A ôkemérés néhány alapproblémája Hül Anónia, a KOPINT-TÁRKI Konjunkúrakuaó Inéze Zr. udományos anácsadója E-mail: anonia.hul@kopinarki.hu A reálőke és ezen belül a őkeszolgála mérése a nemzei számlák módszerani felülvizsgálaának koncepcionális és gyakorlai szemponból egyarán kiemelkedően fonos émája. A őke mérése azér szokalan felada a saiszikai szolgála számára, mer a megoldás alapveően nem saiszikai megfigyeléseke esz szükségessé, hanem közgazdasági felevésekre alapozo modellek számszerűsíésé igényli. A szakirodalom egyfelől a számszerűsíéshez szükséges alernaív és eseenkén egymásnak ellenmondó elmélei éeleke árgyalja. Másfelől az idevonakozó anulmányok részlees echnikai szinen modellezik a fogalmak közöi kölcsönkapcsolaoka. A szereágazó émakörön belül jelen cikk néhány alapkérdés bemuaására összponosí. Elsősorban azoka a szemponoka emeli ki, amelyek ahhoz szükségesek, hogy a magyar saiszikai szolgála felkészülhessen arra, hogyan lehe a nemzei számlák rendszerébe inegrál módon beépíeni a reálőké min vagyonárgya és az ebből származó jövedelme, másfelől számba venni a reálőké min a ermelés inpujá. Jelenős mérékben kibővíené a gazdaságelemzési leheőségeke, ha a hivaalos saiszika álal garanál minőségben állnának rendelkezésre mindké összefüggésbe beilleszheő adaok. TÁRGYSZÓ: Nemzei számlák. Reáleszköz. Amorizáció.
696 Hül Anónia A nemzei számlák (SNA) összefüggő rendszerben írják le az újraermelési folyamao: a ermelésből kiindulva a jövedelmek kelekezésé, eloszásá, újraeloszásá, majd a jövedelmek felhasználásá végső fogyaszásra és felhalmozásra. Az is bemuaják, hogy a reáleszközök 1 felhalmozása, és azok ermelésben örénő használaa hogyan válozaja a felhalmozo eszközállomány éréké és összeéelé. Az egyelen hiányzó láncszem az, hogy a kapcsola, mikén járul hozzá az új érék kelekezéséhez a reáleszközök ermelésben való hasznosíása. A közgazdasági elméle ermelési ényezőknek nevezi a ermelésben használ eszközöke. Megkülönbözei a munká (humán eszközöke), a reálőké és a pénzügyi őké. A széles körben elfogado érelmezés szerin a pénzügyi őke közvelenül nem vesz rész a ermelésben, ezér az új érék képződéséhez sem járul hozzá. Ezzel összhangban a nemzei számlákban a pénzőke a reáleszközök álal lérehozo működési eredményből (profiból) részesül, kap kamao vagy oszaléko, de önállóan nem jelenik meg min ermelési ényező. A ermelés, az új érék kelekezésé magyarázó ké ermelési ényező a munka és a reálőke. Új érék kelekezése a munka és a reálőke közreműködésének, szolgálaának udhaó be, valójában új érék is csak azér muahaó ki, mer a munka és a őke szolgálaá nem kölségnek, hanem az új érék forrásának ekinjük. Az, hogy a munka és a őke, a ermelésben való közreműködésük ellenérékekén, milyen érékben és arányban részesül a megermel új érékből, megjelenik a nemzei számlákban. A bérekről (munkavállalói jövedelmekről) jó minőségű saiszikák készíheők. A őkeulajdonosnak járó hozam, a működési eredmény nagysága ugyan nyilvános ranzakciókból nem, csak a vállalkozások belső nyilvánarásaiból ismerheő meg, de az eseek öbbségében nem okoz elvi nehézsége, hogy a számvieli dokumenumokból a működési eredmény levezessük. Azoknál a kisvállalkozásoknál, ahol a őkeulajdonos min munkavállaló is közreműködik a ermelésben, nehéz megbecsülni a őkehozamo, és ezér bizonyalan, hogy a ermelésiényező-jövedelemből mennyi ulajdoníhaó a őke és mennyi a munka díjazásának. 2 Bár viahaalan, 1 A anulmány szinonimakén használja a őke, a reálőke és a reáleszközök elnevezés. A nemzei számlák jelenleg egyik elnevezés sem használja, hanem nem pénzügyi eszközökről beszél, és ezen belül eszközfajáka különböze meg. A ermelésből származó és a ermelésben hosszabb ideig használ eszközöke állóeszköznek nevezi. A őke elnevezés a közgazdaságanban erjed el, bár szélesebb érelemben, gyakran a pénzőké is beleérve. A reálőke elnevezés ennél szűkebb fogalom, viszon belearoznak nemcsak az állóeszközök, hanem mindazon eszközfaják, amelyek a közvelenül rész vesznek a ermelésben, és azér a használauk uán becsülni kell a használa kölségé. 2 Eddig megengede vol, hogy a kisvállalkozásokban és az önfogyaszásra örénő ermelésben kelekeze új éréke a nemzei számlákban együ, egy összegben muassák ki, ez az ún. vegyes jövedelem. Ahogy a későbbiekben még árgyaljuk, ez az egyszerűsíés nem alkalmazhaó akkor, ha saiszikáka akarunk készíeni a eljes ényezőermelékenységről.
