értékelési pontszámait a területek költségvetési súlyával arányosan összegeztük. 8 A kialakított belső kontrollokban rejlő kockázatot alacsonynak minősítettük, ha a kontrollok végrehajtásuk esetén megfelelő védelmet nyújtanak a hibák bekövetkezése ellen. Közepesnek minősítettük a belső kontrollokban rejlő kockázatot, amennyiben a kontrollok végrehajtásuk esetén a lehetséges hibák többsége ellen védelmet nyújtanak. Magasnak értékeltük a kockázatot, ha a kontrollok kialakításuk hiányában, vagy hiányos kialakításuk miatt nem nyújtanak elegendő védelmet a lehetséges hibákkal szemben. 9 A kontrollok működésének megbízhatóságát kiválónak értékeltük abban az esetben, ha azok működése esetleges apróbb hiányosságoktól eltekintve megfelelt a hibák megelőzésére és kijavítására meghatározott szabályozásnak és a legmagasabb szintű elvárásoknak. Jónak minősítettük a kontrollok működését, ha a hiányosságok száma ugyan jelentős volt, de nem veszélyeztette az ellenőrzött terület hibáinak megelőzését és kijavítását. Amennyiben a kontrollok kialakításuk hiánya, illetve hiányosságai miatt nem biztosították a hibák megelőzését, feltárását, kijavítását és ez veszélyeztette az eredményes, megbízható működést, a kontroll működésének megbízhatósága gyenge minősítést kapott. 12

15 BEVEZETÉS A jelentés megállapításainak, javaslatainak egyeztetése során a polgármester arról adott részletes tájékoztatást egyidejűleg csatolta azokat a dokumentumokat, amelyek igazolták hogy az időközben megtett intézkedésekkel a számvevői jelentésben tett néhány javaslatot 10 megvalósították. A megtett intézkedéseket a jelentés II. Részletes megállapítások fejezetében az adott témához kapcsolt lábjegyzetben feltüntettük és a vonatkozó javaslatokat elhagytuk. A jelentést az ÁSZ-ról szóló évi XXXVIII. tv. 25. (1) bekezdése alapján észrevétel közlése céljából megküldtük a Budapest Főváros XXIII. kerület Soroksár Önkormányzata polgármesterének. A kapott tájékoztatást a jelentés 7. számú melléklete, az arra adott választ a 8. számú melléklet tartalmazza. 10 A számvevői jelentésben a helyszíni ellenőrzés során a jegyzőnek 10 szabályszerűségi és kettő célszerűségi javaslatot tettünk, melyből a megtett intézkedésről szóló tájékoztatás alapján kettő szabályszerűségi és egy célszerűségi javaslatot hagytunk el. 13

16 I. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK I. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK A évi eredeti előirányzatok alapján a tervezett költségvetési bevételek nem biztosítottak fedezetet a tervezett költségvetési kiadásokra, a költségvetés egyensúlya a tervezés során nem volt biztosított. A költségvetési hiány mértéke a költségvetési kiadásokhoz viszonyítva folyamatosan csökkent. A évben a költségvetési hiány mértéke nem érte el a költségvetési kiadások egy százalékát. Az Önkormányzat a költségvetési egyensúly biztosításához a évi költségvetési rendeletekben felhalmozási célú, hosszú lejáratú hitelfelvételeket, illetve kötvénykibocsátást tervezett. A költségvetés végrehajtásához szükséges likviditás folyamatos biztosításáról az Önkormányzat a költségvetési rendelettervezet végrehajtási szabályai között az éven belüli hitelfelvétel hatásköri szabályainak meghatározásával, valamint a jegyző likviditási terv készítésével gondoskodott. Az Önkormányzat az Áht. előírásai ellenére a évi költségvetési rendeletekben a finanszírozási műveleteket a költségvetési bevételekkel és kiadásokkal összevontan mutatta ki, illetve nem mutatta be a költségvetés hiányát AZ ÖNKORMÁNYZAT KÖLTSÉGVETÉSI ÉS PÉNZÜGYI HELYZETÉNEK ÉVI ALAKULÁSA