PEDAGÓGIAI PROGRAM 2005 Nevelési program 1.1. Az iskolában folyó nevelı-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai A Szegedi Tudományegyetem Juhász Gyula Tanárképzı Fıiskolai Kar Gyakorló Általános és Alapfokú Mővészeti Iskolája több célú nevelési-oktatási intézmény: A) 1 8. évfolyamos általános iskola B) 1 6. évfolyamos alapfokú mővészetoktatási intézmény C) az SZTE tanárszakos hallgatói számára gyakorló-és vizsgahely. A több funkcióból adódóan a címben megjelölt feladatok is sokrétőek: A) A NAT-ban valamint a kerettantervben elıírt nevelési és oktatási feladatokat ellátó alapfokú intézmény, amely a 75 éves hagyományokra támaszkodva a következı pedagógiai alapelveket és célokat vallja: - Nevelési alapelve, hogy a gyermekek az általános iskolai tanulmányaik során intézményünkben minél több integrációs hatással találkozzanak és minél kevesebb szegregációs hatás érje ıket. - Fı oktatási feladataink, hogy minden gyermek az egyéni képességeket figyelembe véve a leghatékonyabban a legjobb eredményekkel tegyen eleget az általános iskola követelményeinek. Alapcélunk, hogy tanítványainkat felkészítsük a középiskolai tanulmányok megkezdésére. Az értelmi, érzelmi, esztétikai és egészségnevelés olyan szinten folyjon, hogy minden gyermek számára optimálisan biztosítsa a testi, lelki és szellemi fejlıdést. - Külön gondot fordítunk a differenciált és integrált oktatásra, amellyel azt szeretnénk elérni, hogy minden gyermek az egyéni képességeinek és adottságainak megfelelıen a lehetı legoptimálisabban fejlıdjön. Ennek érdekében kiemelt feladatunknak tartjuk a tehetséggondozást, amely a tanórák differenciált csoportfoglalkozásain, különbözı szakkörökön és a mővészeti iskola keretein belül valósul meg. Ebbe a munkába a tanárjelölteket is bevonjuk. A rászoruló tanulók fejlesztése és felzárkózása szintén kiemelt feladat, amely az 1-4. osztályban kiscsoportban fejlesztıpedagógus bevonásával történik, 5-8. osztályban pedig a szaktanárok valamint a tanárjelöltek külön feladata. - Kiemelt feladataink közé tartozik az idegennyelv-oktatás, amelyet 3. osztálytól kezdünk. Minden osztályban csak egy idegen nyelvet tanítunk, de ezt emelt óraszámban, csoportbontással, vagyis azzal a céllal, hogy tanítványaink a 8. osztály végére használható idegennyelv-tudással rendelkezzenek, és/vagy akár középfokú nyelvvizsgát tegyenek. - Céljaink eléréséhez emelt szintő osztályokat mőködtetünk: a osztály: angol nyelvi emelt szint, b osztály: német nyelvi, c osztály: ének-zene angol nyelvvel, d osztály: képzımővészeti emelt szint választhatóan angol vagy német nyelvvel. - Kiemelt feladatunknak tekintjük a mővészeti nevelést, amely részben a két mővészeti emelt szintő osztályban valósul meg, részben pedig a mővészeti iskolánk keretein belül. A két mővészeti osztály esetén az eredményesebb nevelı-oktató munka érdekében - bizonyos mővészeti órákat a délelıtti órarendbe építünk be. - Az is alapcéljaink közé tartozik, hogy minden gyermek részt vehessen a különbözı szintő tanulmányi- és sportversenyeken, mővészeti gálákon. E cél megvalósítása
érdekében mőködik iskolánk Szenes Adolf Alapítványa, amelynek fı célja, hogy a tehetséges gyermekek minél sokrétőbb kibontakozását anyagilag is tudja támogatni. - A felsorolt pedagógiai célokat és feladatokat csak úgy tudjuk megvalósítani, ha létrehozzuk a tanuló-szülı-iskola demokratikus kapcsolathálózatát. Ennek érdekében iskolánkban diákönkormányzat mőködik, amely a törvényben meghatározott jogosítványokon kívül az iskolai élet számos területérıl mond véleményt, és tesz javaslatot. A szülıi érdekegyeztetés és érdekképviselet céljából két szülıi fórumot hoztunk létre: a szülıi munkaközösség választmányát és az iskolaszéket. Annak érdekében, hogy nevelıtestületünk tagjai egységes nevelési eljárásokat tudjanak alkalmazni iskolánkban szakmai munkaközösségeket mőködtetünk, valamint létrehoztuk a minıségi köröket, amelyek az iskolai élet valamennyi területét elemzik, értékelik és javaslatot tesznek az innovatív lehetıségek megvalósítására. - Hazai és nemzetközi felméréseket elemezve fı céljaink közé soroljuk a kulcskompetenciák fejlesztését, hogy tanítványaink az EU elvárásainak is minél magasabb szinten eleget tudjanak tenni. B)1-6. évfolyamos mővészeti nevelés célja, hogy a mővészeti oktatásban résztvevı tanulók a tantervben elıírt követelményeknek a lehetı legjobb szinten eleget tegyenek. A mővészeti gálákon és bemutatókon széles közösség elıtt kibontakoztathassák és megmutathassák képességeiket. A mővészeti iskolánk nevelési és oktatási programja szorosan kapcsolódik a két mővészeti osztályunk nevelési és oktatási programjához, ez azonban nem zárja ki azt, hogy a nem mővészeti osztályokba járó tanulók bekapcsolódhassanak a mővészeti iskolánk munkájába. A mővészeti iskolában tanító nevelık gyakorlóiskolánk nevelıtestületének teljes jogú tagjai. A mővészeti iskolában folyó nevelıoktató munkába a lehetıségekhez mérten próbáljuk a tanítók és tanárjelöltek gyakorlati képzését bekapcsolni. a) A mővészeti oktatás általános célkitőzései: A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 10. (3) bekezdése kimondja, hogy a gyermeknek joga, hogy adottságainak, képességeinek megfelelı nevelésben és oktatásban részesüljön, tehetségének felismerése és fejlesztése érdekében olyan alapfokú mővészetoktatásban vegyen részt, amely megalapozza a mővészi kifejezıkészséget, és felkészít a szakirányú továbbtanulásra. Célja a hagyományok ápolása, az értékek megırzése, a különbözı kultúrák iránti nyitottság kialakítása. A mővészeti nevelés során a tanulók személyes tapasztalataik, tevékenységeik alapján jutnak el ahhoz az élményhez, hogy az alkotás a legértékesebb emberi alapképesség. Az alkotó típusú tevékenységek által fejlıdik a gyerekek akarati, alkotó-alakító cselekvıképessége, alakul a tanulók esztétikai szemlélete, kommunikációs képessége. Legfontosabb célunk tehát az érzelmi intelligencia fejlesztése. Az egyéniség és az egyediség tiszteletben tartása mellett nemcsak oktatni, hanem nevelni is akarunk, a klasszikus értékek szem elıtt tartásával szemléletbeli irányultságot kívánunk felmutatni. Más népek és nemzetek értékeinek tiszteletben tartása mellett hazaszeretetre, a kultúrák iránti nyitottságra neveljük növendékeinket. Törekszünk a környezettudatos magatartás, a holisztikus szemléletmód kialakítására, a természeti és az emberi értékek tiszteletben tartására, a környezetkultúra iránti igény megteremtésére. A környezetkultúra iránt való elkötelezettségünkkel nemcsak a tudást és a mővészetek iránt való fogékonyságot, a kreativitást, az alkotókedvet kívánjuk közvetíteni, hanem egy olyan elvet, magatartásformát szeretnénk sugározni, amellyel ráirányítjuk tanulóink figyelmét az ember és természet öröktıl fogva létezı kapcsolatára. Az értelmi és érzelmi nevelésen túl a magasabb életminıség elérése érdekében felelısségtudattal ruházzuk fel tanulóinkat, és segítjük ıket a természet és ember viszonyának életszerő értelmezésében.