A õkemérés néhány alapproblémája 697 hogy a működési eredmény a őkeulajdonos jövedelme, de közel sem bizonyos, hogy az egésze összeg kizárólag a ermelésben használ reáleszköz-inpunak ulajdoníhaó. Erre a kérdésre a hozamok árgyalása során visszaérünk. A humán- és a reálőke éréke ké helyen jelenhe meg a nemzei számlákban: a vagyonmérlegben, az eszközök állománya közö min vagyonárgy, amelynek használaából vagy arásából a ulajdonos haszno vár; a folyó számlák közö, az bemuava, milyen kapcsola van a őke- és a munkainpu, valamin a ermelésben kelekeze új érék közö. A munkainpu saiszikai megfigyelése nem okoz jelenős elvi problémá. A ledolgozo munkaórák száma, súlyozva a különböző munkafaják közi minőségi különbségeke kifejező paraméerekkel, például a bérek arányaival, kielégíő módon méri a munkainpu volumené. Elvi problémá inkább a humánőke-állomány érékelése okoz. Az a udás, amely szabadalomkén nem külön eszköz, hanem elválaszhaalan a udás birokoló emberi agyól, sohasem vesz rész piaci cserében, 3 ezér az éréke saiszikai módszerekkel nem figyelheő meg. Egyelen leheőség, ha az a közgazdasági felevés vesszük alapul, hogy a udás éréke megfelel az élepálya folyamán várhaó, a udásnak ulajdoníhaó munkajövedelem jelenérékével. Elekinve aól, hogy hosszabb ávon igen nehéz előre jelezni, hogyan alakul a különböző képzeségű munkaerő várhaó jövedelme, még az is elbizonyalaníja a becslés, hogy a munkavállalás gyakran nem kizárólag a munkajövedelem nagysága moiválja, hanem abban közrejászik számos egyéb ényező is. Főkén a magasan képze emberek koránsem kövenek szigorúan béropimalizáló magaarás, ezér nem állíhaó, hogy a képzeségér kapo öbble munkabér megfelel a udás egyensúlyi árának. A reálőkével kapcsolaban fordío a probléma, i a őkeinpu mérése a nehéz felada. A reálőke-állomány érékelésére a vagyonmérlegben léeznek a saiszikai szolgálaok álal egyezményesen elfogado módszerek, bár ezek sem közvelen saiszikai megfigyeléseken alapulnak. Az is igaz, hogy amennyiben a őkeinpu mérésé is belevesszük a nemzei számlák rendszerébe, akkor ez kérdésessé eszi a rendszer más helyein eddig alkalmazo módszerek megfelelőségé. A anulmány az a jelenleg még nem eljesen kiforro módszeran alapelvei árgyalja, amelynek célja, hogy kibővíse a nemzei számlák kereé oly módon, hogy abban elszámolhaó legyen a reálőke ermelési inpukén való használaának éréke, volumene és egységára. Ez meghaározó jelenőségű a gazdasági elemzésekben, hiszen ezálal válik összemérheővé a ermelési ényezőknek, a munkának és a őkének részvéele a ermelésben. Ez eremi meg a leheőségé a eljes ényezőermelékeny- 3 Egyedül alán a rabszolgaaró ársadalmakban vol a humánőke-állománynak ényleges piaca.
698 Hül Anónia ség számíásának, és ezen kereszül a gazdasági növekedés és srukúraválás minden olyan elemzésének, amely időben úlmua az üzlei ciklusok hosszán. Egy ermelési evékenység ermelékenységé az oupuok és az inpuok volumenének hányadosa fejezi ki. Makrogazdasági elemzésekben a muaó számlálójában a ermelésben lérehozo összehasonlíhaó áras új érék szerepel. A nevező a felhasznál ermelési ényezők volumené számszerűsíi. Min emlíeük, a munkainpu ideális muaója a ledolgozo órák száma, a különböző minőségű munkafaják összesíéséhez a súlyvekor az órabérek képezik. A reáleszközöknek a ermelésben való közreműködésé őkeszolgálanak nevezzük. A őkeszolgála volumene a munkainpual összemérheő, folyama jellegű muaó, ezér megengede, hogy a ké ényezőinpu együ szerepeljen a ermelékenységi muaó nevezőjében. 1. A dilemma exponálása: őkemérés ké szemléleben Az SNA felülvizsgálaa során kidolgozo javasla kifejezeen elmélei jelenőségű. Újabb, rendszeres saiszikai adagyűjéseke nem igen esz szükségessé, már azér sem, mer a problémá éppen az okozza, hogy sem a őke- (reáleszköz)- állomány piaci éréke, sem annak bérlei díja nem figyelheő meg a saiszika szokásos módszereivel. A kérdés előkészíő munkacsopor a már öbb évizede folyó kuaómunka összegzésé végeze el. A kuaómunka az céloza, hogyan lehe a saiszikai mérés számára áfordíani és ezálal a nemzei számlák rendszerébe illeszeni az a közgazdászok álal valójában már évizedek óa felismer kapcsolao, hogy a reálőke-állomány ké különböző nézőponból érékelhejük. a) A reáleszközök vagyonéréke/neó éréke az az érékösszeg, amennyiér az eszköz a mindenkori állapoában a piacon érékesíeni /beszerezni lehe. A vagyonérék a reáleszköz élekorával csökken, a használa és az elavulás, az erkölcsi kopás mia. A piaci érék jelenik meg a vagyonmérlegben. A mérlegkészíés időponjában egy eszközfaja különböző élekorú válozaainak piaci éréké úgy udjuk összesíeni, hogy a különböző korcsoporokba arozó eszközökhöz olyan, élekoról függő paraméereke rendelünk, amelyek kifejezik az eszköz piaci érékének csökkenésé az elhasználódás kövekezében. Ezeke paraméereke nevezzük korfüggő árprofilnak. A korfüggő árprofil valójában megfelel az érékcsökkenési leírási függvénynek. A vagyonmérlegben az eszközállomány a mérlegkészíés időponjában érvényes, ehá időponi árszinen érékeljük.
