Diáktudomány. A Verzár Frigyes Szakkollégium diákjainak tudományos munkái Debreceni Egyetem Egészségügyi Kar, Nyíregyháza

Acta Medicina et Sociologica Vol 3., 2013 5 Diáktudomány A Verzár Frigyes Szakkollégium diákjainak tudományos munkái 2016. Debreceni Egyetem Egészségügyi Kar, Nyíregyháza

Acta Medicina et Sociologica Vol 3., 2013 5 Diáktudomány A Verzár Frigyes Szakkollégium diákjainak tudományos munkái Szerkesztette: Hüse Lajos Sorozatszerkesztő: Kiss János A kiadvány az NTP-SZKOLL-15-0052 "Kicsik vagyunk, nagyok leszünk" c. pályázat keretén belül készült, melynek kedvezményezettje a Debreceni Egyetem, illetve a Verzár Frigyes Szakkollégium (Egészségügyi Kar). A projekt az Emberi Erőforrások Minisztériuma támogatásával, a Nemzeti Tehetség Program keretén belül valósult meg. 2016 Felelős kiadó: Debreceni Egyetem Egészségügyi Kar 4400 Nyíregyháza, Sóstói út 2-4. Nyomdai előkészítés: Ricsei Béla Szöveggondozás: Gurály Edina Borítóterv: Kiss Edina, Hüse Lajos, Varga Gábor Készült az IMI Print Kft. nyomdájában, Nyíregyházán

Tartalomjegyzék Előszó Barth Anita Egyetemisták lelki egészségének alakulása az elmúlt években Kiss Edina Borderline személyiségzavarral diagnosztizált és kontroll csoport egyénei körében végzett kreativitás vizsgálat Hajdú Péter Nyíregyházi diákmunkások egészségmagatartása és egészségtudatos táplálkozása Péntek Nóra Kényszeres segítségnyújtás a segítő szakmában Horváth Renáta Nyíregyháza felnőtt népesség erős kapcsolatának vizsgálata Szabó Dóra Barátság -Magyar és holland egyetemista fiatalok barátkozási szokásainak vizsgálata: mennyiségi, és minőségi szempontból Luci Gábor Hajléktalan ellátás Finnországban avagy a finn csoda 5 7 21 45 75 98 117 147

5 Előszó Aki tudományos munkálkodásra adja a fejét, annak egy igazi jutalma van, amikor nyomtatásban látja viszont az olykor sok-sok keményen átküzdött nap és álmatlan éjszaka munkájának eredményét, a kész és közlésre elfogadott tanulmányt, rajta a saját nevével. Végül is így nyer minden kétséget kizáró bizonyítást a világ (értsd család, barátok, tanárok) előtt a befektetett idő és erőfeszítés, bizony nem ritkán más kötelességek rovására. Ennek a kötetnek nem csak a szerzők felé van ilyen bizonyító ereje, hanem abból a szempontból is fontos, hogy kézzelfogható dokumentumként bizonyítja a Verzár Frigyes Szakkollégium létezését, tagjainak munkáját és nem utolsó sorban egy hivatalosan tett vállalásának teljesítését. Megpróbáltuk leképezni a nálunk művelt tudományokat és egy kicsit amolyan kaleidoszkópszerű lett az egész, színes, akárcsak a szakkollégium tagsága, vagy maga kar, sőt az egyetem. Az első írás Barth Anitáé, aki három év kutatásainak eredményeit próbálja összefűzni egy tanulmányban, s tulajdonképpen ilyenkor látszik, hogy kellően koherens volt-e a különböző vizsgálatok kérdésfeltevése, módszerválasztása és értelmezése. Egyértelműnek tűnik, hogy ez esetben igen, összetartozó, egy folyamatot alkotó eredményekre és következtetésekre jut és az egészségtudományi képzésekben résztvevő hallgatóink mentális állapotáról, pszichés jól létéről és értékpreferenciáiról fontos információkkal szolgál. Az egészségtudományi vonulathoz tartozik, még ha a pszichológiával közös keskeny mezsgyén egyensúlyoz is Kiss Edina tanulmánya, amely rendkívül nehéz témát vett górcső alá. A Borderline személyiségzavar még ma is kissé titokzatos az ismert pszichiátriai kórképek között, a művészi hajlammal és a kreativitással való lehetséges kapcsolatát régóta feltételezik, s olykor vitatják. Valódi klinikai környezetben, Magyarország jelenlegi legrégebbi és egyik legnagyobb elmegyógyintézetének, a nagykállói Sánta Kálmán Pszichiátriai Szakkórháznak a betegeit vizsgálta egy összehasonlító kutatás keretében. Érdekes, tudományosan is értékelhető eredményeket felmutatni tudó munka. Markánsan az egészségtudományokhoz sorolhatjuk viszont Hajdú Péter munkáját, aki a nyíregyházi diákmunkások egészségmagatartásáról és egészségtudatos táplálkozásáról ír,, ami korunk egyik, a laikusok számára is fontos problémájának helyi jelentőségű vizsgálatát jelenti és mint ilyen, bizonyára nagy érdeklődésre tarthat számot. A társadalomtudományok felé való átmenetet képezi Péntek Nóra munkája, nem csak a témáját, de a módszert és a vizsgálati mintát tekintve is. Az egészségügyben és a szociális intézményekben dolgozó szakembereket vizsgált, a kiégéssel, a Helfer- szindrómával és konfliktuskezelési stratégiákkal kapcsolatban. Eredményei arra mindenképpen alkalmasak, hogy empirikus igazolását adják néhány, eddig szinte csak közvélekedésként létező sztereotípiának. A sorban következő tanulmány Horváth Renáta munkája, ami már a szociológiai jellegű, mind a témáját, mind pedig a módszertanát tekintve. A nyíregyházi felnőtt népesség kapcsolati hálójának vizsgálata egyrészt illeszkedik a 2008. óta tartó Nyíregyháza

6 Életminősége panelvizsgálat soron következő témái közé, másrészt pedig a karon folyó, az emberei kapcsolatokat vizsgáló kutatássorozat egyik darabja. Újszerű módszerével keresi választ arra, hogy mely körből származnak a nyíregyházi emberek erős kapcsolatai, akikhez betegség és probléma esetén fordulnak. Ugyancsak az emberi kapcsolatok egyik fontos vetületét a barátságot veszi szemügyre Szabó Dóra munkája. A magyar és holland egyetemista fiatalok barátkozási szokásainak mennyiségi, és minőségi szempontból történő vizsgálata kultúrközi összehasonlításokra is módot adó, rendkívül színes írás, ami az előzőhöz hasonlóan, egy tudatosan tervezett folyamatba illeszthető. Szintén két eléggé eltérő kultúrából vett mintát hasonlít össze Luci Gábor tanulmányában, amikor a hajléktalan ellátás finnországi és hazai gyakorlatát veti egybe. Ez a munka jól megmutatja a kétféle szociálpolitikai elvben gyökerező megoldások jellegzetes eltéréseit és próbál rávilágítani arra, hogy vannak átvehető és honi viszonyokra adaptálható megoldások az utcán élők problémájára, amit északi rokonaink már kipróbáltak és hatékonynak bizonyultak. A kötetben található hét tanulmány szárnybontogató próbálkozásoknak mondhatóak még, de már felnőttes igénnyel megírva és a felnőttek követelményeinek megfelelve. Jó szívvel ajánljuk az érdeklődő szakemberek és laikusok kezébe, kiteljesítve a jutalom élményét. Nyíregyháza, 2016. május 10. Kiss János és Hüse Lajos szerkesztők

7 Egyetemisták lelki egészségének alakulása az elmúlt években Psychological health trends among university students in the past few years Barth Anita Debreceni Egyetem Egészségügyi Kar, ápolás és betegellátás, ápoló szakirány Témavezető: Dr. Kiss János Absztrakt. Jelen tanulmány célja a Debreceni Egyetem Egészségügyi Karán tanuló fiatalok mentális állapotának és pszichés jóllétének a bemutatása három korábbi kutatás öszszegzése révén. Mindhárom alkalommal standard nemzetközi kérdőívet használtunk (Észlelt Stressz (PSS) kérdőív, Maslach Kiégés - teszt Hallgatói változata (MBI SS), DASS- 21 kérdőív, Ryff - Jóllét skála, Thomas-Kilmann konfliktuskezelési teszt, Super-féle munkaérték kérdőív), melyeket SPSS program segítségével elemeztünk. A három kutatás eredményét figyelembe véve elmondható, hogy a felsőoktatásban tanuló fiatalok igen nagy veszélynek vannak kitéve. A 2013-ban végzett vizsgálat során azt az eredményt kaptuk, hogy a hallgatók közepes és enyhén magas stressz szinttel rendelkeznek és a veszélyeztetett kategóriába tartoznak a burn-out szindróma kialakulását tekintve. A 2014-es kutatás alapján elmondható, hogy a Debreceni Egyetem hallgatói a mérsékelt tartományba tartoznak a stressz tekintetében, továbbá igen alacsony értékeket értek el a pszichológiai jóllét egyes összetevőinél. A 2015-ös kutatás során azt tapasztaltuk, hogy a hallgatók a normál tartományba tartoznak a depresszió, a szorongás valamint a stressz tekintetében. Az alacsony distresszmutatók azonban nem feltétlenül jelentenek jót, ugyanis a pszichés jóllét csaknem minden skáláján borzasztóan alacsony értékeket mérhettünk. Kulcsszavak: mentális állapot, pszichológiai jóllét, felsőoktatás Abstract. The aim of this study is to present the mental condition and psychological well-being of students at the University of Debrecen Faculty of Health by summarizing three researches. We used standard questionnaires like Perceived Stress Scale (PSS), Maslach Burn-out Inventory Student Survey (MBI-SS), DASS-21, Ryff Psychological