Adatok: millió Ft-ban terv tény terv tény terv tény terv tény terv tény terv tény bevétel kiadás bevétel kiadás bevétel kiadás év év év Tervezett, teljesített működési célú költségvetési bevétel-kiadás Tervezett, teljesített felhalmozási célú költségvetési bevétel-kiadás Tervezett hiány Teljesített hiány A évek közötti időszakban a teljesített működési célú költségvetési bevételek fedezték a teljesített működési célú költségvetési kiadásokat. A teljesített költségvetési kiadások fedezettsége a évek közötti időszakban a tervezett fedezettségi mutatóhoz viszonyítva kedvezően változott. A tervezett költségvetési hiányhoz viszonyítva a és a évben pénzügyi többlet alakult ki, illetve a évben a pénzügyi hiány nem érte el a tervezett költségvetési hiány mértékét. A évben a felhalmozási célú költségvetési bevételeket meghaladó összegben teljesített felhalmozási célú költségvetési kiadásokat a működési célú bevételek és kiadások többlete nem fedezte, ez vezetett a 14

17 I. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK 242 millió Ft pénzügyi hiányhoz, amelyet felhalmozási célú hitel felvételével finanszíroztak. A évi költségvetések végrehajtása során a pénzügyi fedezet biztosításához, a fizetőképesség fenntartásához az Önkormányzat hosszú lejáratú, fejlesztési célú hiteleket vett igénybe, továbbá fejlesztési céllal kötvényeket bocsátott ki. A hosszú lejáratú hiteleket a felvételi, a kötvénykibocsátásból származó forrásokat a kibocsátási célnak megfelelően felhalmozási feladatokra használták fel, valamint a júliusi kötvénykibocsátásból származó 400 millió Ftból 263 millió Ft-ot, a decemberi kötvénykibocsátásból származó 1000 millió Ft-ból 800 millió Ft-ot azok felhalmozási cél szerinti felhasználásáig lekötött betétként helyezték el. A Képviselő-testület a kötvénykibocsátásról szóló döntés meghozatalakor a döntéskor ismert pénzpiaci feltételekkel számolt. A forint svájci frankhoz viszonyított árfolyamváltozása, valamint a változó kamatmérték miatt az Önkormányzat számára a kötvénykibocsátás kockázatot jelent. A években az Önkormányzat által felvett folyószámlahitel összegéből a költségvetési év végére a és a évben vissza nem fizetett állomány halmozódott fel. Az Önkormányzat eladósodása a évek között fokozódott, az Önkormányzat könyvviteli mérlegéből számított eladósodási mutatója folyamatosan romlott. Az Önkormányzat fizetőképessége között ugyan javult elsősorban a kötvénykibocsátásokból származó lekötött pénzeszközök kedvező hatása miatt, azonban a pénzeszközök év végi állománya nem nyújtott fedezetet az év végén fennálló rövid lejáratú fizetési kötelezettségek rendezésére. Az Önkormányzat évek közötti pénzügyi helyzete az eladósodásának növekedése miatt fizetőképességének kedvező változása ellenére a és a évek között összességében romlott. Az Önkormányzat rendelkezett a Képviselő-testület által jóváhagyott gazdasági programmal, valamint ágazati, szakmai fejlesztési koncepciókkal. Az Önkormányzat az európai uniós támogatással megvalósítandó fejlesztésekre a évek alatt 10 pályázatot nyújtott be. Ebből egy támogatásban részesült, hét elutasításra került és kettőnek az elbírálásáról március végéig nem döntöttek. Az NFT, valamint az ÚMFT keretében megpályázott projektek összhangban voltak az Önkormányzat fejlesztési célkitűzéseivel. Az Önkormányzatnál a Polgármesteri csoport kettő köztisztviselőjének munkaköri leírásában, valamint év áprilisától jegyzői utasításban határozták meg az európai uniós források igénybevételének és felhasználásának feladatait. A jegyzői szabályozás magába foglalta a