MultiMédia az oktatásban

DR. MAGYAR MIKLÓS Az informatikai és a digitális (szoftver)alkalmazások akadályai Kaposvári Egyetem Csokonai Vitéz Mihály Pedagógiai Fıiskolai Kar, banfaibetti@t-online.hu Absztrakt: Közel három évtizede indult hódító útjára Magyarországon az informatikai, számítástechnikai kultúra általános elterjedése, elterjesztése (a HT-1080Z és a Commodore számítógépek társadalmasításával). A kilencvenes évektıl megjelenik a taneszközök ötödik nemzedéke. E rendszeralkalmazások között a teletext, a multimédia és az Internet térhódítása meghatározó. A csúcstechnika, csúcstechnológia felgyorsult fejlıdésével az analóg eszközök helyére digitális készülékek, rendszerek léptek, mobil hardverekkel, felhasználóbarát szoftverekkel. Ezzel párhuzamosan szükségessé vált az új eszköztudás elsajátítása, elsajátíttatása a pedagógiai folyamatban a ma már alrendszerként mőködtetett taneszközök eredményes alkalmazásához. A 21. század elsı évtizedének végére a munkaerıpiacon általános elvárásként jelenik meg a kulcskvalifikációk 1 között az információs kommunikációs technikák, technológiák ismerete és kezelése, a mobilitást támogató eszközök és tudás birtoklása és a digitális írástudás 2. A Multimédia az oktatásban konferencia sorozat elmúlt 13 rendezvénye arról adott számot, hogy milyen eredményeket értek el a különbözı fejlesztı mőhelyek, hogyan alakult, változott a szemlélet, a fejlesztési és mőködési feltételek biztosítása, az alkalmazás, és hogyan bıvült, szélesedett a felhasználói igény, a hasznosíthatósági területek száma a különbözı szakmai megoldásokkal. A fejlesztési, hasznosíthatósági, szakmai eredmények és sikerek bemutatás mellett, talán kevésbé érintette az alkalmazás, a felhasználás akadályait. Azt az evidenciát, hogy a digitális írástudatlanság meghatározó az elektronikus tanulás eredményességében. 1 2 Vö.: Balogh Andrásné: Technikai fejlıdés és szakképzés. Szakképzés - Pedagógiai PHD füzetek. BME. Budapest. 1996. pp. 27-30. Vö.: Komenczi Bertalan: Didaktika elektromagna? Az e-learning virtuális valóságai. Új Pedagógiai Szemle. 2004/11. www.oki.hu/cikk.php?kod=2004-11-ta-komenczi-didaktika.html

E kissé szokatlan, talán rendhagyó áttekintésben a szerzı arra hívja fel a figyelmet, hogy az ICT és a multimédia alkalmazása területén tett erıfeszítések és fejlıdés ellenére az egyéni és társadalmi hasznosíthatóság és eredményesség akadályainak elhárítása nélkülözhetetlen. A technológiai alapú tudásközvetítés és tudáselsajátítás, az elektronikus tanuláshoz való hozzájutás, a lifelong learning-ben való részvétel egyetemes esélyének biztosítása csak úgy lehetséges, ha a tanuló számára a tanulásképes állapot az új eszköztudás birtoklásával megalapozott. Kulcsfogalmak: kulcskvalifikáció, közvetítési technológia, informatikai kompetencia 3 információs írástudás, 4 médiakompetencia, 5 digitális írástudatlanság. Bevezetés Fantasztikus ütemben fejlıdött az elmúlt évtizedekben az embert körülvevı technikai, technológiai környezet (a mikroelektronika, az informatika, a digitalizáció). Hasonló módon jelentek meg és gyarapodtak az oktatás, a képzés, a tanulás különbözı színterein a taneszközök ötödik nemzedékének, a rendszeralkalmazásoknak új, fejlettebb változatai (a felhasználóbarát multimédiák, az Internetes alkalmazások, önálló tanulást támogató, több-funkciós mobileszközök). Ugyanakkor a változás eredményes kezeléséhez szükséges és nélkülözhetetlen a technika, technológia eredményes mőködtetéséhez biztosító új eszköztudás elsajátítása is. A fejlıdés megállíthatatlan és kikerülhetetlen. Ez történt a csúcstechnika, a technológiai alapú tudásközvetítés, a hardver- és szoftverfejlesztés területén is. A lemaradás az emberi, felhasználói oldalon keletkezett, mert az alkalmazáshoz, a kommunikációhoz nélkülözhetetlen új eszköztudás hiányos, vagy esetleges. Több évtizede minden harmadik gyermek funkcionális analfabétán hagyja el az általános iskolát. Az ezredfordulóra a felnıtt lakosságon belül közel 2%-ra emelkedett a tényleges analfabéták aránya. A felnıttek közel 60%-a digitális írástudatlan. Az Európai Uniós dokumentumokban, a hazai és a nemzetközi szakirodalomban az elmúlt két évtizedben folyamatosan jelent jelentek meg az ICT fejlıdésével, a lifelong learning fon- 3 4 5 Vö.: Kraiciné dr. Szokoly Mária: Felnıttképzési módszertár. Új Mandátum Könyvkiadó. Budapest. 2004. pp. 79-80. Vö.: i.m. pp. 80-81. Vö: i.m. 81. p.

