Tinnitus Dr. Bencsik Beáta

Hasonló dokumentumok
Tin i n n i n t i u t s u pa p to t fi f z i io i ló l giá i j á a j és k rszerű r ű k e k zelé l se Dr. B e B nc n sik i k B e B áta

Tamás László: Fülben végbemenő folyamatok nagy hangosságú zajok, zenei események tartós behatásakor. László Tamás MD

Egyensúlyrendszeri betegségek. Perifériás arcidegbénulás. Fejfájás

AKUSZTIKUS KIVÁLTOTT VÁLASZ VIZSGÁLATOK

Szédüléssel járó kórképek sürgősségi diagnosztikája

A tünetek (EDS, cataplexia) kezelésére kell szorítkoznunk.

Audiológia. Dr. Gáborján Anita

Epilepszia és epilepsziás rohamok. Janszky József Egyetemi adjunktus

Az egyensúlyszabályzás anatómiája, élettana és patofiziológiája. Dr. Mike Andrea Pécs, november 28.

A zajmérésekkel együtt elvégzett hallásvizsgálatok, azok eredményei

Gyermekek követéses objektív hallásvizsgálati eredményei zenei gyerekműsorok hatásának bemutatására

A beszéd lateralizáció reorganizációjának nyomonkövetésea fmri-velaneurorehabilitációsorán

Vesztibuláris rendellenességek gyermekkorban

A korai magömlés diagnózisa és terápiája (ISSM 2014-es ajánlása alapján) Dr. Rosta Gábor Soproni Gyógyközpont

JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ ÍRÁSBELI VIZSGATEVÉKENYSÉGHEZ. Audiológiai szakasszisztens szakképesítés Audiológia modul. 1.

Halláscsökkenések diagnosztikája és terápiás lehetőségek

Az aluszékonyság gyógyszeres terápiás lehetőségei és azok hatásmechanizmusa

Vesztibuláris migrén Dr. Pusch Gabriella

Légzés 4. Légzésszabályozás. Jenes Ágnes

Antidepresszív szerek a gyakorlatban

XV. Országos JáróbetegSzakellátási Konferencia és X. Országos JáróbetegSzakdolgozói Konferencia. Balatonfüred, szeptember

Dr. Péczely László Zoltán. A Grastyán örökség: A játék neurobiológiája

Az Egészségügyi Minisztérium szakmai protokollja A zaj okozta halláskárosodás megelőzéséről. Készítette: a Foglalkozás-orvostani Szakmai Kollégium

Halláskárosodások szakértői véleményezése. dr. Ékes Erika egészségbiztosítás kötelező szintentartó tanfolyam 2017

PhD vizsgakérdések április 11. Próbálja meg funkcionális szempontból leírni és példákon bemutatni az intralimbikus kapcsolatok jelentőségét.

Szorongás, szorongásos zavarok, szomatoform zavarok. Hidasi Zoltán

Tartalomjegyzék. Előszó 9

2018/19 II. félév, ÁOK IV. évf. Audiológia. Dr. Gáborján Anita. Semmelweis Egyetem, Fül- Orr- Gégészeti és Fej- Nyaksebészeti Klinika

III. MELLÉKLET. Az Alkalmazási előírások és Betegtájékoztatók vonatkozó részeiben szükséges módosítások

Akusztikai eseményhez kötött agyi válaszok, objektív audiometria (ERA, Otoakusztikus emisszió)

SZÉDÜLÉS ÉS A NEUROREHABILITÁCIÓ. Péley Iván PTE KK Neurológiai Klinika és Szigetvári Kórház Neurorehabilitáció

Bevezetés a kognitív idegtudományba

BEMER TERÁPIA. A Diabetes microangiopathiás szövődményeinek új kezelési lehetősége Új terápiás lehetőség, fizikai hatóanyag

Interdiszciplináris megközelítés és elemzés (anamnézis és diagnózis) az elhelyező központok krízishelyzeteinek megelőzésére

Az ADHD kezelése gyerek- és felnőttkorban. László Zsuzsa Fimota Központ 1063 Bp, Bajza u 68.

A központi idegrendszer funkcionális anatómiája

HANGTERÁPIA. kialakulása és jelene

II. félév, 8. ANATÓMIA elıadás JGYTFK, Testnevelési és Sporttudományi Intézet. Idegrendszer SYSTEMA NERVOSUM

Az agyi jelek adaptív feldolgozása MENTÁ LIS FÁ R A DT S ÁG MÉRÉSE

Érzékelési folyamat szereplői. Az érzékelés biofizikájának alapjai. Receptor felépítése. Az inger jellemzői MILYEN? HOL? MENNYI? MEDDIG?

Ápolás Betegellátás Alapszak ADDIKTOLÓGIA 3. Deutsch Krisztina szakoktató PTE ETK

AUDIOMETRIA. Szubjektív Objektív. Cél: hallásküszöb és a lézió helyének megállapítása

Katasztrófális antifoszfolipid szindróma

Dr. Erőss Loránd, Dr. Entz László Országos Idegtudományi Intézet

Nocturia napjaink betegsége Dr. Siller György

1998- ban először az Egyesült Államokban került bevezetésre az első nem amphetamin típusú ébrenlétet javító szer, a modafinil.

