Az informatikai és a digitális (szoftver) alkalmazások akadályai
|
|
- Kinga Orosz
- 8 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 Az informatikai és a digitális (szoftver) alkalmazások akadályai Magyar Miklós Kaposvári Egyetem Csokonai Vitéz Mihály Pedagógiai Kar miklos13@kabelnet.hu,mmiklos13@gmail.com Absztrakt: Közel három évtizede indult hódító útjára Magyarországon az informatikai, számítástechnikai kultúra általános elterjedése, elterjesztése (a HT-1080Z és a Commodore számítógépek társadalmasításával). A kilencvenes évektől megjelenik a taneszközök ötödik nemzedéke. E rendszeralkalmazások között a teletext, a multimédia és az Internet térhódítása meghatározó. A csúcstechnika, csúcstechnológia felgyorsult fejlődésével az analóg eszközök helyére digitális készülékek, rendszerek léptek, mobil hardverekkel, felhasználóbarát szoftverekkel. Ezzel párhuzamosan szükségessé vált az új eszköztudás elsajátítása, elsajátíttatása a pedagógiai folyamatban a ma már alrendszerként működtetett taneszközök eredményes alkalmazásához. A 21. század első évtizedének végére a munkaerőpiacon általános elvárásként jelenik meg a kulcskvalifikációk 1 között az információs kommunikációs technikák, technológiák ismerete és kezelése, a mobilitást támogató eszközök és tudás birtoklása és a digitális írástudás 2. A Multimédia az oktatásban konferencia sorozat elmúlt 13 rendezvénye arról adott számot, hogy milyen eredményeket értek el a különböző fejlesztő műhelyek, hogyan alakult, változott a szemlélet, a fejlesztési és működési feltételek biztosítása, az alkalmazás, és hogyan bővült, szélesedett a felhasználói igény, a hasznosíthatósági területek száma a különböző szakmai, pedagógiai, andragógiai megoldásokkal. 3 A fejlesztési, hasznosíthatósági, szakmai eredmények és sikerek bemutatása mellett, talán kevésbé érintette az alkalmazás, a felhasználás akadályait. Azt az evidenciát, hogy a digitális írástudás hiánya meghatározó az elektronikus tanulás eredményességében. E kissé szokatlan, talán rendhagyó áttekintésben a szerző arra hívja fel a figyelmet, hogy az ICT és a multimédia alkalmazása területén tett erőfeszítések és fejlődés ellenére az egyéni és társadalmi hasznosíthatóság és eredményesség akadályainak elhárítása nélkülözhetetlen. A technológiai alapú tudásközvetítés és tudáselsajátítás, az elektronikus tanuláshoz való hozzájutás, a lifelong learning-ben való részvétel egyetemes esélyének biztosítása csak úgy lehetséges, ha a tanuló számára a tanulásképes állapot az új eszköztudás birtoklásával megalapozott. Kulcsfogalmak: kulcskvalifikáció, közvetítési technológia, informatikai kompetencia 4 írástudás 5, médiakompetencia 6, digitális írástudatlanság. információs Bevezetés Fantasztikus ütemben fejlődött az elmúlt évtizedekben az embert körülvevő technikai, technológiai környezet (a mikroelektronika, az informatika, a digitalizáció). Hasonló módon jelentek meg és gyarapodtak az oktatás, a képzés, a tanulás különböző színterein a taneszközök ötödik nemzedékének, a rendszeralkalmazásoknak új, fejlettebb változatai (a 1 Vö.: Balogh Andrásné: Technikai fejlődés és szakképzés. Szakképzés - Pedagógiai PHD füzetek. BME. Budapest pp Vö.: Komenczi Bertalan: Didaktika elektromagna? Az e-learning virtuális valóságai. In: Új Pedagógiai Szemle. 2004/ Vö.: Berke. J. Magyar. M. (2006): The History of Hungarian Applied Multimedia. Journal of Applied Multimedia. I/1., 2006, ISSN , 4 Vö.: Kraiciné dr. Szokoly Mária: Felnőttképzési módszertár. Új Mandátum Könyvkiadó. Budapest pp Vö.: i.m. pp Vö.: i.m. 81. p. 48
2 felhasználóbarát multimédiák, az Internetes alkalmazások, önálló tanulást támogató, többfunkciós mobileszközök). Ugyanakkor a változás eredményes kezeléséhez szükséges és nélkülözhetetlen a technika, technológia eredményes működtetéséhez biztosító új eszköztudás elsajátítása is. A fejlődés megállíthatatlan és kikerülhetetlen. Ez történt a csúcstechnika, a technológiai alapú tudásközvetítés, a hardver- és szoftverfejlesztés területén is. A lemaradás az emberi, felhasználói oldalon keletkezett, mert az alkalmazáshoz, a kommunikációhoz nélkülözhetetlen új eszköztudás hiányos, vagy esetleges. Több évtizede minden harmadik gyermek funkcionális analfabétán hagyja el az általános iskolát. Az ezredfordulóra a felnőtt lakosságon belül közel 2%-ra emelkedett a tényleges analfabéták aránya. A felnőttek közel 60%-a digitális írástudatlan. Természetesen ennek korábban voltak előre jelzett mozzanatai. Napjainkban a modernizáció következményeként (Horányi Özséb ) a kommunikációs eszközöknek (a technológiának) az ötödik forradalmát éljük. A számítógépes hálózatok, vagy a számítógépek által közvetített kommunikáció, az információra nyílt rendszerek összekapcsolásának megjelenését szokás újabban ötödik kommunikációs forradalomnak nevezni. 7 A gyorsított ütemben fejlődő (csúcs)technika és technológia működtetése egy változó, átalakuló kommunikáció keretei között új kihívást jelent, a korábbitól eltérő megoldásokkal. A vezetés számára új képzési feladatteljesítési elvárás körvonalazódik. A Kozma Tamás által vázolt globalizációs rendszermodell 8 (lásd 1. ábra) meghatározó, egymást feltételező modernizációs sarokpontjaként jelenik meg a kommunikáció és a technológia. Mindkettő eredményes működtetéséhez nélkülözhetetlen az új, minőségi tudással rendelkező humánerőforrás előállítása és személyiségfejlesztése. Ez a kommunikáció új, más minőségű megjelenése, amely természetesen magában hordozza a Shannon-féle interakciós modell és értelmezés valamennyi elemét. Ugyanakkor túllép ezen a szinten és felkínálja a tényleges elérés helyett a mindenkori elérhetőséget. Így válhat a társadalmi kohézió kialakításának, működtetésének és megvalósíthatóságának eszközévé. 9 Ezt biztosítani látszik a számítógépes hálózatokkal folytatott kommunikáció, mint tömegkommunikáció (az Internet, mint működő, összekapcsolt nyílt rendszer). 10 Ezzel szinkronban az alkalmazó számára új, más minőségű követelmény a technológia hatékony működtetése és az eredményes kommunikáció eszköztudásként való megjelenítése. A tömegoktatás egyben a felnőttek oktatását is jelenti: az analfabetizmus, a funkcionális írástudatlanság csökkentése, az új típusú analfabetizmus megelőzése, a túlélésre való felkészítés, a szakképzés, az új szerephelyzetekre, feladat-megoldásokra történő kondicionálás stb. 11 Az Európai Uniós dokumentumokban, a hazai és a nemzetközi szakirodalomban az elmúlt két évtizedben folyamatosan jelent/jelentek meg az ICT fejlődésével, a lifelong learning fontosságával és megkerülhetetlenségével kapcsolatos előrejelzések, feladatok az információs társadalom, a globalizáció, a digitalizáció következményeinek, az új kihívások kezelésének megoldásaként. 7 Vö.: Horányi Özséb: Az információs társadalom koncepciójától az információs kultúra felé. In: Európai Szemmel Budapest. 1997/1. pp Vö.: Kozma Tamás: A történelem jövője. In: Ismerkedés az EU-val II. Budapest pp Vö.: Horányi Özséb i.m. p Vö.: Marrill Morris Chritine Ogan: Az internet mint tömegkommunikáció. In: Replika. Budapest /1996. december. p Vö.: Magyar Miklós: A nem pedagógus végzettségű oktatók tanulási és tanulásirányítási tevékenységének fejlesztése. Pedagógiai Doktori Iskolák I. Országos Tanácskozása. Budapest május Kézirat. 49