tosságával és megkerülhetetlenségével kapcsolatos elırejelzések, feladatok az információs társadalom, a globalizáció, a digitalizáció következményeinek, az új kihívások kezelésének megoldásaként. A Mutimédia az oktatásban konferencia sorozat elmúlt 13 rendezvénye arról adott számot, hogy milyen eredményeket értek el a különbözı fejlesztı mőhelyek, hogyan alakult, változott a szemlélet, a fejlesztési és mőködési feltételek biztosítása, az alkalmazás, és hogyan bıvült, szélesedett a felhasználói igény, a hasznosíthatósági területek száma a különbözı szakmai megoldásokkal. A szakmai eredmények és sikerek bemutatás mellett, talán kevésbé érintette az alkalmazás, a felhasználás akadályait. Azt az evidenciát, hogy a digitális írástudatlanság, a kultúra hiánya meghatározó az elektronikus tanulás eredményességében. A szakmai, pedagógiai, andragógia folyamatok mőködtetése általában kétszereplıs (tanuló, tanulásirányító). A tudásközvetítés, tudáselsajátítás folyamatában meghatározóak a kompetencia modellek, minták, amelyekbıl újraépíthetık az aktuális feladatmegoldások mőködtethetı algoritmusa. Sajátos ellentmondásként érzékelhetı, hogy miközben folyamatosan bıvül az európai munkaerı-piaci tér, a potenciális munkavállalók között, különösen a munkanélkülieknél, az említett három területen (a funkcionális analfabétizmus, a tényleges felnıtt analfabéták, a digitális írástudatlanság) növekszik a tudáshiány. A változás egyik jellemzı alapvetése, hogy ami nekem evidens, azt a tanuló most tanulja. És ez fordítva is igaz. A kialakult helyzetben olyan új tevékenységek, tudáselemek elsajátítása is szükséges, amelyet a tanulók életkori sajátosságaik alapján természetes egyszerőséggel birtokolnak és mozgósítanak. Ezért a szerepek idırıl-idıre felcserélıd(het)nek. Ez utóbbi átvezet a másik alapvetéshez, amelyet egy brit marketing alaptétel rögzít: ha nem vagy része a megoldásnak, része vagy a problémának. A szükséges eszköztudás hiánya kirekeszt olyan feladatmegoldásokból, amelyek az informatikai- és a digitális szoftveralkalmazásokkal lehetségesek.