8 Well-being Scale, Thomas-Kilmann Conflict Mode Instrument and Super s Work Values Inventory which were analysed with SPSS program. Considering the results, we can say that students in higher education are at a big risk. In 2013 we found that the students have middle and high stress levels and high scores on burn-out. According to the 2014 research it can be said that the students are moderately stressful, moreover they reached very low values in the psychological well-being components. In 2015 we found that the students reached normal stress, depression and anxiety levels. However, the low values meant no worries, because the students reached terribly low values in the psychological well-being components, as well. Keywords: mental condition, psychological well-being, higher education Bevezetés Jelen tanulmány célja a Debreceni Egyetem Egészségügyi Karán tanuló fiatalok mentális állapotának és pszichés jóllétének a bemutatása három korábbi kutatás összegzése révén (Barth, Nagy 2013; Barth 2015; Kiss, Barth, Takács 2016). A tanulmány tárgyát képező vizsgálatok egy igen fontos témára hívják fel a figyelmet, mégpedig a lelki egészség fontosságára. Hiszen a lelki egészség alapvető az egyén életminőségének szempontjából. Az elmúlt évtizedekben egyre nyilvánvalóbbá vált, hogy a társadalmi és gazdasági változások gyakran káros hatással vannak az emberi személyiség fejlődésére. A technika és a tudomány fejlődése, az emberi látókör kitágulása, a történelmi változások egyre inkább előtérbe hozzák az ember lelki egyensúlyának, egészségének a fontosságát. A fizikai biztonság, az anyagi jólét és a megfelelő fejlődéshez szükséges helyzetek megteremtése még nem jelenti azt, hogy a fiatalok boldogok és elégedettek is az életükkel. Az az igény, hogy a fiatalok fejlődését szolgáló főbb szocializációs közegek, mint például az oktatási intézmények a boldog és elégedett életet is biztosítsák fokozatosan jelent meg. A jelenlegi oktatási intézmények azonban inkább stresszforrás és a félelemteli, mintsem a boldog élet egyik színterei [Hunter és Csikszentmihályi (2003) ld. Hamvai és Pikó (2009)]. Mint ápoló szakos hallgató én is nap, mint nap szembesülök azzal, hogy a felsőoktatásban eltöltött évek, sőt már maga az oda kerülés folyamata is számos stresszforrást rejt magában. Az egyetemi évek alatt az egyén önképe az önkép számos részletének felülvizsgálatára, átalakítására kényszerül. Azok, akik nem rendelkeznek megfelelő eszköztárral az új kihívások, problémák leküzdésére, mentálhigiénés szempontból komoly veszélyekkel teli élethelyzetben találhatják magukat. A sokat emlegetett és kritizált tömegessé vált felsőoktatás és a Bologna-rendszer egyik hozadéka, hogy lényegesen nagyobb arányban jelennek meg olyan hallgatók, akik komoly életvezetési és mentális problémákkal küzdenek (Tajti, 2011). Számos tanulmány támasztja alá (Hazag és Major 2008; Móczár

2012; Lazányi 2011a), hogy rohanó világunkban egyre nagyobb azoknak a felsőoktatásban tanuló fiataloknak az aránya, akik valamilyen lelki vagy pszichoszomatikus betegséggel küzdenek. A probléma megoldása azonban máig elmaradt. Kisebb próbálkozások ugyan vannak különböző mentálhigiénés programok formájában, de azok, akik a leginkább érintettek nem jutnak el ezekre. Véleményem szerint szerint ennek egyik oka az lehet, hogy a hallgatók nincsenek megfelelő módon (olykor egyáltalán) tájékoztatva ezekről a programokról. 9 A vizsgálatok bemutatása A 2013-AS KUTATÁS EREDMÉNYEI A 2013-as kutatás (Barth, Nagy 2013) tulajdonképpen egy próbakutatás volt, mely a TDK pályamunkát előzte meg, ugyanakkor a kapott eredmények igen fontosnak bizonyultak. A kutatást Karunk ápoló, mentőtiszt és szülésznő szakos első, másod és harmad éves hallgatóinak körében végeztük el. Két standard nemzetközi kérdőívet alkalmaztunk: az Észlelt Stressz (PSS) kérdőívet valamint Maslach Kiégés - teszt Hallgatói változatát (MBI SS). Az Észlelt Stressz (PSS) kérdőívet Cohen és mtsai, 1983-ban fejlesztették ki. A 14 itemből álló 5 fokú Likert-skálán pontozó kérdőív azokra a gondolatokra és érzésekre kérdez rá, melyek az adott személy stresszészlelését jellemzik. Maslach Kiégés - teszt Hallgatói változatát (MBI SS) Schaufeli és mtsai 2002- ben fejlesztettek ki. A 15 itemből álló és 7 fokú Likert-skálán pontozódó kérdőív a kiégés 3 összetevőjét vizsgálja: a cinizmust, a kimerültséget és a teljesítőképesség csökkenését. (Hazag és mtsai, 2010). A kérdőívünket 257 nappali tagozatos hallgató töltötte ki, melyből 224 volt értékelhető. A nemek közötti különbségekkel nem foglalkoztunk az egyenlőtlen megoszlás miatt (A kérdőívet kitöltő hallgatók 12,95%-a volt férfi, 87,05%-a pedig nő.) Az évfolyamok és a szakirányok közötti különbség vizsgálatára varianciaanalízist használtunk. Ez alapján elmondható, hogy a stressz és a kiégés mértéke is nőtt az évek során, a különbség azonban nem szignifikáns. A szakirányok összehasonlítása során azt az eredményt kaptuk, hogy mind a stressz, mind pedig a kiégés mértékében elenyésző a különbség. Ugyanakkor az egyértelműen látszik, hogy ápoló szakon a legmagasabb a kiégés mértéke.

10 Ugyan szignifikáns különbséget nem kaptunk az évfolyamok és szakirányok összehasonlítása során, az mégis elmondható, hogy a hallgatók közepes és enyhén magas stressz szinttel rendelkeznek és a veszélyeztetett kategóriába tartoznak a burn-out szindróma kialakulását tekintve már ilyen fiatalon is. Véleményünk szerint ez elsősorban a követelmények és a gyakorlati órák évről évre történő növekedésének a következménye lehet. A 2014-ES KUTATÁS EREDMÉNYEI Ez a kutatás (Barth 2014) tulajdonképpen egy összehasonlító vizsgálat volt, mely során a Debreceni Egyetem hallgatóit vetettük össze nagyváradi hallgatókkal. Itt is standard kérdőíveket használtunk, melyekkel felmértük a hallgatók mentális állapotát, (DASS-21 kérdőív), pszichés jóllétét (Ryff - Jóllét skála) valamint az általuk alkalmazott konfliktuskezelési stratégiákat (TKI). A DepressionAnxiety and StressScale (DASS) Magyarországon még validálás alatt álló kérdőív. A rövidített 21 itemből álló változatot ausztrál kutatók fejlesztették ki. A kérdőív három negatív érzelmi állapotot mér fel: a depressziót, a szorongást és a stresszt. Minden skálához hét-hét kérdés tartozik. Az önjellemzős kérdőív 4 fokú Likert - skálán pontozódik. A Likert - skálán bejelölhető kategóriák: 0-3ig, ahol a (0) Egyáltalán nem volt rám jellemző; a (3) Nagyon nagy mértékben/nagyon gyakran volt rám jellemző (Henry és Crawford 2005). A 18 itemből álló Ryff Jóllét skála szintén validálás alatt áll hazánkban. Az önjellemzős kérdőívben az állítások hat faktorra az autonómia, környezet uralása, személyes fejlődés, másokkal való jó kapcsolat, életcélok, önelfogadás vonatkoznak. Minden faktorhoz három kérdés tartozik. A válaszok egy 6 fokú Likert - skálán adhatók meg, és azt mutatják, mennyire jellemzőek egy adott személyre az adott tulajdonságok saját megítélése szerint. A Likert - skálán bejelölhető kategóriák: 1-6-ig, ahol az (1) Egyáltalán nem értek egyet; a (6) Erősen egyetértek (Ryff 1989). Thomas Kilmann ConflictModeInstrument (TKI) Kenneth W. Thomas és Ralph H. Kilmann által kidolgozott kérdőív, melynek célja az egyéni viselkedés vizsgálata konfliktushelyzetekben. A kérdőív 30 állítás párból áll és mind az öt konfliktuskezelési stratégiára versengő, alkalmazkodó, elkerülő, problémamegoldó, kompromisszumkereső ad egy-egy pontszámot. Ez a pontszám jelzi, hogy milyen gyakran választottuk az egyes megoldási lehetőségek közül az adott viselkedésmintát. Az eredmény a konfliktuskezelési

módok dominanciáját, alkalmazásuk gyakoriságát adja meg (Thomas és Kilmann 1974) A vizsgálatban 237 kérdőív került kitöltésre. A teljes minta 62%-a (147 fő) a Debreceni Egyetem, míg 38%-a (90 fő) a Partiumi Keresztény Egyetem (53 fő) és a Nagyváradi Állami Egyetem (37 fő) hallgatója. A segítő hivatást választó hallgatók a teljes minta körülbelül 65 %-át teszik ki. Ez azt jelenti, hogy többségük általános orvos, ápoló, mentőtiszt, szülésznő, védőnő, egészségügyi szervező, pszichológia és szociális munka szakos hallgató. A hallgatók pszichológiai jóllétének alakulása 11 14,5 14 13,5 13 12,5 12 11,5 11 10,5 Személyes növekedés Életcél Pozitív kapcsolat másokkal Környezet uralása Önelfogadás Autonómia DE (147 fő) NE (90 fő) 1.ábra: A pszichés jóllét egyes összetevőinek átlaga a vizsgált egyetemek hallgatóinak körében A hat faktor közül négy faktornál közel azonos eredményt kaptunk. Ez a négy faktor a következő: személyes növekedés, pozitív kapcsolat másokkal, környezet uralása, önelfogadás. A kétmintás T-próba elvégzése során két faktor esetén kaptunk szignifikáns különbséget: az életcél (p=0,018) valamint az autonómia (0,005) területén. A

