Munkaanyag a GMO- val kapcsolatban A munkaanyag az alábbi célokból készült: hogy a GM témában történt újabb fejlesztésekrıl nyújtson tájékoztatást, fıként az EUban hogy hangsúlyozza azokat a témákat, melyek a COPA-COGECA nézete szerint nyitva maradtak, például a gazdálkodók, illetve szövetkezeteik álláspontja hogy kikövezze az utat a szektorok közötti vitához a COPA-COGECA-ban, felkészülésként a jövıbeni határidıkre. A munkaanyag rendszeresen frissítésre és/ vagy kiegészítésre kerül, ahogy további változások megkívánják. 1. Újabb Fejlesztések 1.1. Világszerte: Termesztés és engedélyezés: Világszerte növekszik a termesztı terület: 2007-ben 114.3 millió ha. 2006-ban az összesen 102 millió hektárból 70 millió ha-on (majdnem 70%) herbicid toleráns GM növényeket termesztettek, 19 millió ha-on rovarölı szer toleráns GM növényeket, 12,9 millió ha-on a kettı kombinációját, és 0,1%-on vírusrezisztens fajtákat. Fıként kukorica, szója, repce és gyapot, de cukkíni, lucerna, papaya, paradicsom, burgonya, dohány, paprika és szegfő is termesztésre került. Az ipar igényeihez igazodva 200-250 fajtát engedélyeztek világszerte. Ez a szám évente 20 új fajtával nı, nem számítva a kísérleteket és az új tulajdonságokat. Kérdés: Várhatóan mikorra lesznek új GMO típusok (különféle jelleggel, más tulajdonságokkal)? Mi lesz ezek hatása? 1.2. EU-szinten Termelés: Az Európai Unióban a 27 tagországból 6-ban termesztenek GMO-t: három kukoricatípust engedélyeztek 1997/1998-ban termesztésre (Bt176, T25, és a MON 810, melyet egyedüliként használnak szántóföldön). Azóta nem engedélyezett GMO-t termesztésre az EU. 2007 elején 51 MON 810 eredető fajtát vettek fel a Közös Katalógus mezıgazdasági növényfajai közé. Import: Az 1829/2003. Rendelet keretében 50 igénylés érkezett, majdnem mind EU-ba történı importra irányult: 8 kérelmet pozitívan véleményezett az EFSA, a többi továbbra is várakozik, illetve kockázat elemzéseken megy keresztül. Az EU rendkívül kiszolgáltatott helyzetben van növényi fehérje behozatal szempontjából (közel 75% import). Az import leginkább Brazíliából, Argentínából, és az USA-ból érkezik. Ezekben az országokban jelentıs a GMO szója arány, a szójatermesztı terület 60%, 98%, illetve 90%-a. Kérdés: Az európai vásárlók miért részesítik elınyben az import GMO termékeket, illetve a GMO alapú termékeket? Jogi háttér:
2001. óta az EU új jogszabályokat sorakoztatott fel annak érdekében, hogy a GMO termékek bekerülhessenek a piacra (2001/18. Direktíva, rendeletek: 1830/2003; 1829/2003 ) Az arzenál azonban nem teljes. Néhány eldöntendı kérdés maradt: 1. A GMO véletlen jelenléte (AP) a konvencionális vetımagban 2. A speciális koegzisztencia feltételek kidolgozása a különbözı EU tagországokban. Kockázatelemzésekbıl kiderül, hogy az import GMO-ra vonatkozó toleráns határérték hiánya tovább súlyosbítja a hús szektor helyzetét, különösen a sertéshús esetében, mely erıs import- függısége miatt krízishelyzettel néz szembe. 1.3. WTO Panel 2006. szeptember 29-én a WTO közzétette jelentését az USA, Kanada és Argentína vitájáról az EU-val, felidézve, hogy a közösségi GMO szabályozás az SPS (Egészségügyi- és Növény egészségügyi)-egyezmény hatálya alá tartozik. A következtetések az alábbiak voltak: 1999 júniusa és 2003 augusztusa között a de facto moratórium alkalmazásával 21 rendelkezésnél a 258/97-es rendelet tárgyában és a biztonsági intézkedések fenntartásával 6 országban (Franciaország, Németország, Olaszország, Luxemburg, Görögország, Ausztria), mely intézkedések tudományosan megalapozatlanok, az EU megszegte az SPS megállapodást. Jelenleg az érintett felek azt szeretnék, ha az EU kiterjesztené a panel