Egész tevékenységünket áthatja a változásokat rugalmasan követı reformjelleg: igény a korral való együtt haladásra, az oktatási módszerek tekintetében, a jól képzett tanári kar biztosításában, a magas szintő oktatáshoz elengedhetetlenül szükséges technikai felszereltség megteremtésében. b) Mővészeti ágak, tanszakok Iskolánk a zenemővészet, a táncmővészet, képzı- és iparmővészet, valamint a színmővészet és bábmővészet iránt érdeklıdı tanulók számára szeretné biztosítani készségeik, képességeik fejlesztését, tehetségük gondozását az alapfokú képzés keretein belül 1-6. évfolyamig. Tanszakok: Képzı-és iparmővészeti ág: grafika, festészet, kézmővesség, fatárgy, bábkészítı, textil, média, bırmővesség Színmővészet-bábmővészeti ág: színjáték, bábjáték, színjáték (magyar nyelvő), színjáték (angol nyelvő), színjáték (német nyelvő) Táncmővészeti ág: moderntánc, társastánc, népi játék-néptánc Zenemővészeti ág: szolfézs-kórus, furulya. C) A gyakorlati képzés keretében megvalósítjuk a tanító szakos hallgatók gyakorlati képzését a fıiskolai tanár szakos hallgatók gyakorlati képzését bizonyos tárgyak esetén a középiskolai tanár szakos hallgatók gyakorlati képzését. A gyakorlati képzés célja mindhárom területen, hogy a tanító- és tanár szakos hallgatók számára gyakorlóterepet biztosítson iskolánk. A gyakorlati képzés intézményünkben a hármas egység struktúrájában valósul meg, ami azt jelenti, hogy a hallgatók elıkészítı, bemutató majd elemzı órán vesznek részt tantárgyukhoz kapcsolódóan. A gyakorlati képzés feladatát szakvezetı tanítók és tanárok irányítják, vezetik és értékelik. Iskolánk egyik igazgatóhelyettese a gyakorlati képzés szervezéséért, tervezéséért és lebonyolításáért felelıs. A SZTE JGYTFK Gyakorló Általános és Alapfokú Mővészeti Iskolája a fıiskolai hallgatók gyakorlati képzési helye. A tanárjelölteket diplomájuk a mővészeti iskolákban való tanításra is feljogosítja (A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 2003. évi LXI. módosítása 16. (k). Ezért szükségesnek látjuk, hogy a gyakorlati képzés során hallgatóink a mővészeti iskolában is tevékenykedjenek. Ennek következtében elméleti képzésükhöz szervesen kapcsolódik a mővészeti iskolában megvalósuló gyakorlati képzés. A mővészeti iskola gyakorlati képzési hellyé bıvítésével teljességgel megvalósul a gyakorlati képzés célja: az elsajátított szaktárgyi, pedagógiai, pszichológiai, szakmódszertani és egyéb elméleti ismeretek alkalmazásának gyakorlása, kiegészítése és megerısítése, a legszükségesebb tapasztalatok biztosítása a szaktárgyi oktatáshoz, valamint egyéb tanári tevékenységhez. A mővészeti iskola tevékenységének ilyen irányú bıvítésével biztosítottnak látjuk, hogy a tanítás-tanulás folyamatában elvégzendı tevékenységekre körültekintıen fel tudjuk készíteni hallgatóinkat; a pedagógiai munkához kapcsolódó szervezési, vezetési, tanulásirányítási teendık ellátásába is minden oldalról betekinthetnek a tanárjelöltek. 1.2.A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok A tanulás a pszichikum módosulása külsı tényezık hatására, tehát nem csupán ismeretelsajátítás és a figyelem, emlékezet mőködtetése. Tág értelmezése magában foglalja valamennyi értelmi képesség és az egész személyiség fejlıdését, fejlesztését. Ez az iskola alapfeladata. A tanulás számos összetevıje tanítható. Minden nevelı teendıje, hogy felkeltse az érdeklıdést a különbözı szaktárgyi témák iránt, útbaigazítást adjon annak szerkezetével, hozzáférésével,
elsajátításával kapcsolatban, valamint tanítsa a gyerekeket tanulni. A tanulók tegyenek szert fokozatos önállóságra a tanulás tervezésében. Vegyenek részt a kedvezı körülmények (külsı feltételek) kialakításában. Élményeik és tapasztalataik alapján ismerjék meg és tudatosítsák saját pszichikus feltételeiket. Az eredményes tanulás módszereinek, technikáinak elsajátíttatása, gyakoroltatása fıleg a következıket foglalja magában: az elızetes tudás és tapasztalatok mozgósítása; az egyénre szabott tanulási módszerek, eljárások kiépítése; a csoportos tanulás módszerei, a kooperatív csoportmunka; az emlékezet erısítése, a célszerő rögzítési módszerek kialakítása; a gondolkodási kultúra mővelése; az önmővelés igényének és szokásának kibontakoztatása; az élethosszig tartó tanulás eszközeinek megismerése, módszereinek elsajátítása; az alapkészségek kialakítása (az értı olvasás, az íráskészség, a számfogalom fejlesztése). A pedagógus fontos feladata, hogy megismerje a tanulók sajátos tanulási módjait, stratégiáit, stílusát, szokásait. Vegye figyelembe a megismerés életkori és egyéni jellemzıit, ezekre alapozza a tanulás fejlesztését. Gondosan kutassa fel és válassza meg a fejlesztés tárgyi-cselekvéses, szemléletes-képi és elvont-verbális útjait, és ruházza fel azokat életszerő tartalommal. Törekedjen a gondolkodási képességek, elsısorban a rendszerezés, a valós vagy szimulált kísérleteken alapuló tapasztalás és kombináció, a következtetés és a problémamegoldás fejlesztésére, különös tekintettel az analízis, szintézis, összehasonlítás, általánosítás és konkretizálás erısítésére, a mindennapokban történı felhasználására. Olyan tudást kell kialakítani, amelyet új helyzetekben is lehet alkalmazni. Elıtérbe kerül az új ötletek kitalálása, azaz a kreatív gondolkodás fejlesztése. Ezzel párhuzamosan érdemes nagy hangsúlyt helyezni a tanulói döntéshozatalra, az alternatívák végiggondolására, a variációk sokoldalú alkalmazására, a kockázatvállalás, az értékelés, az érvelés és a legjobb lehetıségek kiválasztásának területeire. Fontos feladat a kritikai gondolkodás megerısítése, a konfliktusok kezelése, az életminıség javítása, az életvitel arányainak megtartása, az értelmi, érzelmi egyensúly megteremtése, a teljesebb élet megszervezése. (Nat-2004) 1.2.1. A tanulói kulcskompetenciák fejlesztése Az iskolai nevelés hatékonyságának növelése szempontjából nagy lehetıségeket rejt magában a kulcskompetenciák folyamatos és tervszerő fejlesztése. Kulcskompetenciáknak tekinthetık mindenekelıtt a társadalmi és természeti környezetben való egyéni, hétköznapi tájékozódást, az ismeretek alkalmazását, más ismeretekkel való összekapcsolását segítı képességek. A kulcskompetenciák mindig az autonóm személyiség kifejlıdését, kibontakozását segítik, komplex tudást jelenítenek meg, amelyet jól szervezett ismeretekre és alapkészségekre lehet ráépíteni. A képességfejlesztést össze kell kapcsolni a fejlıdést befolyásoló érzelmi, motivációs tényezık megerısítésével, például a pozitív önkép kialakításával, a megismerés örömének felfedeztetésével, a gyermekek együttmőködését igénylı tevékenységek szervezésével. Célunk, hogy a tanórai és tanórán kívüli tevékenységekkel elısegítsük a kulcskompetenciák kialakítását és megerısítését, kidolgozzuk a különbözı mőveltségterületekhez a kulcskompetenciák kialakításának módszereit, amelyek révén és segítségével az ismeretszerzés és a kulcskompetenciák fejlıdése egymást erısítı, integrált folyamattá válhat. Célunk, hogy az ismeretszerzés, a készség- és képességfejlesztés, valamint a hatékony megismerési folyamathoz nélkülözhetetlen értelmi, érzelmi és motivációs tényezık fejlesztése együttesen történhessen meg. Ehhez a változó életkorokhoz szabott, élményszerő élményszerzı módszerek alkalmazására van szükség. Kiemelt területeink: 1.2.2. A gondolkodás fejlesztése
- problémamegoldó gondolkodás (Pl.: az életbıl vett problémák lényegének megértése, a megoldás keresése szempontjából fontosnak tőnı tények és körülmények kiválasztása); - induktív gondolkodás (Pl.: a konkrét megfigyelések adatain alapuló következtetések megfogalmazása és ellenırzése); - deduktív gondolkodás (Pl.: a logikai képességek életkoronként változó módszerő fejlesztése); - korrelatív gondolkodás (Pl.: a valószínőségen alapuló természettudományi és társadalomtudományi törvényszerőségek felismerése és értelmezése); - analógiás gondolkodás (Pl.: az analógiák felismerésén alapuló problémamegoldások gyakorlása); - kritikai gondolkodás (Pl.: a rendelkezésre álló ellentmondásos információk értékelésén és kritikáján alapuló állítások megfogalmazása. Ellentétes álláspontok egyenértékő megismerése, védelme és cáfolata, a két oldalon egymást váltó szereplıkkel.). 1.2.3. A megismerési képességek fejlesztése - információszerzı és -feldolgozó képesség; - az ismeretek új helyzetekben való alkalmazásának képessége; - kommunikációs képesség; - szövegalkotási képesség; - a mindennapi gyakorlati élethelyzetekben történı eligazodás; - az önálló ismeretszerzéshez szükséges képességek. 1.2.4. A személyes értékek tudatosítása, a tanulást segítı érzelmi és motivációs tényezık megerısítése - a személyes képességekbe vetett hit; - az ismeretszerzés iránti belsı motiváció; - belsı értékrend és értékek felé való orientálódás; - együttmőködési, döntési és életvezetési képesség; - a megismerés konkrét tartalmának és módjának kiválasztásában való aktív közremőködés igénye. 1.3. A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok Iskolánk a magas szintő képzés, a szakmai tekintély és a tradíció mellett fokozott figyelmet fordít a konszenzusra, az összetartozásra, az emberi kapcsolatok ápolására. a) A közösségfejlesztés tartalmi területei Demokrácia - A közösség szervezeti egységei, tagjai jogainak, kötelességeinek, együttélési szabályainak megismertetése, érvényesítése, ellenırzése. - Az adott közösség kompetenciájába tartozó döntések, határozatok hozatala, konszenzusra törekvés. - A jogok, kötelességek, szabályok betartásának, ill. megszegésének véleményezése. - A jogok, kötelességek, szabályok betartásának, ill. megszegésének következményei. - Önszabályozó, önirányító, önkormányozó képesség fejlesztése.
