Az egyéni fejlődés dokumentálása Korszerű óvodavezetés, hatékony óvodai nevelés 2013. 10. 07. Sz. Nyitrai Ágnes PhD,
Nagy József (2007): Kompetencia=motívum- és tudásrendszer
A kognitív kompetencia áll a középpontban: a megismerésnek egyrészt van bizonyos önállósága, másrészt valamennyi kompetencia működését meghatározza, a többi kompetencia nem lehet fejlettebb, mint a A motívumrendszer a döntésért, a tudásrendszer (ismeretek és képességek) a végrehajtásért felel Kompetens: ki tudja választani a legmegfelelőbb viselkedést, tevékenységet (motívumok) és végre tudja hajtani (tudás)
De: a kognitív kompetenciák napjainkban oly divatos erőltetett fejlesztése nem hoz pozitív eredményt! Valamennyi kompetencia fejlődése már a születéstől kezdődik (sőt) Az egyes kompetenciaterületek között nagy egyéni különbségek lehetnek, de a fejlődés mindig egyfajta koherencia irányába mutat
A gyermeki fejlődés nyomon követése A mérés, értékelés a pedagógia egyik legvitatottabb kérdésköre: a mérés fetisizálásától a mérés teljes tagadásáig mindenféle nézet megfogalmazódott Minél kisebb korosztályról van szó, annál nagyobb az ellenállás, ellenérzés a méréssel szemben Nevelés=a személyiségfejlődés segítése csak akkor lehet eredményes, ha a gyermek fejlődésének jellemzőire építkezik a mérés nem kerülhető meg
Az intézmény működésének értékelése, az eredményesség megítélése szempontjából is fontos a mérés (hozzáadott pedagógiai érték) A kisgyermekellátás intézményeinek horizontális bővülése az egyes intézmények mást-mást nyújtanak a választás segítésében is fontos a mérés (kinek mi a legjobb?) Pedagógus életpálya modell
1. Univerzális-e a fejlődés? - Mindenkinél nagyjából hasonlóképpen zajlik-e a fejlődés? - Mekkora egyéni különbségek lehetnek normálisak? - Az uniformizálás és a partikularitás, az egyéni fejlődési ütem túlhangsúlyozása egyaránt problémák forrása lehet. 2. Irreverzibilis-e a fejlődés? - sajnos nem, megtorpanások, lassulások, visszaesések előfordulhatnak 3. Szakaszos vagy lineáris a fejlődés? - szakaszosság időbeli határok (probléma lehet)
A fejlődést befolyásoló főbb tényezők: Az öröklődés szerepe és a környezet hatása A szociokulturális közeg szerepe (hátrányos és halmozottan hátrányos helyzet) A (szülői) nevelési stílus hatása (demokrata, autokrata, laisses faire) Nemi különbségek: lányok: verbalitás, fiúk: térpercepció jobb
A felnőtt szerepe a fejlődésben: A biztonság és a szeretet nyújtása Feltételek megteremtése (tárgyi környezet szerepe) Mintanyújtás, közös tevékenységek szerepe Motiváció: megerősítés, támogató jelenlét, az elsajátítási motiváció, vagyis a kompetenciaigény elfogadása és bátorítása,
A fejlődés értékelése: A kogníció felértékelődése a kognitív folyamatok fejlődése fontosabb (ld. Fejlesztő programok) Ki értékel? (felkészültség, kapcsolata a gyermekkel, szerepe a nevelési folyamatban) Hogyan történik a kapott eredmények felhasználása? (Mi történik a fejlődés értékelése után?)