A szédülő beteg vizsgálata. Dr. Mike Andrea Pécs, november 28.

Gyógyszerészeti neurobiológia. Idegélettan

A Látóideg vascularis megbetegedései. Dr. Klein Vera

Érzékelési folyamat szereplői. Az érzékelés biofizikájának alapjai. Inger Modalitás Receptortípus. Az inger jellemzői MILYEN? HOL? MENNYI? MEDDIG?

Contramal. a sürgősségi betegellátásban. Ács Gábor dr

Cochlea-Implantat Versorgung und zentral-audiotorische Implantate. Irányelv Német Fül-Orr-Gégészeti és Fej- Nyaksebészeti Társaság

A helyi érzéstelenítés szövődményei. Semmelweis Egyetem, Budapest Szájsebészeti és Fogászati Klinika

KÖZÉP- ÉS BELSŐFÜL TRAUMÁK

Electro Therapad ET-950. Használati útmutató a zselés felületű elektróda párnák felhelyezéséhez

A Dévény módszer, mint a korai fejlesztésben alkalmazható eljárás. Vámosi Istvánné DSGM-szakgyógytornász 2011.

ZAJ ÉS REZGÉSVÉDELEM Hallás

Affektív zavarok - hangulatzavarok. Hidasi Zoltán

Tartalomjegyzék. Az Ultralieve Pro készülék...2. Az ultrahang előnyös hatásai...2. Milyen problémák kezelésére használható a készülék...

A cochlearis implantáció napjainkban

Korai stressz és sérülékenység. Tóth Máté, PhD MTA KOKI Magatartás Neurobiológia Osztály

Küszöb és küszöb feletti audiometriai vizsgálatok azaz a cochlearis-retrocochlearis laesio differenciál diagnosztikája Dr.

Zárójelentés. A vizuális figyelmi szelekció plaszticitása Azonosító: K 48949

AZ AKUT DERÉKFÁJÁS KEZELÉSE

A magatartás szabályozása A vegetatív idegrendszer

Helyi érzéstelenítők farmakológiája

III./ Gyógyszerek neurológiai mellékhatásai

Biológiai perspektíva 2: Biológiai folyamatok és személyiség

NEUROLÓGIAI DIAGNOSZTIKA. Pfund Zoltán PTE Neurológiai Klinika 2013

Pszichiátriai zavarok neurobiológiai alapjai

JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ. Radiográfus szakképesítés Klinikum a képalkotásban modul. 1. vizsgafeladat május 15.

PERIFÉRIÁS NEUROPATIÁK. Pfund Zoltán PTE Neurológia Klinika

Metasztatikus HER2+ emlőrák kezelése: pertuzumab-trasztuzumab és docetaxel kombinációval szerzett tapasztalataink esetismertetés kapcsán

Látás Nyelv - Emlékezet. ETE47A001/ /

Az agyi plaszticitás szerepe heveny agykárosodást követő rehabilitációs folyamat során


SZÜLÉS UTÁN IS ÉPEN, EGÉSZSÉGESEN

EPILEPSZIA. Fekete István. DE OEC Neurológiai Klinika. Debrecen, november 20.

III./2.2.: Pathologiai jellemzők, etiológia. III./2.2.1.: Anatómiai alapok

Mozgásszervi fogyatékossághoz vezető kórképek

PPI VÉDELEM A KEZELÉS SORÁN

Molnár József Losantasag.hu

Az érzékelés biofizikájának alapjai. Érzékelési folyamat szereplői. Az inger jellemzői MILYEN? HOL? MENNYI? MEDDIG?

A KIÉGÉSBEN REJLŐ LEHETŐSÉGEK

Mi is az funkcionális mágneses rezonanciás képalkotó vizsgálat

Dr Szőnyi Magdolna Semmelweis Egyetem, Fül-Orr-Gégészeti Fej-Nyaksebészeti klinika

Szédülés élmény. Vestibularis Proprioceptiv Opticus input (afferentatio) nem összehangolt, hanem egymásnak ellentmondó információkat szállít (Büki)

Dózis-válasz görbe A dózis válasz kapcsolat ábrázolása a legáltalánosabb módja annak, hogy bemutassunk eredményeket a tudományban vagy a klinikai

Pszichotrauma és disszociatív kapacitás összefüggésének vizsgálata syncopés betegek körében

A sürgősségi ellátás pszichiátriát érintő vonatkozásai II. Definitív pszichiátriai tünetekkel fellépő belgyógyászati kórképek

Gyógyszeres kezelések

II./5. fejezet: A belsőfül betegségeinek részletezése

Az idegsejtek kommunikációja. a. Szinaptikus jelátvitel b. Receptorok c. Szignál transzdukció neuronokban d. Neuromoduláció

VÁLTOZHATOK A TERÁPIÁBAN?!