Az értékrend kialakítása - A jogokból eredı lehetıségek pozitív kihasználása, többlet tudás szerzése. - A kötelességekbıl eredı feladatok teljesítése, a közösségi élet szabályainak betartása. - Önmagunkért, társainkért, iskolánkért való felelısségtudat kialakítása. - Erkölcsi normák (becsületesség, megbízhatóság, igazmondás, segítıkészség, közös érdek elfogadása, stb.) ismerete, betartása, véleményezése. - Önismeret, önértékelés fejlesztése. - A csoport tagjainak kölcsönös tisztelete, beilleszkedés, alkalmazkodás, együttmőködés. - Kezdeményezı képesség kitartó munka fejlesztése. - Tolerancia: fogyatékkal élık, közösségbe nehezen illeszkedık, más népcsoporthoz, kultúrához, valláshoz tartozók, szociálisan hátrányos helyzetőek elfogadása, tiszteletben tartása. A viselkedési kultúra kialakítása - Kölcsönös tisztelet, megbecsülés a közösség tagjai iránt. - Az erıszak, durvaság kizárása, elítélése. - Az öntörvénykezés kizárása, elítélése. - Kulturált érintkezés, beszéd. - Társasági szokások, illemszabályok ismerete, betartása. Szervezeti egységek - osztályközösség - évfolyam - emelt szint - mővészeti iskolai csoport - diákönkormányzat - iskola Kommunikáció - résztvevıi: tanuló-tanuló - tanuló tanár - tanuló szülı - tanár szülı Fórumai: tanítási órák, rendezvények, ünnepségek, versenyek, kirándulások, szülıi értekezlet, fogadóóra, stb. 1.3.1. A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok a napközi otthonban A napközi otthonban a közösségi nevelés az iskolai és a családi nevelés részeként valósul meg és az iskola egész közösségének a fejlesztését segíti elı. A közösségalakításra, a közösségi élet formálására és gyakorlására a napköziben több és jobb lehetıség nyílik, mint az elsısorban tanulási tevékenységekre épülı tanítási órákon és otthon, a családban. A közösségi élet az alsó tagozatban erıteljesebb, hatékonyabb, mivel 1-2. évfolyamon napközis osztályok vannak, 3-4. osztályban pedig a kevés hazajáró tanulót be lehet vonni a közösségi tevékenységekbe. Feladatok a) A közösséggé szervezıdést segítı szokások, hagyományok, alapvetı erkölcsi szabályok megteremtése, ırzése, mővelése és továbbfejlesztése, a személyiség erkölcsi arculatának értelmi és érzelmi úton történı alakítása. - Bizalmon és megbecsülésen alapuló pozitív gyermek-nevelı kapcsolat.
- Egyéni, kiscsoportos és csoportos beszélgetések. - A társadalmi együttélés alapvetı szabályainak megismertetése, közösségben való megtapasztaltatása, gyakoroltatása. - Konfliktushelyzetek, problémaszituációk megoldási lehetıségeinek megismertetése, a tapasztalatok különbözı helyzetekben történı alkalmazása. - Gyermek és felnıtt példaképek bemutatása, követésre ösztönzés. - Együttes kellemes élmények biztosítása, hangulatos csoportlégkör megteremtése mozi és színházlátogatások, séta, kirándulás stb. - A közösség tagjainak együvé tartozását erısítı közös tevékenységek szervezése pl.: az év ünnepeire anyák napja, karácsony, farsang-készülıdés, név- és születésnapok megünneplése. - Baráti kapcsolatok kialakulásának támogatása, ösztönzése. - Közös feladatok kis- és nagycsoportos végrehajtása közösen elkészített terv alapján, közös ellenırzés, értékelés. - Az egyéni szükségletek felismerése és az érvényesítést szolgáló megegyezések stratégiájának elsajátítása. - Kommunikációs játékok, gyakorlatok végzése. - A másokat toleráló magatartás, a beteg, sérült és fogyatékos embertársak iránti együttérzés és segítıkészség fejlesztése. - Az áldozatvállalás értelmének tudatosítása. - A felnıttek, idısek iránt érzett tisztelet felébresztése, a velük szembeni magatartás gyakoroltatása. - Vonzó családmodellek bemutatása a családi munkamegosztás szerepének tudatosítása. - Különbözı életmódok, szokások, kultúrák megismertetése. - Hazánkban és más országokban élı népcsoportok, népek értékeinek, hagyományainak, eredményeinek ismertetése, megbecsülése, tisztelete. - A különbözı népek békés egymás mellett élési igényének megértetése. b) Formális, rokonszenvi kapcsolatokon alapuló kiscsoportok megalakítása, a vezetı egyéniségek és kisugárzásuk, hatásuk megismerése, a peremhelyzetben levı tanulók körülményeinek megfigyelése. - A kiscsoportok együttmőködésének megszervezése, személyiségformáló hatásának (önzetlenség, barátság, segítségnyújtás, lelkiismeretesség, áldozatkészség) hasznosítása, továbbfejlesztése. - Az alkalmazkodás, beilleszkedés, a társakkal történı együttmőködés, a közösségben vállalható szerep megtalálásának segítése, a kollektivitás fejlesztése. - A tanulók társas, rokonszenvi, közösségi kapcsolatainak alakítása, továbbfejlesztése. - Az önbizalom, önnevelés igényének felkeltése, a kezdeményezıképesség fejlesztése. - A magányos gyermekek bevonása a közös tevékenységekbe, beilleszkedésük segítése. - A problémás társak értékeinek elismertetése. - A nemek közötti különbségek észrevétetése, egymás kölcsönös tiszteletének, az egyenrangúságnak az elfogadtatása. c) Az óvodai nevelésre ill. a meghonosodott szokásokra építve felelısrendszer kialakítása, a csoport életének megszervezése. - A csoport szokásrendjének kialakítása. - A tanulók felelısségtudatának, önállóságának fejlesztése. - Az önismeret fejlesztése, a reális önértékelés megalapozása. - Önszabályozó képességük kialakítása, gyakorlatszerzés a csoportmegbízatások vállalásában és teljesítésében.