A normatív szemlélet elutasítása következmények pl.: az elmaradás késői észrevétele, megkésett beavatkozás Az öröklődés szerepének felértékelődése (a személyiségvonások kb. 40-45 %-a tulajdonítható az öröklődésnek) pedagógiai konzekvenciák, pl.: kibúvók eredménytelenség esetén A családi háttér meghatározó szerepe: a pedagógiai felelősség áthárítása
Mit mérünk tulajdonképpen? Mivel mérünk? az eszközválasztás kérdései (objektivitás, validitás (azt méri-e, amit mérni akarunk) reliabilitás (megbízhatóan mér-e), kipróbáltság, könnyű alkalmazhatóság, stb.) Mennyire vagyunk felkészültek a mérésre (adott eszköz használata és a mérés eredményeinek értelmezése terén)
A megfigyelés és a mérés a mindennapokban A mérés, a valamihez viszonyítás folyamatosan jelen van a mindennapokban (pl. a szülő is hasonlítja gyermeke fejlődését a szomszéd gyermekéhez) Gyakran a megfigyelést javasolják az iskoláskor előtti korosztály esetében a mérés és a megfigyelés azonban nem váltja ki egymást
Számos megfigyelési szempontsor ill. a megfigyelésre építkező nyomon követési módszer áll rendelkezésre A szempontsorok árnyaltan kidolgozottak ez a hétköznapokban bonyolulttá teszi használatukat A megfigyelési technikák alkalmazása nem magától értetődő mit veszek észre mint megfigyelő, hogyan rögzítem, a tények és a vélemény elkülönülése, stb.) A megfigyelési jegyzőkönyvben leírtak értelmezésének problematikája
A fejlődés nyomon követésének mozzanatai: A gyermek megismerése A módszer(ek) megismerése A célok megfogalmazása A fejlődés nyomon követése A tapasztalatok és a kapott eredmények elemzése, értékelése A továbbiak megfogalmazása
A fejlődés nyomon követése nélkülözhetetlen A prevenció A korrekció szempontjából A mérés célja többek között az egyéni fejlődéssegítés az egyénre szabott fejlődéssegítés (differenciálás) Mihez viszonyítunk? o önmagához (van-e pozitív változás?) ovalamilyen normához, standardhoz (ha van)
A fejlődés nyomon követésének módszerei részét képezik a nevelési koncepciónak, vagyis: egységben kezelendő a fejlődés regisztrálása és a fejlődés segítése koherencia szükséges a mérési, megfigyelési és fejlesztési módszerek, eszközök tekintetében (DIFER pl) (az adaptált mérőeszközök, megfigyelési szempontsorok problémája)
A fejlődés nyomon követésének összetevői: Tájékozódás a gyermek helyzetéről (anamnézis, családlátogatás, szülőkkel beszélgetés, előzetes dokumentáció tanulmányozása, a gyermek életében jelen lévő szakemberekkel konzultáció, stb.) Folyamatos megfigyelések (szempontsorok alapján, a tapasztalatok pontos rögzítése) Diagnosztikus mérések (standardizált mérőeszközök segítségével)
A megfigyelések, mérések eredményeinek rendszerezése diagnózis tervezés A szakemberek együttműködésének szükségessége, lehetőségei Diagnosztikus mérés: hogyan tovább a fejlődéssegítést illetően? A tervezés jelentősége a nevelőmunkában (tudatosabb, de a gyermek felé nem okvetlenül direktebb pedagógiai tevékenység) A fejlődés nyomon követésének etikai kérdései (tájékoztatás, adatok, információk tárolása, betekintési lehetőségek, továbbadás
A megfigyelésben, mérésben való kompetencia nem automatikus: a képzésben és a továbbképzésben erre fel kell készíteni a résztvevőket Egy 2010-ben az óvodák körében végzett kutatás szerint a megkérdezett óvodák 64 %- a saját kidolgozású eszközöket használ ez több vonatkozásban problémás (szubjektivitás, aránytalanságok: amit fontosnak tartok, azt regisztrálom, stb) (A DIFER-t 57 %, a Porkolábné-féle módszert 21 %, a kompetencia programcsomag
DIFER DIagnosztikus FEjlődésvizsgáló Rendszer 4-8 éves gyermekek fejlődésének nyomon követésére alkalmas (Nagy J., Vidákovich T. Józsa K., Fazekasné Fenyvesi M.) Elemi alapkészségek: Az egyes kompetenciák összetevői A sikeres iskolai pályafutás alapfeltételei Írásmozgás koordináció, beszédhang hallás, elemi számolási készség, relációszókincs, tapasztalati következtetés, összefüggés-kezelés, szocialitás
A DIFER-készségek fejlődésének szenzitív időszaka: 4-8 éves korban Óvodás korban intenzívebb a fejlődés, iskolában ez lelassul Egyes esetekben az elmaradás akkora, hogy nem hozható be spontán fejlődéssel Az egyes készségek fejlődésének 5 szintje
A DIFER előnyei: Az óvodapedagógus által végezhető A fejlődés nyomon követésére alkalmas a 4-8 éves kor közötti fejlődés éppen aktuális állapotát rögzíti, (a segítendő képességek feltárása, a segítés eredményességéről visszajelzés) Nem plusz eszközigényes Részleteiben végezhető (sőt: javasolt is) Fejlesztő programcsomagok állnak a pedagógusok rendelkezésére
Az egyes készségek fejlődését az előkészítő szinttől az optimum szintig kísérhetjük végig ez a 4-8 éves életkori szakasz Mivel fejlődési ívhez kapcsolódik, segít az óvodaiskola átmenet egységben kezelésében Évente max. 2 mérés javasolt DIFER használata: 3/2012. (VI. 8.) EMMI rendelet a 2012/2013. tanév rendjéről (9. )
A mérés után: Fejlesztés vagy a fejlődés segítése? (Nagy J., 2008) Az elvárásokból indul ki A gyermek fejlődéséből indul ki Normativitás Kritériumorientált Letanítás stratégiája Uniformizáló megoldások Késztető pedagógia Megtanítás stratégiája Differenciálás Segítő pedagógia
Köszönöm a megtisztelő figyelmet!