pályázatfigyelés és pályázatkészítés, továbbá az európai uniós forrásokkal támogatott fejlesztés lebonyolításával kapcsolatos eljárási rendet. A szabályozás szerint a pénzeszközök felhasználásának ellenőrzését az Önkormányzat éves belső ellenőrzési tervében szerepeltetni kell. A évek költségvetési rendeletei nem tartalmazták az európai uniós forrást igénylő fejlesztési feladatok megnevezését, költségvetési, bevételi és kiadási előirányzatait, mivel a évi költségvetési rendelettervezet beterjesztéséig a nyertes fejlesztési projekt támogatási szerződését nem írták alá. A pályázatfigyelés és pályázatkészítés személyi és szervezeti feltételeit a Polgármesteri hivatalon belül alakították ki, kettő esetben számoltak külső szervezet igénybevételével is. A nyertes projekt pénzügyi lebonyolítását a Polgármes- 15

18 I. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK teri hivatalon belül szervezték meg, a pályázat szakmai lebonyolítási feladataira külső szervezettel megbízási szerződést kötöttek. Az európai uniós forrással támogatott fejlesztési feladat megvalósítása elkezdődött, de teljesítésére még nem került sor. A jegyző áprilisáig nem szabályozta az európai uniós források igénybevételének és felhasználásának feladatait, ezért a év áprilisáig terjedő időszakban az Önkormányzat a szabályozottság és szervezettség tekintetében nem készült fel eredményesen az európai uniós források igénybevételére és a várható támogatások felhasználására. A jegyző a év áprilisában kiadott utasításban szabályozta az európai uniós támogatások igénybevételének és felhasználásának feltételeit, ezért az Önkormányzat felkészültsége ettől kezdve a szabályozottság és szervezettség terén eredményes, mivel az európai uniós forrásokra benyújtott pályázatok az Önkormányzat gazdasági programjában, az ágazati, szakmai koncepciókban, tervekben megfogalmazott fejlesztési célkitűzésekhez kapcsolódtak, szabályozták a pályázatfigyelést végző és a döntési, illetve a döntés előterjesztési jogkörrel rendelkezők közötti információszolgáltatás kötelezettségét, valamint biztosították a folyamatba épített előzetes és utólagos vezetői ellenőrzési feladatok ellátását. A Polgármesteri hivatalban, valamint külső szervezetek igénybevételével kialakították a pályázatfigyelés, a pályázatkészítés és a fejlesztési feladat lebonyolításának szervezeti, személyi feltételeit. A külső szervezetekkel a pályázatkészítésre kötött szerződésben a pályázat szakmai és formai követelményeire vonatkozó felelősség meghatározásra került. A évi belső ellenőrzési munka megtervezéséhez a kockázatelemzést nem terjesztették ki az európai uniós forrással támogatott projektre, mivel a tervkészítés folyamatának befejezését megelőzően az Önkormányzat hivatalos információval nem rendelkezett a pályázat elbírálásának eredményéről, azonban a jegyző előírta az európai uniós forrásokra irányuló pályázat ügymenetének belső ellenőrzési kötelezettségét. Az Önkormányzat rendelkezett informatikai stratégiával a évek közötti időszakban. Az Önkormányzat Komplex szervezetfejlesztés a Soroksári Polgármesteri Hivatalban című pályázatát az ÁROP keretében támogatásban részesítették. A projekt megvalósításával részben megteremtődnek a feltételei az e-közszolgáltatás fejlesztésének is. Az Önkormányzat az elektronikus ügyintézés szabályairól rendeletet alkotott, melyben meghatározták az elektronikus úton is intézhető, illetve az abból kizárt ügyfajtákat. Az Önkormányzat az állampolgárok és a vállalkozások vonatkozásában az e- közigazgatás keretében történő ügyintézést az 1. és 2. elektronikus