- Önirányító- és önkormányzó képességük megalapozása, tapasztalatszerzés az alá-, fölé-, mellérendelt viszony elfogadásában, melyben átélik az egyéni érdekek alávetését a közösség érdekeinek. - A felelısök megbízatásának ellenırzése, értékelése, kritikája. - A szociálisan hátrányos helyzető tanulókkal differenciált foglalkozás. d) A közösség életét meghatározó szabályok, törvények megfogalmazása, azokhoz alkalmazkodás ill. módosításuk. - A tanulók jogainak megismertetése, érvényesítése, kötelességeik betartásának ellenırzése. - A csoport kompetenciájába tartozó közös döntések meghozatala. - A viselkedéskultúra fejlesztése, a társas együttélés szabályainak rend, fegyelem, megfelelı szervezettség gyakorlása. - A szabályok betartásának ill. megszegésének következményei. e) A tanulók tevékenységének értékelése, jutalmazási és büntetési formák alkalmazása. - A napközis csoportvezetı értékelése a tanév során szóban és írásban rendszeresen, folyamatosan naponta, hetente, havonta, félévkor és év végén. Szöveges értékelés a tanuló által végzett bármilyen tevékenység értékelése. Piros pont vagy csillag kiemelkedı munkát végzık jutalmazása. Zöld pont elmarasztalás. A faliújságon név szerinti kiemelés. - A tanulók értékelése: - a különbözı tevékenységek során szóban értékelik önmagukat, társaikat, - részt vesznek a közösség értékelésében. 1.4. A beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggı pedagógiai tevékenységek Az alkalmazkodási nehézségek megjelölésére több kifejezés szolgál. Használatos beilleszkedési zavar, a magatartási rendellenesség, a nehezen nevelhetıség, a feltőnı viselkedés, elégtelen alkalmazkodás, az érzelmi zavar, a nevelési nehézség és hasonló elnevezés. E fogalommal jelölik mindazokat a gyerekeket, akik nem alkalmazkodnak az iskolai szabályokhoz, vétenek ellenük, illetve kivonják magukat hatásuk alól. Magatartásukkal zavarják a tanárt és társaikat. Ide tartoznak azok is, akiknek magatartási stílusa közli negatív beállítódásukat az ıket körülvevı iskolai környezettel szemben. Rendkívül fontos, hogy az iskola nevelıtestülete olyan követelményrendszert és iskolai szabályokat állítson fel a gyerekekkel szemben, melyek világosak és igazságok, nem érzik az áldozattá válás veszélyét, a kiszolgáltatottságot. Pedagógiai munkánk elsı lépése, hogy felismerjük a már kialakult zavarokat és megkeressük ezek kiváltó okát, mely általában személyiségfejlıdési zavarokat okoz. Kiemelkedı fontosságúnak tartjuk a megfelelı magatartásmódok kialakításában, illetve a magatartási problémák kezelésében a pedagógusok személyes hatását, személyiségük közvetlen befolyását és azt a viszonyt, amelyet a tanulókkal kialakítanak. Ezt a feladatot elsısorban az osztályfınök végzi, illetve a gyermek- és ifjúságvédelmi felelıs, aki a magatartási rendellenességgel küzdı diákot szakemberhez, nevelési tanácsadóba is irányíthatja. De az egész nevelıtestület felelıssége is, hogy optimális pedagógiai tevékenységgel korrigálja ezeket az alkalmazkodási/beilleszkedési zavarokat. A problematikus vagy nehezen nevelhetı gyermekek magatartása jelentısen eltér az adott korban megkívánható normáktól, az általánosan használt pedagógiai módszerekkel nem lehet
náluk eredményt elérni; ugyanakkor azonban még nem igényelnek különleges pedagógiai, gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai gondozást vagy javító nevelést. A nehezen kezelhetı, szociálisan inadaptív gyerek nem azonos a rosszul nevelt gyerekkel. Leggyakoribb ismertetıjegyei: - a gyermek nem felel meg a vele szemben támasztott nevelési és oktatási követelményeknek - passzív vagy aktív módon ellenáll a nevelıi hatásoknak - nehezen tud alkalmazkodni, és a közösségbe beilleszkedni - testi és pszichés tünetei vannak - személyiségzavarokkal küzd (idegesség, figyelmetlenség, alvási és beszédzavarok, hibás automatizmusok tickelés, pislogás, grimaszolás, étvágytalanság, hisztérikus görcsök, stb.). A nehezen kezelhetı tanulók egy részét rossz társaság felé terelheti az, hogy a családi vagy iskolai közösségben nem találják meg a helyüket, magányosan vagy szerepet (bohóc, bőnbak) játszva élnek. A Közoktatási törvény 30.. (8) bekezdése szerint abban a kérdésben, hogy a tanuló beilleszkedési zavarral, tanulási nehézséggel, magatartási rendellenességgel küzd vagy fogyatékosságban szenved, a nevelési tanácsadó megkeresésére a szakértıi és rehabilitációs bizottság dönt. A beilleszkedési zavarral, tanulási nehézséggel, magatartási rendellenességgel küzdı tanuló a közösségi életbe való beilleszkedését elısegítı rehabilitációs célú foglalkoztatásra jogosult. A különleges gondozást fejlesztı felkészítés keretében kell biztosítani. A rehabilitációs célú foglalkoztatás a nevelési tanácsadás, az iskolai nevelés és oktatás keretében valósítható meg. A rendellenességgel küzdı tanulót szakértıi vélemények alapján az igazgató mentesíti az egyes tantárgyakból, tantárgyrészekbıl, az értékelés és minısítés alól. A beilleszkedési zavarral, magatartási rendellenességgel küzdı tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenységek: - helyzetfelismerés és helyzetértékelés - a magatartási zavar okainak feltárása - kapcsolatteremtés és folyamatos kapcsolattartás a szülıkkel, illetve gondviselıkkel - együttmőködés a gyerekkel foglalkozó szakemberekkel - folyamatos konzultáció az osztályban tanító pedagógusokkal és a gyermekvédelmi felelıssel - az egyéni fejlesztési terv kidolgozása, megszervezése és lebonyolítása - a tanítási órákon differenciált foglalkozás kialakítása - törekvés arra, hogy a tanuló minél több sikerélményhez jusson a tanórákon és a tanórán kívüli tevékenységek során. Mindezeken kívül komoly pedagógiai feladat az osztálytársakkal és a többi tanulóval elfogadtatni, hogy ezek a gyerekek különleges bánás- és másfajta elbírálásmódban részesülnek. A beilleszkedési zavarral, tanulási nehézséggel, magatartási rendellenességgel összefüggı pedagógiai tevékenység sok idıt, figyelmet, empátiát igényel, mely a hagyományos tanári munkarendbe és munkaidıbe nem illeszthetı be. Erre külön idıt és anyagi keretet kell biztosítani. A környezetnek és itt a pedagógusoknak nagyon nagy a szerepe, mert több odafigyeléssel, türelemmel, toleranciával és szeretettel tudunk igazán sokat segíteni. 1.5. A tehetség, képesség kibontakozását segítı tevékenységek Az egy osztályba kerülı tanulók csak életkorban állnak közel egymáshoz, ezen kívül különböznek adottságaikban, fejlettségükben, képességeikben, tudásukban, felkészültségükben, azaz fejlettségi mutatóikban.
Tehetség = az a velünk született, majd gyakorlás, céltudatos fejlesztés által kibontakoztatott képesség, amely az emberi tevékenység egy bizonyos területén az átlagosat messze meghaladó teljesítményeket tud létrehozni. A tehetség jellemezıi: átlagosnál magasabb intelligencia, magas fokú kreativitás, a következtetés képessége, önálló útkeresés, szorgalom és kitartás, kíváncsiság, érdeklıdés, elıítéletektıl való mentesség, bizonytalanság tolerálása, felügyelet elvetése, becsvágy, kockázatvállalás, divergens gondolkodás, folyamatos kommunikáció. A tehetség felismerése általában nem egyszerő feladat. A tehetség kibontakozását serkenti: a megfelelı légkör megteremtése, a motiváció, a tanár ösztönzı attitődje, a bizalom, a megfelelı szervezeti strukturáltság, a játékosság, az értékelés késleltetése. Gátolja: az érdektelenség, a kreativitás lebecsülése, a túlzott fegyelem, a teljesítménykényszer. A tehetséggondozás módszerei: - egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése - csoportbontás - emeltszintő oktatás (idegen nyelv, informatika, ének-zene, rajz) - szakkörök szervezése - tanulmányi versenyek, ezekre elıkészítık szervezése - kulturális rendezvények látogatása - sportversenyek - mővészeti iskola bevezetése - iskolai könyvtár. 1.5.1. Tevékenységformák Az egy osztályba kerülı tanulók csak életkorban állnak közel egymáshoz, ezen kívül különbözıek adottságaikban, fejlettségükben, képességeikben tudásukban, felkészültségükben, azaz fejlettségi mutatóikban, mindabban, ami kell ahhoz, hogy az iskolai követelményeknek sikerrel megfeleljenek. Eltér a tantárgyak iránti érdeklıdésük, munkájuk eredménye, teljesítményük szintje. Tanulóink egy része kimagasló eredményekre képes, intellektuális és egyéb tevékenységekben. İk a kiemelkedı képességőek, potenciális tehetségek. A tehetség meghatározása egyben ki is jelöli feladatainkat: a tehetségen azt a velünk született adottságokra épülı, majd gyakorlás, céltudatos fejlesztés által kibontakoztatott képességet értjük, amely az emberi tevékenység egy bizonyos, vagy több területén az átlagosat messze meghaladó teljesítményeket tud létrehozni. Feladataink a tehetséggondozás területén: - A tehetség felismerésére különbözı pedagógiai helyzeteket kell teremtenünk. Figyelünk azokra a tanítványokra, akik szüntelen kíváncsiak, kitartóak, nagyfokú a szorgalmuk, megszállottak, a beszélt nyelvet magas szinten használják, kiemelkedı érvelési képességőek, gyors gondolkodásúak, erıs a képzelıerejük, gyakran kérdeznek, szenvedélyesen érdeklıdnek egy vagy több tantárgy iránt, eredeti javaslataik vannak, ugyanakkor a rutinmunkában csekély az érdeklıdésük. - Ne csak az elméleti tantárgyak követelményeit kiválóan teljesítık között keressük a tehetséges tanulókat! - Oktatásunk tevékenységközpontú legyen, hisz a képesség a tevékenykedtetés során fejlıdik. - Minél többfajta foglalkozást biztosítsunk, hogy többfajta képességük fejlıdjön, ugyanis ezzel lehet a tehetséges tanulók számát sokszorozni.