A õkemérés néhány alapproblémája 699 b) A reáleszközöknek a ermelésben való használaakor az a fonos szempon, hogyan alakul az eszköz haékonysága az eszköz élekorának függvényében. Korfüggő haékonyság-profilnak nevezzük az eszköznek az élekoráól függő válozásá, ermelőőke-állománynak pedig az eszközállomány korfüggő haékonysági profillal korrigál éréké. A ermelőőke-állomány éréké nem egy időponban mérjük, hanem az elszámolási időszak álagos állománya és álagos árszinen ve állománya a releváns muaó, mivel ez viszonyíhaó az ado időszak ermeléséhez. Mindké megközelíés eseén az eszköz új /újrabeszerzési éréke képezi a kiindulópono. Az újrabeszerzési érék az az érék, amennyi az ado eszköz újszerű állapoában a piacon beszerezheő. A korfüggő haékonysági profil az veszi figyelembe, hogy a használa során évről évre mennyivel csökken az eszköz haékonysága. A (neó) piaci ára emelle még az is befolyásolja, hogy az idő előrehaladával csökken az eszköz várhaó élearama, és ezálal a hasznosíásából várhaó jövedelemösszeg jelenéréke. A mindennapi éleben is gyakran apaszaljuk, hogy lényegesen elérhe egy reáleszköz haékonyságának és piaci árának pályája. Tipikus példa erre, hogy egy 2-3 éves gépkocsi bérlei díja (és a bérlei díja meghaározó használai éréke) lényegében azonos egy új gépkocsi bérlei díjával, miközben a használ gépkocsik ára meredeken csökken, különösen a használa első éveiben. Még szemléleesebb példa, hogy egy villanyköre használai éréke lényegében válozalan mindaddig, amíg ki nem ég, a használ villanyköre mégsem adhaó el új áron. A kuaások nemcsak az a köznapi apaszalao álalánosíoák, hogy a reáleszköz élepályája során a korfüggő haékonysági profil gyakran elér a (neó) piaci ár válozásáól, hanem az is kimuaák, hogy a ké profil összefügg. A profilok bizonyos, maemaikailag jól kezelheő eseeiben a levezeés analiikusan is megadhaó. Az összefüggés lée a levezeések echnikai részleeinek ismeree nélkül is végiggondolhaó a kövekező gondolamenee köveve. A széles körben elfogado közgazdasági felevés érelmében az eszköz piaci ára a hasznosíásából a jövőben várhaó kumulál hozam jelenéréke. Így egy év elele során az eszköz éréke éppen annyi csökken, min amenynyi az ado évben a használaáér kapo bérlei díj, illeve a bérlei díj fizeésének időponjáól függően annak jelenéréke. Ez az érékcsökkenés. Az viszon, hogy mennyi bérlei díj kaphaó az eszközér, az eszköz haékonysága szabja meg. Ha saiszikai módszerekkel rendszeresen mérni udnánk a reáleszközök piaci árá és bérlei díjá, akkor megbecsülheő lenne mind a korfüggő árprofil, mind a korfüggő haékonysági profil. Az is elemezheő lenne, mennyiben igaz, hogy a bérlei díj azonos az eszköz árának csökkenésével az élekor és a használa kövekezében. Minhogy a reáleszközöke jellemzően nem bérbeadásra vagy piaci cserére szánják, hanem a ulajdonos a ermelésben maga hasznosíja, ezér sem az eszközök piaci ára, sem a bérlei díja közvelenül nem figyelheő meg. Ehelye a saiszika a múlban az az eljárás kövee, hogy
700 Hül Anónia feléeleze, hogyan alakul az eszköz korfüggő árprofilja, azaz az érékcsökkenési leírási görbe, és ebből számíoa az eszköz árának válozásá. Amíg a őkeszolgálara nem készülek saiszikák, a kéféle profil közöi összefüggés énye is rejve marad. A saiszikai adaok becslése során álalában nem szükséges örődni azzal, milyen összefüggések léeznek különféle gazdasági jelenségek közö. Erre legfeljebb az adaok ellenőrzésekor kell ügyelni, ha szélsőséges elérések muakoznak a saiszika álal becsül, egymással kapcsolaban lévő számérékek közö. A reáleszközökre vonakozó saiszikák kivéel képeznek azér, mer sem az érékcsökkenési, sem a haékonysági profilról nem megfigyelésekkel szerzünk információ, hanem közgazdasági felevésekre alapozo modellekből. Megköveelheő, hogy a modell képes legyen levezeni a valóságban egymással számszerűen összefüggő jelenségek kapcsolaá. A reálőkének a makrogazdaságban beölö kéféle szerepével kapcsolaos fogalmaka a kövekező ábláza rendszerezi. A reálőke saiszikai fogalmai ké szemléleben A fogalom meghaározása Jövedelem és vagyon mérésekor A muaó megnevezése Termelés és ermelékenység mérésekor Tőkeképződés, felhalmozás Beruházás piaci áron Beruházás piaci áron Súlyok különböző élekorú eszközök Korfüggő árprofil Korfüggő haékonysági profil összesíéséhez (érékcsökkenési profil) A élekor szerin összesíe állomány eszközfajánkén Neó érék/vagyonérék eszközfajánkén Termelő őke állománya eszközfajánkén Ké időszak közö kelekező, Érékcsökkenés Tőkeszolgála eszközfajánkén impuál ranzakció Súlyok különböző eszközfaják öszszesíéséhez Piaci ár Egységnyi használai kölség / egységnyi bérlei díj A kelekeze makrogazdasági állomány Neó őkeállomány / vagyonérék összesíe éréke Termelő őkeállomány összesíe éréke Származao muaók Vagyonmérleg éelek, Nemzei vagyon, Neó jövedelemmuaók Összesíe őkeszolgála, Teljes ényező ermelékenység 2. Reál/nem pénzügyi eszközök a nemzei számlákban: a jelenlegi helyze A nemzeközi gyakorlaban kéféle módszer, illeve ezek kombinációjá alkalmazzák arra, hogy rendszeres becslések készüljenek a nem pénzügyi eszközök állo-