szolgáltatási szinten biztosította. A Polgármesteri hivatalban az e-közigazgatási feladatokat ellátó informatikai rendszer ügyfelek általi igénybevételét nem kísérték figyelemmel, csak a látogatottságot mérték. Az Önkormányzat az Eisztv-ben, valamint a vonatkozó IHM rendeletben előírt szerkezetben eleget tett a céljellegű működési és felhalmozási támogatások, valamint az Önkormányzat pénzeszközei felhasználásával, a vagyonnal történő gazdálkodással összefüggő a nettó öt millió Ft-ot elérő, vagy azt meghaladó értékű szerződések Áht-ban foglaltak szerinti közzétételi kötelezettségének. A évi költségvetési beszámoló szöveges indoklását az Ámr-ben előírtak alapján, a Vhr-ben foglalt tartalmi követelményeknek megfelelően tették közzé. 16

19 I. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK A költségvetés tervezési és a zárszámadás készítési folyamatok szabályozottságának hiányosságai közepes kockázatot jelentettek a feladatok szabályszerű végrehajtásában, mivel a jegyző nem szabályozta a Polgármesteri hivatal és az intézmények költségvetési javaslatai előírások szerinti kidolgozásának, a javasolt előirányzatok megalapozottságának, az ismert kötelezettségek megtervezésének, a benyújtott költségvetési igények indokoltságának és teljesíthetőségének, a saját bevételek előirányzatai és a költségvetés megalapozását szolgáló helyi rendeletek összhangjának ellenőrzését. A kialakított belső kontrollok végrehajtásuk esetén a lehetséges hibák többsége ellen védelmet nyújtottak. A költségvetés tervezési és zárszámadás készítési folyamatban a belső kontrollok működésének megbízhatósága jó volt, mivel a jegyző ellenőriztette, hogy a költségvetési tervezéshez készített intézményi mutatószám felmérés adatai megalapozottak-e, a zárszámadás készítése során az állami támogatásokkal, hozzájárulásokkal történő elszámoláshoz közölt mutatószámok megbízhatóake, valamint az intézmények pénzmaradványainak megállapítása szabályszerűe. A költségvetési tervezés hiányzó szabályozásai miatt a kapcsolódó ellenőrzési műveleteket nem végezték el, azonban a megállapított hiányosságok nem veszélyeztették a költségvetési tervezés és zárszámadás készítés hibáinak megelőzését, feltárását és kijavítását. Az Önkormányzat az ÁSZ évi jelentésében tett szabályszerűségi és célszerűségi javaslatok megvalósításával a költségvetés tervezési és a zárszámadás készítési munka szabályozottságát és színvonalát javította. A gazdálkodási, a pénzügyi-számviteli és a folyamatba épített ellenőrzési feladatok szabályozottsága összességében alacsony kockázatot jelentett a feladatok megfelelő, szabályszerű végrehajtásában, mivel a jegyző a pénzügyi irányítási és ellenőrzési rendszer keretében szabályozta a munkafolyamatba épített ellenőrzési jogkörök gyakorlásának rendjét. A Polgármesteri hivatal feladatait és sajátosságait figyelembe véve január elejétől újra szabályozták a számviteli politikát és elkészítették a pénzügyi-számviteli szabályzatokat. A hivatali SzMSz feladat- és hatásköri jegyzékében, a gazdasági szervezet ügyrendjében meghatározták a Pénzügyi-gazdasági Osztály felépítését és feladatait, a vezetők és más dolgozók feladat-, hatás- és jogkörét. A jegyző elkészítette a Polgármesteri hivatal ellenőrzési nyomvonalát és a szabálytalanságok kezelésének eljárásrendjét. Annak ellenére összességében alacsony volt a kockázat, hogy a jegyző az érvényesítők megbízása során kettő fő esetében nem tartotta be a pénzügyi-számviteli képesítésre vonatkozó előírást, a leltározási és selejtezési szabályzatban nem rendelkezett az üzemeltetésre, kezelésre