3 VEZETÉS (KÉPZ PZÉS) KITERJEDÉS TÉRBEN, IDŐBEN TÖMEGOKTATÁS GLOBALIZÁCI CIÓ TECHNOLÓGIA MŰKÖDTETÉS, SZAKKÉPZ PZÉS KOMMUNIKÁCI CIÓ NYELV, MÉDIAM SZÁMG MGÉPES ÁTVITEL 1. ábra: Globalizációs rendszermodell A Multimédia az oktatásban konferencia sorozat elmúlt 13 rendezvénye arról adott számot, hogy milyen eredményeket értek el a különböző fejlesztő műhelyek, hogyan alakult, változott a szemlélet, a fejlesztési és működési feltételek biztosítása, az alkalmazás, és hogyan bővült, szélesedett a felhasználói igény, a hasznosíthatósági területek száma a különböző szakmai megoldásokkal. 12 A szakmai eredmények és sikerek bemutatás mellett, talán kevésbé érintette az alkalmazás, a felhasználás akadályait. Azt az evidenciát, hogy a digitális írástudatlanság, a -kultúra hiánya meghatározó az elektronikus tanulás eredményességében. A szakmai, pedagógiai, andragógia folyamatok működtetése általában kétszereplős (tanuló, tanulásirányító). A tudásközvetítés, tudáselsajátítás folyamatában meghatározóak a kompetencia modellek, minták, amelyekből újraépíthetők az aktuális feladatmegoldások működtethető algoritmusa. Sajátos ellentmondásként érzékelhető, hogy miközben folyamatosan bővül az európai munkaerő-piaci tér, a potenciális munkavállalók között, különösen a munkanélkülieknél, az említett három területen (a funkcionális analfabétizmus, a tényleges felnőtt analfabéták, a digitális írástudatlanság) növekszik a tudáshiány. A változás egyik jellemző alapvetése, hogy ami nekem evidens, azt a tanuló most tanulja. Ez fordítva is igaz. A kialakult helyzetben olyan új tevékenységek, tudáselemek elsajátítása is szükséges, amelyet a tanulók életkori sajátosságaik alapján természetes egyszerűséggel birtokolnak és mozgósítanak. Ezért a szerepek időről-időre felcserélőd(het)nek. Ez utóbbi átvezet a másik alapvetéshez, amelyet egy brit marketing alaptétel rögzít: ha nem vagy 12 Vö.: Berke. J. Magyar. M. (2006): The History of Hungarian Applied Multimedia. Journal of Applied Multimedia. I/1., 2006, ISSN , 50
4 része a megoldásnak, része vagy a problémának. A szükséges eszköztudás hiánya kirekeszt olyan feladatmegoldásokból, amelyek az informatikai- és a digitális szoftveralkalmazásokkal lehetségesek. Helyzetkép A helyzet kezelése összetett kérdéskör. Szükségszerűen érinti a pedagógus, az andragógus és a tanuló szerepkörének egészét és működését. Ugyanakkor nem hagyható figyelmen kívül a szerepváltás igényét megjelenítő paradigmaváltás lehetősége sem. A szerepkör összefüggésében új kompetenciák (informatikai, média) fejlesztése a meghatározó. A paradigmaváltás megvalósítása a szerepdominanciák helycseréjét jelenti a tudáselsajátítás tudásközvetítés folyamataiban. Fontos kérdések: 1. Működik-e a szerepelsajátításhoz nélkülözhetetlen minta- és értékközvetítés a képzésekben? 2. Biztosítható-e az andragógus-képzésben a kompetenciák fejlesztése? 3. Milyen egyéb akadályok leküzdése áll még előttünk? A 21. századra a tanulás számos ok miatt felértékelődött. A tanulási-tanítási rendszert alkotó alrendszerek megléte és biztonságos működése nélkülözhetetlen az eredményességhez (akár a személyi, tárgyi, vagy a szervezési, finanszírozási és egyéb feltételekről van szó). TANULÓK KLIENSEK KÖZVETÍTÉSI TECHNOLÓGIA TANULÁSIRÁNYÍTÓK A MŰKÖDÉST BIZTOSÍTÓ KISZOLGÁLÓ HÁTTÉR LOGISZTIKA ESZKÖZÖK ANYAGOK 2. ábra: A tanulási-tanítás folyamat, mint rendszer A pedagógus, az andragógus, a tanulásirányító informatikai és médiakompetenciájának megléte és minősége alapvetően befolyásolja a tanuló, a kliens minta- és modellkövetését. Hiánya lehetőséget teremt a tanulónál a hiány újratermeléséhez. A közoktatásban, a szak- 51
5 képzésben és a felsőoktatásban lezajlott szervezeti, tartalmi átalakítások, korszerűsítések ellenére sem lehetünk elégedettek az eredményekkel. Az általános iskolát befejező tanulók közül minden harmadik még ma is funkcionális analfabéta. A középiskolából kikerülők oktatástechnikai, számítástechnikai eszköztudása esetleges. Minőségét jelentősen befolyásolja a képzőintézményben működtetett szakmai, pedagógiai gyakorlat. A felsőoktatásban a pedagógus- és az andragógus képzés területén a feladat megkerülhetetlen. Hogyan függ össze mindez a jelenlegi témánkkal, különös tekintettel a digitális írástudatlansággal? Az írástudatlanság és a digitális analfabetizmus alapvetően egy kommunikációs eszköztudás hiánya. Ennek a készségnek a hiánya megakadályozza az ilyen eszköztudást igénylő kommunikációs térben történő kommunikációt. Ez olyan, mintha a gépkocsi vezetője úgy venne részt a közúti közlekedésben, hogy nem tudja olvasni és így nem ismeri a KRESZ táblák és feliratok jelrendszerét, üzenetét. Az írás létrejöttével válik lehetővé a kimondott gondolat pontos, tárgyiasított reprezentációja. A szó elszáll, az írás megmarad - tartja a mondás. Ezzel együtt a nyomtatott könyv korában a tudás hagyományos (verbális) átadásának funkcionalitása erősen csökken, De mi a helyzet az új technikák, technológiák megjelenésével? A rádió esetében az auditív csatorna, a televíziónál a vizualitás a domináns. Ma a számítógépek hálózatba illeszkedve elsősorban kommunikációs csomópontok, A globalizáció és a modernizáció lehetőségei olyan csúcstechnikák, rendszeralkalmazások (multimédia, Internet stb.) működtetését biztosíthatja, amely a hasznosító számára a hagyományos és a digitális írástudás nélkül nem lehetséges. 13 A kérdéskör vizsgálata különösen akkor válik izgalmassá, ha áttekintjük a képzési folyamat kockázati tényezői. Ezek lehetnek: A humán faktor: a tanuló és az oktató, akik kölcsönhatásban működnek. A környezet, az alkalmazott eszközök, anyagok. A működtetett tudásközvetítés. A technikai, technológiai biztonság. A kiszolgáló háttér, logisztika minősége. A tanulás támogatásának minősége. 14 Ezzel összefüggésben nem feledkezhetünk meg a tanulási szocializációról és a folyamatban működtetett szerepdominanciáról sem. A következmény az informatikai és digitális szoftveralkalmazások akadályainak megjelenése. Ezek lehetnek: A szereplők ragaszkodása a hagyományos szerepekhez (tanár, tanuló). Meghatározó az egy tankönyvből tanulás igénylése. A tanulási szocializációs gyakorlat a verbális tanulást és a tanár személyes jelenlétének igénylését erősíti (működés, szervezés, struktúra, társadalmi gyakorlat). Az új kompetenciák megalapozása a középfokú oktatásban esetleges, hiányos. A pedagógusképzésben és továbbképzésben esetleges a pedagógusok hiányzó kompetenciájának fejlesztése. A tudásközvetítési folyamatban a taneszközök alrendszerként működnek? Új (eszköz)tudás és új metodika szükséges. 13 Vö.: Nyíri Kristóf: Az írásbeliségről és néhány új médiumról. - In: Béres István Horányi Özséb (szerk.): A társadalmi kommunikáció 3.1. pp Vö.: Busznyák. J. Magyar. M. Nagy. S. Berke. J. (2006): Tools and Aims in the Instruction of Multimedia The Experiences and Morals of an Experiment, Third Central European Multimedia and Virtual Reality Conference Eger , ISBN:
6 Az eszközöket és szoftvereket hagyományos módon alkalmazzák (pl.: a ppt a táblai vázlatot váltja ki). A tanuló nem alkotótárs a tudáselsajátításban. A multimédia nem team-munkában készül. A új médiumok műfaji sajátosságai az alkalmazásnál még mindig háttérbe szorulnak. Arányaiban kevés az elektronikus, önálló tanulást támogató tananyag. Az elektronikus tananyagok szerzői jogdíj kérdései még ma is rendezetlenek. Úgy tűnik, mintha eltekintenénk néhány tanulásirányítási alapelvtől! Ezek: A tanuló minden élethelyzetben tanulóként, a tanulói szerepelvárásoknak megfelelően működik (életkortól, nemtől, beosztástól, munkakörtől stb. függetlenül). A tanulót az eredményesség érdekében tanulásképes állapotban kell hozni (célszerű figyelembe venni, hogy miközben a személyiség a tanulási folyamatban fizikai, biológiai, értelmi, érzelmi, pszichés stb. emberként vesz részt, eszköztudásának hiánya is akadálya lehet a sikeres tanulásnak). A tanulási szocializáció része a szocializációnak. Ezért a technológiai alapú tudáselsajátításban, tudásközvetítésben működtetett önálló tanulást is meg kell tanulni. A pedagógiai, andragógiai folyamatok és a bennük tevékenykedő szereplők változása természetesen nem történik automatikusan és párhuzamosan a környezet átalakulásával. A hatások ellenére a sokat hangoztatott szerepmódosulás, szerepváltozás, a pedagógiai, andragógiai paradigmaváltás még nem történt meg, elhúzódik. A szereplők még ragaszkodnak a klasszikus szerepműködtetéshez. Ebben a helyzetben érzik magukat biztonságban. Ezt igazolják az oktatók által működtetett tevékenységelemek, amelyek a tanulókkal való együttműködést erősítik a tanulási-tanítási folyamatban. Ezek: a kapcsolatteremtés és fenntartás, a közlés, a szerepvállalás, a tervezés és előrelátás, az elemzés és döntés, a szervezés és irányítás, az értékelés és értékképzés, a munkavégzés tanulása és tanítása, az empátia és a pedagógiai tapintat, a pedagógiai hatáskeltés. A 21. századi új kihívásokra adható válaszok a csak klasszikus megoldásokkal már nem eredményesek. Szükségszerű és nélkülözhetetlen követelményként jelentek meg a tanulásirányító kompetenciái: a személyiségi, a szociális (társas), a módszerbeli, a szakmai, az oktatáspolitikai, az értékválasztási, az európaiság, 53
7 az informatikai, az internetes-oktató szerep, mint kompetencia, a médiakompetencia. 15 Témánkat illetően néhány fogalmat célszerű az azonos értelmezés miatt pontosítani. 1. Az informatikai intelligencia: a változó informatikai helyzetekhez való alkalmazkodási és probléma-megoldási készség, az informatikai írástudáshoz kapcsolódó tudás-szervezési utak egyike. Egyfajta eszköz- és módszertudás, amellyel az adott pillanatban érvényes tudás megszerzése és működtetése is biztosítható. 2. Az informatikai kompetencia: az eszközkezelés, az információs navigáció (az információhalmazban való eligazodás és szelekció) és az informatikai probléma-helyzetekben való probléma-megoldási készség együttese Fontos annak tisztázása is, hogy mire legyenek képesek a médiakompetencia birtokosai. A média világából jövő információkat kezelni. Azokat megérteni, feldolgozni és megítélni. Bánni (alkalmazni, felhasználni, átalakítani, adaptálni, létrehozni stb.) ezekkel, a médiumokkal. Alkotóan beavatkozni a média folyamatokba. Folyamatos tájékozódással és tanulással lépést tartani a (hardver, szoftver) fejlesztésekkel. 17 Látszólag egyszerű, viszonylag gyorsan megoldható kompetenciafejlesztések ügyéről van szó. A dolog szépséghibája, hogy az elmúlt évtizedek technikai, technológiai fejlődésének üteme többszörösen meghaladta az ember, mint komplex rendszer fejlődésének ütemét. A különböző korcsoportok előzetes tudása és tapasztalata, illetve a csúcstechnika alkalmazásához való viszonya az életkori sajátosságok miatt eltérő. A tudásközvetítésben és a tudásátadásban pedig olyan egymással összefüggő metodikák, stratégiák alakultak ki, amelyek az eredményesség érdekében új eszköztudást és új módszertani alkalmazást igényelnek a felhasználótól, a tanulásirányítótól is. Ezek biztonságos működtetése a paradigmaváltás egyik meghatározó feltétele. Természetesen nem feledkezhetünk meg a tanulói kompetenciák fejlesztésének kérdéséről sem. Alapvetően arról van szó, hogy az új helyzetben másként és más hangsúllyal jelennek meg a tanulói önálló tudáskonstrukció képességének működtetési feltételei (lásd 3. ábra). Ezek lehetnek: Az alapvető kognitív és perszonális kompetenciák megfelelő szintű fejlettsége; A kialakult metakognitív képességek, amelyek hatékony tanulási stratégiák alkalmazását teszik lehetővé; A tanulásban való érdekeltség és a tananyag iránti érdeklődés. Az informatikai kompetencia és a média-kompetencia megfelelő szintű fejlettsége Vö.: Kraiciné dr. Szokoly Mária: Felnőttképzési módszertár. ÚMK. Budapest pp Vö.: i.m. pp Vö.: i.m. p Vö: i.m. p
8 Számítógéppel segített tanulás adattárolás adatfeldolgozás interaktivitás hipertext multimédia szimuláció virtuális valóság Internetes, webalapú tanulás hálózati kommunikáció nyitott információhordozók kiterjesztett valóság M-learning Távoktatás idő- és térbeli függetlenség, rugalmasság tanulás- és tanulóközpontúság célorientált tananyag önálló tanulás interaktivitás E-learning didaktikai tervezés modularitás rendszerintegráció HDTVlearning 3. ábra: Az elektronikus (mobil) tanulás összetevői 19 Melyek a sikeres tanulók tevékenységei a technológiai alapú tudáselsajátítás folyamatában? A következők lehetnek: A motiváció fenntartása (Miért fontos számunkra a tanulás a lifelong learning?). A tanulási feltételek biztosítottsága (eszközök, anyagok, használatuk). Időtervezés és megvalósítás. Rendszeresség. A megfelelő tanulási környezet kialakítása. A tanulásképes állapot biztosítása, folyamatos fenntartása. Személyiség és tevékenységfejlesztés (készségek, kompetenciák). Folyamatos kondicionálás. Ezzel együtt biztosítani kell az alkalmazás metodikai feltételeit is. Ezek lehetnek: A biztonságos és működőképes technikai feltételek megléte. A tanulási cél megvalósítását támogató szoftver biztosítása. Az alkalmazás módszertani feltételeinek, szervezési és technikai lehetőségeinek szinkronitása. A felhasználók eszköztudása, tanulásmódszertani és médiaismerete. Hogyan biztosítható a kompetenciafejlesztés, az új helyzetre való felkészítés a Kaposvári Egyetem Bolognai Képzési Programjában? Az informatikai tudás látszólag rendben van. Eltelt közel három évtized. A képzési folyamatok általában biztosítottak iskolai (intézményes) keretekben: a felkészülés, 19 Vö.: Komenczi Bertalan: Didaktika elektromagna? Az e-learning virtuális valóságai. 55
9 felkészítés, az oktatástechnikai, számítástechnikai alapozás és az oktatástechnológiai fejlesztés. Vagy mégsem? Az Andragógus BA képzésben az informatikai kompetencia fejlesztését segíti a számítástechnikai és oktatástechnikai alapozás. Fontos szerepe van a médiakompetencia fejlesztés előkészítésében a médiaismeret tantárgynak. Az oktatástechnológia felkészítés a felnőttképzés módszertana keretében történik. Külön multimédia-fejlesztési lehetőséget biztosít a Távoktatási fakultáció az MA-ra történő felkészülésben. Az Andragógus BA képzés tantárgyi lehetőségei: Tanulásmódszertan Informatikai alapok és alkalmazások Kommunikáció elmélete és gyakorlata Médiaismeret A felnőttképzés módszertana és eszközrendszere Távoktatás E-learning Közösségfejlesztés Kulturális kommunikáció A mai magyar média világa. Regionális és helyi média Távoktatás fakultáció (MA előzetes): ICT Multimédia, Távoktatás módszertana Kreatív Műhely 1., 2. Nyitott képzési laboratórium Összegzés helyett A bevezetőben vázolt előzmények az elmúlt évtizedekben végbement technikai-technológiai fejlődést és következményeit érintették a multimédia konferenciák össze-függésében. A fejlesztő műhelyek által elért eredmények ellenére sajátos tudásfejlődési helyzetképpel találkozunk a különböző képzési színtereken. Az informatikai- és a digitális (szoftver)alkalmazás akadályainak csökkentése és megszüntetése a feltett kérdésekre adható valóságos, cselekvésben megjelenő válaszokkal lehet csak eredményes. 20 A kérdések: 1. Működik-e szerepelsajátításhoz nélkülözhetetlen minta- és értékközvetítés a képzésekben? A működés esetleges. A változás a szerepek esetében is változtatást igényel. A megoldáshoz nem elegendő a csak autodidakta önfejlesztés. Szükséges a mesterségre történő képzési programban megjelenő, a technológiai alapú tudásközvetítésre, tanulásirányításra való felkészítés is. 2. Biztosítható-e az andragógus-képzésben a kompetenciák fejlesztése? Igen. A szak indítására összeállított képzési program már számolt ezzel a lehetőséggel. A tantárgyak kiválasztásánál felhasználtuk a művelődésszervező szakon szerzett tapasztalatokat. 3. Milyen egyéb akadályok leküzdése áll még előttünk? A szemléletváltás folytatása nélkülözhetetlen. Ez összefügg számos korábban nem ilyen élesen felvetődő problémával. 20 Vö.: Berke. J. Magyar. M. (2009): The History of Hungarian Applied Multimedia. The 3rd International Multi- Conference on Society. Cybernetics and Informatics - IMSCI 2009, Orlando. ISBN-13:
10 Arányaiban még mindig kevés az elektronikus, önálló tanulást támogató tananyag. A tanuló oldaláról is nélkülözhetetlen az alkalmazáshoz szükséges eszköztudás birtoklása. Az elektronikus tananyagok szerzői jogi kérdéskörének törvényi szabályozása még hiányos, esetleges, nem tökéletes. A kultúra csúcstechnika által felgyorsított demokratizálódása lehetővé teszi, hogy a korábban elkülönülő szerepkörök (alkotó, közvetítő, befogadó) a digitális, informatikai alkotások készítése, használata esetében egyszemélyben integrálódjanak, létezzenek. Ez egy újabb megoldásra váró komplex helyzet. A technológiai alapú tudáselsajátítás, tudásközvetítés csupán egy lehetőség a 21. század feladatmegoldásaiban. A digitális írástudás hiánya kirekeszti az önálló elektronikus tanulási folyamatból mindazokat, akik nem rendelkeznek ezzel az új eszköztudással. Számukra a kulcskompetenciák elsajátítása is problematikus. A helyzet kezeléséhez a szükséges minták és modellek nélkülözhetetlenek. A kirekesztés nélküli esély csak úgy biztosítható mindenki számára, ha az érintett szereplők elfogadják a változással járó változtatások szükségességét, és tevőlegesen vesznek részt az informatikai- és digitális (szoftver)alkalmazások akadályainak elhárításában. Felhasznált források [1] Béres István Horányi Özséb (szerk.): A társadalmi kommunikáció [2] Berke. J. Magyar. M. (2006): The History of Hungarian Applied Multimedia. Journal of Applied Multimedia. I/1., 2006, ISSN , [3] Berke. J. Magyar. M. (2009): The History of Hungarian Applied Multimedia. The 3rd International Multi-Conference on Society. Cybernetics and Informatics - IMSCI 2009, Orlando. ISBN-13: [4] Busznyák. J. Magyar. M. Nagy. S. Berke. J. (2006): Tools and Aims in the Instruction of Multimedia The Experiences and Morals of an Experiment, Third Central European Multimedia and Virtual Reality Conference Eger , ISBN: [5] Komenczi Bertalan: Didaktika elektromagna? Az e-learning virtuális valóságai In: Új Pedagógiai Szemle 2004/11. Komenczi-Didaktika.html-95k [6] Kozma Tamás: A történelem jövője. Ismerkedés az EU-val II. Budapest [7] Kraiciné dr. Szokoly Mária: Felnőttképzési módszertár. ÚMK. Budapest [8] Horányi Özséb: Az információs társadalom koncepciójától az információs kultúra felé. - In: Európai Szemmel Budapest. 1997/1 [9] Magyar Miklós: A nem pedagógus végzettségű oktatók tanulási és tanulásirányítási tevékenységének fejlesztése. Pedagógiai Doktori Iskolák I. Országos Tanácskozása Budapest május Kézirat. 10] Magyar Miklós: Pedagógiai jellemzők, tanulási tényezők a felnőttek tanulásában. In: Felnőttképzés. NSZFI. Budapest. 2008/1. [11] Sonnevend Júlia: A demokratikus kultúra elméletéhez VBDD-30k 57
MultiMédia az oktatásban
DR. MAGYAR MIKLÓS Az informatikai és a digitális (szoftver)alkalmazások akadályai Kaposvári Egyetem Csokonai Vitéz Mihály Pedagógiai Fıiskolai Kar, banfaibetti@t-online.hu Absztrakt: Közel három évtizede
Részletesebben"JÁTSZANI IS ENGEDD SZÉP, KOMOLY FIADAT!"
"JÁTSZANI IS ENGEDD SZÉP, KOMOLY FIADAT!" Magyar Miklós Kaposvári Egyetem Csokonai Vitéz Mihály Pedagógiai Főiskolai Kar 7400 Kaposvár, Guba Sándor u. 40. miklos@csoki.csvmtkf.hu Absztrakt: Az elmúlt másfél-két
RészletesebbenÖTÖDIK NEMZEDÉK: MULTIMÉDIA? dr. Magyar Miklós Kaposvári Egyetem
ÖTÖDIK NEMZEDÉK: MULTIMÉDIA? dr. Magyar Miklós Kaposvári Egyetem Mottó: Ha nem vagy része a megoldásnak, része vagy a problémának. (brit marketing alaptétel) Hogyan jelenik meg gondolkodásunkban a multimédia?
RészletesebbenA MULTIMÉDIA ÉS A MŰVELŐDÉSSZERVEZŐ KÉPZÉS 2
A MULTIMÉDIA ÉS A MŰVELŐDÉSSZERVEZŐ KÉPZÉS 2 Eszköz és cél összefonódása a multimédia oktatásban Egy kísérlet tapasztalatai és tanulságai Berke József 1 Busznyák k JánosJ 1 Magyar Miklós 2 1 - Pannon Egyetem,
RészletesebbenKÉRDÉSEK. dr. Magyar Miklós KAPOSVÁR
1 APOSVÁR ÉRDÉSE Hogyan él az alkalmazó, a felhasználó a multimédia, mint rendszeralkalmazás lehetőségével? Segíti-e a multimédia az önálló, autonóm tanulást? Milyen lehetőségek, megoldások támogatják
RészletesebbenZáróvizsga komplex tételsor villamos-mérnöktanár hallgatóknak - 2008 -
Záróvizsga komplex tételsor villamos-mérnöktanár hallgatóknak - 2008-1. tétel a. A nevelés szerepe az egyén és a társadalom életében. b. A didaktika fogalma, tárgya, helye a tudományok rendszerében c.
RészletesebbenKompetenciák fejlesztése a pedagógusképzésben. IKT kompetenciák. Farkas András f_andras@bdf.hu
Kompetenciák fejlesztése a pedagógusképzésben IKT kompetenciák Farkas András f_andras@bdf.hu A tanítás holisztikus folyamat, összekapcsolja a nézeteket, a tantárgyakat egymással és a tanulók személyes
RészletesebbenÚj kihívások a felnőttképzésben országos konferencia ELTE PPK 2012.10.15.
Új kihívások a felnőttképzésben országos konferencia ELTE PPK 2012.10.15. Mellearn Szekció Korszerű felsőoktatás? Hiányok és jó gyakorlatok a felsőoktatásban Kraiciné Szokoly Mária A felsőoktatásban dolgozók
RészletesebbenSZAKKÉPZÉS-PEDAGÓGIA
Szakkep tordelt 00.qxd 11/10/2006 10:07 AM Page 1 Dr. Lükô István SZAKKÉPZÉS-PEDAGÓGIA Struktúrák és fejlesztések a szakképzésben MÛSZAKI KIADÓ Szakkep tordelt 00.qxd 11/10/2006 10:07 AM Page 2 Lektorálta:
RészletesebbenTávoktatási tananyagok. fejlesztése
Távoktatási tananyagok 1 fejlesztése se Kérdések 1. Miért választotta a tárgyat? 2. Mire akarja használni a megtanultakat? 2 A tárgyról Célja, bemutatni: a távoktatás módszerét, rendszerét, a tananyagfejlesztés
RészletesebbenDR. MAGYAR MIKLÓS: A TANULÁS = ÉLETTEVÉKENYSÉG (Tanuló és/vagy médiaközpontú dominancia )
DR. MAGYAR MIKLÓS: A TANULÁS = ÉLETTEVÉKENYSÉG (Tanuló és/vagy médiaközpontú dominancia ) Tisztelt Elnök Asszony! Hölgyeim és Uraim! Jogosan merülhet fel Önökben a kérdés: Hogyan kerül a csizma az asztalra?
RészletesebbenFeladataink, kötelességeink, önkéntes és szabadidős tevékenységeink elvégzése, a közösségi életformák gyakorlása döntések sorozatából tevődik össze.
INFORMATIKA Az informatika tantárgy ismeretkörei, fejlesztési területei hozzájárulnak ahhoz, hogy a tanuló az információs társadalom aktív tagjává válhasson. Az informatikai eszközök használata olyan eszköztudást
RészletesebbenA multimédia hasznosításának médiapedagógiai és andragógiai kérdései
multimédia hasznosításának médiapedagógiai és andragógiai kérdései dr. agyar iklós andragógus, oktatástervező, tananyagfejlesztő, távoktatási szakértő miklos13@kabelnet.hu, mmiklos13@gmail.com bsztrakt:
RészletesebbenTanulás-szervezési innovációk a magyar felsőoktatásban
Menedzsment kultúra a felsőoktatásban III. Tanulás-szervezési innovációk a magyar felsőoktatásban Ollé János, tanársegéd ELTE PPK Oktatás-Informatikai Szakcsoport olle.janos@ppk.elte.hu 2008. május 9.