A õkemérés néhány alapproblémája 701 mányának érékéről, a számlakészíés évében, helyesebben a számlakészíés évének végén érvényes piaci árszinen. Majd ebből az érékcsökkenés éelé kiemelve, végigvezejük az a folyó számlákon, és aól függően, hogy az érékcsökkenés jövedelemnek vagy kölségnek ekinjük, léezik az egyenlegező éeleknek a neó és a bruó válozaa. Bevál módszerekről van szó, legalább is bevál módon alkalmazo módszerekről. 4 Alkalmazásukra azér érdemes röviden kiérni, mer sokban hasonló módon kell eljárni a őkeszolgála számíásakor. A reáleszközöke, és különösen az állóeszközöke a ulajdonos öbbnyire nem a piaci érékesíés céljából arja, hanem azér, hogy a ermelésben való használaa során jövedelme realizáljon. Ezér közvelenül nem udjuk megfigyelni az állóeszközök piaci árá, különösen nem a használ eszközöké, holo ez eszi ki az eszközállomány nagy részé. Ké módon lehe megbecsülni az állóeszközök mindenkori piaci éréké. a) Az egyik leheőség, hogy minavéeles felméréssel az állóeszközök ulajdonosáól arra kérünk válasz, mennyibe kerülne a ulajdonában levő eszközhöz hasonló, de új állapoban levő eszköz. Ezzel kapcsolaban az eszköz ulajdonosának ájékozonak kell lennie, miuán előbb-uóbb fel kell készülnie az állóeszköz cseréjére. Az ilyen felmérések azonban kölségesek, valamin a válaszok is inkább véleményeken, min számvieli bizonylaokkal aláámaszo adaokon alapulnak. Ezér ez a módszer csak kivéeles helyzeekben alkalmazzák, vagy akkor, ha nem áll rendelkezésre kellően hosszú homogén beruházási idősor a kövekezőkben ismeree második módszer alkalmazásához, vagy eseenkén a második módszer becslési eredményeinek ellenőrzésére. b) A szokásos becslési módszer, az ún. PIM (Perpeual Invenory Mehod) az állóeszköz-állomány hosszú idősorára ámaszkodik: ehhez szükség van az új eszközök felhalmozásának adasorára (ez a beruházási saiszika amúgy is összeállíja), az ehhez arozó árindexekre, valamin az állóeszközök várhaó élearamára vonakozó ismereekre. Emelle el kell fogadni bizonyos felevéseke az eszközök érékcsökkenésének pályájára, valamin a kiselejezéseknek a várhaó élearam körüli eloszlására. A reáleszközök újrabeszerzési érékére, az eszközök beszerzésére és érékesíésére, az árindexekre, valamin az eszközök élearamára vonakozóan rendszeres vagy alkalmi módon de saiszikai felmérésekből udunk adaoka szerezni. Leheelen azonban adaoka gyűjeni arról, hogyan használódnak el az állóeszközök a ermelés során, azaz hogyan alakul az érékcsökkenés. 5 Csak úgy lenne megfigyelheő a közgazdasági szemponból valós érékcsökkenés, ha a ermelő rendszeresen pi- 4 Később láni fogjuk, hogy a őkeszolgálanak a rendszerbe inegrálása uán újra kell gondolni az érékcsökkenés számíásá. 5 A számvieli elszámolásokban kimuao érékcsökkenés azér sem fejezi ki az eszközök ényleges elhasználódásának méréké, mer az eredei beszerzési éréken nyilvánaro állományok elhasználódásá írja le. Az eredei beszerzési érék különböző időponokban mér árszineke összesí, és ez makrogazdasági szemponból nem érelmes aggregáum. A megkülönbözeés érdekében a nemzei számlák az érékcsökkenés helye az állóeszközök felhasználása elnevezés preferálják. Miuán a közgazdasági szakirodalomban az érékcsökkenés elnevezése erjed el, újabban a saiszikai erminológia is kezd visszaérni erre.
702 Hül Anónia acra vinné az álala használ állóeszközöke. Akkor minavéeles módon nyomon kövehenénk, hogyan csökken a ermelésben használ egyazon eszköz ára, azaz mennyi az időaram ala bekövekeze érékcsökkenés. Ha léezne a használ eszközökre piac, akkor közvelenül az eszköz piaci érékére is gyűjhenénk adaoka, ehá magára a PIM-módszer alkalmazására sem lenne szükség. Minhogy az érékcsökkenés saiszikai eszközökkel nem mérheő, ezér a számíások során feléelezik, hogy az érékcsökkenés időbeli alakulásá valamilyen könynyen kezelheő függvény írja le. Többnyire a lineáris vagy a geomeriai leírás alkalmazzák. A lineáris leírás az jeleni, hogy az eszköz újrabeszerzési éréké eloszják a várhaó élearammal, és minden évben ez az állandó összege számolják el a beszerzés évének árszinjén ve érékcsökkenésnek. 6 A mérani sor szerini leírás eseén az éelezik fel, hogy az elhasználódás a mindenkori neó érék állandó arányá eszi ki, vagyis az érékcsökkenés reálösszege időben csökken. Az 1993-as SNA kifejezeen javasolja ez a ké egyszerű leírási függvény alkalmazásá. (SNA 6.197: Mind a lineáris, mind a geomeriai, vagy más néven csökkenő leírási módszer (declining-balance mehod) egyszerűen alkalmazhaó. A gyakorlaban e ké módszer közöi válaszásra szoríkozik a probléma, és nem igazán szól érv amelle, hogy valamilyen bonyolulabb formulá alkalmazzunk. ) Ezen információk birokában, egyik évről a másikra, a beruházási saiszika álal leheővé e eszközfaja szerini részleezésben és korcsoporokra bonva, ovábbvezeéssel megbecsülheő az állóeszköz-állomány neó (azaz használ állapoban mér) éréke. Ez az eszközérékelés nevezzük korfüggő árprofilnak (age-price profile). Az ado korcsoporú eszközfaja neó érékének különbsége ké időpon közö (rendszerin az év vége és az év eleje közö) ké komponensre bonhaó: egyrész az érékcsökkenésre min az éréknek az impuál ranzakciók haására bekövekeze csökkenésére, másrész az állomány érékének az árválozására, az ún. áérékelési nyereségre/veszeségre. 3. Hogyan haározhajuk meg az eszközök (egységnyi) bérlei díjá? Az egységnyi bérlei díj a őkeszolgála egységára. A piaci ár megfelelője, de nem a reáleszközök állományára, hanem az eszköz bérbeadására, min szolgálaásnyújásra vonakozik. A szakirodalomban megleheősen összee modellek alálhaók arra, hogyan kapcsolhaó össze a korfüggő árprofil és korfüggő haékonysági profil, vagyis az eszközök piaci ára és bérlei díja. A saiszikai jellegű kuaásoknak abban 6 Más kérdés, hogy a folyó áras számíásokban az érékcsökkenés a árgyév árszinjére inflálják.