Érzékelési folyamat szereplői. Az érzékelés biofizikájának alapjai. Inger Modalitás Receptortípus. Az inger jellemzői MILYEN? HOL? MENNYI? MEDDIG?

Intelligens Rendszerek Elmélete. Biológiai érzékelők és tanulságok a technikai adaptáláshoz. Az érzékelés alapfogalmai

4. - A szakorvosi és egyéb ellátások térítési díjai

A KOGNITÍV PSZICHOTERÁPIA ALAPJAI 1. Perczel Forintos Dóra Semmelweis Egyetem Klinikai Pszichológia Tanszék 2010

Alvászavarok. Faludi Béla Alvásdiagnosztikai és Terápiás Labor Neurológiai Klinika PTE OEC ÁOK, Pécs

Átírás:

Tinnitus Dr. Bencsik Beáta Semmelweis Egyetem Fül-Orr-Gégészeti és Fej-,Nyaksebészeti Klinika

fülzúgás - tinnitus - tinnire - csengés Definíció akusztikus stimuláció nélküli hanghallás (ASNI,1969) A fülzúgás olyan hangélmény, mely az attól szenvedő fejében akaratlanul keletkezik. (McFadden 1982) a hallópálya bármely részének működészavara vagy irritációja okozhatja a cochleától a temporális lebenyig, illetve hippocampusig, ennek eredményeként patológiás háló alakul ki az auditoros jelfeldolgozásban (Jastreboff 1990) fantom auditoros jelenség (Folmer 2006)

ÓKORI EGYIPTOM a fülzúgás az elvarázsolt fülből ered, és akinek fülzúgása van, az egyúttal társalog az Istenekkel Kr. E. a 4. SZÁZAD Hippokrátész és Arisztotelész bevezették a maszkolás ötletét. Miért hallgat el a zúgás a fülben, ha valaki kiad egy hangot? Talán a nagyobb hang kioltja a kisebbet? RÓMA a tinnitust a depresszióval és a rohamokkal kapcsolták össze - közös kórélettan KÖZÉPKOR Gilbetus Anglicus,1240 - Conpendium: a szél beszorult a fülbe, ezért zúg - processus mastoideus trepanatio

Beethoven Goya Luther A fülzúgásban szenvedtek Michelangelo Buonarroti (1475-1564) Martin Luther (1483-1546) Sir Francis Bacon (1561-1626) Jean-Jacques Rousseau (1712-1778) Francisco Goya Lucientes (1746-1828) Ludwig von Beethoven (1770-1827) Robert Schumann (1810-1856) Charles Darwin (1809-1882) Bedrich Smetana (1824-1884) Vincent van Gogh (1853-1890) Schumann van Gogh

Mindkét fülem éjjel-nappal szüntelenül sípol és zúg. Ez minden egyéb hivatás esetén inkább elviselhető lenne, de az enyémben egy ilyen állapot valójában megrendítő... Hogy valami fogalmat adjak az én rendkívüli süketségemről, meg kell mondanom, hogy a színházban kénytelen vagyok egész közel hajolni a zenekarhoz, hogy megértsem a szereplőket. Kissé távolabb az énekesek és a hangszerek magas hangjaiból semmit nem hallok. Gyakran meghallom a halk beszélgetést, de nem a szavakat, és mihelyt valaki kiabál, az elviselhetetlen. / Ludwig van Beethoven, 1801./

csengés, berregés, búgás, morajlás, zúgás, kopogás, sziszegés, dobogás, sistergés, fütyülés, zümmögés, ciripelés,

Fülzúgás prevalencia egységesített kérdőívek nincsenek a tinnitus prevalenciájának mérésére (Henry és mtsai 2005) átlag populációban a 10-15 %-ot is eléri (Holgers és mtsai 2003) Amerikai Egyesült Államokban 40-60 millió lakos érintett, 60-69 éves kor között a legmagasabb a krónikus tinnitus aránya, 14,3 % (Schleuning és mtsai 2006) Egyesült Királyságban a tinnitus előfordulása 10 % körüli és az érintett populáció 8 %-nak panaszai komolyabbak (Coles 1984) Norvégiában a Nord Trondelag Hearing Loss Study több mint 50000 páciensről gyűjtött adatai alapján a felnőttek 15 %-a, az 50 év feletti lakosság 20,1%-a számol be zavaró fülzúgásról (Nondahl és mtsai 2002) Magyarországon széles körű felmérés eddig nem készült, korábbi becslés szerint a magyarok 3-5%-át érint olyan súlyosan, hogy orvos segítségét kérik (Szalai 2004)

Patológiás tinnitus legalább 5 percen át tartó hangélmény, mely hetente több, mint 2 alkalommal jelentkezik ( Dauman and Tyler, 1992). Tinnitus fő típusa: objektív vagy szubjektív

Objektív tinnitus A beteg fülzúgása (általában fonendoszkóppal) az orvos vagy más személy számára is hallható vagy akusztikai módszerrel detektálható.