ún. ésszerő alkalmazási periódusát (Argentinára és Kanadára május, vagy június), illetve élnének a fellebbezési jogukkal. Az amerikaiak elfogadtak egy pótlólagos idıpontot 2008. január 11-én túl, azonban a pontos dátumot nem nevezték meg. A határidı kiterjesztésével további négy kérelem érkezik az EU-hoz, annak ellenére, hogy a panel ülése óta az EU megváltoztatta a GMO piacra kerülésével kapcsolatos szabályzást, illetve jogi hátteret. Információk lekérése a jelenlegi kérelmekrıl táblázatos formában a Bizottságtól Az EFSA stratégiáját átvenni annak érdekében, hogy sikeres legyen a sok hosszú távú dosszié feldolgozása A konvencionális növények vetımagjának esetében a GMO határérték megállapítása Átmeneti tolerancia azokban az esetekben, ahol az import kérelem pozitív elbírálásban részesült Mindeközben az amerikaiak nyilvános egyeztetéseket kezdeményeztek annak érdekében, hogy kialakításra kerüljön egy olyan lista, mely azon európai termékeket tartalmazná, melyek kereskedelmi megtorló intézkedés alá kerülhetnek. Kérdés: amennyiben az EU nem tesz leget a Bizottság javaslatainak, mik lesznek a következményei? Fellebbezés; kereskedelmi megtorlás a magas hozzáadott értékkel rendelkezı Európai termékek exportjára (bor, sajt, stb.); az EU kötelezése új nyersanyag beszállítók keresésére, amennyiben hagyományos partnereik más piachoz pártolnak át; milyen áron?
1.4. A Codex Alimentarius (Élelmiszerkönyv) és a GMO véletlen jelenlét (AP) a takarmányokban, a biotechnológiai úton módosított élelmiszerekkel kapcsolatos ad- hoc kormányközi megbeszélés keretében Folyamatban vannak a megbeszélések egy 2009-ben alkalmazandó mellékletrıl, a takarmány biztonságosságának kiértékelésérıl a növényi alapanyag nagyon alacsony GM tartalma esetén. Ez a tervezet világszerte figyelemmel kíséri az aszinkronban lévı GMO szabályozások közül azokat, melyek teljes egészségügyi ellenırzésen mentek keresztül. Kérdés: Hogyan lehet azokat a GM szervezeteket leleplezni nemzetközi szinten, melyek nem mentek keresztül teljes egészségügyi ellenırzésen, illetve negatív elbírálásban részesültek? 2. Vitás elemek 2.1. Az EU GMO-val kapcsolatos állásfoglalásának hatása az európai gazdákra Bizalmat ébreszt a vásárlókban a magas színvonalú európai mezıgazdaság irányába A bio gazdálkodók és a mézszektor aggodalmukat fejezték ki szektoraik fejlıdése, jövedelmezısége, valamint a vásárlók termékeikbe vetett bizalma iránt, ezért tiltották be a GMO tartalmú termékek használatát. Az EU-ban a GMO termékek bevezetésével kapcsolatban a legnagyobb félelem az, hogy aláássa a gazdálkodók azon törekvéseit, hogy a fogyasztókat a minıségi európai termékek felé tereljék. Idevágó példa a Kínából és az USA-ból engedély nélkül importált GM rizs hatása az EU rizspiacára Versenyelınyök A COPA- COGECA szántóföldi növények csoportja is megfogalmazta számos okból fakadó félelmeit. Hogyan lehetséges a szektor számára, valamint közvetetten a hús szektor számára (az EU-ban megtermelt gabona 2/3-a állati takarmányként hasznosul) a versenyképesség megtartása, ha nem áll rendelkezésükre a termelés növelésének az az eszköze, mely a versenytársak részére adott? Nagyobb kockázat azon szektorokra nézve, melyek erısen és strukturálisan a GMO importtól függenek A sertéshús krízis arra késztette a COPA- COGECA-t, hogy állást foglaljon azon GMO-kal kapcsolatban, melyek hivatalos engedéllyel nem rendelkeznek, azonban velük kapcsolatban az EFSA kedvezı véleményt fogalmazott meg. A DG AGRI által kibocsátott tanulmány szerint az import, valamint az állati fehérjék elérhetısége ellehetetlenülhet amennyiben továbbra sem engedélyezik GM takarmánynövények termesztését.