12 DE-en tanuló fiatalok életcélátlaga 12,87, a NE hallgatóinak átlaga 13,93. Ebből azt a következtetést lehet levonni, hogy a nagyváradi hallgatóknak határozottabb céljaik vannak, hisznek a jelen és múltbeli életük értelmében és abban, hogy a céljaik megvalósulnak a jövőben. A DE-en tanuló fiatalok autonómiaátlaga 11,8, a NE hallgatóinak átlaga tehát a nagyváradi hallgatók saját standardjaik alapján értékelik önmagukat, társadalmi nyomás alatt is képesek önállóak maradni. A hallgatók mentális distressz mutatói 10 9 8 7 6 5 4 3 2 1 0 Depresszió Szorongás Stressz DE (147 fő) NE (90 fő) 2.ábra: A hallgatók mentális distressz mutatói Ugyan a Debreceni Egyetemen tanuló fiatalok mindhárom skálán magasabb átlageredményt értek el, a három mutató közül egyedül a stressz skálán mértünk szignifikáns különbséget. A depresszió (átlag: 5,64 > 5,2) valamint a szorongás (átlag: 4,52 > 4,04) területén mért különbség igen csekély. A stressz skálán a DE-en tanuló fiatalok átlageredménye 9,03 míg a NE hallgatóinak eredménye 7,76. A paraméteres T-próba eredménye (p=0.042) alapján elmondható, hogy az átlagértékek különbsége szignifikáns. Míg a Debreceni Egyetem hallgatói a mérsékelt, addig nagyváradi hallgatók az enyhe tartományba tartoznak a stressz tekintetében. Úgy véljük, ennek egyik oka a szakirányokban keresendő. A DE hallgatói között jóval nagyobb azoknak a fiataloknak az aránya, akik valamilyen segítő hivatást választottak maguknak. Továbbá az egyenlőtlen eloszlás szintén okozhat eltérő eredményt. A NE hallgatói közül mindössze 90 fő vett rész a vizsgálatban, míg a DE hallgatói közül 147 fő töltötte ki a kérdőívet.

13 A konfliktuskezelési stratégiákkal kapcsolatos eredmények DE NE 6,09 6,09 6,41 6,07 5,34 5,82 6,13 6,88 5,88 5,29 3.ábra: A hallgatók által alkalmazott konfliktuskezelési stratégiák átlaga A hallgatók átlageredményei között minimális különbségek vannak. A legtöbb pontszámot az elkerülő, míg a legkevesebbet a versengő konfliktuskezelési stratégia kapta mindkét ország hallgatóinak körében. Ebből arra lehet következtetni, hogy a hallgatókat alacsony önérvényesítés és együttműködés jellemzi. A 95%- os megbízhatósági szintű konfidencia intervallum figyelembe vételével azonban az is elmondható, hogy míg a Debreceni Egyetem hallgatóinál az elkerülő konfliktuskezelési stratégia minimum (átlag: 6,49) és maximum (átlag: 7,27) átlaga nem mutat átfedést a többi konfliktuskezelési stratégia minimum és maximum átlagával, tehát a többitől teljesen elkülönül, addig a nagyváradi hallgatóknál ez nem figyelhető meg. A 2015-ÖS KUTATÁS EREDMÉNYEI A legutolsó kutatás (Kiss, Barth, Takács 2016) az egyetemi hallgatók pszichés jellemzőinek három dimenzióban történő megragadását célozza: vizsgálja a munkaérték preferenciákat, a pszichés jóllétet és a mentális állapotot. A vizsgálati mintát a Debreceni Egyetem Egészségügyi Karán tanuló ápoló és mentőtiszt szakos hallgatók, összesen mintegy 160 fő alkották. A vizsgálati kérdőív battéria három standard eljárást tartalmazott: A Super féle munkaérték kérdőívet, va-

14 lamint a már korábban is említett Ryff féle pszichés jóllétre vonatkozó kérdőívet és a mentális állapotot vizsgáló DASS-21 kérdőívet. Jelen kutatás mentális állapotra valamint pszichés jóllétre vonatkozó eredményeit a 2014-es kutatás eredményeivel vetettük össze. Elsőként a kutatásban részt vevő ápoló és mentőtiszt szakos hallgatókra vonatkozó eredményeket ismertetjük, majd kitérünk a 2014-es kutatás összehasonlítása során nyert tapasztalatokra. A hallgatók mentális distressz mutatói Igen érdekes eredményeket kaptunk, amikor az ápoló és mentőtiszt szakos hallgatók depresszió, szorongás és stressz szintjét megvizsgáltuk. Depresszió Szorongás Stressz 8,1 4,4 4,8 5,5 3 3,2 Ápoló (N=83) Mentőtiszt (N=75) 4. ábra: A 2015-ös vizsgálatban részt vevő ápoló és mentőtiszt hallgatók negatív érzelmi állapotainak átlaga A kapott átlageredmények alapján elmondható, hogy a mentőtiszt hallgatók a normál tartományba tartoznak mindhárom negatív érzelmi állapot tekintetében. Ugyanakkor ez már nem mondható el az ápoló szakos hallgatókról. Ők ugyanis enyhe mértékű szorongást és stresszt jeleznek és csak a depresszió tekintetében tartoznak a normál tartományba. A kétmintás T-próba elvégzése során szignifikáns különbséget kaptunk, melyet az 1. táblázat is alátámaszt.

15 Skálák a kétmintás t-próbához tartozó p érték df különbség Depresszió skála p<0,05 158-1,62510 Szorongás skála p<0,05 157-1,45095 Stressz skála p<0,01 157-2,48905 1. táblázat Kétmintás T-próba eredményei a DASS skálák tekintetében Korrelációszámítással megállapítottuk, hogy a vizsgálatban részt vevő valamennyi hallgató mentális distressz mutatói közül a stressz erős kapcsolatot mutat a depresszióval (r = 0,725) és a szorongással (r = 0,688). Ez tehát azt jelenti, hogy a magas stressz-szinttel rendelkező hallgatók magas depresszió és szorongás szinttel is rendelkeznek. Ezen kívül a depresszió és a szorongás együttjárása (r = 0,546) is kimutatható volt. Az alábbi vonaldiagramon (5. ábra) látható a jelen kutatásban részt vevő ápoló és mentőtiszt hallgatók (N=158), a 2013/2014-es tanév II. félévében végzett kutatásban részt vevő nagyváradi hallgatók (N=90) valamint a Debreceni Egyetemen tanuló fiatalok (N=140) depresszió, szorongás és stressz szintje. 10 9 8 7 6 5 4 3 2 1 0 2015-ös kutatás (mentőtiszt, ápoló) 2014-es kutatás (Debreceni Egyetem) 2014-es kutatás (nagyváradi hallgatók) Depresszió 4,038 5,64 5,2 Szorongás 3,74 4,52 4,04 Stressz 6,9 9,03 7,76 5.ábra: A mentális distressz mutatók átlaga a vizsgált hallgatók körében A 2014-es kutatásban részt vevő hallgatók enyhe mértékű depressziót, szorongást és stresszt jeleztek. A 2015-s kutatásban részt vevők azonban a normál tartományba tartoznak a három negatív érzelmi állapot tekintetében. A különbségnek több oka is lehet: egyrészt a szakirányokban, másrészt az adatfelvétel idő-

16 pontjában keresendő a különbség. A 2013/2014-es tanév II. félévében végzett kutatásban nem csak mentőtiszt és ápoló szakos hallgatók vettek részt (bár többségük e két szakirány hallgatója volt). Továbbá a jelen kutatást egy hosszabb nyári szünet előzte meg. Feltételezhető tehát, hogy ez az oka annak, hogy a hallgatók kevésbé feszültek, idegesek. A hallgatók pszichológiai jólléte: Az ápoló és mentőtiszt hallgatók pszichés jóllét egyes összetevőinek az átlageredménye az alábbi oszlopdiagramon látható. (6.ábra). 14,0000 12,0000 10,0000 8,0000 6,0000 4,0000 2,0000 0,0000 Autonómia Környezet uralása Személyes fejlődés Másokkal való jó kapcsolat Életcél Önelfogadás Mentőtiszt N=75 Ápoló N=83 6.ábra: A pszichés jóllét egyes összetevőinek átlaga a 2015-ös vizsgálatban részt vevő ápoló és mentőtiszt hallgatók körében Összességében elmondható, hogy az ápoló hallgatók a hat skála közül egy kivételével mindenhol magasabb átlagértéket értek el. A másokkal való jó kapcsolat dimenziójánál megfigyelhető nagyobb különbség jelentheti azt, hogy a mentőtiszt hallgatók társas kapcsolataikban empatikusabban, őszintébben, érdeklődőbben és megértőbben tudnak viszonyulni másokhoz. Ez azért érdekes, mert az ápolás, mint hivatás talán jobban megköveteli az egyéntől az empatikus, toleráns magatartást. A 2. táblázat is igazolja ezeket a megállapításokat.

17 Skálák, értékkörök a kétmintás df különbség Személyes fejlődés p<0,05 158 1,02510 Másokkal valókapcsolat p<0,01 158 1,21490 Önelfogadás p<0,05 158 1,04314 2.táblázat Kétmintás T-próba eredményei a Ryff skálák tekintetében Próbáltunk összefüggéseket találni a skálák között. Korrelációszámítás során azt az eredményt kaptuk, hogy a hat skála között közepes együttjárás figyelhető meg. Az alábbi sávdiagramon (7. ábra) látható a jelen kutatásban részt vevő ápoló és mentőtiszt hallgatók (N=158), a 2013/2014-es tanév II. félévében végzett kutatásban részt vevő nagyváradi hallgatók (N=90) valamint a Debreceni Egyetemen tanuló fiatalok (N=140) pszichológiai jóllétének egyes összetevői. (3. ábra) Önelfogadás Életcél Másokkal való jó kapcsolat Személyes fejlődés Környezet uralása Autonómia 2014-es kutatás (nagyváradi hallgatók) 2014-es kutatás (Debreceni Egyetem) 2015-ös kutatás (mentőtiszt, ápoló) 0 5 10 15 7.ábra: A pszichés jóllét egyes összetevőinek átlaga a vizsgálatokban részt vevő hallgatók körében