Objektív tinnitus okai I. Vaszkuláris eltérések Kongenitalis arteriovenozus malformatio Szerzett arteriovenozus shunt - glomus jugulare tumor - glomus tympanicum tumor Arteriás eredetű tinnitus - merev, abnormis carotis - carotisstenosis - belső fül érhurok Vénás eredetű tinnitus - hypertonia - bulbus venae jugularis csontos fal dehiscentia - sinus transversus részleges elzáródása

Objektív tinnitus okai II. Patológiás fülkürt Lágy szájpad izmainak ( musc. tensor et levator veli palatini ) myoclonusa Dobüregi izmok ( musc.tensor tymp., musc. stapedius ) myoclonusa Temporomandibuláris izület betegségei (arthritis, arthrosis)

Szubjektív tinnitus a beteg olyan hangot érzékel, melyet más nem hall nem betegség, hanem tünet, melynek hátterében több betegség állhat Szubjektív idiopathiás tinnitus LEGGYAKORIBB

Probléma nincs egységes terápia, több teória és megközelítés fülzúgás észlelése, a beteg reakciója lényeges! érzelmi központ (limbikus rendszer, amygdala) szerepe negatív megélés súlyosbító körülmény

Tinnitus nem csak a hallókéreg produktuma Zavar az agy több területén Utóbbi 20 év tudományos kutatási eredményei mutatják: Fülzúgásban szenvedő betegek túlzott szinkron sejtaktivitást mutatnak számos auditoros és nem auditoros agyi területen! Hallás Akusztikus szignálok feldolgozása a hallókéregben (temporális lebeny) Kapcsolódó hálózat Tudatos percepció és elemzés a dorsolaterális, prefrontális és parietális lebenyben (emócionális és szenzoros jelek integrálása) Emóciók és memória Akusztikus szignál értelmezése mélyebb temporális régiókban. ( limbikus rendszer: amygdala, cingulum, etc.) Source: Kleinjung & Langguth, Gehirn & Geist, 1-2011, 38-42; http://www.musik.uni-osnabrueck.de ANM Adaptive Neuromodulation GmbH

Szubjektív tinnitus patomechanizmusa (Jastreboff) idegrendszer plaszticitása kindling mechanizmus neurotranszmitterek és modulátorok hallópálya neuronális kapcsolatai más idegrendszeri struktúrákkal akusztikus ingerek feldolgozási módjai akusztikus kérgi reprezentációk polimodális szenzoros és szenzomotoros integráció

Idegrendszer plaszticitása megváltozott anatómiai vagy fiziológiai folyamatok, melyek az idegrendszer reorganizációjával járnak ha a szenzoros input megváltozik, akkor a kérgi reprezentáció is átszerveződik pl.: vakok mutatóujj kérgi reprezentációs területe megnagyobbodik Braille olvasók (Pascual-Leone és mts.,1993) idegsejtek szinaptikus kapcsolat nélkül elpusztulnak tinnitus esetében a plasztikus jelenségekhez hiperaktivitás,.hiperszenzitivitás társul - lehet reverzibilis: pl. szalicilát

Kindling - gerjesztés fenomén kisülésküszöb alatti ismételt inger amygdalában ingerküszöb csökkenés kisebb ingerre is kisülés szomszédos területeken is új interneurális kapcsolatok jönnek létre (Goddard 1972.) leggyakoribb a limbikus rendszerben ennek észe az amygdala emócionális memória tinnitus genezisében a formáció reticulárisban is integráló és elosztó rendszer ARAS akusztikus és fájdalom ingerre érzékenyebb

A szinapszisok plaszticitása a kulcs a tanulási folyamatban Alapvető tulajdonsága az agynak A tanulási folyamat sematikusan : Tanulás előtt Tanulás után 1. szignál tanulás ismételt szignál Alacsony szinaptikus aktiváció= gyenge kapcsolat Unlearning : a szinaptikus kapcsolat kódolása/megerősítése nélkül a kapcsolat újra gyengévé válik Magas szinaptikus aktiváció= erős kapcsolat Data highway Source: The Principles of Neural Science, 2007 ANM Adaptive Neuromodulation GmbH

Spontán aktivitástól a patológiás működésig Szinaptikus plaszticitás és önszerveződés Az agy megtanulja az időközben kórossá váló szinkron aktivitást Spontán neuron aktivitás 2 Az erősödő sejtkapcsolat a szinkron működést segíti ( ez alapja az önszerveződésnek ) (slaving principle)! Az fokozott szinkron működés egy erős neuron hálózatrendszer felépülését segíti. 1 Szinaptikus plaszticitás = erősödő sejtkapcsolat Az agy szinaptikus plaszticitásának köszönhetően a hiperaktív neuronok egyre erősebb kapcsolatba lépnek! Önszerveződés = szinkronizáció Source: The Principles of Neural Science, 2007 ANM Adaptive Neuromodulation GmbH

Neurotranszmitterek és modulátorok acetyl-kolin leszálló auditoros pálya és szőrsejtek transzmissziója (Puel, 1995.) GABA gátló transzmitter, colliculus inferiorban (CI) csökken: presbyacusis, audiogén epilepszia, tinnitus CI kiemelkedő a tinnitus genezisében: auditoros és szomatoszenzoros afferenciák konvergálnak, moduláló hatás (Gerken, 1996.) szerotonin akusztikus rendszer szenzoros modulációja ((Marriage, Barnes 1995.) dopamin belső szőrsejtek modulációja (Paul et all.,2002.) endogén endorfin hyperacusis, tinnitus (Sahley et all.,2001.)