A õkemérés néhány alapproblémája 703 sikerül előrehaladás elérniük, hogy az alernaív megközelíések közül kiválaszoák az, amely leginkább megfelel a saiszikai szemlélenek. Az egyezményesen elfogado modellválozaok közül i csupán a legegyszerűbb esee elemezzük, amikor egy reprezenáns (azonos faja és azonos élekorcsoporú) reáleszközről van szó. Legyen P 0 egy bizonyos faja, 0 éves (új) reáleszköz piaci ára -ik év elején, legyen u 0 ugyanennek a 0 éves (új), reáleszköznek az egységnyi bérlei díja a -ik évben. A reprezenáns reálőke bérlei díja és piaci ára közöi formalizál kapcsolao a kövekező három közgazdasági összefüggésből vezehejük le. 1. Miuán az álalánosan elfogado elmélei felevések melle egy reáleszköz árá a használaából a jövőben várhaó hozamok jelenérékre kumulál összege adja ki, így egyensúlyi helyzeben éppen annyi az éves bérlei/használai díj, amennyivel az eszköz éréke az év során csökken, figyelembe véve a reáleszköz ermelésben való leköése mia felmerülő elmarad haszno is: ahol ( ) + 1 0 0 1 1 u = P P + r, /1/ u 0 a 0 éves (új) reáleszköz bérlei díja / használai kölsége a -ik évben, P 0 az új reáleszköz piaci ára a -ik év elején, 1 1 P + az 1 éves reáleszköz piaci ára a +1 év elején r a őkeleköés mia elmaradó haszonráa a -ik évben. 2. A reáleszköz piaci ára időben a használa mia csökken, ez a kövekező összefüggés fejezi ki: ( 1 δ ) + 1 + 1 1 0 P0 P = /2/ ahol δ 0 a 0 éves, új eszköz érékcsökkenési ráája. 3. Az azonos korcsoporú reáleszközök ára időben, az infláció kövekezében válozik: + 1 0 0 ahol i az új reáleszközök árindexe a -ik évben. 1+ i = P P /3/
704 Hül Anónia Az előző három képle együesen ulajdonképpen az fejezi ki, hogy egységnyi reáleszköz álal nyújo őkeszolgála egységára három összeevőből áll. Szokásos piaci körülmények közö a ulajdonosnak a reálőke bérlei díjában megérül az eszköz elhasználódásá ellenéelező érékcsökkenés, az az elmarad haszon, hogy az eszköz a ermelésben használják, és nem fekeik be pénzügyi eszközkén, valamin a bérlei díj megállapíásakor az is figyelembe veszik, várhaóan hogyan alakul időben az ado eszközfaja ára. A apaszalaok szerin a bérlei díjak és az eszközök reálárindexe ellenéesen válozik. A ulajdonos alacsonyabb bérlei díjjal is megelégszik akkor, ha arra számí, hogy az eszköz ára az álagos inflációnál jobban nő. A képleeke behelyeesíve a három összefüggés egyesíéséből az kapjuk, hogy { } 1 ( 1 ) δ ( 1 ) 0 0 0 u = + r r i + + i P. /4/ A /4/-ből kimuahaó az a Leon Walras álal már 1874-ben megfogalmazo megállapíás, amely szerin a reálőke bérlei díjá az eszköz nyióállományának egységára, valamin a reálkamaláb és az érékcsökkenési ráa összegének szorzaa adja. Ehhez csupán az kell felismerni, hogy /4/-ben az eszköz reprezenáns ára és használai kölsége közöi kapcsolao elsősorban a kapcsos zárójelben szereplő kövekező ké éel haározza meg: az elmarad fajlagos hozam és az eszköz inflációs ráájának a kü- r i lönbsége ( ) az érékcsökkenési ráa ( δ 0 ). A ké ényező dominanciája még inkább nyilvánvalóvá válik, ha a nominális érékek helye áérünk az inflációval korrigál reálérékek használaára. Ebben az eseben elhanyagolhajuk az a haás, hogy az eszköz árindexe elér az infláció álagos mérékéől. 7 A ( r ) 1 1+ szorzóényező pedig 1-gyel közelíheő. Így az kapjuk, hogy ( δ ) 0 0 0 u r + P /5/ 7 Amennyiben azonban egy eszközfaja árindexe sziszemaikusan elér az infláció álalános mérékéől, akkor ez az egyszerűsíés a használai kölségek arós orzíásához vezehe. Ilyen arós árkülönbség figyelheő például meg az ingalanpiacon. Másik példa a számíásechnikai eszközök piacán apaszal gyors áresés. Feléelezhejük, hogy az eszköz arós reáláérékelődésé a bérlei díjakban előbb-uóbb ellenéelezik.
A õkemérés néhány alapproblémája 705 ahol r a nominális hozam helye az elmarad reálhozamo muaja. Walras elvár kamalábbal és elvár érékcsökkenési ráával foglalkozik, az eszköz ulajdonosa és poenciális bérlője az év elején nem ismeri a ényleges érékeke, kalkulációika a várakozásokra alapozzák. A saiszikai módszerani fejleszések dokumenumai is megkülönbözeik a dönéseke megalapozó várhaó és a ényleges érékeke. A árgyalás egyszerűsíése érdekében azonban, feléelezve a ökélees informálságo, a anulmány a ovábbiakban nem különbözei meg a várakozásokra és a ényadaokra vonakozó muaóka. 4. Bérlei díj / őkehasznála kölsége Az előzőkben az egységnyi őkehasznála árá (egységnyi) bérlei díjnak nevezük. Az elnevezés akkor adekvá, ha a ulajdonos valóban bérbe adja a reáleszközei. Ilyenkor a bérlei díj a piaci ranzakciókból közvelenül megfigyelheő. 8 Ilyen például a énylegesen a piacon bérbe ado lakások, vagy irodák bérlei díja. Az eszközök reprezenánsának ekinheő ilyenkor egy bizonyos lakás vagy irodaípus (a hely, felszerelség sb. szerin specifikálva) egy négyzeméerének éves bérlei díja. Miuán azonban öbbnyire az a ipikus, hogy a ulajdonos ermelőkén sajá maga használja reáleszközei, a őkeszolgála egységára ilyenkor közvelenül nem figyelheő meg, hanem annak nagyságá bizonyos közgazdasági felevések közbeikaásával impuálni kell. A sajá használa elerjedsége mia a őkeszolgála egységárá öbbnyire nem bérlei díjnak, hanem (egységnyi) őkehasznála kölségének nevezik. A ké fogalma lényegében szinonimának ekinhejük. 5. A ermelőőke-állomány és a őkeszolgála volumene A őkeszolgála egy ermelési folyamaban rész vevő különféle reáleszközök álal közösen nyújo szolgála. A szolgála éréké, hasonlóan a hagyományos ermelőevékenységekéhez, felírhajuk az egységár és a volumen szorzaakén. Azonban ellenében a saiszika szokásos módszerével, a őkeszolgálara nem az érékadao 8 Az is figyelembe kell venni, hogy az eszköz bérlei díja magába foglalja a bérbeadással kapcsolaban felmerülő egyéb adminiszrációs kölségeke és az ezzel kapcsolaos adóka is. Ilyen például az ingalanadó vagy a gépjárművek üzemben arása uán a ulajdonos álal fizee adó.