Helyzetkép A helyzet kezelése összetett kérdéskör. Szükségszerően érinti a pedagógus, az andragógus és a tanuló szerepkörének egészét és mőködését. Ugyanakkor nem hagyható figyelmen kívül a szerepváltás igényét megjelenítı paradigmaváltás lehetısége sem. A szerepkör összefüggésében új kompetenciák (informatikai, média) fejlesztése a meghatározó. A paradigmaváltás megvalósítása a szerepdominanciák helycseréjét jelenti a tudáselsajátítás tudásközvetítés folyamataiban. Fontos kérdések: Mőködik-e szerepelsajátításhoz nélkülözhetetlen minta- és értékközvetítés a képzésekben? Biztosítható-e az andragógus-képzésben a kompetenciák fejlesztése? Milyen egyéb akadályok leküzdése áll még elıttünk? A 21. századra a tanulás számos ok miatt felértékelıdött. A tanulási-tanítási rendszert alkotó alrendszerek megléte és biztonságos mőködése nélkülözhetetlen az eredményességhez (akár a személyi, tárgyi, vagy a szervezési, finanszírozási és egyéb feltételekrıl van szó). TANULÓK KLIENSEK KÖZVETÍTÉSI TECHNOLÓGIA TANULÁSIRÁNYÍTÓK A MŐKÖDÉST BIZTOSÍTÓ KISZOLGÁLÓ HÁTTÉR LOGISZTIKA ESZKÖZÖK ANYAGOK A tanulási-tanítás folyamat, mint rendszer

A pedagógus, az andragógus, a tanulásirányító informatikai és médiakompetenciájának megléte és minısége alapvetıen befolyásolja a tanuló, a kliens minta- és modellkövetését. Hiánya lehetıséget teremt a tanulónál a hiány újratermeléséhez. A közoktatásban, a szakképzésben és a felsıoktatásban lezajlott szervezeti, tartalmi átalakítások, korszerősítések ellenére sem lehetünk elégedettek az eredményekkel. Az általános iskolát befejezı tanulók közül minden harmadik még ma is funkcionális analfabéta. A középiskolából kikerülık oktatástechnikai, számítástechnikai eszköztudása esetleges. Minıségét jelentısen befolyásolja a képzıintézményben mőködtetett szakmai, pedagógiai gyakorlat. A felsıoktatásban a pedagógus- és az andragógus képzés területén a feladat megkerülhetetlen. A kérdéskör vizsgálata különösen akkor válik izgalmassá, ha áttekintjük a képzési folyamat kockázati tényezıi. Ezek lehetnek: A humán faktor: a tanuló és az oktató, akik kölcsönhatásban mőködnek. A környezet, az alkalmazott eszközök, anyagok. A mőködtetett tudásközvetítés. A technikai, technológiai biztonság. A kiszolgáló háttér, logisztika minısége. A tanulás támogatásának minısége. Ezzel összefüggésben nem feledkezhetünk meg a tanulási szocializációról és a folyamatban mőködtetett szerepdominanciáról sem. A következmény az informatikai és digitális szoftveralkalmazások akadályainak megjelenése. Ezek lehetnek: A szereplık ragaszkodása a hagyományos szerepekhez (tanár, tanuló). Meghatározó az egy tankönyvbıl tanulás igénylése. A tanulási szocializációs gyakorlat a verbális tanulást és a tanár személyes jelenlétének igénylését erısíti (mőködés, szervezés, struktúra, társadalmi gyakorlat). Az új kompetenciák megalapozása a középfokú oktatásban esetleges, hiányos. A pedagógusképzésben és továbbképzésben esetleges a pedagógusok hiányzó kompetenciájának fejlesztése. A tudásközvetítési folyamatban a taneszközök alrendszerként mőködnek? Új (eszköz)tudás és új metodika szükséges.