18 Összességében elmondható, hogy a jelen kutatásban részt vevő hallgatók mind a hat skálán alacsonyabb átlagértéket értek el, mint a korábbi kutatásban részt vevő hallgatók. Az egyes dimenzióknál mért alacsonyabb értékből erős túlzással, karikírozva arra lehet következtetni, hogy a hallgatók fejlődése stagnál, unottak az élet legtöbb területén, nem képesek új viselkedési modell alkalmazására. Társas kapcsolataikban kevésbé empatikusan, őszintén, érdeklődően és megértően viszonyulnak másokhoz. Önmagukat is nehezebben fogadják el. Külső elvárások, mások értékelései irányítják, mások segítsége nélkül képtelenek fontos döntések meghozatalára. Következtetések és javaslatok A három kutatás eredményét figyelembe véve elmondható, hogy a felsőoktatásban tanuló fiatalok igen nagy veszélynek vannak kitéve. A 2013-ban végzett vizsgálat során azt az eredményt kaptuk, hogy a hallgatók közepes és enyhén magas stressz szinttel rendelkeznek és a veszélyeztetett kategóriába tartoznak a burn-out szindróma kialakulását tekintve. A 2014-es kutatás alapján elmondható, hogy a Debreceni Egyetem hallgatói a mérsékelt tartományba tartoznak a stressz tekintetében, továbbá igen alacsony értékeket értek el a pszichológiai jóllét egyes összetevőinél. A 2015-ös kutatás során azt tapasztaltuk, hogy a hallgatók a normál tartományba tartoznak a depresszió, a szorongás valamint a stressz tekintetében. Az alacsony distresszmutatók azonban nem feltétlenül jelentenek jót, ugyanis a pszichés jóllét csaknem minden skáláján borzasztóan alacsony értékeket mérhettünk. A vizsgálati eredményekből látszik, hogy a fiatalok már a felsőoktatásban eltöltött évek alatt számos stressz- és konfliktusforrásnak vannak kitéve, amelyeket nem tudnak megfelelő módon kezelni. Ezért a felsőoktatási intézmények egyik fontos feladata lenne a hallgatók lelki egészségének a védelme, mentálhigiénés gondozása, mellyel elérhető lenne a hallgatói jóllét növelése és a stresszszint csökkentése. De mit tehetnek a felsőoktatási intézmények annak érdekében, hogy segítsék a hallgatókat a különböző stressz- és konfliktushelyzetek megoldásában? Először is nagyon fontos tisztázni, hogy a stressz elkerülhetetlen. A stresszt csak kezelni lehet. Ebből kifolyólag úgy vélem, nagyon fontos lenne, hogy a hallgatók megfelelő megküzdési stratégiákkal rendelkezzenek. Különböző stresszkezelő tréningeken, kurzusokon a hallgatók el tudnák sajátítani azokat a módszereket, stratégiákat, technikákat, amelyek segítenének nekik abban, hogy hatékonyabban kezeljék a stresszt. Ezeket a kurzusokat akár szabadon választha-

tó tárgyként is meg lehetne hirdetni, hiszen a hallgatókat a kurzus elvégzése után kapott néhány kredit is motiválná. A tréningek hatékonyságát pedig kérdőíves felméréssel lehetne eldönteni, mely akár egy újabb kutatás alapjául is szolgálhatna. Ezen kívül szakemberek bevonásával változatos sportolási lehetőségeket is lehet kínálni a hallgatók számára. Köztudott, hogy a rendszeres testmozgás az egészségi állapot szubjektív megítélését pozitív irányba befolyásolja, vagyis a hallgatók önértékelése, önbizalma ezáltal javulhatna. A rendszeres fizikai aktivitás csökkenti a feszültséget és azt az érzést erősíti az egyénben, hogy uralja a testét, ezzel együtt az életét. Továbbá a felsőoktatási intézményeknek érdemes lenne alkalmazni illetve támogatni a társas támogatás különböző formáit, mint például a szakkollégiumokat. A társas támogatás, mint a jóllét szükségszerű eleme, segít a stressz-szint csökkentésében valamint a megfelelő megküzdési módok kialakításában. Kutatások bizonyítják, hogy azok az emberek, akik széles támogatói körrel rendelkeznek, gyakrabban állnak pozitívan a felmerülő problémákhoz és könnyebben feledkeznek meg a negatív érzelmeikről (LAZÁNYI 2011b). Mindemellett már a felsőoktatásban el lehetne kezdeni a kiégés prevenciót a személyiség fejlesztésével, a szakmához kapcsolódó érzelmi követelmények megvilágításával. 19 Irodalomjegyzék 1. Barth A., Nagy I. (2013): Úton a burn out felé a felsőoktatásban, VII. Nyíregyházi Doktorandusz (PhD/DLA) Konferencia Kiadványa, Szerk.: Dr. Semsei Imre, 142-146. 2. Barth A. (2015): A pszichológiai jóllét és az azt meghatározó tényezők öszszefüggéseinek nemzetközi vizsgálata felsőoktatásban tanuló fiatalok körében, ActaMedicinae et Sociologica, 6 évf. 16. szám, 5-20 3. Hazag A., Major J. (2008): A hallgatói kiégés jelensége, medikusok lelki egészségvédelme, Mentálhigiéné és Pszichoszomatika, 9(4), pp. 305-322 4. Hazag Anikó, Major János, Ádám Szilvia: A hallgatói kiégés szindróma mérése. A Maslach Kiégés- teszt hallgatói változatának (MBI- SS) validálása hazai mintán, Mentálhigiéné és Pszichoszomatika 11 (2010) 2, 151 168

20 5. Hamvai CS., Pikó B. (2009): A serdülők szubjektív jóllétét meghatározó társas tényezők a családban és az iskolában 6. Henry J. D., Crawford J. R. (2005): The Short-Form Version of thedepressionanxietystressscales (DASS-21): ConstructValidity and Normative Data in a LargeNon-clinicalSample, British Journal of ClinicalPsychology 7. Hunter J. P., Csikszentmihályi M. (2003): The positivepsychology of interestedadolescents. Journal of Youth and Adolescence, 32. évf. 27 35. 8. Kiss János, Barth Anita és Takács Péter (2016): Munkaérték preferenciák és más tényezők állandósága és változásai egyetemi hallgatók körében, Szociálpszichológiai tanulmányok a Szociál- és Munkapszichológiai Tanszék fennállásának 25. évfordulójára, Szerk.: Kovács Judit, 97-117. 9. Lazányi K. (2011a): Mit nyújthat egy szakkollégium a felsőoktatásban tanuló hallgatóknak?, Erdei Ferenc VI. Tudományos konferencia kiadványa, Kecskemét 10. Lazányi K. (2011b): A társas támogatás szerepe és jelentősége a felsőoktatásban a diákszervezeti tagság kapcsán, in Vállalkozásfejlesztés a XXI. században, Budapest, pp. 155-170 11. Móczár Á. (2012): Gyógypedagógus hallgatók társas támogatásának vizsgálata, Szakdolgozat, ELTE-BGGYK, Budapest 12. RYFF C.(1989). "Happiness is everything, or is it? Explorationsonthemeaning of psychologicalwell-being". Journal of Personality and SocialPsychology, 57, 1069-1081. 13. Tajti Gabriella (2011): Mint egy marionett figura Egyetemisták mentális állapota a Szegedi Tudományegyetemen, A kulturális értékközvetítőről, IV. folyam II. évfolyam 2011/II. szám 14. Thomas K. W.,Kilmann R. H. (1974): Thomas-Kilmannconflict modeinstrument. New York: Xicom.

21 Borderline személyiségzavarral diagnosztizált és kontroll csoport egyénei körében végzett kreativitás vizsgálat Comparative study of creativity among people with Borderline personality disorder and a control group Kiss Edina Debreceni Egyetem Egészségügyi Kar, Ápolás és betegellátás, Ápoló szakirány Témavezető: Dr. Kiss János Absztrakt. Dolgozatom kiindulásakor célként fogalmazódott meg bennem egy Magyarországon, de világviszonylatban is feltáratlan terület, a művészi késztetések felmérése a Borderline személyiségzavarral diagnosztizált betegek körében és a kapott eredmények összehasonlítása, más, ebben a személyiségzavarban nem szenvedő kontrollcsoport eredményeivel. Az általam felhasznált kérdőívek egyikét a Debreceni Egyetem Pszichológia Intézetében fejlesztette ki Tóth László és Király Zoltán, ez a TKBS- Tóth-féle Kreativitást mérő skála, a másik a Torrance-féle Körök Teszt volt. A kutatás jelenlegi állása alapján a hipotézisem, mely szerint a Borderline Személyiségzavarral diagnosztizált egyének kreatívabbak az átlag populációnál egyelőre nem nyert alátámasztást, de megcáfolni sem sikerült még. A TKBS és a Torrance-féle Körök Tesztek eltérő eredményei, nem szignifikáns eltérései még nem elegendőek egy ilyen következtetés levonására, tekintettel a kis elemszámra, illetve a folyamatban lévő kutatásra. Kulcsszavak: Borderline-személyiségzavar, kreativitás, művészi késztetés, Torrance, TKBS

22 Abstract. As a beginning of my study, I formulated an aim in my mind which, in Hungary and worldwide also, is an unexplored theme: the manifestation of the artistic impulses and creativity examined in two groups: people diagnosed with Borderline personality disorder, and the control group itself One of the questionnaires I used, Tóth's Creativity measuring scale (TKBS), was developed at the Psychology Institute of the University of Debrecen by László Tóth and Zoltán Király, and the other one was Torrance's Circles Test. Based on the current state of my study, my hypothesis that people with Borderline personality disorder are more creative than the general population, has not been supported or queried. The outcomes of the TKBS and the Torrance's Circles, with no significant differences, are not enough to draw such a conclusion, especially in the view of the low sample size, and the still ongoing research. Keywords: Borderline personality disorder, creativity, artistic manifestation, Torrance, TKBS Bevezetés "Ha ön borderline, úgy érzi élete törékeny, reszkető, hiányzik belőle a szilárdság, az állandóság. Időnként fényes és intenzív érzelmekben élhet, máskor üresnek, unalmasnak látja az életét. Vadul kitörhet, kétségbeesett erőfeszítéssel követve impulzusait, hogy enyhítse a belső fájdalmat és létrehozzon egy szemernyi identitást." - írja a borderline-ok terápiájában sok éves tapasztalattal bíró Richard Moskovitz nagysikerű könyvében. Majd így folytatja: "Borderline-nak lenni azt jelenti, hogy az ember kevéssé érzi, kicsoda valójában és mitől kap erőt. Szélsőséges esetben azt is jelentheti, hogy másokhoz kell fordulnia jelzésekért, hogy mikor egyen, igyon, pihenjen, sőt nevessen vagy sírjon. Jelentheti azt, hogy erősen ragaszkodik egy emberhez, eszméhez vagy tárgyhoz az egyik napon, és teljesen elhanyagolja ugyanezt egy másikon. A saját énről, értékekről, szenvedélyekről való állandó kép hiánya a borderline személyiség alapproblémája. Véletlenszerű áramlás a térben a fent és lent bármilyen érzése nélkül, úgy, hogy térképpel sem rendelkezik, mely mutatná, hol van épp vagy hová tart. Borderlinenak lenni az érzelmek állandóságának hiányát, a pillanatról pillanatra való létet jelenti, mely folytonosság, bejósolhatóság és jelentés nélküli. Aki borderline, az életet töredékekben éli meg, inkább pillanatfelvételek sorozataként, mint mozgóképként. Élmények különálló pontjai, melyek nem állnak össze egésszé." Sokszor hallottuk már és talán gondolkodtunk is el azon, hogy vajon hol van a határ a nagymértékű kreativitás és az őrület között. Több példát is tudnánk mondani arra, hogy kiemelkedően tehetséges embereket tartunk a tudomány jelenlegi

