Szervezeti kultúra Menedzsment és Vállalkozásgazdaságtan Szervezeti kultúra A külső környezet kihívásaira és a belső integráció problémáira minden szervezet kialakít egy csak rá jellemző viselkedést. Ez olyan magatartások, normák, értékek rendszere, mely a múltban eredményesnek bizonyult, segítségével a szervezet sikeresen oldotta meg a problémákat, ezért megőrzik és a jövőbeli cselekvések egyik fő vezérlő eszközének tekintik. A szervezet puha tényezője A szervezeti kultúra egy normarendszer, amely közös értékekre, hiedelmekre, magatartási szabályokra épül. Befolyásolja a szervezeti teljesítményt.
A szervezeti kultúra összetevői Alapítók döntései Misszió Társadalmi struktúra Normák Értékek Történetek, szimbólumok Működési mód A kultúra láthatatlan és megragadható jellemzői A kultúrának (jéghegy) vannak láthatatlan (értékek, feltevések, hiedelmek, érzések, attitűdök), felszín alatti jegyei, de vannak látható (felszín feletti) megjelenési formái: Ceremóniák, szertartások Történetek, sztorik, legendák, mítoszok Nyelvezet, szakzsargon Szimbólumok, öltözködés, külső megjelenés
A szervezeti kultúra kialakulásának folyamata Külső hatások: természeti környezet, történelmi események, melyek a társadalmat és az abban működő szervezet feltételeit alakítják Szervezetspecifikus tényezők: Az egyik ilyen tényező a szervezetre jellemző domináns technológia, mely hatással van a kialakítandó struktúrára, valamint a tagok kiválasztására. A másik fontos tényező a szervezetek történelme, amely alapvetően formálja a szervezetben meggyökeresedő gondolkodást és értelmezést. Az így kialakult értékrend, a rendszeresen eredményesnek bizonyuló eljárások sztenderd működési szabályokká, rutinokká alakulnak. Ezeket a szabályszerűségeket a szervezethez később csatlakozók a szervezeti szocializációs folyamat során sajátítják el. Handy féle kultúra csoportosítás A különböző tevékenységet végző szervezetek jellegzetesen eltérő értékrendet fejlesztenek ki, s ez a kulturális különbség a szervezeten belül megfigyelhető: más a munkavégzés módja, ritmusa, más személyiségűek az emberek, eltér a belső atmoszféra, sokszor még a külső jegyek is egyértelműen árulkodnak. 4 jellegzetes kultúratípus Hatalomkultúra Szerepkultúra Feladatkultúra Személyiségkultúra
1. Hatalomkultúra Központi személy ( alapító atya ), akiből hatalom és befolyás sugárzik A szervezet múltbeli tapasztalatok alapján működik Kevés az írott, formalizált szabály, ezeket a központi személytől eredő szokások, elvárások helyettesítik A szervezet gyorsan reagál a változásokra, de ez függ a központi személy felkészültségétől Főleg a kisméretű szervezetekre jellemző Probléma a szervezet növekedésével jelenik meg, mivel a központi személy direkt hatása egy mértéken túl nem terjeszthető ki 2. Szerepkultúra A logika és az ésszerűség alapján működik Tartóoszlopai a funkcionális szakterületek, a maguk szakismeretével és hatáskörével, a tartóoszlopokat lezáró timpanon a a szűk körű felsővezetés A szerep, a munkaköri leírás fontosabb, mint a személy A hatalom is a pozícióhoz kapcsolódik Viszonylag jól kiszámítható környezetben, nem túl gyorsan változó feltételek mellett működik sikeresen Belül is a stabilitás jellemzi, biztonságot és belátható jövőt kínáló szervezet