Az eszközöket és szoftvereket hagyományos módon alkalmazzák (pl.: a ppt a táblai vázlatot váltja ki). A tanuló nem alkotótárs a tudáselsajátításban. A multimédia nem team-munkában készül. A új médiumok mőfaji sajátosságai az alkalmazásnál még mindig háttérbe szorulnak. Arányaiban kevés az elektronikus, önálló tanulást támogató tananyag. Az elektronikus tananyagok szerzıi jogdíj kérdései még ma is rendezetlenek. Úgy tőnik, mintha megfeledkeznénk néhány tanulásirányítási alapelvrıl! Ezek: A tanuló minden élethelyzetben tanulóként, a tanulói szerepelvárásoknak megfelelıen mőködik (életkortól, nemtıl, beosztástól, munkakörtıl stb. függetlenül). A tanulót az eredményesség érdekében tanulásképes állapotban kell hozni (célszerő figyelembe venni, hogy miközben a személyiség a tanulási folyamatban fizikai, biológiai, értelmi, érzelmi, pszichés stb. emberként vesz részt, eszköztudásának hiánya is akadálya lehet a sikeres tanulásnak). A tanulási szocializáció része a szocializációnak. Ezért a technológiai alapú tudáselsajátításban, tudásközvetítésben mőködtetett önálló tanulást is meg kell tanulni. A pedagógiai, andragógiai folyamatok és a bennük tevékenykedı szereplık változása természetesen nem történik automatikusan és párhuzamosan a környezet átalakulásával. A hatások ellenére a sokat hangoztatott szerepmódosulás, szerepváltozás, a pedagógiai, andragógiai paradigmaváltás még nem történt meg, elhúzódik. A szereplık még ragaszkodnak a klasszikus szerepmőködtetéshez. Ebben a helyzetben érzik magukat biztonságban. Ezt igazolják az oktatók által mőködtetett tevékenységelemek, amelyek a tanulókkal való együttmőködést erısítik a tanulási-tanítási folyamatban. Ezek: a kapcsolatteremtés és fenntartás, a közlés, a szerepvállalás, a tervezés és elırelátás, az elemzés és döntés, a szervezés és irányítás, az értékelés és értékképzés, a munkavégzés tanulása és tanítása,

az empátia és a pedagógiai tapintat, a pedagógiai hatáskeltés. A 21. századi új kihívásokra adható válaszok a csak klasszikus megoldásokkal már nem eredményesek. Szükségszerő és nélkülözhetetlen követelményként jelentek meg a tanulásirányító kompetenciái: a személyiségi, a szociális (társas, a módszerbeli, a szakmai, az oktatáspolitikai, az értékválasztási, az európaiság, az informatikai, az internetes-oktató szerep, mint kompetencia, a médiakompetencia.6 Témánkat illetıen néhány fogalmat célszerő az azonos értelmezés miatt pontosítani. 1. Az informatikai intelligencia: a változó informatikai helyzetekhez való alkalmazkodási és probléma-megoldási készség, az informatikai írástudáshoz kapcsolódó tudásszervezési utak egyike. Egyfajta eszköz- és módszertudás, amellyel az adott pillanatban érvényes tudás megszerzése és mőködtetése is biztosítható. 2. Az informatikai kompetencia: az eszközkezelés, az információs navigáció (az információhalmazban való eligazodás és szelekció) és az informatikai probléma-helyzetekben való probléma-megoldási készség együttese. 7 3. Fontos annak tisztázása is, hogy mire legyenek képesek a médiakompetencia birtokosai. A média világából jövı információkat kezelni. Azokat megérteni, feldolgozni és megítélni. 6 7 Vö.: Kraiciné dr. Szokoly Mária: Felnıttképzési módszertár. ÚMK. Budapest. 2004. pp. 71-81. Vö.: i.m. pp. 79-81.