álláspontja szerint egyúttal valamilyen mentális betegségben szenvedőnek is. A svéd Karolinska Istitute tanulmánya szerint (M. Roberts 2012) az íróknál nagyobb az esély a szorongásra és a bipoláris zavarokra, skizofréniára vagy unipoláris depresszióra, de a táncosok és a fotóművészek körében is gyakoribb a bipoláris zavar. Ha jobban átgondoljuk, a súlyos mentális zavarok tünetei enyhébb formában előnyösek is lehetnek; például a skizofrén egyének tévképzeteit a kreativitás szempontjából nézve képzeletgazdagságként, egy Borderline érzelmi labilitását nagyfokú, energizált, kirobbanó állapotként, egy végleteket elénk táró, minden érzelmet az utolsó cseppig elénk sajtoló műalkotásként értékelhetjük. Minden mentális zavarral élő egyén kiemelkedő valamelyik művészeti ágban? Van olyan mentális megbetegedés, amelyben kiemelkedően magas a kreativitás? A kiemelkedően tehetséges emberek mindegyike mentálisan beteg? Egy mentális zavarral nem diagnosztizált egyén lehet kiemelkedően tehetséges valamelyik művészeti területen? Ezek a kérdések állnak a dolgozat középpontjában, ennek megfelelően két részre oszlik a tanulmány, majd ez a két szál újra egyesül. Az első részben megismerjük a kreativitás elméleteken keresztül a cselekvésre ösztönző, továbbhajtó erőket. Betekintést nyerhetünk a szakma leginkább elfogadottnak tartott elméleteibe. A dolgozat következő részében a Borderline személyiségzavart tárgyaljuk, elismert kutatók munkássága nyomán végigtekintjük, hogy ez a vitatott személyiségzavar hogyan is jelent meg a tudományban, a klinikumban, majd a köztudatban. Majd a dolgozat gerinceként, a két kutatási területet egybeforrasztó kutatásom jelenlegi eredményeit szeretném ismertetni. Magyar nyelvű szakirodalom mindkét témában kevés van, ezért külföldi kutatások, tanulmányok eredményeire támaszkodva próbáltam a két vizsgálati területet közelíteni egymáshoz. Kreativitáskutatás a Borderline személyiségzavarral diagnosztizált egyének körében tudomásom szerint még nem készült, így ezt a folyamatot számomra szakirodalom nem segítette. A feltárás folyamán több problémával szembesülve finomítottam az általam használt kérdőíveken a minél nagyobb elemszám elérése céljából, de a reprezentativitást, mint nem elhanyagolható tényezőt szem előtt tartva. A szakirodalmak, ahogy a kutatók is, különböző módon vélekednek az alább tárgyalt személyiségzavarról, de a túlnyomó hányadukban közös pont az, hogy a Borderline személyiségzavarral diagnosztizált embereknek kiemelkedően magas intelligenciát tulajdonítanak, melyhez hatalmas érzelmi instabilitás társul. Első hipotézisként megfogalmazódott bennem, hogy ezek az emberek kreatívabbak az átlagnál, ugyanis az általuk megélt érzelmi mélységek és magasságok kifejezéséhez olyan szofisztikált eszközök állnak rendelkezésükre magas intelligencia szintjük miatt, melyet más, ezzel a mentális zavarral nem diagnosztizált egyének nem birtokolnak. 23

24 Kreativitás Ennek a fejezetnek a középpontjában a kreativitás elmélete áll. Ismertetni szeretném ennek a kutatási területnek a főbb irányzatait, nevesebb alakjait, hiszen a későbbiekben szeretnénk a kreativitás irányából vizsgálni a Borderline személyiségzavarral diagnosztizált egyének művészi késztetéseit és ezek megnyilvánulásait. Fogalom Eredetét tekintve a latin creae szóból származik, melynek jelentése: nemzeni, szülni, alkotni, megteremteni. A Pszichológiai Értelmező Szótár (Bartha L. 1981) megfogalmazása szerint a kreativitás az a beállítódás és képesség (képességek szerveződése), hogy a korábban elszigetelt tapasztalatok között kapcsolatokat hozzunk létre, amelyek új gondolkodási sémák formájában, új tapasztalatokként, elképzelésekként vagy produktumokként jelennek meg akár a művészetben, akár a tudományban és technikában, akár a mindennapi életben. Kreativitás elméletek J.P. Guilford Az alkotóképességet az 1950-es években J. P. Guilford kezdte vizsgálni, ő vezette be a kreativitás fogalmát, megcáfolva ezzel azt az elképzelést, mely szerint az intelligencia az egyetlen emberi értelmet meghatározó emberi képesség. Megkülönbözteti a divergens 1 és konvergens 2 gondolkodást (Bernáth L. & Révész Gy. 2002), valamint megállapítja, hogy a kreatív gondolkodás divergens. A divergens gondolkodás teszi lehetővé egy probléma több oldalról való megközelítését annak megoldása során, illetve olyan elemek összekapcsolását, amelyeket rendszerint egymástól függetlennek, vagy össze nem illőnek tartunk. A divergens gondolkodást segítő feladatoknak egyszerre több helyes megoldása is létezik. Az újabb kutatások bizonyítják, hogy Guilford elképzelése helyes a divergens gondolkodás szerepét tekintve a kreativitásban, ám rájöttek, hogy nem lehet csak ezzel magyarázni. A kreativitás mérésére az eddigiektől szokatlan módon tesztet alkalmazott, amelyet kérdések formájában fogalmazott meg. A következő kritériumokat határozta meg (Weiten, W. 2008): - Fluencia, a gondolkodás könnyedség, amely a szavak, gondolatok közötti kapcsolatok gyors képzésében nyilvánul meg. 1 Divergencia: különbözőség, szétágazódás 2 Konvergencia: összetartás

- Flexibilitás, a gondolkodás rugalmassága, mely lehetővé teszi a megoldások célszerű variálását. - Originalitás, a gondolkodás eredetisége, mely a szokatlan megoldások képességében rejlik. - Szenzitivitás, problémaérzékenységet jelent, fogékonynak kell lenni a szokatlan dolgokra, problémákra. - Elaboráció, melyet Guilford később vett be a modelljébe, egy olyan képességet jelent, mely segít a rendelkezésre álló információból egy struktúrát felépíteni. Konkrétan: egy ötletből egy tervet kovácsolni. Mel Rhodes Pszichológiai szempontból a kreativitás meghatározásokat analizálva Mel Rhodes azt találta, hogy a produktivitás az ún. 4P teóriával írható le (Puccio, G. J. 2006): a kreativitást meghatározza az alkotás folyamata (Process), az alkotó személye (Person), az eredménye (Product), és befolyásolják a környezeti hatások (Press). Az első kettőt kiemelten a pszichológia vizsgálja, az utóbbi kettőt pedig a gazdaságtudományok vették át és kezdték el tudományos szempontból kutatni (Derecskei A. Hurta H. 2008). Graham Wallas GrahamWallas volt az a kutató, akinek sikerült a kreatív produktum alkotásának szakaszait elkülöníteni, modelljét ma is szinte mindenki elfogadja (Bernáth L. & Révész Gy. 2002). Ő ugyanis úgy vélte, hogy az alkotás folyamata a tevékenység területétől függetlenül négy elkülönülő, de szorosan egymásba láncolódó szakaszt foglal magában, melyek: - Preparáció (előkészületi szint) ekkor a személy több alszakasz révén megpróbál releváns információkat gyűjteni a feladatról, elemzéseket végez és meghatározza a problémát. - Inkubáció (lappangási szakasz) ez egyfajta várakozásban, tudattalan szintű feldolgozásban, az úgynevezett kreatív feszültség fenntartásában nyilvánul meg. - Illumináció (megvilágosodás stádiuma) ez az alkotó folyamat magstádiuma, amikor spontán módon, hirtelen belátásként (egyfajta, aha - élményként), az előző szakaszok alapján megjelenítődik a megoldás. - Verifikáció (kivitelezés szakasza) itt a végleges megoldás-kidolgozás, az ötlet-kivitelezés és a megoldás ellenőrzése zajlik le. Végső soron az állapítódik meg, hogy az illumináció szakaszában kidolgozott eszme megfelel-e a produktum kiértékelési szempontjainak. 25