3. Feladatkultúra Munkakör és projekt-irányultságú kultúra (mátrix szervezet) Elsődleges érték a munka elvégzés, a feladatok megoldása, amelyhez szaktudásra és vállalkozási készségre van szükség A hatalom forrása így a szakértelem és valamelyest a személyiség, a formális pozíciónak másodlagos a jelentősége Gyorsan változó környezetben, erős piaci verseny esetén sikeres kultúratípus A kultúra sebezhető pontja a kontrollja 4. Személyiségkultúra Speciális szervezetek esetén figyelhető meg (ügyvédi irodák, tanácsadó szervezetek) Központi alakjai a kiemelkedő szaktudással rendelkező egyének, akik az infrastruktúra biztosítására alakítanak sajátos szervezetet Közös irodát, titkárságot működtetnek, de a személyiségek autonóm módon működnek (lényegében a kiszolgálásukra jönnek létre) A szervezet nem tűr semmilyen vezetői hierarchiát
Quinn-féle kultúrák ellenőrzés Mozgástér rugalmasság Szabály orientált Támogató Célorientált Innováció orientált befelé Orientáció kifelé Hofstede féle kulturális jellemzők Nemzeti kultúrák vizsgált dimenziói: hatalmi távolság bizonytalanság kezelése Individualitás - kollektivizmus férfias, nőies értékek dominanciája Felhasználása globális piacok hatásainak megértése felkészülés a nemzetközi működésre teljesítmény és stratégia alakító hatása
Magyarország helye Bizonytalanság kerülés: 3,11-60 (második legnagyobb bizonytalanságtűrés, a 60. bizonytalanságkerülés) Hatalmi távolság: 5,56-12 (a 12. legnagyobb hatalmi távolság) Individualizmus/Kollektivizmus: 3,53-60 (A 2. legindividualistább kultúra) Férfias/Nőies értékek: 4,08-3 (A 3. legnőiesebb kultúra)
Csoportmunka Menedzsment és Vállalkozásgazdaságtan Menedzsment és Vállalatgazdaságtan Tanszék Fogalom Csoport két vagy több ember együttese, akik között interakció jön létre, közös hiedelmekkel rendelkeznek, és magukat az adott csoport tagjának tekintik. Csoportról és csoportmunkáról általános értelemben akkor beszélhetünk, ha két vagy több ember azért keres és létesít kapcsolatot egymással, mert saját viselkedésük és/vagy teljesítményük révén hatást kívánnak gyakorolni mások viselkedésére és/vagy teljesítményére. A team kevés, egymást kiegészítő készségekkel rendelkező ember, akik egy közös cél érdekében számos olyan munkacélra és módszerre kötelezték el magukat, amiknek eléréséért kölcsönösen felelősnek tartják magukat. (Rothwell) Pszichológiailag csoportot alkot bármilyen számú személy, akik interakcióban vannak egymással, pszichológiailag tudnak egymásról és csoportnak tekintik magukat. (Dalton)
A csoporthoz való csatlakozás egyéni okai A csoport fókuszálja a társas élet jelenségeit, a tagok közötti társas interakció feltételezi a közöttük zajló kommunikációt, egymás észlelését, személyközi kapcsolatokat, közös beállítódottságot, kialakult státuszokat és szerepeket, működési szabályokat. 1. A csoporthoz való kötődés növeli az egyén biztonságérzetét. Kevésbé érintik direkt formában a szűkebb-tágabb környezet hatásai, a szervezet kihívásai, nyomásai. 2. Szociális tényezők is befolyásolják a csatlakozási készséget: elsősorban azért, mert az ember társas lényként szeret kapcsolatot építeni másokkal. Ez javítja a pszichikus terhelhetőséget, a munkakedvet, az informáltságot. 3. Az egyén szeret kapcsolatban állni kiemelkedő elismertségű, elfogadott csoporttal, mert úgy véli, ez rá is kivetül és saját presztízse is javul általa. Az interakciók A csoport az interperszonális kapcsolatok révén jön létre. Ezen interakcióknak két általános, de a végeredmény szempontjából fontos eleme van: A munkakapcsolatban megjelenő rendszeres, személyes közelség és egymásra hatás Az értékrendben, a munkastílusban, a célokban és az elvárásokban kimutatható, felismerhető azonosságokból származó kölcsönös vonzerő.