Bánni (alkalmazni, felhasználni, átalakítani, adaptálni, létrehozni stb.) ezekkel, a médiumokkal. Alkotóan beavatkozni a média folyamatokba. Folyamatos tájékozódással és tanulással lépést tartani a (hardver, szoftver) fejlesztésekkel. 8 Látszólag egyszerő, viszonylag gyorsan megoldható kompetenciafejlesztések ügyérıl van szó. A dolog szépséghibája, hogy az elmúlt évtizedek technikai, technológiai fejlıdésének üteme többszörösen meghaladta az ember, mint komplex rendszer fejlıdésének ütemét. A különbözı korcsoportok elızetes tudása és tapasztalata, illetve a csúcstechnika alkalmazásához való viszonya az életkori sajátosságok miatt eltérı. A tudásközvetítésben és a tudásátadásban pedig olyan egymással összefüggı metodikák, stratégiák alakultak ki, amelyek az eredményesség érdekében új eszköztudást és új módszertani alkalmazást igényelnek a felhasználótól, a tanulásirányítótól is. Ezek biztonságos mőködtetése a paradigmaváltás egyik meghatározó feltétele. Számítógéppel segített tanulás adattárolás adatfeldolgozás interaktivitás hipertext multimédia szimuláció virtuális valóság Internetes, webalapú tanulás hálózati kommunikáció nyitott információhordozók kiterjesztett valóság M-learning Távoktatás idı- és térbeli függetlenség, rugalmasság tanulás- és tanulóközpontúság célorientált tananyag önálló tanulás interaktivitás E-learning didaktikai tervezés modularitás rendszerintegráció HDTVlearning Az elektronikus tanulás összetevıi 9 8 Vö.: i.m. p. 81.

Természetesen nem feledkezhetünk meg a tanulói kompetenciák fejlesztésének kérdésérıl sem. Alapvetıen arról van szó, hogy az új helyzetben másként és más hangsúllyal jelennek meg a tanulói önálló tudáskonstrukció képességének mőködtetési feltételei. Ezek lehetnek: Az alapvetı kognitív és perszonális kompetenciák megfelelı szintő fejlettsége; A kialakult metakognitív képességek, amelyek hatékony tanulási stratégiák alkalmazását teszik lehetıvé; A tanulásban való érdekeltség és a tananyag iránti érdeklıdés. Az informatikai kompetencia és a média-kompetencia megfelelı szintő fejlettsége.10 Melyek a sikeres tanulók tevékenységei a technológiai alapú tudáselsajátítás folyamatában? A motiváció fenntartása (Miért fontos számunkra a tanulás a lifelong learning?). A tanulási feltételek biztosítottsága (eszközök, anyagok, használatuk). Idıtervezés és megvalósítás. Rendszeresség. A megfelelı tanulási környezet kialakítása. A tanulásképes állapot biztosítása, folyamatos fenntartása. Személyiség és tevékenységfejlesztés (készségek, kompetenciák). Folyamatos kondicionálás. Ezzel együtt biztosítani kell az alkalmazás metodikai feltételeit is. Ezek lehetnek: A biztonságos és mőködıképes technikai feltételek megléte. A tanulási cél megvalósítását támogató szoftver biztosítása. Az alkalmazás módszertani feltételeinek, szervezési és technikai lehetıségeinek szinkronitása. A felhasználók eszköztudása, tanulásmódszertani és médiaismerete. Hogyan biztosítható a kompetenciafejlesztés, az új helyzetre való felkészítés a Kaposvári Egyetem Bolognai Képzési Programjában? 9 10 Vö.: Komenczi Bertalan: Didaktika elektromagna? Az e-learning virtuális valóságai. www.oki.hu/cikk.php?kod=2004-11-ta-komenczi-didaktika.html-95k Vö: i.m. p.9.

Az informatikai tudás látszólag rendben van. Eltelt közel egy három évtized. A képzési folyamatok általában biztosították iskolai (intézményes keretekben) a felkészülést, felkészítést, az oktatástechnikai, számítástechnikai alapozást és az oktatástechnológiai fejlesztést. Vagy mégsem? Az Andragógus BA képzésben az informatikai kompetencia fejlesztését segíti a számítástechnikai és oktatástechnikai alapozás. Fontos szerepe van a médiakompetencia fejlesztés elıkészítésében a médiaismeret tantárgynak. Az oktatástechnológia felkészítés a felnıttképzés módszertana keretében történik. Külön multimédia fejlesztési lehetıséget biztosít a Távoktatási fakultáció az MA-ra történı felkészülésben. Az Andragógus BA képzés tantárgyi lehetıségei: Tanulásmódszertan Informatikai alapok és alkalmazások Kommunikáció elmélete és gyakorlata Médiaismeret A felnıttképzés módszertana és eszközrendszere Távoktatás E-learning Közösségfejlesztés Kulturális kommunikáció A mai magyar média világa. Regionális és helyi média Távoktatás fakultáció (MA elızetes): ICT Multimédia, Távoktatás módszertana Kreatív Mőhely 1., 2. Nyitott képzési laboratórium Összegzés helyett A bevezetıben vázolt elızmények az elmúlt évtizedekben végbement technikai-technológiai fejlıdést és következményeit érintették a multimédia konferenciák össze-függésében. A fejlesztı mőhelyek által elért eredmények ellenére sajátos tudásfejlıdési helyzetképpel találkozunk a különbözı képzési színtereken. Az informatikai- és a digitális (szoftver)alkalmazás