Kérdés: A versenyképesség a GMO engedélyezését, vagy teljes kizárását jelenti szektortól és ágazattól függıen, hogyan lehetséges az egyes szektorok egymással párhuzamos tevékenységeit megvalósítani figyelemmel azok egyéni megszorításaira? 2.2. Hogyan lehet ezekben a kérdésekben elırehaladni a vásárlói bizalom kockáztatása nélkül? Koegzisztencia A Bizottság a tagországokra hagyta a döntést, valamint az alkalmazás mértékét. 2007 októberéig 15 tagállam tett bejelentést koegzisztencia törvénytervezetrıl (Ausztria, Belgium, Csehország, Németország, Dánia, Magyarország, Litvánia, Luxemburg, Lettország, Hollandia, Lengyelország, Portugália, Szlovákia, Szlovénia) 7 tagország tett lépéseket (Ausztria, Csehország, Németország, Dánia, Magyarország, Szlovákia, Románia belépés elıtt) A nemzeti lépések tükrözik a tagországok politikai nézeteit, egyes tagországok a Közösségi jogot is megsértették olyan biztonsági záradékok bevezetésével, melyek a Közösségi jogban alaptalannak bizonyulnak (Németország, Ausztria, Lengyelország, Magyarország, Görögország, Luxemburg) A legtöbb országban, ahol intézkedések történtek, a GMO termelıjét teszik felelıssé a koegzisztencia betartásáért, illetve az általa okozott esetleges gazdasági károkért. A COEXTRA program keretében elkészült egy tanulmány a tagországokban található felelısségi rendszerekrıl, mely jól tükrözi, hogy mennyire eltérıek a nemzeti szabályozások. Jelenleg nincs biztosítás GMO kockázatok ellen. Nem valószínő, hogy a jövıben lesz. A Közös Kutatási Központ kezdeményezésére az Európai koegzisztencia iroda megvalósítása folyamatban van. A Bizottságnak 2008-ban készítenie kell egy felmérést a koegzisztencia dossziék végrehajtásáról. Emlékeztetı: a COPA-COGECA álláspontja az, hogy a mezıgazdasági szektorok szabadon dönthessenek a termeszteni kívánt növény típusáról (GM, nem GM, organikus) és az ehhez szükséges jogi háttér elengedhetetlen a helyes döntés meghozatalához. Kérdés: Hogyan lehet a specifikus koegzisztencia intézkedéseket végrehajtani úgy, hogy az garantálja minden szektor hosszú távú kül- és belföldi életképességét? GMO határérték a konvencionális vetımag tételekben A kérdés 1999 óta vita tárgyát képezi. Politikai okokból kifolyólag nem született még döntés, nem valószínő, hogy a jelenlegi Bizottság alatt döntés születik. Emlékeztetıül: a Mezıgazdasági Tanács 2006. május 22-én érthetı véleményt tett a Bizottság elé, mely még nem került végrehajtásra: Javaslat: a Bizottság, amint lehetséges, állapítson meg olyan vetımag