Hallópálya neuronális kapcsolatai egyéb idegrendszeri struktúrákkal hangfeldolgozás egyéb agykérgi területei: parietális, frontális, temporális lebeny limbikus rendszer glükózmetabolizmus megnőtt bal old. Br.41,42. tinnitus oldaltól függetlenül (Wang és mts.,2001.) PET jobb prefrontális-temporális auditoros asszoc.cortex (Mirz és mts.,2000.) tinnitusban aktív agyi területek PET, SPECT és fmri alapján: Br.41,42,46,47,49,10,15,21,22,39 neuronális hálórendszer (Shulman,1995.)

Tinnitussal járó kórképek 1. Fül: cerumen, külsőfül és középfül betegségek, otosclerosis, Menière betegség, zajkárosodás (akut és krónikus), ictus cochlearis, labyrinth commotio, fej trauma, acusticus neurinoma, neurovascularis compressio (n.viii.). Belgyógyászati betegségek: metabolikus betegségek (máj, vese, pajzsmirigy, diabetes..), hypertrigliceridémia, hipercholesterinémia, anaemia, mérgezések ( koffein, alkohol, toxinok ), cink hiány, vitamin hiány, arteriosclerosis, szívritmuszavar.

Tinnitussal járó kórképek 2. Neuropszichiátriai betegségek: intracraniális tumor, sclerosis multiplex, koponya és agy sérülés, commotio, ostorcsapás sérülés, meningitis, depresszió, szorongás,pánik, fóbia. Egyéb: cervicalis myalgia, spondylosis. scoliosis, Iatrogén: lumbalpunkció.

Tinnitussal járó kórképek 3. Gyógyszer ototoxicitás ill. mellékhatás: Acetyl-szalicilsav és származékok: aspirin Aminoglikozid antibiotikumok: gentamycin, kanamycin, neomycin, streptomycin, tobramycin, amikacin. Nem szteroid gyulladáscsökkentők: indomethacin, ketoprofen, naproxen. Tri- és tetraciklikus antidepresszánsok: amitriptyline, imipramine maprotiline, trazodone. Kemoterápiás, daganatellenes szerek: vinblastin, cisplatin, carboplatin, asparaginas. Vízhajtók

Tinnitus kivizsgálása anamnézis! fül-orr-gégészet auscultatio audiológiai kivizsgálás: tisztahangküszöb, recruitment vizsgálat, beszéd hallás, beszéd értés, kellemetlenségi küszöb, tinnitometria, impedancia vizsgálat - tympanometria, stapedius reflex vizsgálat, fáradás otoakusztikus emisszió elektrofiziológiás vizsgálat: elektrocochleographia, BERA, MLR, VEP, EEG otoneurológia belgyógyászat, szemészet, neurológia, rheumatológia, psychiátria képalkotó vizsgálatok: CT, MRI, MRA, SPECT, angiographia Carotis-vertebralis Doppler, transcraniális Doppler labor

Terápia I. Oki kezelés: Kivizsgálás és diagnózis felállítása után lehetőség szerint a kiváltó ok kezelése ill. megszűntetése. E mellett figyelembe venni, hogy anxietas előbb-utóbb kíséri a tinnitust!

Terápiás lehetőségek gyógyszeres terápia (per os, parenterális, intratympanális) zaj- ill. zeneterápiák: - hangdúsítás - tinnitus masker (H.Feldmann) - habituáció - tinnitus noiser, /TRT/ (Jastreboff, Hazel) - hallókészülék, zen technológia egyéb stimulációs terápiák (elektrostimuláció) hiperbárikus oxigénkezelés /Tan és mts.1999./ ortopédiai és manuálterápia - nyaki gerinc, állkapocs izület akupunktúra pszichoterápia (kognitív, relaxáció) mágnes terápia neuromoduláció (Tass, 2010.) konzultáció/tanácsadás

Az akut tinnitus (3 hónapon belüli kezdet) esetén intravénás keringésjavító infúziók és mikrokeringést javító gyógyszerek per os tartós szedése a napi rutinban elterjedt, de evidencia nincs a hatékonyságukra vonatkozóan. Ezen keringésjavítók hatásmechanizmusa különböző, így sok esetben kombinációjuk is alkalmazható. Krónikus tinnitusban hatásuk szintén kétséges, evidencia nincs effektivitásukra.