átadott eszközök selejtezése vonatkozásában a döntéshozatalra jogosultak köréről, a Polgármesteri hivatalban a selejtezés folyamatba épített ellenőrzéséért felelős kijelöléséről. Az értékelési szabályzat, illetve a dolgozók munkaköri leírása nem tartalmazta az értékelések ellenőrzéséért felelős munkakört és a feladat ellátásának kötelezettségét. A jegyző a feltárt szabályozási hiányosságokat a vizsgálat ideje alatt a számviteli szabályzatok és a munkaköri leírások kiegészítésével megszüntette, az érvényesítők megbízását I. negyedévében visszavonta. A kockázatkezelési eljárásrend kialakítása során a kockázatok azonosítása kockázati önértékelés hiányában nem történt meg, a konkrét kockázatok folyamatgazdáinak kijelölése elmaradt, a kockázatok értékelését és kategóriába sorolását nem végezték el. Nem vezettek kockázat-nyilvántartást, valamint 17

20 I. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK nem határozták meg a kockázatok kezelésére adható válaszintézkedéseket, elmaradt a kockázati környezet felülvizsgálata. A Polgármesteri hivatalnál a karbantartási, kisjavítási szolgáltatások, a gépek, berendezések és felszerelések beszerzése, valamint az államháztartáson kívülre történő működési, illetve felhalmozási célú pénzeszköz átadások gazdasági eseményei között elszámolt kiadások teljesítése során a belső kontrollok működésének megbízhatósága kiváló volt, mivel a szerződésekben, megrendelésekben meghatározott feladatok teljesítésének, a kiadások jogosultságának, összegszerűségének ellenőrzését a szakmai teljesítés igazolására kijelölt személyek a gazdálkodási jogkörök szabályzatában előírt módon elvégezték. Az utalványok ellenjegyzője a gazdálkodásra vonatkozó szabályok érvényesüléséről, továbbá a szakmai teljesítésigazolás és az érvényesítés elvégzéséről meggyőződött. Három esetben a Vhr-ben foglaltak ellenére tévesen számoltak el szolgáltatás ellenében történt pénzügyi teljesítést pénzeszköz átadásként, mivel az érvényesítő nem a gazdasági események tartalmának megfelelően jelölte ki a főkönyvi elszámolásra utaló főkönyvi számlaszámot. A Polgármesteri hivatalban az informatikai rendszerek működésének szabályozottsága összességében alacsony kockázatot jelentett, mivel az Önkormányzat rendelkezett a Képviselő-testület által elfogadott informatikai stratégiával, az arra jogosult munkatársak részére elérhetőek voltak a pénzügyszámvitel által használt programok, az Informatikai Üzemeltetési Szabályzatban meghatározták az informatikai biztonsági, az üzletmenet folytonossági, valamint a katasztrófa elhárítási feladatokat, azonban az integrált pénzügyiszámviteli információs rendszert még nem vezették be. A Polgármesteri hivatalnál a pénzügyi-számviteli feladatok ellátásánál alkalmazott informatikai rendszerek belső kontrolljainak megbízhatósága összességében jó volt, mivel a jogosultságokra vonatkozó nyilvántartást teljes körűen és naprakészen vezették, a hozzáférési jogosultságokat ellenőrizték, a pénzügyi-számviteli szoftverek alkalmazása során megvalósították a jelszavakra vonatkozó szabályok teljes körű betartását, azonban az üzletmenet folytonossági tervet az elmúlt két évben nem tesztelték, az ellenőrzési listát a szabályzatokban előírt rendszerességgel nem vizsgálták. A feltárt hiányosságok azonban nem veszélyeztették az informatikai rendszerek megbízható működtetését. A belső ellenőrzés szervezeti kereteinek kialakítása és szabályozásának hiányosságai a belső ellenőrzési feladatok megfelelő, szabályszerű végrehajtásában közepes kockázatot jelentettek, mivel a jegyző a Ber-ben foglaltak