jelölést, mely alkalmazkodik a végtermék jelölt határértékéhez. Ezen határértékek szintje az élelmiszerlánc minden szereplıjének szabadságot biztosít, nem hárít aránytalan terheket egyik szereplıre sem. Ebben az évben a DG ENVI várhatóan közzé tesz egy tanulmányt ebben a témában. 2006 januárjában a Közös Kutatási Központ közétett egy tanulmányt a különbözı határértékek betartásának áráról. A technológiai platformokon való részvétel, mint például: Növények a jövıért A COPA COGECA hátteret kíván nyújtani olyan platformoknak, melyek megteremtik a kutatás feltételeit a növények együtt termesztéséhez az EUban, valamint a klasszikus nemesítéssel és genetikai mérnökséggel elıállított új fajták alkalmazásához. A COPA COGECA részt vesz, összefüggésben a 6. keretprogrammal, a COEXTRA programban, a koegzisztencia szabályozási bizottság munkájának eredményeit 2009. júniusában, Párizsban hozzák nyilvánosságra. GM kukorica termesztés az EU-ban (ha) 2006 Spanyolország 53.700 Franciaország 5.000 Csehország 1.290 Portugália 1.250 Németország 950 Szlovákia 30 2007 Spanyolország 75.150 Franciaország 21.200 Csehország 5.000 Portugália 4.199 Németország 2.685 Szlovákia 900
Melléklet: A szántóföldi növény szektor álláspontja A gabona, olajos- és fehérjenövény szektor állásfoglalása a Közös Agrár Politika jövıjének megvitatására (kivonat) GMO: versenyképességi tényezı Szembesülve azon félelmekkel, hogy a GMO széleskörő bemutatása az EU-ban akadályozni fogja az EU termelését, nem mellızhetı a tény, hogy az EU-n belül és világszerte is növekszik a genetikailag módosított növények termesztése: Sok ország felismeri, hogy nem okoz egészségügyi és környezeti károkat, illetve a világ számos pontján termeszthetı. Versenytársaink gazdaságilag érdekeltek, illetve versenyképességük megerısítésének lehetıségét látják benne. Kukoricatermelıink kiváló lehetıségnek tartják a különbözı mikotoxinok elleni küzdelemben, melyek jelenléte szigorúan szabályozva van a közösségi irányelvekben a fogyasztók védelmének érdekében. Nagymértékő a növényi fehérjeforrás függésünk olyan országoktól, melyek nagyrészt GMO növényeket termesztenek, e gyenge pontok megszüntetésével az állati termék elıállításunk független lehetne. Az EU piacára való bekerülés feltételeinek megváltozásával a kereslet megszakadhat, mely visszafordíthatatlan következményekkel járna bizonyos termékekre. Véleményünk szerint egy EU fehérje terv kialakítása idıszerőbb, mint valaha. A befejezetlen EU szabályozás a GMO-ra (továbbra is hiányzik a GMO véletlen jelenlét határérték meghatározása vetımagnál) akadályt hárít az új növényfajták termelése elé. Az EU termelıinek versenyképességét aláaknázza az a tény, hogy az EU által engedélyezett GMO szinte kizárólag import, illetve feldolgozott termék. Ezzel egy idıben más kontinensek termelıi a technológia alkalmazásával csökkenteni tudják költségeiket, alacsonyabb áron kínálják termékeiket és a piac egyes részein nyereséget termelnek. Ez torzítja a termelık versenyét az EU-ban. Végezetül fontos újra kiemelni az új növény fajták rendszeréhez (UPOV egyezmény) való ragaszkodásunkat, mely garantálja a termelık kiváltságait. Kerülni kell az olyan módosításokat, melyek esetében a fajtaelismerés szabadalmat biztosíthat.