A fülzúgás kezelésében használatos gyógyszerek Antidepresszánsok Antiepileptikumok Anxiolítikumok Corticosteroidok Izomrelaxánsok Helyi érzéstelenítők Nootropikumok Perifériás értágítók Szédülés elleni készítmények Thrombocyta-aggregáció gátlók szelektív szerotonin reuptake inhibitorok (fluvoxamin, fluoxetin, citalopram, sertralin), MAO bénítók (moclobemid), triciklikus antidepresszánsok (nortryptilin, amytriptilin) lamotrigine, carbamazepine alprazolam, diazepam, clonazepam, dexamethason ( intratympanalisan) baclofen, tolperison procain, lidocain (intratympanalisan) piracetam, vinpocetin, ginkgo biloba extractum nicergolin, pentoxifillin betahistin, cinnarizin, flunarizin acetilszalicilsav, clopidogrel, ticlopidin

Gyógyszeres kezelés I. keringésjavító szerek: pyracetam (Nootropil, Lucetam, Memoril..) idegsejt glükóz- és oxigén anyagcseréjét javítja, microcirculációt javítja, vvt.deformabilitást növeli stb. 12g/die infúzió 10 napig 800-2400 mg., 1-1-0 tabl./die vinpocetin (Cavinton) microcirculatiót és az idegsejtek oxigénmetabolizmusát javítja, vvt.deform.növeli, trombocytaaggregáció gátlás 1mg/kg emelkedő-csökkenő dózis max. 13 amp./die infúzió 3 x 10 mg tabl. ( Cavinton Forte)

Gyógyszeres kezelés II. pentoxifyllin (Chinotal, Trental..) vvt. deformabilitást és flexibilitást befolyásolja, sludge-képződést gátolja, kisér atheriosclerosis esetén jav. 2 x 100-600 mg naponta infúzióban 10 napig 2 x 400 mg tabl./die betahisztin (Betaserc, Betagen..) H 3 receptoron vesztibuláris magok érzékenységét csökkenti, H 1 receptoron belsőfülben keringést növeli 3 x 16 mg, 2 x 24 mg tabl./die tól felfelé

Gyógyszeres kezelés III. antidepresszánsok: szelektív szerotonin reuptake gátló (SSRI), neurotransmitter: fluvoxamin (Fevarin) Ferenczi, Szalai 2001.- hyperacusis, tinnitus, anxietas Figgitt 2000., Rausch 2001.- alvászavar fluoxetin (Floxet, Prozac) Shemen 1998. paroxetin (Paroxát,Rexetin) Christensen 2001. Németh, Ágoston 2002. szorongás amitriptyline (Teperin) citalopram (Seropram)

Gyógyszeres kezelés IV. anxiolítikumok szorongáscsökkentő, antikonvulzív és altató hatás, GABA-erg hatás növelés alprazolam (Xanax, Frontin) 2-3 x 0,25-0,5 mg carbamazepine (Stazepine, Tegretol) 2-3 x 200-400 mg clonazepam (Rivotril) 0,5-2 mg/die diazepam (Seduxen) 5-20 mg/die Hozzászokás!

Gyógyszeres kezelés V. GABA receptor agonista terápia GABA: általános gátló transmitter gabapentin (Neurontin) epilepszia ill. neuralgia esetén alkalmazott terápia dózisa egyénre szabott 100-3000 mg/die klonopin potenciálja a clorid áramlást a GABA-A receptoron, ezzel növelve a gátló funkciót 0,25 mg-1mg esténként

Gyógyszeres kezelés VI. lidocain infúzió /Schmidt és mtsa. 1994., Rosanowski 1997./ 1mg/kg/die infúzióban USA, Németországban alkalmazzák kalcium antagonisták Ca-metabolizmus és Ca-felvétel csökkentés, idegsejtre is hatva cinnarizine (Stugeron) 3 x 1-3 tabl./die flunarizine (Sibelium) /Hulshof 1986. ha szédülés is van/ 5-10 mg/die (migrain)

Szteroid Autoimmun reakciók során a keletkező immunkomplexek is okozhatnak a belsőfülben érelváltozást, ez vezetett arra a következtetésre, hogy a szteroid adása (szisztémás vagy intratympanalis) jó hatású, mivel gyulladáscsökkentő, és az autoimmun folyamatokat hatásosan gátolja. Szisztémás szteroid hatását elsősorban acut szenzorineurális hallásromlással együtt járó tinnitusnál vizsgálták. (evidencia B, IIa.)

Gyógyszeres kezelés VII. baclofen (Baclofen) ellentétes eredmények, állatkísérletekben pozitív hatás a felszálló auditoros rendszerben /Szczepaniak 1995/, de human terápiában nem vált be /Westerberg 1996/ palatális myoclonusban hatékony ginkgo biloba (Tebofortan) növény tiszta kivonata, agyi keringésjavító 2-3 x 40-80 mg/die /Morgenstern,Biermann 2002/ nicergoline (Ergotop, Sermion) cathecolamin és dopamin anyagcsere fokozó, antiaggregációs hatás 1-2 x 30 mg/die