ellenére nem nevezett ki belső ellenőrzési vezetőt. A stratégiai és a évi ellenőrzési tervet kockázatelemzéssel nem támasztották alá. A belső ellenőrzési programokat nem a belső ellenőrzési vezető, hanem a jegyző hagyta jóvá, azok 51%-ban nem tartalmazták az ellenőrzések tárgyát és 18%-ban az ellenőrizendő időszak megjelölését. Azonban a kialakított szervezet szabályszerű működése esetén a lehetséges hibák többsége ellen védelmet nyújtott, mivel a Képviselő-testület a belső ellenőrzési feladat ellátására I. negyedévében Belső Ellenőri Szervezeti Egységet hozott létre és a hivatali SzMSz-ben rögzítették annak közvetlen jegyzői irányítását, a belső ellenőrzési kézikönyvben előírták a belső ellenőrzést végzők feladatait, amelynek alapján biztosították funkcionális függetlenségüket a feladatellátás során. A jegyző a hiányosságok megszüntetése érdekében a belső ellenőrzési kézikönyvet január elejétől a szükséges előírásokkal ki- 18

21 I. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK egészítette, a évi ellenőrzési terv készítéséhez kockázatelemzést végeztek, azonban az nem terjedt ki az Önkormányzat többségi irányítást biztosító befolyása alatt működő gazdasági társaságokra. A belső ellenőrzés működésénél a kialakított kontrollok megbízhatósága összességében kiváló volt, mivel a belső ellenőrzés ellátása a Belső Ellenőri Szervezeti Egység keretében valósult meg, a jegyző biztosította az ellenőrzést végzők szervezeti és feladatköri függetlenségét, a évi belső ellenőrzési tervben foglalt feladatokat végrehajtották, az elvégzett ellenőrzésekről jelentést és a hiányosságok megszüntetésére intézkedési tervet készítettek, amelyek végrehajtását a belső ellenőrzés nyomon követte, valamint az előírt nyilvántartást vezették. Annak ellenére összességében kiváló volt a belső ellenőrzés működésének megbízhatósága, hogy az ellenőrzéseket a jegyző által jóváhagyott ellenőrzési program alapján hajtották végre és a évi belső ellenőrzési tervet nem alapozta meg kockázatelemzés. A évben a belső ellenőrzés a vizsgálati programnak megfelelően a Polgármesteri hivatalban 21, a költségvetési intézményekben pedig 11 ellenőrzést végzett, soron kívül hét vizsgálatra került sor. A jegyző a évi költségvetési beszámoló keretében beszámolt a FEUVE, valamint a belső ellenőrzés működéséről. A polgármester a évi zárszámadási rendelettel egyidejűleg az Ötv. előírásának megfelelően a Képviselő-testület elé terjesztette az éves összefoglaló ellenőrzési jelentést. A években az ÁSZ által végzett ellenőrzések során tett javaslatok összességében 87%-ban hasznosultak. Az Önkormányzat gazdálkodási rendszerének évi ellenőrzéséről készített ÁSZ jelentés 45 szabályszerűségi és kilenc célszerűségi javaslatot tartalmazott. Az ÁSZ ellenőrzés tapasztalatairól a polgármester tájékoztatta a Képviselő-testületet, a javaslatok megvalósítása érdekében intézkedési tervet készítettek, melynek végrehajtását utasításban rendelte el. Az Önkormányzat gazdálkodási rendszerének évi ellenőrzése során tett javaslatokból az intézkedési tervben foglalt határidőre 86% hasznosult, 6% részben teljesült, és 8% nem hasznosult. A költségvetési koncepció, a költségvetési és a zárszámadási rendelet összeállítására, tartalmára, szerkezetére, mellékleteire, a költségvetési rendeletmódosításra, illetve a jóváhagyott előirányzatokon belüli gazdálkodásra, a gazdálkodás és a pénzügyi-számviteli feladatellátás szabályozottságára, a költségvetési gazdálkodási és ellenőrzési jogkörök gyakorlására, a céljelleggel nyújtott támogatásokra, a közbeszerzési eljárások lefolytatására, a