- Korán, az iskoláskor kezdı szakaszán kezdjük a képességfejlesztést, mert így jobb eredményt érünk el. A zenei és a matematikai kiemelkedı képesség már ekkor megmutatkozik. - Az idegen nyelvek tanítását is minél korábban jó elkezdeni. Ezért indítjuk már a harmadik osztálytól az idegen nyelvekkel való ismerkedést. - A választott tanterv, a tárgyi és személyi feltétel befolyásolja a jó adottságok kibontakoztatását. - A tehetség sokféle, ezért a tehetséggondozás az egész nevelıtestületünk feladata. - Heterogén összetételő osztályainkban a differenciált oktatás, az egyénre méretezett tudásanyag elsajátítása biztosítja a kiemelkedı képességőek optimális foglalkoztatását és fejlesztését. Az egyén szintjéhez igazodó, speciális képzést szolgálják: - a kötelezı órákra épülı ún. szabad sáv tevékenységköre - a szakkörök - az egyéni pályázatok - tanulmányi versenyek - lehetıséget adunk a rendszeres győjtımunkára - megismertetjük a tudományos kutatás egy-egy módszerét megmutatjuk, hogy lehet a szakirodalmat önállóan feldolgozni, értelmezni. A tehetség, képesség kibontakoztatását segítı tevékenységek - A tehetség felismerésére különbözı pedagógiai helyzeteket kell teremtenünk. A felismerés és fejlesztés szervezeti kerete lehet a tanóra, vagy a tanórán kívüli foglalkoztatás (mővészeti iskolánk, sportköreink, napközis foglalkozásaink, stb.) - Osztályaink, csoportjaink heterogén összetétele miatt fontos a személyre szabott, differenciált foglalkoztatás, mely nagyban elısegíti az optimális fejlesztést. - Az eredményes fejlesztéshez elengedhetetlen a kisiskolás játékos módszerekkel történı motiválása és sikerélményekhez juttatása is. - Az életkori sajátosságoknak megfelelıen elınyben részesítjük a tanulók konkrét cselekedtetését, tapasztalatszerzését (tevékenységközpontúság). - A gondolkodási mőveletek gyakoroltatása, mellyel szorosan összefügg az anyanyelv tudatos, pontos használata. - Ismerkedés az információforrások lehetıségeinek használatával (könyvtár, Internet). A szakirodalom önálló feldolgozásának, értelmezésének, a tudományos kutatás egy-egy módszerének az életkori sajátosságokhoz igazodó bemutatása. - Részvétel tanulmányi versenyeken, pályázatokon. - Tanulmányi séták, kirándulások során lehetıség nyújtása rendszeres győjtımunkára. - Bekapcsolódás Mővészeti Iskolánk csoportjainak munkájába, lehetıség biztosítása a csoportoknak a bemutatkozásra intézményen belül és kívül. - Sportrendezvények, vetélkedık. Nyári alkotótábor szervezése Mővészeti Iskolánk alsó tagozatos csoportjainak. - Az osztálytanítók, alsóban tanító szaktanárok figyelemmel kísérik és értékelik is a gyermekek iskolán kívüli sport- zene- és egyéb tevékenységeit. A tehetség, képesség kibontakoztatását segítı tevékenységek - Tudományos alapokon nyugvó, értékeket képviselı, korszerő ismeretátadás - A gyermek tevékenységére épülı tanulás, gyakorlás. - A megismerés életkori és egyéni jellemzıit figyelembe véve és ezekre alapozva az önálló tanulás képességének kifejlesztése. - Egyénre szabott, hatékony tanulási módszerek, eljárások kiépítése. - A tanulók nyitottságának, érdeklıdésének, tanulási igényének kihasználása, fejlesztése. - A tanulók már meglévı képességeinek megfelelı differenciált foglalkoztatás. - Egyéni bánásmód alkalmazása.
- Az önmővelıdés igényének és szokásának felkeltése, kibontakoztatása, gyakoroltatása. - A kognitív képességek (figyelem, megértés, emlékezet, képzelet, gondolkodás) fejlesztése, erısítése, a gondolkodási kultúra kimővelése, célszerő rögzítési módszerek kialakítása. - Tudatos szervezésre, tervezésre szoktatás. - Az ismeretek elsajátításához megfelelı, nyugodt, célszerően berendezett környezet kialakítása. - Az önállóság, önkiszolgálás fokozatos fejlesztése. - Segédkönyvek, kézikönyvek, lexikonok, egyéb tanulást segítı eszközök (szótár) megismertetése, használata. - Megfelelı munkatempó kialakítása. - Pontosságra, fegyelmezettségre nevelés. - A kitartás, önfegyelem, türelem fejlesztése. - Az alkotó és kritikus gondolkodásmód képességének kifejlesztése. - A kommunikációs képesség fejlesztése, a megfelelı önkifejezés kialakítása. - A szomatikus képességek edzettség, teherbíróképesség, fizikai képességek megfelelı mozgással történı fejlesztése. - Az alkalmazkodóképesség fejlesztése, megfelelı, kiegyensúlyozott emocionális és affektív tulajdonságok kialakítása. - A technikai, manuális képességek fejlesztése gyakorlati úton, különbözı játékos tevékenységek során. - A tehetséges tanulókkal kiscsoportos, ill. egyéni foglalkozás. - A hiányosságokból eredı hátrányok csökkentése, felzárkóztatás egyénileg ill. kiscsoportban. - A tanulók esélyegyenlıségének megteremtésére való törekvés, a kívánatos intézkedések meghozatala, végrehajtása. a) A magyar irodalom és a magyar nyelv tanításához kapcsolódóan Legkézenfekvıbb a differenciált foglalkoztatás a tanítási órán. A tehetséges vagy egy adott téma iránt érdeklıdı gyerekek számára külön feladatok kijelölése, amelyek önállóságot, kreativitást kívánnak. Egy probléma sokoldalú megközelítésére inspirálni a tanulókat, más-más nézıpont másmás eredményeinek átgondolására. Ne fogadjanak el minden megállapítást, merjék megkérdıjelezni, fejlesszék érvelési készségüket önálló, eredeti véleményük megvédésében. A tananyagban rejlı játékosság tudatos kihasználása, a kreativitás kibontakoztatása, a sokféleség felfedeztetése fontos eszköze a tehetséggondozásnak. A tehetséges tanulókat már azzal is ösztönözzük, ha nem erıltetjük rájuk saját véleményünket, ha természetesnek vesszük, sıt ösztönözzük ıket arra, hogy nemcsak társaik, de a tanár véleményével is merjenek vitatkozni. Bátorítsuk az egyéni látásmód kialakulását! Egy-egy témakörbıl kiselıadások tartása, megadott vagy egyénileg győjtött irodalom alapján. A tananyagban nem szereplı témák feldolgozására inspirálni az érdeklıdı diákokat. Egyes témakörökbıl kis kiállítások tervezése, rendezése terepe lehet annak, hogy ismereteiket tágabb körbe helyezzék, más mővészeti ágak vagy a mindennapi élet érdekes szeleteit ismerjék meg, hasonlítsák össze. Lépjenek ki a szokásos tantárgyi keretbıl. Tantárgyunkból sok iskolai és magasabb szintő verseny van. Ezekre diákjainkat a tanítási órán kívül is felkészítjük. Ebbe a munkába a tanárjelölteket is be tudjuk vonni. A győjtımunka, az egyéni ismeretszerzés évrıl évre fontosabb szerepet kap. Ezt azonban segíteni, irányítani kell. A könyvtár és az internet nagy lehetıséget nyújt erre, de meg kell tanítani