RészletesebbenA Trefort Ágoston Mérnökpedagógiai Központ szerepvállalása a projektben
TÁMOP-4.1.2.B.2-13/1-2013-0002 A műszaki és humán szakterület szakmai pedagógusképzésének és képzők hálózatának fejlesztése Tóth Péter A Trefort Ágoston Mérnökpedagógiai Központ szerepvállalása a projektben
RészletesebbenM5004 FELADATOK. f) elegendő előny esetén meg tudja kezdeni a program előkészítését, és a feltételek megteremtését ISMERETEK
M5004 FELDTOK Felnőttoktatási és képzési tevékenysége során alkotó módon alkalmazza a felnőttek tanulásának lélektani 4 törvényszerűségeit a) a felnőtt tanuló motiválására formális tanulmányai 5 során
RészletesebbenMÉRÉS KÖVETELMÉNY KIMENET RENDSZER
MÉRÉS KÖVETELMÉNY KIMENET RENDSZER A tanulási eredményeken alapuló szemlélet alkalmazási lehetőségei a köznevelési rendszerben With financial support from the European Union. TARTALOM ÉS KERET HARMONIZÁCIÓS
RészletesebbenA netgeneráció kihívásai Bedő Ferenc
A netgeneráció kihívásai Bedő Ferenc www.zalai-iskola.hu www.edidakt.hu Előzmények Figyelemfelhívás pozitív optimizmus Don Tapscott Mark Prensky Helyzetértékelés negatív realitás Netgeneráció 2010. kutatás
RészletesebbenVolatilitásváltozatosság. globalizáció. big data. digitális darwinizmus. lakóhelyváltások 7X. munkahelyváltások 6X. oktatás átalakulása
Trendek Technológiai változás technikai fejlődés: a 21. század = előző 20.000 év 2020-ra 200 milliárd okos eszköz az IoT-n 2030-ig online agy számítógép kapcsolat 4D nyomtatás Volatilitásváltozatosság
RészletesebbenAZ ÓBUDAI EGYETEM ÁLTAL A TÁMOP B.2-13/ PROJEKTBEN FEJLESZTETT ELEKTRONIKUS TANANYAGOK RENDSZERE
AZ ÓBUDAI EGYETEM ÁLTAL A TÁMOP 4.1.2.B.2-13/1-2013-0002 PROJEKTBEN FEJLESZTETT ELEKTRONIKUS TANANYAGOK RENDSZERE Tóth Péter Óbudai Egyetem, Trefort Ágoston Mérnökpedagógiai Központ 1 MILYEN MÉRNÖKTANÁR-KÉPZÉSBEN
RészletesebbenKompetencia alapú oktatás (tanári kompetenciák) 2015.04.09. NyME- SEK- MNSK N.T.Á
Kompetencia alapú oktatás (tanári kompetenciák) A kompetencia - Szakértelem - Képesség - Rátermettség - Tenni akarás - Alkalmasság - Ügyesség stb. A kompetenciát (Nagy József nyomán) olyan ismereteket,
Részletesebben"A felelős egyetem módszertani aspektusai" Április 21. Budapest, MellearN konferencia
"A felelős egyetem módszertani aspektusai" 2017. Április 21. Budapest, MellearN konferencia Képzési és kimeneti követelmények (16/2016 EMMI) Illeszkedés az Európai Uniós irányelvekhez: kompetenciák tudás
RészletesebbenSzakdolgozati témakörök
Szakdolgozati témakörök Oktatók Téma Gyenes Zsuzsa Andragógia BA Andragógia MA 1. Az időskori önkéntesség egyéni és/vagy társadalmi haszna. 2. Aktív állampolgárok nevelése - a közművelődés lehetőségei.
RészletesebbenDr. Szűts Zoltán Facebook a felsőoktatásban?
Dr. Szűts Zoltán Facebook a felsőoktatásban? A tudásgyárak technológiaváltása és humánstratégiája a felsőoktatás kihívásai a XXI. században A tanulási-tanítási környezetről folytatott vitákba, és a felsőoktatásról
RészletesebbenHALLGATÓI TÁMOGATÁSI RENDSZERBEN MŰKÖDTETHETŐ MULTIMÉDIÁS ALKALMAZÁSOK
HALLGATÓI TÁMOGATÁSI RENDSZERBEN MŰKÖDTETHETŐ MULTIMÉDIÁS ALKALMAZÁSOK Dr. Martinkó József egyetemi docens Kaposvári Egyetem ÁTK Szakképzés-pedagógiai pedagógiai és Társadalomtudományi Tanszék 2006.08.24-25
RészletesebbenA köznevelés digitális megújítása. Sipos Imre köznevelésért felelős helyettes államtitkár
A köznevelés digitális megújítása Sipos Imre köznevelésért felelős helyettes államtitkár 1 Az eredményes oktatási rendszer pillérei 1. 2. 3. Jó képességű tanárok Tanárok módszertani felkészültsége Egyenlőség/méltányosság
RészletesebbenTIOP-1.1.1.-09/1-2010-0188 A
Projektnyitó nap TIOP-1.1.1.-09/1-2010-0188 A pedagógiai módszertani reformot támogató informatikai infrastruktúra fejlesztése /tanulói laptop program/ A nyírábrányi Ábrányi Emil Általános Iskola Informatikai
RészletesebbenDigitális tartalmak, taneszközök oktatási gyakorlatban való használata
M e g ú j u l á s a k u l c s f o n t o s s á g ú t e r ü l e t e k e n! " M i n d e n k i m á s, e g y e d i é s f o n- t o s, Digitális tartalmak, taneszközök oktatási gyakorlatban való használata A
RészletesebbenAZ ICT A MULTIMÉDIA ALKALMAZÁSÁNAK MÓDSZERTANI KÉRDÉSEI
AZ ICT A MULTIMÉDIA ALKALMAZÁSÁNAK MÓDSZERTANI KÉRDÉSEI dr. Magyar Miklós nyugalmazott tanszékvezető, főiskolai docens Kaposvári Egyetem Pedagógiai Kar Tel: 06 82/822-991, +30 20/9777-389 e-mail: mmiklós13@gmail.com
RészletesebbenMi legyen az informatika tantárgyban?
Mi legyen az informatika tantárgyban? oktatás fő területei: digitális írástudás; számítástudomány; információs technológiák. Digitális írástudás szövegszerkesztés, adat vizualizáció, prezentáció, zeneszerkesztés,
RészletesebbenKompetencia alapú angol nyelvi tanító szakirányú továbbképzési szak képzési és kimeneti követelményei
Kompetencia alapú angol nyelvi tanító szakirányú továbbképzési szak képzési és kimeneti követelményei 1. A szakirányú továbbképzési szak megnevezése: Kompetencia alapú angol nyelvi tanító 2. A szakképzettség
RészletesebbenKORSZERŰ KOMPETENCIA- ÉS KÉSZSÉGFEJLESZTŐ OKTATÁSI ÉS KÉPZÉSI MÓDSZEREK KÖNYVTÁRI ALKALMAZÁSA VÁCZY ZSUZSA SZOMBATHELY, OKTÓBER 1.
KORSZERŰ KOMPETENCIA- ÉS KÉSZSÉGFEJLESZTŐ OKTATÁSI ÉS KÉPZÉSI MÓDSZEREK KÖNYVTÁRI ALKALMAZÁSA VÁCZY ZSUZSA SZOMBATHELY, 2018. OKTÓBER 1. A KOMPETENCIA ALAPÚ OKTATÁS, KÉPZÉS Az Európai Parlament és Tanács
RészletesebbenMAGYARORSZÁG DIGITÁLIS OKTATÁSI STRATÉGIÁJA
MAGYARORSZÁG DIGITÁLIS OKTATÁSI STRATÉGIÁJA DEBRECEN, 2018. ÁPRILIS 14. HORVÁTH ÁDÁM DIVÍZIÓVEZETŐ DIGITÁLIS PEDAGÓGIAI MÓDSZERTANI KÖZPONT VÁLTOZÓ MUNKAERŐPIACI IGÉNYEK VÁLTOZÓ MUNKAERŐPIACI IGÉNYEK A
RészletesebbenAZ ISKOLAI PÁLYAORIENTÁCIÓS TEVÉKENYSÉGHEZ SZÜKSÉGES KOMPETENCIÁK
AZ ISKOLAI PÁLYAORIENTÁCIÓS TEVÉKENYSÉGHEZ SZÜKSÉGES KOMPETENCIÁK FELSŐOKTATÁSI KIHÍVÁSOK ALKALMAZKODÁS STRATÉGIAI PARTNERSÉGBEN 12. MELLEARN KONFERENCIA BUDAPESTI CORVINUS EGYETEM, 2016. ÁPRILIS 22. Hegyi-Halmos
RészletesebbenNagy Regina Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft elearning Igazgatóság
Az IKT fejlesztési folyamat-szaktanácsadó, valamint az IKT mentor szaktanácsadó felkészítése a digitális kompetencia fejlesztés támogatására Nagy Regina Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft elearning
Részletesebbenelearning TAPASZTALATOK ÉS TERVEK A ZRÍNYI MIKLÓS NEMZETVÉDELMI EGYETEMEN
elearning TAPASZTALATOK ÉS TERVEK A ZRÍNYI MIKLÓS NEMZETVÉDELMI EGYETEMEN Vörös Miklós Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem Távoktatási Koordinációs Központ AKI MA HOMOKBA DUGJA A FEJÉT, HOLNAP CSIKORGATJA
RészletesebbenDIGITÁLIS TÖRTÉNETMESÉLÉS ÉS KITERJESZTETT VALÓSÁG ÚJSZERŰ LEHETŐSÉGEK AZ IDEGENNYELV OKTATÁSBAN. Fehér Péter PhD Czékmán Balázs Aknai Dóra Orsolya
DIGITÁLIS TÖRTÉNETMESÉLÉS ÉS KITERJESZTETT VALÓSÁG ÚJSZERŰ LEHETŐSÉGEK AZ IDEGENNYELV OKTATÁSBAN Fehér Péter PhD Czékmán Balázs Aknai Dóra Orsolya A DIGITÁLIS TÖRTÉNETMESÉLÉS (DIGITAL STORYTELLING) Történetmesélés
RészletesebbenA XXI. század módszerei a könyvvizsgálók oktatásában avagy a digitális kompetenciák és digitális tanulás fejlesztése
XXV. ORSZÁGOS KÖNYVVIZSGÁLÓI KONFERENCIA 2017. SZEPTEMBER 7-8. A XXI. század módszerei a könyvvizsgálók oktatásában avagy a digitális kompetenciák és digitális tanulás fejlesztése Madarasiné Dr. Szirmai
RészletesebbenTovábbképzés megnevezése Szervező neve Alapítási eng. sz.
Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Melléklet B. Tanulói tevékenységek támogatása interaktív IKT eszközökkel A digitális tábla alkalmazása a tanítás-tanulás folyamatában ÖNKONET Szolgáltató és Tanácsadó
RészletesebbenINNOVATÍV ISKOLÁK FEJLESZTÉSE TÁMOP /
BESZÁMOLÓ A PÁLYÁZAT CÉLJA A gazdaság igényeinek megfelelő képzettséggel, képességekkel rendelkező munkavállalók neveléséhez való hozzájárulás. A társadalmi, gazdasági és technológiai változásokra való
RészletesebbenTananyagfejlesztés. Ki? Miért? Minek? Kinek?
Tananyagfejlesztés Ki? Miért? Minek? Kinek? Témák Mi a tananyag? Különböző megközelítések A tananyagfejlesztés tartalmának, szerepének változása Tananyag a kompetencia alapú szakképzésben Feladatalapú
RészletesebbenSZEREPVÁLTOZÁSOK? KOMPETENCIÁK. KOCKÁZATI TÉNYEZŐK
Magyar Miklós SZEREPVÁLTOZÁSOK? KOMPETENCIÁK. KOCKÁZATI TÉNYEZŐK Három és fél évtized telt el a képesítés nélküli pedagógus (tanító, tanár, szakoktató) működtetésének megszüntetésétől a képesítés nélküli
Részletesebbenelearning helyzetkép az informatikai szakképzésben
elearning helyzetkép az informatikai szakképzésben Váradi Antal szakmai főtanácsadó 4. elearning Fórum 2004. június 16. Informatikai és hírközlési szakképzés jelenlegi legfontosabb feladatai Az IHM - 2004.
RészletesebbenDigitális Oktatási Stratégia
Budapest, 2016. szeptember 27. Digitális Oktatási Stratégia Az informatika tantárgytól a digitális oktatás felé A DOS megalapozása Változó munkaerőpiaci igények A DOS megalapozása Változó munkaerőpiaci
RészletesebbenA pedagógusképzés és -továbbképzés rendszerének összhangja, a felsőoktatási intézmények szerepe a pedagógustovábbképzésben
A pedagógusképzés és -továbbképzés rendszerének összhangja, a felsőoktatási intézmények szerepe a pedagógustovábbképzésben dr. Rádli Katalin szakmai főtanácsadó Oktatásügy és pedagógus-továbbképzés Pedagógusképzés
RészletesebbenTanácsadási tartalmak az andragógia szakosok képzésében
Tanácsadási tartalmak az andragógia szakosok képzésében 14. MellearN Nemzeti és Nemzetközi Lifelong Learning Konferencia 2018. 04.19-20. Debrecen Márkus Edina Ph.D Debreceni Egyetem Bölcsészettudományi
Részletesebbenelearning a tanítóképzésben
elearning a tanítóképzésben Papp Gyula (pappgy@kfrtkf.hu) Dr. Cserhátiné Vecsei Ildikó (vecsei@kfrtkf.hu) Kölcsey Ferenc Református Tanítóképző Főiskola NETWORKSHOP 2005. Szeged március 30. - április 1.
RészletesebbenA projekt rövid áttekintése. 1. Előzmények
A projekt rövid áttekintése 1. Előzmények Érd Megyei Jogú Város Önkormányzata 2008-ban elkészítette a közoktatási intézményeire vonatkozó esélyegyenlőségi helyzetelemzésen alapuló Esélyegyenlőségi Tervét.
RészletesebbenKépzési igények a MELLearN Felsőoktatási Hálózatban
Képzési igények a MELLearN Felsőoktatási Hálózatban Sass Judit (BCE) - judit.sass@uni-corvinus.hu Bodnár Éva (BCE) - eva.bodnar@uni-corvinus.hu Kálmán Anikó (BME) - drkalmananiko@gmail.com Célok, előzmények
RészletesebbenÁltalános kompetenciák helye és szerepe a képesítésben és a tanulási tanítási folyamatban. Vámos Ágnes (ELTE)
Általános kompetenciák helye és szerepe a képesítésben és a tanulási tanítási folyamatban Vámos Ágnes (ELTE) 1. Általános kompetenciák helye és szerepe a képesítésben és a tanítási tanulási folyamatban
RészletesebbenKulcskompetenciák kereszttüzében Az idegennyelv-tanulás és az ICT kapcsolata egy olasz multimédiás tananyagon keresztül
Kulcskompetenciák kereszttüzében Az idegennyelv-tanulás és az ICT kapcsolata egy olasz multimédiás tananyagon keresztül Istókovics Nóra KE-CSPFK Művelődésszervező szak Az előadás célja: Az ICT fontosságának
RészletesebbenTisztelt Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság!
Tisztelt Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság! Élve az Médiatanács által elfogadott és február 1-től 45 napon át érvényben lévő javaslattételi lehetőséggel, az alábbiakban összefoglaljuk a Közszolgálati
RészletesebbenBihari Sándorné Pedagógiai intézményértékelési tanácsadó
Bihari Sándorné Pedagógiai intézményértékelési tanácsadó A képzési idő: 2 félév A képző: Kodolányi János Főiskola A szakirányú továbbképzési szakon végzettek ismerik: - a pedagógiai értékelés hazai és
RészletesebbenA könyvtárak, mint tanulási terek
A könyvtárak, mint tanulási terek Partnerség az egész életen át tartó tanulásban WORKSHOP Nyíregyháza 2008.Június 5. A könyvtár mindenkori feladata volt és lesz a tanulás segítése Klasszikus szolgáltatóként:
RészletesebbenTársasági képzések az üzleti stratégia szolgálatában
Társasági képzések az üzleti stratégia szolgálatában Budapest, 2010. március 25. PSZE HR Szakmai nap Előadó: Kalocsai Katalin Oktatási Központ Alapok A humán n tőke t elemei képzettség végzett munkával
RészletesebbenIII. ORSZÁGOS SZAKTANÁCSADÓI KONFERENCIA BUDAPEST FEBRUÁR 8.
III. ORSZÁGOS SZAKTANÁCSADÓI KONFERENCIA BUDAPEST 2018. FEBRUÁR 8. KIHÍVÁSOK ÉS ÚJDONSÁGOK A DIGITÁLIS SZAKTANÁCSADÁS TERÜLETÉN A KÖZNEVELÉS KERETRENDSZERÉHEZ KAPCSOLÓDÓ MÉRÉSI- ÉRTÉKELÉSI ÉS DIGITÁLIS
RészletesebbenAz e-learningben rejlő lehetőségek és buktatók a felsőoktatásban és a szakképzésben
GDF ILIAS Gábor Dénes Főiskola Elektronikus TávOktatási Rendszer http://ilias.gdf.hu Az e-learningben rejlő lehetőségek és buktatók a felsőoktatásban és a szakképzésben Szász Antónia Gábor Dénes Főiskola,
RészletesebbenA nevelés-oktatás tervezése I.