26 I.Taylor Taylor fogalmazta meg először azt, hogy az alkotóképesség nem típusában, hanem mélységében és érvényesség terület szempontjából változik, problémamegközelítési módot jelent és több szinten nyilvánul meg (Nagy E. 2009): - Kifejező kreativitás, meghatározó jellemző: kifejezés függetlensége, nem számít eredetiség, minőség. Legjobb példa erre a gyerekrajz, valószínű, hogy feltétele a későbbi alkotásnak, ami már több kontrollt, tudást feltételez. - Produktív kreativitás, itt már megfigyelhető a korlátozás a szabad játékban vagy a rajzban, a technika javítása. Idősebb gyerekeknél jelenik meg, a produktumok még nagyon hasonlítanak a másokéra. Cél a befejezett alkotás amit realizmus, tárgyilagosság jellemez. - Inventív vagy feltaláló kreativitás, fontos tulajdonsága a hajlékonyság - új, szokatlan kapcsolatok meglátása az előzőleg össze nem függő részek között. Jellemzője: kitalálás, felfedezés, leleményesség, a téma szimbolikus megjelenítése itt már birtokolják a technikát. - Innovatív vagy újító kreativitás, ezt kevés ember éri el, egy terület (tudományos vagy művészeti) alapvető elveit tökéletesíti, továbbfejleszti, egy egész művészeti vagy tudományág alapjainak módosítása. - Emergentív vagy teremtő kreativitás, ez az emberi alkotóerő legmagasabb formája, ritkán bukkan fel, egy teljesen új elv megjelenése a tudomány vagy művészet világában pl. Einstein, Freud. Teresa Amabile A szervezeti kreativitás első és legjelentősebb kutatója, Teresa Amabile modelljeiben leginkább a szervezeti keretek között tevékenykedő, egyénen belül zajló, mentális, emocionális és motivációs folyamatokra fókuszál. Szerinte csupán akkor válhat az egyén kreatívvá, ha bizonyos tevékenységeket szívesen, önindíttatásból végez, anélkül, hogy bármilyen külső jutalomban, illetve környezet általi elismerésben részesülne (Sternberg, R. J. 2009). Sternberg és Lubart Sternberg és Lubart szerint az alkotóképesség egy döntés, amely az elvárásokkal ellentétes módon nyilvánul meg. Eszerint akárki lehet kreatív, aki ezt a fajta attitűdöt sikeresen adaptálja, a lehetséges kudarcok miatt viszont kevesen vannak azok, akik vállalják ezt a fajta kockázatot (Zimbardo, P. G., Johnson, R.L. &McCann, V. 2012). Ellis Paul Torrance Ellis Paul Torrance egy amerikai pszichológus, a kreativitáskutatás úttörője. A kreatív gondolkodás mérésére szolgáló, majd róla elnevezett Torrance-Teszt (Torrance Test of CreativeThinking, TTCT) kidolgozója.

J. P. Guilford munkásságát alapul véve a TTCT eredetileg a divergens gondolkodás és más problémamegoldó készségek mérésére szolgáló egyszerű tesztet tartalmazott. A problémamegoldó készségeket négy skálán pontozták: - Folyékonyság (fluency): az adott ingernek megfelelően generált interpretációk, jelentőségteljes és releváns ötletek számát fejezi ki. - Rugalmasság (flexibility): annak kimutatására szolgál, hogy a releváns válaszok hány eltérő kategóriából származnak. - Eredetiség (originality): annak megragadására szolgál, hogy az egyes reakciók statisztikai szempontból mennyire ritkák. - Kidolgozás (elaboration): a válaszokban fellelhető adatok számát méri. 27 Borderline személyiségzavar Ebben a fejezetben nagyvonalakban tisztázzuk mi is az a személyiségzavar, milyen formái vannak és ezek közül pontosan mi is az a Borderline, vagy másik nevén Érzelmileg labilis személyiségzavar. Betekintést nyerhetünk a fent említett személyiségzavar diagnosztikai kritériumaiba, a DSM-ben, vagyis a Mentális zavaroknak a diagnosztikai és statisztikai kézikönyvében való elhelyezkedésére, ezen állapot tüneteibe. Személyiségzavar Röviden úgy lehetne ezt a definíciót megragadni, mint az életút problémája. Kultúrától függ, hogy mit értünk a személyiségzavar elemei alatt, de az biztos, hogy beletartozik egy nagyon sajátos élményfeldolgozás, gondolatstílus, attitűdrendszer. Ezek stabil jellemzői az egyén személyiségének, ezért a pszichiátriában a 18. életévtől diagnosztizálják, ugyanis innentől lehet arról beszélni, hogy valami stabil vagy kezd stabil jellemzőjévé válni az egyén jellemének. A személyiségzavarra nagyon jellemző még, hogy markánsan megjelenik a családtagoknak, barátoknak, tehát a környezetnek és a betegnek egy folytonos és szűnni nem akaró konfliktusa, ami a tárgyát tekintve nagyon változatos lehet, így az élet sok területét érinti, ezért is lehet azt mondani, hogy ez egy életút probléma. Egy olyan viszonyulási rendszer, gondolkodásmód, érzelmi rendszer, ami ha egyszer kialakul és rögzül, már nagyon nagy erőfeszítések árán változtatható meg.

28 Személyiségzavarok formái A DSM-IV (Mentális zavaroknak a diagnosztikai és statisztikai kézikönyve) három nagy csoportot különböztet meg a személyiségzavarok kategóriájában: -A csoport: paranoid, skizotip, skizoid -B csoport: borderline, hisztrionikus, nárcisztikus, antiszociális - C csoport: elkerülő, kényszeres, obszesszív-kompulzív Bordeline vagy érzelmileg labilis személyiségzavar A személyiségzavarok leggyakrabban megjelenő formája, a klinikumban 12-15%-a a beteganyagnak, de az átlag populációban is gyakori, 2-3%-ban fordul elő minden kultúrában. A Borderline személyiségzavar, mint diagnózis, viszonylag későn, 1980 óta van jelen a DSM-ben, de története sokkal korábban kezdődik. (Marsha M. Linehan2010) A borderline szó, ami határesetet jelent, a 30-as évek végén jelent meg először, Adolf Stern nevéhez kapcsolódóan. Egészen máshogy használták ezt a fogalmat akkoriban: jóval leíróbb volt, jóval inkább vonatkozott a személyiség szerkezetéhez, ahhoz, hogyan viszonyulnak ezek az egyének a környezetükhöz, milyen kapcsolataik vannak. Egy nagyon fontos szempont akkor is megjelent ebben a fogalomban: megpróbálták megragadni, hogy azért határeset, mert valahol a neurotikus és pszichotikus állapotok között van. Neurotikuson lehet érteni a szorongásos és hangulati zavarokat és a másik oldalon ott vannak a valóság észlelés torzulásával járó pszichotikus állapotok. (Kuritárné Sz. I. 2008) Azt vették észre, hogy vannak olyan betegek, amelyek sem az egyik, sem pedig a másik gyűjtőkategóriába nem tartoznak bele, őket jelölték ezzel a határeseti fogalommal. Otto Kernberg (1990) volt a 40-50-es években, aki valóban úgy ábrázolta az állapotot, mint szindróma, mint tünetegyüttes. Ami még fontosabb ennél, hogy a személyiség egy speciális szerveződésének tekintette, ami alatt azt értette, hogy a valóságészlelés és az énállapotok specifikus formáiként tekint rá. Egy átlagostól eltérő személyiségtípusról van szó, amelyre jellemzőek a szélsőséges, könnyen változó érzelmi állapotok, a fokozott érzékenység a frusztrációkra és sérelmekre, az érzelemszabályozás és feszültségtűrés gyengesége. Önértékelésük alapvetően negatív, nincs önbizalmuk, gyakran érzik rossznak, értéktelennek magukat, de néha túlkompenzálnak és az ellenkező végletbe csúsznak, amikor azt hiszik, mindenre képesek. Gyakran küzdenek identitás-

problémákkal, bizonytalanok lehetnek céljaikban, érdeklődésükben. Szélsőségesen élik meg az eseményeket, szélsőségesen ítélik meg a velük kapcsolatba kerülő személyeket is; vagy idealizálják, vagy leminősítik őket, vagy teljesen jónak, tökéletesnek és végtelenül segítőkésznek, vagy rossznak, értéktelennek, ellenségesnek élik meg őket. Egyik legfőbb jellemzőjük a fekete-fehér látásmód. Nagyon fontosak számukra a kötődési kapcsolatok, de megtartani azokat nehezen tudják, kapcsolataik éppen az ő szélsőséges érzelmi reakcióik miatt nagyon konfliktusosak és labilisak. Viszont ez a személyiségzavar egy nagyon széles kategória, sokféle változata és súlyossági foka lehetséges. Vannak az érintettek között olyanok, akik átlagos körülmények között, és érzelmileg kevéssé fontos helyzetekben egészen jól alkalmazkodnak, és a problémák csak az érzelmileg fontos, intim kapcsolatokban és a váratlan stresszhelyzetekben jelennek meg. Ez az enyhébb változat már közel áll a normál személyiséghez, hiszen ilyen helyzetekben mindannyian erőteljesebben és szélsőségesebben reagálunk. (Nagy Zs.2012) 29 A tünetek összefoglalása Borderline személyiségzavarban szenved valaki, ha kapcsolatai instabilak, állandóan változik az énképe, ingadozik a hangulata, és nem tudja impulzusait ellenőrzése alatt tartani. Ezt a mintázatot az alábbiak közül legalább 5 maladaptívvonás megléte fejezi ki: Identitászavarok: o A valós vagy elképzelt elhagyatás elkerülése érdekében tett kétségbe esett erőfeszítések. o Állandó ürességérzés. o Állandóan változó érzések azzal kapcsolatban, hogy ki ő és miben hisz. Hangulati zavarok: o Érzelmi labilitás, hangulati ingadozás, intenzív szomorúság, ingerlékenység és szorongás váltakozásával. o Intenzív és erősen hullámzó kapcsolatok másokkal, melyeket az idealizálás és a leértékelés szélsőségei közti váltakozás jellemez o A harag mértéke gyakran nincs arányban a kiváltó körülményekkel, düh kontrollálása nehézségekbe ütközik. Észlelési zavarok: o Stressz hatására paranoid gondolatok (úgy érzi, üldözik, megvetik, kinevetik, hülyének nézik, nem szeretik, csak elviselik) vagy