diákjainkat a módszeres, tudatos, hatékony ismeretszerzésre megtervezett feladatokkal. (pl. tematikus kis bibliográfiák összeállítása, mit hol érdemes keresni stb.) Rendhagyó irodalomórák tartása a saját alkotásokból, vagy kedvenceik bemutatásából. Az iskolai ünnepségek, rendezvények szavaló és prózamondó versenyek segítenek az elıadói tehetséggel megáldott tanulók felfedezésében illetve tehetségük ápolásában, megfelelı teret jelentenek arra, hogy sikereket érjenek el. A tananyagban rejlı játékosság, kreativitás kihasználása igen fontos, a kreatív képességek fejlesztése, a sokoldalú látásmód, a fantázia bátorítása része a tehetséggondozásnak. b) A történelem tanításához kapcsolódóan (Ember és társadalom) Tantárgyunknál a tehetséggondozásnak két alapvetı formáját gyakoroljuk: Tanórák keretében: - referátum, melyet elıre kiadott témában - vagy tanári segítséggel vagy önállóan - a tanuló feldolgoz, és társait tájékoztatja - fogalmazás, ismert tényanyag feldolgozásával, fantázia, kreativitás beleszövésével egy-egy esemény megörökítése /pl.: zenész voltam Mátyás király esküvıjén/ - győjtımunka: forrásanyag felkutatása, újságcikkek, képanyag akár albumba győjtve /pl.: szegedi nagy árvíz/ - tantárgyi koncentráció: magyar irodalom /pl.: várháborúk hısei Gárdonyi: Egri csillagok/, ének /pl.: Gábor Áron rézágyúja erdélyi hadmőveletek tárgyalásakor/, rajz /a hallott események képi megjelenítése pl.: lovagi játékok papírra vetése/ - manuális tevékenységek - készítenek (az ügyesebbek) kıbaltát, vármakettet, vízimalmot stb. - mősorkészítés tanári segítséggel versek, dalok, történelmi megemlékezések összeállítása /pl.: megemlékezés az aradi vértanúk vagy az 1956-os eseményekrıl/ Tanórákon kívül: Legáltalánosabb a tehetséges (és a plusz munkát szívesen vállaló) tanulók versenyeztetése. Minden versenytípuson megmérettettünk már, általában a következıkön: - iskolai - városi - országos - levelezı - internetes. A versenyek témájuk szerint is sokfélék, kötıdhetnek: - neves személyekhez - évfordulókhoz - aktuális témakörökhöz - helytörténeti témákhoz. Egyéb, több tanulót is megmozgató feladatok: - Honvéd Hagyományırzı Egyesület feladatainak megoldása - A történelembıl felvételizı tanulók felkészítése - Erdei iskolák komplex feladatainak megoldása. c) A matematikai tehetség, képesség kibontakoztatását segítı tevékenységek
A matematika és a számok világa összefüggések, szabályok, rendszerek kimeríthetetlen tárháza, ezért a szellemi tevékenység kiváló terepe már kevés ismeret és tapasztalat birtokában is. A kisgyermeknél mutatkozó kiemelkedı matematikai képesség és érdeklıdés, melyet elsısorban a magasabb szintő gondolkodás és az absztrakciós képesség korai megjelenése jellemez, többnyire más területre kanyarodik. A korai matematikai tehetség tehát több szempontból is jelentıs. A számolásban kiváló csodagyerekekbıl - akik fıképpen kiemelkedıen hosszú távú emlékezetükkel tőnnek ki nem feltétlenül lesz matematikus tehetség. A vízválasztó ezen a területen is a tizenéves kor. A matematikai tehetség változik az életkorral, nem lehet ugyanazokat az eljárásokat használni kisgyermekeknél, mint tizenéveseknél. Kiemelt feladatnak tekintjük a matematikai tehetség korai felismerését, fejlıdésének elısegítését. A matematikai tehetségnek igen sok jellemzıje van. A tanulók ezen tulajdonságainak felismerése teszi lehetıvé a matematikai tehetség korai azonosítását. Feladatunk felfigyelni a következı fıbb tulajdonságokra: kitartás és feladat-elkötelezettség a problémamegoldásban fáradhatatlan, ha matematikáról van szó csodálatba ejtik a tények, formulák stb. keresi a problémákat kiváló emlékezete van számokra, formulákra, viszonyokra, megoldási módokra stb. rugalmas a gondolkodása a matematikai struktúrák és minták terén könnyen fordít a gondolkodásán kiemelkedıen jó vizuális képzelet jellemzi problémák és absztrakt viszonyok vizualizációjának képessége mutatkozik a részleteken felülemelkedik, az összetettet egyszerőbbé teszi a problémát gyorsan formalizálja és általánosítja hasonló problémákra már a közbülsı logikai lépések kihagyásával reagál egyszerő, egyenes és elegáns megoldásokat keres verbális problémákat is egyenletbe tud megfogalmazni és kezelni. A MATEMATIKAI TEHETSÉG FEJLESZTÉSE A matematikai tehetségek fejlesztése iskolánkban ahogy a legtöbb tehetséggondozó területen történik- két dimenzió két típusába sorolható: iskolai, illetve iskolán kívüli, gyorsító, illetve gazdagító. A matematikai tehetségek fejlesztésekor igyekszünk figyelembe venni sajátos munkamódszerüket. Tapasztalatunk szerint a matematikai tehetségek szeretnek versenyezni, a teammunka azonban nehezükre esik. Szívesebben dolgoznak egyedül, és konzultálnak tanárukkal. A TEHETSÉGES TANULÓK FOGLALKOZTATÁSÁNAK SZÍNTEREI, TEVÉKENYSÉGI FORMÁK Az iskolán belül a tehetségnevelést a tanítási órán a tananyag gazdagításával valósíthatjuk meg, a differenciált foglalkozás keretében. A tananyagot horizontálisan és vertikálisan is dúsíthatjuk. A tehetséges tanulóktól elvárjuk: több példa megoldását (mennyiségi differenciálás), illetve ugyanazon anyagrész elmélyültebb feldolgozását (minıségi differenciálás); egy feladat többféle megoldása közül a legrövidebb, legcélravezetıbb, legötletesebb megoldás megkeresését; a diszkusszió elvégzését; szakirodalom tanulmányozásával készült kiselıadások megtartását; egy-egy tudós (Thalész, Bolyai) életérıl, munkásságáról beszámoló készítését;
egy-egy tétel különbözı bizonyításának áttanulmányozását, bemutatását (Pitagorasz-tétele). A tanítási órán kívül az egyén szintjéhez igazodó képzést szolgálja: a szakkörben, ahol zömmel jó képességő, tehetséges tanulók vannak, új közösség szervezıdik, ezáltal a tanuló személyisége is formálódik; a közösség jobban ösztönöz precíz munkára, kitartásra, önfegyelemre nevel, ugyanakkor segíti a tanulót a helyes önkritikára, mások munkájának objektív megítélésére; egyéni felkészítés a tanulmányi versenyekre, annak speciális jellegének megfelelıen (aszerint, hogy a feladat megoldási menetének leírása, vagy teszt kitöltése a feladat); a feladatmegoldó versenyeken való rendszeres részvétel (házi, városi, megyei, országos, illetve különbözı levelezı matematikai versenyek). Az iskola keretein kívül a tehetségneveléssel kapcsolatos feladatok: a gimnáziumok (Ságvári, Radnóti) által szervezett tehetségkutató versenyein való részvétel a tanulók beszervezése a fıiskola Matematikai Tanszéke által mőködı szakkörbe részvétel a Domaszéki Matematika Táborban (gyorsítási lehetıség a matematikai tehetségek gondozásában). d) Tehetséggondozás formái idegen nyelvbıl - emelt szintő rendszer, csoportbontás: érdeklıdés, képességek szerint - Differenciált foglalkozás: idegen nyelvő kiskönyvtár kialakítása referencia anyag, könnyített olvasmányok feldolgozása az országismeret és kultúra tanításához. - Klasszikusok könnyített változatának olvasása idegen nyelven. - Testvérkapcsolatok, baráti levelezés kialakítása, csereutak szervezése, melyek lehetıvé teszik, hogy tanulóink jobban megismerjék, gyakorolják a nyelvet és megismerkedjenek az adott ország életével, kultúrájával. - Tanulóink felkészítése az OTV fordulóira, a városban meghirdetett nyelvi versenyekre: mőfordító, szépkiejtési, vers- és mesemondó, nyelvhasználat és szövegértés, project verseny stb. - Tehetséges tanulók bekapcsolódása a Mővészeti iskola tevékenysége: szereplés drámafesztiválokon, versenyeken. - Nyelvvizsga tanfolyamok szervezése, vizsgáztatás. - Külföldi diákok fogadása. e) A tehetség, képesség kibontakoztatásának feladatai a természettudományos tantárgyak keretein belül Tehetség: az a velünk született, majd gyakorlás, céltudatos fejlesztés által kibontakoztatott képesség, mely az emberi tevékenység egy bizonyos területén az átlagosat messze meghaladó teljesítményeket tud létrehozni. A tehetség jellemzıi: átlagosnál magasabb intelligencia, magas fokú kreativitás, a következtetés képessége, önálló útkeresés, szorgalom és kitartás, kíváncsiság, érdeklıdés, becsvágy, kockázatvállalás, divergens gondolkodás, folyamatos kommunikáció. A tehetség kibontakoztatását serkenti: a megfelelı légkör megteremtése, a motiváció, a tanár ösztönzı attitődje, a bizalom, a megfelelı szervezeti strukturáltság, a játékosság, a megfelelı értékelés. A tehetség kibontakozását gátolja: a teljesítménykényszer, a túlzott fegyelem, az érdektelenség, a kreativitás lebecsülése.