A nevelés-oktatás tervezése I. Pedagógia I. Neveléselméleti és didaktikai alapok NBÁA-003 Hunyady Györgyné M. Nádasi Mária (2004): Pedagógiai tervezés. Pécs, Comenius Bt. Kotschy Beáta (2003): Az iskolai
RészletesebbenTakács Katalin - Elvárások két értékelési területen. Az értékelés alapját képező általános elvárások. Az értékelés konkrét intézményi elvárásai
Terület Szempont Az értékelés alapját képező általános elvárások Az értékelés konkrét intézményi elvárásai Alapos, átfogó és korszerű szaktudományos és szaktárgyi tudással rendelkezik. Kísérje figyelemmel
RészletesebbenBESZÁMOLÓ A HEFOP 3.1.3/05/01 A KOMPETENCIA-ALAPÚ OKTATÁS ELTERJESZTÉSE CÍMŰ PÁLYÁZAT ESEMÉNYEIRŐL
BESZÁMOLÓ A HEFOP 3.1.3/05/01 A KOMPETENCIA-ALAPÚ OKTATÁS ELTERJESZTÉSE CÍMŰ PÁLYÁZAT ESEMÉNYEIRŐL A kompetencia-alapú oktatás megvalósítása a fényeslitkei és tiszakanyári iskolákban HEFOP-3.1.3-05/1.-2005-10-0312/1.0
Részletesebben1. TANULÁS 1.1. Biztonságos eszközhasználat, felelős tartalomkezelés A felmérés eredményének összegzése 2-3- mondatban, egy bekezdésben.
INFORMATIKAI STRATÉGIA (SABLON JAVASLAT) (Jövőkép vagy küldetésnyilatkozat, lehet azonos a Pedagógiai programéval, ha abban is van IKT) Iskolánk a 21. századi élet és munkakörülmények közötti boldogulásra
RészletesebbenA PEDAGÓGIAI JÓ GYAKORLAT
XXI. Századi Közoktatás (fejlesztés, koordináció) II. szakasz TÁMOP-3.1.1-11/1-2012-0001 A PEDAGÓGIAI JÓ GYAKORLAT JELLEGZETESSÉGEK A HAZAI GYAKORLAT TÜKRÉBEN A nevelés-oktatás fejlesztése, komplex pilot
Részletesebben2.3 A SZTENDERDEK 0-5. SZINTJEI. 0. szint. Készítették: Tókos Katalin Kálmán Orsolya Rapos Nóra Kotschy Andrásné Im
A TÁMOP 4.1.2-08/1/B pályázat 13. "Módszertani sztenderdek kidolgozása a pedagógusjelöltek pályaalkalmasságára és a képzés eredményességére irányuló kutatásokhoz" című alprojekt 2.3 A SZTENDERDEK 0-5.
RészletesebbenKétegyháza KOMP-ra száll
Kétegyháza KOMP-ra száll Fekete Gabriella projektmenedzser Kétegyháza nagyközség Tartalmi-módszertani változás szükségessége Nemzeti alaptanterv Alapdokumentumok OKM Közoktatás-fejlesztési Stratégiája
RészletesebbenTársadalomismeret. Hogyan tanítsunk az új NAT szerint? Nemzeti Közszolgálati és Tankönyv Kiadó Zrt. Králik Tibor fejlesztő
Nem az számít, hány könyved van, hanem az, hogy milyen jók a könyvek. SENECA Hogyan tanítsunk az új NAT szerint? Társadalomismeret Nemzeti Közszolgálati és Tankönyv Kiadó Zrt. Králik Tibor fejlesztő 1
RészletesebbenCogito Általános Művelődési Központ TÁMOP 3.1.5-09/A-2-2010-0417 Projektzáró tanulmány. Projektzáró tanulmány
Projektzáró tanulmány 1 Projektzáró tanulmány Az elvégzett képzés főbb jellemzői Az elvégzett képzés neve: Egyéni bánásmód differenciált tanulásszervezés pedagógus szakvizsgára felkészítő szakirányú továbbképzés
RészletesebbenPARADIGMAVÁLTÁS A KÖZOKTATÁSBAN MOST VAGY SOHA?!
PARADIGMAVÁLTÁS A KÖZOKTATÁSBAN MOST VAGY SOHA?! ÁDÁM PÉTER NEMZETI PEDAGÓGUS KAR TANÉVNYITÓ SZAKMAI NAP 2016. AUGUSZTUS 29. Előzmények 1868 Eötvös József kötelező népoktatás (66 %) 1928 Klebelsberg K.
RészletesebbenA kommunikációs és digitális kompetenciák szerepe és hatása a CARMA projektben
Dr. habil. Szűts Zoltán BME A kommunikációs és digitális kompetenciák szerepe és hatása a CARMA projektben Változó világban 2016-1-HU01-KA202-022981 Változó világban Az információs társadalomban a munkaerőpiacon
RészletesebbenAz újmédia alkalmazásának lehetőségei a tanulás-tanítás különböző színterein - osztálytermi interakciók
Az újmédia alkalmazásának lehetőségei a tanulás-tanítás különböző színterein - osztálytermi interakciók Borbás László Eszterházy Károly Egyetem, Vizuálisművészeti Intézet, Mozgóképművészeti és Kommunikációs
RészletesebbenA KÉPZÉS VÉGÉN, A PÁLYA KEZDETÉN REGIONÁLIS SZAKMAI SZOLGÁLTATÁSOK, FEJLESZTÉSEK A KÖZOKTATÁSBAN ÉS A PEDAGÓGUSKÉPZÉSBEN. Dr.
A KÉPZÉS VÉGÉN, A PÁLYA KEZDETÉN REGIONÁLIS SZAKMAI SZOLGÁLTATÁSOK, FEJLESZTÉSEK A KÖZOKTATÁSBAN ÉS A PEDAGÓGUSKÉPZÉSBEN Dr. Iker János A pedagógusképzés alapvetı problémái közül kettı Hiányzik: kutatásra,
RészletesebbenCSÜTÖRTÖK (NOVEMBER 8.) Plenáris ülés CSÜTÖRTÖK (NOVEMBER 8.) Szimpóziumok
CSÜTÖRTÖK (NOVEMBER 8.) 9.00-13.00 9.00-10.00 BME Q épület Aula Regisztráció Plenáris ülés 10.00-12.00 Q2 Heller Farkas terem Péceli Gábor BME rektor köszöntője Benedek András megnyitója Lesley Wilson:
RészletesebbenHavas Péter igazgató Országos Közoktatási Intézet Szentendre, december 12.
A helyi környezeti nevelési program oktatáspolitikai vonatkozásai Havas Péter igazgató Havasp@oki.hu Országos Közoktatási Intézet Szentendre, 2003. december 12. Miről szól ez az előadás? A közoktatás fejlesztés
RészletesebbenTÁMOP 3.1.4/08/2 azonosítószámú Kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés Innovatív intézményekben című pályázat
TÁMOP 3.1.4/08/2 azonosítószámú Kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés Innovatív intézményekben című pályázat A pályázat célja: a sikeres munkaerő - piaci alkalmazkodáshoz szükséges, az egész életen
RészletesebbenAz elektronikus tanulási környezet pedagógiai kérdéseivel foglalkozó kutatási eredményeink
MELLearN - EULLearN 3. Magyar Nemzeti és Nemzetközi Lifelong Learning Konferencia Korszer tanítási-tanulási környezetek a lifelong learning támogatására 2007. április 13. Az elektronikus tanulási környezet
RészletesebbenVidékiné Reményi Judit PhD A szaknyelvoktatás és a digitális pedagógia kapcsolódási pontjai
Vidékiné Reményi Judit PhD A szaknyelvoktatás és a digitális pedagógia kapcsolódási pontjai A tudásgyárak technológiaváltása és humánstratégiája a felsőoktatás kihívásai a XXI. században Az előadás áttekintése
RészletesebbenDIGITÁLIS KOMPETENCIA FEJLESZTÉSE TANÍTÁSI ÓRÁKON
DIGITÁLIS KOMPETENCIA FEJLESZTÉSE TANÍTÁSI ÓRÁKON Juhász Gabriella A digitális kompetencia fogalma A digitális kompetencia az elektronikus média magabiztos és kritikus alkalmazása munkában, szabadidőben
RészletesebbenPTE PMMIK, SzKK Smart City Technologies, BimSolutions.hu 1
BEMUTATKOZÁS Diploma (2009) Építészirodai munka, tervezési gyakorlat VICO vcs, (vce), pl, trainer (2010) PhD tanulmányok + oktatás Kutatócsoport + saját projektek (2014) BimSolutions.hu 1 BIM FELHASZNÁLÁSI
RészletesebbenDigitális kultúra, avagy hová lett az informatika az új NAT-ban? Farkas Csaba
Digitális kultúra, avagy hová lett az informatika az új NAT-ban? Farkas Csaba farkas.csaba@uni-eszterhazy.hu Áttekintés A digitális átalakulás nem választás kérdése: olyan elkerülhetetlen jelenség, amelyre
RészletesebbenPályaorientációs program: a megfelelő szak- és szakmaválasztás támogatása
Pályaorientációs program: a megfelelő szak- és szakmaválasztás támogatása András István Balázs László Rajcsányi Molnár Mónika Szabó Csilla Marianna Dunaújvárosi Egyetem 14. MELLearn Konferencia Debrecen,
RészletesebbenNetworkshop XVIII. Országos Konferencia
Networkshop 2009 XVIII. Országos Konferencia Szegedi Tudományegyetem, JATIK 17. 1. oldal Az informatikai kompetencia fejlesztése a Magyar Posta munkavállalói körében Megújuló szakképzés Vigh György informatikai
RészletesebbenOKTATÁSTECHNOLÓGIÁK AZ ÉLETHOSSZIG TARTÓ TANULÁSBAN
OKTATÁSTECHNOLÓGIÁK AZ ÉLETHOSSZIG TARTÓ TANULÁSBAN Jozef Polák Univerzita Konštantína Filozofa Drážovská 4, SK-949 74 Nitra jpolak@ukf.sk Absztrakt: Az időtől, a távolságtól, a korosztályoktól, valamint
RészletesebbenAktuális TÁMOP közoktatás fejlesztési pályázatok. Hajdúszoboszló, 2010. október 20.