Csoportnormák és szabályok A tartósan fennálló csoportok esetében jellemző, hogy Normarendszer alakul ki, amely szabályozza és irányítja a tagok interakcióit (nem írásos forma) Szabályok sora jön létre, amelyek a tagok tevékenységeit, a munkamegosztást, a kötelezettségeket és a jogokat érintik (írásba foglalt) Csoportnormák Normák = a működésre vonatkozó szabályok (írott, íratlan), kialakulásának hátterében általában pszichológiai egyezség húzódik, amely nem más, mint az egyén és a csoport kölcsönös megállapodása A normák a csoportban állandóan fejlődnek, finomodnak és meghatározzák az egyénnel szemben támasztott elvárásokat. Kialakulásukban és módosulásukban alapvető szerepe van a csoporton belüli interakcióknak. A normák célja: hasznos eligazítást jelent a tag számára csoport megértéséhez és felfogásához; azonosítani tudja a helyes és helytelen magatartási formákat
A csoportmunka eredményei Termelékenység Megelégedettség Biztonság Vonzerő, megtartóképesség Tanulás és fejlődés Csoporttípusok Formális A szervezet munkamegosztása alapján jön létre A csoport állandó és zárt Tagsága meghatározott Deklarált működési elvek Informális Egyéni szükségletek, vonzalmak, érdeklődés Változó és nyitott Spontán módon alakul Közös elvek, érdekek alapján állandó kommunikációban alakul a működés
Csoportszerepek: Belbin teszt Elnök, koordinátor: a koncepció, a stratégia, a bevezető akciók motorja Vállalatépítő: jó és kiterjedt személyes kapcsolatokkal rendelkező, mozgékony személy Serkentő: erőteljes, célratörő, a társakat a hatékony feladatmegoldás irányába orientáló személy Palánta Ötletgazda: az ötletek embere, aki új nézőpontokat és új problémakezelő módokat képes felmutatni Helyzetértékelő: biztos háttérismeretekkel rendelkezik a múltról és az elérendő jövőbeli állapotokról Forrásfeltáró: jó érzékkel kerüli el a nem hatékony konfliktusokat és jó érzékkel emeli ki a lényeges erőforrásokat Megvalósító: a tárgyi-technikai tudást megtestesítő, azt a team számára átadó, kicsit háttérbe húzódó személy Csapatjátékos: a feladatot teljesíteni kívánó, önmagát jól kontroláló, a nyílt konfliktusokat Finna Henrietta BME kerülő MVT személy Csoportok fejlődése Forming Storming Norming Performing Új feladat
Alakulás - Forming Az alakulás időszakában az emberek keresik a csoport céljait, helyüket a csoporton belül ismerkednek a feladatokkal és egymással próbálják kialakítani saját tevékenységüket, prioritásaikat Ütközés - Storming Az ütközés időszakában egyre több konfliktus kerül a felszínre viták alakulnak a célokkal, prioritásokkal kapcsolatban érdekek ütköznek egymással megindul a versengés a státuszokért, szerepekért megjelenik az engedelmesség (az emberek konform módon viselkednek saját preferenciáik ellenére is)
Normázás - Norming A normázás időszakában kezd megerősödni a kohézió kialakulnak a csoportnormák betöltődnek a csoportszerepek Teljesítés - Performing A teljesítést jelentő működésmódban Már megszilárdulnak a személyes kapcsolatok A csoporttaggá válás megnöveli az érintkezések gyakoriságát (kölcsönös szívességek, barátságok) Megvalósul az internalizáció, a csoport értékrendjével való azonosulás
Csoportmunkát támogató módszerek Fantáziaserkentő módszerek Osborne-féle brainstorming módszer Rohrbach-féle 635-ös módszer Forgatókönyv módszerek Delphi módszer Vita és elemző módszerek Pro és Contra interakciók (PCI) Kapcsolat diagram Csoport teljesítmény A csoport teljesítményét két tényező befolyásolja: Csoport-összetétel: az egyéni tulajdonságokra, kvalitásokra utal Csoport-szerveződés: az egyéni kompetencia és a feladat jellemzőinek kapcsolatát írja le. A két tényező együttese az ún. csoporthatás (szinergia-hatás), ami nem egyszerűen az egyéni képességek együttese, hanem ettől eltérő természetű. Nem az egyénben, hanem az együttműködés folyamatában mutatható ki és csak tartós és színvonalas együttműködés eredményeként jön létre.