30 súlyos disszociatív tünetek megjelenése (úgy érzi, elkülönül önmagától, mintha álomban lenne). Viselkedési zavarok: o Az esetlegesen önromboló impulzusok (túlköltekezés, óvatlan autóvezetés, falásrohamok, szex, alkohol, drog) ellenőrzés alatt tartásának nehézségei. o Visszatérő öngyilkossági kísérletek vagy önsebzés, öncsonkítás. (2001 DSM IV) A Borderline személyiségű embereknél az érzelemszabályozás zavara az, ami meghatároz nagyon sok mindent, gondolkodásban, attitűdben, tágabb értelemben a viselkedésben. Ez aztán kihat a személyközi kapcsolatokra, nagyon instabil, billenékeny, rapszodikusan változó, nagyon hullámzó intenzitású kapcsolatokról van szó. A viselkedéses zavarok nagyon széles körben értendőek, sok érzelmileg labilis egyént érint az öngyilkossági fenyegetettség, az impulzivitás, az önsértő magatartások megjelenése, ide tartozik a túlzott alkohol, drog, gyógyszerfogyasztás vagy túladagolás, a falcolás, az öncsonkítás. Előfordulnak még a kognitív vagy gondolkodási zavarok, kognitív sémák vagy torzítások, amik szintén nagyon jellemzőek a Borderline személyiségzavarral diagnosztizált egyénekre. Az egyik ilyen központi az instabil énkép: pillanatról pillanatra tud változni az, hogyan, gondolkodik magáról, a céljairól, és azok között az állapotok között, amikben gondol egyvalamit, aztán érez valamit másképpen saját magával kapcsolatban egy Borderline személyiségű ember, ezek között az állapotok között nagyon kicsi, nagyon törékeny a kapcsolat. Ez ennek a zavarnak ismét egy központi problémája, ez egy ingatag, töredezett én-élményt ad. Nagyon markánsan megjelenik, ott vannak a kapcsolatokban, a rövid és hosszú távú célok meghatározásában, ami elvezet egy krónikus ürességérzéshez egy olyan állapot, amikor az ember nem érez semmit. Ha ezt valaki átélte már, akkor az ő számára ez az egyik legkínzóbb érzés: az érzések hiánya. Ez az egyik ok, amiért a legtöbben önsértéseket követnek el, mert ezt a kínzó ürességérzést szeretnék valamivel kitölteni, hogy valamit mégiscsak érezzenek, hogy ezzel összerántsák azt az élményt, amit szeretnének átélni: hogy mégis vannak érzései, ha jók, ha rosszak. Számukra ebben az állapotban a fájdalom is jobb az ürességnél, ami épp a lelkükben tátong. (Kuritárné Sz. I. 2008)

31 Kutatás Kutatásom során a Borderline személyiségzavarban szenvedő egyedek kreativitását mértem fel és hasonlítottam össze más, ezzel a személyiségzavarral nem diagnosztizált kontrollcsoporttal. A használt kutatási módszereim az alábbiak: - Induktív: egy általam fontosnak tartott vonás adott célcsoporton történő vizsgálata alapján vonok le következtetést, amelyet az összes Borderline betegre vonatkoztatok. - Kvalitatív: kis elemszámú csoporttal dolgozom, kérdőívvel. - Felderítő: közvetlenebbül fókuszálok egy adott téma felderítésére, mely később alkalmas lehet egy alaposabb kutatás elvégzésére. A kutatás jelenleg is folyamatban van, a jelenlegi dolgozat elemszáma 39, amelyből 20 a Borderline, 19 a kontrollcsoportból tevődik össze. Ez a tervezett kutatásnak jelenleg a 40%-a. Az eredményeim így iránymutatóak, a végső eredmények a kutatás lezárása után lesznek reprezentatívak. A kreativitás mérése kérdőívekkel történt. Az egyik ilyen a TKBS, az az a Tóthféle Kreativitás Mérő Skála alapján történt, az adatfelvétel másik részét a Torrance-féle Körök tesztek adták, mely a klinikumban igen jól ismert a kreativitáskutatással foglalkozó szakemberek körében. A Borderline személyiségzavarral diagnosztizált betegeknél a kérdőív felvételét a Sántha Kálmán Pszichiátriai Szakkórház pszichológusai és szakdolgozói segítették. A kérdőív anonim, tájékoztató és beleegyező nyilatkozat elolvasása és aláírása után kezdték meg a kitöltésüket. Használt kérdőívek TKBS A TKBS egy, a Debreceni Egyetem Pszichológia Intézetében Tóth László és Király Zoltán (2006) által kifejlesztett kreativitást mérő eszköz, mely korábbi kutatásokat figyelembe véve, azokat finomítva készült el. A TKBS lényegét tekintve egy csoportosan is kitölthető kérdőív: 72 állítás megítélését kéri az egyéntől, a válaszadási beállítódás alacsony szinten tartása végett a tételek egy részét inverz (fordított) módon fogalmazták meg. Az állítások tizenkét dimenzióba sorolhatók, melyek a vonatkozó kutatások szerint a személyiség egy-egy kreatív jellemzőjét képviselik. E dimenziók a következők: komplexitás preferencia (KOM), játékosság (JÁT), kíváncsiság (KIV), türelmetlenség (TÜR), gondolkodásbeli önállóság (GON), önérvényesítés (ÖNE), eredetiség (ERE),

32 nonkonformitás (NON), energikusság (ENE), dominancia (DOM), kitartás (KIT), kockázatvállalás (KOC). Komplexitás preferencia (KOM) A kreatív személyek igyekeznek a más, az új, a megszokottól eltérő ingerek befogadására. Ez együtt jár azzal is, hogy nem érik be az egyszerű játékokkal, problémákkal, így a bonyolult feladatok iránt érdeklődnek, amit általában kihívásként is értelmeznek. Kíváncsiság (KIV) A kíváncsiság, az új információk iránti éhség az alkotóképesség egyik legrégebbi, és meghatározó ismérve, a kreatív ötletek egyik lényeges kiindulópontja. Gondolkodásbeli önállóság (GON) Az egyénnek gyakran le kell mondania a már kitaposott útról, a meglévő biztonsági kapcsolatairól és a komfortzónáján kívül kell lépnie, hogy ezáltal teret engedjen a kreatív gondolatok megszületésének. Eredetiség (ERE) Az eredetiség a kreativitás legrégebben azonosított, és leginkább felismerhető ismérve, a konvencióktól való elrugaszkodás képessége. Lényege, hogy egy adott kontextusban, problémahelyzetben olyan új megoldást talál a személy, mely a helyzetet adekvát módon, relatíve hatékonyabban oldja meg, és amelyre a többiek nem is gondoltak Energikusság (ENE) Egy újító gondolat vagy cselekedet kitalálása, előkészítése és véghezvitele nehézségekkel jár, szükség van hozzá egyfajta plusz motivációra is, így könnyebben lehet megbirkózni a közben felmerülő akadályokkal. Az energikusság feltűnő, és pozitív viselkedésminta, ezért inspirálhatja a környezetet is. Kitartás (KIT) A kitartás az a képesség, mellyel a problémamegoldó személy a valóság talaján, de mégis a probléma közelében tud maradni. Elkötelezettség szükséges az újító

gondolatok elfogadtatásához, a társadalom negáló reakciói ellenére is kitartani az elképzelés mellett és véghezvinni azt. Játékosság (JÁT) A problémától való részleges távolítást, a helyzetek új szempontból történő újrakonstruálását a játékos hozzáállás és viselkedés teszi lehetővé. A kitartás a játékossággal együtt a kreatív probléma-megoldási folyamat folytonosságát biztosítja. Türelmetlenség (TÜR) Az ötletgazdag emberekre jellemző a türelmetlenség is, mely a belsőleg vezérelt (intrinsic) motiváció egyik manifesztációja. Ez főképp az ötlet megjelenése után, a kidolgozási szakaszra jellemző személyiség-sajátosság. Önérvényesítés (asszertivitás) (ÖNE) A kreatív gondolatok megszületése nem feltétlenül egyenlő a kreatív teljesítménynyel, mivel az egyénnek át is kell törnie azt a szociális gátat, amely körülveszi, tehát ki kell lépni a komfortzónájából. Ennek érdekében a személynek fel is kell vállalnia, és képviselnie kell a saját, de a megszokottól eltérő ötletét, álláspontját. Nonkonformitás (NON) A társadalmi normákhoz igazodó viselkedés lehetővé teszi az egyén számára, hogy szociális környezetének elismert tagja lehessen. Ezért a normakövetést a társadalom általában jutalmazza, ezzel párhuzamosan a megszokottól eltérő, új dolgok (gondolatok, viselkedés stb.) felbukkanását gátolja. Dominancia (DOM) A környezet konform nyomásától függően, általában plusz erőfeszítést igényel az újszerű ötlet többiekkel történő elfogadtatása. A kreativitásnak nem lényegi része a mások fölötti dominanciára törekvés, hanem csupán a kreatív produktum szociális hitelesítését szolgálja. 33 Kockázatvállalás (KOC) Minden újdonság, újszerű ötlet felvállalása magában hordozza a kudarc lehetőségét is. A személy szemszögéből önmegvalósítás és a társadalmi normáknak