Aktuális TÁMOP közoktatás fejlesztési pályázatok Hajdúszoboszló, 2010. október 20. Aktuális pályázatok kategóriái Megjelentetésre váró közoktatási pályázati konstrukciók: 2010-ben terveink szerint 3 (TÁMOP
RészletesebbenNemzetközi perspektívából a statisztika oktatásáról
Nemzetközi perspektívából a statisztika oktatásáról statisztikai jártasság és oktatás problémák és kihívások Dr. Kovács Péter Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar pepe@eco.u-szeged.hu Tartalom
RészletesebbenNeveléselmélet Oktatáspolitikai válaszok 1
Neveléselmélet Oktatáspolitikai válaszok 1 Az oktatás rendszer négy szektora Közoktatás 2008. 02. 19. Tanárképzés erőssége: JPN tanárképzés bemutatása Felsőoktatás : átalakulása, tanárképzés változása
RészletesebbenFekete István Iskola felkészül a referencia intézményi feladatokra. Továbbképzési emlékeztető:
TÁMOP-3.1.7-11/2-2011-0524 Fekete István Iskola felkészül a referencia intézményi feladatokra Projekt kezdete: 2012 aug. 1 Projekt vége 2012. május 31. Továbbképzési emlékeztető: 1. Változásmenedzselés
RészletesebbenPROJEKTTERV. Kovács Róbert Péterné. Technika, életvitel és gyakorlat
PROJEKTTERV 1. A projekt adatai: A projekt címe: A projekttervet készítette: A projekt megvalósításának helye: Tantárgy: Tantárgyi koncentráció: A víz szerepe az ember életében Víztakarékos megoldások
RészletesebbenÚjhartyáni Német Nemzetiségi Általános Iskola IKT helyzetelemzés
Újhartyáni Német Nemzetiségi Általános Iskola IKT helyzetelemzés Készítette: Imréné Lukácsi Ildikó IKT helyzetelemző, tanácsadó Cegléd, 2009. július Tartalomjegyzék Az IKT eszközök alkalmazására és a pedagógusok
RészletesebbenAlapszintű számítástechnikai ismeretek pedagógusoknak 30 óra. Továbbképzési tájékoztató 2017.
Alapszintű számítástechnikai ismeretek pedagógusoknak 30 óra Akkreditált pedagógus-továbbképzés Alapítási engedély nyilvántartási száma: 575-2/2017. (e-learning képzés) Továbbképzési tájékoztató 2017.
RészletesebbenTUDATOS FOGYASZTÓ KOMPETENCIAFEJLESZTÉS A DIGITÁLIS NEMZETI FEJLESZTÉSI TERVBEN HORVÁTH VIKTOR FŐOSZTÁLYVEZETŐ
TUDATOS FOGYASZTÓ KOMPETENCIAFEJLESZTÉS A DIGITÁLIS NEMZETI FEJLESZTÉSI TERVBEN HORVÁTH VIKTOR FŐOSZTÁLYVEZETŐ Digitális Nemzet Fejlesztési Program 1631/2014. (XI. 6.) Korm. határozat a Digitális Nemzet
RészletesebbenNemzetközi hagyományok szerepe a XXI. századi protokollban, a protokoll oktatás mai helyzete
Nemzetközi hagyományok szerepe a XXI. századi protokollban, a protokoll oktatás mai helyzete Budapesti Kommunikációs és Üzleti Főiskola konferenciája 2014. május 9. Budapest Vitaindító előadás Nagy József
RészletesebbenDigitális kompetenciák fejlesztése a pedagógus-továbbképzésben
Digitális kompetenciák fejlesztése a pedagógus-továbbképzésben Könczöl Tamás igazgató elearning Igazgatóság Sulinet etanulás Módszertani és Kompetencia Központ Educatio KHT. IKT - Információs és Kommunikációs
RészletesebbenDR. ZACHÁR LÁSZLÓ PHD.
DR. ZACHÁR LÁSZLÓ PHD. FŐISKOLAI TANÁR KUTATÁSI TERÜLETEK A HAZAI FELNŐTTKÉPZÉS FUNKCIÓI, FEJLŐDÉSE, HATÉKONYSÁGA A SZAKKÉPZÉS MODULÁRIS ÉS KOMPETENCIA ALAPÚ FEJLESZTÉSE A KULCSKOMPETENCIÁK SZEREPE A SZEMÉLYISÉG
RészletesebbenNYÍLT NAP ORVOS- ÉS EGÉSZSÉGTUDOMÁNYI SZAKFORDÍTÓ TOLMÁCS ÉS EGÉSZSÉGTUDOMÁNYI SZAKNYELVI KOMMUNIKÁTOR
NYÍLT NAP 2017. 04. 27. ORVOS- ÉS EGÉSZSÉGTUDOMÁNYI SZAKFORDÍTÓ TOLMÁCS ÉS EGÉSZSÉGTUDOMÁNYI SZAKNYELVI KOMMUNIKÁTOR Dr. Demeter Éva szakvezető, egyetemi docens SZTE ÁOK Orvosi Szaknyelvi Kommunikációs
RészletesebbenIntézkedési terv intézményi tanfelügyeleti látogatás után
Intézmény neve: Marianum Német Nemzetiségi Nyelvoktató Általános Iskola Intézmény OM azonosítója: 037326 Intézményvezető neve: Takácsné Tóth Alice Noémi Intézményvezető oktatási azonosítója: 76215132822
RészletesebbenPROGRAM. Oktatás-Informatika-Pedagógia Konferencia 2019 Debrecen február :45-13:30 TEMATIKUS SZEKCIÓ-ELŐADÁSOK I.
PROGRAM Oktatás-Informatika-Pedagógia Konferencia 2019 Debrecen 2019. február 15. 9:30-10:30: REGISZTRÁCIÓ 10:30-10:45 KÖSZÖNTÉS, MEGNYITÓ 10:45-11:30 PLENÁRIS ELŐADÁS Z. Karvalics László Hogyan kapcsolódhat
RészletesebbenMédia- és közszolgálati kommunikáció szakirányú továbbképzési szak
Nemzeti Közszolgálati Egyetem Vezető- és Továbbképzési Intézet Média- és közszolgálati kommunikáció szakirányú továbbképzési szak Képzési és Kimeneti Követelmények (KKK) Szakfelelős: Dr. Antal Zsolt PhD
RészletesebbenA duális képzés felsőoktatásban betöltött innovációs szerepe
A duális képzés felsőoktatásban betöltött innovációs szerepe Dr. Török Erika MELLearN Konferencia 2017. április 20-21. Budapest A tudás a jövő üzemanyaga Az innováció fogalmának értelmezése Schumpeter
RészletesebbenAz informatika mint kihívás : a falak nélküli könyvtár jövője. Dr. Dani Erzsébet EJF NIIF-konferencia, Kaposvár április 28.
Az informatika mint kihívás : a falak nélküli könyvtár jövője Dr. Dani Erzsébet EJF NIIF-konferencia, Kaposvár 2011. április 28. budani@vipmail.hu Vízió 1998 Alice csodaországa 2011 A kérdés: Alice csupa-online
RészletesebbenÁGAZATI SZAKMAI ÉRETTSÉGI VIZSGA PEDAGÓGIA ISMERETEK EMELT SZINTŰ SZÓBELI VIZSGA MINTAFELADATOK ÉS ÉRTÉKELÉSÜK
06. OKTÓBER PEDAGÓGIA ISMERETEK EMELT SZINTŰ SZÓBELI VIZSGA MINTAFELADATOK ÉS ÉRTÉKELÉSÜK 06. OKTÓBER. tétel Mutassa be a pedagógia fogalmát, célját, tárgyát, feladatát! (Témakör: Általános pedagógia)
RészletesebbenAz Információs és Kommunikációs Technológia (IKT) módszertani lehetőségei. Az interaktív tábla alkalmazása az óvodai folyamatok támogatásában
Az Információs és Kommunikációs Technológia (IKT) módszertani lehetőségei Az interaktív tábla alkalmazása az óvodai folyamatok támogatásában Nagy Ildikó Mária tehetségfejlesztő szaktanácsadó Budapesti
Részletesebben