Intratympanális gyógyszeres kezelés lidocain cochlearis eredetű tinnitus esetén 0,5-1 ml 4%-os lidocain inj. intratympanálisan 4-5 naponta, max. 4-5 alkalom /Sakata 1974/ mellékhatás: vertigo!, nausea steroid cochlearis eredetű tinnitus esetén 0,5-1 ml dexamethason inj.intratympanálisan 4mg/die 4-5 napig /Sakata/ lidocain + steroid M.Meniere-ben 0,5 ml 4%-os lidocain + 2mg dexamethason 4 naponta 4 alkalommal /Sakata 1992/

Tinnitus masker elv: egy akusztikus jel egy másik akusztikus jel hatására megváltozik, elfedődik, nem lesz érzékelhető (Hellweg,1998) maszkerzaj: - keskenysávú zaj, ritkán fehérzaj - tinnitusnál erősebb - csak a tinnitusos fülre ma már nem korszerű! - szubkortikális szinten szenzibilizáló lehet - hallásromlást okozhat - nincs habituáció

Hallókészülék környezet hangjainak erősítésével a tinnitus háttérbe kerülhet jó illesztésre van szükség legjobb a digitális hallókészülék nő a neurális aktivitás, az agy korrigálni képes a kórosan csökkent mértékű (efferens) gátlást mérséklődik a fáradtság és a stressz, több erőforrás áll rendelkezésre a tinnitus elleni küzdelemhez elősegíti a habituációt

Új fejlesztés: zen technológia Az egyszerű, nem ismétlődő (nem repetitív), szöveget nem tartalmazó, instrumentális zene az, ami megnyugtató, és segíti a koncentrációt. Fraktál terápiás szoftver, amely egy véletlenszerűen generált, atonális nyugtató hatású speciális zene, harangjáték, önmagát nem ismétli. A harangjáték létrehozása kapcsán azt vették alapul, hogy a relaxáló típusú zenét mi jellemzi (Robb et al., 1995): Sokféle választási lehetőség legyen. Megfelelő ütem, nyugalmi szívritmus közelében (60-72 ütem/perc). Szabályos ritmus, folyamatos, kellemes melódiák. Ne legyenek hirtelen intenzitás váltások. Alacsony pitch, relaxáló. Basszus hangok, lassú tempó, kevés hangszer, kevés legyen a tempó és hangerő váltás. Optimálisabb a passzív zenehallgatás. Ne legyenek gyors amplitúdó váltások. Tanulmány nem készült.

Hangdúsítás hasonló elv alapján hangdúsítás (éjjel-nappal) háttérzaj erősítés, csönd kerülés, elalváskor ( természetes zajforrás: zene, vízcsobogás ) Célszerű javasolni a relaxáló hatású háttérzenét (így aktiválhatjuk a paraszimpatikus rendszert), ugyanakkor fontos elkerülni a zavaró vagy negatív emocionális töltetű zenéket (ezek aktiválhatják a szimpatikus rendszert).

Tinnitus noiser TRT = TINNITUS RETRAINING THERAPY Jastreboff (1988.) módszere: a cél elérni azt, hogy a betegek - bár változatlanul érzékelik fülzúgásukat, ha ráfigyelnek - mégis képesek nem tudomásul venni ill. ha érzékelik is, nem okoz bosszúságot nekik.

A TRT komplex terápia a terápia 2 pillére: auditoros retraining készülék orientált rész (zajgenerátor /noiser/ illesztés, ~ hallókészülék illesztés) verbális retraining psychoterápia orientált rész (tanácsadás, konzultáció)

A TRT lényege: zajgenerátor (noiser) mindkét fülre, nyitott illesztéssel széles sávú zaj: fehérzaj rózsazaj - minden frekv. azonos hangenergia tartalom - frekv. nő, hangenergia csökken - kellemesebb noiser zaj hangerőssége kisebb, mint a tinnitusé naponta 6-8 órán át kb. 18-24 hónap után hoz eredményt habituáció - stimulus ismétlésével egyre csökkenő reakció, többnyire negatív megerősítés hiányában, training jól képzett szakember kell hozzá (szakpszichológus)

A hozzászokást (habituációt), a kiváltó inger okozta reakciók eltűnése eredményezi, mert hiányzik az inger megismétlődése ill. a vele kapcsolatos pozitív vagy negatív megerősítés. (Jastreboff, Gray&Gold, 1996)

Egyetlen 123 beteget bevonó randomizált vizsgálat igazolta, hogy a TRT hatékonyabb a tinnitus maszker terápia ill. a nem kezelt csoporttal szemben. evidencia IV.