706 Hül Anónia és az egységára becsüljük és a volumen-összeevő származajuk min az érékada és az egységár hányadosá, hanem konsrukív módon, közvelenül az egységár és a volumen nagyságá modellezzük. Az előzőkben a őkeszolgála egységárá, a bérlei díja/őkehasznála kölségé haározuk meg egy bizonyos új állapoú eszközfajá ekinve árreprezenánsnak. A őkeszolgála volumené a ermelőőke-állomány fogalma segíségével számszerűsíhejük. Ponosabban, a ermelésben rész vevő ermelőőke-állomány úgy érelmezzük, hogy az arányos legyen a őkeszolgála volumenével. Ez a megközelíés analóg azzal, ahogy az ingalanpiacon a bérlei díj összegé a fajlagos bérlei díj és a bérbe ado ingalanállomány szorzaakén haározzuk meg. A ermelőőke-állomány különböző faja és különböző élekorú eszközök együese. Ahhoz, hogy a különböző eszközök éréké összegezhessük, a volumenüke közös mérékegységre kell ászámíani. Ez három lépésben ehejük meg: Jelölje ( I i ) egy eszközfaja i-ik évjáraú éréké a beszerzéskori az i-ik beszerzéskori és a -ik árgyév közöi árválo- áron. Jelölje zás indexé. i. p 1. Első lépésben a különböző évjáraú eszközöke a beszerzéskori folyó árról ászámíjuk valamely év válozalan árára. A folyó áras őkeszolgála számíásakor a számíás éve a mérvadó árbázis. Ez az eljárás hasonló ahhoz, ahogy a vagyonmérlegben is mindig csak közös, rendszerin a mérlegkészíés időponjának árszinjén megengede a reáleszközök éréké összesíeni. A korábbi években beszerze eszközöke a -ik év árszinjére kell inflálni. i. i i I = p I /6/ 2. Az egyazon eszközfaja különböző élekorcsoporú, válozalan árra ászámío válozaai a korfüggő haékonysági profillal súlyozva fejeznek ki azonos haékonyságo. Azaz a régebbi évjáraú eszköz volumene annyival alacsonyabb, amennyivel alacsonyabb a haékonysága. A ermelőőke-állomány az azonos árszinen számío eszközök érékének a haékonysági profillal korrigál összege. Legyen h i az eszközfaja i-k évi beruházásához arozó haékonysági paraméer soroza: 1, h 1, h,, h 2 T monoon csökkenő, nem negaív érékek. 1 1 2 2 3 1 3 T T K = I + h I + h I + h I +... + h I /7/ K - nevezzük a ermelőőke-állomány -ik évi áron ve érékének.
A õkemérés néhány alapproblémája 707 Észrevehejük, hogy a különböző élekorcsoporú eszközök összesíése során ahhoz hasonlóan járunk el, ahogy a vagyonmérleg készíésekor összegezzük a különböző évjáraú eszközfajáka. Csak míg o az érékcsökkenési profil használjuk a súlyozáshoz, i a haékonyságprofil. A -ik évben az eszközfaja különböző korcsoporú /évjáraú válozaai álal nyújo őkeszolgála éréké az egységár és a volumen, azaz a bérlei díj és a ermelő őke állomány szorzaakén a kövekezőképpen írhajuk fel: k u 0K = /8/ 3. Minhogy egy ermelési folyamaban rendszerin együ használnak különböző eszközfajáka, a őkeszolgála számíásához arra is szükség van, hogy különféle eszközfaják éréké összesísük. Az összegzéshez súlykén az egységnyi őkehasználai kölségek min egységárak arányai használjuk. Ez a megoldás is analóg a vagyonmérlegben alkalmazo módszerhez, o a piaci árak arányaiban összegezzük a különféle eszközfajáka. 6. A megérülési ráákról Ahogy az /4/ és /5/ összefüggésben levezeük, a őkehasznála kölségé / egységárá lényegében az érékcsökkenés és a hozamráa összege haározza meg. A saiszikai becslésekhez öbbnyire az egyszerűbb /5/ formulá veszik alapul. Rika az az ese, amikor a harmadik ényező, az eszköz reálinflációja olyan mérékű, hogy szükséges az is számíásba venni. Ahogy már árgyaluk, az érékcsökkenési ráá a haékonysági profillal egyezee módon becsülhejük. Az r megérülési ráa nagyságá ké megközelíésből lehe számszerűsíeni: endogén vagy egzogén módon. Amennyiben egzogén módon becsüljük a ráá, akkor valójában az elmarad haszno, elszalaszo leheőségek kölségé számszerűsíjük. A nemzei számlák a múlban igyekezek elkerülni az, hogy alkalmazzák az elhalaszo leheőségek kölségé, min érékelési elve. Ezér egyelőre nem eljesen kiforro az álláspon abban a kérdésben, hogy a reáleszközök hozamráája kapcsán mi is jelen az elmarad haszon: az alernaív befekeési leheőség elmarad hozamá, vagy a forrásszerzés kölségé. Az a veszesége, amelye azér érzékel reáleszköz ulajdonosa, mer a pénzé reáleszközökben arja, ahelye, hogy a pénzpiacon befekené, vagy az a kölsége, amennyi reálkamaér az eszközbeszerzés hielből finanszírozni udná. A ké megközelíés közö a kamalábakban akár jelenős különbség adódha. Bármelyik megközelíésben az elmarad haszon nem más, min az eszköz u-
708 Hül Anónia lajdonosa álal minimálisan elvár hozam, legalább ekkora szinen állapíja meg a bérlei díj kínálai árá. 9 Az egzogén hozam számszerűsíésére alkalmas muaó valamilyen pénzpiaci kamaláb. Alapul vehejük például a vállalai hielek, vagy a beéek álagos kamalábá. Az eszköz neó éréké beszorozva a megérülési ráával, meghaározhaó, mennyi az eszközarás mia kelekező elmarad haszon. Egzogén megérülési ráá alkalmazva a számíások során főleg akkor üközheünk ellenmondásokba, ha megmagyarázhaalanul nagy különbség képződik a nemzei számlákban énylegesen kimuao neó működési eredmény és a számío elmarad haszon közö. Az egzogén ráa alapján a vegyes jövedelem feloszhaó őke- és munkajövedelemre, amely szükséges feléel ahhoz, hogy nemzegazdasági szinen megbecsülhessük a munka és a őke ermelékenységé. Kizárólag egzogén ráa alkalmazhaó a nem piaci ermelés folyaó szekorokban, ilyen a kormányzai szekor és a nonprofi inézmények szekora, hiszen ezen szekorok ermelésében nem muaunk ki neó működési