34 való megfelelés közötti egyensúlyozást jelent. Tehát az egyénnek a kreatív alkotás során és ennek a produktumnak a bemutatásakor tisztában kell lennie, vállalnia kell az ezzel járó esetleges sikertelenségélményt, amely kockázati tényezőként jelen van az egész alkotási folyamat során. Torrance-féle Körök Teszt 1.) Fluencia: a gondolkozás könnyedsége, a cselekvés és a gondolkodás közötti gyors kapcsolás (rajzok száma). 2.) Flexibilitás: a gondolkodási műveletek célszerű és könnyed átkapcsolása (hány tárgykört érint a rajzaival). 3.)Originalitás: eredetiség, mennyire újszerű a gondolat, szokatlan megoldások létrehozásának képessége. 4.)Komplexitás: összetettség, sokrétűség (azon rajzok száma, melyekhez több kört is felhasznált). A Torrance-teszt a kreativitást vizsgálja. Több részfeladatból áll, ez a körökkel kapcsolatos vizsgálat. A vizsgálat végezhető egyénileg vagy csoportosan, viszont akkor ügyelni kell arra, hogy a kitöltő egyének ne lássák egymás munkáját, mert ez nagymértékben rontja az originalitás pontos értékét. A vizsgálat ideje 20 perc. Ha valaki hamarabb végez, biztassuk! Ha végképp semmi nem jut eszébe, befejezheti a feladatot, elmehet. Instrukció: Ezeken a lapokon köröket fog látni, és 20 perc áll rendelkezésére, hogy bármilyen módon kiegészítse őket, majd címeket adjon a rajzoknak és azokat melléjük írja. A tesztnél nincs jó vagy rossz válasz, a kreativitást méri. Értékelés: -fluencia: a rajzok száma -flexibilitás: hány tárgykörbe lehet besorolni a rajzokat -originalitás: azon rajzok száma, melyek az adott csoportban csak nála találhatók -komplexitás: azon rajzok száma, melyekhez több kört is felhasznált Eredmények A TKBS teszt különböző dimenzióit vizsgáltam és hasonlítottam össze a két csoport között, először a Kétmintás T-próbával, majd a Mann-WhitneyTest-tel leellenőrizve az adatok validitását. Az eredményeket a mellékelt táblázatok mutatják. Szignifikáns eltérés nem látható, 3 dimenzió között találtam különbséget, de ezek az átlagok sem mutatnak túl nagy eltérést. A differensértékek az alábbiak: TUR-türelmetlenség, ONE- önérvényesítés és ERE-eredetiség. A Türelmetlen-

ség dimenzió esetében a Borderline csoport ért el magasabb értéket: 12, a kontrollcsoporttal szemben: 9,42. A kontrollcsoport magasabb értékeket produkált az Önérvényesítés: 14,48 és az Eredetiség: 15,05 dimenziókban, szemben a Borderline csoporttal, ahol az az Önérvényesítés 12, az Eredetiség 13,05-ös értéket mutat. Dimenziók Mean kom Borderline 13,89 Kontroll 15,26 jat Borderline 15,84 Kontroll 15,47 kiv Borderline 15,68 Kontroll 14,89 tur Borderline 12,00 Kontroll 9,42 gon Borderline 14,26 Kontroll 14,21 one Borderline 12,00 Kontroll 14,84 ere Borderline 13,05 Kontroll 15,05 non Borderline 11,79 Kontroll 12,37 ene Borderline 12,32 Kontroll 12,79 dom Borderline 12,05 Kontroll 11,00 kit Borderline 12,94 Kontroll 11,42 koc Borderline 11,58 Kontroll 13,00 saját vizsgálat 2016 1.számú táblázat Kétváltozós T-próba csoportos bontásban 35

36 Dimenziók MeanRank kom Borderline 17,26 Kontroll 21,74 Total jat Borderline 19,61 Kontroll 19,39 Total kiv Borderline 21,18 Kontroll 17,82 Total tur Borderline 23,45 Kontroll 15,55 Total gon Borderline 19,39 Kontroll 19,61 Total one Borderline 14,37 Kontroll 24,63 Total ere Borderline 15,53 Kontroll 23,47 Total non Borderline 18,03 Kontroll 20,97 Total ene Borderline 19,34 Kontroll 19,66 Total dom Borderline 20,82 Kontroll 18,18 Total kit Borderline 21,11 Kontroll 17,00 Total koc Borderline 17,39 Kontroll 21,61 Total saját vizsgálat 2016 2.számú táblázat Mann-Whitney Test

A Mann-Whitney Test ugyanazokat az eltéréseket mutatta meg, mint a kétmintás T-próba, így ezekből az eredményekből az a következtetés vonható le, hogy a Borderline személyiségzavarral diagnosztizált egyének eredményei a Türelmetlenség dimenzióban kiemelkedőbbek, míg az Önérvényesítés és Eredetiség dimenzióban alul maradnak. Ezek az eredmények részben nem meglepőek, ugyanis a Türelmetlenség dimenzióban magasabb értéket vártam, mivel a személyiségzavar legfőbb jellemzői közé az impulzivitás tartozik, mely nehezen jár együtt a türelemmel, az impulzuskontroll hiánya miatt. A magasabb Türelmetlenség érték azonban a kreativitáskutatásban nem feltételül jelent rosszat, ha az ötlet kidolgozásnak sürgetésével a mihamarabbi elvégzésére irányul. Az Önérvényesítés dimenzióban tapasztalt eredmény magyarázható a személyiségzavar másik jellemezőjével, az identitásproblémákkal, nehezen tudják definiálni kik is ők valójában, mit is szeretnének elérni, az impulzuskontroll hiánya és az identitászavar miatt az Önérvényesítés dimenzióban várható volt az alacsonyabb érték. Még nehezebb a helyzet, ha az egyén titkolni próbálja állapotát, így az Önérvényesítés dimenzió értéke egyértelműen alacsonyabb lesz, hiszen képviselnie kellene a saját, de a megszokottól eltérő ötletét, álláspontját, miközben leplezni próbálja személyiségzavarát. Az Eredetiség dimenzióval kapcsolatos elvárásaim ambivalensek voltak, én magam sem tudtam előre eldönteni milyen eredményre is számíthatok, ugyanis nagyban meghatározza a beteg lelki állapota, amelyben a teszt felvételre kerül. A hangulatingadozások miatt az egyének kedélyállapota a végletekből csapódik ide, oda, ahogyan egy hullámzó tenger. Az eredetiség az adott helyzetek vagy problémák új módon történő megoldására vagy értelmezésére vonatkozik. Ha a személy hangulata épp magasan van, sokkal nyitottabb, lelkesebb, keresi a kihívásokat és talán új ötletekkel állhat elő, ha épp a mélypontban van, az akár depresszióig is elmehet, ekkor egyértelműen nem fogja a kihívásokat keresni. Tekintettel a betegség jellegére, a kis elemszámra, illetve arra, hogy a kutatás még jelenleg is folyik, a mostani adatokból még felelőtlenség lenne nagyobb következtetéseket levonni. A kapott eredmények nem támasztották alá az elvárásaimat a Gondolkodásbeli önállóság dimenzióját tekintve, itt magasabb értékeket vártam, mivel jelen helyzetben a személyiség egy speciális szerveződéséről beszélünk, így a feltételezéseim szerint a másfajta személyiség egy másfajta látásmódot feltételez, ami megnyilvánulhat a gondolkodásbeli önállóságban is, hiszen, ha eltérő módon látom a világot, más megoldásokat feltételezek, új utakat látok egy adott cél elérése érdekében. A Dominancia és a Kockázatvállalás dimenziókban ugyancsak magasabb értékekre számítottam, hiszen a Borderline személyiségzavar tünetei közé tartoznak a viselkedéses zavarok is, így például a felelőtlen autóvezetés, ital vagy gyógyszerfogyasztás, amely a Kockázatvállalás dimenzióban manifesztálódhatott volna, akár a kreativitás területén is. 37

38 Tóth László és Király Zoltán, az általuk iskolások körében felvett kérdőívek eredményeivel klaszterelemzést végzett, melyet én is elvégeztem, összehasonlításképpen, hogy mennyire tér el egy le nem zárult, ki nem fejlődött személyiség kreativitási mutatója, egy lezárult, ám személyiségzavarral diagnosztizált egyén kreativitási mutatóitól. A dimenziók között eltérések láthatóak, melyeket a mellékelt ábrán szemléltetek. 1.számú ábra: TKBS klaszterelemzés forrás: Magyar Pedagógia, 106. évf. 4. szám 287 311 A fenti ábra az iskolások körében felvett kérdőív dimenzióinak együtt járását mutatja. Látható, a szoros kapcsolata a Komplexitás preferenciának a Kíváncsiság dimenzióval, a Gondolkodásbeli önállóságnak az Eredetiséggel.

39 2.számú ábra: Jelen vizsgálat klaszterelemzése Jelen kutatás azt mutatja, hogy van eltérés, a Tóth László és Király Zoltán által felvett minta és az általam felvett minta között, itt a legszorosabb kapcsolat az Önérvényesítés és az Eredetiség között van, amely az előző minta klaszterelemzésénél a legtávolabb volt egymástól. Az előző mintával hasonlóság is van, a Komplexitás preferencia és Kíváncsiság dimenziók itt is közel állnak egymáshoz, bár a távolság valamennyivel nagyobb, mint az eredeti mintán. Ugyanez mondható el a Gondolkodásbeli önállóság és az Eredetiség dimenziók kapcsán is. A teljes mintán vizsgáltam, hogy az egyes dimenziók nemi bontásban hogyan térnek el egymástól, ezt is a kétmintás T-próbával számoltam ki, majd a Mann- WhitneyTest-tel ellenőriztem a kapott értékeket.

40 Nem Mean kom férfi 15,20 nő 14,36 jat férfi 14,30 nő 16,14 kiv férfi 14,30 nő 15,64 tur férfi 9,70 nő 11,07 gon férfi 16,10 nő 13,57 one férfi 13,00 nő 13,57 ere férfi 14,20 nő 14,00 non férfi 12,90 nő 11,79 ene férfi 16,00 nő 11,32 dom férfi 13,70 nő 10,75 kit férfi 12,00 nő 12,21 koc férfi 13,80 nő 11,75 saját vizsgálat 2016 3.számú táblázat Kétváltozós T-próba nem szerinti bontásban Az így kapott eredmények közül két dimenzióban találunk eltérést a nemek szerinti megoszlást tekintve, az első az Energikusság, ahol a férfiak értéke16, a nők értéke 11,32, a másik dimenzió a Dominancia, ahol a férfiak értéke 13,70, a nők értéke 10,75. Ebből azt a következtetést vonhatjuk le, hogy a tesztet kitöltő egyének férfi tagjai rendelkeznek egyfajta plusz motivációval, ami elősegíti az újszerű, kreatív ötletek kitalálását és a Dominancia dimenzió magasabb eredménye szerint, ezeket érvényesíteni is jobban tudják, mint a minta női tagjai. A Mann-Whitney Test alátámasztja ezeket az értékeket. Nem szerinti megoszlás tekintetében a kérdőívet kitöltők 28,2%-a férfi és 71,8%-a nő volt, mely az alábbi oszlopdiagramon is látható.

41 3.számú ábra: nemek szerinti megoszlás Kitöltő egyének életkora 18 és 45 év között mozog, a százalékos megoszlást az alábbi oszlopdiagram szemlélteti. 4.számú ábra: kor szerinti megoszlás