Stimulációs terápia I. elektrostimuláció süket egyéneknél promontóriumra vagy kerekablakra helyezett elektródon át ingerlés csökkenti a tinnitust (Aran et al. 1979, 1983) cochlearis implantáció során is leírták ezt a jelenséget (Hause et al. 1984) transtympanális vagy transcutaneus elektród eredménye ugyanaz (Lodi)

Stimulációs terápia II. Ultra magas hangfrekvenciájú stimuláció 10.000-20.000 Hz stimulus - UltraQuiet terápia 60 db-nél nem nagyobb hallásromlás esetén mastoid területén transducerrel egy oldali ingerlés, csontvezetéssel másik oldalra is terjed naponta fél-egy óra hallásküszöb felett 6-12 db-lel hang helyett zene is lehet (Davis és Wilde) Cél: abberáns auditoros phenomenon/jelenség helyett új interneurális hálózat kialakítása

Stimulációs terápia III. Ultrahangos stimuláció csontvezetéssel 100.000 Hz-ig is van auditoros percepció (Lenhardt, 1991) ultrahang jobb masker mint a hallható frekvenciák 20.000 Hz feletti stimulus HiSonic TRD csontvezetéses ingerlés masker és noiser is lehet

Alternatív terápiák I. hiperbárikus oxigénkezelés /Tan és mts.1999/ - drága (kapillaris érrendszer regeneráció) akut esetben vizsgálatok még kevés értékelhető eredményt közöltek, akut tinnitus első két hetében igazoltak hatékonyságot (evidencia nincs). ortopédiai és manuálterápia - nyaki gerinc, - állkapocs ízületi betegség, feszülés harapásemelő összefüggés oka még tisztázatlan azonos beidegzés? mágnes terápia: BEMER pulzáló mágneses tér kezelés mikrokeringés javítása TMS transcranial magnetic stimulation evidencia nincs. akupunktúra: anxiolitikus hatáson keresztül? - evidencia nincs

Az akusztikus CR - neuromoduláció /Peter Tass 2010./ kórosan szinkronizálódott idegsejtek működését deszinkronizálja, visszaállítja a természetes sokhangúságot hosszú távon a deszinkronizáció a hiperaktív ideghálózatok kórosan megerősödött kapcsolódását gyengíti és az agy a plaszticitásának köszönhetően fokozatosan elfelejti a szinkronitást és ezzel együtt a tinnitus hangot is jellemző jelenség a kezelés során a tinnitus hangok frekvenciájának fokozatos eltolódása, hangerejének gyengülése.

Betegbeválasztás kritériumai Krónikus tinnitus (> 6 hónap) Tonális tinnitus 200 Hz-től 10000 Hz-ig A betegnek meg kell tudnia határozni a fülzúgás frekvenciáját vagy a domináns frekvenciát ( domináns = leghangosabb és/vagy a legkellemetlenebb frekvencia) Egy- vagy kétoldali tinnitus A betegnek meg kell hallania az összes stimulus frekvenciát (hallásromlás, szélső frekvencia értékek!) Kizáró kritérium Akusztikus hallucináció, Ménière-betegség, agytörzs betegségei, bizonyos pszichiátriai kórképek, súlyos társbetegségek, objektív fülzúgás ANM Adaptive Neuromodulation GmbH

Alternatív terápiák II. pszichoterápia - stressz oldás - relaxáció - kognitív terápia, autogén training - biofeedback /Grossan 1977./ diéta ( só, koffein stb.) botulinum A toxin palatális myoclonusban hatékony masszázs terápia (hypnoterápia /Marllowe 1973, Marks 1985/) n.viii. sebészi átvágása: ~ 55% nem változott vagy rosszabb lett, ~ 45 % javult

TINNITUS KÖR egy zaj / hang állandó érzékelése a panasz erősödése kognitív fixáció neurofiziológiai egyensúlybomlás stresszreakció

Pszichoterápia Autogén training, kognitív terápia: 8 prospektív, randomizált, kontroll vizsgálatot értékelve a quality of life felmérő skálák alapján szignifikáns javulást igazol, depresszió mérő skálák esetén nem különbözött egyéb pszichoterápiás eredményektől tinnitus hangosságát nem mérsékelte. Evidencia C, II.b.

Konzultáció/tanácsadás konzultáció/tanácsadás lényeges a tinnitus kezelésében (Hall and Ruth 1999., Sweetow 1986.,2000.) - magas hang expozíciótól óvakodjon! - életviteli tanácsok, amelyek csökkenthetik a tinnitus intenzitását: stressz kerülés, megfelelő alvás idő, koffein, alkohol kerülés - háttérzaj alkalmazása (hangdúsítás), csend kerülés - megfelelő aktivitás/elfoglaltság tinnitusról figyelem elterelés

A fülzúgás hat a beteg életvitelére: koncentráció zavart, alvászavart, szorongást, tanácstalanságot, kétségbeesést, pánikot ill. depressziót okoz. Erősödik a tinnitus negatív értékelése. (fájdalom megéléséhez hasonlítható folyamat) Kialakul a tinnitus kör, öngerjesztő folyamat. Befolyásolja a munkaképességet és a beteg egész személyiségét. Psychoterápia nem nélkülözhető.

Tehát akkor melyik is a hatásos terápia? Bármelyikkel, amellyel van jó tapasztalatunk és a beteg elfogadja. A beteg igényeihez kell adaptálni a terápia és a management fonalát.

Összefoglalás kivizsgálás kezelés koncepciójának felállítása nincs egységes kezelési módszer, a terápia személyre szabott team munka: fül-orr-gégész, neurológus, psychiáter, psychológus- psychoterapeuta.

Köszönöm a figyelmet!