eredmény. Más előnyei és hárányai vannak az endogén ráa alkalmazásának. Ebben az eseben a ráa a saiszikai számíások eredményekén áll elő: a neó működési eredmény ágazaonkén eloszjuk az ágazai ermelésben használ eszközök neó piaci érékével. Ez késégelenül saiszikai szemponból elfogadoabb módszer, min feléelezésekkel élni a ulajdonos álal elvár hozam nagyságá illeően. Ebben az eseben a bruó működési eredmény definíciószerűen megegyezik a őkeszolgála érékével. A működési eredmény és az ado ermelő evékenységhez használ reáleszközök érékének hányadosából képze hozam azonban csak akkor érelmes ada, ha a őkeinpuok közö számba veük valamennyi őkeleme. Jelenős összege ehe ki például a ermelésnek hely adó föld, vagy különféle immaeriális eszközök éréke. Ilyen például a márkanév, a licencek használaának joga. Ha sikerül eljeskörűen felbecsülni a ermelésben használ eszközök éréké, még akkor is előfordulha, hogy az endogén módon számío megérülési ráák akár jelenősen szóródnak az egyes ágazaok közö, és az elérés méréke nehezen udhaó be eljes mérékben annak, hogy elérő az eszközhasználahoz ársuló üzlei kockáza. Elmélei szemponból komoly ellenveés az endogén ráa alkalmazásával szemben, hogy nem udja kezelni a növekvő skálahozadék léé, vagyis az, hogy a reáleszköz hozamráája függ a ermelés volumenéől. A növekvő skálahozadék jellemző a nagy álalános és kis válozó kölséggel működő evékenységekre, például a hálózai rendszereken kereszül nyújo szolgálaásokra. Tipikusan ilyen a elekommunikáció, a pénzügyi szolgálaások sb. Növekvő skálahozadék eseén a vállalkozás 9 A bérlei díj mérékében a ulajdonos várakozásai fogalmazza meg, vagyis a jövőben érvényesülő, és nem a múlban megfigyel kamaláb a mérvadó. Azonban, min már szó vol róla, a anulmány az egyszerűség kedvéér nem különbözei meg a múlbeli ényekre és a várakozásokra vonakozó válozóka.
A õkemérés néhány alapproblémája 709 méreéől függő fajlagos hozadéko kellene becsülni, és ez megleheősen szokalan saiszikai feladanak űnik. Ezér endogén ráa alkalmazása kizárólag konsans volumenhozadék lée eseén jogosul. Mind a hozamráa, mind a haékonysági profil (vagy érékcsökkenési profil) számíásának módja felvei az az alapkérdés, hogy szabad-e saiszikáka készíeni nem saiszikai módon megfigyel jelenségekről úgy, hogy azoka közgazdasági felevéseken alapuló modellekből származajuk. Modelleke rendszeresen használnak a saiszikai munka során, legismerebb alán a szezonális kiigazíás. Ilyenkor a modell a saiszikai adagyűjésekből származó adaok ranszformálására szolgál. A őkeszolgála számíásakor más a helyze. Ebben az eseben a saiszikai megfigyelések szerepe igen korláozo, legfeljebb bizonyos kiinduló adaoka szolgálanak a modellszámíásokhoz. Ha például feléelezzük, hogy a reáleszköz haékonysága geomeriai sor szerin csökken, és ehhez egzogén hozamráá párosíunk, akkor a őkeszolgála jórész a modellfelevések kövekezménye lesz. Az egyelen, valóban saiszikai megfigyelésből származó ada a reáleszköz újrabeszerzési éréke. Hosszú élearamú eszközök eseén, az idő előrehaladával, ez egyre kevésbé szabja meg akár az eszközállomány árgyévi piaci éréké, akár a ermelőőke-állomány számío nagyságá. Minden ellenveés melle fonos, hogy a saiszikai szolgálaok vállalják ez a feladao. Különböző kuaóhelyeken ma is elemzik a eljes ényezőermelékenysége, számíanak ermelési függvényeke. A saiszikai szolgálaok közreműködése garanálhaná az eddig jószerivel alkalmi módon összeállíonál jobb és egységesebb adaaralma és adaminősége. Még akkor is, ha az adaok becslése jórész modellek közbeikaásával örénik. 7. A saiszikai szolgálaok eendői Bár a szakirodalom egyelőre megmarad az elvi kérdések iszázásánál, és az alkalmazás módja és haárideje is bizonyalan, az eddigi ismereek bizonyos ámpono adnak ahhoz, hogy nagy vonalakban felvázolhaó legyen, milyen új feladaok fognak felmerülni a saiszikai szolgálaok számára. 1. A őkeszolgálara vonakozó saiszikai adaok nyilvánosságra kerülése várhaóan élénk érdeklődés fog kiválani a saiszika udományos igényű felhasználói részéről. Minhogy a őkeszolgála egyfelől az eszközöke, másfelől a ermelőevékenységeke jellemző muaó, bizonyosan megnő a keresle a evékenységek és eszközfaják szerini kereszoszályozásban készíe részlees eszközadaok irán. Az
710 Hül Anónia igényeke a saiszikai szolgála csak úgy lesz képes kielégíeni, ha a beruházássaiszika kereében az eddigieknél részleesebb és nagyobb minán alapuló adagyűjéseke végeznek. Miuán a ermelési függvények számíásához hosszú idősorok kellenek, előbb-uóbb az is napirendre fog kerülni, hogyan lehe időben visszamenően is összeállíani a ermelőőke-állomány és a őkehasználai kölségek / bérlei díjak idősorá. 