belső ellenőrzési rendszer működésére, az éves ellenőrzési jelentés tartalmára tett szabályszerűségi javaslatok közül 38 teljesült. A javaslatok hasznosítására megtett intézkedések csökkentették a gazdálkodás során lehetséges hibák bekövetkezésének kockázatát. Három szabályszerűségi javaslat részben hasznosult, mivel az Áht-ban foglaltak ellenére finanszírozási célú pénzügyi műveleteket hiányt módosító tételként vettek figyelembe, a évi költségvetés és zárszámadás előterjesztésekor a Képviselő-testületnek bemutatták a közvetett támogatásokat tartalmazó kimutatást, azonban a jegyző nem gondoskodott az Áht-ban előírt szöveges indoklás elkészítéséről. A és a évben a belső ellenőri jelentésekben foglalt megállapítások, javaslatok realizálására készült intézkedési tervek 35%-ánál nem érvényesült a Ber. előírása, mivel az ellenőrzéssel érintett szervezeti egységek vezetői az ellenőrzési jelentés kézhezvételétől számított 15 napon túl készítették el az intézkedési tervet. Négy szabályszerűségi javaslat nem hasznosult. A polgármester nem intézkedett arról, hogy az önkormányzati lakások eladásából származó bevétel Ltv- 19

22 I. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK ben előírt mértékben Budapest Főváros Önkormányzatának számlájára befizetésre kerüljön. A polgármester nem intézkedett az Ötv. és a vízgazdálkodási törvény előírásai ellenére a Fővárosi Vízművek Rt. részére térítésmentesen átadott víznyomócső fővárosi önkormányzati tulajdonba adásáról, illetve önkormányzati tulajdonba vételéről. A jegyző kettő fő megbízása során nem tartotta be az Ámr-ben foglalt, az érvényesítők szakképesítésére vonatkozó előírást. A Ber-ben foglalt előírás ellenére a évi belső ellenőrzési tervet kockázatelemzés nélkül készítették el. Az ÁSZ ellenőrzés által tett valamennyi célszerűségi javaslat teljesült. A évi zárszámadáshoz kapcsolódóan az Önkormányzatnál egy ÁSZ ellenőrzés volt. A helyi önkormányzatok beruházásaihoz és rekonstrukcióihoz nyújtott évi felhalmozási célú támogatások ellenőrzése című vizsgálat három célszerűségi javaslatot tartalmazott, melyek mindegyike teljesült. Az ÁSZ vizsgálta A fővárosi önkormányzatot és a kerületi önkormányzatokat osztottan megillető bevételek évi megosztásáról szóló fővárosi önkormányzati rendelet végrehajtását, melynek során javaslatot nem tett. A helyszíni ellenőrzés megállapításainak hasznosítása mellett javasoljuk: a polgármesternek a jogszabályi előírások maradéktalan betartása érdekében 1. gondoskodjon az Önkormányzat gazdálkodásának évi átfogó ellenőrzése során az ÁSZ által részére tett és nem teljesült szabályszerűségi javaslatok végrehajtásáról; a munka színvonalának javítása érdekében 2. kezdeményezze, hogy a számvevőszéki jelentésben foglaltakat a Képviselő-testület tárgyalja meg és a feltárt hiányosságok megszüntetése érdekében készíttessen intézkedési tervet a határidők és felelősök megjelölésével; a jegyzőnek a jogszabályi előírások maradéktalan betartása érdekében 1. gondoskodjon az Áht. 8/A. (7) bekezdésében előírtaknak megfelelően a költségvetés megállapításakor, hogy a finanszírozási célú pénzügyi műveleteket ne vegyék figyelembe költségvetési hiányt módosító költségvetési bevételként, illetve költségvetési kiadásként; 2. gondoskodjon a költségvetési tervezési folyamatok munkafolyamatba épített ellenőrzésének szabályozásáról az Ámr. 145/A. (1)-(2) bekezdésében és a 145/B. (1) bekezdésében foglaltak érvényesülése érdekében a) a Polgármesteri hivatal és az intézmények költségvetési javaslatának az Ámr. 26. előírásainak megfelelő kidolgozása során; 20