Kommunikációs alapismeretek Menedzsment és Vállalkozásgazdaságtan Menedzsment és Vállalatgazdaságtan Tanszék A menedzserek tevékenysége 29 % Hálózatok 19 % EEM 32 % Kommunikáció 20 % Management feladatok
Hozzájárulás a menedzseri hatékonysághoz 19 % Hálózatok 44 % 26 % 11 % EEM Kommunikáció Menedzsment feladatok A kommunikáció fogalma A kommunikáció olyan folyamat, melynek során két vagy több ember szimbólumok segítségével adatok, események vagy gondolatok közös értelmezésére törekszik. A legáltalánosabb megfogalmazás szerint az információk áramlása, melynek elsődleges célja, hogy a kommunikációs folyamat résztvevői saját szándékaiknak megfelelően befolyásolják egymást. Több mint információ csere, dinamikus interperszonális folyamat, amely a magatartás megváltoztatására irányul (befolyásolja észlelést, érzelmeket, a kohéziót és a motivációt is!)
A kommunikációs folyamat Információátadás Közlő Üzenet kódolás Csatorna dekódolás Befogadó Befogadó dekódolás Csatorna kódolás Üzenet Közlő Visszacsatolás Zavarok a kommunikációban A kommunikáció összetett (érzelmi, kulturális csoportdinamikai) funkciója közvetítő nyelv érzelmek, attitűdök közvetítője csoportnyomás, kulturális alapok szabályok, szűrők, elfogadott minták nagy szervezet, hosszú idő, leegyszerűsítik A küldő okozta zavarok a küldő bizonytalan szándékosan torzít bizonytalanságban tart: megtévesztés, pszichológiai hadviselés, taktikai pozíció harc túl sok dolgot sűrít össze elkalandozás
Zavarok a kommunikációban A fogadó érzékelése Érzékelési hibák Korlátozott figyelem, felejtés Szelektálás Képességek hiányossága Pozitív, negatív befogadása, önvédelem Bizalmatlanság a küldővel szemben (empátia hiánya) Egésszé formálás, kiegészítés Szövegkörnyezet-függés A visszacsatolás folyamata Személyiségünket támadó üzeneteket visszautasítjuk Kicsi részlet döntőként való megjelenítése Elmaradó visszacsatolás Nem engedélyezett visszacsatolás Eszközök a kommunikációs zajok kiküszöbölésére A megfelelő nyelv és médium megválasztása Visszacsatolás Redundancia (formák és csatornák tekintetében) Empátia bizalmat erősítő légkör Informális kommunikáció
A kommunikáció funkciói Információs funkció - döntési bizonytalanságot csökkentő tartalmak Érzelmi funkció - szerepek megerősítése, egymás elfogadása Motivációs funkció elvárt teljesítmények közlése és értékelése, elismerése Ellenőrzési funkció - szervezeti utasítások visszacsatolások eszköze Csatornák egy szervezetben Formális szabályozott tartalmak és utak Informális - az emberek érdeklődése, kulturális vagy szakmai alapú szerveződésein keresztül
A kommunikációs hálózatok Centralizált hálózatok kerék lánc Y forma A kommunikációs hálózatok Decentralizált hálózatok körkörös teljes körűen kölcsönös
A kommunikáció irányai Lefelé irányuló Felfelé irányuló Horizontális kapcsolatok Lefelé irányuló kommunikáció Lefelé irányuló: a hierarchia alsóbb szintjei felé Célok megvalósítása Munkavégzési utasítások és magyarázatok Eljárások, szabályok közlése Visszajelzés a teljesítményről Nevelő szándékú üzenetek Hibaforrás: minél több szinten halad keresztül, annál nagyobb a torzulás veszélye