2. Ké szemponból is feladakén jelenik meg a korfüggő árprofil és a korfüggő haékonysági profil közi számszaki koherencia kialakíása: az adaszerzésnél, és az összefüggések számszerű levezeésének modellezésénél. Bár a jelenleg nemzeközi szinen egyezeés ala álló ervezeekben az az ualás olvashaó, hogy miuán maemaikailag bizonyíhaó, hogy amennyiben az érékcsökkenési profil időben mérani sor köve, akkor a haékonysági profil is ilyen alakú, ezér a nemzei számlák összeállíása során célszerű ez a felevés alkalmazni. Az érékcsökkenés becslése eseén eddig valóban az egyszerűség vol a dönő szempon: mivel az érékcsökkenés nagyságára leheelen megfigyeléseke végezni, ezér az egyszerű módszer melle az az érv szól, hogy az könnyen áláhaó. Az eszközök haékonyságával azonban más a helyze. Nem állíhaó, hogy az eszköz használója nem ismerné, hogyan csökken az eszköz haékonysága az idő múlásával. Ha rendszeresen nem is gyűjheő ilyen információ, alkalmi jelleggel, szakérői véleményekre ámaszkodva a legöbb eszközípusra felrajzolhaó a korfüggő haékonysági profilgörbe. A mindennapi apaszalaokból is ismerhejük, hogy az ingalanok haékonysága hosszú ideig válozalan, majd később, a felújíás elmaradása eseén meredeken csökken. Ezzel szemben például a repülőgépek haékonysága már viszonylag rövid használa uán gyorsan csökken, a meghibásodás kockázaának növekedése mia. Minhogy az eszköz haékonyság elsősorban echnikai ismérv, ezér akár nemzeközi apaszalaok is áveheők. Ebből viszon az érékcsökkenés pályája, azaz a korfüggő árprofil is levezeheő. A felada ehá keős. Egyfelől az kell megszervezni, milyen módon gyűjheők információk a reáleszközök korfüggő haékonysági profiljáról. Másfelől ki kell dolgozni egy olyan szimulációs eljárás, amely eszközfajánkén a haékonysági paraméer ado érékéből kiszámíja az ado évi érékcsökkenés összegé. 3. Az alkalmazandó hozamráa kérdésében a saiszikai szolgálaoknak nemzeközi szinen szükséges megállapodniuk, elsősorban azér, mer különböző megfonolásokra alapozo hozamráákból nem kaphaunk összehasonlíhaó eredményeke. Különösen fonos lenne a eljes ényezőermelékenységek nemzeközi összehasonlíhaósága. Az endogén ráához a működési eredmény mos is rendelkezésre áll. Az egzogén ráa pedig valamilyen nyilvánosan elérheő pénzpiaci információ ávéelé jeleni. Első lépéskén célszerű lenne öbbféle megközelíésből megbecsülni mind az egzogén, mind az endogén ráá, rááka és öbbféle módon számío hozammuaók elemzése segíhene a leheséges őkehozam-muaók közöi szelekcióban.
A õkemérés néhány alapproblémája 711 4. Alapos saiszikai módszerani fejleszés fog igényelni az eszközállományra vonakozó saiszikai felmérések kierjeszése annak érdekében, hogy azok minél eljesebb körben lefedjék az új érék kelekezésében közreműködő eszközöke. Az a dilemma, hogy olyan eszközökről van szó, amelyek eddig éppen azér maradak ki, mer már az újrabeszerzési érékük sem igazán figyelheő meg. Jó példa erre a szabadalmakban nem megesesülő kuaás-fejleszés, innováció. Hasonlóan nehéz feladao képez a föld, az ásványkincsek és más korláos ermészei érékek, valamin az engedélyek és egyéb nem ermel immaeriális eszközök számbavéele. Ugyancsak problémá fog okozni az ún. vegyes jövedelem széválaszása őkejövedelemre és munkajövedelemre. Ezzel összefüggésben arra is becsléseke kell készíeni, mennyi lehe a kisvállalkozások és a ermelés különféle informális formáihoz felhasznál eszközállomány éréke. A fejleszési irány érékeléséhez szükséges még a saiszikusok álal néhány eddig nem kellően kifejezésre juao gondolao fűzni. A őkeszolgála mérheővé éele korszakos előrelépés a nemzei számlák öréneében, különösen a hosszabb ávú gazdasági fejlődés elemezheőségében. Ugyanakkor fel kell hívni a figyelme a őkemérés immanens korlájaira. Minhogy a őkeinpuo objekív saiszikai eszközökkel mérni nem lehe, éréké kizárólag a vele kapcsolaba hozhaó jelenségek érékéből levezeve udjuk megbecsülni. Ehhez mindig szükség van közgazdasági felevések közbeikaására. Bármilyen felevés használaa gyengíi a saiszika minőségé. Ha egy felevés a saiszikai mérés kiindulóponja, akkor az így nyer saiszikai adaok ermészeesen nem használhaók ugyanazon felevés verifikálására. Például, ha az feléelezzük, hogy a reáleszköz éréke megegyezik a használaából a jövőben realizálhaó hozam jelenérékre kumulál összegével, 10 akkor az így becsül adaok alapján nem udjuk az sem igazolni, sem cáfolni, hogy a őkeállomány éréke megegyezik-e a használaáól jövőben vár hozam jelenérékre kumulál összegével. Ez egyben az is jeleni, hogy a származao adaok kevésbé alkalmasak gazdasági jelenségeknek a ények álal ellenőrzö elemzésére, hiszen nem objekívek, hanem elmélefüggők. Irodalom KSH [2004]: Tárgyi eszközök állománya 1999 2002. Budapes. OECD [2007]: Measuring capial. Revised manual. OECD STD/CSTAT/WPNA(2007)2 Munkaanyag. hp://www.oecd.org/daaoecd/41/56/39263308.pdf WALRAS, L. [1954]: Elemens of pure economics, a ransiion by W Jaffé of he ediion (1926), of he elemens d economie pure. Richard D. Irwin. Homewood. Illinois. 10 A reáleszköz-állomány mérésekor ulajdonképpen nincs szükség erre a felevésre. A felevés elfogadása akkor szükséges, ha a őkeállomány éréké össze akarjuk kapcsolni a őke ermelésben való inpujának érékével.
712 Hül: A õkemérés néhány alapproblémája Summary The paper provides an inroducory overview on measuring capial services, he opic elaboraed in course of he presen revision of he sysem of naional accouns. I explains he main conceps relaed o capial boh as he sorage of wealh and as a source of service for he producion. The inegraed accouning of capial will surely provoke grea ineres among macroeconomic analyss, so saisical services have o produce daa on capial service as soon as possible. The sudy summarizes he major asks o be done by he saisical service in his respec. The surveys on gross fixed capial formaion should be exended boh as he coverage of asses and as he sample size are concerned in order o esimae he value of asses in a deailed cross classificaion by ype of asses and by he indusries. I is suggesed ha he choice of he rae of reurn and of he ageefficiency profile should be suppored by some empirical invesigaions.