akadályainak csökkentése és megszüntetése a feltett kérdésekre adható valóságos, cselekvésben megjelenı válaszokkal lehet csak eredményes. A kérdések: 1. Mőködik-e szerepelsajátításhoz nélkülözhetetlen minta- és értékközvetítés a képzésekben? A mőködés esetleges. A változás a szerepek esetében is változtatást igényel. A megoldáshoz nem elegendı a csak autodidakta önfejlesztés. Szükséges a mesterségre történı képzési programban megjelenı, a technológiai alapú tudásközvetítésre, tanulásirányításra való felkészítés is. 2. Biztosítható-e az andragógus-képzésben a kompetenciák fejlesztése? Igen. A szak indítására összeállított képzési program már számolt ezzel a lehetıséggel. A tantárgyak kiválasztásánál felhasználtuk a mővelıdésszervezı szakon szerzett tapasztalatokat. 3. Milyen egyéb akadályok leküzdése áll még elıttünk? A szemléletváltás folytatása nélkülözhetetlen. Ez összefügg számos korábban nem ilyen élesen felvetıdı problémával. Arányaiban még mindig kevés az elektronikus, önálló tanulást támogató tananyag. A tanuló oldaláról is nélkülözhetetlen az alkalmazáshoz szükséges eszköztudás birtoklása. Az elektronikus tananyagok szerzıi jogi kérdéskörének törvényi szabályozása még hiányos, esetleges, nem tökéletes. A kultúra csúcstechnika által felgyorsított demokratizálódása lehetıvé teszi, hogy a korábban elkülönülı szerepkörök (alkotó, közvetítı, befogadó) a digitális, informatikai alkotások készítése, használata esetében egyszemélyben létezzenek. Ez egy újabb megoldásra váró komplex helyzet. A technológiai alapú tudáselsajátítás, tudásközvetítés csupán egy lehetıség a 21. század feladatmegoldásaiban. A digitális írástudás hiánya kirekeszti az önálló elektronikus tanulási folyamatból mindazokat, akik nem rendelkeznek ezzel az új eszköztudással. Számukra a kulcskompetenciák elsajátítása is problematikus. A helyzet kezeléséhez a szükséges minták és modellek nélkülözhetetlenek. A kirekesztés nélküli esély csak úgy biztosítható mindenki

számára, ha az érintett szereplık elfogadják a változással járó változtatások szükségességét, és tevılegesen vesznek részt az informatikai- és digitális (szoftver)alkalmazások akadályainak elhárításában. Felhasznált források 1. Komenczi Bertalan: Didaktika elektromagna? Az e-learning virtuális valóságai. www.oki.hu/cikk.php?kod=2004-11-ta-komenczi-didaktika.html-95k 2. Kraiciné dr. Szokoly Mária: Felnıttképzési módszertár. ÚMK. Budapest. 2004. 3. Magyar Miklós: Pedagógiai jellemzık, tanulási tényezık a felnıttek tanulásában. In. Felnıttképzés. NSZFI. Budapest. 2008/1. pp. 1-5. 4. Sonnevend Júlia: A demokratikus kultúra elméletéhez. www.es.hu/pd/display.asp?channel=pulicisztika0814&article=2008-0406-2012-01vbdd-30k