A tehetséggondozás módszerei: Egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése - A tanórán fontos a tanulóközpontú oktatás, amely - A problémaérzékenységet helyezi elıtérbe - Kreatív gondolkodást és tevékenységet biztosít - Mozgósítja a meglévı tudást - Lehetıséget teremt a felfedezésre, az önálló gondolkodásra - Növeli a gyermekek önbecsülését, önbizalmát Csoportbontás Szakkörök szervezése Tanulmányi versenyek, ezekre elıkészítık szervezése Mővészeti iskola (technika és életvitel tantárgy mentén) Kulturális rendezvények, kiállítások látogatása Erdei iskola Könyvtár A természettudományos tantárgyak oktatása során arra törekszünk, hogy a tehetségeket minél korábban felismerjük, és a fent felsorolt módszerek lehetı legszélesebb alkalmazásával kibontakoztassuk. Az 5-6. osztályban a természettudományos tárgyak megalapozását a természetismeret tantárgy keretén belül valósítjuk meg. Az 5. osztályban I. félévben földrajz-biológia, II. félévben fizika-földrajz szakpárosításban tanítjuk a természetismeretet. A 6. osztályban egész tanévben párhuzamosan mindhárom szakos szaktanár oktat, így nagyobb lehetıség nyílik a kiemelkedı képességő tanulókat differenciáltan foglalkoztatni. Feladatlapokon szorgalmi feladatok Kiselıadások, referendumok Győjtımunka Egyéni kísérletek, megfigyelések rögzítése A 6. évfolyamokon erdei iskolai keretében is sok differenciált foglalkozást tartunk. Célunk az erdei iskolában, hogy fejlesszük a tanuló - Megfigyelı, rendszerezı képességét - Önálló munkára nevelését - Logikus gondolkodását A 7-8. évfolyamokon a szaktárgyak külön válnak, de a tehetséggondozás lehetıségei továbbra is megegyeznek 5-6. osztályban említettekkel. f) A tehetséggondozás rajz és vizuális kultúrához kapcsolódóan Óra alatti: differenciált munkavégzés: - nehezebb, összetettebb feladat - a kötelezı feladat továbbfejlesztése - iskolai minitárlatok (termek folyosó) Órán kívüli, de osztály : - kiállítások látogatása (csoport d ) - mővészeti tanulmányséták utak (1/2 1 nap) Órán kívüli, de egyéni - szorgalmi vagy kötelezı fejlesztı feladatok
(otthon) - mővészettörténeti ismeretek bıvítéséhez, mélyítéséhez cikkek, könyvek ajánlása, adása - kiállítások, családi vagy osztálykirándulásra elıkészítés, megnézendı képzımővészeti alkotások ajánlása Órai és órán kívüli: - pályázatok, rajzversenyeken részvétel A mővészeti iskola tanszakaiban való alkotás: - órákon nem alkalmazható anyagokkal, (itt felfejlesztés, kibontakoztatás, eszközökkel tehetséggondozás) - teljesebb feladatsor g) Tehetséggondozás az ének-zenéhez kapcsolódóan - kórusmunka - hangszeroktatás - versenyekre való felkészítés: kórusverseny kamaraverseny bicíniuméneklési verseny népdaléneklési verseny szóló hangszer verseny - zenetörténeti és zeneelméleti ismeretbıvítés - színház- és hangverseny-látogatás - a város és az iskola ünnepségein való részvétellel ismeretbıvítés. h) A testnevelés tanításához kapcsolódóan A testnevelés tantárgy természetén lévén készség tárgy, az órák tervezésénél, megtartásánál rendszeresen figyelembe kell vennünk, az egyénre szabott terhelést. Éppen ezért nagyon sokszor a differenciált foglalkoztatást alkalmazzuk a tanítási órákon. Minden gyermeknek meg kell kapnia a lehetıséget és a segítséget, hogy képességének megfelelı terhelést kapjon és teljesítsen. A differenciált foglalkozásokon a gyengébb képességő tanulókkal inkább a felzárkóztatásra, a sikerélmény megszerzésére, a testmozgás fontosságára, a testnevelés megszerettetésére, az élete során a mindennapos fizikai aktivitás igényének kialakítására törekszünk. A közepes és jó képességő tanulókat a különbözı sportágak/szakköreiben háziversenyeken segítjük abban, hogy megfelelı terhelés érje ıket, ezáltal a tehetségüket maximálisan kibontakoztathassák. Iskolánkban ezt szolgálják a Játékos gyermektorna foglalkozások, a kosárlabda és labdarugó szakkörök. A szakköri foglalkozásokon, a háziversenyeken kiemelkedı teljesítményt nyújtó tanulók indulnak a Diákolimpia különbözı versenyein. Az iskola célja nem az elitképzés, mégis lehetıséget kell biztosítani, hogy kiemelkedı sport teljesítmények elérésére. Az igazán tehetséges tanulók, - azért, hogy tehetségüket maximálisan kibontakoztathassák a város különbözı sportegyesületeiben edzık irányítása mellett érhetik el. Így aztán iskolánkban igen nagy számban kerülnek fel tanulók arra a jelképes tablóra, ahol is a kiemelkedı sport teljesítményeket elért tanulók szerepelnek a különbözı sportágakban. (úszás, vízilabda, sakk, tollaslabda, kajak, evezés, kosárlabda, labdarúgás, küzdısportok, tánc, tájfutás ). Éppen ezért, úgy gondoljuk, hogy a tehetség, képesség kibontakoztatását segítı tevékenységi formákat a jövıben sincs szándékunk megváltoztatni. i) A tehetség kibontakoztatása és gondozása az alapfokú mővészetoktatásban
Felvételi vizsgát nem tartunk, szemléletünket híven tükrözi Szent-Györgyi Albert gondolata az iskolai oktatás-nevelés céljáról: Az iskola dolga, hogy megtanítsa velünk, hogyan kell tanulni, hogy felkeltse a tudás iránti étvágyunkat, hogy megtanítson bennünket a jól végzett munka örömére és az alkotás izgalmára, hogy megtanítson szeretni, amit csinálunk, és hogy segítsen megtalálni azt, amit szeretünk csinálni. Az alapfokú mővészetoktatás szerkezeti rendszere, tanterve lehetıvé teszi, hogy a speciális képességő tanulók tehetségének kibontakoztatásával, gondozásával iskolarendszerő oktatás keretében foglalkozzunk. Ez a hosszantartó, de tartalmában változó, egyre differenciáltabb pedagógiai munka lehetıvé teszi, hogy a tanulók egyéni képességeit egyre jobban megismerve a tehetségígéretekbıl alkotni tudó tehetséges embereket formáljunk. A tehetséggondozást a differenciált oktatás mellett a csoportos foglalkoztatás, az egyénre való odafigyelés, a technikai ismeretek sokszínősége jelenti. Tantestületünk szoros kapcsolatot tart fenn a diákokkal, elfogadóak vagyunk, bátorítjuk és bíztatjuk tanítványainkat. Provokatív, gondolkodtató és egyéni munkát igénylı feladatokkal a járatlan út felé is vezetjük ıket a világ, és önmaguk megismerése érdekében. Állandó és odaadó figyelmet fordítunk a tehetségígéretek megtalálásában, gondozásában, s ígéretes tehetségekké formálásában. 