Felfelé irányuló kommunikáció Felfelé irányuló: alkalmazottaktól a menedzserek, vezetők számára Problémák közlése Javaslatok a fejlesztésre Beszámolók készítése Sérelmek és viták közlése Hibaforrás: a beosztottak félelme, információvisszatartás, torzulás a hosszú láncban Horizontális kommunikáció Horizontális kapcsolatok: azonos szintek között Problémamegoldás Koordináció Tanácsadás, szakmai felügyelet
A kommunikációs folyamatok típusai Résztvevők száma szerint Közvetlen emberi kommunikáció Tömegkommunikáció Az üzenet kódolása szerint Verbális kommunikáció Nem verbális kommunikáció A közvetítő csatorna szerint Primer Szekunder Tercier Résztvevők száma szerint 1. 1. Közvetlen emberi kommunikáció Általában személyes kontaktus alakul ki Résztvevők pontos képet alakíthatnak ki egymásról A másik félhez való viszonyulás alapja a saját attitűd pontos ismerete Összetett attitűd: érzelmi, értelmi és viselkedési tényezők Érzelmi és értelmi összetevők a résztvevők személyiségén múlnak, konstansok A viselkedési összetevőt befolyásolja a szocializáció, a tudás, a kulturális, társadalmi és demográfiai környezet A közös tudati alapot a szocializáció biztosítja
Résztvevők száma szerint 2. 2. Tömegkommunikáció Teljesen más befogadói szituáció: a befogadók földrajzilag szétszórtak, kulturális különbségek lehetnek, laza kohézió tartja össze a résztvevőket A tömeg lehet vezetővel rendelkező ill. vezető nélküli; Jelenlévő tömeg: kisebb létszámú és homogénebb, személyes kontaktus is kialakulhat, döntő jelentőségű a közlő meggyőző ereje, nyájszellem kialakulhat Mediális tömeg: nincs közvetlen visszacsatolás, a kommunikáció egyirányú, hatalmas és heterogén tömeg, a befogadóknak kialakult vélemény a kollektív tudat, melynek befolyásolása sokkal nehezebb Az üzenet kódolása szerint Verbális kommunikáció: információk közlésére szolgál, alapja a nyelv Beszéd (párbeszéd, értekezlet, előadás) Írás (jelentés, utasítás, tájékoztatás, elektronikus kommunikáció) A nonverbális kommunikáció: a magatartást, hozzáállást közvetíti Alátámasztja a tartalmat és segíti a befogadást
Verbális kommunikáció jellemzői 1. A beszélt nyelv jellegzetességei Vokális auditív Irányhoz nem kötött átvitel Idő- és térbeli korlátok Azonnali visszacsatolás Verbális kommunikáció jellemzői 2. Az írott nyelv jellegzetességei Vizuális Strukturáltság Archiválhatóság Térbeli kötetlenség Reprodukálhatóság Teljesebb szellemi koncentráció
Nem verbális kommunikáció eszközei Mimika Tekintet Vokális kommunikáció Mozgásos kommunikáció Gesztusok Testtartás Térköz Kulturális szignálok Írásjelek A nonverbális jelek szerepe a megismerésben Szavak 7% Vokalitás 38% Szerepe: az emberek egymás iránti magatartásának kifejezése Velünk született, öröklött tevékenységek, mozdulatok, gesztusok Igazsághordozók Nemzeti, kultúrafüggő sajátosságokkal rendelkeznek A nők jobbak az észlelésükben, feldolgozásukban Könnyen félreértelmezhetőek Testbeszéd 55%