1.6. Gyermek- és ifjúságvédelem 1.6.1. Irányelvek a gyermeknek, figyelemmel fizikai és szellemi érettségének hiányára, különös védelemre és gondozásra van szüksége Idézet az 1959-ben elfogadott, Nyilatkozat a Gyermek Jogairól címő ENSZ-dokumentumból. Ez a megállapítás túlmutat a gyermekvédelem korábbi értelmezési keretein, amennyiben megállapítja: a gyermek pusztán életkora által védelemre érdekei, jogai védelmére szorul; azaz gyermeki létébıl fakadóan védelemre szorul akkor is, ha nem veszélyeztetett. A gyermekvédelem legelsı szintje az elsıdleges szocializációs közegek család és iskola gyermekeket oltalmazó mőködése, a gyermekek speciális életkori szükségleteinek kielégítése, az optimális fejlesztı közeg biztosítása. Ennek a természetes oltalomnak a jelenléte maga a megelızı gyermekvédelem, amely feladata az iskolának és minden pedagógusnak. Ahol a természetes oltalom sérült, ott lép be a hagyományos értelemben vett aktív segítı, sıt akár beavatkozó gyermekvédelem, amely jórészt túlmutat az iskola felelısségi körén. Ezen a ponton az iskola közvetlen partnereként megjelenik a gyermekjóléti szolgálat. A bevezetıben idézett ENSZ-nyilatkozat szellemében az Egyesült Nemzetek Szervezete 1989-ben megalkotta Egyezmény a Gyermek Jogairól címő nemzetközi egyezményét, melyhez Magyarország is csatlakozott, majd ezzel összhangban elfogadta az 1997. évi XXXI. törvényt a gyermekek védelmérıl és a gyámügyi igazgatásról. A törvény a gyermekvédelmi rendszerhez kapcsolódó intézményként nevezi meg az iskolát, és ezzel együtt meghatározott gyermekvédelmi feladatot ró a közoktatási intézményekre (1.sz. melléklet). A törvényi elıírásnak megfelelıen a gyermek veszélyeztetettsége iránti érzékenység a pedagógus részérıl nem puszta humanitárius gesztus, hanem törvényben is elıírt kötelezettség, azaz a veszélyeztetettség feltárása nem maradhat kizárólag az érzékenyebb, érzelmi beállítódású pedagógusok attribútuma. Ugyanakkor világos, hogy a veszélyeztetett gyermekekkel, a gyermekvédelmi feladatokkal való szembenézés komoly felelısséget jelent és komoly szakértelmet igényel. Ezért fontos, hogy ugyanezen a törvényi helyen világossá válik: a tanár nem marad egyedül az általa
felfedezett problémával, és nem az ı felelıssége a helyzet megoldása; feladata jelzés a gyermekjóléti szolgálat felé. Az ilyen jelzést megelızik a tanári repertoárból ismert eljárások: beszélgetés az érintett gyermekkel, családdal, illetve valamely segítı szervezet igénybevételének felajánlása. A törvény szerint veszélyeztetettség: olyan magatartás, mulasztás vagy körülmény következtében kialakult állapot, amely a gyermek testi, értelmi érzelmi vagy erkölcsi fejlıdését gátolja vagy megakadályozza. Ez a megfogalmazás nyilván nem ad komoly támpontot egy-egy valós eset meg-ítélésében, és így megırzi a tanári mérlegelés lehetıségét és felelısségét. A veszélyeztetettség fogalmának pontosítására a gyakorlati munkában mindenképpen szükség van. A leggyakoribb problémát a szociálisan ellehetetlenült, a tanulási, magatartási nehézségekkel küzdı, a bántalmazott és elhanyagolt illetve a deviáns viselkedéső gyermekeket jelentik. A bántalmazásnak három fajtáját szokás megkülönböztetni: lelki, fizikai és szexuális típusú. A lelki bántalmazás szinte semmiféle figyelmet nem kap, pedig az a gyermek, akit nem becsülnek, megaláznak, szóval ütnek, nem szeretnek, vagy ennek nem adják jelét, kiközösítenek, megkülönböztetnek, nem számíthat jó kilátásokra felnıtt életében és agresszív, vagy éppen túlságosan visszahúzódó lesz. a) A gyermekvédelem gyakorlata Ha a tanár a gyermeket veszélyeztetettnek tartja, és ezt a véleményét a gyermekvédelmi szolgálatnak jelzi, az érdemi segítés felelısségét az erre kiképzett gyermekvédelmi szakemberekkel megosztja, illetve nekik adja át. Az iskola ilyenkor kapcsolatban marad a gyermekjóléti szolgálattal, illetve a szolgálaton keresztül a mindazokkal az intézményekkel és szervezetekkel, amelyek a gyermek segítésében részt vállalnak. A pedagógusok gyermekvédelmi munkáját az iskolában a gyermekvédelmi felelıs segíti. A gyermekvédelmi felelıs egyszerre segítıje a rászoruló diákoknak és valamennyi kollégájának. Feladatainak ellátása komoly szakértelmet és jelentıs ráfordítást igényel. Az Oktatási Minisztérium 16/1998-as rendeletében foglalja össze az iskola, illetve a gyermekvédelmi felelıs gyermekvédelemmel kapcsolatos feladatait (2.sz. melléklet) A gyermekvédelmi felelıs képezi a kapcsolatot az iskola és a gyermekjóléti szolgálat egyúttal a pedagógiai és a szociális megközelítés között. Erre a hídszerepre nagyon nagy szükség van hiszen így válik lehetıvé az, hogy az arra rászoruló gyermekek már az iskola védett közegén belül megkapják a szükséges személyes gondoskodást. Az osztályfınök és a szaktanár számára az iskolai közegben megoldhatatlan kommunikációs konfliktust okozhat, ha diákjának életében valami problémát érzékel. A hierarchikus tanár-diák kapcsolatban, a tanórára és osztálykeretre szervezıdött iskolai struktúrában szinte lehetetlen megteremteni az intim beszélgetéshez szükséges légkört és bizalmat. Sikeres problémafeltárás csak az elfogadás és empátia közegében jöhet létre. Miközben a problémafeltáró beszélgetésben aggasztó jelek, történések hátterét, magyarázatát keressük, a siker nyitja mégsem a pedagógus praxisban kitüntetett szerepet játszó kérdezés, hanem az értı figyelemmel történı hallgatás. Ez az értı figyelem egyszerő emberi nyitottságból, a másikra való kíváncsiságból táplálkozhat, és éppen természetessége adja az igazi érzelmi erejét. Ez az, ami a tanár-diák kapcsolatban megteremtheti az intimitást. Az empatikus, segítı tanár ebben a helyzetben tehát emberi attitődje szerint cselekszik, segítsége emberi gesztusként hat és igazi megerısítést közvetít. b) Helyzetkép Iskolánk 926 tanulója közül 390 gyerek napközis ellátásban részesül, 120 alsós tanuló az iskolában, 140 felsıs gyerek az Ortutay Gyula Középiskolai Kollégiumban ebédel, 5 fı betegség (tej-, és lisztérzékenység, cukorbetegség) miatt diétás ételt kap, aminek kiszállításáról a Suli-Host Kft. gondoskodik, amely a közétkeztetést is biztosítja. Étkezési térítésben 20, rendszeres gyermekvédelmi támogatásban 22 tanuló részesül. Iskolánk tanulói közül 118-an igényelnek fokozottabb figyelmet. Ezt okok szerinti bontásban a következı táblázat részletezi;
Ok Tanulók száma Problémás családi háttér 42 Szociális helyzet 10 Magatartászavar 64 Krónikus betegség 15 Egyéb 12 Összesen: 143 Az átfedések miatt egy tanuló több tényezı miatt is lehet problémás ez összesen 118 tanulót a gyerekek 12%-át érinti. Iskolánkban a legfontosabb gyermekvédelmi feladat a megelızés. Esetenként szükséges a problémák feltárása és a veszélyeztetı tényezık csökkentése, megszüntetése. Ez utóbbi a gyermekjóléti szolgálatokkal együttmőködve történik. Súlyosabb esetben a tanuló utánkövetése is indokolt.